Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-03 / 203. szám, vasárnap

--pkr-h • " * 35. (95.) TARTÓS BEKEERT. NEPI DEMOKRÁCIÁÉRT.' ,A NÉMET B E M OKRA TI li ť S KÖZTÁRSASÁG Ö T É 'VES T E

11V E A Német Szocialista Egységpárt a köztársaság népgazdaságának fejlesztésére vonatkozó általa kidolgozott ötéves tervet nemrég nyújtotta be a Német Demokratikus Köztársaság kormányának átvizsgálás céljából. A kormány augusztus 17-én a tervet jóváhagyta és utasította az illetékes minisztériumokat készítsék e!ő az ötéves tervről szóló törvénytervezetet. A Német Demokratikus Köztársaság népgazdaságának fejlesztését célzó ötéves terv (1951—1955) a békés ipari termelés megkétszerezését irányozza elő az 1936-os színvonalhoz viszonyítva. E terv valóraváltása megmutatja majd, hogy antifasiszta demokratikus rendszerünk alapján a termelés évi átlagának olyan ütemű emelkedését lehet elérni, aminő egyetlen tőkés ország számára sem ő"liető el. Az ötéves terv a mezőgazdasági termelésnek is o'.yan nagymértékű fejlesztését, teszi lehetővé, amilyet a kapitalista Németország soha sem tudott megvalósítani. Az ötéves terv haladó német tudományunk, kultúránk és míifésze~tünk hatalmas felvirágzását, az igazi népi kultúra kifejlődését is szolgálja. Az a feladatunk, hogy a dolgozó tömegeknek magasabb műveltséget és műszaki képzettséget nyújthassunk. Az iskola és szakmai oktatás, valamint a tudomártyos kutatómunka minőségének olyan magas fokra emelését vettük tervbe, amely népünk, de elsősorban ifjúságunk összes képességeinek kifejlődését biztosítani fogja. Különös figyelmet szentelünk majd a munkásosztály és a többi dolgozó rétegek soraiból kikerülő fiatal értelmiségnek, az élmunkásoknak, a Szabad Német Ifjúsági Szövetség tagjainak, a fiatal tudósoknak, fiatal íróknak és művészeknek. Németország történetében először válnak a kultúra vívmányai a néptömegek közkincsévé. ötéves tervünk a Szovjetunióval és a demokrácia és béke többi országaival fenntartott baráti kapcsolatokon és gazdasági együttműködésen alapul. Az a tény, hogy a N^met Demokratikus Köztársaság a békeszerető országok nagy családjához tartozik, lehetővé teszi számunkra, hogy az új építőmunkát saját erőnkből valósítsuk meg, hogy elkerüljünk bárminemű függőséget az imperialista hatalmaktól és velük szemben semminemű lekötelezettség ne álljon fenn a mi részünkről, mindez kezességet nyújt számunkra ahhoz, hogy a válság, amely a finánctöke uralma alatt álló országokban dúl, miránk nem lesz kihatással. A békés gazdasági és kulturális életnek az a példátlan föllendülése, amely az ötéves terv, végrehajtásának eredményeképpen következik majd be. a demokratikus rendszer .megszilárdulásához fog vezetni a Német Demokratikus Köztársaságban. Ugyanakkor fokozódni fog az egységes, békeszerető demokratikus Németországért folyó harc. Ötéves tervünk Nyugat-Németország munkásosztálya és egész lakossága előtt világosan szemlélteti majd, hogy milyen jól meglesz az egész német nép az imperialista „Marshall-terv" nélkül, megszállási statutum nélkül, angolamerikai katonai kormányzók nélkül, ha életét a békés, haladó rendszer alapján építi fel és alkalmazza a tervgazdaság alaptörvényeit. A Német Demokratikus Köztársa ág kormányának politikája az egész német nép előtt tanúbizonyságát adja annak, hogy .meg lehet oldani minden olyan kérdést, amely a német nép számára életbevágó jelentőségű, ha mindent a nép dönt el, nem pedig az angol-amerikai kormányzók és lakájhada: a tehetetlen Adenauer-klikk. A békés, becsületes munka példája meggyőző erővel fog hatni Nyugat-Németország munkásosztályára és lakosságára. Megértik majd, ki a német nép barátja és ki az ellensége. Ezért az ötéves terv egyben haditerv Németország keltészakítása ellen, Németország egységének megterem'.éséért. Köve ezésképen teljes egészében megfelel a német nép létérdekeinek. A terv! lényegében a következő: Az ötéves terv folyamán az ipari termelésnek 190 százalékra kell emelkednie az 1950-es színvonalhoz képest, vagyis meg kell kétszereznünk az 1936. évi termelést. A mezőgazdaságban a hektáronkénti termésátlagot 25 százalékkal kell növelni. A munka termelékenységének 60 százalékkal kell emelkednie. 1955-ben az önköltségnek a néptulajdonban lévő vállalatoknál az 1950. évihez képest legalább 23 százalékkal kell csökkennie. A lakosság életszínvonala javulni fog. A nemzeti jövedelem az 1950. évihez viszonyítva 60 százalékkal emelkedik. A munkások, alkalmazottak, mérnökök és technikusok munkabére az egész népgazdaságban 16.8 százalékkal, az iparban, pedig 20 százalékkal emelkedik az 1950-es bérszinthez képest. Az általános munkabéralap 1955-ben 137 százaléka lesz az 1950. évinek. A nagyobb építkezésekre fordítandó beruházások összege az ötéves terv idején eléri a 26.89 milliárd márkát. Az ipari üzemek építkezései mellett megvalósítjuk a köztársaság elpusztított városainak tervszerű újjáépítését. Népművelésre és a kultúra fejlesztésére 1955-ben 40 százalékkal magasabb összeget fordítunk, mint .950 ben. 1951 és 1952 folyamán fokozatosan bevezetjük valamennyi élelmiszer- és iparcikk szabad kereskedelmét, egységes árak mellett. Fő feladatunk azoknak az aránytalanságoknak a leküzdése, amelyek iparunkban Németország kettésza kí t á sá n a k követ keztében tapasztalhatók. Az elpusztult villanyerőművek helyreállításának eredményeképen 1955-ben 31.6 milliárd kilowattóra áramot fogunk temelni, vagyis az 1950-ben termelt energiamennyiségnek 176 százalékát. A kohászat termelését 1950-hez viszonyítva olyan mértékben kell emelni, hogy a gépgyárak fémszükségletét a maximális mértékben saját termelésünkkel fedezhessük. A dolgozó parasztokiíak nyújtandó segítség fokozása érdekében előirányoztuk, hogy a gépkölcsönző áltomások számát 1951—55-lg 524-ről 750-re emeljük. Ez lehetővé leszi majd a belterjesebb talajmegmunkálást és megkönnyíti a parasztok munkáját a terménybetakaritáskor. A traktorok mennyisége ugyanez idő alatt 11.950-ről 37.500-ra, a traktorekéké pedig 14.090-ről 38.500-ra emelkedik. Ezenkívül a kaszálógépek, cséplőgépek stb. száma is a többszörösére növekszik. Ez azt jelenti, hogy gép* Irta: Ji

rn£íe>r ff'lforírht / a Német Szociálist Eevs?ppárt Központi Vezetőségének főtitkára * • iparunk 1955-ben annyi mezőgazdasági gépét fog gyártani, hogy a dolgozó parasztokat elláthatjuk a mezőgazdasági munkálatokhoz szükséges gépekkel. Ebből pedig az következik, hogy a gazdaságilag erősebb parasztok nem tudják mayd kihasználni a gazdaságilag gyengvébb parasztok munkáját és nem követel-hetnek tőlük gabonát, burgonyát, vagy fát a mezőgazdasági gépek használatáért. Nem ismét'ődhet meg többé az a helyzet,'hogy a kulákok azzal a feltétellel fuvarozzák' a fát az újgazdáknak, hogy annak felét ők kapják meg. Hamarosan végetér a kis- és középparasztok függősége a kulákságtól. A néptulajdonban lévő birtokoknak magastermelékenységű és gépesített gazdaságokká kell válniok, amelyek megteremtik az alapot a kitűnő minőségű vetőmagok termesztéséhez és a fajállatok tenyésztéséhez. Az az óriási fellendülés, amely egész gazdasági életünkben bekövetkezik a legközelebbi öt év során, nagyszámú új; szakképzett munkást, technikust, mérnököt 'és más szakembert követel az iparban, a mezőgazdaságban, s ugyanakkor- a kulturális téren is sok új erőre lesz szükség. A lakosság életszínvonalának a tervben előirányzott emelését csak akkor tudjuk elérni, ha teljes mértékben kihasználjuk termelési kapacitásunkat, ha vállalataink állandóan két, vagy három műszakban fognak dolgozni. Nem szabad elfelejteni, hogy a hitleri háború következtében a szakképzett munkások száma az iparban foglalkoztatott munkások összlétszámának 1938-as 50 százalékáról annak 42 százalékára csökkent. Az ipar óriási feladatai azonban megkövetelik, hogy a szakmunkások irányszáma legalább 75 százalékra ?melkedjék. Szükséges továbbá, hogy a többi, vagyis a tanulatlan munkások is — tanfolyamokon való oktatás útján — szakmai képesítésre tegyenek szert. Ilymódon tehát el kell érnünk, hogy a szakképzett munkások bővítsék szakismereteiket és elérjék a műszaki értelmiség színvonalát, hogy az alacsonyabb képesítésű munkások szakmunkásokká váljanak, hogy a segédmunkások is szakképzettséget szerezzenek és elérjék legalább az alacsonyabb képesítésű munkások színvonalát. A munka termelékenységének a tervben előirányzott fokozása és a termelés minőségének tervszerű emelése megköveteli, hogy a munkások többségének műszaki és kulturális színvonala a műszaki értelmiség színvonalára emelkedjék. A kereskedelem terén a Német Demokratikus Köztársaság létrejötte óta új helyzet alakult ki. Annak eredményeképpen, hogy a Német Demokratikus Köztársaság gazdasági élete saját erejéből föllendült, hogy baráti kapcsolatai fejlődtek ki a Szovjetunióval és a demokrácia és béke táborához tartozó többi államokkal, lehetővé vált a külkereskedelem jelentékeny fejle=ztése. Az egész némgt nép előtt bebizonyítottuk, hogy egy egységes demokratikus Németország kormánya hazánk összes gazdasági erőinek érvényesítésével és az egyenjogúság elvén alapuló kereskedelmi szerződések útján ma már abban a helyzetben volna, hogy Németország valamennyi gazdasági kérdését az imperialista hatalmak bárminemű beavatkozása nélkül megoldhatná. Ebből a szempontból óriási jelentősége van annak, hogy ötéves tervünk legfontosabb ellenéý"zôszá- mainak kidolgozása után haladéktalanul hozzáfoghattunk a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és Magyarországgal kötendő ötéves kereskede'mi megállapodások előkészítéséhez. Ezek a megállapodások biztosítják gazdasági fejlődésünk stabilitását. Ugyanakkor, amikor Nyugat-Németország az Amerikai Egyesült Államokkal és Angliával-— a kibontakozóban lévő gazdasági válság központjaival áll kapcsola

fban, — a Német Demokratikus Köztársaság olyan országokkal tart f nn kapcsolatot, amelyekben a gazdasági élet föllendiilőben van, olyan országokkal, ahol a gazdasági válság és a munkanélküliség ismeretlen fogalmait. Külkereskedelmi tárgyalásaink sorá.n figyelembe vettük az érdeke't nyugatnémetor

czági gazdasági körök óhajait. Ez a ténv azt bizonyítja, hogy mi mindent meg akarunk tenni annak érdekében, hogy segítsünk Nyugat-Németország lakosságának kiszabadulni az amerikai monopolisták- karmaiból. Az ötéves tervvel azt a célt tűzzük ki magunk elé, hogy végérvényesen legyőzzük a kulturális elmaradottságot és a kultúra elkorcsosodását — a német-fasiszta monopolisták és junkerek uralmának maradványát — és élenjáró német kultúra kibontakozását tegyük lehetővé minden honfitársunk számára. Ez azt jelenti, hogy le kell küzdeni a fajelmélet, az imperialista eszmevilág maradványait, a művészet rothadásának tüneteit, amelyeket főképpen Amerikából importáltak: hogy fokozott mértékben kell népszerűsíteni irodalmunk, zenénk és művészetünk nagy klasszikusainak műveit; hogy az új, haladó irodalom, művészet és zene fejlesztése révén is szemléltessük az imperializmus, a leigázás és nemzeti elnyomás ellen folyó hősies küzdelmet, a demokratikus átalakulást és építőmunkát, az új embereket és azok kölcsönös viszonyait,, ami elősegíti a néptömegek nevelését és életrekelti a bennük rejlő kimeríthetetlen erőket; népszerűsíteni kell népünk körében a Szovjetunió, a népi demokratikus országok kultúráját, valamint más országok imperialistaellenes íróinak és művészeinek alkotásait. Kulturális téren az ötéves terv során a legfőbb feladat: az egész iskolai és főiskolai oktatás tudományos színvonalának emelése. Az ötéves terv biztosítja a demokratikus iskolareform további végrehajtását és a német kultúra demokratikus megújhodását. Ez a terv kielégíti a népi tömegeknek tudásuk állandó bővítésére és fokozására irányuló igényét, növeli azoknak a munkásoknak és parasztoknak számát, akik szakmai és felsőbb iskolákban tanulnak, biztosítja az új. haladó értelmiség kinevelését s legfőképpen hozzájárul ahhoz, hogy a kultúra terén elsajátíthassuk és felhasználhassuk a szocialista Szovjetunió gazdag tapasztatalatait. Miután a legfontosabb vállalatok és a vasút a nép kezébe ment át és állami kereskedelmi szervezetek jöttek létre, gyökeresen megváltozott az állami költségvetés és a népgazdaság közötti viszony. Kifejlődőben van a köztársaság egységes pénzügyi rendszere. Ennek következtében a pénzügyminisztérium és a bankok szerepe is megváltozott. A bankok a néptulajdonban lévő vállalatok pénzügyi ellenőrző szerveivé váltak, nekik kell pénzügyi vonalon biztosítaniok. a vállalatok jövedelmezőségét, valamint a terv előirányzatainak megfelelő beruházások pontos végrehajtását. Az ötéves terv teljesítése megköveteli, hogy az állami és gazdasági apparátus minden dolgozója emelje szakképzettségét. A döntő szerep e téren a kritika és önkritika kifejlesztését illeti. Amikor leküzdjük a bürokratikus túlkapásokat az államapparátusban és megadjuk a lehetőséget ahhoz, hogy az emberek öszszes képességei kifejlődhessenek amikor az államgépezetben is új munkamódszereket alkalmazunk — akkor a kritika és önkritika kibontakoztatása elsőrendű fontosságú feladattá válik. Tudatában vagyunk annak, hogy az ötéves terv még nem jelenti valamennyi kérdés megoldását, mert a nép létkérdéseinek megoldásához sokat kell még tanulni, át £ell nevelni az embereket és így kell biztosítani az .átmenetet a társadalmi fejlődésnek magasabb fokára. A Német Demokratikus Köztársaság építőmunkájának sikereit a nagy Szovjetunió és a népi demokratikus országok támogatása biztosítja. A Német Demokratikus Köztársaságnak a Szovjetunióval és a többi, tervgazdálkodást folytató országgal fennálló szoros kapcsolata megmutatja az egész német népnek, hogyan lehet a nép érdekének megfelelően megoldani Németország minden életbevágó kérdését. Ma már elmondhatjuk: ha Nyugat-Németország kikerül a marshallizált országok sorából, akkor haladéktalanul megenyhül a dolgozóinak helyzete. Mi azonban ezt nem várjuk be, hanem már most is segítséget nyujtunk Nyugat-Német ország gazdaságának olymódon, hogy kiszélesítjük gazdasági kapcsolatainkat s külkereskedelmi politikánkban a nyugatnémetországi gazdasági érdekeket szem előtt tartjuk. Mi a békés építőmunka példáját mutatjuk, tényekkel bizonyítjuk be, hogy megvan minden előfeltétele az egységes, békés, demokratikus és erős Németország létrehozásának, — olyan Németország megteremtésének, amely azáltal válik erőssé, hogy lakossága kiváló eredményeket ér el termelő munkájában, azért erős, mert lakossága magas műveltségi fokon áll, mert sikereket ér el a tudomány terén és szilárd, megingathatatlan barátságot tart fenn a Szovjetunióval ós a népi demokrácia országaival. Építőmunkánk sikerei, államhatalmunk ereje, a kultúra terén elért eredményeink hozzájárulnak ahhoz, hogy a németországi erőviszonyok valóban megváltozzanak, mégpedig a békeszerető, demokratikus erők javára, azok javára, akik a demokratikus Németország nemzeti frontjának hívei.