Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-30 / 226. szám, szombat

ujsza 1950 szeptember 30 A nagy sztálini íervck A szovjet sajtó az elmúlt napok ban igen fontos új adatokat hozott a szovjet kormánynak a „Nagy turkméniai Amu—Darja—Krasznovodszk főcsatorna építésére" vonatkozó határozatával kapcsolatban. Ez a főcsatorna a Kaspi-tó melléki nyugat turkméniai síkságok öntözésére szolgál az Amu-Darja alsó folyása mentén és a Karakum sivatag nyugati részén. A turkmémai főcsatorna 1100 kilométer hosszú lesz- A csatorna oldalágainak és öntözöcsatornáinak hossza összesen 1200 kilométert tesz kl Hárem nagy gyüjtőmedencét és bárom vízierőművet is építenek. Az ilyen óriási építkezés csak a Szovjetúnióban lehetséges, ahol a szo. cializmus győzedelmeskedett. A szovjet rendszer a tudomány és a technika legújabb vívmányait állította ez ember szolgálatába és korlátlan lehetőségeket nyitott a munka termelékenységének emelésére. A Kommunista Párt vezetésével a Szovjetúnióban a világ leghaladottabb iparát teremtették meg, megedzették a technikai kádereket, amelyek a szociaCista gazdálkodás fejlődésének minden feladatát meg tudják oldani. A szovjet nép a tudománnyal és a technikával felfegyverezve sikeresen állítja szolgálatába a természet erőit. A volgamenti óriási építkezések és a turkméniai főcsatorna hallatlanul rövid határidőn belül épülnek ki. Már 1955-ben üzembehelyezik a kujbisevi hydrocentrálét és 1956-ban a sztálingrádi óriás-villanytelepet A turkméniai főcsatorna építését 1957ig be kell fejezni. A volgamenti vízierőművek lehető vé teszik és pedig jelentős mértékben a szovjet ipar és közlekedés fejlődésének meggyorsitását. Egyszersmind óriiási feladat vár rájuk a száraz Kaspi-tó melléki sztyeppék átalakításában. Nézzetek csak a Szovjetúnió térképére. A Volga partjai mentén végtelen sztyeppék terülnek el. Az értékes föld millió és millió hektára a szárazság miatt még kihasználatlan, bár az agrotechnika színvonala igen magas. A Bolsevik Párt már régen kitűzte a volgamenti földek öntözésének feladatát. Az öntözés és csatornázás következtében a kolhozok és a szovhozok több mint egymillió hektárnyi jó földhöz jutnak hüvelyesek termesztésére. Ezen a területen a föld fühozama is emelkedik majd és hektáronként eléri számítások szerint az 50—60 mázsát, ami kb. ötmillió tonna minőségileg elsőrendű szénát jelent és így biztosítja a marhaállomány jó néhány millió darabja számára a télitakarmányt. Sztálin elvtárs terve alapján a háború előtti években Közép-Ázsiában a Fergani-völgyben az Éhség-sztyeppén és Vahsi völgyben építették ki az új öntözőberendezéseket. A háború utáni években a földek öntözésének sztálini terve új hatalmas lendülettel valósul meg. A szovjet öntözési rendszer kiépítése fejlődésében igen fontos időszakot nyit meg a Szovjetúnió minisztertanácsának az idén augusztusban kiadott rendelete az öntözés új rendszerének bevezetéséről. Óriási munka indult meg, hogy így öntözés útján termékeny földdé változtassanak több mint 4.337.000 hektárnyi földet.' Az öntöző berendezések kiépítése még nagyobb lendülettel folyik a turkméniai Amu Darja és Krasznovodszk főcsatorna kiépítésével kapcsolatban. Az új öntözési rendszer lehetővé teszi itt 1,300.000 hektárnyi földterület termékennyé tételét, hogy megindulhasson ezen a területen a gyapottermelés, ezenkvül hétmillió hektár területet látnak el vízzel a Karakumi sivatagban, ami azt jelenti, hogy hétmillió hektárnyi legelőt nyernek. A turkméniai főcsatorna vize az ivóvizet s biztosítja és az üzemek és gyárak, a vasút és a telepek számára szükséges vizet is. A szovjetemberek az Amu Darja vizét irányítják, bevezetik a sivatag legmélyébe, életre keltik a sivatagot és gátat vetnek a káros száraz, szelek és homokviharok fő okozójának. A szovjet sztahanovisták továbbítják tudásukat Sztálingrádban, a hős városban, hatalmas építőmunka folyik. A minap falragaszok jelentek meg egy küszöbön álló előadásról. Címe: „Az épitkezési folyamat időszerű sztahanovista mechanizálásának problémája". Az előadó, Ivan Sirkov elvtárs, Sztálin-díjjal kitüntetett kőműves, akit a Politikai és Tudományos Ismeretek Terjesztésének Országos Társasága küldött oda Moszkvából. A vonathoz, amelyen Sirkov érkezett, szokatlan építkezési eszközökkel, szerszámokkal megrakott teherkocsit kapcsoltak. Az eszközök és szerszámok készítője maga Ivan Sirkov. Előadását a város egyik nagy építkezésének területén tartotta. Többezer munkás és mérnök jött el meghallgatni a moszkvai szaktársat. A szovjet munkás, aki a szocialista üzemek egyedüli és igaz gazdája, munkájában a szaktudást és a tudományt juttatja kifejezésre. A szovjet ipar sztahanovista élenjárói elméleti tudásukat gyakorlati tapasztalatokkal alátámasztva tűnnek ki a munkában. A szovjet munkás azonban nemcsak merit a tudomány kincsestárából hanem gazdagítja is azt. A szovjet tudományt nemcsak a tudósok alakítják, hanem a főiskolák laboratóriumaiban és a műhelyekben a gépeknél dolgozók ezrei is. A Szovjetúnióban ezért mindenanpos jelenség, hogy a főiskolákon, a tudományos társaságokban a gyárak és az üzemek sztahanovistái nagyszámú hallgatóság előtt tartanak előadást. Valentyina Hriszanova elvtárs, a moszkvai izzólámpagyár mestere, a Sztálin-díj kitüntettje, néhány nappal ezelőtt a Politikai és Tudományos Ismeretek Terjesztése Országos társaságának nagytermében tartott előadást. Ezen rz emelvényen rendszerint feltalálók és híres utazók tartanak előadást. Ezek az emberek ez ipar különböző területein különböző viszonyok kőzött dolgoznak, de újítók, mindanynyian értékes hozzájárulásokkal gyarapították a technikát és a tudományt, munkamódszereiket ezer és ezer követőjük alkalmazza. A szovjet társadalmi rend vezette őket az alkotás széles útjára- És a dolgozók minden tehetségüket szovjet hazájuknak, népüknek adják. A Szovjetúnió mérnök-technikus társaságainak három évvel ezelőtt 70 ezer tagja volt, — ma 150.000. Az új tagok jelentős része gyárak és üzemek sztahanovistái. A mult évben a Gépépítők Tudományos Társasága 500 munkásújítót vett fel soraiba. Jelenleg a társaság moszkvai szervezetének 200 sztahanovista tagja van. A sztahanovisták résztvesznek a termelésben és emellett tudományos kutatást és előadó; munkát is végeznek. Alexej Dlmitriev elvtárs, a Sztálin-fémárugyár sztahanovistája a leningrádi technológiai főiskola mechanikai fakultásán a mult évben egy gépgyártási előrajzoló-tanfolyamot vezetett. A Bagirov és A Kafarov elvtársak nagy sikerrel tartanak előadásokat Bakuban, az azerbajdzsáni ipari főiskolán, ahol ismertetik az olajkitermelő helyeken a munka komplexmegszervezésének, a fúrótornyok javítási ideje leszállításának módszereit. Tulában, a mechanikai főiskolán helyi üzemek munkásai, Meskov, Cserpunov és Szuskin elvtársak tartanak előadásokat. Szverdlovszkban Pjotr Zaj-ka olvasztár és Viktor Ponomarjev marós rendszeresen tarta nak előadást a tanároknak és hallgatóknak. Ter Gevorkjan, a rosztovi gépgyár ismert esztergályosa rövid idő alatt több, mint húsz előadást tartott a gyorsvágás módszereiről. Antonyina Zinková — a „Novaja" vasércbánya fúrósa — nemrégen a krivojrogi bányásziskolán tartott előadást új bányászati eljárssokrólMódszereit a krivojrogi medence sok bányájában alkalmazzák már, A sztahanovistáknak a tudomlnyos társaságokban és a főiskolák pedagógiai munkájában való eredményes részvétele szemléltetően bizonyítja a I szovjet munkások hatalmas kulturális fejlődését. : p> csehszlovákiai magyar dolgozók tapsának Jelszava as 1950. évre az 01 SZÓ minden magyar dolgozó kezébe „A Ml FELELETÜNK: VÁLASZTERV!" Farkas András a műszak után kopogatt, mielőtt benyitott a műhely irodájába, A mesterrel akart beszélni. Azelőtt, amikor munka közben szerszámra vagy anyagra volt szüksége, az ajtót kicsapva rontott be és nagy hangon szorgalmazta a szükséges hol. mit. Hogyne leit volna ingerült, amikor gépét le kellett állítani és magának kellett anyag és szerszám után szaladgálnia. Most más a helyzet. A mester külön embert állított be, aki csak a szerszámokról és az anyagról gondoskodik s ők, akik a gépek mellett dolgoznak, fennakadás nélkül vé• gezhetik a munkát. S ennek meg is van a jó eredménye. Műhelyük lett az első a munkaversenyben, — A mester nincs itt — szólt Farkashoz Márta elvtársnö —, az üzemi tanács irodájába ment... András megfordult, nem szólt semmit. Nem árulta el Mártának, miféle cél vezette ide. — Az ellentervezés mégiscsak jó dolog. Az egész műhely munkája megjavult. Az irányszámok, ha kissé magasak is, de teljesíthetők... — ezek a gondolatok foglalkoztatták útközben. — De mi az, hogy ellentervezés? — mordult fel hirtelen. — Nem vagyunk mi semmi ellen. Majd ezen kezdett gondolkodni. A jövő évi termelési irányszámokra feleltek a dolgozók a maguk tervével. Csak most, az „ellentervezés" alkalmával sikerült « szerszám- és anyagadás folyamatosságát biztosítani, Fazekas módosítási javaslata alapján átszerelték a műhely valamennyi gépét. A százalékok rohamosan felszökkentek. Már szégyeIni is kezdték a többi munkás előtt, hogy a százalékok alapján túlmagas béreket kapnak. Érezték, hogy ezek nincsenek arányban a termelékenységgel. Műhelygyűlést tartottak és elhatározták, hogy az egész műhely közösen kér no rmaszilárdítást. Az üzemi tanács irodájában lázasan tanácskoztak az elvtársak. Farkas András hirtelenében nem is tudta, hogy mihez kezdjen. Nem akarta őket zakarni. Mestere is ott volt. Kisucky, az üzemi pártszervezet elnöke éppen az írógép mellett ülő Mária elvtársnőhöz fordult: — Igy folytasd: .. .az irányszamokra dolgozóink a következő v <ílaszt adták: az irányszámoknak 10 százalékos túlteljesítésére vállalkozunk ... •.. és Kisucky elvtárs tovább folytatta az üzem dolgozói kötelezettségvállalásának felsorolását. Farkas András agyában villámgondolat született. — Elvtársak! — szakította félbe a pártelnök diktálását és a jelenlévő elvtársa k tanácskozását — a mi tervünk nem ellentervezés, hanem v álaszt t rv !! Az ellentervezés elnevezés nem fejezi ki teljes mértékben a mi tervünknek nagy jelentőségét. A mi tervünk nem ellenterv, mi a javaslatainkkal választ adunk az irányszámokra. Kötelezzük magunkat a termelékenység állandó emelésére .., — Igazad van, elvtárs! — bólogattak Farkas András szavaim a tanács tagjai. — De hogy el ne felejtsem — fordult most Farkas András a mesteréhez —, jegyezd csak fel, társammal együtt újból 20 százalékos nOrvMszilárdítást kérünk! És „čest práci"-t köszönve hirtelen megfordult. Észre sem vette, hogy örömében erősen becsapta az ajtót. Majd gyorsan lemOsakodoH és átöltözködött. Hazamenet még egyre a választerv foglalkoztatta. — Majd este mindent alaposan átgondolok, hogyan lehetne még javítani a munkán ... — s lépteit meggyorsította. A mosolytól derűsé váló arcát jólesően v<>nt

a be az őszi nap aranyló fénye. . Petrád-Báikht. _ BEL- ÉS KÜLFÖLDI LAPSZEMLE .1 DAILY WORKER Az angol Kommunista Párt lapja szeptember 25-iki számában az amerikai repülőknek angol katonai egységek bombázásáról a következőket írja: „Világos, hogv ha az amerikai repülők barátaik élete árán is elkövethetnek ilyen hibákat, akkor bombatámadásaiknak olvan tartományokban, ahol nincs meg az a veszélv. hogy saját embereiket pusztítják el. még lelketlenebbnek kell lennie. Ebből az eseményből tiszta képet alkothatunk, milyen módon operál Koreában az amerikai légierő: cél nélkül, gangszter módra megsemmisíteni mindent kíméletlenül. Ebből a tettből is látni, hogy az amerikaiaknak az az állítása, hogy csak .,katonai célpontokat" támadnak, továbbá az, hogy a légierő „pontos célzásáról" számolnak be. nem egyéb, mint értelmetlen beszéd. Most. hogy az angol csapatokat bombázták, ez az esemény kellően rávilágít arra, hogy az amerika ak Koreában mennyi polgári lakóhelyet pusztíthattak el, mielőtt valami gyárat vagy vasúti állomást eltaláltak volna. Az amerikai légierő büszkén dicsekszik, hogy elpusztította Korea iparának túlnyomó részét. Elpusztította olvan módszerekkel, amelyek nem voltak tekintettel baráti emberek életére, még kevésbbé a polgári lakosságra, elpusztította a koreai házak, iskolák, kórházak, templomok az asszonyok és gyermekek ezreit. Ez a tulajdonképpeni jelentősége az amerikai „pontos bombázásnak". PRAVD\ A moszkvai Pravda ..A békéhez vezető út" című cikkében Visinszkij és Acheson ENSz-beni beszédét méltatja. A lap így ír: „A Szovjetúnió javaslata a sztálini békepolitikából indult ki. A Szovjetúnió külügyminiszterének beszéde komoly, békés hangú volt. Achesoné azonban, ahogy ezt m ga az amerikai sajtó is elismeri, az ENSz-ben eddig még hallatlan éleshangú megnyilatkozás volt. A külügy' államtitkárnak beszéde ordító frázisokkal volt teli tűzdelve, hazug állításokkal, hogy az USA a „szabadságére" küzd. a „testvéri szövetség" megerősítéséért a nemzetek között Semmiféle ügyvédi szép szavakkal, hazugságokkal és rágalmakkal, amelyeket a Szovjetúnióra szórt, nem sikerült Achesonnak a világ népei előtt eltakarnia az igazságot. Hisz az egész földkerekség előtt világos, hogy az amerikai diplomaták békehangoskodásai mögött ott rejlik a vetélkedés a háborús előkészületekben. amit igazolnak az USA hadikiadásai is. A koreai amerikai agreszszió, Tajvan szigetének amerikai fegyveresek által való megszállása, továbbá az a tény, hogv az amerikai hadirepülőgépek többízben megsértették a kínai népköztársaság határát, igazolják, hogy az amerikai kormánykörök tűzzel-vassal megakarják semmisíteni az ázsiai nemzetek füfr<retlenségi törekvését, elnyomni a mindinkább hatalmasodó ázsiai nemzetfelszabadító mozgalmat. Acheson beszédére a Szovjetúnió delegációja nevében beszélő Visinszkij elvtárs kijelentette, hogy Acheson egv olyan útra próbálta terelni az ENSz közgyűlését, amelynek semmi köze sincsen az ENSz tulajdonképpeni feladataihoz, amelyeket a békeszerető nemzetek érdekében, a haladó emberiség jövőjéért meg kell oldania. A Szovjetúnió delegációja nem fog ezen az úton haladni, amelynek semmi köze sincsen a béke útjával, állapította meg Acheson beszédével kapcsolatosan Visinszkij elvtárs." TRYBUN a ROBOTNICZA A lengyel lap londoni híreket közöl, amelyek szerint az angol napilapok belgrádi tudósítói jelentették, hogy Jugoszláviában nagy az éhínség. Az utcákon éhező emberek hevernek és az országutak mentén az emberek ezrei élelmiszer után kutatnak. A lap különben ezeket írja: „A Daily Telegraph az Egyesült Államok segítségét kéri, hogy az azonnal küldjön Jugoszláviába élelmiszereket, mert ellenkező esetben a Tito-rendszer összeomlásával lehet számolni. Ami minden bizonnyal nem érdeke az amerikaiaknak. A News Chronicle Belgrádból jelenti, hogy Jugoszláviában a mezőgazdasági és ipari termelés katasztrofálisan csökkent. Ugyanakkor az amerikai lapok hírt adnak arról iu, hogy a közellátás és a lakosság élelmezése Jugoszláviában ugyancsak katasztrofális. A Tito-klikk szószólói az amerikai kormányt és a YVallstreet bankjait rohamozzák könyörgéseikkel, hogy fokozzák a Jugoszláviának nyújtandó segítséget. Ezzel egyidejűleg az ameriakíaknak tőkéjük számára legkedvezőbb feltételeket biztosítják Jugoszláviában és az amerikai hitelek után magas kamatlábat ígérnek. A Belgrádban időző Black, a Nemzetközi Bank elnöke és Pepper szenátor hosszú tanácskozásokat folytattak az elmúlt napok során Ti tóval, aki a kölcsön ellenében már ígéretet tett arra is, hogy amennyiben megkapja a dollárokat, kész résztvenni a koreai nép elleni háborúban." SZABAD NÉP A lap a Magyar Népköztársaság kormányának a békekölcsön jegyzésére való felhívását közit és vezércikkében is a magyar népköztársaság kormányának fe'hívásával foglalkozik. »A béke megvédéséhez erős, szilárd gazdasági hatalom, anyagi eszközök kellenek. Sztáľn elvtárs arra tanít: Most, hogy megdöntöttük a kapitalizmust és a munkások vannak nálunk hatalmon, — mo<-t van hazánk és védeni fogjuk függetlenségét. Akarjuk-e, hogy szocialista hazánkat leverjék, hogy elveszítse függetlenségét. De ha ezt nem akarjuk, akkor a legrövidebb időn belül meg kell szüntetnünk elmaradottságát és valódi bolsevik tempóban fel kell építenünk szocialista gazdaságát. Más út nincs. — A gazdasági fejlődés bolsevik tempóját szocialista iparunk mindenekelőtt, nehéziparunk rohamos erősödését pedig csak úgy biztosíthatiuk, ha sikerrel mozgósítjuk összes erőforrásainkat, ha dolgozó népünk munkalelkesedésével a szocialista verseny sikereivel — és a békekölcsön tömeges jegyzésével is támogatja az építést. Legyen a békekölcsön jegyzése viharos erejű béketüntetés, népszavazás. Mutassuk meg ezzel a tüntetéssel: népünk egy emberként sorakozik fel Pártunk, szeretett Rákosi elvtársunk mellé, tudja, hogy a Párt szava a kölcsön legfőbb aranyfedezete. Mutassuk meg barátnak és ellenségnek egyaránt ezzel a jegyzéssel is népünk megbonthatatlan egységét, árassza el tengerként az országot a dolgozó tömegek tettrekész lelkesedése, amellyel síkra szállnak a béke, az ötéves terv ügyéért, a haza védelméért a békéért.* Ľ HUMANITE Saigonban Bao-Daj rendőrsége az expedíciós katonai csoportok segítségével a hitleri gestapo módszereire emlékeztető hajszát rendezett a dolgozók ellen. Az utcákat elzárták és minden egyes járókelőt átkutattak és kihallgattak. Nagyszámú polgárt letartóztattak. Ez a hajsza azonban nem volt képes megakadályozni, hogy a vietnami hazafiak az egész nap folyamán ne folytassák röpirataik terjesztését. Az United Press tudósítója megállapítja, hogy a saigoni piacteret a röpiratok ezrei lepték el, amelyekben felhívták a lakosságot a francia és amerikai imperialisták elleni fokozott harcra. Az amerika imperialisták valóban abban a hitben ringatják magukat, hogy Saigonban otthon vannak. NÉPSZAVA »Ugyanakkor, amikor a Szovjetúnió nagy természetátalakító békemííveiről hallunk hírt, hallanunk kell azokról a felháborító gonos2 tettekről, amelyeket az életünkre, békénkre törő imperialisták követnek el. Az imperialisták, hogy négy sarkán felgyújtsák a világot, nem rettennek tftssza a legrettenetesebb cselekmények elkövetésétől sem. Nyugat-Németországban egyebek között pl. azzal foglalkoznak, hogy aláaknázzák az egész Rajnavölgyet. Igy a többi közt a Rajna, az Aar, a Mosel, a Lahm és Neckai folyó partja'n robbanó aknákat helveztek el. A Rajna medrében a költő által megénekelt Loreley szikla közelében búvárjaik nagymennyiségű robbanóanyagot és gyujtókábel telepeket raktak le. igen az amerikai imperializmus Is a természet »átalakítására« törekszik, azt akarják, pusztulás és rom legyen a virágzó élet helyén. Azt akarják, füstöt és lángot vessei- a hajlék, városok tűnjenek el, sivatag legyen a lakott terület és a dühödt folyók vize véresre változzék a holtak tetemeitől. Azt akarják, hogy a háború szörnyű borzalmai szakadjanak a világra, vértől ázó csataterekre változzanak a békés termőföldek, élőből holtat akarnak, gyermekekből árvát, hitvesből özvegyet, békés dolgozókból földönfutókat — úgy, amint azt Koreában teszik.*