Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)
1950-09-03 / 203. szám, vasárnap
2 TARTÓS BEKEERT. NEP! DEMOKRACIAERT! 1950 szeptember 3 * 35. f95.) Az egész haladó emberiség követeli az amerikai beavatkozók szörnyű kegyetlenkedéseinek megszüntetését Koreában Általános felháborodás Bulgáriában Az amerikai agresszió Koreában és az ottani békés lakosság ellen intézett barbár bombatámadások a bolgár lakos, ság minden rétegének mélységes felháborodását váltotta ki. A szakszervezetek, a nő- és ifjúsági szervezetek és Bulgária más társadalmi szervezetei a dolgozók körében gyűléseket tartanak, amelyekről tiltakozó táviratokat küldenek szét az amerikai imperialisták — az új háborúra uszítók — provokációs tevékenysége ellen. A Háború és Fasizmus Áldozatai Szó. vetségének Központi Tanácsa 60.00(1 tagja nevében ezt írja: „Az amerikai hódítók, aki.k rablók módjára törtek be idegen területre és az ártatlan gyermekek és öregek ezreinek vérét ontják, nem törhetik meg a koreai nép szabadságszerető szellemét." Tüntetés IjifoeEBt&mhan Zahle városban (Libanon) tömeges tüntetést rendeztek tiltakozásul a Koreában folyó amerikai agresszió ellen. A tüntetők plakátokat vittek a következő felírással: „Le az amerikai agresszióval a koreai nép elleni", „Amerikaiak, takarodjatok ki Koreából!" A tüntetés, szétkergetésére a helyi hatóságok mozgósították a csendőrséget. Az összeütközés során néhány tün. tető megsebesült. A MEXIKÓI KOMMUNISTA PÁRT NYILATKOZATA A Mexikói Kommunista Párt politikai bizottságának augusztus 10-én kelt kiáltványa így szól: „Mexikó népe már kifejezésre juttatta akaratát a Koreában folyó amerikai agresszióval kapcsolatban. Nem hajlarkió az amerikai elnyomók eszközévé válni. Nem akar harcolni a függetlenségéért küzdő nép ellen. Elveti azt a lakájszerepet, amelyet az imperializmus szándékozik rákényszeríteni. Meg tudja akadályozni azt, hogy akár egyetlen mexikóit is feláldozzanak a népek rabságbadöntőinek érdekében. A világ többi népeivel együtt követeli az amerikai beavatkozás megszüntetését Koreában." A koreai népet nem f ehet térdre kényszeríteni Kína Államigazgatási Tanácsának augusztus 25-én megtartott 47. ülésén Go Mo-Zso, a Korea felszabadítása 5. évfordulójának ünnepségein megje. lent kínai küldöttség vezetője és helyettes vezetője, Li Li-Szan, közölték, hogy újabb kínai küldöttség indul Koreába. Kijelentették, hogy az amerikai imperialistáknak a koreai nép ellen intézett légitámadásai és gyilkosságai fe. lülmúlják még a japán fasiszták vadállati kegyetlenkedéseit is, de a koreai népet nem tudták térdre kényszeríteni. Az egész koreai nép — férfiak és nők, a fronton és a hátországban, városokban és falvakban egyaránt — bátran talpraállt, hősiesen ellenáll az amerikai imperializmus agressziójának és győzelmeket arat. A béke híveinek küszöbönálló konferenciája Franciaországban Mihelyt ismeretessé vállak a Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottsága irodájának prágai ülésszakán hozott határozatok, a francia nép, amely napról-napra egyre határozottabban száll síkra a Vietnamban folyó „szennyes háború", valamint a koreai amerikai agresszió ellen, — -megkezdte előkészületeit a városokban és falvakban, a városi lakónegyedekben, üzemekben és építkezéseknél rendezendő hatalmas népgyűlésekre. Marseille két lakónegyedében már megválasztották a béke hívei Bouché du Rhône megyei konferenciájának küldötteit. E.határozták, hogy októberben megtartják a béke híveinek konferenciáját Yonne, Savoya, Bouche du RKöne, Pás-de-Calais, Indre, Aisne, Nord. Rhône, Ile-et-Villain, stb. megyékben. Ezeken a konferenciákon választják meg a béke hívei második világkongresszusának küldötteit. Az előkészület a békehívek konfe : renciáira újabb lendületet adott az atomfegyver betiltásáért indított mozgalomnak. Az utóbbi hetek folyamán a stockholmi felhívásra az aláírások százezreit gyűjtötték. TTiltakosó táviratok A csehszlovák nép a Biztonsági Tanácshoz intézett számos táviratában felháborodását fejezi ki a Korea ellen intézett amerikai agresszió, a vadállati bombatámadások, valamint a békés koreai lakosság legyilkolása mia{t. Tiltakozó táviratot küldött a nemzetgyűlés elnöksége, a Nemzeti Front elnöksége, a hárommillió dolgozót képviselő Központi Szakszervezeti Tanács, valamennyi egyetem vezetősége és minden nagyobb csehszlovák társadalmi egyesület. A nép hangját juttatják kifejezésre távirataikban a legkiválóbb írók és költők: V. Nezval, I. Olbracht, M. Majerova, M. Pujmanova, F. Sramek és mások. A híres csehszlovák költő, Petr Bezrucs felháborodott tiltakozásában a következőket írja: „Láttam az erőszak diadalát, de láttam azt is, hogy hogyan omlanak össze a zsarnokok trónjai, s megvárom azok legutolsójának, a WallStreet fellegvárának pusztulását is." Csehszlovákia dolgozói kifejezésre juttatják testvéri együttérzésüket a hős koreai nép iránt, a koreai népnek küldött nagyszámú ajándékkal is, amelyeket a Központi Szakszervezeti Tanács által szervezett „A szabad Korea polgári lakossága megsegítésének alapja" útján juttatnak el. A népek hangja Világszerte terjed és erősödik az amerikai fasiszták Koreában elkövetett gaztettei ellen megindult tiltakozó mozgalom. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsához a táviratok ezrei érkeznek társadalmi szervezetektől, egyes üzemek kollektíváitól, íróktól és tudósoktól, amelyekben követelik a Korea békés városai és falvai elien intézett barbár légitámadások, valamint a nők és gyermekek legyilkolásának haladéktalan beszüntetését Ez a mozgalom kifejezi minden becsületes ember nemes törekvését, hogy segítse az igaz ügyét bátran védelmező hős koreai népet. Tiltakozó távirattal fordultak az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez a Román Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság kormányai, a béke harcosainak Nagy-Berlini Bizottsága, a Szovjet írószövetség Titkársága, a csehszlovák görögkeleti egyház vezető személyiségei, a Mongol Ifjúság Forradalmi Szövetségének Központi Bizottsága, a mongol dolgozó nők választói szervének központi bizottsága a Kínai Tudósok Országos Konferenciája, az albán nőszövetség, a liverpooli dolgozók nagygyűlésének résztvevői (Anglia), a magyar jogászok, stb. Az olasz népi tiltakozik az amerikaiak Koreában elkövetett gaztettei ellen Olaszország egész lakossága mélységesen felháborodott az amerikaiaknak Koreában folytatott vadállati bombatámadásainak hallatán. Az üzemekben és a falvakban határozatokat •hoznak, amelyekben kifejezésre juttatják együttérzésüket a hős koreai katonákkal; gyűléseket és megbeszéléseket folytatnak, hogy megvilágítsák a lakosság előtt a koreai eseményeket. Az olasz békebizottságok tiltakozó táviratok ezreit küldik a koreai lakosságot sújtó barbár amerikai bombatámadások ellen. Feleletül Scelba provokációs nyilatkozatára, a.ki a közelmúltban tartott beszédében az atombomba alkalmazására bujtogatott „a nyugati civilizáció megmentése érdekében" — a béke olaszországi hívei fokozzák az atomfegyver ellen és a stockholmi felhívás aláírására indított mozgalmat. Az országban már 18.804 békebizottság működik. Bolognában a békebizottságok elhatározták, hogy időnként nyilvános gyűléseket hívnak össze, hogy megvitassák az eseményeket és tájé 1 koztassák a lakosságot a nemzetközi helyzetről s hogv leleplezzék a megvásárolt „amerikai'' sajtó hazugságait. A Béke Híveinek Országos Bizottsága az elmúlt hetekben kimagasló eredményeket elért városok közt felsorolja Asti, Vercelli, Genua, Bergamo, Mantua s más városokat. A fakulnak újabb békebizottságok, külöiiösen Novara, Pavia, Varese, Ferrara, Ancona és Pesaro tartományokban. A magyar mienkások küldeményei A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségéhez és központjához a levelek százai érkeznek az üzemekből, falvakból és az értelmiség képviselőitől. A Rákosi Mátvás Művek sztahánovista acélöntője, Petz Bertalan ezt írta: „Amikor az amerikai imperialisták terrorcselekménveiről hallok, ökölbe szorul a kezem. Még jobban megszilárdul elhatározásom, hogy emeljem a Koreai Hét folyamán elért eredményeket, s túlteljesítsem az új normákat." A fővárosban és vidéken a dolgozók ezrei nagy jelkesedéssel küldenek csomagokat a koreai szabadságharcosoknak. A Rákosi Mátyás Művek békebizottságai néhány nap leforgása alatt 10.000 csomagot igényeltek. A budapesti Fővárosi Közlekedési Vállalat 5000 csomaeot, a Ganz Elektromosgyár pedig 4000 csomagot küld. A lengyel dolgozók segítenek A scžeczini vajdaságban számos üzem munkásai tíznapos békeműszakot kezdtek. $ A Vecsorek nevét viselő bányák munkásainak felhívására, hogy fokozott munkával harcoljanak a békéért és segítséget nyújtsanak a koreai testvéreknek, 86 bánya munkássága válaszolt. A krakkói vajdaság textilmunkásai levélben fordultak francia elvtársaikhoz, amelyben üdvözlik őket hősies békeharcuk kiterjesztése alkalmából. A dolgozó parasztok sem maradnak el a munkások mögött. Számos faluban a parasztok kötelezettséget vállaltak, hogy az őszi vetést 10 nappal a megálllapított határidő előtt fejezik be. Az endzsejevi kerületben (keletzki vajdaság) a parasztok több mint 15.000 ember részvételével rendeztek gyűléseket a béke. védelmére, Számos faluban a parasztok saját kezdeményezésűkre gyűjtést indítottak az amerikai imperializmus koreai áldozatainak javára. Ausztrália népe síkraszáll a koreai amerikai agresszió ellen William F. Burnst, a sidneyi „Tribúne" című lap (az Ausztráliai Kommunista Pá'rt sajtóorgánuma) kiadóját kilenchavi börtönre ítélték. A vád „lázadás szítása" volt, azzal kapcsolatban, hogy a „Tribúne" című lap cikket közölt, amelyben elítéli Ausztrália részvételét a Korea ellen folyó „szennyes háborúban" és felhív arra, hogy ne küldjenek Koreába sem katonákat, sem hajókat, ágvükat és repülőgépeket. Ausztráliaszerte fokozódik a nép tiltakozása az ellen, hogy a kormány támogatja az Egyesült Államok agreszszió ját. Victoria áílamban az Építőmunkások Szövetsége, amely az állam építőmunkásainak többségét képviseli, követelte, hogy Menzíes ausztráliai külügyminiszter ellen emeljík a hazaárulás vád iát, mert „Ausztráliát egy idegen hatalom agresszív háborús terveinek szekeréhez kötötte." LEGFŐBB KÖTELESSÉGÜNK A Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottságának zsűrije a Prágában tartott augusztusi ülésén kiválogatta azokat a népet szolgáló képzőművészeti, irodalmi és filmalkotásokat, amelyek méltók a párizsi kongresszuson kitűzött jutalomdíjakra. Ujabb tanúbizonysága ez annak, hogy mily hatalmas és legyőzhetetlen erejű a béke és demokrácia tábora. Már a pályázaton résztvevő művek és személyek puszta felsorolása is arra vall, hogy mindazt, ami a kultúrában jó és egészséges, a dolgozók hozták létre, a népek hívták életre, miközben saját ügyükért harcolnak, amely egyszersmind az egész emberiség ügye is: az, hogy az ember a békében boldogan élhessen ezen a világon Va'.óban, olyan korszakban élünk, amikor egyetlen igazi alkotó tehetséggel rendelkező író, vagy képzőművész sem nézheti közömbösen azt a heves harcot, melyet a béke erői vívnak a vér és arany megvetett kufárai ellen, akik a népeket ismét. az eddigieknél még szörnyűségesebb mészárszékre akarják vonszolni. A népek felismerik az emberiséget és a kultúrát fenyegető veszélyt és olyan kérdést tesznek fel az Íróknak és a képzőművészeknek, amelyet mindannyiunknak meg kell válaszolni, tekintet nélkül politikai nézeteinkre, vallási és filozófiai meggyőződésünkre. „Kivel tartasz? Azokkal-e, akik meg akarják semmisíteni az emberiség kultúráját és világpusztító Jjiáború poklába akarják vetni az emberiséget,, — aiaagy minden or-> szág egyszerű embereivel, akik tulajdonképpen a kultúra élő forrásai, s akik ma azon vannak, hogy megakadályozzák az emberiség egész történeimének legnagyobb bűnét?" Ezt a kérdést nem szabad válasz nélkül hagynunk. Az atomfegyver betiltását követelő stockholmi felhívás tette fel azt minden írónak és a művészetek minden munkásának. Aláírni, vagy nem írni alá, — azt jelenti: a béke, a kultúra és az élet pártjára állni, avagy bűnrészeseivé válni az atomgengsztereknek, az emberi kultúra ellenségeinek, a halál fekete hollóinak. Nem hiszem, hogy van a földön olyan író, a szépmiívészeteknek olyan művelője, aki képes volna megtagadni aláírását a stockholmi felhívástól, hiszen a megtagr Jás nyomban írói, művészi mivoltának lesüllyesztését jelentené. Mert hogyan is ábrázolhatja az életet és a szépséget olyan valaki, aki az atombomba pártjára áll, mely* szöges ellentéte az életnek, a szépségnek. Mi, írók, képzőművészek így kell, hogy szóljunk az ilyen emberhez: „Nem tartozol hozzánk. Nem vagy író, nem vagy képzőművész, mert elárultad azt, ami számunkra, a kultúra alkotói számára a legfontosabb: elárultad az emberszeretetet, elárultad az ember jövőjének szeretetét". Nem elég azonban aláírni a stockho!m : '"'.hívást. Az írók és a művé"Mesterei nem időtől és tértől lúggetlenül alkotnak. EllenkezőI gff^-f-tfeotásaik életképessége a je* Irta: Jnrffo Atnado * * lenben és a jövőben minden gyökerével az időbe kapaszkodik, és összeforr azzal a korral, amelyben az alkotások születtek. Így a Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottsága által kitűzött irodalmi díj jelöltjei között ott látom Julius Fucik és Jean Richard Bloch elhúnyt írók neveit, akik közül az elsőt a nácik ölték meg a háború alatt. Ezeket a neveket minden nép megtartja emlékezetében. Ezeknek az íróknak az alkotásai halhatatlanok. Éppen azért fogják mindig lelkesíteni és emelni ez emberiséget, mert saját tragikus koruk, saját harcoló hazájuk s a haladás számára készültek. Az emberiség számára alkották e müveket. A békedíj e két jelöltje ezért példaképe az íróknak és a művészetek mestereinek. Tollúnk, vagy írógépünk, ecsetünk, vagy vésőnk, filmfelvevő gépünk előtt ott kínálkozik a legérdekfeszílőbb és leggyönyörűbb téma a népek harca a békéért. Ez korunk legfőbb problémája, a mai ember legfontosabb feladata és kötelező téma az író és a képzőművész számára, aki az Ember nevében akar beszélni. Miről is írhatnánk, ha nem a békeharcról, amely ma a legidőszerűbb? Amikor az idei nyár virágait látom a mezőn, a veszélyre gondolok, amely ezeket a virágokat és fákat, hegyeket és folyókat fenyegeti: a háború provokátorai az atomfegyvertől való rettegést hintették el az ujjongó természet fölött. Amikor ezeken a nyári éjszakákon szerelmes ifjú párokat látok, arra gondolok, hogy 9 szerelem fölött a halál árnyéka lebeg, s hogy meg kell védeni a jegyespárokat és a házastársakat. Ha pedig játszadozó gyermekek vidám lármáját hallgatom, akkor érzem csak igazán, hogy irodalmunk és képzőművészetünk számára most nincsen más téma, csakis a békeharc, ha meg akarjuk menteni a többi témákat, ha meg akarjuk érni a szépséget, a világ életörömét. A békeharc témája az összes többi témákból ered, szorosan összefügg azokkal, magja minden más témának, mert a béke kivívása a legfontosabb most, amikor az amerikai imperializmus már elkezdte az agressziót a koreai nép ellen. Egy a kötelességünk: alkotásainkat a béke szolgálatába állítani. Ez a kötelesség elkerülhetetlen és halaszthatatlan. A bíráló bizottság, amely Prágában, abban a városban gyűlt öszsze, amely maga is művészi alkotás — tanúbizonyságul szolgál arra, hogy az írók és képzőművészek felismerték ezt a kötelességet, s hogy ez a felismerés egyre erősebb lesz a leghírnevesebbek és legkiválóbbak között. Elég, ha egy pillantást vetünk a jelöltek névsorára. Képzőművészek, mint Picasso, Gottuzo, Portinari, Hans Erni, Rockwell Kent; a film olyan mesterei, mint Wanda Jakubowska, Dnquin, Vavra; világhírű írók, mint James Aldridge, Ellio Vittortni, Jan Drda, Pablo Neruda, Leon Kruczkowski, Sadoveanu, Pujmanova, Albert Kahn. A.távolról setn teljes névsorból válogatás nélkül csak néhány nevet soroltam fel. A kultúra művelői napról-napra gyarapítják mennyiségben és minőségben a béke és haladás frontját. Ennek így is kell lennie, mert a másik táborban csak a halál és a boldogtalanság várhatja a költőket és zenészeket, a regényírókat és a képzőművészetek mestereit, a festőket éš szobrászokat: A hanyatló burzsoázia irodalmi Nobeldíját tavaly nem ítélték oda'senkinek, mert nem volt rá megfelelő jelölt. A Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottságának díja ma a legóhajtottabb babér azok számára, akik írnak, rajzolnak, mintáznak, zenét szereznek, vagy filmet alkotnak. Ez a díj a vili? minden népeitől kapott jutalom. Hervadhatatlan babér, amelynél nincsen fennköltebb és me?tiszte!őbb kitüntetés. A bírálóbizottság elé terjesztett alkotások azt mutatják, hogy az íróknak és a képzőművészet kiválóságainak többsége feiismeri a háborús veszélyt, felismeri, hogy küzdeni kell a békéért, s hogy alkotásai hatalmas fegyvert jelentenek ebben a harcban: az Ember fegyverét az éhség, e'nyomás és halál megsemmisítésére.