Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)
1950-09-22 / 219. szám, péntek
38. szám 1950 szeptember 22. Ifjúságunk Szövetsége tovább fokozza a szocialista neve«est Kivonat Hejzlár elvtárs beszédének második feléről. Hejzlár elvtárs a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség központi bizottságának második ülésén elhangzott beszédének második felében a Szövetség jövőbeli feladataival foglalkozott. Szövetségünknek a továbbiak folyamán is a legfontosabb feladata az ifjúság szocialista nevelése lesz. Ezt a fontos feladatot nagy vonalakban három pontban foglalhatjuk össze. 1. Ütmutatás az iskolai csoportok számára (III. fokú iskolák, főiskolák és a pionír szervezetek). 2. A nevelés fokozása és tököletesítése Szövetségünk minden egyes tagja számára (nevelés az alap-csoportok keretén belül). 3L Feladataink szocialista hazánk épitése terén. Szövetségünknek nagyon fontos szerep jut az iskolákban. iskolai csoportjaink legfontosabb feladata lesz segíteni az iskolánk minden térén. Mindenekelőtt is emelni a tanítás és a tanulás színvonalát egyaránt, s ezt nem a tananyag lerövidítésével, hanem új munkamódszerek bevezetésével. Az iskolákban való versenyzés az eddigi formában nem hozta meg azt az eredményt, amelyet tőle vártunk. Sok hiány mutatkozott, ami a színvonal rovására ment. A legnagyobb hiba abban rejlett, hogy sem tagjaink, sem nevelőink java részének nem volt megfelelő politikai fejlettsége, aminek következménye az lett, hogy tanítóink sok esetben előtérbe helyezték saját osztályukat esetleg iskolájukat, ami a többi tanulónak természetesen kárára volt, — míg a másik oldalon a diákok nagyon sok esetben kihasználták funkciójukat s a helyett, hogy jó példával jártak volna elől úgy a tanulás, mint az iskolánkívüli munka terén is, — ők voltak azok, akik elfoglaltságukra (helytelenül és hamisan) hivatkozva -elhanyagolták legfontosabb feladatukat, a tanulást. Éppen ezért feltétlenül szükséges, hogy iskoláinkban a verseny más, egészségesebb formáit vezessük be. Ahhoz, hogy iskoláinkban Valóban eredményes munkát végezhessünk, mindenekelőtt szükséges megteremtenünk a tanító és a tanulók közti helyes viszonyt, amikor a tanítónak nemcsak ellenőrző szerepe van (tehát csak feleltetés), hanem az valóban tanít is. Előfordult az is, hogy a tanító lediktálta vagy a könyvből kijelölte a megtanulandó anyagot s a következő órán számon kérte. Az ilyen eseteknek mes; kell szűnniök. A tanulók részéről is történtek kevésbbé kívánatos dolgok. Megtörtént sok esetben az is, hogy az iskolai csoport megalakulásának azt a legfontosabb jelentőséget tulajdonították, hogy bizonyos keretek közt harcolni fognak a tanítók ellen. Az ilyen helytelen elgondolás egyetlen egy esetben sem vezetett eredményhez. Iskolai csoportjaink leigfontersabb feladata mint már mondottuk is, az. hogy segítsenek az iskolának, tehát magának a tanítónak is. Meg kell találni a helyes útat a közös munkához, mert eredményt csak ilyen esetben várhatunk. Továbbá iskolai csoportjaink munkájával szorosan összefügg az iskolán kívüli nevelés is. Ez mintegy kiegészítője kell, hogy legyen iskoláinknak a nevelés terén. Megnyerni tagjainkat s az iskolánkívüli időt kihasználni úgy, ahogy az a legszakszerűbb. Foglalkoztatni tagjainkat Iskolán kívül is, természetesen nem túlterhelni, hanem szórakozás formájában. Hisz ez is a neveléshez tartozik, még hozzá ennek igen fontos része. Idetartozik az önképzőkörök munkája, szakkörök megalakítása, kirándulások rendezése, Szokolkörök, olvasókörök, kultúresték és mulatságok megrendezése. Az iskolai munka sikerének biztosítására szükséges, hogy megalakítsuk a tanulóköröket Ezzel nemcsak a közösségi szellemben való munka, gondolkozás- és életmód rögződik tagjainkba, hanem a gyengébbeknek az erősebbek által való segítségével könnyítjük nevelőink munkáját s egészen bizonyos, hogy emeljük az egész skola színvonalát is. Az új ifjú tanítók számunkra biztosítékot jelentenek, hogy iskoláinkba új szellemet viszünk, hogy iskolai csoportjaink munkaja fokozni fogja ifjúságunk szocialista nevelését s végül, ami nem kevésbbé fontos, hogy minden esetben meg fogjuk találni a módot a nevelővel való legszorosabb összmunkára. Ehhez hozzájárul még az a tény, hogy nevelő (tanító) kádereink további kiképzése még fokozottabb ütembea fog történni. S végül, ami igen szorosan összefügg iskolai csoportjaink munkájával, ez a pionír-szervezet kérdése. A jövőben sokkal több gondot keli fordítanunk pionír-szervezeteink kiépítésére, mert a jövő nemzedék számára már egész kis korában kell lerakni a szocialista nevelés alapjait. Ez annál is fontosabb, mert Szövetségünk számára a pionír-szervezet mintegy előképző tábort jelent, ahonnét már öntudatos tagokat kell kapnunk. Éppen ezért Szövetségünk a jövőben olyan lesz, ahogyan törődni fogunk ifjú pioníreinkkel, tehát utódainkkal. Az ügy fontossága miatt a pionírmozgalom terén mutatkozó hiányokat s mulasztásokat a legrövidebb időn belül pótolnunk kell. S ez a feladat legelsősorban is tanítóinkra s Szövetségünk tagjaira — főleg az iskolai csoportokra hárul. Tagtársaink működését a szerint fogjuk megítélni, hogy milyen mértékben foglalkoztak a pionírszervezettel. Ennek érdekében iskolákat nyitunk pionír funkcionáriusaink részére s még inkább fokozni fogjuk a nevelő káderek kiképzését. Továbbá tervben van pionír-házak, állomások s üdülőhelyek kiépítése is. Nevelés csoportjaink keretén belül. Fokoznunk kell csoportjaink politikai nevelést s kultúrinüködését. Ehhez tartozik mindenekelőtt is: A „Pravda" 30 éve 77 30 évvel ezelőtt történt. Apáink fáradtan, kimerülten tértek haza a frontról s idehaza még nagyobb nyomort találtak. Megérett a helyzet, hogy a munkásosztály végül aktíve beavatkozzék sorsának rendezésébe. A kormányban ekkor a munkásosztály árulói a szociál-demokraták voltak, ak k nem a munkásokat képviselték. hanem a burzsoázia fizetett bérencei voltak. Mindenekelőtt ezekkel kellett leszámolni A végső szakadás I92®*ban történt, amikor Prágában akarták megrendezni a szociál-demokrácia XIII. kongresszusát. A képviselőválasztások a baloldal fölényes győzelmével végződtek. Ezért a kongresszust el akarták halasztani. A baloldal megmozdult s kezébe vette a kezdeményezést. Ekkor született meg Szlovákiában a Pravda chudoby M vei az eddigi sajtót a jobboldal tartotta kezében, szükséges volt hogy a baloldal is sajtón keresztül tudja ir.ínyitani az állandóan éleződő harcot. Ez időtájt több magyar lap is támogatta munkásosztályunk harcát: Kassai Munkás, Népszava, Ifjú Gárda. A Pravda chudoby aztán később kapta mai >Pravda« nevét. Ilyen nehézségek közt születet a lap. S létezése óta mind g hűen kíséri munkásosztályunk harcát a munkáért, magasabb bérekért s a nagyobb darab kenyérért. Hasábjain visszatükröződnek ezek a fontos történelmi események, amelyeket sok esetben éhség, nyomor, nélkülözés, üldözése tarkít, sőt nem egy esetben vér pirosít. De ezen nehézségek közepette is a lap mindig a boldogabb jövőbe vetett hit reményét sugározta az örömmeltelibb holnap harcosaira. Igy lett a munkásosztály hü harcosává s az maradt egészen a végső győzelemig. S most s ott van minden munkás kezében, amikor a munkásosztály győzelme után építi boldog jövőjét Most már nem sortüzrői és a rendőrök barbárságairól számol be hanem a lelkes munka sikerérő!, amellyel szocialista hazánkat építjük. Most már nem a »Szegények igazá«-t hirdeti, hanem a boldog népét, amely a proletár nemzetköziség zászlaját magasra emelve halad a sokatigérő holnap, a szocializmus felé.