Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-22 / 219. szám, péntek

38. szám 1950 szeptember 22. Ifjúságunk Szövetsége tovább fokozza a szocialista neve«est Kivonat Hejzlár elvtárs beszédének második feléről. Hejzlár elvtárs a Csehszlová­kiai Ifjúsági Szövetség közpon­ti bizottságának második ülésén elhangzott beszédének második felében a Szövetség jövőbeli feladataival foglalkozott. Szövetségünknek a továb­biak folyamán is a legfonto­sabb feladata az ifjúság szo­cialista nevelése lesz. Ezt a fontos feladatot nagy vonalak­ban három pontban foglalhat­juk össze. 1. Ütmutatás az iskolai cso­portok számára (III. fokú is­kolák, főiskolák és a pionír szervezetek). 2. A nevelés fokozása és tö­köletesítése Szövetségünk min­den egyes tagja számára (ne­velés az alap-csoportok kere­tén belül). 3L Feladataink szocialista hazánk épitése terén. Szövetsé­günknek nagyon fontos szerep jut az iskolákban. iskolai csoportjaink legfontosabb feladata lesz se­gíteni az iskolánk minden té­rén. Mindenekelőtt is emelni a tanítás és a tanulás színvona­lát egyaránt, s ezt nem a tan­anyag lerövidítésével, hanem új munkamódszerek bevezeté­sével. Az iskolákban való ver­senyzés az eddigi formában nem hozta meg azt az ered­ményt, amelyet tőle vártunk. Sok hiány mutatkozott, ami a színvonal rovására ment. A legnagyobb hiba abban rejlett, hogy sem tagjaink, sem neve­lőink java részének nem volt megfelelő politikai fejlettsége, aminek következménye az lett, hogy tanítóink sok eset­ben előtérbe helyezték saját osztályukat esetleg iskoláju­kat, ami a többi tanulónak ter­mészetesen kárára volt, — míg a másik oldalon a diákok nagyon sok esetben kihasznál­ták funkciójukat s a helyett, hogy jó példával jártak volna elől úgy a tanulás, mint az iskolánkívüli munka terén is, — ők voltak azok, akik elfog­laltságukra (helytelenül és ha­misan) hivatkozva -elhanyagol­ták legfontosabb feladatukat, a tanulást. Éppen ezért feltét­lenül szükséges, hogy isko­láinkban a verseny más, egész­ségesebb formáit vezessük be. Ahhoz, hogy iskoláinkban Valóban eredményes munkát végezhessünk, mindenekelőtt szükséges megteremtenünk a tanító és a tanulók közti he­lyes viszonyt, amikor a tanító­nak nemcsak ellenőrző szere­pe van (tehát csak feleltetés), hanem az valóban tanít is. Elő­fordult az is, hogy a tanító le­diktálta vagy a könyvből ki­jelölte a megtanulandó anya­got s a következő órán szá­mon kérte. Az ilyen eseteknek mes; kell szűnniök. A tanulók részéről is történtek kevésbbé kívánatos dolgok. Megtörtént sok esetben az is, hogy az is­kolai csoport megalakulásának azt a legfontosabb jelentősé­get tulajdonították, hogy bizo­nyos keretek közt harcolni fognak a tanítók ellen. Az ilyen helytelen elgondolás egyetlen egy esetben sem ve­zetett eredményhez. Iskolai csoportjaink leigfontersabb fel­adata mint már mondottuk is, az. hogy segítsenek az iskolá­nak, tehát magának a tanító­nak is. Meg kell találni a he­lyes útat a közös munkához, mert eredményt csak ilyen esetben várhatunk. Továbbá iskolai csoportjaink munkájá­val szorosan összefügg az is­kolán kívüli nevelés is. Ez mintegy kiegészítője kell, hogy legyen iskoláinknak a nevelés terén. Megnyerni tag­jainkat s az iskolánkívüli időt kihasználni úgy, ahogy az a legszakszerűbb. Foglalkoztat­ni tagjainkat Iskolán kívül is, természetesen nem túlterhelni, hanem szórakozás formájá­ban. Hisz ez is a neveléshez tartozik, még hozzá ennek igen fontos része. Idetartozik az önképzőkörök munkája, szakkörök megalakítása, ki­rándulások rendezése, Szokol­körök, olvasókörök, kultúr­esték és mulatságok megren­dezése. Az iskolai munka sikerének biztosítására szükséges, hogy megalakítsuk a tanulóköröket Ezzel nemcsak a közösségi szellemben való munka, gon­dolkozás- és életmód rögződik tagjainkba, hanem a gyengéb­beknek az erősebbek által va­ló segítségével könnyítjük ne­velőink munkáját s egészen bizonyos, hogy emeljük az egész skola színvonalát is. Az új ifjú tanítók számunk­ra biztosítékot jelentenek, hogy iskoláinkba új szellemet viszünk, hogy iskolai csoport­jaink munkaja fokozni fogja ifjúságunk szocialista nevelé­sét s végül, ami nem kevésbbé fontos, hogy minden esetben meg fogjuk találni a módot a nevelővel való legszorosabb összmunkára. Ehhez hozzájárul még az a tény, hogy nevelő (ta­nító) kádereink további kiképzé­se még fokozottabb ütembea fog történni. S végül, ami igen szorosan összefügg iskolai csoportjaink munkájával, ez a pionír-szervezet kérdése. A jövőben sokkal több gondot keli fordítanunk pionír-szerveze­teink kiépítésére, mert a jövő nemzedék számára már egész kis korában kell lerakni a szo­cialista nevelés alapjait. Ez an­nál is fontosabb, mert Szövetsé­günk számára a pionír-szerve­zet mintegy előképző tábort je­lent, ahonnét már öntudatos ta­gokat kell kapnunk. Éppen ezért Szövetségünk a jövőben olyan lesz, ahogyan törődni fogunk ifjú pioníreinkkel, tehát utó­dainkkal. Az ügy fontossága miatt a pionírmozgalom terén mutatkozó hiányokat s mulasz­tásokat a legrövidebb időn belül pótolnunk kell. S ez a feladat legelsősorban is tanítóinkra s Szövetségünk tagjaira — főleg az iskolai csoportokra hárul. Tagtársaink működését a szerint fogjuk megítélni, hogy milyen mértékben foglalkoztak a pionír­szervezettel. Ennek érdekében iskolákat nyitunk pionír funk­cionáriusaink részére s még inkább fokozni fogjuk a nevelő káderek kiképzését. Továbbá tervben van pionír-házak, állo­mások s üdülőhelyek kiépítése is. Nevelés csoportjaink keretén belül. Fokoznunk kell csoportjaink politikai nevelést s kultúrinü­ködését. Ehhez tartozik minde­nekelőtt is: A „Pravda" 30 éve 77 30 évvel ezelőtt történt. Apáink fáradtan, kimerülten tértek haza a frontról s ideha­za még nagyobb nyomort ta­láltak. Megérett a helyzet, hogy a munkásosztály végül aktíve beavatkozzék sorsának rendezésébe. A kormányban ekkor a munkásosztály árulói a szociál-demokraták voltak, ak k nem a munkásokat kép­viselték. hanem a burzsoázia fizetett bérencei voltak. Min­denekelőtt ezekkel kellett le­számolni A végső szakadás I92®*ban történt, amikor Prá­gában akarták megrendezni a szociál-demokrácia XIII. kon­gresszusát. A képviselőválasz­tások a baloldal fölényes győ­zelmével végződtek. Ezért a kongresszust el akarták halasztani. A baloldal meg­mozdult s kezébe vette a kez­deményezést. Ekkor született meg Szlovákiában a Pravda chudoby M vei az ed­digi sajtót a jobboldal tartotta kezében, szükséges volt hogy a baloldal is sajtón keresztül tudja ir.ínyitani az állandóan éleződő harcot. Ez időtájt több magyar lap is támogatta mun­kásosztályunk harcát: Kassai Munkás, Népszava, Ifjú Gár­da. A Pravda chudoby aztán később kapta mai >Pravda« nevét. Ilyen nehézségek közt szüle­tet a lap. S létezése óta min­d g hűen kíséri munkásosztá­lyunk harcát a munkáért, ma­gasabb bérekért s a nagyobb darab kenyérért. Hasábjain visszatükröződnek ezek a fon­tos történelmi események, amelyeket sok esetben éhség, nyomor, nélkülözés, üldözése tarkít, sőt nem egy esetben vér pirosít. De ezen nehézsé­gek közepette is a lap mindig a boldogabb jövőbe vetett hit reményét sugározta az öröm­meltelibb holnap harcosaira. Igy lett a munkásosztály hü harcosává s az maradt egé­szen a végső győzelemig. S most s ott van minden mun­kás kezében, amikor a mun­kásosztály győzelme után épí­ti boldog jövőjét Most már nem sortüzrői és a rendőrök barbárságairól számol be ha­nem a lelkes munka sikerérő!, amellyel szocialista hazánkat építjük. Most már nem a »Sze­gények igazá«-t hirdeti, ha­nem a boldog népét, amely a proletár nemzetköziség zász­laját magasra emelve halad a sokatigérő holnap, a szocializ­mus felé.

Next

/
Thumbnails
Contents