Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-22 / 219. szám, péntek

CsiSz- és PMr-csoporfok is kofáinkban a) Jilemnický jelvényaltció, b) politikai körök, c) az összes tagok tömegiskolázása (minden előadás alkalmával a megjelent tagok kapnak külön bélyeget igazolványukba s így ellenőrizhetjük a megjelenést), d) előadások. Ezenkívül különös fontossággal bír az Ifjúság Alkotóversenye, amelyet a jövőben két részre fogunk osztani. Az első rész lenne a gyermekek versenye, a másik részhez tartoznának az idősebbek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy szükséges két részre osztani ezt a versenyt, mert két különböző kort, különböző problémákkal, adottságokkal s gondolatvilággal egyrészt nem lehet sablonmódra lepontozni a külső megnyilvánulás alapján s nem véve figyelembe az előbb említett körülményeket, — másrészt a verseny színvonalának emelése érdekében szükséges ez a lépés, mett az egyes müvek előadásánál szükséges, hogy a szereplők beleéljék magukat a darabba s éppen az előbb említett körülmények folytán a szellemi fei'lődés két különböző fokán lévő, különféle problémákkal rendelkező csoportokat nem lehet egy és ugyanazon irányelvek szerint helyesen és igazságosan elbírálni. A nevelőmunkát Szövetségünk keretén beliil három fontos részre oszthatnánk: iskolai, fizetni és falusi csoportjaink szerint. Minden csoport kell, hogy megtalálja a helyes módszert, amely megfelel tagjaink adottságainak, körülményeinek és lehetőségeinek. Az iskolai csoportok munkájáról már beszéltünk. A falusi és az üzemi csoportok. munkájának az előbb meghatározott pontok szerint kell történnie. Falusi csoportjainknak ki kell használniok a téli időszakot és pedig előadások, kultúresték, különféle körök rendezésével. Ehhez fog tartozni a földműves ifjúság téli játékainak megrendezése, amely hasonló a munkásifjúság játékaihoz, amelyek a nyár folyamán folytak le. Továbbá Idetartozik a téli üdülések megrendezése is, amelyet fokozottabb gondossággal fogunk megrendezni, hogy ne történjen meg az, ami a nyár folyamán előfordult, hogy a tervbevett 21.000 tagtársunk helyett csupán 14.000 ment üdülni a hiányos szervezés következtében. Ugyanez vonatkozik üzemi csoportjainkra Is. Itt tervben van az üzemi klubok berendezése, ^ ahol lehetőség nyílik a nevelés* sokféle ágát bevezetni. Ezenkívül nagyon kedves szórakozás, amely szintén igen sok lehetőséget nyjjt a nevelés, sőt tanulás terén is — a turisztika. Ezt a sportágat A CsISz és a Pionír iskolai munkája csak akkor lehet sikeres, ha jó szervezési alapot teremtünk hozzá. Ugy a csoport megszervezését, mint az egyes akciókat alaposan készítsük elő és az ezzel kapcsolatos propaganda is oly alapos és meggyőző legyen, hogy magával ragad ja még a közömböseket is. Azt azonban eleve szokjuk meg, hogy — bármily tevékenységről van szó — a feladatokat egyenletesen osszuk fel, mert a szervezeti munkának sosem szabad hátráltatnia az egyes elvtársak tanulmányait. Az iskolán kívüli munka (pl. brigád) -sem vonhatja el a tanulókat tervük teljesítésétől, te hát a tananyag feldolgozásától. Jól fontoljuk meg minden iskolán kívüli szereplésünk, tevékenységünk és munikámk kérdését és vessük el, ami veszélyeztetné iskolai munkánk rendes menetét és sikerét. Az Ifjúsági Szövetség és a Pionír egyik legfontosabb feladata az iskolában az öntudatos Munka Versenyének, illetve az Örömteli Munka Versenyének széles alapokon való megszervezése. Hejzlar elvt'árs, a CSM Központi Bizottsága ülésén rámutatott arra, hogy ha a nevelési elvek szempontjából el is vetjük idén az előmenetelben vaíó versengést, ez korántsem jelenti azt, hogy nem támogatjuk a tanulók versengő kedvét. Sőt: szükséges. Lelkesen kezdtük meg az iskolaévet, amely új távlatokat nyit meg Szlovákia magyarajkú ifjúsága előtt. Tanulmányaink elvégzése után mindnyájan erős támaszai akarunk lenni a szocializmusnak, ezért már most is mindenben a közösség érdekéhez igazodunk és kollektív munkával küzdünk a szebb eredményekért. Ilyen szellemben fogtunk hozzá a CsISz iskolai csoportjának megszervezéséhez a bratislavai magyar pedagógiai gimnáziumben. Megválasztottuk az osztálybizottságokat, valamint az előkészítő bizottságot, amely kidolgozza a munkatervet és előkészíti az evi közgyűlést. Végh elvtárs egyéni kötelezettséget tett: a közeddig nagyon is elhanyagoltuk, holott éppen nálunk Csehszlovákiában erre rengeteg lehetőségünk van. Tehát mielőbb meg kell sokszoroznunk turista szállóinkat, hogy ezt a sportágat is széles alapokra helyezhessük. A nevelés nagyon fontos része a sajtó. Éppen ezért ifjúsági sajtónkat még jobban el kell terjesztenünk. Mindenekelőtt is ki kell szélesítenünk levelezőink hálózatát, hogy lapunk szerkesztése ne csupán egyének ügye legyen, hanem minél szélesebb rétegeké. Tervünk az, hogy a sajtó elterjedését 50 százalékkal növeljük. hogy kifejlesszük a versenyt, mégpedig pontosság, tisztaság, rendszeretet, szervezés, testnevelés, irodalom és művészet terén. A verseny egyének, körök, osztályok és iskol'ák között is folyhat s így segítheti tanítóink, tanáraink nevelő igyekezetét. A tanulók előmenetele mégsem marad számunkra közömbös Megalakítjuk a tanulóköröket, de csakis a szükségletekhez és az iskola lehetőségeihez mérten. Gondoskodjunk róla, hogy a körök ne „csupajó-csuparossz" alapon tevődjenek össze, hanem több gyengé h ez osszunk be egy-két jó felfogású és öntudatos tanulót, aki biztosítja az átlagszínvonal emelkedését. Jól bevált a tanulópírok módszere. A jobb diák egyéni kötelezettséget tesz, hogy foglalkozik gyenge társával és együtt javítj'áik ki annak rossz osztályzatait. Megindítjuk a különféle érdeklődési körök műnk;ját is, amelyekben csavargás helyett hasznosan tölthetik el szabad idejüket a tanulók. (Sokol-kör, Micsurin-kör, repü'ömodellezök köre, stb.) Mai iskolánk abban is különbözik a régitől, hogy iskolai életünket céltuda tossá és élvezetessé tesszük. Ezen a nevelőkkel karöltve főként a CsISz- és a Pionír-csoport tagjainak kell dolgozniok. Lázár György. gyűlésig iskolánk minden diákja tagja lesz a CsISz-nek. A Sokolnak máris valamennyien tagjai vagyunk, mert jól értelmeztük Sýkora elvtárs, az if júsági szövetség alelnöke szavalt: „Nem képzelhető el nevelés testnevelés nélkül". A szocialista kultúra elsajátításából és terjesztéséből is ki fogjuk venni részünket. Meg lesz a könyvtárunk, amelyben megtaláOjuk a haladó irodalom minden értékét. Megalakítjuk a levelező-kört, amelynek tagjai rendszeresen írnak majd a magyar és szlovák napi és ifjúsági sajtóba. Legjobbjaink bekapcsolódnak a megalakítandó központi kuldúregyüttes munkájába. Bak Erzsébet. Feladataink hazánk építésében. Ezekhez a feladatainkhoz tartozik falun az Egységes Földműves Szövetkezetek kiépítése és fellendítésük, tehát az ezzel kapcsolatos nagyméretű akciónk: „A legjobb falusi csoportért" és verseny, hogy melyik csoportunkban van a legtöbb EFSz tag. Üzemeinkben az ismert jelszó szerint: „Minden tagtársunk — élmunkás", tovább fokozzuk és kiszélesítjük a munkaversenyt, tovább szilárdítjuk a normákat és tovább fokozzuk az élmunkásmozgalmat.* Természeteseh ezen akciónkkal szorosan összefüggnek az Rimaszombat is válaszol Kihasználtam a népi demokrácia által adott lehetőséget, hogy tanítónővé lehessek. Ezt akarom meghálálni, amikor Drenkó és Földes elvtársnök felhívására bekapcsolódom a2 új nevelök szocialista versenyébe. Munkatervemet és kötelezettségvállalásomat f. év október 28-ig küldöm be a StJV-ČSM magyar osztályának. Deme Márta. Mint újonnan kiképzett tanítónő, én is kötelességemnek tartom, hogy résztvegyek a versenyben és így segítsek emelni dolgozó népünk szellemi és anyagi színvonalát. Részletes munkatervemet működési helyem követelményeinek megfelelően fogom kidolgozni. A ČSM központja mar gyar osztályának rendszeresen beszámolok majd munkámról. Egreczky Éva. PIONÍR-SAROK Karlovy Varyban a mult héten tartották meg az örömteli Munka Versenye (Súťaž radostnej práce) konferenciáját. Dr. Vančurová, a Központi Pionirtanács alenöke kihirdette a versenyt az 1950/51. tanévre. Idén a jótanuláson és leleményességen kívül testnevelés és művészet terén, nemzetgazdasági akciókban, az iskolai munka helyes beosztásában és tisztaságban folyik majd a versengés a gyermekek között. A CsISz-hez hasonlóan a Pionír szervezeteiben az iskolai munka legjobb segítőit látjuk. Amig azonban magyar pionírvezetö káderek hiányával küzdünk, a tanítóknak és tanároknak kell gondoskodniok róla, hogy ez a segítség valóban gyümölcsöt hozó legyen, vagyis a pionír-csapatok munkája helyes irányban haI ladjon. Ennek első követelménye, hogy maguk is tisztában legyenek a pionírmozgalom alapelveivel, céljaival és figyelemmel kísérjék sajtóját, a hetenként megjelenő „Pionierske novmy"-t. ifjúsági építkezések. További fontos akcióink a Lány-i akció (bányász ifjúság toborzása) és a lányok toborzása a termelésbe. Hejzlar elvtárs beszámolója végén szervezeti kérdésekkel foglalkozott s négy pontban határozta meg az ezen a téren adódó feladatainkat: 1. Üj tagok toborzása, 2. az adminisztratívát ez év végéig elrendezni (törzslapok, igazolványok), 3. állandó 3 hónapra előre való tervezés, 4. a felsőbb szervek általi személyes instruálás. Munkához láttak a diákok