Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-30 / 226. szám, szombat

1950 sz&ptember 30 Színjátszóink elindulásához Hosszas, hónapokig tartó előkészület után szombaton elsőízben lép a közönség elé a DD (Dedinské Divadlo) magyar színjátszó csoportja. Színjátszóink elindulása alkalmából néhány szavunk van azokhoz, akik maghintó'i lesznek a szocialista kútárának, akik elviszik falvainkba a haladó gondolatot, azt a magasabbrendű kultúrát, amely az építés, a teremtő é'et és a béke egyik legerősebb pillére. És szavunk van azokhoz is akik ebből az új embert formá'ó, építő szándékú kultúrából ízelítőt fognak kapni. Ünneppé válik ez az elindulás azáltal, hogy a színjátszó csoport a szocializmus kultúráját viszi el dolgo zóinkhoz. Tudjuk, hogy az á lamhata. lom jellegétől függ. hogy melyik társadalmi osztályra mennyi jut a művelődés lehetőségéből. Nálunk a dolgozó nép tömegeinek jut teljében a műve. lődés lehetősége a Párt és a munkás, osztály körültekintő gondoskodása jóvoltából. Köztársaságunkban a népi demokratikus államhatalom lerakja szocializmus alapjait, városainkban és falvainkban épiti az új rendet, a dolgozók boldog életét biztosító szocializmust. Falvainkban ez az építés az Egységes Földműves Szövetkezetek útján történik, melyeknek örvendetes fejlődésével mindjobban kiküszöbölődik a nehéz falusi robot, a napkeltétől napszá'latig tartó embertelen munka s a föld emberének mérhetetlen kihasz. nálása. Ma tudjuk, ahol egészséges EFSz van, ott könnyebbé vált dolgozó kis- és középparasztjaink élete. A magyar színjátszókat a szövetke zeti mozgalmat ápoló Egységes Föld műves Szövetség bocsátja útjára azzal a küldetéssel, hogy köztársaságunk magyarlakta vidékein szóvivője legyen a ha'adó gondolatnak és a falu kultúráját emelje. Műkedvelőink ösztönzést kaphatnak e színjátszó csoporttól, ahhoz, hogy eljött az ideje falvaink kultúrtermeiből végleg kiszorítani a »Dorozsmal szélnalom«_hoz hasonló operetteket és álnépszínműveket, hogy nincs helye színpadjainkon a »Csókos huszárokénak, hanem annak a szellemnek kel! teret adni, ameJyből néhány jól vezetett CSEMADOK színjátszó csoport a »Duda Gyuri« vagy a »Ludas Matyi« előadásásaival oly bíztató példát mutatott. Nem kell szerénykednünk, bármily Igénytelennek is látszik a kezdet. E'ég, ha ezt a mi indu'ó szocialista kultúránkat összevetjük a hanyatló Nyugat, a háborúra uszító kapitalizmus kultúrájával. Nem egyszer megcáfo'hatatlan hírét adtuk annak, milyen válságok közt hánykódik amott a kulturális és a színházi élet, mennyire sárba fullaszt ja ott az üzletiesség és a mohó profithajsza a színházakat. És ez a vál. ság egyre mélyebb — ahogy gazdasági és politikai téren agressziókra, védtelen népek megtámadására vezet, hogy ideig-óráig még fenntarthassa magát ez a csontja ve'ejéig rothadt tőkés világ, úgy a kultúra, a színház frontján is csak kilengésekről és torz elfajulásokról tudunk. Legyünk tisztában azzal, hogy nincsenek véletlenszerű jelenségek. Nem véletlen az, hogy amott az Óceánon túl meddő egyezményeket gyártanak népek béklyóba verésére, boldogtalanná tételére. Atombomba és baktériumháborúra készü'ődnek és Koreából már ugrani szeietnénak a békés építő világra ezek a profitéhes fenevadak. F.mitt pedig ez emberiség legnagyobb fia bölcs nyugalommal nyelvészeti kérdésekre mutat megoldást szinte jelképesen, hogy mennyire a béke és az építés minden tette és gondolata. Nem, ezek nem véletlenek, ezek a tervszerű építés nagy békemüvei, a természetétalakító, a sivatagokból paradicsomot varázsoló vízierőművek, csatornák és öntözőberendezések, amelyek milliók életét teszik könnyebbé és derűsebbé Ahogy nem vé'etlenszerű je'enség az sem, hogy ötéves tervünk második esztendejében színjátszók jelennek meg egy messzi, istenhátamögötti faluban, ahol azelőtt talán még vásárt komédiás sem fordult meg. Ez is törvényszerű jele a szocialista fejlődésnek, annak a tervszerű törekvésnek, hogy a falu dolgozóinak színvonala jusson el a városi dolgozó színvonalára. A színjátszás ma már nem időtöltés és szórakozás, "hanem a tervszerű építésnek egyik hathatós eszköze. Szerves része a gazdasági és politlkri munkának, ame'y népi demokráciánkban fo'yik és amelynek főcélja: ötéves tervünk sikeres megvalósítása és ernyedetlen harc a béke megvédésért. Ahogy üzemeinkben minden elkészült munkadarab, bányáinkban minden darabka szén és érc, falvainkban minden szem búza ezt az építést és a béke megvédését szolgálja, kulturális életünk mindep megnyilvánulása — így ennek a színjátszó csoportnak munkája is — csak ezt a helyes és jól értelmezett célt szo'gálhatja: az építést és a békét! Ez a célkitűzés, a feladatnak ez a helyes értelmezése meggyőzheti színjátszóinkat, hogy nem bíztak másodrendű feladatot rájuk, mert az építés és a béke megvédése központja ma minden törekvésünknek és boldog holnapunk biztos záloga. Valamikor a falujáró, kocsizó komédiásokat a »nemzet napszámosainak* mondták, akárcsak később a betűvetésre tanítókat. És udvarházakban játszottak, ha két nagy dáridó között az urak unalmukban megkívánták a komédiát. De a művészetnek ezek a lázasszemű lelkes f e kentjei legtöbbször kiszorultak a falusi korcsmák pajtáiba, ahol Tiborcnák égő keserve, Shakespeare halhatatlan szava és Moliére csúfondáros könnyes kedve öszszeolvadt betyáros nótázással és cs:-pürágással. Ma színjátszóink rozzant kordék és. kasos szekerek helyett kényelmes autóbuszokon utaznak, pajták helyett kultúrházak várják őket mindenütt kis színpadokkal, dobogókkal, de ami mindenné' döntőbb: az egvkori úri világ szájlátó semmittevői helyett tömött széksorokban és fapadokon a legérdemesebb közönség, maga a do'gozó nép várja őket szeretettel és :gaz megbecsüléssel. Színját sióink törekedjenek kiérde. trelni azt a nagy bizalmat, amellyel a legérdemesebb közönség, a dolgozó nep színpadjukra tekint. Az odafent k.tjtett szó ugyanúgy kötelezi őket, mint az a magatartás, amit azután tanúsítanak, hogy az utolsó köszönő ttpsot megkapták hogy utoljára legördült a függöny és festetlen arccal, kendőzSilenü' emberi mivoltukban lépnek a közönség, a dolgozó nép közé. Valóba i csak úgy lesznek a nemzet, a nép igazi napszámosai, ha erre a biz 'onrj 'ászolgáinak. És ezzel a bizaomraal és szeretette! köszöntjük mi is őket indulásuk első napján. M Egri Viktor. IIJSZÖ : /Qz élei eredetéi és keletkezését világítja meg a Sztálin-díjas Olga Lepesinszkája új sejtelmélete Olga Boriszovna LeDesinszkája Sztálin-díjas szovjet professzor 1933ban kezdte tanulmányozni a sejt keletkezésének kérdését. A haladó tudomány alapvető tétele, hogv az élet a földön keletkezett az anvag hosszú fejlődése, evolúciós folvamata során. Az élet keletkezése a természettudományok egybehangzó nézete szerint a következőkép zajlott le: A Föld izzó tömegének lehűlése során az első vegyületek között iöttek létre a szénhidrogének, amelvek később oxigénés nitrogéntartalmú szerves vegyületekké alakultak át. Az ősóceán vizében ezek az igen egyszerű szerves anyagok bonyolultabb vegyületekké fejlődtek, létrejöttek a fehérjék, az az anyag, amelvből az élő szervezetek az ember, az állat és a növény teste felépül. Kezdetben a fehér fék az ősóceán vizében oldott állaDotban léteztek, majd koacervát-cseppek alakjában kiváltak. Az elsődleges koacervát-cseppek aránylag egvszerű szervezetüek voltak. A természetes kiválastódás során szerkeztük egyre tökéletesedett, ú i tulajdonságokra tettek szert és végül azokká az ősi élő'énvekké fejlődtek, amelyektől a Föld minden élőlén ve származik. Az ős: é'n'énvpk anyagokkal táplálkoztak, később egy részük a napsugár elnyelt energiájának felhasználásával szervetlen r.nvagokból táplálkozott, ezekből fejlődtek ki a növénvek, a szerves anyagokból táplálkozó élőlényekből pedig az állatok. A fejlődés fontos állomása volt a sejt, az egysejtű, majd a többsejtű szervezetek kialakulása. A tudomány rekonstruálja az élet keletkezését. A szervetlen anyagok szerves vegyületekké való átalakítását a szintét kus vegyészet oldotta meg. nap nap után bebizonyítja, hogv ma már normál's körülmények között csak élő szervezetekben található szerves anyagok képződésüket nem valami különös „életerőnek" köszönhetik, laboratóriumokban is előállíthatók, nyilván a természet nagy laboratóriuma is minden kiilső beavatkozás nélkül hozta őket létre. A tudománv rekonstruálta a fejlődés következő szakaszát is. Bah professzor, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának legidősebb tagja, sokáig őrzött vízben egv formalin és ciánkáli oldatot. Az ott keletkezett anyagok a proteinhez az élő szervezetek a'ananyagához hasonlók. Semmiféle különleges feltételre nem volt szükség ahhoz, hogv az ősóceánban ilyen kezdetleges fehérjék létrejöjjenek. Persze ahhoz, hogy ezekből a szerves anyagokból élőiénvek legyenek, b

;zonvos szervezetet kellett felvenniök. mert ezek az anvagok — egy biológus találó kifejezése szerint — csak téglák voltak, de nem az épület maga. A b'okémia csak a legutóbbi időben jött rá, hogyan mehetett végbe ez a Néhány szó az építészet állami bérkatalógusáról (V. I.) A különféle ipari építkezéseken és üzemekben egyre nagyobb mér. tékben alkalmazzák az új állami bérka talógus szerinti jutalmazást. Bebizonyult, hogy az új bérkatalógus szerinti bérekkel, ha észerübben és jobban szervezik meg a munkát, a munkások mindenütt többet kereshetnek. Ml hozta létre az új normákat? 1937-ben a kapitalista Csehszlovákiában az u. n. ezres törvényt vezették be. Enn ek a törvénynek alapján fekete béreket fizettek es ezek a bérek nem volt ak fedve termeléssel. A februári for. du'at után, amiket a kapitalista vállalkozókat felszámolták és az állam vette át az iparban és az építkezési szektor ban is a vezetést, lassan kialakult a szocialista verseny, amely Báhony és Bratislava között indult meg. Ezekbe a szocialista versenyekbe egyre több üzem kapcsolódott be. A versenyek új eredmenyjket hoztak. Ezeket az eredményeket vegyes bizottság vizsgálta felül Prágában aztán összevetve az eredményeket megalkották az új állami bérkatalógust. Kikből állt ez a vegyes bizottság? Az egyes szakmunkások képviselőiből kőművesekből, ácsokból, betonosokból stb. Ezenkívül a normamegállapítás munkájában résztvettek a technikusok és a munkaügyi minisztérium képvise. lői is. Figyelembe vették az eddigi tapasztalatok szerinli munkaeredményeket, valamint az időmérésen alapú ó műszaki tapasztalatokat Ezeket a Szovjetunióban és a népi demokráciákban elért eddigi eredmények egészítet, ték ki. Ml az építészeti bérkatalógus lényege? Az új állami bérkatalógus lényege abban áll, hogy mindenki érdeme szerint részesül fizetésben Ezenkívül az új bérkatalógus eltünteti a szakmunkás és segédmunkás fizetése közötti aránytalan különbséget Az ezres törvény idejében a szakmunkás 50%-kal keresett többet, mint a segédmunkás. Ez az új állami bérkatalógus szerint 20%-ra csőkkent. Jelen körülmenyek között a szakmunkás nerr csinál mást, csak amit munkája szorosan megkövetel. Minden mellékmunkát, amely azonban ugyano'yan fontos, segéderők végeznek el. A szakmunkád az új munkamódszerek bevezetésével kisebb erőfeszítéssel nagyobb teljesítményt ér el. nagyobb teljesítmény, nagyobb keresetet eredményez. Az új állami katalógus egyrészt pontosan megállffpítja, hogy kőműve. sek, ácsok, betonosok stb., mennyit tudnak elvégezni egy műszak alatt, másrészt lehetőséget nyújt arra, hogy ezeket a megállapított normákat a munkások túllépjék és ezzel Is növeljék keresetüket Ebben van az új bérkatalógus nagy jelentősége. Az állami katalógus szeriitl 8 bércsoport. Az új állami katalógus szerint a béreket nyolc osztályra osztjuk. Ebből az építészeti szakra 5 csoüort vonatkozik. Az első csoportba tartoznak az ifjúmunkások és asszonyok, akiknek a különféle pótlékokkal az alaoórabérük 11.50 korona. A második csoportba ugyanezek tartoznak, de a iobban betanultak; ezek 12.70 korona órabért kapnak. A harmadik csoportba a mindenfajta segédmunkások kerülnek. Órabérük 14.50 korona. A negyedik csoportba kerülhetnek a betanított segédmunkások. 15.90-es órabérrel. Az ötödik osztály tagjai végül a szakmunkások, akiknek 17.80 korona az alapórabérük. Ezeket az alapórabéreket úgy állapították meg, hogv túl lehet azokat lépni és itt nyílik alkalom a több keresetre, a munka jó megszervezésével és minél több gép bevezetésével, észszerűsítési javaslatokkal. A megállapított normák ellenőrzése. Ki ellenőrzi a katalógus szerint megállapított normákat? Elsősorban maga a dolgozó munkás ellenőrzi. Ezenkívül állandó ellenőrző bizottság működik, amely állandóan figyeli az egyes csoportok jnunká iát. Azok az ellenwző módszerek, amelyeket a gyári üzemekben alkalmaznak, tehát a mérőgépekkel vagy esetleg filmfelvevő géppel összekötött időmérés alkalmazása az építészetben igen nehéz feladat, sok esetben kivihetetlen. Miért? Mert igen nagy különbségek vannak az építkezésnél lévő munkafeltételek és egyéb ipari szektorok munkafeltételei között. Technikusok és munkások együttműködése. Az új normák biztosítása és azok teljes sikere el sem képzelhető a technikai és egyéb munkások együttműködése nélkül. Mind a két dolgozó csoport célja az, hogy magasabb munkateljesítményeket érjenek el. Ezek a magasabb munkateljesítmények és normák ismeretesek már a kapitalista rendszer ideiéből is. Azonban míg a multban a magasabb normák csak a munkásokat kizsákmányolására és a tőkés hasznának növelésére szolgáltak, addig az államosított iparban a munkásság saját érdeke. hogy a munka termelékenységének emelésével keresetét is növelje, mert hisz ezzel életszínvonalát is emeli. A technikusoknak és munkásoknak egy céljuk kell hogy legyen a többtermelés előmozdítása. Helyes propaganda. A helyes propaganda igen sokat segíthet az ú j normák bevezetésénél. Be kell bizonyítani az embereknek azt. hogy ezeket az ú i normákat az ő jól felfogott érdekükben vezették be. A multban az ipar is egyebekkel együtt magánosok kezében volt. Ezeknek a munkás eladta munkaerejét és ezért bért kapott. Jelenleg a nemzeti vállalat az összes dolgozók tulajdona, a munkásosztálvé és a mun kásosztály sajátmagának és övéinek dolgozik. Régebben a magasabb munkatelje sítmények konkurrenciát eredményez tek és a munkások ellen használták fel őket, ma azonban ezzel a dolgozók csak saját életszínvonalukat emelik. Ott, ahol az épületeken vagy üzemekben nem volnának még bevezetve, biztosítani kell a teljesítményi és időnormák bevezetését, hogv a munkássák megfelJő keresethez jusson. Meg kell akadályozni, hogv alacsony béreket kapjanak a munkások. Ott, ahol az alkalmazott nem tud keresni, meg kell keresni az okot és módot kell teremteni rá. hogy lehetővé váljon a nagyobb kereset. Nézzünk végig egy-két építkezésen, amely már az új állami bérkatalógos szerint dolgozik és hasonlítsuk össze a munkásság fizetéseit a multban elért bérekkel. A technikai főiskola építkezésénél az ácsok az ezres törvény szerint kerestek átlagosan az utolsó három hónap alatt óránként 35 koronát. Most ugyanitt Qálik ácscsoportja, amely tíz emberből áll, május—augusztus hóig 41.65 koronát keresett óránként. Janderla csoportja a földásásnál óránként 27.14 koronát ekeresett az április—augusztusig terjedő hónapokban. Ugyanezekben a hónapokban a bérkatalógus szerinti munkálatoknál 32.75 koronát kerestek óránként. A tömeglakás építkezéseknél Piešťanský kőműves csoportja az ezres törvény szerint 32.60 koronát keresett, míg most 34— koronát keres. Ugyanitt a segédmunkások fizetése az ezres törvény szerint 21 korona volt, míg az ú i normák szerinti órabérek 32 koronát tesznek ki. Ezek a példák is bizonyítják, hogy az új állami bérkatalógus szerinti fizetésekkel és a technikai újításokkal a munkásság nagyobb béreket tud elérni a nélkül, hogy iobban megerőltetné magát. Ennek tudható be, hogy a Montostav kezelésében levő épületeken fokozatosan bevezetik az új állami katalógus szerinti béreket. A technikai főiskola építkezésén augusztus 28-ától, a Stavonroiekt építkezéseket szeptember 5-től a ČSD építkezéseknél szeptember 14-étől és a vízművek épitkezésp'nél szentember 19től már az új állami katalógus szerint dolgoznak. összegezve: A példák bizonyítják, a kísérletek megmutatják, hogy a jó anyagelőkészítés és a modern gépek minél napyobbaránvú bevezetése az építkezéseknél lehetővé teszik a nagyobb keresetet. Ezért minél nagyobb arányú felvilágosító munkával arra kell törekedni, hogv mindazokon az épületeken és üzemekben, melyek még nem az új állami bérkatalógus szerinti béreket fizetik, minél hamarabb rátérjenek erre az útra. mert csak ez vezethet a munkásság számára oly fontos helyes bérpolitika felé. folyamat. Kitűnt, hogv a szerves anyagok, például a fehérjék, amelyek igen nagy és bonyolult molekulákból állnak, vizes oldataik keverékében mikroszkóp alatt láthatóvá váló kis cseppeket, úgynevezett koacervátokat választanak ki. amelyeknek már kezdetleges szerkezetük van, képesek az oldatban lévő különféle anyagokat felszívni s ezáltal növekedni. Az élet keletkezésének folyamatában ennél a szakasznál hiányzott a további fejlődés egy-két fontos láncszeme. Tisztázatlan volt többi között a sejt keletkezésének kérdése. Az elmúlt évtizedekben Schleiden és Schwann sejtelméletét Virchow metafizikus és mechanikus elmélete váltotta fel, amely szerint valamikor az élet hajnalán keletkezett egy sejt. ez osztódott s így iöttek létre a szervezetek, amelyek fejlődésére Darwin evolúciós tana részletekbe menő magyarázatot ad. Filmfelvétel a síitekről. A kiváló szovjet tudósnő a sejtek keletkezését a madarak, halak, kétéltűek petéin és bizonvos koacervátoknn tanulmányozta. A fejlődés minden stádiumát — a koacerváttól a sejtstádiumig és az osztódásig — mikrofilmfelvételen örökítette meg. A közel 17 esztendeig tartó tudománvos kutatás bebizonyította, hogv nemcsak a sejt képes életműködésre, hanem a fejlődő szervezetben lévő protoplazmakoacervátok is. amelvek élő voltukat új sejtek képzésével bizonyítják. Ebből viszont az következik, hogy új sejtek nemcsak régiből keletkeznek, — mint Virchow állította — hanem élő anyagból is. A vérkötés meggyorsítja a gyógyulást. Azt is bebizonyította, hogv a protoplazma kedvező feltételek mellett a sejt elpusztítása esetén is élő anyag marad és regenerálja a seitet. Minden sérülés megbontja a sejtet s ilyenkor a sejtből élő anyag szabadul ki. Lepesinszkája ezzel kapcsolatban felvetette azt a kérdést, mi a szerepe a sejtből kiszabadult élő anvagnak a sebgyógyulás folyamatában. Ha az élő anyagból új sejtek keletkeznek, akkor a gyógyulást jelentékenyen meggyorsítja, ha élő anyagot tesznek a sebre. Lepesinszkája elméletének helyességét a gyakorlat is bebizonyította Z. Pikusz szoviet orvostanár kórházában sikerrel alkalmazza a vérkötést. A sebre helvezett vér elbomlott. élő anyagot adott le és meggyorsította a gyógyulást. Egy tárgyilagos amerikai tudós Lepesinszkája felfedezését ..forradalmi munkának" nevezte. Olga Lepesinszkája tudománvos munkásságának eredménye valóban óriási jelentőségű. A sejt élő anyagból való keletkezésétek osztódásából keletkeznek. Sokkal újabb, szinte döntő részletkérdését világította meg: sejt nemcsak seftből, hanem élő anyagból, protoplazmából fehérjeanyagból és b zonvos koacervátokból is keletkezik. Halálos csapás a faielméletre. A Sztálin-díjas szoviet tudós felfedezése Darwin tanainak továbbfejlesztését jelenti. Munkássága megcáfolta a fajelmélethez vezető formális genetikát. A sejt élő anyagból való keletkezése azt bizonyítja, hogy az öröklődő tulajdonságok szempontjából nemcsak a kromoszomákat, hanem a sejt egész élő anyagát figyelembe kell venni. Az élő szervezet tehát nem független a természettől — mint a reakciós weissmannisták hirdetik — a szociális feltételek olyan tényezők, amelvek hatnak az öröklődő tulajdonságokra. Lepesinszkája jelenleg a ráksejtek keletkezésének okát kutatja. A ráksejtek a szervezet minden más sejtjétől élesen különböznek, jogosan tételezhető fel. hogy nem a normális sejtek oszlódásából keletkeznek. Sokkal valószínűbb, hogy a ráksejtek az élő anyagból a szervezet általános anyagcseréjében beálló zavarok eredményeként jönnek létre E tudományos hipotézis bebizonyítása a rák elleni küzdelemben döntő jelentőségű lépés lesz. A Sztálin-díjas szoviet tudós könyvében több ízben leszögezi, hogy kutatásaiban a diaklektika törványei vezették. Ilyen nagyjelentőségű tudományos munka állapítja meg I.epesinszkáia: „csakis a Szovjetúnióban volt lehetséges ahol az éleniáró. forradalmi tudományt a Kormánvzat és a Párt felkarolta és ahol a tudománv fejlődéséről vezérünk, nagy tudósunk, szeretett Sztálin elvtársunk közvetlenül is gondoskodik."