Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-30 / 226. szám, szombat

ÜJ sľa 1950 szeptember 30 A szeptemberi tervteljesítésben túlhaladták a 110 százalékot melékenység. Ebben a műszakiak is ( ott van a dolgozók között is és tevéKablo-üzem teljesíti békekötelezettségét! Az irányszámokat 9 százaikkal felemelték A választervezés idején, amikor üzemeink dolgozói meggyőződtek arról, hogy a munkahelyek átvizsgálásával, jobb munkamódszerek alkalmazásával magasabb teljesítményeket s nagy anyag- és e ;ömegtakarításokat érhetnek el, több üzemben nemcsak arra kötelezték magukat, hogy tcljesitik a jövő évi felemelt toriét, hanem az irányszámok felemelésere is vállalkoztak. Igy volt ez a bratislavai liablo-üzeniben is, ahol a műhelyek kötelezettségvállalásainak értékelése után kitűnt, hogy az üzem átlagban 9 százalékkal emelte a termelési irányszámokat. A választerv ezés időszakában az üzem dolgozóinak 17.5%-a a teljesitménynormákat, 15.Ö százaléka pedig az anyagnormákat szilárdította meg, amivel 1,520.000 koronát sikerült megtakaritaniok. A választervezés idején benyújtott 11 újítási javaslatukkal pedig 431.000 korona megtakarításra tesznek szert. A Kabloban most a normaszilárdítási akciónak folytatására készültek fel. Hétfőtől kezdve az egyes termelési központokban, műhelyekben kezdik el a normák tervszerű ellenőrzését. Az üzem hangszóró, röplapok s főleg személyes agitáció útján meggyőzik a dolgozókat a nagy akció jelentőségéről. Hogyan szervezhetik meg jobban a munkát és mivel teremtik meg a nagyobb kereseti lehetőségeket ? A szilárd normák betartását a kormány 1S51 végéig biztosítja s a dolgozók így fennakadás nélkül kibonthatják építő kezdeményezéseiket mind a munkaverseny, mind pedig az újítási munka terén. A szocialista munkamódszerek alkalmazásával, termelési csúcs eredményekkel nemcsak fellendítik a termelést, hanem lehetővé teszik keresetük jelentékeny növelését is. A magasabb teljesítmények elérésében az üzem vezetőségének, a műszakiaknak is nagy segítséget kell nyujtaniok a dolgozóknak. A választervezésben szerzett tapasztalataik alapján a felfedett hibák kiküszöbölésével biztosítják az anyagadás folyamatosságát s megteremtik a gazdaságosabb munkamenetet, amivel hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozók még túl is teljesíthessék a jövő évi felemelt tervet. LELKESEN TELJESÍTIK BEKEKÖTELEZETTSÉGÜKET Augusztusban nagy volt a munkától való távolmaradás, amit a falvakban lakó alkalmazottak okoztak azzal, hogy a mezőgazdasági munkák elvégzésére otthon maradtak A tervet ennek ellenére is sikerült 100 százalékra teljesíteniök. Szeptemberben már nagy arányban csökkent a távolmaradók száma s igy e hónap negyedik hetében már azzal dicsekedhetnek, hogy a terv teljesítésében túlhaladták a 120 százalékot s békekötelezettségüket, melyben az évi tervnek 110 százalékos teljesítésére vállalkoztak, 103.5 százalékra teljesítették. Az üzem valamennyi dolgozója tudatában van annak, hogy csak a szocializmus erőteljes építésével, az ipari termelésnek mind nagyobb méretben való növelésével szilárdíthatjuk népi demokráciánkat és erősíthetjük a világ népeinek békemozgalmát. MIT EREDMÉNYEZETT A VÄLASZTERVEZÉS? A választervezés a Kablo-ilzemben is, mint valamennyi üzemünkben, a dolgozók előtt megnyitotta a magasabb teljesítmények elérésének útját. Világossá tette előttük azt, hogy az eddigi laza normákkal nem járulhatnak hozzá a termelékenység emeléséhez és jobblétünk kiépítéséhez. A dolgozók tömeges normaszilárdításokkal lehetővé tették a nagyszabású normaszilárdítási akciónak és a normák átellenőrzésének eredményes lebonyolítását. A választervezés a magasabb termelékenység elérésének előrelenditője volt itt az üzemben is. Ez megnyilvánult az élmunkások számának gyarapodásában is. Míg a szocialista munkaversenyben júliusban a dolgozók 84.9%-a vett részt, addig augusztusban már a dolgozók 86%-a kapcsolódott be. Mire jöttek rá a Kablo-üzemben a választervezés alatt? Ha a munkahelyet alapos vizsgálat alá vesszük, tében fogyatékosságokat, a munka megszervezésében pedig sok elégtelenseget. A 211—213. számú műhelyekben pédául módosítások révén emelték a gépek teljesítőképességét s ugyancsak a munkamenet jobb megszervezésével lehetővé vált, hogy a 203. számú műhely dolgozói az irányszámoknak 20 százalékos túlteljesítésére kötelezték magukat. Eddig az anyagadás folyamatosságában is többször fennakadás történt, ami erősen akadályozta a teljesítményemelést s a dolgozók kénytelenek voltak a gépeket is leállítani s nem dolgozhatták le akkordban a teljes munkaidőt. Ez az eset is nagymértékben növelte a rezsiórák szaporodását. A választervezés jó hatásának tulajdonítható, hogy ezt a termelést gátló tényezőt sikerült túlnyomóan kiküszöbölniük és biztosítaniok a fo lyamatos anyagadást. A választervezés megmutatta, hogy a műszakiaknak, az üzem vezetőségének, a tömegszervezeteknek a dolgozókkal való közvetlen érintkezésével, a termelési kérdéseknek közös megtárgyalásával óriási lehetőségeket tárunk fel. A munkások mindjobban tudatosítják magukban, hogy az üzem az övék, az egész társadalomé és felelősséggel tartoznak népünknek azért, hogy műhelyeinkben jő mimka folyjon. Ezért javítják a munka menetét, jobban kihasználják a gépeket, szilárdítják a normákat és mind nagyobb mértékben elsajátítják a munka magasabb szocialista módszereit. MIT TAPASZTALTUNK A KABLOBAN? A Kabló dolgozói fontolóra vették, hogy eredményes építőmunkát csak úgy végezhetnek és csak úgy tehetik eredményesebbé az üzemi szocialista gazdálkodást, ha valamennyi dolgozó meggyőződéssel, öntudatosan végzi munkáját. Ezért, ha a felvilágosító munkában eddig elmaradtak, most körültekintőbben látnak neki a dolgozók személyes meggyőzéséhez. Minden dolgozóval külön-külön kell foglalkozni és megtárgyalni vele a műhely kérdéseit, valamint feltárni gyakran találunk a termelés mene- i előtte, miért fontos a nagyobb ternagy segítséget nyújthatnak a dolgo zóknak. A Kabloban is bebizonyult, hogy a műszaki káderek tevékenységében eddig hiányosságok fordultak elö. Üj szocialista típusú mesterekre, mérnökökre, technikusokra van szükségünk, akik nemcsak abban látják feladatukat, hogy elvégezzék a műszaki munkájukat és felülről, az irodából irányítsák a termelést, hanem tisztában vannak azzal, hogy helyük kenyen részt kell venniök a műhelyek, a dolgozók mozgalmában. Adják át szaktudásukat a dolgozóknak és cseréljék ki kölcsönösen a munkájukban szerzett tapasztalataikat a dolgozókkal. A Kabloban ez a mozgalom Ígéretesen kezd fejlődni. A műszakiak kötelezettségeket vállaltak, hogy a nem képesített munkásokat oktatni fogják, hogy ezek magasabb szakképzettségre tegyenek szert. P. B. Hangverseny Bartók Béla halálának ötödik évfordulója alkalmából Bratislavában A Csehszlovák Zeneszerzők Szövetségének szlovák ügyosztállyá a Szlovák Filharmonikusokkal együtt szerdán, ez év október 4 én 8 órai kezdettel a Redut nagytermében hangversenyt rendez Bartók Béla halálának ötödiik évfordulója alkalmából. A Szlovák Filharmonikusokat Ferencsik János, a kiváló magyar karmester fogja vezényelni. A műsoron Bartók népi dalai, „Két nép" című szerzeménye, valamint Táncsavi.tje és III- zongorahangversenye szerepelnek, Sebők György budapesti zongoraművész közreműködésével. Élmunkás-hónap a Montosfav-íízemben Az új állami bérkatalógus népsze. I letet jelentett az állami katalógus szerűsítésére és az új épületek minél gyorsabb befejezésére szeptember hó napban élmiunikás-műszakokat rendszeresített a Montostav. Az éknunkáshónap keretében a jól kidolgozott tervekkel segítettek az építésvezetők, az üzembizottságok és Falazás hármasban a termelési bizottságok is abban hogy sikeres legyen a válaszitervezés minden vonalonEbből az alkalomból meg kell jegyezni, hogy az élmunkáshónapra fő leg azért volt szükség, hogy az épü leteken a munkások és a techniku' sok együttes munkával minél hama rabb befejezzék, tető alá juttassák az esetleg még fedetlen épületeket. Ez az élmiunkáshónap egyben előkészüR1DEG SÁNDOR: KULÁKOK KÖZÖTT A pap szavai után a ministránsek szokás szerint letérdeltek, hogy elmondják a haldoklóért szóló imádságot s amíg a hosszantartó mormogás tartott, vitéz Csukás is fölriadt álmélkodásából. —• Micsoda?! — kiáltott Csukás megvadulva. — ki mondta magának, hogy én meg akarok halni. Aszondom. hogy velem ne marháskodion, mert nem döglök meg magának, ha tíz álló esztendeig beszél is a fülembe. A nehézség menjen el az utolsó útra, de nem én. Rám az olaszok két hétig lőttek ágyúval a doberdói fönnsíkon, mégis itt vagyok, eszem ágában sincs elpusztulni. Nem vagyok marha, de nem ám ... A pap eleinte egyáltalán nem csodálkozott Csukás kitörésén mert papi gyakorlat szerint minden beteg másként szokott viselkedni utolsó órájában Akadt olyan is, nem egy. aki már a pap megpillantásakor meghalt ijedtében, míg az olyan haldoklók, akik régen nyomták az ágyat nyugodtan meggyóntak, fölvették az utolsó kenetet és máris távoztak az élők sorából A legrosszabb tajtájú. bűnösebb haldoklók viszont, akik közé Csukás is tartozott, minden esetben tiltakoznak s úgy ordítanak, mintha ki akarnák őket herélni: hallani sem akarnak a túlvilágról. A pap fölismerve a helyzetet, szelíd szavakkal szól Csukáshoz, remélve, hogv rá tudia venni a szent dolgok felvételére. — Nyugodj meg fiam! Környezeted kívánsága szerint könnvUeni kívánok ra'tad. Ne utasítsd el a gyónás erejétől '-aló kegyelmet, melv elősegíti gyógyulásodat. — Nekem nem köll semmiféle kegyelem engem soha nem ítéltek el, — védekezett Csukás. — én bíróvise'f ember vagyok. Nem tartozok a pápistákho'. megmaradok a becsületes református vallásom mellett. nekem ne füstöljék össze avval a kolomppal az egésT házat. Ne higvie. hogy én meggyovonok, annyi pénz nincs a világon. A pap, hallva, hogy Csukás refor mátusnak vallja magát, nem biztatta tovább az üdvösséghez vezető úton s ekkor a háta mögött álló Csukásné is szóhoz jutott. A feketekéDŰ. lompos asszony melléhez emelte mindkét kezét, mint a mezei nyúl, amikor kitekint a barázdából és ilven magyarázattal tisztázta a pap tévedését: — Reformátusok vagyunk mink kérem, mindég is azok vótunk ... Magát biztosan az a hibbanteszü Sámson küldte hozzánk. Má korán reggel is küldött egy csúnya, púpos embert, avval, hogy egészséges, meg hogy jól érzi magát, mintha a kórság törődne vele. Miattunk rágvühet a nehézséges nyavalya, belevághat az istennyila. ott, ahol van. Teccik tudni, milyen gyalázatos ember vót az a piszok? Leütötte az uramat vasvillával, oszt most itt van-e!... Amíg Csukásné panaszait hadarta, a pap olyan kegyetlenül rosszul érezte magát a szoba ecetszagú homályában, mintha purgatóriumban időzött volria és Csukásné egyre jobban belemelegedett a magvarázásba, úgy látszott, hogy az estéli harangszó előtt nem is hagyja abba darálását. Ráadásul a nagytekintélyű paDot lépten nyomon lemagázta, mint valami suszterinast. — Maga mégis egy kikaiátott okos ember, — mondta a papnak. — mongya má m»g nekem, hogv mit csinájak a bornyummal. mert az a piszok azt is egészen tönkretette. Alig lát a szegény pára. Talán még máma meg is döglik ... — Kérem, én nem vagyok kincseskalendárium. — kiáltott a nap dühösen, — engem itt féllevezettek, megsértettek, rászedtek, most már igazán nem tudom, hány lába van egy borjúnak. A tyúkeszü asszony úira szólásra tátotta a száját, meg akarta magyarázni a papnak, hogv az ő borjújának mindössze négy lába van. de a végsőkig elkínzott pap már nem bírta tovább az emberölő butaságot és kimenekült a házból. A pap távozása után vitéz Csukás a felesége segítségével lemászott az ágyról és megkapaszkodott ágya végében. Szeretett volna kimenni az udvarba, de a tagjai •nem engedelmeskedtek akaratának. Tehetetlenségében pogányként káromkodott s azzal vigasztalta könnyező feleségét, hogy nincs mit búsulni, ha százhúsz évig köll élni. ő százhúsz évig él és semmiképpen sem hal meg addig, amíg Sámsont egyszer kézbe nem vette, akkor, az Isten détál a piszkos életéről. — Ismersz engem Borcsa. — mondta feleségének —, maid meglátod mit teszek vele. Annvit mondhatok, hogy megdöglik a kezemben. Ilyen embernek törvénye nincs a mai világban ... Igy vélekedett Csukás az élet és halál kérdéseiről akkor is. amikor a szőkebajuszú koporsókészítő mester három napszámosával megjelent a szobája küszöbén és a iómunkás önérzetével jelentette Csukásnak és feleségének, hogv itt van a koporsó, bele lehet fektetni a halottat s hogy szavának nyomatékot adjon, a mester kinyitotta a konyhára szolgáló ajtót és vitéz Csukás láthatta a remekbekészült koporsót, amelvre aranvos betűvel rá volt írva, hogv: vitéz Csukás Pál élt 46 évet. A látvánvtól Csukásné hangosan elsírta magát. Csukás vészes erővel elbődült kimondhatatlan haragjában s eldőlt ágyán, mintha lekaszálták volna. — Borcsa. Borcsa, ereszd rájuk a kutyát! — kiáltott a feleségének. — Legyen észnél ember, ha nehezére esik is. — mondta a koporsókészítő, — ha megrendölte a koporsót, feküdjön bele. de ne izéljen itt velünk, nehogy azt higyje. hogy a vasúti vendéglőben veri az asztalt. Fizesse ki a koporsót, ha idehozatta, aztán nem bánom, ha addig él is. mint «zent Cicel a holdban, ámbár nem hinném, hogy olyan sok vóna magának bátra, Ami"-t látom, magának igen rendesen beakasztották a lőcsöt, legjobb lesz, ha fizet és befogja a száiát. Menjenek el innen jóemberek — sírta Csukásné —. mink nem rendöltünk koporsót. Isten mentsen meg bennünköt tüle. A béresünk küldte magukat ide, tojjon ki a szeme, hogy a gáz vesse föl a fiastyúkig ... Az iparosember látva hogy egy vastag paraszttréfa sikerült, a jól kikalkulált temetésből, nem esett kétségbe a balsikeren, hanem vigasztal ni kezdte Csukást és a feleségét. — Azért nem köll annvira haragudni arra a jóravaló béresre, hiszen csai< a javukat akarta. Én nagyon szívesen itthagyom hitelbe is a koporsót, híjába kesereg asszonyság, mert halál ellen nincs orvosság. A maga ura ahogy látom, már nem éri meg a holnap reggelt. Legjobb lesz. ha belete szi ebbe a szép koporsóba, aztán három nap múlva férjhez is mehet. Nem is hiszi, milyen kapósak mostanában az ilyen karcsú virágszálak. Higgye el, csak jót akarok magának ... A mester szavai nyomán tetőpont ra hágott vitéz Csukás tragédiája. A batyúformájú, lompos asszony keservesen sírt. Csukás fogcsikorgatva káromkodott, a temetkezési munká sok meg úgy nevettek, mesterük mel lett csapatba állva, mint a háborodot tak. Pontosan tudták, miféle jellem a temetésre szánt ember és búcsúzásul a legsiiletlenebb megjegyzésekkel ingerelték: — Azért ne rijjon asszonyság, hogy nem halt meg az ura, reggelre majd csak kinyujtózik — vigyorgott az egyik gyerek. — Ha jól megfizet, élve is eltemetjük az urát. Elássuk az istálló mögé, asszonyság pedig megtartja a koporsót a soronkövetkező urának — nevetett a másik. — Most az egyszer bepalizták magát — mondta a mester Csukásnak —, de ha legközelebb eljövök a koporsóval, nem szabadul meg ilyen könnyen: elássuk, mint a döglött kutyát... A fölvidámult iparoslegénvek végül vállukra emelték a díszes koporsót s amerre elhaladtak az utcán, minden járókelő leolvashatta róla a városka legérdekesebb eseményét, amely szerint vitéz Csukás Pálnak letörött- a szarva: „élt 46 évet" és semmivel sem többet... (VégeJ rinti munkák bevezetésére. A kötelezettségvállalásokat a munkások és technikusok legteljesebb együttműködése jellemzi. Céljuk volt a munka jobb megszervezésével az utat egyengetni a bérkatalógus feCé. Az üzemekben a technikusok újítójavaslatokat tartalmazó könyveket fektettek fel, amelyekben részletesen isimertették a [javaslatok jelentőségét és fontosságát az új bérkatalógus szempontjából. Az üzem igazgatósága a bér- és munkaosztályon keresztül megteremtette azokat a fettételeket, amelyek elősegítették az üzem legjobb munkása címéért folyó küzdelmet. (Díjakat tűztek ki a legjobb munkás éa csoport számára.) Az üzem igazgatósága ugyancsak® bérosztólyon keresztül hirdetményt közölt, amelyben ismertették az új állami bérkatalógus jelentőségét, valamint a szocialista verseny jelentőségét általában. A munkások és technikusok kötelezettségvállalásai főleg a munka jobb technikai megszerveUjrendszerű anyagszállítás zését akarják szorgalmazni, ami az új bérkatalógus lényege is. Ebben a szeptemberi műszakban az összes gépeket is teljes üzemképességbe hozták, hogy a gépeket is teljes mértékben be lehessen kapcsolni, ha mindenütt megindul az állami katalógusok szerinti munka. Az anyagosztályok mindenütt beliimS! A technika minden eszközét igénybeveszik a habarcs szállításánál tartották a tervek szerinti anyagadásokat. A Montostav és a mellékterméküzemek is kötelezték magukat az élmunkáshónap keretében, hogy összhangba hozzák az építkezésekkel szállításaikat. Ezzel a teljes mértékű mobilizációs kampánnyal a Montostav megteremtette azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az új á ľ. ami katalógust mindenütt be lehessen vezetni.