Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-01 / 201. szám, péntek

1950 szeptember 1 IIJ SZO A farkasdi dolgozók nagy napja Vágfarkasd dolgozói, akik a nyá­ri munkálatok idején még vasár­és ünnepnap sem tették le a szer­számot, nagy ünnepnapra ébredtek, az új kenyér iínnepére. A községet az a megtiszteltetés érte. hogy a járási aratóünnepély színhelye lett, A házak példás tisztasággal, az út­• cák a legr.agyobb rendben várják az ünneplő tömeget, sehO'l nem látn még egy elhullott szalmaszálat sem. Mindenfelé a masciygócrcú re: dező­ség sürög-forog, akik a helyi szerve­zetek támogatásával elökeszítik az ünnepélyt. Farkasd dolgozó népe megértette az ünnep jelentőségét és az EFSz­tel az élen, amely vágsellye járás legjobb szövetkezete lett, méltó fo­gadtatás oan akarja részesíteni a ;á­rá'S többi dolgozóit. Már reggel 9 órakor befutnak az EFSz-ek és a helyi szervezstek kiküldötte , Knczi a kerületi párttitkár, Malik nem­zetgyűlés; képviselő elvtárs, akiket a farkasdi dolgozó parasztság a já­rási vezetőséggel együtt meleg üd­vözlésben részesít. Féltízkor krzdöd k az EFSz ki­küldöttek értekezlete, ai.ielyet Fiam elvtárs, a farkasdi EB'Sz elnöke nyit meg. Beszédében megemléke­zett a Szlovák Nemzeti Felkelés ha­todik évfordulójáról. Szavait telkes taps követte és a kiküldöttek üte­mesen éltették Sztálin. Gottwald és Široký elvtársikat. Ezután Cicák elvtárs felsorolta hogy m lyen ered­ménnyel teljesítették községeink a gabona felvásárlást Az egész vág­seilyei járás 104 százalék teljesít­ményt ért el, községenként: Farkasd 121.50/,,, Deáki 120%, Zsigárd 118%, Selice 114%. Tarnóc 120»/o. Mocsonák és Mocsonákkirá-Iyi községekben gyengébb volt a ter­més ezért csak 70 százalékos gabo­nabeszolgáltatást értek el. A munkaértekezleten beszámoltak tapasztalataikról a Szovjetúnióban j'.rt parasztküldöttség egyes tagjai. Brumula János elvtárs ezt mondot­ta: »A szovjet ember büszke a mun­kájára. büszke az alkotására. A szovjetmunkás büszke a szovjet gyárra, a szovjet paraszt büszke a kolhozra, mert m ndezt maguk a dolgozók hívták életre. A szovjet nép büszke hazájára, amelyet saját kezükkel építettek olyan széppé és gazdaggá.« Fe;sző;alt Szák elvtárs a múlt évi szovjet küldöttség résztvevője is. Az időközben hatalmassá növeke­dett tömeg mozgalmi és népdalokat énekelve hullámzott az utcákon. Meghallgatták a határozatot, ame­lyet Urbán elvtárs a munkaértekez­let számos felszólalása után felolva­sott és egyhangúlag elhatározták, hogy a rezolúciót elküldik Gottwald \ elvtársiak. A határozat szövege a következő: Kedves Gottwald elvtárs! A vág­sellyei járás parasztsága az 1950 VIII. 27-iki béke és munkaértekez­letéről tiltakoz k az amerikai impe­rialisták és zsoldosaik aljas tevé­kenysége ellen ame'-'vsl Koreában a Biztonsági Tanács köpönyege alá bújva pusztítják és bombázzák a bé­kés koreaj városokat és falvakat. ígérjük önnek, Gotrwaid elvt'rs hogy a koreai nép szabadságharcá­nak támogatására: az ez év' őszi munkák, a szántás és vető:; id-jét folvainkban t'.z nappal 1 ms'grövld'tjük; hogy az EFSz tagságát még az 1950. é.ben 30'í-kal emeljük; hogy a hős koreai pép részére egy vagón búzát sdunk segítségül; liogy községei r kfcen a közös mun­kák elvégzésére munkacsoportokat alakítunk; hogv R béke ügyét Sztálin elv­társ, Ön és Š i rok> elvtárs vezetésé­vel minden erönk'-el támogatni fog­juk; hogy felajánlása n'-at szóról szóra betartjuk.* Far':a?d úteáin közben már javá­ban folyt a felvonulás és a menet­hez k*t búzával megrakott teher­autó csatlakozott, összesen 61 q ami<- Farkasd dolgozó parasztsága a hős ':oreai nép megsegítésére gyűj­tött örsze. A körülbelül nyolcezer ember előtt szlovákul Knezl e'tnrs az SzKP Kerületi Bizottságának nyitrai fő­titkára és Mal k nemzetgyűlési kép­viselő beszélt, ífj. Mandák Jó­zsef. az SzKP magyar t'tkára pedig magyarul mondottak beszédet. ifj. Mandák Jőzse], járási párttitkár, Vágsellye. A VAROS A FALUÉRT. A CsISz füleki helyicsoportja a Kc­vosmalt tanoncaival együttműköd/e nagyszabású kultúrelöadást rendezett szlovák és magyar vegyes műsorral, mely igen magas színvonalú, nevelő­hatású és tanulságos volt A kultúrelőadás a „Város a falu­ért" jelszóval induló előadássorozat el­ső műsoros estjeként hiven vissza­tükrözte a falu és a város dolgozói közt alapjában megfévő szoros kap­cs latot és rámutatott a további he­lves útra, amelyet a város és a falu dolgozóinak nemzetiségi különbség nélkül a szocializmus felépítésének céljából követniök kell. Fülek haladó­sz Ilemű lakossága hálával tartozik a kultúrest szereplőinek azért, hogy le­hel ős'get nyújt nekik a szocialista kul'úra megismerésére. A műsoron szereplő számok -egytől t-gyig megáil'ák a helyüket. Chleh­ncán István szlovák nyelven, Bráz Z'í'ánn'é magyar nyelven mondott üdvözlő beszédet. Sialini Jaroslav egy Majak?vszky verset, Galázs Ilona és Kelen Ilona, a csákányházi CsISz Csoport vendégszereplő tagjai, jólsl­került magyar táncokat adlak elő Procsko Mária szlovák és magyar népdalokat énekelt, Bráz Zoltámié ugyacsak magyar nótákkal lépett fel, míg Gyuris Józsefné Flachbarth Mar­git, Molnár Katalin, Misurák Ilona, Szécsényi Margit, Trizna Éva Brahms Cigánytáncát adták elő nagy sikerrel Dicséret illeti Budai István bemondót, valamint Bús István ás ifj. Ilés Zoltán díszletezőket és világosítókat, továb­bá a tanonccsoportot, a rendezőséget és a pénztárt pontos munkájukért. A CsISz üzemi csoportjának veze­tősége szeretett elnökünk, Gottwald elvtárs szavainak értelmében a kultúra fejlesztését is a szocializmus felépíté­sének szolgálatába állította és kultúr­brigádot alakított, amelynek feladata, hogy a Fülek környékén lévő falvak, tanvák ifjúságát is beszervezze az építőmunkába. Tudja, hogy csak ak­kor lesz teljes a siker, ha az ipart munkásság, a dolgozóparasztság, a h-.jadó értelmiség nemzetiségi kii­lönbsé° nélkül, vállvetve, megértéssel és bee "letes munkával, éberen har­col a béke, a szocializmus érdekeiért. Gyuris József, kultúrfelelős. Fülek. A földműves- és raktárszövetkezetek szoros együttműködése nagy előnyöket nyújt a termelőknek Az EFSz-ek már az idén az ősziek elvetésénél 100 százalékosan megvaló­sítják a vetőmagcserét. Ebben a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal is segítségükre van, amennyibet ele­gendő mennyiségű vetőmag biztosí­tásáról gondoskodik. Most már az a fontos, hogy az EFSz-ek a Földműves Raktárszövetkezet raktáraiból a vető­magot átvegyék és hogy a vetőmagot megcsávázva elvessék. A Földművelésügyi Megbízotti Hi­vatal felhívja a földművesek figyel­mét arra. hogy a csoportokban dolgozó EFSz-tagok, valamint azok az EFSz-n kívüli földművesek is. akik 20 hektár­nál kevesebb földön gazdálkodnak és akik lehetővé teszik a földek tagosítá­sát, a vetőmagot 10 százalékkal ol­csóbban kapják. Azok a földműves szövetkezetek, amelyek bevezették a közös vetési eljárást és a közös mun­kákat, valamint a termelő szövetkeze­tek a vetőmagot 30 százalékkal ol­csóbban kapják. Ezeket a kedvezmé­nyeket a földművesek csak akkor ve­hetik igénybe ha a vetőmagot közö­sen rendelik meg. Az őszi búza és rozs vetésén kívül ajánlatos az őszi árpa vetése is, amely különösen a melegebb száraz­ságra hajló vidékeken jobban megte­rem, mint a tavaszi árpa. Az őszi árpavetőmagot szintén a Földműves Raktárszövetkezetből biztosíthatják az EFSz-ek. Az EFSz'-ek idén nagyobb terüle­teken vetnek téli vegyestakarmányt. E célra a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal megfelelő mennyiségű vető­1 magot, főleg bükkönymagot biztosít. A takarmányvetőmag szükségletet a Munka és munkabér igazságos viszonya a szocializmus országában ­Sastyinban a járási aratási ünnepség alkalmával a járás földműves szövetkezetei értekezletet tartottak, amelyen a szövetkezetek kiküldöt­teinek felszólalása után Biela elvtársnő tartott beszámolót a Szovjetúnió­ban tanulmányúton volt parasztküldöttség tapasztalatairól. Bielá elvtársnő beszámolójában a következőket mondotta: Nemrég tértem vissza a szocia­lizmus országából. Ez alkalommal tolmácsolom nektek a szovjet dolgo­zó nép üdvözletét. A szovjet nép azt ür-.eni nektek, hogy minden békesze­rető nemzetet szeret, amely kitartóan harcol a világbékéért. Meggyőződ­tünk arról, hogy csak a Szovjetúnió vezetése alatt és az ő tapasztalatai felhasználása alapján építhetjük ki hazánkban a szocializmust. Amikor megérkeztünk a Szovjet­únióba, Benediktov földművelésügyi miniszter fogadott bennünket. Ismer, tette a kolhozok és a szovhozok mun­káját és tanított bennünket arra, ho­gyan lehet emelni a munkateljesít­ményt a szocialista gazdálkodás ma­gasabb formáinak bevezetésével. A munka kollektivizálása lehetővé te­szi a modem technika vívmányainak felhasználását és új munkaerőket szabadit fel az egyre növekvő ipari termelés számára. A szovjet földeken ma a traktorok, kombájnok és más gazdasági gépek százezrei dolgoznak. A szovjet mű­szakiak több új gépet találtak fel. amelyek megkönnyítik a munkát és megrövidítik a munka idejét. A me­zőgazdasági termelés a gépek segít­ségével egyre közelebb jut az ipari termeléshez. A szovjet mezőgazdál­kodásnak van a legfejlettebb techni­kája a világon. Erről az a tény is tanúskodik, hogy az Októberi Forra­dalom után P. termelékenység a szov. jet mezőgazdálkodásban az ötszörö­sére emelkedett. Voltam a Gorké .vidéken lévő Kiró­va kolhozban, amelyet 1929-ben ala­kítottak meg. A kolhoznak 4500 hek­tár földje, legelője, halastava és gyü­mölcsöse van. Az állatállománya 225 ló, 600 szarvasmarha. 700 sertés, 3500 baromfi, 1200 juh és 800 kaptár méh. Micsurin és Liszenkó tanítása alap­ján a szovjet agronómok újfajta bú­zát termelnek, amely hektáronként 90- -100 m; zsát fizet. Az állatte­nyésztésben a Brunatka tehén a szov­jet kolhozosok büszkesége, amely évente 5320 liter tejet ad. Minden kolhoztag külön nevel a maga részére egy tehenet, egy vagy két borjúval, egy anyadisznót és •több darab sertést. Leölni vagy el­adni annyit lehet, amennyit az egyes kolhoztagok nevelnek. A barmofite­nyésztés nincs korlátozva. Minden kolhoztag a saját szükségletei ki­egészítésére fél vagy háromnegyed hektárnyi területet művelhet meg, amelyen zöldségféléket vagy burgo­nyát termel. A takarmányfélék ter­melése nem fizetődik ki, mert ezek­kel a kolhoz aránylag nagyon olcsón látja el tagjait. Főleg az érdekelt bennünket, ho­gyan jutalmazza a kolhoz az alkal­mazottait. A munkakerülőknek itt nincs helyük. Mindenkit az elvégzett munka után a munkaegység alapján jutalmaznak. A munkaegység bizo­nyos mennyiségű munka értékelése, amelyet egy átlagos dolgozó 8 óra alatt végez el. Az éjjeli őr 8 órai munkaidejére 1 és fél munkaegysé­get kap, mert munkája nem nehéz. Az a kolhozos, aki réparakással fog­lalkozik, 8 óra alatt 2 munkaegysé­get dolgozik. Itt az elvégzett munka mennyisége és minősége a mérvadó.. Az az asszony, aki a tehenek mellett dolgozik és akinek gondjára átlag £ tehén ápolása, etetése és fejése van bízva, minden 100 liter tej kifejésé­vel 2 munkaegységet végez. Ha azonban a fejést a réten végzi, ak­kor csak 1 és háromnegyed egységet számítanak, mert ekkor a tehenek saját maguk legelnek, tehát a mun­kafeltételek könnyebbek. Ha több, mint 100 liter tejet fej, akkor a mun­kaegységeknek a száma emelkedik. 150 liter tej után 3 munkaegységet számítanak. Ezekután természetes, hogy minden asszony iparkodik, hogy a tehenek minél több tejet ad­janak. A BÉREZÉS TOVÁBBI PÉLDÄJA Az a traktorista aki egy hektár földet 25 cm mélyen felszánt, 1 mun­kaegységet kap. Valaki azt a meg­jegyzést tette, hogy nem lehet pon­tosan felülvizsgálni a szántás mi­nőségét. A kolhozi ellenőrző bízott­sá? azonban mégis meggyőződik ar­ról, hogyan van a szántás elvégezve Ha az illető rosszul szántott, jelenti ezt a kolhoz vezetőségének. Ez az tigvet kivizsgálja és elrendeli a föld új szántását. Az ismételten végzett szántásért természetesen nem fizet­nek. sőt az illető traktorista maga téríti meer a nafta árát, amelyet a trépe szántás közben fogyasztott Ezenkívül a helvi traktor,állomásnak a traktor használatáért külön kell fi­zetni. Más példa: Ee-y kolhoztasnak egy hektár ré­paföld van kijelölve megmunkálásra, Egy hektár répaföld megműveléséért megállapítanak bizonyos számú mun­kaegységet. Hogy mennyit, ez a talaj hozamától függ. Valaki azt a meg­jegyzést teszi, hogy a föld hozaméra főleg az időjárási viszonyok vannak hatással. Ilyen esetben a kolhozi kol­lektív átvizsgálja a feltételeket és megállapítja, hogy tényleg az időjá­rási viszonyok okozták-e a tervezett földhozam csökkentését. Sok ilyen példát tudnák felhozni Azt hiszem az említettek elegendőek arra, hogy mindenki lássa, hogy 8 kolhoztagoknak rendesen kell végez­niök munkájukat. A kolhoz alkalma­zottai a munkaegységek után része­sednek a jövedelemben, amely pénz­ből és természetbeniekböl áll. Ahol főleg gabonatermeléssel foglalkoznak, ott a természetbeniek főként gabo­nából állanak, a gyümölcstermelő vi­dékeken pedig gyümölcsből. Mennél nagyobb a kolhoz jövedelme, annál többet kapnak a tagok, ezért minden kolhoztag azon iparkodik, hogy a le­hető legtöbbet termeljen. Egy mun­kaegység után a kolhoztag 8 rubelt 9 kg gabonát, 7 kg burgonyát, 3 kg zöldséget, 5 kg zsírt, 10 deka vajat és 15 deka húst kap. Milyen jelentőséggel bír a munka­egységrendszer a kolhozi termelés­re? A munkaegység rendszer bizto­sítja azt, hogy minden kolhoztag megérdemelt jutalmat kap elvégzett munkája után. Ahogy dolgozol, úgy keresel. A kolhozokban szinte kizárt dolog, hogy rossz munkás a lelkiis­meretes elvtársak rovására legyen fi­zetve. Földműves Raktárszövetkezetben kell jelenteni. Az őszi vegyestakarm^ny­félék vetésével az EFSz-ek kora ^ta­vaszra zöld takarmányt biztosítanak állatállományuk számára. Minden EFSz, amely a Földműves Raktárszö­vetkezetből csávázás nélküli vetőma­got kapott, köteles a csávázást elvé­gezni. Ezenkívül a vetés előtt köteles a földet megtrágyázni műtrágyával, amelyet szin'én a Földműves Raktár­szövetkezetből kap jutányos áron. Hogy a mezőgazdasági munkák si­keres lefolyása biztosítva legyen, a Földműves Raktárszöve kezetek és az EFSz-ek szerződést kötnek egymás­sal. Ezeknek a szerződéseknek a célja a Földműves Raktárszövetkezetek és az EFSz-ek közötti szoros együttmű­ködés elmélyítése és ezáltal dolgozó népünk életszínvonalának emelése. A szerződések elősegítik a termelési terv teljesítését és emelését a szövet­kezeti termelésben. A szerződés megkötése mindkét félre kötelességet ró. A Földműves Raktárszövetkezet kötelezi magát, hogy gyakori látogatásokkal az EFSz­ben elősegíti aszövetkezeti gazdálko­dást. Állandóan figyelni fogja a gabo­na fejlődését a vegetációs idő folya­mán, valamint a megrendelt vetőma­got, műtrágyát és más szükséglete­ket időben rendelkezésére bocsájtja az EFSz-nek. Ezzel szemben az ÍEFSz kötelezi magát, hogy gazdasági év kezdetén a Földműves Raktárszövet­kezet szakemberei jelenlétében meg­beszéli a vetés kérdését és megálla­pítja a vetőmag, valamint műtrágya szükségletet és ezeket idejében meg­rendeli a Földműves Raktárszovetke­zetben. A somorjai járásban a csöllei EFSz volt az első, amely szerződést kötött a Földműves Raktárszövetkezettej az 1950/51 gazdasági évre. A Földműves Raktárszövetkezet a szerződésben kötelezte magát, hogy a szerződés érvényességének ideje alatt rendszeresen látogatni fogja az EFSz-t es segíteni fog neki a szövetkezeti gazdálkodásban. Részletesen megtár­gyalja az EFSz-tel a vetési és a trá­gyázási tervet és megfelelő mennyi­ségű vetőmagot és műtrágyát, vala­mint más kellékeket — gazdasági gé­peket — bocsát az EFSz rendelkezé­sére. Ezenkívül a Földműves Raktár­szövekezet állandóan figyelemmel ki­seri az EFSz földjein a gabona fejlő­dését és a szövetkezetet szaktaná­csokkal látja el. Ezzel szemben a EFSz a magasabb termés elérésének érdekében a Föld­műves Raktárszövetkezet alkalmazot­tai jelenlétében megtárgyala a gazda- • sági év elején a vetéssel, vetőmaggal és műtrágyázással járó problémákat. A vetőmagot és a műtrágyát idejében megrendeli a Földműves Raktárszö­vetkezetben. Az összes földmunkákat idejében és lelkiismeretesen lehetőség szerint gépek segítségével elvéga. Gon­dot fordít a növényben kárttevő rovarok irtására is. A megrendelt vetőmagot és műtrágyát idejében átveszi, saját fo­gataival elszállítja a raktárból és gon­doskodik száraz helyen való tárolá­sukról. A szerződésben álló felek pontosan ellenőrzik a szerződés betartását. A szerződés keretében az EFSz kül­döttei elhatározták, hogy a műtrágyát nem kis részletekben fogják vásárol­ni, hanem a Földműves Raktárszövet­kezet közvetítésével egyszerre rende­lik meg egyenesen a termelésből. A csöllei EFSz így egy vaggon műtrá­gyánál 4575.— Kčs-t takarít meg. Ez 10 vaggon műtrágya szükségletüknél 45.750.— Kčs-t tesz ki. A csöllei EFSz vezetősége nagy megértéssel fogadta a Földműves Raktárszövetkezeítel kötött szerződést, mert teljes mértékben tudatában van azoknak az előnyöknek, amelyeket a szerződés számára biztosít. A tisztaság megávja az egészséget! A tisztaság fokozza a munkabírást! A ti»xta»ág megőrzésére raktárunkon tartunk : mosó- és toalettszappant (jegyre és szabadon), szappanpelyhet, mosóport, cipőkrémet tubusokban és dobozokban, parkettpasztákat, és sok más tisztítóeszközt. Lá 'ogassa meg elárusító helyeinket, szivesen adunk ön­nek tanácsot és készségesen kiszolgáljuk Önt. CHEMODROGA, nemzeti vállalat.

Next

/
Thumbnails
Contents