Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-23 / 220. szám, szombat

Világ proletárjai' egyesüljetek l 11 BBH •• x fflSSoffiSSEfli A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 szeptember 23, szombat 3 Kčs III. évfolyam, 220. szám A Szovjetúnió az emberiség többszázmilfiós béketáborának nevében újabb javaslatot terjesztett az ENSz elé a háború veszélyének elhárítására Lapunk tegnapi számában kivonatosan már közöltük Andrej Visinszkij szovjet külügyminiszter hatalmas beszédét, amelyet az ENSz közgyűlésének szerdai teljes ülésén elmondott. Mai számunkban a Szovjetúnió és a világ béketáborinak nevében beszélő szovjet külügyminiszter nagyjelentőségű beszédét részletesen ismertetjük Visinszkij elvtárs ezeket mondotta: A közgyűlés munkáját az általános vitával kezdi, amelyben rendszerint összefoglalja az ENSz működésének eredményeit az elmúlt esztendő során és meghatározza az új feladatokat és megoldásukat. Az általános vita lehetővé teszi, hogy minden egyes delegáció kifejezésre juttassa véleményét a napirend kérdéseiről és leszögezze álláspontját a javaslatokkal és tervekkel szemben, amelyek a közgyűlés elé kerülnek letárgyaiásra. A véleményeknek ez a kicserélése hozzájárul a delegációk közötti kölcsönös megértés elősegítéséhez és segítséget nyújt azon intézkedések kidolgozásához, amelyek erőinknek egységesítését segíthetik elő a közösen elhatározott döntések végrehajtásában. Egyes delegációk képviselői mai nyilatkozataikban más módszereket alkalmazlak. Igy az Északamerikai Egyesült Államok külügyminisztere beszédében nem tartózkodott a Szovjetúnió elleni durva támadásoktól és kísérletet tett arra, hogy bennünket olyan útra vigyen, amelyeknek a legcsekélyebb köze sincs fontos feladatainkhoz, amelyeket a közgyűlésnek kell megoldania és amelyek különösen ma, a mai nemzetközi helyzetben olyan fontossággal bírnak, amely kivételesen felelősségteljes állásfoglalást követel meg tetteinkben és nyilatkozatainkban. A szovjet delegáció nem fog azon az úton haladni, amelyre az USA delegációja ma a közgyűlést kényszeríteni akarta, hogy kitérjen azon fontos feladatok teljesítése elöl, amelyeket kötelesek vagyunk megoldani a békeszerető nemzetek és az egész haladó emberiség érdekében. A Szovjetúnió delegációja nem hajlandó azon az úton járni, amelynek nincs semmi közössége a béke útjával. Alkalmam lesz még, hogy foglalkozzam a. Szovjetúniót ért durva támadásokkal, amelyeket Acheson úr intézett ellenünk erről a helyről. Most azonban sokkal fontosabbnak és szükségesebbnek tartom, hogy hozzálássak legfőbb feladatomhoz, annak a témának megvilágításához, amely közvetlenül kapcsolatos arra a kérdésre adandó válasszal, mit tegyen a közgyűlés a mai nemzetközi helyzetben Mindazok, akik becsületesen és őszintén teljesíteni akarják kötelességüket, világosan és határozottan i akarnak válaszolni az emberiség mii- ' liónak felhívására, akik gyűlölik a háborút és a béke után vágynak. Ha visszagondolunk a közgyűlés mult ülésezéseire, megállapíthatjuk, hogy a nehézségek ellenére, amelyekkel az ENSz útjában találkozott, a fontos döntések egész sorát hozta meg a béke és a nemzetek biztonságának megóvására. Felemlíthetjük példának okáért a közgyűlés olyan fontos döntését, mint amilyen az egyöntetűen elfogadott döntés volt 1946 ban az atomenergia háborús célokra való felhasználásának tilalmáról és a nemzetköz; ellenőrzés bevezetéséről e tilalom betartására. Ilyen továbbá az a döntés, amelyet ugyanebben ez évben fogadott el a közgyűlés „a fegyverkezés általános szabályozását és korlátozását megállapító elvek" dolgában, amelyben a közgyűlés a Biztonsgi Tanácsot utasította, hogy dolgozza ki a szükséges javaslatokat a fegyverkezés, valamint a fegyveres arák általános szabályozására és korlátozáséra. üyen továbbá az 1947-i második közgyűlés ülésezésének döntése, amely a „az új háború propagandája és uszító- ellen teendő intézekdések"-ről szól, továbbá a döntések egész sora oly kérdésekben, amelyek a béke megőrzését célozták, vagy a nemz*tközi együttmunkálkodás más fontos problémáiról szóltak. Az ENSz előtt ma még élesebben rajzolódnak fel azok a feladatok, amelyek összefüggésben állnak az új háború veszélyének kiküszöbölésével, a nemzetek közötti együttmunkálkodás megszilárdításával, a béke és a nemzetek közti biztonság megerősítésével. Az ENSz megalakulásánál szükségesnek tartottuk, hogy tekintettel legyünk a mult komoly tanulságaira, az ENSz tapasztalatai tanulságaira, hogy azok meg ne ismétlődhessenek, hogy annaik hibái és elégtelenségei fel ne újuljanak. Az ENSz alapokmánya megállapítása szerint „központnak kell lennie, amely a nemzeteket összhangba hozza, hogy közös céljaikat elérjék". Az ENSz-nek gondoskodnia kell, hogy tagjai között az egyenjogúság elve érvényesüljön, politikai függetlenségük tisztelétben tartassék, valamint arról, hogy minden egyes állam területi érinthetetlensége tiszteletben tartassék, a Biz tonsági Tanácsban <t nagyhatalmak akció egység j és az egyhangúság elve érvényesüljön, mert a Biztonsági Tanács főfe'.elősséggel tartozik a nemzetközi béke és biztonság megőrzéséért. A Szovjetúnió mindig nagy jelentőséget tulajdonítok az ENSz nek. A szovjet kormány elnöke, Joszif Visszarionovics Sztálin már 1946-ban, közvetlenül az ENSz működésének megkezdése előtt méltatta ennek jelentőségét és rámutatott arra, hogy az ENSz a béke és a nemzetközi biztonság megőrzésére fontos szervezet. „E nemzetközi szervezet ereje —• mondotta akkor J. V. Sztálin elvtárs — abban rejlik, hogy az ENSz az államok egyenjogúságának elve alapján épült fel és nem egyiknek a másik fölötti uralmán. Ha az ENSz a jövőben az egyenjogúság elvét megőrzi, akkor bizonyára nagy pozitív feladatot fog betölteni az általános béke és biztonság megőrzésében." Ez az álláspontja a szovjet kormánynak az ENSz-szel kapcsolatosan. Ebből a szemszögből ítéli meg a Szovjetúnió e közgyűlésen feladatait. A Szovjetúnió úgy véli, hogy az őszinte együttmunkálkodásra való törekvés előfeltétele mellett az ENSznek minden nehézség ellenére teljesítenie kell és teljesítheti is kötelességét a haladó emberiséggel szemben, amely egy hatalmas mozgalomba egyesül az új háború veszedelme ellen, a békéért és a nemzetek boldogságáért. Ismeretes a Biztonsági Tanács feladata az ENSz rendszerében, amely főfelelősséggel tartozik a béke fenntartásáért. Ismeretes a felelősség, amellyel a Biztonsági Tanács öt állandó tagja, az öt nagyhatalom, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és a Szovjetúnió tartozik. Ezeknek a nagyhatalmaknak az egyértelműség és az egyezmény szellemében kell eljárniok és e nélkül a Biztonsági Tanács nem dönthet oly kérdésekben, amelyek a nemzetközi békére és biztonságra vonatkoznak, mert e kérdésekben a megoldást csak akkor lehet elfogadottnak tartani, hogy ha a szavazatok valamely döntésre nézve azonosak a Biztonsági Tanács valamennyi tagjának szavazatával. Nem kell bizonyítgatni, hogy nem lehet normális helyzetnek elismerni azt, ha a Biztonsági Tanácsban csak Vigyázz az időre, az anyagra és magadra. Elved: takarékosság legyen! S ez a harc lesz a végső a termelési veszteségek ellen. (Majakovszkij) A Kerületi Nemzeti Bizottságok országos értekezlete a Spsndler-Halomban Janečaová-Murinová munka- és nép.ó étiigyi megbízott beszédéből egyetlenegy tag is nincs jelen az állandó tagok sorából, vagy ha egy személy, amely igényt tart egy állam képviseletére, nem rendelkezik kormánya felhatalmazásával, annak a kormánynak a felhatalmazásával, amely az országban a hatalmat képviseli. De éppen ez a helyzet áll fenn a Biztonsági Tanácsban és egyáltalán az ENSz-ben Kínát illetően, amikor itt egy olyan személy lép föl Kína képviseletében, amely Kínát egynép jo^át és elutasítják a kínai Népmánytól, a Kínai Nénköztírsaság központi népkormányától nem bír felhatalmazással. Az USA delegációja a Biztonsági Tanácsban és egyes más országok delegációi, amelyek az USA-t támomogatják, durván tagadják a kinai nép jogát és eltuasítiák a kínai Népköztársaság azon követelésének teljesítését, hogy a Biztonsági Tanácsból zárják ki a kuomintang reakciós klikk maradványainak képviselőit. Nem akarják elismerni Kína egyedül jogérvényes küldöttét, Csan-Ven-tian elvtársat, akit a Kínai Népi Demokratikus Köztársaság központi kormánya nevezett meg, mint Kína képviselőjét az ENSz-nél. Sőt mi több, az USA törvénytelen | akcióival megsértik a Kínai Népi s Köztársaság területi integritását és egységét, amint az a tajwani akcióból is kitűnik, mert Tajwan elszakíthatatlan része Kínának, amiként azt az USA, Nagy-Britannia és Kína közt 1943-ban Kairóban kötött egyezmény megállapítja. Továbbá [ megsértették Kína integritását az amerikai katonai repülök is állandó határsértésekkel. Ami a koreai eseményeket illeti, az USA delegációja a Biztonsági Tanácsban egyes delegációkkal, amelyek az USA-t támogatják a törvénytelen és igazságtalan döntéseit egész sorát követte el a koreai kérdésben. Ezekkel a döntésekkel igyekeztek leplezni a Koreában kezdeményezett fegyveres intervenciót, amely mint köztudomású, hamarabb kezdődött meg, mintsem hogy a Biztonsági Tanács elfogadta volna a június 27-1 határozatot. A Szovjetúnió ezekkel a fontos kérdésekkel későbben kíván foglalkozni a közgyűlés további munkája során. Ennek ellenére a Szovjetúnió delegációja már most szükségesnek tartja annak hangsúlyozását, hogy a közgyűlés nem teljesítené kötelességét, ha nem használná ki egész befolyását, egész tekintélyét a koreai kérdés békés kiegyenlítésére, az igazságosság és a nemzetközi jog alapelvei szerint. Mig azokban az országokban, amelyek az Északatlanti Paktumhoz kapcsolódtak, vad fegyverkezési hajszát látunk, korlátokat nem ismerő, új háborúra törekvő propagandát, általános háborús pszichózist: ugyan- i akkor a Szovjetúnióban békés építő- I munka, alkotó munka folyik az or- ! szág valamennyi ereje a nemzetgaz- I dasásr feilődésén működik közre, a ' szovjet nép iólétének életszínvonalá- j nak emelésén. Ismeretes, hogy egy állam költ- f ségvetése visszatükrözi az egész illám életét, terveit, törekvéseit. Ha e szemszögből nézzük az Amerkai Egyesült Államok költségvetését, valósággal megdöbbent bennünket a katonai költségek óriási megnövekedése viszonvítia a háborút megelőző időkhöz. 1938, 1939-ben az USAban a katonai költségek 1077 millió dollárt tettek ki de 1948 és 1949ben a katonai célokra fordított ösb- . (Folytatás a 2. oldalon.) I Janečkovó-Murinová, munka- és népjólétügyi megbízott, a kerületi nemzeti bizottságok országos értekezletén elmondott beszédében főleg a serdülő ifjúság és a nőknek az iparba, a közlekedésbe és az építőiparba való sikeres besorozásával fog lalkozott. Az e célból való mozgósítás föfeladatait pontokba foglalta: 1. Sikeres toborzást végrehajtania bányászat és kohászat részére; 2. Az ifjúság érdeklődését a nehézipar és az építőipar szakmájára irányítani; 3. Jobb és állandó gondoskodással kialakítani a lehető legjobb feltételéket a serdülő ifjúság szaknevelésé hez. A szakmunkaerők számának emelésére akciót indítanak, amelynek keretében a nehéziparban dolgozó serdülakorúak naponta 6 órát fognak dolgozni és 3 óráit tanulni. Ezzel a szekképzetí serdülőkornak létszámát további 28 százalékkal emelik. Elsődleges feladat a bányászaiba éc ko hástaatba való munkástoborzás, amelyet a ROH, a CsISz. a Csehszlov.k Nőszövetség, a kerületi és járási nemzeti bizottságok és a tsnitók segítsé gével sikerült úgy irányítani, hogy az ifjúság nagy érdeklődést tanúsít gazdaságunk legfontosabb szakasza, a bányászat iránt. A nők iparba való toborzása terén a) serdülő lánvok kiválogatásánál 1« kell küzdeni úgy a lányok, mint a szülők előítéletét az '.part munkával szemben, b) Olyan munka- és anyagi feltételeket kell teremteni, amelyek lehetővé teszik, hogy a lánvokat az ötéves terv szempontjából legfontosabb szakaszokra nyerhessük megA serdülő ifjúság nevelésénél nagyon felelősségteljes feladat hárul a CsISz üzemi szervezeteire, amelyek már eddig is alkotó és kezdeményező munkával szereztek érdemeket. A lakosság 1946. évi összeszámlálásakor Szlovákiában 916.000 nő volt termelőképes korban Ez év végéig 636.000 nőt szándékszunk bekapcsolni a munkafolyamatba, ebből 452.000 mezőgazdasági vonalon dolgozik. A falusi munka gépesítésével a vidéki nőket bekapcsolhatjuk az ipari termelésbe anélkül, hogy ez káros következményekkel járna a mezőgazdasági termelésre. A női munkaerők to. borzasánál főleg a gyermekekről való gondoskodás kérdését kell tekintetbe venni. A gyermekgondozók felállítása eddig nem folyt a gazdaság szükségletének megfelelően. Ezentúl a gyermekgondozókat fóleg az üzemi negyedekben állítják fel, de a környék szükségleteiről is gondoskodnakEzzel kapcsolatban meg kell említenünk a „felszabadított háztartás" intézményt ,amely kitűnően teljesítette feladatát, kivéve a ruhák szállításának megszervezése és tervszerű végrehajtása terén mutatkozó hibákat. Eznknek kiküszöbölése feltétlenül s-i'íVcAo^ ahhoz. hofrv a „felszabadított háztartás" valóban segítséget nyújtson a dolgozó nőknek. A legmegfelelőbb megoldást abban látjuk, hogyha a mosodík további szervezését a közüzemek veszik át! A nők és a serdülő ifjúság mozgósítása egyike a legfontosabb feladatoknak, amelyeket a CsKP IX. kongresszusa kitűzött és minden erőnkkel azon leszünk, hogy ezen feladatokat teljes mértékben megoldjuk. Ú! élmunkásokat tüntettek ki a bratislavai árammódszeres építkezéseknél A bratislavai építkezési üzemek munkássága szeptember 19-én üzemi gyűlésre gyűlt egybe, amelyen 84 élmunkáskönyvecskét adtak át a bratislavai árammódszeres építkezések munkásainak. A szocialista verseny és az élninkásmozgalom nagy jelentőségéről Fojtik elvtárs, az üzemi tanács elnöke mondott beszédet. A kitüntetett élmunkások között találjuk Zub mérnököt is, aki a „tömeges lakdsépités" építkezése vezetője. Az üzem dolgozói lelkes tapssal jutalmazták Zub mérnököt, akit az üzemi tanács a legjobb élmunkásnak nevezett. Zub mérnök ezt a kitüntetést valóban megérdemli. Hivatalos óráin kívül számtalan éjszakát áldozott munkájának és terveket -o'gozott ki a munkamenet megjavítására és meg- | g/oraitására. Zub rr.árnók tervezése és odaadó munkája nem volt hiábavaló. Megkönnyítette a munkások dolgát az árammódszeres építkezéseknél. Az árammódszeres építőmunkások lelkiismeretes kötelességteljesítése sikerrel koronázta Zub mérnök terveit. Az egyes élcsoportok teljesítményei azt bizonyítják, hogy az új munkamódszerekkel, valamint az építkezési munkálatok gépesítésével növelni lehet a munka termelékenységét és a munkások keresetét, anélkül, hogy u munkás többet gürcölne. Az új élmunkások kitüntetésük alkalmával kötelezettséget vállaltak, hogy a kitüntetést úgy fogják megköszönni, hogy a folyamatban lévő 216 lakásegység építkezési munkálatait az előírt időre befejezik. A bratislavai árammódszeres éo'tSk sí^eí A bratislavai árammódszeres építők figyelemreméltó eredményeket érnek el az állami munkakatalógus szerint dolgozva, óránkénti keresetük 26—50 korona. A szeptember 4-től 18-ig terjedő élmunkásversenyek eredményei azt mutatják, hogy a munka termelékenysége jelentékenyen megnövekedett. A legjobb eredményeket Nagy élcsoportja érte el, amely az alapokat ássa. Normáját} 195 százalékra teljesítette és a eso- j port munkásai óránként 31 koronát keresnek A másk legjobb élcsoport a Hustek csoportja volt amely a be- ' tonalapokat építi és 178 százalékos telejsítményt ért el. A csoport tagjainak általános óránkénti keresete : 26.90 korona. I A vakolásban Török csapata érte el a legnagyobb teljesítményt, mert normáját 266 százalékra teljesítette. Litvák munká.*)csoportja 256 százalékra teljesíti normáját. A falazásban Hanzalik munkacsoportja a legjobb, amely tervét 348 százalékra teljesíti s utána Oros László munkacsoportja következik 242 százalékos teljesítménnyel. Konrád és Novosedlik munkacsoportjai 96 százalékos teljesítményt étnek el. Az építőmunkások körében az a hangulat uralkodik, hogy érdemes normájukat túlteljesíteni, mert ezzel nemcsak az építkezés ütemét gyorsítják, hanem keresetüket ls növelik.