Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-22 / 219. szám, péntek

1950 Broptember 2Í U J SZO BEL- ÉS KÜLFÖLDI LAPSZEMLE SZABAD NÉP A rövidesen bekövetkező magyar­országi tanácsválasztásokkal kap­csolatban a magyar dolgozók pártjá­nak központi lapja igy ír: Üj nagy csata győztes megvívásá­ra készül az egész ország népe; a helyi tanácsok megválasztására. A tanácsválasztás a magyar népi demokrácia történetének, népünk éle­tének nagyfontosságú eseménye. A tanácsok újabb kézzelfogható bizony­ságai lesznek annak, hogy nálunk minden hatalom a dolgozó népé, hogy az országvezetés ügye gond­ja egyre inkább a munkások, dol­gozó parasztok, értelmiségiek, kis­emberek, a nők és az ifjak legszéle­sebb rétegeinek, minden hazáját sze­rető dolgozónak gondja, személyes ügye. A tanácsok nemcsak lehetővé teszik és megkövetelik a dolgozó nép tevékenyebb részvételét a hatalom gyakorlásában, hanem még szoro­sabbra fűzik népünk egységét is ... Pártszervezeteink harci jelszava le­gyen most: minden erőt a választási harcra, előre a népfront győzelméért, előre a tanácsok ügyének győzel­méért. Ügy harcoljunk ezért a győ­zelemért, hogy közben növekvö len­dülettel folyjon üzemeinkben a béke­tábort erősítő munkaverseny a szán­tóföldeken az őszi munka, kovácso­lódjék még szorosabbá és szilárdab­bá Pártunk és a dolgozó nép nagy barátsága, népünk egysége. Igy vívhatjuk meg győztesen a választási harcot, így vihetjük dia­dalra a nép hatalmának megtestesi­tő't, a tanácsok ügyét — és ezzel te­hetünk újabb szolgálatot a béke szent ügyének. ZSENMINZSIBAO A kínai kommunista párt lapja vezércikkben emlékezik meg a Kína elleni japán támadások megindulásá­nak 19. évfordulójáról: Az ameri­kai imperialisták az 1941 decembe­rében kitört japán-amerikai hábo­rúig támogatták a japán terjeszke­dést, a Szovjetúnió és a távolkeleti népek ellen, hadianyaggal és fontos nyersanyagokkal. Az USA -a japán fegyver-letétel óta igyekezett újjá­éleszteni a japán fasizmust és támo­gatta Csankajseket a kínai nép pusz­tításában A kínai nép győzelme után az USA reakciós vezetői fegyverrel támadtak Formóza szigetéré, és a koreai intervenciójuk során megsér­tették Kína területét. Mindez a régi japán imperialista politika ismétlése. Az amerikai imperializmus, amely még a japán imperializmusnál is ke­gyetlenebb és gonoszabb, sokkal na­gyobb akadályokkal áll szemben, mint azelőtt a japánok. A béke erői az egész világon megnövekedtek. Kí­na ma mérhetetlenül erősebb mint 19 évvel ezelőtt. Az amerikai impe­rializmust még súlyosabb vereség várja, mint amilyent a japán impe­rializmus elszenvedett. A kínai nép kiverte az USA lakájait, Csankajsek bandáját és elég erős ahhoz, hogy a népi kormány és a Párt vezetésével elbánjon az új amerikai támadókkal is. OBSERVER Az angol sajtó élénken foglalkozik a kínai népi kormány tagságának kérdésével. Az Observer, ez a Jobbol­dali angol lap élénken támadja az USA politikáját, és beismeri, hogy a kínai népi kormány a nemzetközi jog alapján követeli felvételét az az ENSz-be: Végtelenül fonák helyzet, hogy Kí­nát a Taiwan szigetére menekült becstelen csonka Kuomintang-roncs képvisel', amelynek legcsekélyebb esélye sincs arra, hogy ismét vissza­szerezze a hatalmat. Kína népi kor­mányát azért kell elismerni, mert kétségkívül ez Kína kormánya. NÉPSZAVA A tervkölcsön-nyeremények első sorsolásának befejezéséről ad számot a magyar szakszervezetek központi lapja. Az első nyereménysorsolás ne­gyedik és egyben utolsó napján Su­lyok Béla államtitkár mondott be­szédet: Mindannyiunk számára győzelem volt a tervkölcsön-sorsolás és azok akik most nem nyertek, együtt örül­nek a szerencsés nyerőkkel, örülnek azért, mert világossá vált előttük, hogy a mi államkölcsönünk, amely a szó valódi értelmében népi kölcsön, bőven hoz kamatott mindenkinek, nyerőnek és nem nyerőnek egyaránt. Félév múlva sor kerül az új sorso­lásra. Addig zárjuk még erősebbre sorainkat és dolgozzunk még jobban a magunk és a szocializmus felé ha­ladó hazánk üdvére. NOVA BORBA A jugoszláv emigránsok lapja leg­utóbbi számában hírt ad arról, hogy a jugoszláv dolgozó parasztság a leghatározottabban ellenszegül T.toék rendeletének. Casinban a parasztok fegyverrel a kezükben léptek fel a rendőrség el­len és több rendőrt agyonlőttek, so­kat pedig megsebesítettek. Azok fe­lett, akik résztvettek ebben a fegy­veres felkelésben, Szarajevóban ítél­keztek és 20 személyt halálra ítéltek. A dolgozó parasztok Glinán is szem­beszáltak a rendőrséggel, aminek tömeges letartóztatás lett a vége. Csupán egy alkalommal több m nt 200 parasztott tartóztattak le. Hrvat­szki Leszkovacról érkező hírek sze­rint a felfegyverzett munkások és parasztok csoportjai az erdőkből foly tatnak harcot a titóisták ellen. Ti­toék fosztogatásai miatt Kordunban Likában, Bainában és Nyugat-Bosz­niában is nyilt lázadások törtek ki. r Ezek a most még csak helyi jel­legű, de bátor lázadások és fegyve­res felkelések világosan bizonyítják, hogy Jugoszlávia diolgoző népe egyre szervezettebben lép fei Titoék erő­szakossága ellen. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy a kommunisták és forradalmárok illegáľs csoportjai egyre nagyobb mértékben sorakoz­tatják fel maguk mellé a jugoszláv dolgozókat. PRAVDA A moszkvai Pravda a »Hitleri ge­nerálisok « című cikkében ezeket ír­ja: A földeken még mindenfelé látni lehet a széjjelvert német tankok ma­radványait. Ez minden, ami megma­radt az ünnepelt hitleri tábornoknak Guderiánnak tankcsapataiból, aki a legodaadóbb híve és tábornoka volt Hitlernek és a »vezér« mellett ma­radt majd az utolsó napig. Guderián tankjai megsemmisültek, ö maga a bajorországi villájában él most és amerikai újságírókkal folytat eszme­cserét. Ezen beszélgetések egyikéről olvashattunk a »United Status News and World Report* című hetilapban, amelyben tiszta képet nyerhettünk arról, hogy Hitler egykori tanács­adója ma Truman elnök katona* ta­nácsadója. Értekezést irt arról, me­sélte büszkén hogy hogyan kell há­borút viselni a Szovjetúnió ellen és — mint mondotta — ezt az érteke­zést Truman is áttanumányozta, sőt egyetértett vele és munkája sok ka­tonai 3>tényezö« számára ma biblia Amerikában, Guderián bölcsesége nem nagy. Az amerikaiaknak egy erős német hadsereg kiépítését java­solja, készségesen megosztja ameri­kai tanítványaival a haderő megszer­vezésére vonatkozó tapasztalatait, ugyanakkor mélyen hallgat azokról a tapasztalatokról, amelyeket Orosz­országból való menekülése folyamán szerezhetett már tankok és ágyúk nélkül. Guderáin az amerikai fogság­ban megtartotta a fasiszta német ge­nerálisok felfuvakodottságát. Felté­teleket szab és újabb német táborno­kokat tói előtérbe. Igy Er ch von Mannsteint, aki ugyancsak kétszer mérte fel a szovjet földeket, kelet felé lépésbén, nyugat felé hasmánt. Követeléseket szab, amiből világos­sí válik, hogy a fasizmusnak ameri­kai megújításával Nyugat-Németor­szágban a hitleri emberek agressív étvágya is nagyot nőtt. Adjatok csak a hitleri tábornokok kezébe fegwert és nem egyenlő jogot fognak köve­telni hanem valamennyi tábornok feletti főparancsnokságot. OBRANA LUDU A Népi hadseregünk központi lap­ja Hruska hadosztálytábornoknak a hadsereg tagjaihoz intézett beszédét ismerteti: A München előtti kapituláns bur­zsoá hadsereget Gajda, Prchala, és Sirovy-szerü alakok vezették, akik a csehszlovák nép árulói lettek, elad­va a hazát Hitlernek. Ezért oly nagy a különbség a mai hadsereg, a dol­gozó hadserege, népi demokratikus köztársaságunk nagy harcosának, Klement Gottwaldnak hadserege és a burzsoá hadsereg közt. Ma bizto­sítva is jobban van hadseregünk, mert köztársaságunkat három oldal­ról békeszerető népi demokratikus országok határai övezik és közvetlen határunk van a nagy Szovjetúnióval, legjobb barátunkkal és védelmezőnk­kel. Éppen ezért fogják ifjú embe­reink köztársaságunkat még jobban védelmezni.. Korea hősiesen harcoló népe például fog szolgálni fiatal ka­tonánknak. Mai katonapolitikai ön­tudatosság szempontjából például szolgálhat és úgy fogjuk őket vezet­ni hogy tudatosítsák és megértsék, hogy mily rendkívüli fontcisággal bír szabadságunk és függetlenségünk biztosítása szempontjából c. Szoviet­únióva] és r többi népi demokrati­kus országokkal való szövetségünk. Szergej Alexandrovícs Jeszenyin költészete és sorsa (1895—1925) Amidőn a kulturális jelentősé­gű évfordulók naptárának figyel­meztetése felidézi Szergej Alexan­drovícs Jeszenyin emlékezetét, aki 1895 szeptember 21-én született, mindjárt hozzátehetjük, hogy ez a költő — bár szülőhelye, a rja­zánt kormányzóságban lévő Kon­sztantinovo ma a Jeszenyinovo ne­vet viseli s 30 éves korában be­következett halála általános rész- { vétet keltett — nem tartozik a { szellemi élet nagy zászlóvivői { közé azokban az Októberi Forra­dalmat közvetlenül megelőző és követő években, amelyek Jesze­nyin mindössze tíz évre nyúló iro­dalmi munkásságának (1916—1925) keretét képezik. Faluhelyen született, földműves­sarj volt s Lunacsarszkij a falusi értelmiséghez tartozónak, sőt fél­fculák származásúnak nevezi. Ezt a költőt az orosz falu tartotta va­rázsában, azonban a régi, kapita­lista-korabeli falu jómódú paraszt­ságának világa. Népies nyelvmű­vészetével kiváló verstechni­kájiával eriől ad idillikus képet, ennek életét szövi be emlékeibe, amelyek költői élményeivé vál-, tak. 16 éves korában elvégezte a fa­lusi egyházi iskolát, mely egyszer­smind néptanítói / képesítést is adott. 1912-ben Moszkvába, azután 1914-ben Pétervárra került. Kap­csolatba jutott a földalatti bolse­vista mozgalommal, de ép kul'ák származása szomjóságot kelt ben­ne hírnévre és gazdagságra s más irányba tereli. A polgári társadalom alkonyán a dekadens irodalom ingoványá­ba sodródik Jeszenyin- Ö, aki népies írókat tartott mestereinek, vallá­sos színezetű szimbolizmus f^lé tájékozódik. Faluról bekerült a bomlásban lévő polgári értelmi­ség" körébe, ahol kadétpárti pro­fesszorok a forradalmi cselekvés és a marxi gondolatok ellen for­dultak s az elméket a társadalmi valóséig követelményeitől elfordít­va, elvont és misztikus ideák li­dércfénye felé csalogatták. Jesze­nyin költészetében a frissnek és idillinek induló, bár régi szabású falusi romlatlanság atmoszférája összekeveredik a pétervári bur­zsoá irodalmi szalonok édeské­sen illatosított levegőjéből. Belefojtva e hibrid és maradi szellemiségbe, Jeszenyin valahogy elveszti a helyes tájékozódás ké­pességét. Üdvözli ugyan a februá­ri és az októberi forradalmat, de az utóbbit egészen tévesen a pol­gári demokrácia betetőzésének látja. Ö maga is egy, a szimboliz­mus perifériájára tartozó irodalmi irányt kezdeményez, amelyet ipna­zsinizmusnak nevezett. (Image franciául képeit, költői képet je­lent.) Mikor a Nagy Október győ­zelme után a Bolsevik Párt hősi harcra szervezi a munkásokat és parasztokat a külföldi beavatko­zók és a fehérgárdisták ellen, Je­szenyin megmarad efemer eszté­tikai jelenségek túlzott csodálatá­nál. (Egy akkori táncosnőnek. Izi­dora Duncannak művészete ejtette meg.) Jeszenyin szellemi és irodalmi bolyongások áldozatává lett- Mű­vészi adománya nem segítette ab­ban, hogy a saját és osztályának kötöttségéből, múltjából átlépjen abba az élő jelenbe, amellyel ben­sőséges kapcsolatot kellett volna teremtenie. Mikor 1925 július el­sején az SzK(b)P XII. kongresz­szusán meghozták a nagyhírű ha­tározatot a „Párt politikájáról az irodalom területé ' s ez a ha­tározat arra irányult, hogy az SzK(b)P bölcs irányításival az útitárs írókat átvezesse a kommu­nista ideológia és a proletár-rea­lizmus vonalára, ez elkésve jött a tehetséges, de ak'.or már egész 'lényében meghasonlott útitárs­író, Jeszenyin felrázására. Sas Andor. JjíiLnkáiljtö^z&uík u^dk Munkában a besztercebányai gimnázium Szeptember 1-én megnyíltak a besztercebányai gimnázium kapui, hogy látogatói hozzáfogjanak az örömteljes munkához. Az igazgató ünnepélyesen megnyitotta az iskola­évet, majd a tanuló ifjúság szocialis­ta munkakötelezettségeket vállalt. Zdenek Nejedlý iskolaügyi miniszter elvtárs, Sykora Ernő iskolaügyi meg­bízott elvtárs és Teluch Margit kép­viselőnő beszédei buzdítóan hatottak az ifjúságra. Az egyesített fiú- és Ieánygimná­zim CsISz heyícsopprtja azzal kezdte meg az új iskdfeévben működését, hogy közös gyűlésén felháborodását fejezte ki a koreai nép brutális bom­bázása miatt az amerikai imperialisták és a többi intervenciós állam részéről Az ifjúság és tanári kar 5000 koro­nát gyűjtött, hogy legalább ezzel a csekély összeggel segítse a szenvedő és békére vágyó koreai gyermekeket. A Biztonsági Tanács elnökségéhez a következő sürgönyt küldték: „A besztercebányai Sládkovič-gim­názium fiú és leány tanulóifjúsága mélyen felháborodott, tudomást sze­rezve a koreai gyermekek-, asszo­nyoknak, öregek- és betegeknek az intervenciós hadsereg által való bestiá­lis öldökléséről, lakóházak, iskolák és kórházak bombázásáról. Nyomatéko­san követeljük, hogy hagyják béké­ben élni a koreai népet, az imperialis­ták vonják vissza hadseregüket Ko­reából, amelynek népe pusztítás he­lyett építeni akarja országát, hogy a világ többi békeszerető népével együtt örülhessen a munka áldásai­nak. Hogy tényekkel is bizonyítsuk a békeszerető koreai nép iránti együtt­érzésünket, 5000 koronát gyüjtöttünk a koreai gyermekek megsegítésére. Megfogadjuk, hogy minden erőnkkel azon leszünk, hogy elősegítsük hazá­jukban a béke megvalósulását. A Korea békéjét feldúló háborús uszító­kat és méregkeverőket figyelmeztet­jük: El a kezekkel Koreától!" Szeptember 4-én este az intézeti CsISz-szervezet testületileg résztvett a Národný Dómban (Nemzeti Házban) a kommunista ifjúmunkás-szervezet harmincéves évfordulója alkalmából megtartott ülésen. Szeptember 6-án és 7-én Beío elv­társ, az intézet volt növendéke, aki már harmadik éve tanul a leningrádi egyetemen, előadást tartott a Szov­jetunióról. Az előadás után élénk vi­ta indult meg főleg a komszomolról és a szovjet iskolarendszerről. A ta­nuló ifjúság olyan nagy érdeklődést tanúsított a világ első szocialista álla­ma iránt, hogy a gimnáziumban meg­alakult a Szovjetbarátok Szövetsé­gének helyicsoportja. Az új szövetség tagjai elhatározták, hogy levelezni fognak az egyik leningrádi tanuló­intézet növendékeivel. Szeptember 11 -én este az intézef növendékei a tanári testület vezetésé­vel résztvettek a salgótarjáni bányá­szok kultúrbrigádjának ünnepélyes fogadtatásán, amely a vörös hadsereg hőseinek emlékoszlopánál folyt le. Az üdvözlő beszédek elhangzása után a magyar bányászok megkoszorúzták a vörös hadsereg hőseinek emlék­művét. Az ünnepély után a magyar ven­dégek a Nemzeti -Ház nagytermében magasszínvonalú kultúrestet tar­tottak a csehszlovák Szovjetbarát Szövetség rendezésében. Az egész estély a szlovák és magyar dolgozók testvérisége szellemében folyt le. J. H., Besztercebánya. A komáromi körzeti műhely gyásza Nagy gyász, súlyos veszteség érte a komáromi körzeti műhely dolgo­zóit. Üzemünk egyik kimagasló alak­ja, '— Garai Gyula élmunkás — szep­tember 13-án hirtelen meghalt. A 63 éves Gyula bácsi, a szaktár­sak mintaképe, a fiatalok megértő ta­nítómestere, szakmájának kiváló is­merője 1904-től volt a vas-és fémmun­lias szekszervezet tagja. Képességeit kifejlesztve, üzemünk közmegbecsü­lésben álló élmunkása lett. Hirtelen halála mélyen megrendí­tette üzemünk munkásságát. Hiá­nyozni fog közülünk, de szelleme itt él majd közöttünk, mert jó elvtárs módjára munkamódszereit átadta munkatársainak, akik igyekeznek pó­tolni a hiányt, amely utána maradt. Az ötéves terv sikeres befejezésébe vetett feltétlen hite ösztönzi utódait is, hogy az általa abbahagyott felada­tokat megvalósítsák és sikerre vi­gyék. Garai Gyula elvtárs temetése szeptember !6-án, szombaton délután 3 órakor volt a komáromi római kato­likus temetőben nagyszámú tisztelői; hozzátartozói, a körzeti műhely dol­gozói és a bálványi üzemi tanács tag­jainak jelenlétében. Az üzemtanács neveben Bese elvtárs alelnök mondott búcsúbeszédet. A friss sírra üzemünk munkásai utolsó üdvözletként hatal­mas rózsakoszorút helyeztek. / .Hollós L.. körzeti műhely Komárom. Magyar kultúrelőadás Felsőhágin Szeptember 13-án este kellemes meglepetés érte a felsőhági szanató­rium kezeltjeit. A salgótarjáni munká­sok szovjet-magyar kultúrcsoportja jött el hozzánk, hogy kultúrműsorral szolgáljon. Felsőhágin ez volt az első magyarnyelvű előadás. Meglepetés­szerűen jöttek, úgyhogy nem is tud­tunk kellőképpen felkészülni fogadta­tásukra. Mind a magyar, mind a szlovák ke­zeltek izgatottan várták az előadás kezdetét. Hét órakor helyezkedtünk el a nézőtéren. A színpadot csehszlo­vák és magyar nemzeti színek díszí­tették. Végre széjjelhúzódott a függöny. Lélegzetünk is elállt a gyönyörű lát­ványra: gyönyörű színpompás nép­viletbe öltözöttt fiúk és lányok álltak a színpadon. Szlovák, és magyarnyelvű üdvözlő beszédek hangzottak el. Magyar rész­ről Galan kultúrtárs, a helybeli CSE­MADOK elnöke üdvözölte a vendé­geket Közép-Európa legnagyobb tüdő­beteg szanatóriumában. Kifejezte azt a reményét, hogy az előadás még szo­rosabbra fűzi a csehszlovák-magyar barátságot és még közelebb hozza egymáshoz a két népet. A köszöntő Sztálin. Gottwald, Rákosi elvtársak éltetésével és hatalmas tapsviharral ért véget. Ezutári az énekkar eléne­kelte a csehszlovák és magyar Mun­kaindulókat. A műsor várakozáson felül gazdag és gyönyörű volt. A kultúrcsoport be­mutatott magyar, orosz és csehszlo­vák népitáncokat, dalokat és zeneszá­mokat. Olyan rátermettséggel adták elő a műsorszámokat, hogy minden­kit meghódítottak. Nehéz lenne eldön­teni, hogy melyik csoport műsora tet­szett 'a legjobban, a nemzeti viselet­be öltözött lányok tánca vagy az ét­ceshangú, vidám, izmos munkásfiúk éneke, vagy a kitűnő zenekarok, a harmónikaegyüttes szívet-lelket gyö­nyörködtető muzsikája? Egyformán szép volt valamennyi és nekünk itteni magyaroknak egyenesen megható volt. A műsor végeztével Ismét Galan kultúrtárs mondott köszönetet a mű­élvezetért, majd átnyújtottuk a kul­túrcsoportnak a felsőhági magyar be­tegek ajándékát: a Sztálin-csúcs be­rámázott képét, ök sem maradtak azonban adósok. Csoportjuk fényké­pén kívül a salgótarjáni gépgyár és vasöntöde nemzeti vállalat egy Omega-típusú tűzhely modelljét aján­dékozta a szanatóriumnak. A kultúrcsoport vezetője búcsúzta­tó beszédet mondott, amelyet ismét Sztálin, Gottwald. Rákosi elvtársak éltetése és tapsvihar követett, majd közösen elénekeltük az Internacio­nálét. Igazán emlékezetes lesz nekünk ez az este. Csak azt nem tudjuk ma­gunknak megbocsátani, hogy nem ré­szesítettük őket abban a fogadtatás­ban, amit megérdemeltek volna. Ok adták meg nekünk, felsőhágii magyar betegeknek az igazi képet arról, ho­gyan kell a tiszta, értékes szocialista népi kultúrát ápolni. Abban a reményben, hogy még sok ilyen kellemes . és boldog kultúr­élményben lesz részünk, ez úton mon­dunk köszönetet még egyszer a sal­gótarjáni gépgyár és vasöntöde n. v. dolgozóinak Felsőhágiban megtartott kultúrelőadásukért. Macsánszky Tivadar CSEMADOK-titkár, Felsőhági. Felveszünk IRODAI ALTISZTET, írásbeli ajánlatokat életrejzzal az az Üj Szó kiadóhivatalába ké­rünk. h. 160

Next

/
Thumbnails
Contents