Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-24 / 221. szám, vasárnap

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! • 1 és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának hetilapja * Bukarest .) Ára SO fillér BÉKE HÍVEINEK MOZGALMA t J SZAKASZÁBA LÉPETT A Kommunista * 38. (98.) • Ä Az emberiség történetében elsőíz­ben hozták létre a jószándékú em­berek milliói az emberi nem ma­roknyi ellenségével — az imperia­lista háborús gyujtogatókkal szem­benálló nemzetközi békefrontot, amely alkalmas arra, hogy az im­perialistáik bűnös terveit meghiú­sítsa. A békemozgalom leküzdhetetlen ereje mindenekelőtt annak tömeg­jellegében és szervezettségében rej­lik. A világnak több mint ötven or­szágában van már a béke harco­sainak nemzeti szervezetük. Min­den országban sokezer területi, körzeti és városi békebizottságot alakítottak, sokmillió falusi és háztömbszervezetet hoztak létre — olyan hatalmas, mindent felölelő szervezet ez, aminőt eddig még soha nem ismert a világ. A béke híveinek mozgalma egyesít minden jószándékú embert — egyesíti a munkásokat, parasztokat, az értel­miséget, a nőket és az ifjúságot, a legkülönbözőbb politikai vélemé­nyű,- világnézetű és vallásos meg­győződésű embereket. A Békehívek Világkongresszusa Állandó Bizottságának stockholmi felhívását már 400 millió ember írta alá. Napjainknak ezt a leghu­mánusabb okiratát a Szovjetunió és a népi demokrácia orszáeainak (Lengyelországnak, Romániának, Csehszlovákiának, Magyarország­nak, Bulgáriának és Albániának) egész felnőtt lakossága aláírta, a Kínai Népköztársaságban 100 millió, Németországban pedig 20 millió ember írta alá. Olaszországban több mint 16 millió, Franciaországban 14 millió aláírás gyűlt össze a bé­kefelhívásra. Az aláírásgyűjtés ezekben az országokban tovább folytatódik. Növekszik és erősbödik a békemozgalom még azokban az országokban is, ahol a legjobban dühöng a fasiszta terror, ahol a béke híveit börtönbe vetik. Franco Spanyolországából levelek érkez­nek, amelyekben bátor emberek a bék~ nagy ügyének harcosaiként nyilatkoznak, a fasiszta-titóista Jugoszláviában sok tízezer ember illegálisan írja alá ezt a felhívást." Sok tíz- és százezer aláírást gyűj­töttek Görögországban, Braziliá­ban, Kubában, Uruguayban, Török­országban és Iránban, összegyűj­tötték az első millió aláírást Ang­liában is. Japánban a MacArthur­féle megszállási rendszer viszonyai között több mint ötmillió ember írta alá, Burmában pedig több mint kétmillió ember pecsételte meg aláírásával az atomfegyver betiltását követelő felhívást. Ame­rikában, a rendőrterror ellenére, ! .öbb mint kétmillió amerikai polgár találta meg önmagában a bátorsá­got ahhoz, hogy csatlakozzék a stockholmi békefelhíváshoz. A nemzetközi helyzetnek komoly kiéleződését váltotta ki az a tény, hogy az amerikai imperialisták a fegyveres támadás előkészítéséről a nyilt támadásra, új háborús tűz­fészkek megteremtésére, mind újabb és újabb országoknak hábo­rús kalandjaikba való bevonására tértek át. A nemzetközi helyzetnek ilyen kiéleződése a békéért folyó nemzetközi mozgalmat új, hatalmas és felelősségteljes feladatok elé ál­lítja. Koreában már dühöng az a vé­res háború, amelyet a bűnös ame­rikai kormány a Wall Street mo­nopolistáinak parancsára kezdemé­nyezett. Ez a háború a mindenki számára emlékezetes hitleri vadál­latiasságot is felülmúló hallatlan kegyetlenséggel folyik. Az ameri­kai imperialisták — cinikusan és szemérmetlenül — lábbal tiporják a nemzetközi jog szabályait, szít­ják a háborús hisztériát, szemtele­nül követelik csatlósaiktól, hogy gazdasági életüket teljes egészében a hadigazdaság vágányára állít­sák át. Mindenütt lázas fegyverke­zési hajszát szerveznek, követelik a hadügyi kiadások emelését, a ka­tonai szolgálat idejének meghosz­szabbítását, a nyugateurópai orszá­goknak a támadó háború céljait szolgáló fegyvertárrá és ágyútölte­lék-raktárrá történő átváltoztatá­sát. A „Marshal!-terv"-ről teljes mértékben kiderült — miként a kommunisták azt már életbelépése előtt is teljes nyíltsággal hangoz­tatták —, hogy nem volt más, mint az Európába való amerikai katonai betörés gazdasági és politikai elő­készítésének terve. Ennek a tervnek az volt a célja, hogy a nyugat­európai országokat teljes mérték­ben alárendelje a Wall Street pa­rancsuralmának. 1950 szeptember 24. * 38. (98 A harmadik világháború propa­gandistái a parlamentek szónoki emelvényeiről, a säjtóban és a rádió­ban — az amerikai imperializmus világuralmának megvalósítása érde­kében — nyiltan hirdetik a népek újabb pusztításának doktrínáját. Az USA kormányának hivatalos kép­viselői olyan kannibál-javaslatokkal hozakodnak elő, mint atombomba ledobása Koreára, Kínára és a Szovjetunióra, továbbá „preventív" háború indítása. Amerikai gazdáik parancsára Franciaország, Olasz­ország, Belgium és más kapitalista államok reakciós körei a békéért küzdő dolgozók elleni fegyveres támadásokra, a munkásosztály veze­tőinek legyilkolására tértek át, véres terrort alkalmaznak a béke hívei ellen. Ilyen viszonyok között a béke hívei legfőbb kötelességüknek tekin­tik a háború elleni mozgalom prog­ramjának kiterjesztését mindenfajta agresszió és az új háborúnak min­dennemű propagandája ellen. Az új háború veszélye ellen, a tartós békéért folytatotí harccal pár­huzamosan kell haladnia a fegy­verkezési verseny ellen folytatott széleskörű küzdelemnek; az atom­fegyvernek, mint az agresszió és a tömegmészárlás eszközének betiltá­sára vonatkozó követelést pedig ki kell egészíteni a fegyverkezés álta­lános csökkentésére irányuló köve­teléssel. Harcolni kell egyidejűleg e követelések végrehajtásának haté­kony ellenőrzéséért, az emberek tömegmészárlására alkalmas ösz­szes eszközök készleteinek megsem­misítéséért, a háborús gyujtogatók propagandájának betiltásáért és az emberiség olyan ellenségeinek, mint Churchill, Dulíes, MacArthur, John­son, Moore Brabazon, Bradíey, Paul Reynaud, Jules Moch és ehhez hasonló urak felelősségre vonásáért. Ezek a feladatok visszatükröződ­nek a Béke Hívei Világkongresz szusa Állandó Bizottsága párizsi ülésszakának határozataiban. E fontos és halaszthatatlan feladato­kat az utóbbi időben több ország ban megtartott békekongresszuso­kon is napirendre tűzték. így a béke híveinek lengyelországi kon­gresszusa „a lengyel nép nevében, amely ég a vágytól, hogy békében lerakhassa jobb életének alapjait" követeli a tömegmészárlásra alkal­mas mindennemű fegyver meg­semmisítését és bármilyen táma­dás és fegyveres beavatkozás el­tiltását. A Román Népköztársaság békeharc-bizottságok kongresszusa követelte „az új háború érde­kében kifejtett propaganda be­tiltását, nemzetközi jogszabály el­fogadását arról, hogy a háborús propaganda bűnrészeseit felelős­ségre kell vonni"; a kongresszus követelte továbbá, hogy „figyelmez­tessék a háborús gyujtogatókat és mindazokat, akik bármilyen formá­ban háborúra uszítják a polgárokat és a kormányokat: felelősséggel 'artoznak, a nép szigorúan fog ítél­kezni felettük a háború kirobban­tására irányuló cselekményeikért". A béke hívei finnországi kongresz­szusának határozatai kiemelik a mozgalom programja kiterjeszté­sének fontosságát. Az amerikai tá­madók könyörtelen elítélésének szel­lemétől vannak áthatva azok a megnyilatkozások is, amelyek a bolgár békebizottságoknak a napok­ban megnyílt nemzeti kongresszu­sán elhangzottak. A békemozgalmi program ki­terjesztésének követelése megfelel minden békeszerető nép érdekeinek. Ezeket a követeléseket mind han­gosabban és erőteljesebben juttat­ják kifejezésre az USA, Anglia és más országok dolgozóinak meg­számlálhatatlan összejöveteléin és népgyűlésein. E követeléseket támo­gatják Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Ausztrália a délukrajnai és északkrimi csa­torna övezetében, levezető öntöző­csatornák és víztároló medencék létesítését az öntözött föld határa mentén és a Dnyeper alsó folyása mentén elterülő homokos talaj megkötését. Ezt az egész hatalmas munkát 1957-ben befejezik. munkásosztályának közvetlen ak­ciói. Ezekben az országokban a munkásosztály nem engedelmeske­dik az amerikai monopolisták pa­rancsának, megtagadja országa ki­kötőiben az odaszállított amerikai fegyverek kirakását és nem vállalja a fegyverkezési versenyből és saját országa gazdasági életének teljes müitarizálásából folyó szörnyű ter­hek viselését. Támogatja ezeket a követeléseket az amerikai, angol, francia, belga és jugoszláv ifjúság, amely vonakodik teljesíteni a behí­vási parancsot, tiltakozik a katonai szolgálat idejének meghosszabbí­tása ellen; támogatják a francia ka­tonák is, akik megtagadják a „szennyes háború" folytatását Viet­namban. Az amerikai imperialisták nyilt fegyveres támadása Koreában fokozta a népek éberségét, új, mil­liós tömegeket állított csatasorba minden országban a béke megvé­désére. A béke híveinek mozgalma hatal­mas tartalékokkal rendelkezik még tömegbázisának kiszélesítésére — különösen a parasztság, a nők és az ifjúság körében. A parasztság a földkerekség lakosságának többsé­gét képezi. Rendszerint a paraszt­ság adja a hadsereg tömegbázisát, ennélfogva az összes országok pa­rasztságának legmesszebbmenő ér­deke a tartós béke. 'A nők — az anyák és feleségek — mindenkinél többet szenvednek a háború borzalmaitól. A béke híveinek ennélfogva a pa­rasztság, a nők és az ifjúság köré­ben kell fokozniok munkájukat, szé­lesebben kell bevonniok a közvetlen békeharcba a parasztszervezeteket, a nőszövetségeket és ifjúsági szerve­zeteket. Nagy lehetőségei vannak még a békehívek aktivizálásának az USA-ban, Angliában, Kanadában és a skandináv államokban. Ezeket a lehetőségeket teljes mértékben ki keli aknázni. Az összes országokban most foly­nak az előkészületek a Béke Hívei Második Világkongresszusának ösz­szehívására, helyi és nemzeti kon­gresszusokat és konferenciákat tar­tanak. A béke híveinek mozgalma előtt a mindennapi élet új harci feladatokat tár fel. Elsőrendű fel­adata és kötelessége minden kom­munista és munkáspártnak, hogy e feladatok megoldásában, a második világkongresszus előkészítésében, a háború elleni küzdelem kiszélesíté­sében a legmesszebbmenő támoga­tást nyújtsa a béke híveinek. ÚJ, HATALMAS ÉPÍTKEZÉSEK A SZOVJETUNIÓBAN A Szovjetunió minisztertanácsa határozatot fogadott ei a kahovszki vízierőmű építéséről a Dnyeper fo­lyón, a délukrajnai csatornáról, az északkrimi csatorrtárói, a délukraj­nai és az északkrimi területek föld­jeinek öntözéséről. Ennek a határozatnak a végre­hajtása biztosítja az Ukrán Szovjet Köztársaság herzoni, zaporozsi, nikolajevi és dnvepropetrovszki terü­letein egymilliókétszázezer hektár és az északkrimi területen 300.000 hektár öntözését; a délukrajnai és északkrimi területek 1 millió 700.000 hektár földjének elárasz­tását; az ukrajnai déli sztyeppe­terület védőerdővel való beültetését

Next

/
Thumbnails
Contents