Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-23 / 220. szám, szombat

- — OJ STO A Szovjetúnió újabb javaslatot terjesztett az ENSz elé 1950 szeptember 23 (Folytatás a 1. oldalról.) szeg 11.913 millió dollárt, 1949— 1950-ben pedig 13.148 millió dollárt. Ez annyit jelent hogy a katonai ki­adások 1949—1950-ben a háború előtti költségekhez képest tizenkét­szeresükre emelkedtek. Ezenkívül meg kell állapítanunk hogy ezek az összegek csak az egyenes katonai kiadások költségül. Figyelemmel kell lenni arra, hogy az Északamerikai Egyesült Államok költségvetése számbaveszl az Északatlanti Paktum más tagállamainak jelentős felfegy­verezését ls. Ezek a költségek az 1949—1950 esztendőkben 1359 millió dollárt tettek ki Az USA katonai költségei főként a koreai esemé­nyekkel kapcsolatosan emelkedtek. Az 1950—51-es év költségvetése, ame lyet nemrég hagyott jová az ame­rikai kongresszus, az egyenes kato­nai költségekre való kiadásokat, va­lamint a más országok felfegyvere­zésére fordítandó költségeket 16 mil­liárd dollárban állapítja meg és ebben még n !ncsenek benne az utólagos költségek, amelyekhez a kongresszus jóváhagyását kérte Truman elnök. E mellett meg kelj jegyezni, hogy az Északamerikai Egyesült Államok minden erejéből arra törekszik, hogy gazdasági és politikai befolyását rá­kényszerítse Nagy-Britanniára, Fran­ciaországra és egyes más országok­ra és őket a katonai költségek to­vábbi emelésére rábírja. A külpolitikai viszony kérdésében a Szovjetúnió a baráti kapcsolatok és az együttmunkálkodás megerősítését hangsúlyozta és hangsúlyozza vala­mennyi nemzettel, következetesen harcol minden katonai kalandorpoli­tika ellen, a béke és a nemzetközi biz­tonság veszélyeztetése ellen. A szov­jet állam megalakulásának első nap­ja óta következetes politikát folytat, amely a háború fenyegetésének ki­küszöbölésére és a béke megerősíté­sére irányul. A szovjet nép jogosan faltételezi, hogy békében lehet a leg­jobban biztosítani a szocialista épí­tés nagy céljainak megvalósítását és biztosítani a gazdasági és kulturá­lis fejlődést hosszú évek tartamára. A Szovjetúnió népétől távol állnak az expanziós tervek, oly törekvések, amelyeik más országok elnyomását céloznák, amely motívumok viszont a kapitalista országok ténykedésé­nek állandó jellemzői. A Szovjetúnió a békéért folyó har­cában kitartóan törekszik, hogy biz­tosítsa e harc sikerét a fontos intéz­kedések egész sorával, amelyek a bi­zalom megerősítését eredményezhetik a nemzetközi kapcsolatokban és el­távolítják az új háború borzalmait. Mint legfontosabb intézkedést e cé­lok megvalósítására, a Szovjetúnió a fegyverkezés korlátozását javasolta és javasolja, továbbá egy új háború propagandájának megbélyegzését és betiltását, az atomfegyver feltétlen tilalmát, e tilalom teljesítését, nem­zetközi ellenőrzés bevezetését. A fegyverkezés s a fegyveres erők kor­látozása már régen főtörekvése a bé­keszerető országoknak. Már 1946-ban elfogadta a közgyűlés azt a döntést, amely elismerte legalapvetőbb köve­telményként a fegyverkezés és a fegyveres erők korlátozását, prakti­kus intézkedéseket dolgozott ki e cél­ból és figyelemmel volt arra, hogy a fegyverkezés korlátozása a jelen­legi hadvezetés föfegyvereire és ne csak másodrendű tipusú fegyverekre vonatkozzék. A közgyűlés szükséges­nek tartotta az atomfegyver tilalmá­nak tárgyalásait meggyorsítani és a nemzetközi ellenőrzést bevezetni, mert csak ez biztosítaná azt, hogy az atom­energia kizárólag csak békés célokra lesz felhasználva. Vájjon szükséges-e különösképpen hangsúlyozni az említett intézkedé­sek különleges jelentőségét, a béke és a nemzetközi biztonság megerősí­tése szempontjából? Ezek a döntések az expanziós törekvésre súlyos csa­pást jelentettek azon csoportok szá­mára, amelyek nem vonták le a szük­séges tanulságokat a második világ­háború agresszív tervelőkészitőinek csődjéből. A fegyverkezés korlátozása, amely elősegítené a béke megszilárdítását, megfelel a nemzetek életérdekének, törekvéseinek és megkönnyítené a súlyos gazdasági terheket, csökken­tené az állandóan emelkedő költsé­geket, amelyek éppen a fegyverkezés vad hajszájával függnek össze. A fegyverkezés korlátozásában kü­lönlegesen komoly feladat hárul a nagyhatalmakra. A Szovjetúnió fon­tos javaslatot terjeszt elő, amely meg­állapítja, hogy szükséges, hogy e nagyhatalmak az 1950. esztendőben korlátozzák ma; fegyveres erejüket, szárazföldi katonaságukat, katonai légierejüket, haditengerészetüket, mégpedig egyharmaddal, annak ki­kötésével, hogy a fegyveres erők to­vábbi korlátozásának kérdése tekin tetében előterjesztést tesznek majd egy legközelebbi közgyűlésen. A háború veszedelme kiküszöbö­lésének a béke megerősítésének kér­désében rendkívüli jelentőséggel bír az atomfegyver használatának ti­lalma és a szigorú nemzetközi ellen­őrzés bevezetése. A szovjet kormány javaslata az atomfegyver használa­tának feltétlen tilalmát illetően, valamint szigorú nemzetközi ellenőr­zés bevezetése tekintetében a világ minden országának és a békevédők százmilliós tömegeinek őszinte he­lyeslésére talál, mert a nemzetek lel­kliismerete nem nyugodhat bele az atomfegyver alkalmazásának veszé­lyébe, amely fegyver az agresszió fegyvere, embertelen eszköze a töme­ges gyilkosságnak, a békés lakosság megsemmisítésének. A szovjet kor­mány mindig és most ls az atom­fegyver feltétlen betiltásának híve, követeli a hathatós és szigorú nem­zetközi ellenőrzést, amely biztosítja, hogy az atomenergiát nem lehet há­borús célokra felhasználni. A tudo­mány egyik legnagyobb felfedezését, az atomenergia felfedezését, amely gigantikus lehetőségeket ad a ter­melő erők fejlesztésére, a nemzetek jólétének biztosítására, nem szabad az emberek gyilkolására és megsem­misítésére felhasználni. Az atomener­mosak folyvást folytatják a béke elleni merényleteiket. Ezekhez csatla­koztak a háború újabb uszítói, akik nyíltan hirdetik hódító terveiket. Az új háborúnak e propagátora! között megnevezhetjük az amerikai politi­kai és állami élet számos felelős té­nyezőjét mint például Bradley tá­bornokot, továbbá Johnsont, a volt hadügyminisztert, Matthewst, a ten­gerészetügyi minisztert, Mac Arthur tábornokot é3 másoltat. Hogy milyen propagandával dol­goznak, az könnyen elbírálható Mac Arthur leveléből, melyet a katonai i veteránokhoz ntézett s amely tele van Kína és a Csendes-óceán vidé­ke elleni hódító tervekkel. Erről tesz tanúbizonyságot Matthewsnak, az USA haditengerészeti miniszterének nemrégen tett nyilatkozata, aki nem szégyelte békefrázisok mögé bújva támadó háborúra uszítan-. Johnson volt miniszter számos nyilatkozatá­ban ugyancsak nyiltan uszított há­borúra amelyben minden lehető esz­köznek, az atom- és a bakteriológiai fegyvernek alkalmazását is hangsú­lyozta. A háborús propaganda betiltása az egész világ nemzeteinek életérdeke. A Szovjetúnió kormánya felhívja a közgyűlést, tegyen meg mindent e giát kizárólag és teljes mértékben a j propaganda beszüntetésére, amely a békés építő munkák szolgálatéba kell állítani. Az ENSz kötelessége, hogy véget vessen az atomfegyver­nek és a többi tömeges embermészár­lásra való fegyvereknek. Ez az em­beriség millióinak követelménye. A Szovjetúnió kormánya szükségesnek tartja, hogy a közgyűlés kövessen el nemzetek közötti békés együttműkö­désnek és az ENSz alapjainak alá­ôsását célozza. Az Uyen propaganda nem maradhat büntetlenül és az ilyen propaganda bűnöseit felelősségre kell vonni. A Szovjetúnió kormánya, tekintet j tel arra, hogy a nagyhatalmak, íme­mindent azon intézkedések megváló- j Iyekne k legnagyobb lehetőségük van, sitására, amelyeket a közgyűlés e hogy befolyást gyakoroljanak a nemzetközi kapcsolatok kiszélestté­kérdésben már régebben jóváha- j gyott. hogy az atomfegyver feltétlen betiltását elérjük, valamint annak a kormánynak háborús bűnössé nyil­vánítását, amely elsőnek használná bármely ország ellen az atomfegy­vert. Az atomfegyver betiltása ellen, a /egyverkezés fokozásának korláto­zása ellen azok lépnek fel, akik a háborús pszihóztst szítják, akik új háborút propagálnak, új háborúra szőnek terveket és mindezt ham s állításokkal álcázzák, a »védielemről« beszélve és a Szovjetúnió békepoliti­káját megrágalmazzák. Nem az első esztendő ez, hogy az Északatlanti Paktum köré csoportosult országok fokozzák kampányukat, hogy egy új világháború kirobbantására a világ közvéleményét megdolgozzák Ez a propaganda nem gyengült, sőt erős­bödött mindenféle ürügy alatt, ami­nek csak egy célja van. hogy igazol­ják szégyenteljes fegyverkezési haj­szájukat. A Szovjetúnió e propaganda ellen már 1947-ben, majd 1948—49 eszten­dőkben fellépett. A közgyűlés határo­zatott fogadott el, amely elítélte az új háború propagálását. Ajánlotta az ENSz valamennyi tagállama kor­mányának, hogy tegyék meg a szük­séges intézkedéseket a békepropa­ganda megerősítésére, a nemzetek közötti barátságos kapcsolatok meg­szilárdítására és fejlesztésére. A leg­makacsabb háborús uszítók, Chur­chil, John Foster Dulles és még szá­sére, a hábo-ví me -akadályozás Íra, és a béke megszilárdítására személyes felelősséggel bírnak, ezért különösen fontosnak tartja, hogy az öt nagyha­talom — az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és a Szovjet­únió — a békére irányuló törekvéseit egyesítse, kössenek egymás között a béke megszilárdítását célzó egyez­ményt. Ez a paktum, amelyet vaía­mennvl békeszerető nemzet támogat, hozzájárulhat a kölcsönös bizalom metrszilSrditásának biztosításához és egyidejűleg az új háború veszedel­mének kiküszöbölését célzó kölcsö­nös elhatározáshoz, hory a nemze­tek biztonságát megóvják. A mult esztendő nagy nemzetközi események jegyében folyt le. Az fiszBkait'ipjnti bldkk és katonai vezér­kara fokozta támadó ténykedését. Az USA és számos nyugateurópai ország őrült hajszát folytat a fegyverkezés fokozásra és ugyancsak ebekben az országokban az utóbbi időben foko­zott mértékben folyik a propaganda az új háború kirotoban!t 4"=ára. Kísér­letek történnek Nyugat-Németország és Japán fölkeresésére és ezen orszá­gokban az elkövetkező támadá' sztra­tégiei bázisainak kiépítésére. Koreá­ban háború dühöng, amelyet külföl­di intervenciósok kénvszerítettek rá a koreai népre, amely füf»get'.ensé Béért és nemzeti egységéért harcol Eurónában még nem hegeditek be a sebek, amelyeket az elmúlt háború Okozott és Európa fölött már egy új háború veszedelme függ. Ilyen helyzet közepette a Szovjet­únió kormánya még elhatározoitab­ban harooi az új háború veszélye el­len olymódon, hogy következetest seinek egyesítése a célok érdekében; a közgyűlés elhatározza, hogy el­fogadja a következő nyilatkozatot: I. A közgyűlés elítéli a számos or­szágban folyó új háborús propagan­dát és felszólít minden államot, tilt­ben és hangsúlyozottabban folytatja sák el országukban az ilven propa­a békére és a nemzetek közötti ba "" •-»-•-••-» — — rátságra irányuló politikáját. — A szovjet küldöttség a Szovjet­únió kormánya megbízásából, a béké­nek és a népek biztonságának meg­szilárdítása és a háború veszélyének megszüntetése érdekében a követke­ző nyilatkozatot terieszti a közgyűlés elé: „Nyilatkozat az úi háború veszélyé­nek elhárításáról, a béke és a népek biztonsága megszilárdításáról. Tekintetbe véve, hogy az ENSZ legfontosabb feladata a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, a né­pek baráti kapcsolatainak, együttmű­ködésüknek megszilárdítása és fej­lesztése a nemzetközi problémák meg­oldása érdekében: kifejezve a szilárd eltökéltséget az új háború veszélyének elhárítására és osztva a népek törhetetlen béke­akaratát, amely a stockholmi felhívást támogató aláírások százmillióiban fejeződött ki: az emberiség ellen iránvuló legsú­lyosabb nemzetközi bűncselekmény­nek minősítve az atomfegyver és az egyéb tömeggyilkos eszközök alkal­mazását, kiindulva ezzel kapcsolatosan a közgyűlésnek 1946-ban elfogadott egyhangú határozatából, amely ki­mondja az atomenergia háborús fel­használása eltiltásának szükségessé­gét; megállapítva, hogy Koreában és a Csendes-óceán más körzeteiben folyó események ú i erővel támasztják alá azt a tényt, hogy a béke és a népek biztonsága ügyének szempontjából renkívül fontos és időszerű a Bizton­sági Tanács öt állandó tagja — kikre különös felelősség hárul a nemzetkö­zi béke fenntartásáért — erőíeszíté­gandát, a bűnösöket pedig vonják fe­lelősségre. 2. A közgyűlés a népek lelkiisme­retével és becsületével ellentétesnek, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez tartozással összeférhetetlennek minő­síti az atomfegyvernek, mint agresz­sziós tömeggyilkoló fegyvernek hasz­nálatát, kin-ilvánitia az atomfegyver feltétlen eltiltását és szigorú nemzet­közi ellenőrzés létesítését e tilalom pontos és feltétlen végrehajtása fe­lett. A közgyűlés ezzel együtt kijelenti, hogy az a kormány, amelv elsőként alkalmazza bármely ország ellen az atomfegyvert vagy más tömeggyil­kos eszközt, bűncselekménvt követ el az emberiség ellen és háborús bű­nösnek minősíti. 3. A közgyűlés a béke megszilárdí­tásának szükségességéből kiindulva és a Biztonsági Tanács állandó tag­jaira a béke biztosítása terén háruló különös felelősséget tekintetbe véve, egyhangúan kifejezi kívánságát: a) hogy az USA, Nagy-Britannia. Franciaország. Kína és a Szovjetúnió egyesítsék békés erőfeszítéseiket és kössenek egymás között egyezményt a béke megszilárdítása érdekében; b) hogy ezek a nagyhatalmak az 1950. év folyamán egyharmadával csökkentsék jelenlegi fegyveres erői­ket (szárazföldi csapataikat, minden­fajta légi haderejüket. haditengeré­szetüket) azzal, hogy a fegyveres erők további csökkentésének kérdését a közgyűlés egyik legközelebbi ülés­szaka tárgyalja meg." Visinszkij elvtárs végezetül felhív­ta a közgyűlést, halad ion eltökélten a békének és a népek együttműködése megszilárdításának útján. A nyitrai kerületben 51.150 kg mézet vásárolnak fel A nyitrai kerületben összesen 42.334 méhcsaládot tenyésztenek. A méhtenyésztésben a nyitrai kerület­ben a komáromi járás áll az első he­lyen 4645 méhcsaláddal, az utolsó he­lyen pedig a surányi járás 637 méh­családdal. önkéntes egyezség alap­ján a nyitrai kerület méhtenyésztői elhatározták, hogy az idei mézter­mésből 51.150 kg-ot szolgáltatnak be. Két kiváló élcsoport a „Montostav"-üzemnél A bratislavai irammódszerts építkezéseknél két kiváló csoport dolgo­zik, amelyek kitűnően teljesítik kötelességüket és példát mutatnak a többi dolgozóknak. Az egyik a betonosok csoportja, a másik az előké­szítő munkát végző munkásoké. Mindegyik élcsoportnak 10 tagja van és ezek a munkások mind egy faluból valók. És figyelemreméltó, hogy a két csoportnak mind a húsz tagja élmunkás, Élmunkásókká öníudatosságuk tet- élirvurakásváltás hetében egyre növel­te őke<t. Munkahelyükön a legnagyobb ték munkateljesítményeiket. Maga­rendet tartják. Élénken bekapcsolód­tak a szocialista versenyekbe is. Az <yf izoof et néft átalakítja h a gáját További hatalmas békeépítkezések a Szovjetúnióban Vízierőmű a Dnyeperen is, csatornák Dél-Ukrajnában és a Krím északi részén a Szovjetunió minisztertanácsa megtárgyalta a kachovkai vízierőmü építését a Dnyeper folyón, valamint a délukrajnai és a K Hm félsziget északi részén építendő csatorna kérdését, amelyekkel Ukrajna déli terü­leteit és a Krím félsziget északi részét vizzel akarják ellátni. Hogy biz­tosítsák a mezőgazdasági növények magas és állandó hozamát Ukrajna déli száraz vidékein és a Krim északi területén, valamint a gyapot és a búza fokozottabb termelését és az állattenyésztés gyorsabb kifejlesztését ezeken a vidékeken, úgyszintén a villanyenergia szolgáltatását a mező­gazdaság és az ipar számára, a Szovjetúnió minisztertanácsa elhatá­rozta: 1. Öntözőrendszer kiépítését 1.5 j b) A délukrajnai csatorna kiéptté­millió hektárnyi területen és további ' sét, amely a Dnyeperből kapja a vl­1,700.00 hektárnyi terület öntözésé- ; zet, 600—650 köbmétert másodper­re Dél-Ukrajnában és a Krim északi ; cenként és annak folytatásaképpen részében. Továbbá elhatározta egy új az északkrimi csatorna felépítését a vidékein Mindkét villanyerőmtitelep kiépítését a Dnye- Krim félsziget sztyeppés per folyón a mezőgazdaság és az ipar keresztül egész Kercsbe villanyenergiával való ellátásának biztosítására. Ebből a célból a minisztertanács elhatározta: a) vlllanyerőmütelep kiépítését a Dnyeper folyón Kachovka város te­rületén 250.000 kilowattos kapacitás­sal és 1 miliárd 200 millió kilowatt évi villanyenergia termeléssel átlagos vízállás mellett, valamint 14 mil­liárd köbmétert befogadó víztartály, gátak, duzzasztók kiépítését. csatorna hosszúsága 550 kilométer. c) Gát építését víztartállyal a Mo­locsnaja folyó mentén Melltopoltól északra 6 milliárd köbméternyi befo­gadóképességgel és vízierőmü felépí­tését a gát mellett 10.000 kilowatt­nyi kapacitással, valamint kisebb víztartályok építését a csatorna men­tén, legkevesebb 1 milliárd köbmé­ternyi befogadóképességgel. d) Csatorna épitését 60 kilométer hosszúságban Aszkania—Nova-Ka­chovka vonalon, amely összeköti a délukrajnai csatornát a kachovkai víztartállyal, amely a körülfekvő területeket a víz természetes esése által vízzel látja el e) Nagy szétágazó öntözöcsator­nák építését 300 kilométernyi hosz­szúságban a Molocsnaja folyó men­tén fekvő víztartályból Nogajszkoba, a kachovkai víztartályból Kraszno­znamjonkibe, merítöállomásokkal a csatorna mentén. 2. A délukrajnai csatorna az észak­krimi csatorna és a kachovkai vízi­erőmü körzeteiben elvégezni; a) 1,200.000 hektárnyi föld öntözé­sét az Ukrajnai Szovjet Köztársa­ság chersoni, záporozsszkei, nikolaje­vi és dnyepropetrovszki körzeteiben, amibe beszámítják 500.000 hektár­nak csatomázását. b) 1,700.000 hektáron Ukrajnában és Krim vidékén víziszolgáltatást rendszeresíteni. c) Széltörők segítségével Ukrajna sztyeppés vidékeit, valamint Észak­Krim vidékét termékennyé tenni. sabb munkateljesítményeikkel a mun­ka úttörőinek sorába lép'ek; élmun kások lettek. Nemrégiben kapták meg az élmunkáskönyveket is, amelyekre nagyon büszkék. Mindkét csoport az új állami ka­talógus szerint dolgozik. Átlagos óra­bérük 25—35 Kčs körül mozog. Tel­jesítményük eléri a 155—175 száza­lékot is. Teljesítményüket azonban nem egy esetben már 200 százalékkal is túllépték. Az épületen május óta dolgoznak a két csoport tagjai, akik megértették a KSS IX. kongreszusának határoza­tait és ezért még júniusban bekap­csolódtak az élmunkáemozgalomba és a szocialista versenyekbe. Az el­sők között voltak, akik ez új állami katalógus szerint kezdtek dolgozni. Ebben igen nagy szerepe volt Nagy Gyulának, a betonos-csoport vezető­jének. Sikerült megszerveznie ezt a két élcsoportot, amely a jó szervezés következtében a betonosoknál 178 százalékos, az ásás; munkálatoknál 195 százalékos eredményeket ér el naponként. A csoportok naponta 9—10 órát dol­goznak, hogy szombaton hamarabb utazhassanak haza és ne legyen idő­veszteségük, ha hétfőn késnének. Nagy Gyula, H úszta Béla, Nagy Ferenc, Banbícs József, Illés János, Borka Ferenc. Illés Ferenc, Kiss Jó­zsef és Embér József a betonos cso­por ttagjai, az előkészítő munkálato­kat végző csoportoké pedig: Illés József, Borka Lajos. Madarász Fe­renc, Juhász Ferenc, Borka József, Illés Imre, Szőke Imre, Ludas Gyula és Kiss Dénes. Ezek az élmunkások mind példá­san dolgoznak a bratislavai lakás­építkezéseken. Teljesítményeikkel és munkalendüle-tükkel a többi építő­munkásokat is soraikba vonják. 1

Next

/
Thumbnails
Contents