Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-10 / 209. szám, vasárnap

í950 s * 36. (96.) TARTÓS BEKÉÉRT, NEPI Dh'MOKRACIAERTt 3 A FASISZTA TE A NÉPEK HA • o A világ munkásai és a béke és a demokrácia ügyéért küzdő demo kratikus erők, Julién Lahaut nak, a Belga Kommunista Párt el nőkének aljas meggyilkolásában újabb bizonyítékát látták annak hogy a nemzetközi imperialista reakció támadó terveinek végrehaj fásához, most a politikai gyilkos ságok módszerét, a terror módszerét választotta eszközül. 1948-ban, az olasz parlament épületében egy bérgyilkos rálőtt Togliattira, az olaszországi dolgo zók vezérére. Ugyanabban az év ben merényletet követtek el Tokuda a Japán Kommunista Párt titkára ellen. Mindössze néhány hét mult el azóta, hogy argentinai fasiszta ügynökök, behatolva a pártbizottság helyiségébe, bestiális módon meggyilkolták Jorge Calvot, az Argentinai Kommunista Párt egyik vezetőjét Az imperialista reakció mindenekelőtt a munkásosztály élenjáró kép viselői ellen irányítja ütéseit, mi titán a munkásosztályban és annak pártjában látja azt a legfőbb erőt, amely útjában áll a háborús uszítóknak és meghiusítja azok terveit. Az imperialista agresszorok fék telen propagandát folytatnak az új háború mellett, miközben azzal próbálkoznak, hogy a tömegek, s első sorban az ifjúság öntudatát a militarizmus és az embergyűlölet maszlagával mérgezzék meg. A burzsoá parlamentek szószékeiről, a reakciós sajtótermékek hasábjairól egyre lármásabban áradnak a felhívások a háborúra, az atom-, a bak térium- és a vegyi fegyverek, valamint egyéb barbár tömegpusztító eszközök alkalmazására. A koreai nép ellteni véres agresz szió mindennél világosabban mutatja meg a világ népeinek, mekkora veszélyt jelent az amerikai uralkodó körök mai politikája, amely semmitől sem r'ad vissza világuralomra irányuló törekvésében. Ha ma a legszéles'ebb néptömegek világszerte tuidatában vannak egy új háború reális veszélyének, úgy ebben óriási szerepük van a kommunista pártoknak, amelyek nap mint nap következetesen és merészen leleplezik az angolamerikai imperializmus népellenes szándékait és letépik róla a hazug békeszeretet álarcát. A munkásosztály pártjai, minden erejüket a nép szolgálatába állítva, a jelenlegi viszonyok közt a béke megvédésében látják legfőbb történelmi feladatukat. E feladat végrehajtása érdekében harcra egyesitik a népesség legszélesebb rétegeit, függetlenül azok politikai és vallásos nézeteitől. A kommunisták eme állásfoglalásának mélységesen igazságos volta elvitathatatlan, mert a mostani történelmi jelentőségű körülmények között semmi sem fontosabb, mint a harc az új háború veszélye ellen, amely megszámlálhatatlan újabb áldozattal fenyegeti a népeket. Ezért van az, hogy az imperialista államok uralkodó osztályai, miután a néptömegekkel való összetűzések során vereségeket szenvednek, a terror és a provokációk eszközeihez folyamodnak a népek élenjáró képviselői ellen. A burzsoá országok egész rendőriközigazgatási gépezetét mostanában ű kommunista és a többi demokratikus szervezetek ellen mozgósítják. Egyre gyakoribbak az olyan esetek, amikor a rendőrség rajtaütésszerűén megszállja a kommunista pártok és más demokratikus szervezetek helyiségeit, betiltják a kommunista pártok tevékenységét és a haladószellemíi újságokat, bebörtönzik és elítélik a béke híveit. Ezt a vad kommunistaellenes hajszát, amely a kapitalista országokban a háborút követő évek folyamán újult erővel bontakozott ki, egy központtól irányítják. A hajsza elindítói és megszervezői: az Amerikai Egyesült Államok és a tőlük függő viszonyban lévő országok uralkodó osztályai. Az USA uralkodó körei a háború óta, a hitlerista banda módszereit másolva, féktelenül üldözik az USA haladó szervezeteit, de min denekelőtt az Amerikai Kommu nista Pártot. 1949 végén az amerikai uralkodó körök a történelem ben példátlan bírósági eljárást folytattak le az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjának vezetői ellen. A rendőri hatóságok nak a kémek és provokátorok jelentései alapján összetákolt vád jaira támaszkodva, az amerikai bíróság bűnösnek mondotta ki ps elítélte Dennist. Hallt, Winstont és a demokratikus Amerika több más kiváló képviselőjét. Ezt követően, ez év májusában, börtönbe vetették Eugene Dennist, az USA Kom munista Pártjának főtitkárát. Az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjára mért ütések jeladásul szolgáltak a többi ka pitalista ország demokratikus erői elleni hajszára is. A japán nép demokratikus szervezetei ellen indított ádáz hajszát MacArthur, az amerikaiak japáni helytartója szervezte meg. Az ő rendelkezé sére tiltották be a Japán Kommunista Párt valamennyi újságját. Sajtóközlések szerint 25.000 japán rendőrügynököt vetettek be, hogy felkutassák a Japán Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjait, akik a legmélyebb illegalitásban tovább folytatják bátor harcukat a japán nép létérdekeiért. Ausztráliában a reakció kíséletet tett a Kommunista Párt betiltására. Ez év júliusában hirdették ki a Délafrikai Unióban a Kommunista Párt betiltásáról szóló törvényt. A munkásosztály számos élenjáró funkcionáriusát tartóztatták le nemrég Argentínában és más latinamerikai országokban. Néhány nappal ezelőtt elfogták és kegyetlenül megkínozták Obdulio Barthe-t, a paraguayi munkásosztály egyik vezetőjét. A brazíliai hatóságok letartóztatási parancsot adtak ki a brazil nép hőse: Prestes^ellen, akit most buzgón hajszolnak ^a rendőrkopók, hogy leszámolhassanak vele. Olaszországban a hatóságok tilalmakkal gátolják a béke hívei bizottságainak munkáját és pogromokat rendeznek a kommunista pártbizottságok helyiségeiben. A rendőrterror hasonló cselekedeteire került sor több más országban is. Ámde a kapitalista országok reakciós körei nem érik be a demokratikus szervezetek ellen indított rendőri üldözések eszközeivel. Az utóbbi időben egyre gyakrabban folyamodnak a bérgyilkosok és provokátorok segítségéhez, akik a legkülönfélébb típusú fasiszta szervezetekből kerülnek elő, amelyek buján tenyésznek a nagytőke védőszárnyai alatt az USA-ban és a nyugateurópai országokban. Az utóbbi évek történetének szá mos ténye élénken illusztrálja azo kat a módszereket, amelyekkel nemzetközi reakció fasiszta béren ceiriek tevékenységét irányítják. 1948 március végén az USA-ban közhírré tették az úgynevezett „X tervet", melynek ötlete Briígestől a szenátus pénzügyi bizottságának elnökétől származik. Ebben a terv ben világosan kimondották, hogy a demokratikus funkcionáriusoknak, elsősorban pedig a kommunista pártok vezetőinek meggyilkolása egyik alkotó eleme az amerikaiak európai politikájának. Az „United States News and World Reporf című reakciós amerikai hetilap, az „X-tervet" jellemezve nyíltan meg írta, hogy ez a terv „kémkedést szabotázs*, fegyverek alkalmazását és szükség esetén közismert kommunisták Iegvilkolását irú nyozza elő". Ezt követően, 1948 május 25-én, az USA képviselőházának külügyi bizottsága nyilvános ságra hozta a keleti félteke 500 vezető kommunistájának névso rát, — ezt a maga nemében példátlan útmutatót bérgyilkosol számára. Ebbe a névsorba felvették Togliatti, Tokuda, Lahaut és a kommunista pártok többi vezetőinek nevét. 1948 június közepén MajnaFrankfurtban az USA kámszolgálata zárt értekezletre hívta össze az európai országokban, valamint Közel- és Közép-Keleten működő amerikai kémközpontok vezetőit. Az értekezleten az USA-ból érkezett Chamberlain tábornok, az amerikai katonai hírszerzőszolgálat vezetője elnökölt. A megrögzött kémek és hírszerzők azért gyűltek össze, hogy megtárgyalják, miként fogják ki terjeszteni az amerikai hírszolgálat aknamunkáját és hogyan szervezik meg tömegméretekben a diverziós és terrorcselekményeket Európában. Az imperialisták fasiszta ügynökségének aktivizálása az európai országokban közvetlenül összefügg ennek az értekezletnek az eredményeivel. Azok a pörök, amelyek az utóbbi években a népi demokratikus országokban folytak le az angol-amerikai kémek és terroristák ügyében, ugyancsak beszédesen megmutatták azokat a módszereket, amelyeket az mperialisla országok a demokratikus erők elleni harcban alkalmaznak. Az amerikai reakció által irányított, a kommunista és más demokratikus szervezetek ellen folyó fasiszta terror az utóbbi időben különösen fokozott méreteket ölt. Július közepén Truman elnök fenyegető hangon kijelentette, hogy a világ minden országában hadjáratot indítanak a kommunizmus ellen. Az amerikai agresszorok koreai provokációjával kapcsolatosan a korTfrrmnistaellenes kampány újból megerősödött. A nemzetközi reakció arra számít, hogy a terror segítségével lefejezi az új háború veszélye ellen küzdő néptömegek mozgalmát. A vezető imperialista körök áttérése a terror és a politikai gyilkosságok taktikájára határozott ellenállásra kell hogy találjon a haladó erők részéről, amelyeknek érdeke a béke és a demokratikus szabadságjogok lenntartása. Óriási tévedés volna azt hinni, hogy a reakció terrorisztikus cselekedetei csupán a kommunistákat érintik. A mult történelmi tapasztalata cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy a kommunisták elleni hadjárat mindenkor a demokratikus haladó erők elleni támadást jelenti általában és mindannyiukat egyaránt fenyegeti. A reakció ott kezdi, hogy üldözi a kommuni tákat, a dolgozók érdekeinek következetes harcosait, de nem a kommunisták az egyedüli áldozatai a titkos és nyilt fasiszta tevékenységnek. Az antikommunízmus zászlaja alatt hajtották végre, a múltban és hajtják végre ma is az összes demokratikus erők üldözését, a demokra tikus szabadságjogok elfojtását és a monopolista nagytőke terrorista diktatúrájának létrehozását. Mussolini azzal kezdte meg hadjáratát az olasz nép ellen, hogy meggyilkoltatta Matteottit, az olasz mun kásosztály népszerű vezetőjét. Hitler a kommunisták legyilkolásával kezdte és azzal végezte, hogy megpróbálta egész Európa népeit vérbefojtani. A demokratikus erők ma világ szerte sokkal erősebbek. mint akkor voltak, amikor a fasizmus Olaszországban és Németországban uralomra jutott. A világ demokratikus erői többek közt azzal is védekezhetnek a népek tömeges kiirtása ellen egy eljövendő háborúban, fla már most megakadályozzák a reakciót abban, hogy megvalósítsa bű nös szándékát, amely terror és gyilkosságok segítségével akarja kikapcsolni" a demokratikus mozgalom vezető funkcionáriusait. Az erőviszonyok most lényegesen megváltoztak s a nemzetközi reakció ügynökei, akik terrorista cselekményeket szerveznek a munkásosztály vezetői ellen, nem csupán a munkásosztály élenjáró részének, hanem még a kapitalista országok legszélesebb néptömegeinek haragját is magukra vonják- Beszédesen mutatták meg ezt azok az események, amelyek Olaszországban a Togliatti elleni merénylet után következtek be. Mindez ismételten megnyilvánult Belgiumban, Lahaut meggyilkolása nyomán. A reakció a harcosok egységes frontjával találja magát szemben, amely front a legkülönbözőbb politikai irányzatok képviselőit egyesíti magában, a kommunistákkal kezdve, az egyszerű szocialistákig és a különféle irányzatú szakszervezeti tagokig. Ezeknek az erőknek egysége és ébersége hatalmas téV. CSERVENKOVELVTÁRS 50 ÉVES Szeptember 6-án a Bolgár Népköztársaság dolgozói nagy lelkesedéssel ülték meg a Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának és a minisztertanács elnökének, Vlko Cservenkov elvtársnak 50. születésnapját. A több mint 30 éves tevékeny munkássága folyamán a bolgár munkásmozgalomban V. Cservenkov kifejlesztette magában a leninisztálini nagyvonalú kommunista közéleti férfiú tulajdonságait, ezért vált lehetővé számára, hogy Georgij Dimitrov (1949. július) és Vaszilij Kolárov (1950. január) halála után méltóképpen tudja betölteni helyüket a Párt és a kormány irányításában. Bulgária dolgozó tömegei, akik a szocializmust építik, szeretik Cservenkov elvtársat, mint a felejt hetetlen Georgij Dimitrov hűséges tanítványát mint az ő ügyének tántoríthatatlan továbbfejlesztőjét. Ezért indítottak szeptember 9-nek tiszteletére széleskörű termelési versenyt, — nemcsak annak évfordulója alkalmából, hogy Bulgária felszabadult a fasiszta rabság alól, — hanem Cservenkov elvtárs 50. születésnapjának megünnepléséért is. Kimagasló érdemeiért a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár nép előtt az országgyűlés elnöksége Cservenkov elvtársat a G. Dimitrovrenddel — a köztársi lepmagasabb érdemrendjével tüntette ki. Szófia ötödik kerülete, az Orvos Akadémia, a Gépkocsijavító üzem Cservenkov elvtárs nevét fogja viselni. A minisztertanácshoz szeptember 6-án az egész nap folyamán állandóan érkeztek küldöttségek az ország minden részéből, akik Cservenkov elvtársnak a dolgozók üdvözleteit és ajándékait adták át. Üdvözlő táviratokat küldtek Cset venkov elvtársnak 50. születésnapja alkalmából I. V. Sztálin, Csu En-Laj, Kim Ir-Szen, Bierut, Gheorghiu-Dej, Rákosi Mátyás, Josef Czyrankievicz, Ottó Grotewohi, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Vezetősége és sokan mások., nyezőt jelent, amellyel szemben a terror és a provokáció taktikája erőtlennek bizonyul. A politikai gyi!;kossálgok módszerét, amelyet a reakció felhasznál, az a hit tartja melegen, hogy nem büntetik meg a gyilkosokat, akiket a burzsoá igazságszolgáltatás a legtöbb esetben „nem tud előkeríteni". Naiv doiog volna azt várni a burzsoá bíróságoktól, hogy érdekük fűződjék a gyilkosok felkutatásához és megbüntetéséhez. Ezért olyan helyzetet kell megteremteni, hogy a reakció lépten-nyomon beleütközzék a gyilkosok megbüntetését kívánó, az eg^ész nép akaratát tolmácsoló követelésbe. A demokratikus szervezetek. a néptömegek segítségére Pimaszkodva, nem nagvhatjájc büntetlenül a haladó funkcionáriusok meggyilkolását, vagy az ilyen gyilkosságokra irányuló merényleteket. A demokratikus szerveitek, a kezdeményezés jó péidáiávaj előljárva, maguk szervezhetik meg minden ilyen esetben a nyomozást azzal a céilal, hogy fölfedjék mindazokat a szálakat, amelyek a terrorcselekmények igazi elindítóihoz és szervezőihez vezetnek. Minden kapitalista országban vannak ezidőszerint „fekete" fasiszta fészkek, amelyek szoros kapcsolatban állnak amerikai gazdáikkal és az ő litkos utasításaik szerint cselekednek. A béke ügyének érdekei, a munkásmozgalom érdekei megkövetelik, hogy az összes haladó erők harcoljanak a fasiszta jellegű szervezetek működésének betiltásáért. Az egész demokratikus nyilvánosság közös erőfeszítéseivel el lehet és el kell érni azt, hogy feloszlassák a bűnös elemek gyülekezőhelyeit, amelyei; állandó veszélyt jelentenének a béke és a demokrácia ügye számára. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy terrorhoz a pusztulásra kárhoztatott osztályok folyamodnak. Gyilkosságok és provokációk mérgezett fegyvereihez nyúlnak abbeli erőfeszítésükben, hogy az elkerülhetetlen vég közeledtét elodázzák. Lenin és Sztálin nem egyszer figyelmeztette a munkásosztályt, hogy a pusztuló osztályok minden gaztettre képesek. „Nem volt rá eset a történelemben — mondjy Sztálin elvtárs —, hogy a halódó burzsoázia ne próbálta volna ki erőinek maradványait létének megvédéséért." A munkásosztálynak a reakció e fegyvere ellen vívott harcában, a munkásmozgalom sokéves története során világszerte kipróbált, megbízható eszközei vannak. Ezek: szervezettsége, ernyedetlen forradalmi ébersége, állandó gondoskodása vezetőiről, akik nem kímélik erejüket és életüket a munkásosztály érdekeinek, a nép érdekeinek védelmében. A gyilkosságok és provokációk aljas taktikája kudarcra van kárhoztatva. Szörnyű gaztetteik nem segítettek sem Mussolininek, sem Hitlernek. Es nem fognak segíteni azoknak sem, akik most a munkásmozgalom vezető funkcionáriusai ellen forralnak össieesküvést. A kommunista pártok ma erősebbek, mint valaha. Befolyásuk a néptömegek körében megnövekedett, a legszélesebb néprétegek mindinkább növekvő együttérzését és támogatását élvezik. Semmi kétség aziránt, hogy a néptömegek lelkesen fogják támogatni valamennyi demokratikus szervezetnek azírányú törekvését, hogv halomra döntse a munkásosztály élenjáró képviselői ellen irányuló terror bűnös terveit. A munkásosztály és az általa vezetett demokratikus erők a nemzetközi reakció gaz terrorcselekményeivel soraik acélos egységét, éberségüket és azt a szilárd eltökéltségüket állítják szembe, hogy igenis véghezviszik az imperialista támadók leleplezését és megvédik a világbékét.