Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-26 / 222. szám, kedd

K» Bacílek, a Megbízottak Testülete elnökének bsjiéáe a Műé mm é$a Prawcfa lennáilásarsak harmincadik évfordulója alka<mából III Sl® 1950 szeptember 2B K. Bacílek elvtárs a Rudé Právo és a Pravda fennálCásának harmincadik évfordulója alkalmából szeptember 23-án, szombaton ünnepi beszédet mondott Bratislavában, melyben a következőket hangsúlyozta: A napokban az egész GsKP és Csehszlovákia egész népe ünnepli a kommunista sajtó fennállásának harmincadik évfordulóját. A Rudé Právo és a Pravda történelme szorosan ösz szefügg a csehszlovák munkásosztály mozgalmaival és harcaival. A lap megalapítása után egységes frontba tömörült Csehszlovákia mukásosztáIya, hogy megvalósítsa a proletariátus forradalmi terveit Már az eüső világháború folyamán 1918-ban, a Nagy Októberi Forradalom hatásia alatt megindultak Csehszlovákiában a népi felszabadító mozgalmak, melyeknek élén a munkásosztály állt. A háború végén a sztrá

j kok, az akkori imperialisták terveinek szabotálása napirenden voltak és szrájkokkal követette a nép az új Csehszlovák Köztársaság megalapítását. Az aikkon burzsoázia félt a proletariátus mozgalmától és közben a szociáldemokrata opportunizmus lehetővé tette, hogy a burzsoázia vegye kezébe a vezetést a nemzeti és a demokrata forradalomban és így október 28-án megalakították * koalíciós kormányt, melyben a burzsoázia túlsúlyban volt. A munkásság széles tömegeinek lamia felhívására, íhogy államosítsák a bánya- és a kulcsipart, a jobboldali sEOááldemoknata vezetők úgy feleltek, hogy majd később, ha a helyzet konszolidálódik. És mi volt a helyzet később? A Rudé Pravonak és a Pravdának szüntelen harcot kellett vívnia a burzsoáziával, mely harc azonban a burzsoázia görcsös ellenállása ellenére is végül sikeres volt. A két lap jubileuma alkalmából meg kell emlékezni Klement Gottwald köztársasági elnök szerkesztőségi munkájáról ie, aki lelkes szóvivője volt a szocialista ideológiának és egyszersmind a kommunista újságíró mintaképe is volt. is mi volt a helyzet a német fasizmus idején? A kommunista sajtó itt is felvette a harcolt a megszállókkal s áldozatkészségük ody messzire ment hogy a Rudé Prárvo néhány szerkesztője vérével pecsételte meg a szocializmusért és a népek szabadságáért folytatott küzdelmet. Ma » Rudé Právo és a Pravda a szocializmusért folytatott küzdelmünk élharcosa. Állandóan foglalkozók munkásosztályunk kérdéseivel, elősegíti falvaink szocializálását- Az a tény, hogy a szocialista munkaverseny, az élmunkásmozgalom, az újítómozgalom, valamint a szocialista ipari termelés egyéb más módszeíei oly hasznosan meghonosodtak üzemeinkben, nagy részben kommunista sajtónknak köszönhető. Az Egységes Földműves Szövetkezetek hálózatának kit erjesztése és a falu ezzel járó szocializálása nem kevésbbé fontos tények. Kommunista sajtónk nagy jelentőségót az ided felvásárlásnál is tapasztaltuk. Lapjaink követendő példaként mutattak rá azokra a községekre, járásokra és kerületekre, amelyek a munkásosztály és az állam iránti kötelességüknek megfelelően eleget tettek. A beszolgáltatás sikereinek ilyen propagálása tettre buzdította a többi községeket is és a felvásárlás — amint láttuk — a tervezett időnél hamarább befejezést nyert. Harminc év áll mögöttünk. Ez a harminc év a nehéz harcok, munkák ideje volt és egyszersmind iskola is számunkra, amelyek nélkül nem érhettük volna cl sikereinket. Mögöttünk van a kapitalista kizsákmányolás, üldözés és a sajtószabadságunk elnyomásának kora. Ezen az úton, ameCyen haladtunk,, fiaink egyrésze áldozatul esett. Legyünk azonban tudatában annak, hogy áldozatok nélkül nem győzhettünk volna. Kommunista sajtónknak az legyen a főfeladata, hogy tovább harcoljon, úgy, mint a múltban. Olyan áldozatkész harcot keK vívni a munkásosztály érdekeiért, mint amilyen harcot Fučík, Šverma és több mas újságíró vívott, akik végül is életüket áldozták a munkásosztályért. Tanuljunk a Szovjetuniótól és szenteljünk a munkásosztály érdekeinek olyan figyelmet, amilyent a Szovjelúnió lapjai szentelnek. Bacilek elvtárs beszédét a következő szavakkal fejezte be Éljen és fejlődjön sajtónk, hogy továbbra is megvilágítsa Pártunk céljait, tanítsa népünket és szervezze az új — szocialista társadalmat. Éljen és erősödjön dicső Kommunista Pártunk! Éljen a hatalmas Szovjetúnió és a haladó népek nemzetközi szolidaritása. Éljenek az elnyomás elleni küzdelem élharcosai — Sztálin, Gottwald és Široký elvtársak. Hogyan ünnepelték meg a csehszlovák sajtó napját KASSAN. A kassal kerület dolgozó népe ugyancsak megemlékezett a csehszlovák kommunista sajtó fennállásának harminc évéről, melynek során a sajtó az ő jogaikért is küzdött. A kerület egyes üzemeiben ünnepélyeket rendeztek,, melyeken a felszólalók ismertették a kommunista saitó történelmi harcát. A keletszlovákiai Pravda szerkesztői, valamint a Csehszlovák Sajtóiroda és a Csehszlovák Rádió kassai képviselői több üzembe ellátogattak, miközben ők is ismertették a kommunista saitó történetét és ezt az alkalmat felhasználták arra is, hogy újabb munkáslevelezőket toborozzanak az üzemekben. A Magnezitka-üzemben 21-én tartották a megemlékezést. Az ünnepélveken az a hangulat uralkodott dolgozóink sorában, hogy egyre fokozni fogjuk tevékenységünket azoknak a céloknak megvalósításáért, melyekért kommunista sajtónk küzd. EPERJESEN. Az eperjesi kerület „A szegények igazsága" és a „Rudé Právo" megalakításának harmincadik évfordulóját szombaton, szeptember 23-án tartotta. Az ünnepélyt az SzKP járási szerve rendezte. A kerület dolgozói megemlékeztek az elmúl harminc év kegyetlen harcairól és kizsákmányolásáról, amelynek a vége az lett, hogy a harcokban megacélosodott Kommunista Párt győzött. Az eperigsi ünnepélyt a Munka dalának eléneklésével nyitották meg, majd Uhrin elvtárs az SzKP kerületi bizottságának képviseletében méltatta a kommunista sajtó eddigi munkáját A kommunista sajtó az, amely fáradhatatlanul küzdött és küzd az emberiség jobb életének megalapozásáért. élharcosa a békeküzdelemnek, leleplezi az imperialisták háborús cél iáit és megszilárdítja a városi és falusi dolgozók egységét. Uhrin elvtárs beszéde után a régi újságelárusítók beszámoltak azokról a nehézségekről, melyek között árulták a „Szegénvek Igazságát". Az ünnepélyt az Internacionále eléneklésével fejezték be. BESZTERCEBÁNYÁN. A kommunista saitó életében Besztercebánya egyik legfontosabb szerepet játszotta, mert a „Szegények igazságát" 1922-ben Besztercebányán adták ki. Besztercebánva kerület dolgozói erről a nagynevezetességű eseményről szombaton este emlékeztek meg, a Nemzeti Ház nagytermében. A Munka dalának eléneklése után Teluch János, az SzKP kerületi bizottsága képviseletében mondott ünnepi beszédet, miközben több cikkrészletet idézett a „Szegénvek igazságából" és a „Rudé Právoból". Teluch elvtárs méltatta Klement Gottwald köztársasági elnök nagyjelentőségű munkásságát a kommunista sajtóért és egyáltalában a munkásosztály érdekeiért. A burzsoázia félt a kommunista sajtótól, mert tudta, hogy ez a sajtó rávilágít aljas politikájukra. Ez volt az oka annak, hogy sajtónkat annyira üldözték. Az ünnepséget, amely a jelenlevőket örömmel töltötte el az elért sikerek felett, az Internacionále eléneklésével fejezték be. RUTTKAN. Ruttka, a szocialista mozgalom egyik bástyája, vasúti csomópont, ahol Klement Gottwald köztársasági elnökünk közel három éven át dolgozott, szombaton, szeptember 23-án ünnepelte mer* az egész járás dolgozóival együtt a kommunista sajtó harminc évét. Ruttka dolgozói megízlelték a kapitalizmus kenverét s ez az oka annak, hogy a kommunista sajtó fennállásának harminc évéről ily öntudatosan emlékeznek meg. Az ünnepélyen kifejezést nvert. hogy a múltban sztrájkokkal, jelenleg pedig többtermeléssel akarunk hozzájárulni népünk felemeléséhez. NépMrák beszervezése az 1951-1952. időszakra A Csehszlovák Állam alkotmányáról szóló 1948. évi 150. sz. törvény előszavában ez áll: ,,Azt akarjuk, hogy a Csehszlovák Állam a népi demokrácia állama legyen, melyben a nép képviselői által nemcsak maga hozza a törvényeket, hanem azokat a képviselői által maga is hajtja végre." Az alkotmány alapelveit tárgyaló rész XI. cikkelye kimondja, hogy a bírói hatalmat a független bíróságok gyakorolják és azok tagijai egyrészt hivatásos bírák, másrészt meg népbírák, kik a dolgozók köréből valók, de a döntésnél a hivatásos bírákkal egyenrangúak. E rendelkezések alapján adták ki az 1949. évi február hó 1. napja óta hatályban levő 1948. évi 319. számú törvényt, meiy a népb íróságok rendezeresítéséről szól. E törvény 2. § a szerint a járásbíróságok a bírói hatalmat 3-tagú tanácsokban gyakorolják, melynek e> nöke hivatásos bíró, a másik 2 tagja pedig népbíró, de ha o.y bűncselekményről van szó, amelyre a törvény halált vagy 10 évnél súlyouibb büntetést ír elő, a tanács 5 tagból áll és 2 tagja hivatásos bíró, a többi 3 tag pedig népbíró. Néptoíró a hivatkozott törvény 11. §-a szerint csak azon csehszlovák állampolgár lehet, aki 30. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem haladta túl, a választók névjegyzékében benne szerepel, büntetlen előéletű és megbízhatósági szempontból ellene kifogás nincsen és odaadó híve a nép: demokratikus áilamrendnek. Elfogadni a népbírói tisztet állampolgári kötelesság és csak nyomós okból lehet ezt a tisztséget visszautasítani vagy róla lemondani. Mivel a néipbirák egyenrangúak a hivatásos bírákkal, azért kötelesek •tisztjüket lelkiismeretesen ellátni és kötelesek mind tisztjük ellátásában, mind polgári életükben mindattól tartózkodni, ami őket ezen hivatásuk betöltésében a köztiszteletben csökkentené. A fentiekből láthatjuk tehát, hogy a néphatalom érvényesül minden egyes ügyben, mert a népbírák számbeli fölényben vannak a hivatásos bírák felett. Ez döntő tényező és nagy különbség a régi esküdtbíróságok és a munkabíróságok között, ahol a népi elem nem nyert ily teljes érvényesülést. Hogy a népbírák tisztségük ellátásaiból kifolyólag anyagi kárt ne szenvedjenek, igényük van készkiadásaik megtérítésére és ezenkívül tiszteletdíjra, amit nekik a bíróság a tárgyalások befejeztével készpénzben kifizet. A napszámosok sorából kikerülő népbírátknak igényük van elvesztett munkadíjuk megtérítésére is, de munkaadójuk köteles igazolni a kihagyott munkaidőt és az elmaradt kereset összegét. Ezt az elmaradt keresetet csak akkor igényelheti a bíróságtól, ha egy évben több, minit hétszer volt ülésen, mert az 1922. évi 244. számú törvény 6. § 1. bek., illetve az 1934. évi 154- számú törvény 23. §-a értelmében a munkaadó köteles hét napot meg nem haladó időre eső keresetet megfizetni és igy csak a már hét munkanapot túlhaladó elmulasztott keresetre van igénye a bíróságtól. Az a körülmény, hogy a népbíró e tisztsége folytán a munkából kimarad, nem lehet semmi körülmények között sem hátrányára az illető népbírónak és ezért tekintet nélkül a népbíráskodás folytán kihagyott munkanapokra, jár neki a rendes szabadság épp úgy, mint az üdülési szabadság még akkor is, ha netalán az ülésre való behívása épp a szabadság vagy az üdülési idő idejére esik. Népbíráknál a tisztség ideje 2 év. A most hivatalban levő népbírák tisztségi ideje az év végével lejár és ezért fontos, hogy az Üzemek, Nemzeti Bizottságok, az Egységes Földműves Szövetkezetek és minden más tömegszervezet most megtartandó gyűléseiken vegyék tárgyalás aCá, hogy kik jöhetnek számításba a népbírák jegyzékébe való felvételre és jelentsék ezt az illetékes Járási Nemzeti Bizottságnak, mely bizottság előterjesztést tesz a kinevezésekre mind a járásbíróságoknak, mind a törvényszéknek és a Legfelső Bíróságnak is. Fontos és szükséges, hogy a jelölték legalább egyharmada dolgozó nő legyen és a jelölés úgy történjék, hogy a népbíróvá való kinevezés még ez év októberében megtörténhessék és pedig azon okból, hogy a kinevezett új népbírák még az év végéig megismerkedhessenek az új törvényekkel, valamint a jogaikat és kötelességeiket tárgyaló rendeletekkel A népbíráskodás és a rendes, megbízható népbíráik zálogai annak, hogy a szocializmus kiépüljön, aminek elősegítése minden dolgozó lekiismt. -tbeli kötelessége. Dr. Sánta, .járásbíró. iocsássuk a Párt rendelkezésére a birtokunkban levő fiöKumeniarís anyagot Elvtársak! Közeledik dicsőséges Pártunk, a Csehszlovákiai Kommunista Párt , megalapításának harmincadik évfordulója. Az ünnepségek és egyéb akciókon kívül egy ilyen évforduló alkalmával a CsKP történelméről szeretnénk kiadni néhány publikációt. Az ilyen munka rendes előfeltétele, hogy minden dokumentáris anyagot összegyüjtsünk, amelyek oagyrésze az elnyomás ideje alatt elveszett. Ezért Pártunk minden tagjához és jóakarójához azzal a felhívással fordulunk, hogy segítsenek nekünk ezt az anyagot Összegyűjteni. Elsősorban az illegalitás, a szlovákal Nemzeti Felkelés és a második világháború külország harcosainak harcáról, azaz az 1938-tól, a müncheni kapitulációtól, hazánknak a hősi Vörös Hadsereg által való végleges felszabadításáig eltelt időszakra vonatkozó dokumentáris anyagról van itt szó. Ez mindenekelőtt az Illegális nyomtatványokra vonatkozik (röplapokra), a „Hlas ľudu", „Považské Zvesti", „Mor hol", „Kladivo", „Islua", „Boľševická Zástava", „Hlas národa" „Ütök", „Jánošík", stb című lapokra, a külföldön megjelent nyomtatványokra („Československé listy", „Naše vojsko SSSK", „Ža svobednó Československé", stb), a felkelés alatt megjelent nyomtatványokra (röplapokra, plakátokra, a „Pravda", „Hlas národa", „Nové slovo", „Cas", „Národnie Noviny", „Bojovník" „Ces. partizán", „Ütök", „Vpred", „Povstanie", stb. cimü lapokra, a partizán csoportoknak a hegyekben kiadott lapjura, stb. Igen értékesek az illegális liarc résztvevőinek írásbeli vallomásai es emlékiratai, az elpusztult páti-funkcionáriusok írásbeli hagyatékai, levelezése és fényképei, az üldözésről szóló bizonyító okiratok másolatai (vádiratok, ítéletek), minden adat, a partizán mozgalomról és hasonlók. Másodszor olyan dokumentáris anyagról van szó, amely a Kommunista l'art (tulajdonkeppen a Oseiisziovák Köztársasag) keletkezése óta eltelt időszakra vonatkozik. Ez az anyag is a szocialista sajtóból kerül ki: a „hiovenské zvesti", „Ľudový denník", „Pravda", „Pravda chudoby", „Hlas ľudu", „Proietárka", „Az út", „Kassai Munkás", „Népszava ", „Muniíás", „.Viagyar Nap", „Volkstinuue", „Uudé Právo", „Avorba" cimü napi- és Hetilapokból, a szakszervezeti lapokból, stb., brosúrákból és könyvekből, májusi emlékiratokból, a szlovák szegénység évkönyveiből, stb. 1-uieg értékesek a Párt konferenciáinak, megbeszéléseinek és bizottságainak határozatai, a kerületi, a járási és alapszervezetek határozatai és körlevelei, a bizottsági és taggyűlések jegyzökönyvei, a röplapok, plakátok, kartotekák, a párttagok névsorai, pecsétek, igazolványok, lényképek, az egyes akciók resztvevőinek emlékiratai (a nagy sztrájkoa és tüntetésen, pl. az 1920. decemberi sztrájkról szolo enueKiratok) a szervezetek közti levelezés, a kiváló funkcionáriusok levelezése, vádiratok, ítéletek, stb. Harmadszor az lÖlU-es év forradalmi eseményeiről szóló dokumentáris anyagra van szükségünk, ami újból a lapokból kerül ki és pedig a „Červené Noviny", „ÍMaäa červená zástava", „Armáda proletáŕu", „Košické Červené noviny", „Vörös újság", „Népszava", „Kassai munkás" stb. cimü lapokból, röplapokból, plakátokból, brosúrákból, a szlovákiai Tanácskormány különféle eperjesi és kassal hivatalos irataiból, az ebben a mozgalomban való részvételről szóló bírósági iratokból, fényképekből, a kiváló funkcionáriusok 1919. évi emlékirataiból, stb. Negyedszer szükségünk van a szlovákiai munkásmozgalomnak még az osztrák-magyar monarchia alatti kezdeteiről szóló dokumentáris anyagra. Ezekre mindenekelőtt. Ügyszintén a „Kobotnické noviny", „Napred", „Nová doba", „Zora", „Duch času", „Slovenské robotnícke noviny", „Stavebník", „Staviteľský robotník", „Iiožerobotník", „Kovorobotník", „Sklár", „Népszava" stb. címž lapokból a különböző munkásnaptárakból (szlovák, magyar és német nyelvű naptáraltból), brosúrákból, májusi emlékiratokból, röplapokból, plakátokból, vádiratokból, ítéletekből, a vezető funkcionáriusok közti magánlevelezésből, a tagok névjegyzékéből, igazolványokból, az egyes akciók (sztrájkok, a szavazati jogért folytatott harc) résztvevőinek emlékirataiból, fényképekből, stb. kerül ki. Végül arra a dokumentáris anyagra is szükségünk van, ami a szlovákiai osztályöntudatos munkásoknak a csehszlovák köztársaság határain túli forradalmi megmozdulásban való részvételéről szól, p). az orosz polgárháborúban (1917—1922), a spanyol polgárháborúban (1936—1939), Bécsben, stb. Igy pl. az Amerikai Egyesült Államokban a szlovák szocialista lapok egész sora jelent meg, mint pL „Rovnosť ľudu", „Porletár", „Ľudový denník", „Pravda", szlovák brosúrák és könyvek, Kanadában „Ľudové zvesti", Argenitánban „Rudý prápor", stb. Azokat az elvtársakat, akik résztvettek a Csehszlovák Köztársaság határain túl a munkásmozgalomban, mint az önálló szlovák, respektíve cseh egyesületek tagjai (vagy az Illetékes Kommunista Párt csehszlovák frakciójának tagjai), kérjük, hogy részletesen írjanak le nekünk mindent,, amit az illető szerevezetről tudnak. Elvtársak! Tudjuk, hogy sokan közületek nem akarnak majd megválni valamely emlékirattól, mert személyes élmények és emlékek fűznek benneteket hozzá a munkásmozgalom egyes akcióiban való személyes részvétel alapján. Kérünk titeket, hogy ébrejetek tudatára annak, mennyivel nagyobb értéket képvisel majd ez az anyag az illetékes helyen, a Párt történelmi Irattárában, ahonnan publikációk útján az egész szlovák közvélemény meríthet majd belőlük, ami az egyénnél idővel elvész vagy megsemmisül. Annak anyagát, aki kifejezetten kérni fogja a visszaküldést, lefényképezzük vagy lemásoljuk ős visszaküldjük. A dokumentáris anyag összeszedése, tanulmányozása és feldolgozása a banská bystrica! Szlovákiai Nemroti Felkelés intézetének feladata, amely _ mint ahogy azt Bašťovanský elvtárs az SzKP IX. kongresszusán mondotta — „tevékenységét a munkás és a szocialista mozgalom keletkezésének és fejlődésének tanulmányozására, a szlovák népnek a fasizmus és a nácizmus ellen vívott hősi nemzetfelszabaditó harca történelmének tanulmányozására összpontosítja. Elvárjuk, hogy most, Pártunk alapításának harmincadik évfordulója alkalmából dicsőséges Pártunk történelméhez szükséges dokumentáris anyag összegyűjtésének nagy jelentőségét megértitek és hogy mindegyitek mindent, ami nála található, elküld az „Üstav Slovenského národného povstania", Banská Bystrica címére. «« Otvenkéttagú kolhoz parasztküldöifség érkezik a Szovjetúníóból Magyarországra A Magyar Népköztársasáig földművelésügyi miniszterének meghívására vasárnap este 52-tagú kolhoziparasztküldöttség érkezett a Szovjetúnióból (Kiárpátukrajnából), amely mintegy három hétig tartózkodik Magyarországon. A kolhozparasztküldöttség tagjai Kárpátukrajnában éCő magyar kolhozparasztok. A küldöttség a budapesti üzemek megtekintése után Magyarország különféle vidékein falvakat, termelőszövetkezeteket, állami gépállomásokat, állami gazdaságokat és mezőgazdasági tudományos intézményeket látogat meg. A delegáció vezetője Popovics Demeter, az Ukrán-szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsinak tagja. Helyettese Lengyel József, a berehovoi (beregszásizi) Lenin kolhoz elnöke. A CSEMADOK bratisiavai helyicsoportjának vezetősége felkér mindazokat a kultúrtársakat. akik eddig még nem vették át tagkőnvveeskéiket. hogy jelenjenek meg minél előbb Nádler pénztárnok kultűrtársnál a Vazov-utca 2. sz. alatti kultúrhelvségben ezek átvétele cél iából Hivatalos órák minden hétfőn és csütörtök este 19—21 óráig. I J