Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-06 / 205. szám, szerda

1950 szeptember 2 - U J sin — L ILET A pámagok és 'elöltek felülvizsgálásáról A bizottság javaslatai a tag­gyűlésnek A tagok és jelöltek munkájának a tizescsoportokban való értékelését a bizottság letárgyalja és a taggyűlés elé javaslatot terjeszt minden leiga­zoltról. Ha a bizottságnak álláspontja a tt­zescsoport értékelése tekintetében el­ütő, ha kétes esetről van szó, akkor meghívja a tárgyalásra a tízesBizal­mii és azt a tagot is, akiről szó van. Ott, ahol a tízescsoport a tagság megszüntetéséről vagy kizárásáról tár­gyal, a szervezet bizottsága a tízes­bizalmival együtt meghívja a tagat vagy jelöltet erre a gyűlésre és vele tárgyalja le munkáját és azokat az okokat, amelyek a Pártból való kizá­rást indokolttá teszik. A taggviilés javaslatát csupán ezután dolgozzák ki. A bizottság feladata az lesz, hogy helyesen és objektíven ítéljen meg minden tagot és jelöltet, értékelje munkáját és tisztában legyen a fari­hoz való viszonyával. Eszerint a bizetl­ság a taggyűlésre, amely dönteni tog a felülvizsgálás eredményeiről, alapo­san indokolt javaslatot terjeszt: 1. Átigazolásra, 2 a tagok jelöltsorba való áthelye­zőére, 3. a várakozási idő meghosszabbí­tására, 4 a párttagság névsorából való tör­lésre, 5. kizárásra. 1. Pozitíven lesznek atigazolva azok, akiknek munkája naponta bizo­nyltja jóviszonyukat a Párthoz, akik tevékenyen vesznek részt hazánkban a szocializmus építésében és a világ beke megvédésében. Pozitíven lesznek átigazolva azok a tagok is, akiknek jó viszonyuK 'an a Párthoz és megbecsülik partiagságu­kat, de nem teljesítették renle*en kö­telességeiket, nem jártak rend< -.ere­sen taggyűlésekbe és nem vetieK ré:,zt a Partiskolázás Évén, de más »i''!ycs hibákat és hiányosságokat nain mu­tattak. Átigazolásuknál azt kell fontoló­ra venni, vájjon megvan-e a bicsüle­tes akarat a hibák kiküszöbő cstVi, megiavításához és ahhoz, hogv a lö­vőben becsületesen teljesítsék a párt­tag kötelességeit. Ezért felada'ct '\>g nak kapni azirányban, hogyan javítsák munkájukat és meghatározzuk sz időpontot is, ameddig feladata kat tel­jesíteniük kell. Azokat, akik nem '.et­tek részt a Párt iskolázás Évén, külön figyelmeztetjük arra, hogy a jelöltek állapotába is visszalehet őket vonni, amennyiben ezt a hibájukat a Párt­iskolázás új Évében helyre nem hoz­zák. A multévi felülvizsgálás tapaszta­latai alapján, amikoris a tagoknak és jelölteknek kitűzött feladatokat illető­leg azok teljesítését nem ellenőrizték, ezúttal előre biztosítani kell a felada­tok ellenőrzését. A tagok és jelöltek kitűzött feladatait le kell tárgyalni, jé­leníőségüket meg kell magyarázni, be kell jegyezni ezeket és gondoskodni kell arról is, hogy az összes feladatok átvételét kötelezettség formájában aláírásukkal erősítsék meg. 2. A felülvizsgálás alkalmából né­hány tagot át lehet helyezni a jelöltek közé. Olyanok lesznek ezek. akik azért nem teljesítik feladataikat, mert politi­kailag nem értik teljesen a párttagsag értelmét. Csupán olyan elvtársakról és elvtársnőkről van szó, akiknél megvan az a feltétel, hogy belőlük ]ó párttagok lesznek Amellett értékel­nünk kell azt is, hogy ezeknek a ta­goknak milyen mértékben sietett se­gítségére a szervezet, meg fogjuk vizsgálni, milyen figyelmet szenteltek politikailag kevésbbé érett tagjaiknak és hogy ez a hiba nem a szervezet munkájának hiányából keletkezett-e? 3 A várakozási időt meg lehet hosz­sznbb.'aní azoknál a jelölteknél, akik­nek politikai érettségük még nincs azon a fokon, hogv felvehetők legye­nek a Párt tagjai közé és további idő­re van szükségük, hogy a Párt megis­merhesse munkájukat. 4. Az új pártkönyvecskéket nem adjuk ki azoknak, akik ugyan mint be­csületes polgárok teljesítik kötelessé­geiket. azonban a Párttal nem nőttek össze és jóakaratuk ellenére sem tud­ják megérteni és megvalósítani a Párt politikáját. Ezeknek viszonya a Párt­hoz nem gyökeredzik mélyen. Azt hi­szik, elegendő a pártkönyvecske vagy a jelöltigazolvány és ezzel teljesítik is a párttag kötelességeit. Az ilyen embereket kitöröljük a párttagság listájáról és ajánljuk ne­kik azt, hogy dolgozzanak valamely pártonkívüli szervezetben, ahol igen jó munkát végezhetnek. Megegyezünk velük, milyen szervezetben dolgozná­nak legszívesebben, tanácsot adunk nekik és segíteni fogunk abban, hogy az országépitő erőfeszítésekhez való hozzájárulásuk a lehető legnagyobb legyen. Azonban határozottan meg kell aka­dályozni azt, hogy tagokat vagy jelöl­teket könnyelműen és gépiesen, az ő megkérdezésük nélkül fosszák meg a párttagságtól. Minden esetet gondosan le kell tár­gyalni a pártbizottságban és a tag­gyűlésen is, le kell tárgyalni ezekkel az elvtársakkal úgy hogy meg legye­nek győződve a döntés helyességéről. A taggyűlés jóváhagyása után min­den egyes esetet rendes indokolással megerősítés végett a járási Pártbl­sághoz kell előterjeszteni. 5. A Pártból ki lesznek zárv" azok a tagok és jelöltek, akiknek nincsen becsületes viszonyuk a Párthoz és ár­tanak a Pártnak. Azok lesznek ezek, akiket a felülvizsgálás mint idegen elemeket leplez le, akiknek a Párthoz való viszonyuk ellenséges, akiket mint az osztályellenség ügynökeit, karriéris­tákat, szabotőröket és élősködőket kö­zösít ki. Azok is közöttük lesznek, akik visszaéltek a Párt bizalmával, visszaéltek a rájukbizott tisztségek­kel, akik a Párttal és a dolgozó nép­pel szemben ellenséges tetteket követ­tek el és akik munkájukkal és visel­kedésükkel általános közfelháborodást keltettek. A Pártból kilesznek zárva azok. akiknél a felülvizsgálás megálla­pítja azt, hogy nem viselkedtek be­csületesen a megszállás ideje alatt es eltitkolták bűnüket a Párt előtt. A ki­zárás minden esetét gondosan meg kell ítélni, hogy az egész Pártnak oku­lásul szolgáljon. Hogyan vizsgáljuk felül a jeleiteket? A jelölteket ugyanúgy vizsgálják felül, mint a tagokat. Semmiféle kü­lönbséget nem teszünk. Vagy felül lesznek vizsgálva és pozitíven átiga­zolva, vagy meghosszabbítjuk várako­zási idejüket, esetleg kitöröljük őket a tagok listájából vagy kizárjuk a Pár.ból. 1. A jelöltek, akiket taggyűlésen már a felülvizsgálás megkezdése előtt íelvtttek a tagok sorába, előbb meg­várják, míg meg nem kapják a párt­tagok sorába való bevezetésről szóló igazolványt és csupán azután kerül­nek felülvizsgálat alá. 2. A jelölteket, akiknek jelöltidejük már a felülvizsgálás megkezdése előtt eltelt, de akiket a párttaggyülés még nem vett fel a tagok sorába, a felülvizsgálás alkalmával vagy fel­vesszük ' a tagok sorába vagy meg­hosszabbítjuk várakozási idejüket, esetleg töröljük, vagy kizárjuk őket. Ha döntés történik felvételükről, ak­kor a nyilvántartási lappal együtt je­lentkezési lapjukat is fel kell küldeni a járási bizottságnak. (A jelölt, párt­tagságra jelentkező ívét.) 3. Hasonló módon járunk el azok­nak a jelölteknek felülvizsgálásánál, akiknek várakozási idejük szeptember 1-től december 15-ig terjedő időszak­ban jár le. 4 A jelöltek, akiknél a várakozási idő a felülvizsgálás időtartama után telik le, és akiknél nem állnak fenn a párttagok sorából való törlés vagy ki­zárás indokai, hasonlóképpen lesznek felülvizsgálva, mint a párttagok. Ha pozitíven igazoljuk át őket, ez annyit jelent, hogy továbbra is jelöltek lesz­nek és könyvecskéjükbe bélyeget kapnak ezzel a felirattal: 1950-ben mint jelölt átigazolva. Pártkönyvecs­kéik azonban nem lesznek kicserélve. A tagok sorába felvett jelöltek viszont új párttagsági könyvecskét kapnak. A jelöltek, akiknek meghosszabbítottuk várakozási idejüket, szintén bélyeget kapnak ezzel a felirattal: 1950-ben mint jelölt átigazolva. Vietnam harca a gyarmatosítok és az imperialisták ellen Nyolcvan esztendőn keresztül har­colt Vietnam nepe a irancia gyarma­tosítók és a japan motaristak ellen es a niasouik világnáboru aldozatos küzdeimej után felszabadította orszá­gát az idegenek, a betolakodói! ural­ma alól. A francia kormány ekkor 1946 márciusiában kénytejen voit el­ismerni az önálló Vietnami Demo­kratikus Köztársaságot. De a.ig néhány he t tel az elismerés ut-n, a monopoltöke francia laka­jai, az amerikai gazda parancsara aljas támadó, háborút indítottak az üj életet építő vietnami nép el.en. Nyixvanvaló, hogy a francia kormány álnok szavánál sokkal nagyobb súlyt nyomott a serpenyőben Vietnam ón­ja, cinkje, szene és egyéb termeszeti kincse, de főleg az ország sztrategtai támaszpontjai, ame.yeket az amer.Kai imperialisták meg akartak kaparin­tani, hogy segitsegere lehessenek Csang-Kai-Sek csődbejutott klikkjé­nek. Ezért mozgósítási parancsokat kü.dtek szejjel, kalandorokbol, fa­sisztákból hadsereget toboroztak és megindult a harc a vietnami nép szabadsága ellen. SOROZATOS VERESÉGEK A francia gyarmatosítók csapatai tu.a j (Ionképpen mar 1945 szeptem­uereoen megtámadták a vietnami demokratikus erőket Nambo vidé­kén IKokinkinaban). A irancia kor­mi^jny ugyan tárgyalásokba bocsátko­zott Vietnam kormányává., de csak azért, mert a irancia gyarmati had­sereg támadásai szégyenletes ku­darcba iulladtak. „De iacto" elismer­ték Ho Shi Min kormányát és tár­gyalásokat folytattak ezzel a kor­mánnyal, hogy időt nyerjenek na­gyobb zsoldosnadsereg mozgósítására. December 20-án a irancia csapatok — minden előzetes hadüzenet mel­lőzéséveC — általános támadást m­dítottak Vietnam egész területén. A francia gyarmatosítók könnyű si­kerre számították, minthogy a hit­leri „villámháború" taktikáját alkal­mazták. De a párizsi számítások nem mindig egyeznek a vietnami té­nyekkel ... A harc kezdetén a vietnami erők kéthónapi hősies ellenállás után kénytelenek voltak visszavonulni Hanoiból. A hanoi visszavonulás után azonban a vietnami erők soro­zatos csapost mértek a francia zsol­doshadseregre és döntő győzelmet arattak a Vietbák környéki csatában, ahol a franciák nem kevesebb, mint 7500 katonát vesztettek, a támadó bandita-sereg létszámának igen je­lentős részét. A francia kormány a vereség után fokozta a mozgósítást. De a fokozott csapatszállítások sem hozták meg a várt eredményt, mert Vietnam népe, megállás nélkül rit­kította a zsoldos francia hadsereg so­rait. 1949 végén a francia gyarmato­sítók mérleget állítottak össze és megállapították, hogy vietnami em­berveszteségük eléri a 100.000 főt. Jóllehet ez a hadsereg Hitler, Musso­lini és Pétain legaljasabb fasiszta zsoldoselemeiből toborzódott (a bes­tiális SS-osztagok 25 000 volt tisztje és katonája is résztvett benne) még­is teljes kudarcba fúlt Revers tábor­noknak, a francia vezérkari főnök­nek az a terve, hogy teljesen elzárja Vietnam határát, öt. évvel a japán militaristák kiűzése utón, valamint a francia gyarmatosítók ellen foly­tatott több, mint hároméves háború után a néphadsereg felszabadította az ország területének 90 százalékát az imperialista iga alól. Ez az adat önmaga beszél. „FELFEDEZÉS" A CANNESI JÁTÉKBARLANGBAN A franci reakciós kormány Viet­namban „új harci módszert" akart alkalmazni, miután meggyőződött ar­ról, hogy fegyverrel nem tudja ki­oltani a vietnami nép szabads.'gszom­ját. Nevezetesen egy „megbízható", vagyis áruló vietnami lakájpolitikust keresett. Jobb híján a francia kor­mány a Riviéra lebuj aiban és játék­barlangjaiban kutatott és felfedezte Bao-Dai árulót, a volt császrrt, aki annakidején a nép dühe elől elme­nekü'.t országából. Volt is mitől fél­nie Bao-Dainak, mert a japán meg­szállás idején együttműködött a meg­szállókkal. Bao-Dait kiragadták mulatozásai­ból és felkenték Vietnam császárává. Az egész reakciós világ hozzájárult ehhez a komédiához, a Wall-Street pénzm gnásaitól kezdve a pápáig (aki elküldte Bao-Dainak az „1950-es szentév" kitüntetését) — minden tőzsdeügynök, emberélet-üzér, fegy­vergyáros és a többi dollárlakáj tá­mogatta Bao-Dai vietnami „császár­ságát". Washington megparancsolta japánföldi helytartójának, Mac Ar­thurnak, hogy „japán jóvátétel" cí­mén 32 millió dollárt fizessen Bao­Dainak. Jessup, Truman képviselője személyesen jelentkezett Bao-Dainal és határtalan támogatást ígért neki a „kommunizmus elleni harcban". A francia gyarmatosítók vereségét azonban sem Bao-Dai „császárrá ke­nése". sem pedig az amerikaiak ál­tál megígért segítség nem tudta fel­tartóztatni. A szabadságáért harcoló vietnami nép egymás után méri a súlyosabbnál súlyosabb csapasokat a francia imperializmus zsoldos csa­pataira, amelyek hatalmas veszteség­gel vonulnak vissza. A FRANCIA GYARMATOSÍTÓK A francia gyarmatosítók 1946-ban és 1947-ben kereken 30 milliárd fran­kot költöttek a vietnami háborúra; költségeik 115 milliárd frankra emel­kedtek 1949-ben A háború előtt a franciák húszszor annyi rizst, sze­net, kaucsukot és egyéb terméket exportáltak Vietnamból, mint 1949" ben. A francia gyarmatosítók súlyos gazdasági veszteségét tetőzik a belpo­litikai következmények, nevezetesen az. hogy a francia nép mihden ere­jével ellenszegül a vietnami aljas gyarmati háborúnak. A támadópoli­tika pedig még jobban fokozta Viet­nam legszélesebb néptömegeinek im­perialistaellenes gyűlöletét. Nemrégen ezt írta a Herald Tri­búne, a legreakciósabb amerikai új­ságok egyike: „Elenyésző kisebbség kivételével, minden vietnami ellensé­ge a francia gyarmatosítóknak és Bao-Dainak s a túlnyomó többség Ho-Shi-Min forradalmi kormányát támogatja". Csakis a nép maradéktalan támo­gatásával volt képes a felszabadító néphadsereg felszabadítani Vietnam területének kilenctized részét. A francia gyarmatosítók vadálla­tiassága felülmúlja a Gestapo és SS­pribékek módszereit. Ez azonban nem képes megtörni a vietnamiak akara­tát. Ho-Shi-Min nemrégen kijelentet­te, hogy „minél közelebb állunk a győzelemhez, annál nagyobb akadá­lyokba fogunk ütközni. De el va­gyunk szánva, hogy lekűzdünk min­den nehézséget és meghozunk minden áldozatot, hogy elérjük végcélunkat: hogy kiűzzük a megszállókat és fel­szabadítsuk hazánkat". 1950 január 14-én Ho-Shi-M n felhívást intézett a világ összes kor­mányaihoz, hogy vegyék fel a diplo­máciai kapcsolatot a Vietnami De­mokratikus • Köztársasággal. A felhí­vásra a Szovjetúnió válaszolt és kö­vetkezetes békepolitikájához híven, elsőnek ismerte el Vietnam Demokra­tikus kormányát és felvette vele a diplomáciai kapcsolatot. A tőkés országokban is szüntele­nül megnyilvánul a Vietnam népe iránti harci szolidaritás. Éppen Fran­ciaországból — amelynek imperialis­ta vezetői katonákat küldenek, hogy vérbefojtsák Vietnam népének sza­badságvágyát — indulnak ki a leg­határozottabb felhívások a vietnami nép felszabadító harcának támogatá­sára. A dokkmunkások megtagadják a vietnami gyarmati hadsereg szirmá­ra szánt fegyverek és muníciók ra­kodásiát. A munkások megakadályoz­zák a katonákat és muníciót szállító vonatok elindítását. Mindenki ismeri Raymonde Dien francia lány hőstet­tét, aki a sínekre feküdt és élete koc­káztatásával akadályozta meg a Viet­namba irányított fegyverszállítmány elindítását. Raymonde Dien példamu­tató magatartását sok francia anya követte, mert nem akarják, hogy fiaikat a monopolisták érdekeiért le­mészárolják. A francia népnek ez az ellenállása annak a harcnak a szim­bóluma, amelyet a kommün és ma­quis-ek dicső hagyományainak Fran­ciaországa meg ma is folytat. Egy olyan harcnak szimbóluma, amelyet kapitalista országok és a gyarma­tok elnyomott népei folytatnak' az amerikai imperialisták és szolgái el­len. Nem kétséges, hogy az egész világ * dolgozóitól támogatott vietnami nép hősi küzdelme teljes győzelmet fog aratni a Franciaországot és az Egye­sült Államokat vezető gangszter-ban­da felett. A dollár nem képes leigáz­ni a népek szabadságharcát. Sz. V. PARASZTKÜLDÖTTSÉGÜNK A SZVERDLOV KOLHOZRÓL A Szovjetunióban járt parasztkül­döttség tapasztalatairól beszámolva, ma annak a csoportnak a tapaszta­lataival fogunk foglalkozni amely az Urajon meglátogatta a szverdlovki v'déket. A földműves küldöttség töb­bek között meglátogatta az aramil­szk; járásban lévő Szverdlov-kolhozt. Ezt a tej és zöldségtermelő kolhozt 1930-ban alapították. Először csak 12 tagja volt. Egy év múlva a ta­gok száma 52-re emelkedett. A kol­hoz gazdasági alapja 300 hektár volt. Ma a kolhoz már 4000 hektárnyi területen gazdálkodik. Az 1500 hek­tár szántóföldből 704 hektár gabo­navetés, 130 hektár burgonya, 45 hektár zöldség, 20 hektár répa, és 180 hektár takarmány. A kolhozt öt gazdaságra osztották fel. Az el­ső gazdaságban 186 lovat, a második­ban 264 tehenet a harmadikban 129 malacot, a negyedikben 1700 darab baromfit és az ötöd kben 357 da­rab juhot tenyésztenek A kolhoz tulajdonához tartozik továbbá egy fürésztelep, malom kovácsműhely, asztalosmühely, hár 0m raktár és egy gabonaszáritó telep. A kolhoz­nak ma 218 tagja van. Ebből 101 férfi és 117 asszony. A munkát bri­gádokban végzik. A brigádokat a kolhoz vezetősége irányítja. A bri­gádok vezetői felelősek a kolhoz ve­zetőségének munkájuk elvégzéséért és m nőségéért. A kolhozban trak­torista a brigád js dolgozik. A gaz­dasági felszere-léshez 6 traktor, 2 kombájn. 3 vetőgép és burgor.ya­szedőgép, 3 kultivátor, 5 traktoreke, 2 borona és szecska vágó tartozik. A kolhoz értéke körülbelül 2.100.000 rubel. Minden kolhoztag önállóan meg­művelhet 25 ár földet tarthat egy tehenet, két borjút, egy anyadisznót malacokkal, tíz juhot, tíz raj méhet és korlátlan mennyiségű baromf t. A kolhoztagokat pénzben és természet­ben részesítik a jövedelemből. Egy munkaegységért a k 0lh 0ztag 1 kg gabonát 5—12 kg zöldséget, 30—50 g húst és 3—5 rubelt kap Ez körülbelül 600—900 rubelt tesz k{ egy hónapban. Az 1948-as évben némely család 20.000 rubelt is ke­resett. Minden kolhoztag a feladatok túlteljesítéséért pl. a tehén nagyobb tejhozamáért, külön jutalmat is kap. Ha a kolhoztag lakóházat akar épí­teni, a kolhoz ebben segítségére van. Helyhez szállítja a fát, ácsbrigádot szervez, amely akkordban dolgozik. A fát ingyen utalják ki. Ha a kol­hoztagnak nincs elegendő mennyisé­gű pénze az építkezéshez, három éves kölcsönt kap. Fölidmüveseink megtekintették a földeket is. Látták a 280 hektárnyi búzavetést, ahol azelőtt a búza nem tudott beérni a nyár rövidsége miatt. Itt a szovjet agrobiologia sietett a földművesek segítségére. A vetőma­got néhányszor megöntözik egy ve­gyülettel és azután megszárítják. Ezáltal a mag nyolc nap alatt kicsí­rázik és nincs olyan hosszú tenyész időre sem szüksége. Földműveseink figyelmét a Jegjobban a tehenésze­tek és a bennük lévő tehenek kö­tötték le. A tehenészet épülete egé­szen egyszerű. A ml pajtáinkat is könnyen át lehetne ilyen épületekké alakítani. Az építkezéshez főleg fát használnak. A takarmány szállítás és a fejés gépesítve van. Egy mun­kás 12 tehenet gondoz. A kolhoz­ban sertéstenyésztéssel is foglalkoz­nak. Vannak oíyan anyadisznók, amelyek évente 22 malacot ellenek. Az évi átlag 14 malac. A kolhoztagok meg vannak elé­gedve munkájukkal, de az eredmé­nyeket még tovább akarják fokoz­ni. A nehézségektől a gyümölcs ter­melésben sem félnek. Tizenöt hek­táron gyümölcsöcst ültettek. Nagyon sok munka szükséges, hogy a gyü­mölcsfák a rövid vegetációs idö elle­nére is hozzanak termést. A kol­hoz tagjai itt is megállják hegyü­ket. Micsurin tanításának felhasz­nálásával ezen a téren is szép ered­ményeket érnek el. A csehszlovákiai földmüvcsküidöttség tagjai a lehe­tő legjobb benyomásokkai távoztak a Szverdlova-kolhozból.

Next

/
Thumbnails
Contents