Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-10 / 209. szám, vasárnap

í950 s * 36. (96.) TARTÓS BEKÉÉRT, NEPI Dh'MOKRACIAERTt 3 A FASISZTA TE A NÉPEK HA • o A világ munkásai és a béke és a demokrácia ügyéért küzdő demo kratikus erők, Julién Lahaut nak, a Belga Kommunista Párt el nőkének aljas meggyilkolásában újabb bizonyítékát látták annak hogy a nemzetközi imperialista reakció támadó terveinek végrehaj fásához, most a politikai gyilkos ságok módszerét, a terror módszerét választotta eszközül. 1948-ban, az olasz parlament épületében egy bérgyilkos rálőtt Togliattira, az olaszországi dolgo zók vezérére. Ugyanabban az év ben merényletet követtek el Tokuda a Japán Kommunista Párt titkára ellen. Mindössze néhány hét mult el azóta, hogy argentinai fasiszta ügynökök, behatolva a pártbizott­ság helyiségébe, bestiális módon meggyilkolták Jorge Calvot, az Ar­gentinai Kommunista Párt egyik vezetőjét Az imperialista reakció mindenek­előtt a munkásosztály élenjáró kép viselői ellen irányítja ütéseit, mi titán a munkásosztályban és annak pártjában látja azt a legfőbb erőt, amely útjában áll a háborús uszí­tóknak és meghiusítja azok terveit. Az imperialista agresszorok fék telen propagandát folytatnak az új háború mellett, miközben azzal pró­bálkoznak, hogy a tömegek, s első sorban az ifjúság öntudatát a mi­litarizmus és az embergyűlölet maszlagával mérgezzék meg. A burzsoá parlamentek szószékeiről, a reakciós sajtótermékek hasábjairól egyre lármásabban áradnak a felhí­vások a háborúra, az atom-, a bak térium- és a vegyi fegyverek, va­lamint egyéb barbár tömegpusztító eszközök alkalmazására. A koreai nép ellteni véres agresz szió mindennél világosabban mu­tatja meg a világ népeinek, mek­kora veszélyt jelent az amerikai uralkodó körök mai politikája, amely semmitől sem r'ad vissza világuralomra irányuló törekvésé­ben. Ha ma a legszéles'ebb néptöme­gek világszerte tuidatában vannak egy új háború reális veszélyének, úgy ebben óriási szerepük van a kommunista pártoknak, amelyek nap mint nap következetesen és merészen leleplezik az angol­amerikai imperializmus népellenes szándékait és letépik róla a hazug békeszeretet álarcát. A munkásosztály pártjai, minden erejüket a nép szolgálatába ál­lítva, a jelenlegi viszonyok közt a béke megvédésében látják leg­főbb történelmi feladatukat. E fel­adat végrehajtása érdekében harcra egyesitik a népesség legszélesebb rétegeit, függetlenül azok politikai és vallásos nézeteitől. A kom­munisták eme állásfoglalásának mélységesen igazságos volta elvi­tathatatlan, mert a mostani törté­nelmi jelentőségű körülmények kö­zött semmi sem fontosabb, mint a harc az új háború veszélye ellen, amely megszámlálhatatlan újabb áldozattal fenyegeti a népeket. Ezért van az, hogy az im­perialista államok uralkodó osztá­lyai, miután a néptömegekkel való összetűzések során veresége­ket szenvednek, a terror és a pro­vokációk eszközeihez folyamodnak a népek élenjáró képviselői ellen. A burzsoá országok egész rendőri­közigazgatási gépezetét mostaná­ban ű kommunista és a többi de­mokratikus szervezetek ellen moz­gósítják. Egyre gyakoribbak az olyan esetek, amikor a rendőrség rajta­ütésszerűén megszállja a kommu­nista pártok és más demokratikus szervezetek helyiségeit, betiltják a kommunista pártok tevékenységét és a haladószellemíi újságokat, be­börtönzik és elítélik a béke híveit. Ezt a vad kommunistaellenes hajszát, amely a kapitalista orszá­gokban a háborút követő évek fo­lyamán újult erővel bontakozott ki, egy központtól irányítják. A haj­sza elindítói és megszervezői: az Amerikai Egyesült Államok és a tőlük függő viszonyban lévő orszá­gok uralkodó osztályai. Az USA uralkodó körei a háború óta, a hitlerista banda módszereit másolva, féktelenül üldözik az USA haladó szervezeteit, de min denekelőtt az Amerikai Kommu nista Pártot. 1949 végén az ameri­kai uralkodó körök a történelem ben példátlan bírósági eljárást foly­tattak le az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjának vezetői ellen. A rendőri hatóságok nak a kémek és provokátorok je­lentései alapján összetákolt vád jaira támaszkodva, az amerikai bíróság bűnösnek mondotta ki ps elítélte Dennist. Hallt, Winstont és a demokratikus Amerika több más kiváló képviselőjét. Ezt követően, ez év májusában, börtönbe vetet­ték Eugene Dennist, az USA Kom munista Pártjának főtitkárát. Az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjára mért üté­sek jeladásul szolgáltak a többi ka pitalista ország demokratikus erői elleni hajszára is. A japán nép demokratikus szervezetei ellen indított ádáz hajszát MacArthur, az amerikaiak japáni helytartója szervezte meg. Az ő rendelkezé sére tiltották be a Japán Kommu­nista Párt valamennyi újságját. Sajtóközlések szerint 25.000 japán rendőrügynököt vetettek be, hogy felkutassák a Japán Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjait, akik a legmélyebb illegalitásban tovább folytatják bátor harcukat a japán nép létérdekeiért. Ausztráliában a reakció kíséletet tett a Kommunista Párt betiltására. Ez év júliusában hirdették ki a Délafrikai Unióban a Kommunista Párt betiltásáról szóló törvényt. A munkásosztály számos élenjáró funkcionáriusát tartóztatták le nemrég Argentínában és más latin­amerikai országokban. Néhány nappal ezelőtt elfogták és kegyetle­nül megkínozták Obdulio Barthe-t, a paraguayi munkásosztály egyik vezetőjét. A brazíliai hatóságok le­tartóztatási parancsot adtak ki a brazil nép hőse: Prestes^ellen, akit most buzgón hajszolnak ^a rendőr­kopók, hogy leszámolhassanak vele. Olaszországban a hatóságok tilal­makkal gátolják a béke hívei bi­zottságainak munkáját és pogro­mokat rendeznek a kommunista pártbizottságok helyiségeiben. A rendőrterror hasonló cselekedeteire került sor több más országban is. Ámde a kapitalista országok reakciós körei nem érik be a demo­kratikus szervezetek ellen indított rendőri üldözések eszközeivel. Az utóbbi időben egyre gyakrabban folyamodnak a bérgyilkosok és provokátorok segítségéhez, akik a legkülönfélébb típusú fasiszta szervezetekből kerülnek elő, ame­lyek buján tenyésznek a nagytőke védőszárnyai alatt az USA-ban és a nyugateurópai országokban. Az utóbbi évek történetének szá mos ténye élénken illusztrálja azo kat a módszereket, amelyekkel nemzetközi reakció fasiszta béren ceiriek tevékenységét irányítják. 1948 március végén az USA-ban közhírré tették az úgynevezett „X tervet", melynek ötlete Briígestől a szenátus pénzügyi bizottságának elnökétől származik. Ebben a terv ben világosan kimondották, hogy a demokratikus funkcionáriusoknak, elsősorban pedig a kommunista pártok vezetőinek meggyilkolása egyik alkotó eleme az amerikaiak európai politikájának. Az „United States News and World Reporf című reakciós amerikai hetilap, az „X-tervet" jellemezve nyíltan meg írta, hogy ez a terv „kémkedést szabotázs*, fegyverek alkalmazá­sát és szükség esetén közismert kommunisták Iegvilkolását irú nyozza elő". Ezt követően, 1948 május 25-én, az USA képviselőhá­zának külügyi bizottsága nyilvános ságra hozta a keleti félteke 500 vezető kommunistájának névso rát, — ezt a maga nemében példátlan útmutatót bérgyilkosol számára. Ebbe a névsorba felvet­ték Togliatti, Tokuda, Lahaut és a kommunista pártok többi veze­tőinek nevét. 1948 június közepén Majna­Frankfurtban az USA kámszolgá­lata zárt értekezletre hívta össze az európai országokban, valamint Közel- és Közép-Keleten működő amerikai kémközpontok vezetőit. Az értekezleten az USA-ból érkezett Chamberlain tábornok, az amerikai katonai hírszerzőszolgálat vezetője elnökölt. A megrögzött kémek és hírszerzők azért gyűltek össze, hogy megtárgyalják, miként fogják ki terjeszteni az amerikai hírszolgálat aknamunkáját és hogyan szervezik meg tömegméretekben a diverziós és terrorcselekményeket Európában. Az imperialisták fasiszta ügynök­ségének aktivizálása az európai országokban közvetlenül összefügg ennek az értekezletnek az ered­ményeivel. Azok a pörök, ame­lyek az utóbbi években a népi demokratikus országokban folytak le az angol-amerikai kémek és terroristák ügyében, ugyan­csak beszédesen megmutatták azo­kat a módszereket, amelyeket az mperialisla országok a demokra­tikus erők elleni harcban alkal­maznak. Az amerikai reakció által irányí­tott, a kommunista és más demo­kratikus szervezetek ellen folyó fa­siszta terror az utóbbi időben kü­lönösen fokozott méreteket ölt. Jú­lius közepén Truman elnök fenye­gető hangon kijelentette, hogy a világ minden országában hadjára­tot indítanak a kommunizmus ellen. Az amerikai agresszorok koreai provokációjával kapcsolatosan a korTfrrmnistaellenes kampány új­ból megerősödött. A nemzetközi reakció arra szá­mít, hogy a terror segítségével le­fejezi az új háború veszélye ellen küzdő néptömegek mozgalmát. A vezető imperialista körök áttérése a terror és a politikai gyilkosságok taktikájára határozott ellenállásra kell hogy találjon a haladó erők részéről, amelyeknek érdeke a béke és a demokratikus szabadságjogok lenntartása. Óriási tévedés volna azt hinni, hogy a reakció terrorisztikus cse­lekedetei csupán a kommunistákat érintik. A mult történelmi tapasz­talata cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy a kommunisták elleni hadjá­rat mindenkor a demokratikus ha­ladó erők elleni támadást jelenti általában és mindannyiukat egy­aránt fenyegeti. A reakció ott kezdi, hogy üldözi a kommuni tákat, a dolgozók érdekeinek következetes harcosait, de nem a kommunisták az egyedüli áldozatai a titkos és nyilt fasiszta tevékenységnek. Az antikommunízmus zászlaja alatt hajtották végre, a múltban és hajt­ják végre ma is az összes demo­kratikus erők üldözését, a demokra tikus szabadságjogok elfojtását és a monopolista nagytőke terrorista diktatúrájának létrehozását. Mus­solini azzal kezdte meg hadjáratát az olasz nép ellen, hogy meggyil­koltatta Matteottit, az olasz mun kásosztály népszerű vezetőjét. Hit­ler a kommunisták legyilkolásával kezdte és azzal végezte, hogy meg­próbálta egész Európa népeit vérbe­fojtani. A demokratikus erők ma világ szerte sokkal erősebbek. mint akkor voltak, amikor a fasizmus Olasz­országban és Németországban ura­lomra jutott. A világ demokratikus erői többek közt azzal is védekez­hetnek a népek tömeges kiirtása ellen egy eljövendő háborúban, fla már most megakadályozzák a reak­ciót abban, hogy megvalósítsa bű nös szándékát, amely terror és gyilkosságok segítségével akarja kikapcsolni" a demokratikus moz­galom vezető funkcionáriusait. Az erőviszonyok most lényegesen meg­változtak s a nemzetközi reakció ügynökei, akik terrorista cselek­ményeket szerveznek a munkás­osztály vezetői ellen, nem csupán a munkásosztály élenjáró részének, hanem még a kapitalista országok legszélesebb néptömegeinek harag­ját is magukra vonják- Beszédesen mutatták meg ezt azok az esemé­nyek, amelyek Olaszországban a Togliatti elleni merénylet után kö­vetkeztek be. Mindez ismételten megnyilvánult Belgiumban, Lahaut meggyilkolása nyomán. A reakció a harcosok egységes frontjával találja magát szemben, amely front a legkülönbözőbb poli­tikai irányzatok képviselőit egye­síti magában, a kommunistákkal kezdve, az egyszerű szocialistákig és a különféle irányzatú szakszer­vezeti tagokig. Ezeknek az erőknek egysége és ébersége hatalmas té­V. CSERVENKOVELVTÁRS 50 ÉVES Szeptember 6-án a Bolgár Nép­köztársaság dolgozói nagy lelkese­déssel ülték meg a Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárá­nak és a minisztertanács elnöké­nek, Vlko Cservenkov elvtársnak 50. születésnapját. A több mint 30 éves tevékeny munkássága folyamán a bolgár munkásmozgalomban V. Cserven­kov kifejlesztette magában a lenini­sztálini nagyvonalú kommunista közéleti férfiú tulajdonságait, ezért vált lehetővé számára, hogy Georgij Dimitrov (1949. július) és Vaszilij Kolárov (1950. január) halála után méltóképpen tudja betölteni helyü­ket a Párt és a kormány irányításá­ban. Bulgária dolgozó tömegei, akik a szocializmust építik, szeretik Cservenkov elvtársat, mint a felejt hetetlen Georgij Dimitrov hűséges tanítványát mint az ő ügyének tántoríthatatlan továbbfejlesztőjét. Ezért indítottak szeptember 9-nek tiszteletére széleskörű termelési versenyt, — nemcsak annak évfor­dulója alkalmából, hogy Bulgária felszabadult a fasiszta rabság alól, — hanem Cservenkov elvtárs 50. születésnapjának megünnepléséért is. Kimagasló érdemeiért a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár nép előtt az országgyűlés elnöksége Cservenkov elvtársat a G. Dimitrov­renddel — a köztársi lepmaga­sabb érdemrendjével tüntette ki. Szófia ötödik kerülete, az Orvos Akadémia, a Gépkocsijavító üzem Cservenkov elvtárs nevét fogja viselni. A minisztertanácshoz szeptember 6-án az egész nap folyamán állan­dóan érkeztek küldöttségek az ország minden részéből, akik Cser­venkov elvtársnak a dolgozók üd­vözleteit és ajándékait adták át. Üdvözlő táviratokat küldtek Cset venkov elvtársnak 50. születés­napja alkalmából I. V. Sztálin, Csu En-Laj, Kim Ir-Szen, Bierut, Gheorghiu-Dej, Rákosi Mátyás, Josef Czyrankievicz, Ottó Grotewohi, a Csehszlovák Kommunista Párt Köz­ponti Vezetősége és sokan mások., nyezőt jelent, amellyel szemben a terror és a provokáció taktikája erőtlennek bizonyul. A politikai gyi!;kossálgok mód­szerét, amelyet a reakció felhasz­nál, az a hit tartja melegen, hogy nem büntetik meg a gyilkosokat, akiket a burzsoá igazságszolgál­tatás a legtöbb esetben „nem tud előkeríteni". Naiv doiog volna azt várni a burzsoá bíróságoktól, hogy érdekük fűződjék a gyilkosok felkutatásához és megbüntetésé­hez. Ezért olyan helyzetet kell megteremteni, hogy a reakció lép­ten-nyomon beleütközzék a gyil­kosok megbüntetését kívánó, az eg^ész nép akaratát tolmácsoló követelésbe. A demokratikus szer­vezetek. a néptömegek segítségére Pimaszkodva, nem nagvhatjájc büntetlenül a haladó funkcioná­riusok meggyilkolását, vagy az ilyen gyilkosságokra irányuló me­rényleteket. A demokratikus szerve­itek, a kezdeményezés jó péidá­iávaj előljárva, maguk szervezhe­tik meg minden ilyen esetben a nyomozást azzal a céilal, hogy fölfedjék mindazokat a szálakat, amelyek a terrorcselekmények igazi elindítóihoz és szervezőihez vezetnek. Minden kapitalista országban vannak ezidőszerint „fekete" fa­siszta fészkek, amelyek szoros kapcsolatban állnak amerikai gazdáikkal és az ő litkos utasítá­saik szerint cselekednek. A béke ügyének érdekei, a munkásmoz­galom érdekei megkövetelik, hogy az összes haladó erők harcolja­nak a fasiszta jellegű szervezetek működésének betiltásáért. Az egész demokratikus nyilvánosság közös erőfeszítéseivel el lehet és el kell érni azt, hogy feloszlassák a bűnös elemek gyülekezőhelyeit, amelyei; állandó veszélyt jelente­nének a béke és a demokrácia ügye számára. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy terrorhoz a pusztu­lásra kárhoztatott osztályok folya­modnak. Gyilkosságok és provo­kációk mérgezett fegyvereihez nyúlnak abbeli erőfeszítésükben, hogy az elkerülhetetlen vég köze­ledtét elodázzák. Lenin és Sztálin nem egyszer figyelmeztette a munkásosztályt, hogy a pusztuló osztályok minden gaztettre képe­sek. „Nem volt rá eset a törté­nelemben — mondjy Sztálin elv­társ —, hogy a halódó burzsoázia ne próbálta volna ki erőinek ma­radványait létének megvédéséért." A munkásosztálynak a reakció e fegyvere ellen vívott harcában, a munkásmozgalom sokéves tör­ténete során világszerte kipróbált, megbízható eszközei vannak. Ezek: szervezettsége, ernyedetlen for­radalmi ébersége, állandó gon­doskodása vezetőiről, akik nem kímélik erejüket és életüket a munkásosztály érdekeinek, a nép érdekeinek védelmében. A gyilkosságok és provokációk aljas taktikája kudarcra van kár­hoztatva. Szörnyű gaztetteik nem segítettek sem Mussolininek, sem Hitlernek. Es nem fognak segí­teni azoknak sem, akik most a munkásmozgalom vezető funkcio­náriusai ellen forralnak össiees­küvést. A kommunista pártok ma erősebbek, mint valaha. Befolyá­suk a néptömegek körében meg­növekedett, a legszélesebb népré­tegek mindinkább növekvő együtt­érzését és támogatását élvezik. Semmi kétség aziránt, hogy a néptömegek lelkesen fogják támo­gatni valamennyi demokratikus szervezetnek azírányú törekvését, hogv halomra döntse a munkás­osztály élenjáró képviselői ellen irányuló terror bűnös terveit. A munkásosztály és az általa vezetett demokratikus erők a nemzetközi reakció gaz terrorcse­lekményeivel soraik acélos egysé­gét, éberségüket és azt a szilárd eltökéltségüket állítják szembe, hogy igenis véghezviszik az im­perialista támadók leleplezését és megvédik a világbékét.

Next

/
Thumbnails
Contents