Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-27 / 223. szám, szerda

1950 szeptember 2> III Síi Lelkiismeretesebben és éfeeretta végezzek a kMmämmmésl A kádermunka igen fontos alkotó tényezője a kádervéleményezés, ami a káderek kikeresésének és helyes elhelyezésének egyik legfontosabb előfeltétele. Ezért jelentőségét nem szabad lebecsülnünk, a kádervélemé­nyezés összesül tilsánál a feladatokat nem szabad könnyelműen intézni. A kádervél eménynek a párttag legalap­vetőbb és legfontosabb jelkmvoná­sairól részletes, teljes és pontos ké­pet kell nyújtania, meg kell ismer­nie származását, fejlődését és munká­ját úgy a Pártban, mint a Párton kívüi, marxi-lenini tudását, jellem­vonásait és magánéletét is. A kÉdarvéloményezést ne*n sza­bad sablonosén készíteni és nejm sza­bad a kádervéleménynek megfelelő alapok nélkül egyesek véleményét ki­fejezni. Kádervéleményt adnj ez4rt igen fe­lelősségteljes munka, mert élő embe­rekről van szó, akik közül minden­kinek meg vannak a maga egyéni tulajdonságai. A kládervéleményt nem szabad előre elkészített minta alapján összeállítani. Azok az elvtčrsak, akik a véleményt előre összeállított kér­dések alapján akarják előkészíteni, amely kérdésekre sztereotiplkus fe­leleteket adnak, nem járnak el he­lyesen Hogy néz kJ az így előkészí­tett kádervélerrvény? Az egyik helyi­szervezet a kérdéseket előre elkészí­tette. A Párthoz való visaonyról a Párt politikájának gyakorlati meg­valósításáról, az elméleti ismeretek­ről szóló kérdésekre a következő vá­laszokat adták: „Pozitív", „jó". A szakismeretekkel kapcsolatos kérdés­re a következő felelet állt: „Jó". A szociális szármasrisj* vonatkozó kér­désre így válaszoltak: „munkás", „földműves" származású. Az így ősz­sze állított kádervélemény nem jelent segítséget a pártszerevzetnek, amely a kádervéleményt kikérte, mert egy­általán nem határozza meg pontosan az elvtárs tulajdonságait, akiről ezt a kádervéleményt benyújtják. Az elméleti tudást azzal az egy szóval jellemzik: „Jó". Ez teljesség­gel helytelen. Az elméleti tudás fo­kát ilymódon nem lehet meghatároz­ni- Vannak olyan elvtársak, akik a marxizmus-leninizmus klasszikusad­nak mér igen sok könyvét áttanul­mányozták, mások viszont eddig még igen keveset tanultak. Az elvtársak közül néhányan elvégezték a járási, kerületi vagy központi politikai is­kolát, ahol tudásukat elmélyítették. Vannak emberek, akiknek meg van ugyan az elméleti tudásuk, de art nem viszik át a mindennapi munká­ba. Mindennek a jó kádervélemény­böl kl kell tűnni és a sztereotipikus válasz: „Elméleti ismeretei — jók" nem határozza meg pontosan azt, aminek a kádervél cményben bent kell lennie. Helyesebb, ha a kádervéleménye­zésben ezekre a kérdésekre a felelet a következőképpen van megszövegez­ve: „X. Y. elvtárs igeai szorgalmasan tanulmányozza a marx lenin; műve­ket, átvette az SzKfb)P történetét és a leninizmus kérdéseit. Sikerrel vé­gezte a pártiskolázés évében a mar­xi-lenini kört. Elméleti tudását érvé­nyesíteni tudja az üzemi szervezet munkájában. A normák megszilárdí­tásánál az üzemben munkaszakaszán meg tudta magyar-zni munkástársai­nak ennek az akciónak politikai je­lentőségét". Az ilyen jellemzés életteJjes képért nyújthat a párttagok politikai érett­ségéről és elméleti tudásáról akkor is, ha ez illető párttagot személyesen nem ismerjük és jó segítséget jelent­het a pártszervek részére a káderek kiválasztásában és elhelyezésében. Egyes hivatalokban még a mi szer­vezeteink sem tudták levetkőzni a ne­hézkes bürokratizumst és itt olyan esetek fordultak elö, hogy egyes em­berek a kádervéleményezésben nyom­tatványokat bocsáttattak ki. Ezekben olyan kérdések is megjelentek: „Há­nyas számú kalapot hordasz, hányas gallért, mi a gépkocsivezető igazolvá­nyod száma?" Az ilyen kérdéseknek semmi közök sincs a kádervélemé­nyezéshez- Ezek a túlkapások akkor fordulnak elő, ha az emberek a kész formulák szerint kész véleményezést gyártanak, hogyha az élő embereket beskatulyázzák, mint a kereskedő az áruját Az ilyen módszereket teljes határozottsággal el kell vetni és ki kell küszöbölni. A taádervéleményezések összeállí­tásánál a büntetésre méltó közöny más esetei is előfordulnak. Egy alap­szervezetet egy központ; hivatal fel­kért, hogy egy embercsoportról ad­ton ki kádervéleményt. Amikor e magasabb pártiszerv ellenőrzés alá vetette a kádervéleményt, megállapí­tást nyert, hogy a csoport tagjai közt népi demokratikus rendszerünk ki­mondott ellenségeit is ajánlották. Igy pl.: ketten közülük nemrég le voltak tartóztatva a határok illegális átlé­pésének megkísérlése miatt. Az ellenőrzés folytán « szervezet bizottsági tagjainak' ej kellett ismer ndök hibáikat és ezekről az embe­rekről szóló kedvezőtlen véleménye­zéssel utólag helyre kelleti hozni hi­bájukat. Ez a vigyázatlanság és az éberség hiányának isäoolai példája, amely beláthatatlan károkat okozha­tott volna Pártunknak és az állam­nak, ha a magasabb pártszerv nem ellenőrizte volna az esetet. Ez csak úgy történhetett meg, hogy az elvtár. sak nem voltak eléggé' tudatában nagy felelősségüknek a véleményezés kiállításában, közömbösen, gépiesen, felelőtlenül jártak el. Más esetekben nehezebb meglálla pítani a káderhibáSmt. Csak az ilyen pontos kádervélemény tárja VT. azoknak a párttagoknak gyenge ol­dalait, akik az első tekintetre jó párt­tagoknak látszanak. A hiányos M­dcrvéletnénynek ilyen esetekben messzemenő következményei lehet­nek­A járási pártbizottság egy párttag­ról olyan jellemrajzot adott, amely­ben feltüntette jótulajdonságait, ďe kihagyta art a körülményt, hogy a nevezett néhány évvel ezelőtt pénz­összeget sikkasztott. E kedvező vé­leményezés aiapjŕ.n aránylag fontos tisztséget bíztok rá. Bizonyos Idő el­múltával ez a funkcionárius ivásnak adta magát, amit a jérásí bizottság nem veti észre és Így történhetett az mag, hogv 25.000 koronát sikkasztott és külföldre menekült. Helves k ;der­véleményezés mellett a Párt ilyen embert nem állított volila oda ilyen fontos helyre. Gyakran látunk olyan eseteket, amikor a titkár, vagy pedig az üzemi pártszervezet elnöke olyan kádervé­leményt ad ki, amelyet a bizottság­ban nem vitattak meg és amely pusz­tán egyéni nézete* vagy tájékoztatást fej«z ki. Az ilyen véleményezés gyak­ran nem objektív és elfogult, más­kor ok nélkül eltakarja egyes pártta­gok hibáit, vagy pedig önkéntelenül is helytelen képet fest a kádervizs­gááat aäá vetett elvtársról. Ezért a kádervélemémyezésrteS nem szabad egyéninek lennie, hanem az egész bi­zottság munkája alapján, alapos és megfontolt jellemrajznak kell lennie. Volt rá eset, hogy az üzemi pártszer­vezetek és a járási bizottságok nem hivatalos személyeknek vagy intéz­ményeknek adtak k| kádervéleményt, akik ezzel visszaéltek. Ezért fej kell hívni e figyelmet arra, hogy káder­véleményt csak pártszervek kélhet­nek, az üzemek és hivatalok káder­oszüályai csakis az illetékes pártszerv beleegyezésével kérhetnek kádervé­leményt. A kádervéleménynek tartalmaznia kell a jellemzett egyén osztályerede tét, a Pártunkban és más pártokban való tagságáról a legfontosabb ada­tokat, különösen gondosan fel kell tüntetni az ú. n. szlovák állam alatti tevékenységét- Külön figyelmet kell szentelni a felszabadulás idején vég­zett munkájának, az 1948-as februári eseményekkel és a mávaí kapcsolatos állásfoglalásának. Ha tisztséget töl­tött be, fel kell tüntetni, hogy az egyes tisztségekben hogyan vált be. A kádervéleményezésnek az illetőnek a tömegszwvezetekben vaCó tevé­kenységéről kell beszámolnia, továb bá a köaéletócn való tevékenységé­ről és mindenekelőtt a munkahelyen végzett munkájáról és arról, hogyan válik be a munkában. Nem szabad megfeledkeznünk a hosszabb időtar­tamú párt iskolákról, a pártlsfeolásás évében kifejtett tevékenységről és fel kell tünteeni, hogy milyen eredmény ­nyel végezte az iskoláusást. Az egyéni jellemvonásokról min­dig óvatosan kell véleményt monda­nunk, a rokonszenv vagy ellenszenv érzete nem vezethet arra, hogy egy párttagról helytelen képet nyujitsunk. Éppen ezeknek az adatoknak a he­lyességét biztosítja az egész bizott­ság kollektív határozata Ezeknek az általános, fő adatoknak minden jó káder-véleményezésben szerepelniök kell. Ehhez azonban még hozzá kell járulnia külön adatoknak, amelyek a körülmények szerint vál­toznak. Ha a földművesről adunk ki kádervéleményt, különösebb gonddal kell beszámolnunk az EFSz-ben foly­tatott tevékenységéről. A munkások­A Német Demokratikus Köztársaság kormánya elutasítsa a newyorki határozatot A Kormány eStenáiíásra szólítja a német népet, különösen Nyugat-tiémelorsz£g lakosságát, védie meg Kémetország demokráciáját és szabadságát, biztosítsa a békét és a német nép egységét A Német Demokratikus Köztársa­ság ideiglenes kormánya felülvizs­gálta az USA, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminisztereinek a németországi politikára vonatkozó határozatait és szükségesnek tartja megállapítani a kővetkezőket: 1. A potsdami szerződés és a nem­zetközi jog elismert alapelvei értel­mében a német nép békeszerződésre tart igényt, aminek következtében kivonulnak a megszálló csapatok. 2. A Szovjetunió kormánya és né­metországi megszálló szervei teljesí­tették a potsdami szerződésben vál­lalt —' a lefegyverzésre, nácítlaní­tásra és demokratizálásra vonatkozó — kötelezettségeiket, minden eszköz­zel támogatták Németországban a demokratikus erőket. A Német De­mokratikus Köztársaság megalapí­tása a demokratikus rendért folyta­tott erőfeszítések eredménye. 3. Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai mindent megtettek, hogy megszegjék a pots­dami szerződésben vállalt kötelezett­ségeiket és meggátolják a demokra­tikus rend kialakulását. A három kormány külügyminisztereinek 1950 szeptember 19-én Newyorkban ho­zott határozatai a potsdami szer­ződés nyilt semmibevevésének és megszegésének folytatását jelentik. A nyugati hatalmak külügyminisz­terei abban egyeztek meg, hogy Nyu­gat-Németországot és Nyugat-Ber­lint bevonják a támadó Atlanti Szer­ződésbe. Németországtól megtagad­ják a békeszerződést, megtagadják a megszálló csapatok kivonását, ehe­lyett lényegesen növelik az Impéria­A ROH 75.000 dolgozó számára téli üdültetés! késsít eSő Prágában a mult héten a szaktanács üdültetési osztályán tanácskozást tar­tottak, amelyen resztvettek a kerületi szaktanácsok üdültetési előadói is. Az eddigi nyári üdültetési akció eredmé­nyeinek értékelésénél ismét megálla­pítást nyert az. hogy az üzemi taná­csok általában még nem szentelnek elegendő figyelmet az üdültetések résztvevői kiválasztásának. Az üdültetési akciónak i íren nagy politikai fontossága van. Dolgozóink magasabb életszínvonalához jelentős hozzájárulás az üdültetés, amely min­den .vonatkozásban elősegíti dolgo­zóink testi és lelki ereiének munka­kedvének fokozását. A téli üdültetési akció propagáció ját már mee is kezd­ték. Mint értesülünk, az akcióban kb. 75.000 dolgozó vesz maid részt. A téli üdültetéssel a ROH ismét tanúje­lét adja annak, hogy a dolgozókról való gondoskodás közoonti feladatai közé tartozik és ezt a feladatát évről évre egyre tökéletesebben oldja meg. A magyar égiiílmkássíg politika! átnevelése a ftonissiav üzemeknél A bratislavai építkezések Igen nawy százalékánál azt taoasztaltuk, hogy a munkásság politika', neveléséről és átneveiéséről nem gondoskod­nak kellőképpen. Éppen ezért felkerestük a Montostav üzemek politikai osz­tályát, ahol Spevár Mihály elvtárs felvilágosítást sdott a múltban végzett nevelő és szervező munkáról. Vázolta azokat a tervbevett intézkedéseket is, amelyeket • munkásság felvilágosítása és átnevelése ügyében terveznek. — Ez év májusában végigjártuk a kezelésünkben lévő épületeket és a magyar munkások számára előadáso­kat tartottunk, amelvekben ismertet­tük a IX. Pártkongresszus határoza­tait. Én magam is májustól augusz­tusig negyvennégy magyarnyelvű előadást tartottam, amelv a déli szü­netekben a munkásság nagv érdeklő­dése mellett zajlott le. Eoületeinken bevezettük az Üj Szó nagvobbarányú terjesztését, így az árammódszer sze­rinti törne glakás építkezéseknél • is, ahol magyar könyvek állnak már a munkásság rendelkezésére. Igyek­szünk felébreszteni álmából az építő­munkásságot, amely munkásságunk elég nígy százalékát teszi ki. Elma­gyaráztuk nekik, hogy nincs többé különbség szlovák és magyar kö­zött, elmondottuk, hogy milyen jogo­kat kaptak a szocialista hazától, de egyben figyelmeztettük őket arra is, hogy milyen kötelességek várnak rá­juk. Annál is fontosabb ez. mert a Mon­tostav 410 élmunkása közül 60 száza­lék magyar és ezek az élmunkások, amennyiben jelentkeznek és jelentkez­tek is igen nagy számban, a Párt tag­iai lehetnek. Tervbevettük a vezetésünk alatt áló építkezéseken magyar könyvtárak és úiságok nagyobb mértékű bevezeté­sét. A tél folyamán legalább heten­ként egyszer politikai előadásokat is fogunk tartani és kibővítjük a mar­xista-leninista körök maevarnvelvű csoportjait. A munkásság elszállásain rádiókat szerelünk be. Tervbe vettük, hogy magyar előadások keretében is­mertetni fogjuk a IX. kongresszus határozatait. Kultúrelőadásaink és if­júsági csoportjaink nevelése és átne­velése teljes erővel folvik. Célunk, hogy minél jobb kádereket neveljünk ki és hogy a magyar építőmunkássá­got teljes egészében bekaDcsoljuk a szocializmus építésébe. Ugyancsak a tél folyamán filmelő­adásokat tartunk a Montostav építke­zésein, amelyben ismertetni fogjuk a Szovjetunió dolgozóinak életét és ál­talában azokat az eredményeket, ame­lyeket a szovjet emberek elértek. lista megszálló haderő létszámát, né­met zsoldoscsapatokat szerveznek, melyek a nyugati imperialisták szol­gálatában és parancsnokaága alatt állnak, amivel tovább folytatják Nyu­gat-Németország újra felfegyverzé­sét. Felépítik a fegyverkezési ipart és ezzel korlátozzák a polgári terme­lést. 4. A potsdami szerződés e soroza­tos, súlyos megszegései a demokrati­kus és békeszerető népek ellen irá­nyuló angol és amerikai támadó ter­vek láncszemét alkotják. Koreában már kirobbantották a háborút, az Atlanti Szerződésben pedig az USA háborús politikájának szolgálatába állították az európai népeket. Most Nyugat-Németországot kaparintják meg. Ebből komoly következmények származnak a német nép és vala­mennyi békeszerető nép számára. A nyugati megszállók a terror eszkö­zeivel akadályozzák a német egység helyreállítását. Nyugat-Németorszá­got stratégiai felvonulási területté változtatják és ezzel közvetl&nül fe­nyegetik a német nép nemzeti lé­tét: katonai intervenciót hajtanak végre azáltal, hogy Németországban növelik csapataik létszámát: ezekkel az Intézkedésekkel német területről fenyegetik a világbékét. Amidőn a Német Demokratikus Köztársaság kormánya rámutat er­re & tényállásra, az egész német nép nevében kijelenti: a német nép szi­lárdan ragaszkodik a potsdami szer­ződés teljesítéséhez, ragaszkodik a békeszerződéshez, a korlátlan szu­verént tás megadásához, államterüle­tének kiürítéséhez és vsszautasítja a hadiáilaopt állítólagos megszünteté­sére vonatkozó csalárd szójátékokat. A német nép — folytatja a kor­mánynyilatkozat — sohasem ismeri el a nyugati döntéseket és intézkedé­seket, melyek kizárólag háborús cé­lokat szolgálnak és ellentétesek a nemzeti érdekekkel. A kihívó politi­ka következményeiért a nyugati meg­szállókat és német lakájaikat — így Adenauert és Schumacbert — terheli a felelősség, akik a németeket idegen hadseregek kötelékébe akarják be­építeni, hogy a német népet üj há­borúba kényszerítsék. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya felszólítja a német népet és különösen Nyugat-Német­ország lakosságát, fejtsen ki ellen­állást a remilitarizálás és agresszió ellen, védje meg Németország de­mokráciáját és szabadságát és ezzel biztosítsa a német nép számára a békét és az egységet A korponai kőipari üzem megjavította munkamódszerét A korponai kőiparl üzemben fi­gy elemreméltóan megjavították a kőkocka termelést. AzélOtt a kőbá­nyászást négy vájár és egy lövész­mester végezték. A kibányászott kö­vet a segédmunkások mindjárt a helyszínen kisebb tömbökre darabol­ták és kövezőkocka gyártás szem­pontjából osztályozták. Az osztályo­zott ' követ elszállították 600 méter távolságra a kockakövezöknek, míg a hulladékkövet halmokba hordták A d ara halóknak és a szállítóknak fel­adata kollektív volt és egy kocsi el­szállított anyag utáni 38 koronát kaptak, tekintet nélkül arra, hogy eb­ből az anyagból mennyi esett kocká­zókra és mennyi volt a selejt. Igy nál fel kell tüntetni, hogy élmunkás vagy újítódé, résztvesz­e a verseny­ben, hogyan nyeri meg a többi mun­kástarsait a versenynek. Ha jellemzést adunk egy tanítóról, véleményt keli mondanunk nevelő módszereiről. Tehát a kádervéle­ménynek az általános adatok mellett külön adatokat is tartalmaznia kell, főleg jellemző adatokat, amelyek az illető foglalkozásával függnek össze. A kádervéleménynek abból kell ki­indulnia, hogy milyen oélbó} kérték ki. A p árt iskolába való ajánlásnál fi­gyelemmel kell leríni a x egyén eddi­gi tanulmányaira, elvégzett iskoláira és főként arra. hogy adva van-e nála a fejCődés előfeltétele. Annak az elv­rársnak kádervéleményezésében, akit a gazdasági gépezet vezető állására ajánlanak, fel kell tüntetni szaktu­dását is, — tehát a. káder-vélemény­nek esetről esetre a felmerülő köve­telményekhez keli alkalmazkodnia. A kádervéleménynek dialektikus­nak kell lennie, nem pedig gépiesen első látásra megítélni a hasonló ese­teket, hanem mélyebben tanulmá­nyoznia kell a karűknényeket, az okokat, az összefüggéseket és osztály­eszköznek kell lennie a karrieristák és a bujkáló ellenség leleplezésére és eltávolítására. E mellett a becsületes tagok kiemelésének segédeszközévé kell válnia, akiket eddig még nem használtak fel kellőképpen és akik nem megfelelő helyen vannak. A kádervéleroényeaések a Párt fon­tos fegyvered az osztályharcban és nem szabad az ellenség fegyverévé válniok. Ezért a kádervélemény ki­dolgozásiának nagy figyelmet kell szentelni, hogy hű és részietes képet nyújtson a párttagokról. nagymennyiségű kő jutott a selejt­be és nem állt elegendő kö rendel­kezésükre. Naponta 2—3 órát töl­töttek azzal, hogy vártak az anyag­ra. Ennek az volt a következménye, hogy a tervet nem teljesítették. A munkások a mesterekkel együtt­működve az egész munkafolyamatot újjászervezték és ma már sokkal jobban dolgoznak. A kövezők és a segédmunkások is magasabb teljesít­ményeket és ezzel nagyobb keresetet érnek el. Hat munkacsoportot alakí­tottak Mindegyik csoport úgy volt összeállítva, hogy körülbelül egyfor­ma teljesítményű kockákészítök le­gyenek egy-egy csoportban. A cso­portban 3—4 kockakészitö és egy vájár van aki a követ hasítja. A vá­járok közül ketten lyukakat fúrnak robbantásra és a tűzmesterrel vég­zik a robbantást. A robbantás után a vájárok visszatérnek csoportjaik­hoz követ hasítani. A vájárokon kívül minden csoport­nak van egy segédmunkása is. Há­rom munkapárost alakítottak, ame­lyek a bányából m nden csoporttól elszállítják a kész kőkockákat, a hul­ladékkövet, földet stb. Valamennyi csoportnak kollektív feladata van és a munka jutalmazásánál a termelés végső fázisa irányadó, vagyis a kész útkövező kocká mennyisége. Ezzel az új megjavított munka­módszerrel hat munkaerőt takarítot­tak meg és emellett a hulladékot na­pi száz kocsiról húsz kocsira csök­kentették A kockákészítök munka­idejét jobban kihasználják és ezzel elérték a terv magasabb teljesítését a termelésben.

Next

/
Thumbnails
Contents