Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-03 / 203. szám, vasárnap

--pkr-h • " * 35. (95.) TARTÓS BEKEERT. NEPI DEMOKRÁCIÁÉRT.' ,A NÉMET B E M OKRA TI li ť S KÖZTÁRSASÁG Ö T É 'VES T E 11V E A Német Szocialista Egységpárt a köztársaság népgazdaságának fejlesztésére vonatkozó általa kidol­gozott ötéves tervet nemrég nyúj­totta be a Német Demokratikus Köztársaság kormányának átvizs­gálás céljából. A kormány augusz­tus 17-én a tervet jóváhagyta és utasította az illetékes minisztériu­mokat készítsék e!ő az ötéves terv­ről szóló törvénytervezetet. A Német Demokratikus Köztár­saság népgazdaságának fejleszté­sét célzó ötéves terv (1951—1955) a békés ipari termelés megkétszere­zését irányozza elő az 1936-os szín­vonalhoz viszonyítva. E terv való­raváltása megmutatja majd, hogy antifasiszta demokratikus rendsze­rünk alapján a termelés évi átlagá­nak olyan ütemű emelkedését lehet elérni, aminő egyetlen tőkés ország számára sem ő"liető el. Az ötéves terv a mezőgazdasági termelésnek is o'.yan nagymértékű fejlesztését, teszi lehetővé, amilyet a kapitalista Németország soha sem tudott megvalósítani. Az ötéves terv haladó német tu­dományunk, kultúránk és míifésze­~tünk hatalmas felvirágzását, az igazi népi kultúra kifejlődését is szolgálja. Az a feladatunk, hogy a dolgozó tömegeknek magasabb mű­veltséget és műszaki képzettséget nyújthassunk. Az iskola és szakmai oktatás, valamint a tudomártyos kutatómunka minőségének olyan magas fokra emelését vettük tervbe, amely népünk, de elsősorban ifjú­ságunk összes képességeinek kifej­lődését biztosítani fogja. Különös figyelmet szentelünk majd a mun­kásosztály és a többi dolgozó ré­tegek soraiból kikerülő fiatal értel­miségnek, az élmunkásoknak, a Szabad Német Ifjúsági Szövetség tagjainak, a fiatal tudósoknak, fia­tal íróknak és művészeknek. Né­metország történetében először válnak a kultúra vívmányai a néptömegek közkincsévé. ötéves tervünk a Szovjetunióval és a demokrácia és béke többi or­szágaival fenntartott baráti kap­csolatokon és gazdasági együttmű­ködésen alapul. Az a tény, hogy a N^met Demokratikus Köztársaság a békeszerető országok nagy csa­ládjához tartozik, lehetővé teszi számunkra, hogy az új építőmun­kát saját erőnkből valósítsuk meg, hogy elkerüljünk bárminemű függő­séget az imperialista hatalmaktól és velük szemben semminemű lekö­telezettség ne álljon fenn a mi ré­szünkről, mindez kezességet nyújt számunkra ahhoz, hogy a válság, amely a finánctöke uralma alatt álló országokban dúl, miránk nem lesz kihatással. A békés gazdasági és kulturális életnek az a példátlan föllendü­lése, amely az ötéves terv, végre­hajtásának eredményeképpen kö­vetkezik majd be. a demokratikus rendszer .megszilárdulásához fog vezetni a Német Demokratikus Köztársaságban. Ugyanakkor foko­zódni fog az egységes, békeszerető demokratikus Németországért folyó harc. Ötéves tervünk Nyugat-Német­ország munkásosztálya és egész lakossága előtt világosan szemlél­teti majd, hogy milyen jól meg­lesz az egész német nép az impe­rialista „Marshall-terv" nélkül, megszállási statutum nélkül, angol­amerikai katonai kormányzók nélkül, ha életét a békés, haladó rendszer alapján építi fel és alkalmazza a tervgazdaság alaptörvényeit. A Német Demokratikus Köztár­sa ág kormányának politikája az egész német nép előtt tanúbizony­ságát adja annak, hogy .meg lehet oldani minden olyan kérdést, amely a német nép számára életbevágó jelentőségű, ha mindent a nép dönt el, nem pedig az angol-amerikai kormányzók és lakájhada: a tehe­tetlen Adenauer-klikk. A békés, becsületes munka pél­dája meggyőző erővel fog hatni Nyugat-Németország munkásosztá­lyára és lakosságára. Megértik majd, ki a német nép barátja és ki az ellensége. Ezért az ötéves terv egyben haditerv Németország kelté­szakítása ellen, Németország egy­ségének megterem'.éséért. Köve e­zésképen teljes egészében megfelel a német nép létérdekeinek. A terv! lényegében a következő: Az ötéves terv folyamán az ipari termelésnek 190 százalékra kell emelkednie az 1950-es színvonalhoz képest, vagyis meg kell kétszerez­nünk az 1936. évi termelést. A mezőgazdaságban a hektáron­kénti termésátlagot 25 százalékkal kell növelni. A munka termelékenységének 60 százalékkal kell emelkednie. 1955-ben az önköltségnek a nép­tulajdonban lévő vállalatoknál az 1950. évihez képest legalább 23 százalékkal kell csökkennie. A lakosság életszínvonala ja­vulni fog. A nemzeti jövedelem az 1950. évihez viszonyítva 60 száza­lékkal emelkedik. A munkások, al­kalmazottak, mérnökök és techniku­sok munkabére az egész népgazda­ságban 16.8 százalékkal, az ipar­ban, pedig 20 százalékkal emelkedik az 1950-es bérszinthez képest. Az általános munkabéralap 1955-ben 137 százaléka lesz az 1950. évi­nek. A nagyobb építkezésekre for­dítandó beruházások összege az ötéves terv idején eléri a 26.89 milliárd márkát. Az ipari üze­mek építkezései mellett megvalósít­juk a köztársaság elpusztított vá­rosainak tervszerű újjáépítését. Népművelésre és a kultúra fej­lesztésére 1955-ben 40 százalékkal magasabb összeget fordítunk, mint .950 ben. 1951 és 1952 folyamán fokozato­san bevezetjük valamennyi élelmi­szer- és iparcikk szabad kereske­delmét, egységes árak mellett. Fő feladatunk azoknak az aránytalanságoknak a leküzdése, amelyek iparunkban Németország kettésza kí t á sá n a k követ keztében tapasztalhatók. Az elpusztult vil­lanyerőművek helyreállításának eredményeképen 1955-ben 31.6 mil­liárd kilowattóra áramot fogunk temelni, vagyis az 1950-ben ter­melt energiamennyiségnek 176 százalékát. A kohászat termelését 1950-hez viszonyítva olyan mérték­ben kell emelni, hogy a gépgyárak fémszükségletét a maximális mér­tékben saját termelésünkkel fedez­hessük. A dolgozó parasztokiíak nyúj­tandó segítség fokozása érdekében előirányoztuk, hogy a gépkölcsönző áltomások számát 1951—55-lg 524-ről 750-re emeljük. Ez lehetővé leszi majd a belterjesebb talajmeg­munkálást és megkönnyíti a pa­rasztok munkáját a terménybetaka­ritáskor. A traktorok mennyisége ugyanez idő alatt 11.950-ről 37.500-ra, a traktorekéké pedig 14.090-ről 38.500-ra emelkedik. Ezenkívül a kaszálógépek, cséplő­gépek stb. száma is a többszörösére növekszik. Ez azt jelenti, hogy gép­* Irta: Ji rn£íe>r ff'lforírht / a Német Szociálist Eevs?ppárt Központi Vezetőségének főtitkára * • iparunk 1955-ben annyi mező­gazdasági gépét fog gyártani, hogy a dolgozó parasztokat elláthatjuk a mezőgazdasági munkálatokhoz szük­séges gépekkel. Ebből pedig az kö­vetkezik, hogy a gazdaságilag erő­sebb parasztok nem tudják mayd kihasználni a gazdaságilag gyen­gvébb parasztok munkáját és nem követel-hetnek tőlük gabonát, bur­gonyát, vagy fát a mezőgazdasági gépek használatáért. Nem ismét­'ődhet meg többé az a helyzet,'hogy a kulákok azzal a feltétellel fuva­rozzák' a fát az újgazdáknak, hogy annak felét ők kapják meg. Hama­rosan végetér a kis- és kö­zépparasztok függősége a kulák­ságtól. A néptulajdonban lévő birtokok­nak magastermelékenységű és gé­pesített gazdaságokká kell válniok, amelyek megteremtik az alapot a kitűnő minőségű vetőmagok ter­mesztéséhez és a fajállatok tenyész­téséhez. Az az óriási fellendülés, amely egész gazdasági életünkben bekövet­kezik a legközelebbi öt év során, nagyszámú új; szakképzett mun­kást, technikust, mérnököt 'és más szakembert követel az iparban, a mezőgazdaságban, s ugyanakkor- a kulturális téren is sok új erőre lesz szükség. A lakosság életszínvona­lának a tervben előirányzott emelé­sét csak akkor tudjuk elérni, ha teljes mértékben kihasználjuk ter­melési kapacitásunkat, ha válla­lataink állandóan két, vagy három műszakban fognak dolgozni. Nem szabad elfelejteni, hogy a hitleri háború következtében a szak­képzett munkások száma az ipar­ban foglalkoztatott munkások össz­létszámának 1938-as 50 százaléká­ról annak 42 százalékára csökkent. Az ipar óriási feladatai azonban megkövetelik, hogy a szakmunkások irányszáma legalább 75 százalékra ?melkedjék. Szükséges továbbá, hogy a többi, vagyis a tanulatlan munkások is — tanfolyamokon való oktatás útján — szakmai képesí­tésre tegyenek szert. Ilymódon tehát el kell érnünk, hogy a szakképzett munkások bővítsék szakismereteiket és elérjék a műszaki értelmiség színvonalát, hogy az alacsonyabb képesítésű munkások szakmunká­sokká váljanak, hogy a segédmun­kások is szakképzettséget szerezze­nek és elérjék legalább az alacso­nyabb képesítésű munkások színvo­nalát. A munka termelékenységének a tervben előirányzott fokozása és a termelés minőségének tervszerű emelése megköveteli, hogy a mun­kások többségének műszaki és kul­turális színvonala a műszaki értel­miség színvonalára emelkedjék. A kereskedelem terén a Német Demokratikus Köztársaság létre­jötte óta új helyzet alakult ki. An­nak eredményeképpen, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaság gazdasági élete saját erejéből föl­lendült, hogy baráti kapcsolatai fej­lődtek ki a Szovjetunióval és a de­mokrácia és béke táborához tartozó többi államokkal, lehetővé vált a külkereskedelem jelentékeny fejle=z­tése. Az egész némgt nép előtt bebizonyítottuk, hogy egy egységes demokratikus Németország kor­mánya hazánk összes gazdasági erőinek érvényesítésével és az egyenjogúság elvén alapuló keres­kedelmi szerződések útján ma már abban a helyzetben volna, hogy Né­metország valamennyi gazdasági kérdését az imperialista hatalmak bárminemű beavatkozása nélkül megoldhatná. Ebből a szempontból óriási je­lentősége van annak, hogy ötéves tervünk legfontosabb ellenéý"zôszá- mainak kidolgozása után haladék­talanul hozzáfoghattunk a Szovjet­unióval, Lengyelországgal, Cseh­szlovákiával és Magyarországgal kötendő ötéves kereskede'mi megál­lapodások előkészítéséhez. Ezek a megállapodások biztosítják gaz­dasági fejlődésünk stabilitását. Ugyanakkor, amikor Nyugat-Német­ország az Amerikai Egyesült Álla­mokkal és Angliával-— a kibon­takozóban lévő gazdasági válság központjaival áll kapcsola fban, — a Német Demokratikus Köztársaság olyan országokkal tart f nn kap­csolatot, amelyekben a gazdasági élet föllendiilőben van, olyan or­szágokkal, ahol a gazdasági válság és a munkanélküliség ismeretlen fogalmait. Külkereskedelmi tárgyalásaink sorá.n figyelembe vettük az érdeke't nyugatnémetor czági gazdasági kö­rök óhajait. Ez a ténv azt bizo­nyítja, hogy mi mindent meg aka­runk tenni annak érdekében, hogy segítsünk Nyugat-Németország la­kosságának kiszabadulni az ameri­kai monopolisták- karmaiból. Az ötéves tervvel azt a célt tűz­zük ki magunk elé, hogy végérvé­nyesen legyőzzük a kulturális elma­radottságot és a kultúra elkorcsoso­dását — a német-fasiszta monopo­listák és junkerek uralmának ma­radványát — és élenjáró német kul­túra kibontakozását tegyük lehe­tővé minden honfitársunk számára. Ez azt jelenti, hogy le kell küzdeni a fajelmélet, az imperialista eszme­világ maradványait, a művészet rothadásának tüneteit, amelyeket főképpen Amerikából importáltak: hogy fokozott mértékben kell nép­szerűsíteni irodalmunk, zenénk és művészetünk nagy klasszikusainak műveit; hogy az új, haladó irodalom, művészet és zene fejlesztése révén is szemléltessük az imperializmus, a leigázás és nemzeti elnyomás el­len folyó hősies küzdelmet, a de­mokratikus átalakulást és építő­munkát, az új embereket és azok kölcsönös viszonyait,, ami elősegíti a néptömegek nevelését és életre­kelti a bennük rejlő kimeríthetetlen erőket; népszerűsíteni kell népünk körében a Szovjetunió, a népi de­mokratikus országok kultúráját, valamint más országok imperialista­ellenes íróinak és művészeinek al­kotásait. Kulturális téren az ötéves terv során a legfőbb feladat: az egész iskolai és főiskolai oktatás tudomá­nyos színvonalának emelése. Az öt­éves terv biztosítja a demokratikus iskolareform további végrehajtását és a német kultúra demokratikus megújhodását. Ez a terv kielégíti a népi tömegeknek tudásuk állandó bővítésére és fokozására irányuló igényét, növeli azoknak a munká­soknak és parasztoknak számát, akik szakmai és felsőbb iskolákban tanulnak, biztosítja az új. haladó értelmiség kinevelését s legfőképpen hozzájárul ahhoz, hogy a kultúra terén elsajátíthassuk és felhasznál­hassuk a szocialista Szovjetunió gazdag tapasztatalatait. Miután a legfontosabb vállalatok és a vasút a nép kezébe ment át és állami kereskedelmi szervezetek jöttek létre, gyökeresen megválto­zott az állami költségvetés és a népgazdaság közötti viszony. Ki­fejlődőben van a köztársaság egy­séges pénzügyi rendszere. Ennek következtében a pénzügyminiszté­rium és a bankok szerepe is meg­változott. A bankok a néptulajdon­ban lévő vállalatok pénzügyi ellen­őrző szerveivé váltak, nekik kell pénzügyi vonalon biztosítaniok. a vállalatok jövedelmezőségét, vala­mint a terv előirányzatainak meg­felelő beruházások pontos végre­hajtását. Az ötéves terv teljesítése megkö­veteli, hogy az állami és gazdasági apparátus minden dolgozója emelje szakképzettségét. A döntő szerep e téren a kritika és önkritika kifej­lesztését illeti. Amikor leküzdjük a bürokratikus túlkapásokat az állam­apparátusban és megadjuk a lehető­séget ahhoz, hogy az emberek ösz­szes képességei kifejlődhessenek amikor az államgépezetben is új munkamódszereket alkalmazunk — akkor a kritika és önkritika kibon­takoztatása elsőrendű fontosságú feladattá válik. Tudatában vagyunk annak, hogy az ötéves terv még nem jelenti va­lamennyi kérdés megoldását, mert a nép létkérdéseinek megoldásához sokat kell még tanulni, át £ell ne­velni az embereket és így kell biz­tosítani az .átmenetet a társadalmi fejlődésnek magasabb fokára. A Német Demokratikus Köztár­saság építőmunkájának sikereit a nagy Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok támogatása biz­tosítja. A Német Demokratikus Köztársaságnak a Szovjetunióval és a többi, tervgazdálkodást foly­tató országgal fennálló szoros kap­csolata megmutatja az egész német népnek, hogyan lehet a nép érdeké­nek megfelelően megoldani Német­ország minden életbevágó kérdését. Ma már elmondhatjuk: ha Nyu­gat-Németország kikerül a marshal­lizált országok sorából, akkor hala­déktalanul megenyhül a dolgozói­nak helyzete. Mi azonban ezt nem várjuk be, hanem már most is se­gítséget nyujtunk Nyugat-Német ország gazdaságának olymódon, hogy kiszélesítjük gazdasági kap­csolatainkat s külkereskedelmi poli­tikánkban a nyugatnémetországi gazdasági érdekeket szem előtt tartjuk. Mi a békés építőmunka példáját mutatjuk, tényekkel bizonyítjuk be, hogy megvan minden előfeltétele az egységes, békés, demokratikus és erős Németország létrehozásá­nak, — olyan Németország megte­remtésének, amely azáltal válik erőssé, hogy lakossága kiváló eredményeket ér el termelő munká­jában, azért erős, mert lakossága magas műveltségi fokon áll, mert sikereket ér el a tudomány terén és szilárd, megingathatatlan barátsá­got tart fenn a Szovjetunióval ós a népi demokrácia országaival. Építőmunkánk sikerei, államha­talmunk ereje, a kultúra terén elért eredményeink hozzájárulnak ahhoz, hogy a németországi erőviszonyok valóban megváltozzanak, mégpedig a békeszerető, demokratikus erők ja­vára, azok javára, akik a demokra­tikus Németország nemzeti frontjá­nak hívei.

Next

/
Thumbnails
Contents