Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-24 / 221. szám, vasárnap

TARTÓS REKEF.R'l NEPI U EMU KR AC! AERT! (9ft.) A békéért, az imperialista agresszió és egy új háború propagandája ellen! A népek egységesen visszavetik a háborús provokátorokat Olaszországszerte százával folynak a népgyűlések, amelyeken elítélik az .amerikaiak koreai agresszióját és áviratokat küldenek az ENSZ-nek, iltákozva az ellen, hogy az amerikaiak barbár módon koreai falvakat bombáz­nak, valamint követelik a konfliktus haladéktalan békés rendezését. Bielia városból többszáz rádióhall­gató levelet írt az Olasz Rádió Társa­ság igazgatóságának és követelte a naponta ismétlődő háborús propa­ganda-adások beszüntetését. A rádió­hallgatók flgyelmeztelték az igazgató­ságot, hogy ellenkező esetben lemon­danak az előfizetésről. Olaszország valamennyi városában leleplezik a köz­vélemény előtt azokat az újságírókat, akik háborús uszítással foglalkoznak. Népi küldöttségek látogatják meg a reakciós újságok szerkesztőségeit, hogy kifejezést adjanak tiltakozásuk­nak. A genuaj békebizoítságok elhatároz­ták, hogy levelet küldenek a politikai és parlamenti személyiségeknek s kö­vetelni fogják, hogy azok emeljenek szót a hadihitelek ellen. A békebizott­ságok a vállalatok igazgatóihoz is azzal a javaslattal fordultak, hogy ta­gadják meg a hadicikkek gyártását. Rómában, a béke több'mint 4000 hívének gyűlésén megjutalmazták a legjobb női „bckekôveteket", akik kö­zül mindegyik többezer aláírást gyűj­tött a stockholmi felhívásra. Az oklevél­lel és aranyjelvénnyel járó első díjat Flrmína Marzi, az egyik római nyomda munkásnője kapta, aki 17.022 aláírást gyűjtött. A második hely Antónia Amore barii asszonyt illette, aki 12.528 aláírást szerzett, a harmadik helyen pedig a Matiera tartományból való Ataria Bertoldo parasztasszony állott, aki 12.264 aláírást gyűjtött. Mindhár­mukat beválasztották a Béke Hívei Londonban tartandó Második Világ­kongresszusára utazó küldöttségbe. Demokrata újságírók hangja A 30 ország demokrata újságíróit egyesítő Nemzetkőzi Üjságíró Szövet­ség III. kongresszusa munkája végez­tével az amerikai monopóliumok felbé­relt ügynökeinek bélyegezte az USA, Anglia és más kapitalista országok újságíró szervezeteinek reakciós ve­zetőit. „A demokratikus újságírók arra hi­vatottak — mondja a kongresszus ha­tározata —, hogy minden eszközzel fokozzák a harcot az új háború gyujto­gatói ellen, a háborúnak sajtóban, rádió­ban, moziban és iroda'omban folyó nép­szerűsítése s a háborús propaganda bár­milyen formája ellen." A kongresszus kötelezte a haladó újságírókat, hogy szüntelenül harcol janak az atomfegyver betiltásáért, foly tassanak erélyes harcot minden fegy­verkezési verseny ellen, a fegyverkezés csökkentése érdekében és az új háború bárminő előkészületei ellen. A kongresszus kizárta a Nemzetközi üjságíró Szövetség soraiból Jugo­szlávia titóista újságírószövetségének tagjait, m.ert ez a szövetség egész mű­ködésével bebizonyította, hogy az im­perialista háborús gyújtogatok polííí káját szolgálja. A katonai szolgálati ico meghosszabbítása ellen Franciaországban terjed a tiltako­zás nagyétejű hulláma a katonai szol­gálati idő meghosszabbítása ellen, mert a francia kormány azt Washing­ton parancsára 18 hónapra akarja emelni. Rueilban, Vincennesben (Pa­ris környék), Avignonban, Bergzabern­ben (Németonszág francia megszállási övezete) és másihelyütt katonai tünte­tések zajlottak le. Freíburgban (Né­metország francia megszállási övezete) 500 francia katona a moziban kifü­tyülte a vásznon megjelenő Plevent. Amikor a rendőrség kikergette őket a moziból, tovább folytatták a tüntetést és azt kiabálták: „Le a 18 hónappal!". Valamennyi dolgo'zó, a béke vala­mennyi híve kifejezést ad tiltakozásá­nak a katonai szolgálati idő meghosz­6zabbításáról 6zóló határozat ellen, amelyet Belgiumban és Angliában is elfogadtak s ezt a rendszabályt új szakasznak tekinti a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni agresszív háború előkészítésében. Raymond Guyot elnöklete alatt sok­ezer főnyi tiltakozó gyűlést tartottak a párizsi Mutualité termében. Számos kül­döttség ment tiltakozni a parlamenti képviselőkhöz. A katonai szolgálati idő meghosszabbításáról 6zóló törvény­javaslat ellen készült petíciókra több­ezer aláírást gyűjtöttek. A piacokon és az üzemek kapujában a munkaidő be­fejeztével röpgyűléseket rendeznek Douarnenez (Finistére megye) és Chirac (Lozére megye) községi tanácsai felléptek a törvény ellen. Choisy, Néuilly sur Marne és Méry sur Oise munkássága számos üzemben egy órára beszüntette a munkát. A CEMA és az ONERA (Chalais-Meudon) üze­meiben félórán át szünetelt a munka. Saint Denís utcáin az ifjúság, Argen­teuilben a sorozóbizottság elé készü­lők rendeztek tüntetést. A finnországi békehívek felhívása A Finnországi Békehívek Második Kongresszusának résztvevői egyhan­gúan elfogadták a következő felhívást: „A Finnországi Békehívek Második Nemzeti Kongresszusa hangsúlyozza, hogy a stockholmi felhívásnak igen nagy jelentősége volt országunkban a béke ügyét védelmező erők egyesítése szempontjából. Eddig 800.000 finn írta alá az atomfegyver betiltására vonat­kozó felhívást. A béke megvédése Finnországban a világbéke megvédésétől függ. Ezért erősítenünk kell az együttműködést a béke híveinek világmozgalmával, amely azt a célt tűzi ki, hogy a béke védelmére egyesítse az összes jószán­dékú embereket, nemzetiségükre, poli­tikai és vallási meggyőződésükre való tekintet nélkül." A továbbiakban így szól a felhívás: „Végrehajtjuk az előttünk álló fontos feladatot: 1 millió aláírást gyűjtünk a stockholmi felhívásra. Ez legyen béke­szerető népünk válasza azoknak, akik a mi országunkban is felelőtlen és bű­nös háborús propagandával foglal­koznak. A háborús propagandát meg kell akadályozni." A kongresszus résztvevői táviratot küldtek az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak s követelték, hogy sürgősen intéz­kedjék a koreai háború befejezése, a polgári lakosság barbár bombázásá­nak megszüntetése és mindenfajta külföldi katonaságnak Koreából való elszállítása érdekében. A kubai békehívek konferenciája Kubában a kormány terrorja és diktátori intézkedései ellenére is to­vább terjed a békevédelmi mozgalom. A kubai fővárosban békevédelmi kon­ferencia volt, amelyet Havanna tar­tomány dolgozóinak szövetsége hívott egybe. A konferencián, amelyen 115 békebizottság küldöttei és többszáz dolgozó vett részt, azt a kérdést tárgyalták, hogy minden vállalatnál sürgetni kell a békebizottságok meg­alakulását, ezenkívül fokozni kell az aláírások gyűjtését a stockholmi fel­hívásra. A nemrég alakult „Havannai Anyák Békebizottsága", a kubai főváros min­den háztömbjében megszervezi az anyák bizottságait. A Béke Híveinek Második Világkongresszusáig Kubá. ban 1 millió aláírást akarnak gyűj­teni. Válaszul a kormánynak arra a szán­dékára, hogy 25.000 kubait küld Ko­reába, számos nöküldö'.tség, szakszer­vezeti- és munkásküldöttség ment az amerikai nagykövetségre, a'-.ol több­száz petíciót nyujtoltak át, amelyek a koreai nép ellen folytatott háború azonnali megszüntetését követelik. India parasztsága küzd a fáidért és a békéért A nyugatbengáliai Mídnapur kerü­let parasztjai dicsőséges lapokkal gaz­dagították az imperialistaellenes harc hosszú évekre visszanyúló történetét. Tömegesen résztvettek az 1921-es 1930-as és 1942-es indiai nemzeti füg­getlenségi mozgalmakban. Az angolok uralma ellen vívott félévszázados har­cuk ugyanakkor egybekapcsolódott a harccal a nagybirtokosok és uzsorások, a kibírhatattan földjáradékterhek a feudális kötelezettségek és földjük erő­szakos elvétele ellen. A parasztok ma a kegyetlen megtorlások ellenére is harcolnak. Jelszavaik: „A földet annak, aki megműveli!" „Megváltás nélkül szüntessék meg a földesúri földtulaj­dont!" f Mídnapur vidékér^ — amely egé­szen 1942-ig az Indiai Nemzeti Kon­gresszus Pártjának hagyományos „fel­legvára" volt, — ma hatalmas erejű s egyre jobban fejlődő harcos paraszt­mozgalom van, amelynek élén a kommunisták állnak. A parasztok megértették, hogy az Indiai Kongresz­szus vezetői csatlakoztak az impe­rialistákhoz, nagytőkésekhez és nagy­birtokosokhoz s elárulták a nép nem­zeti felszabadító harcát. Ezért egyre nagyobb számban tömörülnek harcra az igazi függetlenségért és népi de­mokráciáért, a feudalizmus megsem­misítéséért és azért, hogy a földet an­nak adják, aki megműveli. A parasztok kénytelenek voltak a fegyveres harc útjára lépni elnyomóik ellen. Telengana (ezen a vidéken az indiai parasztok sikeres harcot vívtak a földért. Szerk.) lelkesítő például szolgál számukra. Az Indiai Nemzeti Kongresszus Pártjának kormánya a fegyveres rendőrség és a „Gundas" nagy osztagait összpontosította Míd­napur falvaiba, hogy elfojtsa a pa­rasztmozgalmat. A rendőrség vad­állati kegyetlenséggel földúlja és fel­gyújtja a házakat, elveszi a termést, a szarvasmarhákat és vagyonukat, bán­talmazzák az asszonyokat. Sok parasz­tot megöltek. Százakat kínoznak meg a. börtönökbep, ahová kohqlt .ýádakkal vetik őket A parasztmozgalmat azonban sem­miféle kegyetlenkedés sem tudja elfoj­tani. A parasztpk félévszázados fel­szabadító harca a stockholmi felhívás aláírásgyűjtési kampányával kapcso­latban nemrég új fejlődési szakaszba lépett. Bár a falusi lakosság túlnyomó többsége írástudatlan — ami az angol gyarmati rendszer következménye —, mégis ezrével s egyhangúan csatlakoz­nak az atomfegyver betiltásáért, a békéért s a háborúellenes felhíváshoz. Az írástudatlanok ujjlenyomatukat he­lyezik a felhívás alá. A parasztok felismerték, hogy a tő­lük szedett súlyos, adók és azok a kényszerkölcsönök, amelyeket néhány évvel ezelőtt állítólag az árvízkárosul­tak megsegélyezésére bocsátott kí a kormány, a valóságban a háborús elő­készületeket szolgálják. Látják, hogy a Nehru-kormány nz egész költségvetés­nek mintegy 60 százalékát fecsérli „honvédelemre", miközben a dolgozók tömegei éheznek és új éhínség fenye­geti őket, amely még rettenetesebb lesz, mint az 1943. évi bengáliai éh­ínség. Alig két hónappal az USA ko­reai imperialista agressziójának kez­dete után, a élelmiszerek és közszük­ségleti cikkek árai hirtelen felemel­kedtek és túlhaladták a második világ­háború idejének árszínvonalát. Mídnapur parasztjait ezért tölti el az az elhatározás, hogy elhárítják az új háborút és küzdenek a békéért és a nemzeti felszabadításért. A dühöngő terror ellenére már 5000 aláírást gyűj­töttek a stockholmi felhívásra. Meg­fogadták, hogy a kampányt minden falura, egész Midnapurra kiterjesztik és méltó harcosai lesznek a békehívek nagy hadseregének. A. M. SiraU az Összindiai Békevédelmi Bizottság titkára A görög nép harca A dühöngő fasiszta terror ellenére Görögországban tovább terjed a béke­mozgalom. Dolgozók tízezrei titokban írják alá a stockholmi felhívást. Gö­rögország sok városában megalakul­tak és működnek az illegális béke­védelmi bizottságok, amelyek a stock­holmi felhívás aláírásgyűjtését szerve­zik. Egyedül Athénban több mint 15.000 aláírást gyűjtöttek. Az egyik pireus: gvárban mind a 95 munkás aláírta a felhívást. A baloldali liberál's ifjúság pireusi bizottsága nyilatkozatot tett közzé az egyik athéni újságban, hogy tagjai csatlakoznak a békehívek mozgalmához. A béke egyik ifjú híve 300 aláírást gyűjtött. Az aláírásgyűjtés elkezdődött a többi városban is. A monarchofasiszta had­seregben is aláírják a stockholmi fel­hívást. Igy az egyik egységben 280 aláírást gyűjtöttek. Kelet-Macedónia és Trácia falvainak parasztsága kijelentette: „Azért írjuk alá a felhívást, mert nem akarjuk, hogy gvermekeinket ismét gvilkolni küldjék". Trácia 5 falujában 4700 alá­írás gyűlt össze. A görög nép fölemeli szavát az amerikaiak koreai agressziója ellen. • • • Athén és Pireus több utcáján, a had­ügyminisztérium és az amerikai kö­vetség előtt tobbezer röpiratot szórtak szét A röpiratok felhívják a görögö­ket: tagadják meg, hogy Koreába utazzanak meghalni az amerikai im­perialisták érdekeiért. „Egyetlen csepp görög vér se hulljon Koreában! Demo­kráciát, függetlenséget, békét!" — kö­vetelik a görög hazafiak. Illegálisan továbbra is megjelennek a következő újságok: a „Rizoszpasz­tísz" — a Görög Kommunista Párt Központi Vezetőségének hivatalos lapja, az „Aduloti Athina" (Törhe­tetlen Athén) — a Görög Kommunista Párt athéni szervezetének lapja, a „Levandia" (Bátorság) — az Epon szócsöve, „A béke és szabadság har­cosai" — a dolgozó ifjúság lapja, a „Flamburo" (Zászló) — a Béke Ifjú Hívei Frontjának lapja és más újsá­gok. Ezek az újságok harcra hívják a népet a békéért, az angol és amerikai imperialisták és monarchofasiszta la­kájaik háborús terveinek meghiúsí­tásáért. A KOREAI N&P TÁMOGATÁSA A BÉKE ÜGYÉT SZOLGÁLJA Mikor az amerikai agresszorok fegyveresen törtek a koreai népre, a „Megvédjük a Békét"-mozgaiom Or­szágos Tanácsa július 4-i nyilatkoza­tában az egész magyar nép felhábo­rodását fejezte ki az aljas támadás felett: „Csak néhány hét mult el az­óta, hogy a magyar nép aláírta a stockholmi felhívást s egyöntetűen fellépett a béke magasztos ügyének védelmében. Hétmillió magyar nevé­ben, akik a felhívást aláírták, az Or­szágos Tanács Iegerélyesebb tiltakozá­sát fejezi ki az imperialisták aljas pro­vokációja ellen, a koreai nép megtá­madása ellen. Ei a kezekkel Koreá­tól!" Röp gyűléseken és nagygyűléseken az egész országban forró szavak hangzottak el a koreai néppel való szolidaritásról. Panyi Ferencné, szta, hánovista munkásnő azt javasolta, hogy küldjön a magyar nép a hős ko­reai nép megsegítésére egy jól föl­szerelt tábori kórházat. Kitörő lelke­sedéssel fogadta el a magyar nép ezt javaslatot. Üzemek dolgozói 2—5 órai munkájukat ajánlották fel erre a célra. A Standard-gyár műhelyeiben néhány óra alatt 8000 forintot gyűjtöt­tek. A Ganz Vagongyár, a MAVAG doigozói versenyeztek, ki legyen az első a gyűjtésben. Az Országos Ta­nács titkárságához magánosok küldtek gyógyszercsomagokat, a kisiparosok ingyen készítettek hordágyakat és más kórházi fölszerelést. A gyűjtés több mint 16 millió forintot eredményezett. A magyar dolgozók továbbá azt a kí­vánságukat fejezték ki, hogy minden hónapban keresetüknek bizonyos szá­zalékát adhassák a koreai nép támo­gatására. Népünk felismerte, hogy a koreai hősök nemcsak Korea szabadságáért, * Irta: Mester Krasébet a „Megvédjük a békét" magyarországi mozgalom 0/s.zágos Tanácsának titkára • • függetlenségéért harcolnak, hanem a béke egyetemes ügyéért. A békebizott­ságok felvilágosító munkája hozzájá­rult ahhoz, hogy a magyar dolgozók megértették: a béke megvédése szo­rosan összefügg a szocializmusnak országunkban folyó építésével, hogy népgazdaságunk fejlesztése a nemzet­közi béketábor erősítését és a koreai nép megsegítését is jelenti. A „Koreai Héten" jelentékenyen túlteljesítették az új munkanormákat. „Mi, a „Vörös Október"-brígád tagjai — írta a Sie­mens-művek dolgozóinak csoportja — a Koreai Héten kimagasló eredményt értünk el, mert fűt bennünket az a tu­dat, hogy minden elért eredményünk eg>'-egy csapást jelent az amerikai imperialistákra és egy-egy lépést előre, a béketábor megerősítése útján." A munkásbrigádok 176 százalékkal teljesítették túl vállalásaikat. A csepeli Rákosi Mátyás Művek dol­gozói egymillió forint értékű terven­felüli felajánlást teljesítettek a „Ko­reai Héten". Czukor Anna Kossuth­díjas sztahánovista kőműves 8 óra alatt 18 köbméter helyett 36 köb­méter falat emelt. Muszka Imre Kossuth-díjas vasesztergályos új nor­máját 270 százalékra teljesítette Ru­zsina Mihály tatabányai vájár kilenc csille helyett már a harmadik napon 15 csillére való szenet termelt ki, Fülöp Erzsébet, 12 gépen dolgozó szövőnő pedig — aki munkamódszerét Dubjága szovjet szövőnőtől tanulta — 195 szá­zalékot ért el. Hajdú megyében a béke védelmi bi­zottságok feltűnő helyen függesztet­ték ki Korea térképét, s a térkép mel­lett a város, vagy község termelési grafikonját. A békevédelmi bizottságok kívánságára Koreát ismertető előadá­sokat szerveztek az ország különböző részeiben. Néhánv hét alatt 131 község­ben 100.000-nél több paraszt vett részt ilyen előadáson. Az előadásokat kultúr­műsor követte. A dolgozók részéről az a kívánság merült föl, tartsunk gyak­rabban ilyen előadásokat, ismertessük a békeharc állását. A magyar népnek a szabadságáért és függetlenségéért küzdő koreai harco­sok iránti szeretetét és együttérzését fejezi ki az az új kezdeményezés, hogy tömegével küldenek csomagokat a ko­reai népi hadsereg katonáinak. Minden dolgozó anyagi lehetőségéhez mérten veszi ki részét a csomagküldésből. Ed­dig 843.200 öt-tíz forint értékű csomag ment el Koreába. A csomagokat koreai •nyelvű kísérőlevéllel küldik, a feladó címének feltüntetésével, hogy a koreai harcos esetleg válaszolhasson a cso­mag küldőiének. Az amerikai agresszorok Korea megtámadásával a béke és a szabad­ság híveit is meg akarták félemlíteni az egész világon. De a magyar nép példája is bizonyítja, hogy az új há­ború imperialista gyu jtogatóínak kísér­letei kudarcot vallottak. A magvar nép ma világosabban látja a békeharcban reá háruló feladatokat, tömöríti erőit, fokozza békeakaratát és mind követke­zetesebben harcol az agresszorok és belső ügynökeik ellen, együtt hallatja hangját valamennyi békeszerető nép­pel akik az amerikai agresszió meg­szüntetését követelik Koreában.

Next

/
Thumbnails
Contents