Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-09 / 208. szám, szombat

U J SZO A szocializmust építi a bolgár ötéves terv 1950 szeptember 9 BULGÁRIA ÜNNEPE A Ml ÖRÖMÜNNEPÜNK IS (N. J.) A baráti testvéri népi de­mokratikus Bolgár Köztársaság szeptember 9-én üli felszabadulásá­nak hatesztendős évfordulóját. Az út, amelyet a felszabadulás óta az or­szág és buzgó harcos népe megtett, elismerésreméltó, nagyjelentőségű és egy boldog jövő távlatát mutatja. A második világháborút megelőző szörnyű kataklizmák előtt a bolgár nép kétségbeejtő sorsáról, elnyoma­tásáról keveset hallottunk. A népről magáról s szabadságáért folytatott küzdelméről kevés hirt hoztak a nyu­gati imperialisták szolgálatában állő s a dolgozó proleta-'átus ellen küzdő burzsoá lapok. Hanem a vasaltnadrá­gú, agyoncicomázott, a régi oiusa cári uniformisokra emlékeztető katona­tiszti gúnyában parádézó Borisz ké­pét annál többet láthattuk a lapok hasábjain. Mint mozdonyvezetőt is sokszor mutatták be ezt a kegyetlen monarchát, akinek a munkásosztály­hoz való köze annyiból állt, ho^fy a legkíméletlenebb hajszát indította a magasabb életszínvonal után vá­gyódó bolgár tömegek ellen. Mialatt a töke szolgálatában álló sajtó a cárt és klikkjét mutogatta, azalatt Borisz és a nagyüzemek vele egy húron pendülő tulajdonosai, a földbirtokosok és tőkések ellen min­den kis bolgár községben, minden bolgár városban folyt a harc. ame­lyet az évszázadokon át tartó nyo­mor és nincstelenség, kizsákmányo­lás és eltiportság ellen indítottak az elképzelhetetlen nyomorba taszított munkás és paraszti tömegek. A bolgár nép már az első világhá­ború idején megindította harcát a Koburg-dinasztia és az idegen befo­lyás alatt álló tőkések eltávolítására. A csillogó szemű, markáns arcú Di­mitrov, a munkásosztály lánglelkü apostola ekkor szervezi egy tömbbe a bolgár munkásosztályt és paraszt­ságot, hogy lerázza az élősdieket, a cárt és a bojárokat, a befurakodott idegen tőkéseket a nemzet testéről. 1918-tól 1944 szeptember 9-ig a legsötétebb terror, rémuralom nehe­zedik az országra, amely a legkegyet­lenebb módszerekkel akarja megtörni a marxi tanokon megacélosodott, osztályöntudatos bolgár dolgozó né­pet. Borisz cinikusan megindítja a gyilkos hajszát. Megtelnek a börtö­nök, a földalatti kazamaták a bol­gár nép legjobb fiainak ezreivel és tízezreivel. De a nemzet felszabadí­tására megindult hatalmas áradatot a Koburg-dinasztia hívei nem tudták még a legkegyetlenebb vérengzések­kell sem megállítani. Szünet nélkül folyik az ellenállási mozgalom, mely­nek élén ott a Kommunista Párt és annak élvonalbeli harcosai, Dimitrov, Kolárov és Cservenkov. J.941 júniu­sában megindult a békés Szovjetúnió ellen indított aljas támadó háború, amelynek martalócai közé természe­tesen felsorakozott Borisz is. A Kommunista Párt a megpróbál­tatások és az áldozatosság hosszú esztendei'. alatt szünet nélkül a nép­felszabadító harcok élén állt. Ideoló­giai és szervezeti felkészültsége, bá­torsága és -fegyelmezettsége predesz­tinálták a bolgár Kommunsta Pár­tot arra, hogy a nép igaz lelkesedés­sel és feltétlen odaadással elfogadja vezetőjéül. A második világháború sötét napjai alatt a bolgár népnek világító fáklyája volt a Párt, amely minden nehéz időben, a kétségbeesés óráiban is nemcsak vigaszként, de világító fáklyaként állt a nemzet előtt, hogy megmutassa az utat, amelyre lépve és egy tömbbé ková­csolódva, a bolgár nép az elnyoma­tás béklyóitól megszabadulva új és ragyogó távlatú jövője útjának in­dulhat. Dimitrov, Kolárov és Cserven­kov, valamint a Párt többi kiváló munkatársai megindítják hatalmas szervezési munkájukat, amelynek so­rán partizáncsoportok és harei kato­nai egységek alakulnak, zászlain Marx, Engels, Lenin és Sztálin győ­zelmes jelszavaival. Az évszázadokon ét tartó elnyomatásban eltespedt és nincstelenségben senyvedő bolgár pa­rasztság a munkásosztállyal egybe­kapcsolódva a felszabadító szovjet hadsereg dicső katonaságának támo­gatásával megindítja döntő rohamát a hitleri betolakodó hordák kiűzésé­re és a szenvedést, megpróbáltatást és elnyomatást jelentő Koburg-di­nasztia végleges kiseprüzéséhez. Nyílt küzdelembe szállnak. Harci ro­hamra indulnak. 1944 szeptember 8-ának éjszakáján a bolgár erdők sűrűjéből megindulnak a dicső bol­gár Kommunista Párt által megszer­vezett partizán és katonai egységek és a Vörös Hadsereg nagyszerű tá­mogatásával 1944 szeptember 9-én Bulgáriában megdöntik a fasizmus uralmát, véget vetnek a kizsákmá­n^oltság korszakának, kiseprűzik a hóhérokat, megdöntik a monarchiát. Szeptember 9-e meghozta tehát a bolgár nép felszabadulását, a dolgo­zó tömegek millióinak vágyát és ál­mát. Hogy Bulgária népe és vele együtt a többi népi demokratikus or­szágok ezt a napot ünnepelhetik, azt elsősorban a Szovjetúnió dolgozó né­pe, a dicsőséges Szovjetúnió Kom­munista bolsevik Pártja, a nagy szo­cialista haza hősi hadserege és a nagy béketábor bölcs vezére, a nagy Sztáliií tette lehetővé. Az áldozat, amelyet a szovjet nép a dicsőséges Októberi Forradalom óta a világ va­lamennyi dolgozó népéért és a maga életének szebbétételéért vállalt, ra­gyogó például szolgál mindenütt, ahol az emberek magasabbrendü életért folytattak, vagy folytatnak harcot. Igy volt ez Bulgáriában is. A bolgár Kommunista Párt vezette munkás- és paraszttömegek előtt a nehéz megpróbáltatások, a véres "ter­ror idejében ott ragyogott a nagy példa, a Szovjetúnió és ez adta meg nekik azt az erőt, harci lendületet, amely szükséges volt a bolgár nép felszabadulásához. Hiába tömte meg Borisz és rendőrsége a bolgár nemzet legjobb fiaival a kazamaták sötét odúit, hiába vitte vesztőhelyre a fel­szabadulásért küzdő bolgár munká­sok és parasztok ezreit, az áldoza­tok helyébe új harcosok sorakoztak fel, akik a mártírok példáján fellel­kesülve, a Szovjetúnió népének har­ci példájából merítve folytatták a küzdelmet a végső felszabadulásig. Közel harminc esztendőn keresztül folytatta a felszabadulásért vívott küzdelmét Dimitrov. Kolárov és Cser­venkov elvtársak vezetésével, a Kom­munista Párttal az élen a bolgár munkásosztály és vele együtt a dol­gozd bolgár parasztság és értelmi­ség. 1944 szeptember 9-én elérke­zett a felszabadulás nagy napja, amely azonban még komolyabb fel­adatok elé állította az egész népet. Igen, a nép felszabadult és a szo­cializmust kívánta megvalósítani ha­zájában, megszüntetni az embernek ember által való kizsákmányolását, megvalósítani a magasabb életszín­vonalat, megteremteni a nyugodt em­beri munkás életet. Nehéz és nagyon nagy feladatot vállalt magára a bol­gár nép. amikor évtizedes, sőt száza­dos elmaradottságát, amelyet a ka­pitalista és monarchista kizsákmá­nyolóik okoztak, most egy csapásra meg akarta szüntetni. És a nehéz harcok után az épí­tés korszakának megindításának harcok után az építés korszakának hajnalán az elnyomatás és a háborúk során oly harmonikus egységet te­remtő és vezetöszerepet betöltő Kom­munista Párt ismét a bolgár nép elé lépett. Megszabta az útját annak az életnek, amely nemcsak, hogy félre­dobja az előrehaladás útjába állő torlaszokat, de megteremti annak előfeltételét is, hogy a bolgár nem­zet fiai és lányai rövid évek leforgá­sai alatt oly fejlődésen mehessenek keresztül, amelyekre a történelem so­rán soha még csak gondolni sem mertek volna. Ennek véghezvitelére és megteremtésére egyedül csak a marxi-lenini és sztálini tanításokon edzett és Dimitrov, Kolárov és Cservenkov ragyogó szervező mun­kájával vezetett bolgár Kommunista Párt volt képes. A Hazafias Front élén álló Kommunista Párt irányítá­sával megindul az építés, megindul az új élet kialakítása, amely óráról­órára erőteljesebbé és szilárdabbá te­szi a bolgár munkások és parasztok országát és biztosítja a dolgozók po­litikai és gazdasági győzelmeit. A bolgár Kommunista Párt vezeté­sével folyó építő munka azonban még göröngyös úton haladt. Voltak, akik szabotálták, akadályozták az egészséges élet kialakulását. Az egyházi hierarchia, a klerikális reak­ció, a falukban megmaradt kulák­ság és a Pártba, az állam vezetésébe befurakodott idegen elemek és áru­lók minden eszközt megragadnak ar­ra, hogy akadályozzák a szocializmus felé haladó ország építő munkáját. A Szovjetúnió és a népi demokrati­kus országok ellen aljas támadó poli­tikát folytató imperialista világ, a nyugati tőkésosztály politikai karie­ristái megtaláltál: a kapcsolatokat Kosztovval és bandájával, amelynek segítségével a hazai reakció folytat­ta bomlasztó és népellenes politikáját a népi demokratikus rendszer ellen. A bolgár Kommunista Párt a mun­kászosztály és a dolgozó parasztság döntö erejére támaszkodva, megkez­di a leszámolást a népáruló bűnösek­kel. Kosztovot és bandáját a nép ítélőszéke elé állítja, amely a mun­kás- és parasztegység árulóinak leg­szigorúbb megbüntetését követeli. A dolgozó nép milliós tömegei a felszabadulás óta eltelt esztendők alatt napról-napra saját életútjuk so­rán tapasztalhatták, hogy a Kommu­nista Párt által vezetett Hazafias Front valóban arra törekszik, hogy gasabb életszínvonalát biztosítsa, hogy megteremtse a kizsákmányolt, az eltiport Bulgária helyett a virág­zó és mind magasabb életszínvonalra törekvő bolgár dolgozók szocialista hazáját. A bolgár nép tisztában van azzal, hogy míg a múltban az iskolák és az egye­temek kapui csak a kiváltságosok szá­mára nyíltak meg, addig ma az évről évre sokasodó iskolákban a dolgozó tömegek gyermekei tanulhatnak. Míg a múltban az óvodák száma 292 volt, addig 1918-ban már több mint ezer óvoda működött. Ugyanígy nőtt az alsófokú iskolák éš a középisko­láké is, amely ugyancsak rövid pár év alatt több mint kétszeresére emel­kedett. A felszabadulás előtt .Bulgá­riában egy egyetem volt, ezzel szem­ben ma már három egyeteme van, a hallgatók száma pedig 15.000-ről 45.000-re emelkedett és az egyeteme­ken a munkásosztály és a dolgozó parasztság gyermekei tanulnak. A fcolgár dolgpzók életszínvonala dóan nö. A biztosító intézetek gon­doskodnak a bolgár dolgozók egész­ségi állapotáról. Minden dolgozónak joga van ingyenes orvosi keze­lésre. A dolgozók átlagos évi jövedel­me 62 százalékkal emelkedett és az 1944 előtti munkanélküliség meg­szűnt az országban, sőt ma már munkaerőhiány mutatkozik. A föld­reform végrehajtásával megerősö­dött a szövetkezeti mozgalom, amely­lyel a dolgozó parasztság áttért a nagyüzemi gazdálkodásra és 1949. év végén Bulgáriában már 1600 szövet­kezet működik 5,400.000 dekár föl­dön. Az államosított ipar jelentős termelési eredményeket ér el. A népi demokrácia államosította a banko­kat, a bányákat és az ipart és a nép kezébe, a nép birtokába került üze­mek a kapitalisták alatt elért ered­ményeket többszörösen felülmúlják. A bolgár nép a bolgár Kommunis­ta Párt vezetésével Cservenkov elv­társsal az élen hűen kitart Georgij Dimitrov elvtárs ravatala előtt tett esküje mellett, hogy egyre jobban fogja szilárdítani szövetségét a nagy Szovjetúnióvai, hogy rendületlen lel­kesedéssel és hűséggel követi a Bol­seviki Párt és a nagy Sztálin útmu­tatásait. Ma, amikor a világon a nagy ellen­tétek harca folyik, a jó és rossz kü2­delme, a béke és a háború kérdésé­nek döntö harca a bolgár nép ahhoz a táborhoz csatlakozott, amelyet a Szovjetúnió vezet és annak dicsősé­ges, nagy vezére, Joszif Visszariono­vics Sztálin. A bolgár nép a stock­holmi békehatározat aláírási akció­jóban résztvett, síkra szállt a mel­lett, amely elítéli az emberiségre zú­dítandó gyilkos háborút. Tudatában volt annak a bolgár munkásság, pa­rasztság és dolgozó értelmiség, hogy számára a békés életet, a jobb hoi­napot csakis az a rendszer biztosít­hatja. amelyet a szocializmus meg­valósításáért küzdő munkásosztály vezet. Ezért sietett a legtávolabb eső kis falvak népe és a nagyvárosok üzemeinek tízezres és százezres tö­mege aláírni a stockholmi békehatá­rozatot, hegy hitet tegyenek a szo­cializmus és a béke mellett, hogy hi­tet tegyenek a nagy Sztálin mellett, hogy bizonyságát adják annak, hogy becsülettel tesznek eleget szent ígé­retüknek, amelyet Georgij Dimitrov ravatala előtt fogadtak. A KÉTÉVES TERV EREDMÉNYEI 1944 óta, a felszabadulás óta hely­re kellett állítani a háború okozta rombolásokat, meg kellett tereinteni a népgazdaság alapját. A Szovjet­únió segítsége és a Bolgár Kommu­nista Párt irányítása már 1947-re azt eredményezte, hogy az ország ipara elérte, sőt egyes ágaiban túl is haladta a háborús színvonalat. Ekkor hozzá lehetett kezdeni az első terv megvalósításához. Bulgária kétéves tervet készített az 1947 és 1948-as évekre. E terv eredményei­ből néhány adat: Az ipari termelés 71.5 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 103 százalékkal növeke­dett. ötezer traktort bocsátottak a dolgozó parasztság rendelkezésére a terv végére. A vasúti hálózat nem­csak újjáépült de 13 százalékkal nö­vekedett is. Az építkezésekbe 75 mil­liárd lévát ruháztak be s a régi idő­ket jellemző súlyos munkanélküliség megszűnt. Ez a kétéves ten' volt a tervgazdálkodás kezdete Bulgáriá­ban. AZ ÖTÉVES TERV PERSPEKTÍVÁI Ennek sikerei alapján vált most már lehetővé annak az ötéves terv­nek az elindítása, melynek feladata a szocializmus szilárd alapjainak le­rakása Bulgáriában. Itt is, mint a magyar népi demok­ráciában, a terv legfontosabb lánc­szeme az ipar és elsősorban a nehéz­Mosolytj dalt és derűt teremt a bolt/ár népidemokrácia. I felé elsősorban a termelöszövetke­I zetek fejlesztése jelenti. A szövet­kezeti szervezés tempója a terv elő­irányzatát is meghaladta s már 1948 végén 1100 termelőszövetkezet mű­ködött Bulgáriában közel 80.000 tag­gal. Ezeknek a szövetkezeteknek át­lagtermése jóval felülmúlja a ma­gángazdaságokét. Számos helyen 320 kg-os termést érnek el dekáronként (5.7 dekár—1 kat. hold). A termelő­szövetkezetek nagy gondot fordíta­nak tagjaik szociális igényeinek ki­elégítésére. Bölcsődéket, napközi ott­honokat és orvosi rendelőket állíta­nak fel. Mindezek mellett szorgalmazzák" a bolgár szakszervezetek a munka­fegyelem megszilárdítását is, mert, ahogy Dimitrov elvtárs a Bolgár Kommunista Párt V. kongresszusán mondotta; a szocializmus gazdasági és kulturális alapjainak felépítésé­ben az egyik föfeladat a szocialista munkafegyelem megteremtése. A Bolgár Népköztársaság gazdasá- . ipar fejlesztése. A nehézipari beru­ga a fasiszták és a tőkések uralma házásokat hétszeresére emeli az öt­alól felszabadult, a szocializmust épí- éves terv. A nyersanyagokban bővel­tő ország képét mutatja. kedö Bulgária gyarmati sorban ten­Az ipart, a bányákat és a bankó- gődött a múltban. Ipara alig volt, kat államosították, megtörént a lakossága főleg mezőgazdasággal földosztás, falusi termelőszövetkeze- foglalkozott, Bulgáriából az ötéves tek alakultak, a nagykereskedelem terv ipari országot teremt: az ipar teljesen állami kézben van. és mezőgazdaság aránya a népgazda­Ezek az eredmények — a Szovjet- ságban a kezdeti 30:70-röl (a mező­únió hathatós segítségére támasz- gazdaság javára) 1953 végére 55:45­kodva — a bolgár dolgozóknak, el- r e változik át. A terv szerint az ipa­sösorban a bolgár munkásság lendü- f 1 termelés ot év alatt 119 százalék­letes munkájának köszönhetők. A emelkedik. Megteremtik a mo­bolgár burzsoázia képtelen volt segí- ? er n kohóipart megvetik a színes teni az ország elmaradottságán. A í rem iP a r alapjait, megindul a szer­munkásságra várt a feladat, hogy a Kommunista Párt, Dimitrov elvtárs vezetése alatt új életre keltse Bulgá­riát és rávezesse a fejlődés, a szocia­lizmus útjára. számgépek sorozatgyártása, az elek­tromotorgyártás öt év alatt tizenegy­szeresére emelkedik és a vegyiipar is 146 százalékkal termel többet, mint a háború előtt. A SZÖVETKEZETI MOZGALOM A mezőgazdasági gépek gyártása pedig hozzájárul majd ahhoz, hogy az ipar mellett a mezőgazdaság is széleskörű fejlődésnek induljon. A gépállomások számát megkétszere­zik, duzzasztógátakat építenek. 1953­ra 300.000 hektárt öntöznek. De a mezőgazdaság útját a szocializmus

Next

/
Thumbnails
Contents