Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-21 / 218. szám, csütörtök

1D50 szeptember 21 ifi sw 9 A pártszervezet jó munkája a nemesócsai traktorállomáson Ä harmincnyolc bevonuló újonc mindegyike betanította helyettesítőjét (H L.) AhogyOelérjük a falu első házait, azonnal szemünkbe tűnnek a nemtdocsai állami gépállomásnak hatalmas garázsait. A vasárnapi csend­ben ott pihennek ölükben az új életet hirdető, máskor oly zajo s trakto­rok s az v Hvar is tele van mindenféle géppel, amelyek nem fértek el az ereszek alatt De a gépállomás egyik termében a vasárnapi nyugalom el­lenére is élénk beszélgetés folyik. O dairányitjuk utunkat. A gépállomások ma szinte egyedülállóan fontos szerepet töltenek be mezőgazdasági életünk fejlesztésében, a dolgozó parasztság életszínvona­lának emelésében. A traktoristák a munkásosztály segítő kezét jelentik a faluban. A traktor nemcsak új barázdát szánt, hanem átalakítja a dol­gozó parasztság életét is és igy mindannyiunkat érdekli, hogyan dolgozik, mit csinál egy ilyen falukörzet lelke, az áUami gépállomás. A nemesócsai gépállomás jó műn- I zonylthatták volna-e jobban szolída­kát végez. A földművelésügyi minisz- 1 ritísukat a szabadságért és a békéért tériiim tervelőirányzata 1468 hektár tarlószérutást irt eJö a gépillomiss­nak. Ujtípusú traktormáink azonban kevésnek találták ezt az előirányza­tot és ellentervet állítottak fel, amely szerint ebben az évben 3200 hektá­ron végzik el a tarlóbukta tést. Köny­nyen kiszámíthatjuk, hogy a nemes­ócsai gépállomás dolgozói ellenter­vükkel több mint kétszer akkora te­rületet vállaltaik magukra, m:nt amennyit az előirányzat előírt- Lás­suk csak, hogyan váltották be a de­rék traktorist"'k ezt az ígéretüket A mai napig több, mint 4800 hektáron végeztek el a tarlóbuktatást, ami a merész ellentervnél is 1600 hektárral több. Hogyan érték el ezt a »zép eredményt? ílyen eredményt esak politikailag érett, öntudatos dolgozókkal lehet el­érni. A pártszervezet jó munkája tük­röződik vissza ezen kiváló eredmé­nyen. A pártszervezet felvilágosító munkájának eredményeként 46 trak­torista szocialista szerződéssel köte lezte magáit, hogy 50 százalékkal túl­lépi a normát. Ezt megtérték írásban­A gyakorlatban azonban a verseny annyira kifejlődött, hogy közöttük 18-en a normát már száz százalékkal is túllépték. Futtában jegyeztünk fel néhány nevet a 200 százalékosokból: Vízvári Béla, Szentes András, Chras­tenič Ľudevit, Horváth Vince, Széná­éi Lajos, Vass József és, Vida Béla. De a többiek is mind-mind a seocia­lista munka kiváló hősei és megér­demlik a munkásosztály bizalmát. Igy hozza meg gyümölcsét az. ha a pártszervezet vezetői betartják a Párt irányvonalát és jó politikai munkával előbb meggyőzik a dolgo­zókat arról, miért van szükségünk a normák túllépésére, arra, hogy gyor­sabban haladjunk a szocializmus fe­lé hazánkban. A pártszervezet 33 élmunkástagje­löltje készül az átigazolásra. Jó mun­kával, élmunkával, a terv magas túl­lépésével nyilvánítja ki viszonyát a munkásosztály élcsapatához, Cseh­szlovákia Kommunista Pártjához. Hisszük, hogy novemberben, amikor az elvtársak összeülnek, hogy meg­tárgyalják és értékeljék egész évi munkájukat és hogy mit tettek a Párt, a munkásosztály és a dolgozó parasztság érdekében, akkor a párt­szervezet a 33 jelölteit taggá nyilvá­nítja és felveszi a Pártba azt a 66 új elvtársat, akik élmunkásteljesítmé­nyeik alapján most kérték felvételü­ket- Nőnek kádereink, fejlődnek és az átigazolás segíteni fog nekik ab­ban, hogy igazi kommunistához mél­tóan teljesítsék hivatásukat. A pártszervezet j ó elő re megfontol­ta azokat a lépéseket, amelyeket a munka biztosítása követel. Igy tud­ta azt, hogy ha eljön október elseje, 38 ejvtárs vonul be katonai szolgálat­ra. hogy erősítse néphadseregünket, a béke hadseregét. A pártszervezet nem Várta tétlenül ezt az esetet. Fel­világosította az elvtársakat, miről van szó és ennek eredményeképpen: a harmincnyolc bevonuló traktorista ez év folyamán kiképezte helyettesítőjét De a regruták nem elégedtek meg ennyivel. Mindegyik a mai napig már teljesítette, sőt túllépte egész évi normáját. Ez nem volt egyszerű do­log. Jobban mondva a nemesócsai fiúknak egyszerű dolog volt. Elhatá­rozták, hogy visszautasítj'ák a kéthe­tes fizetett szabadságot. Szombati üzem- gyűlésükön kijelentették, hogy az utolsó napig fognak szántani, hogy bevonulásuk előtt elvégezzenek mindent, amit csak lehet. Hát ilyen is lehet? — kérdezhetné valaki. El utasítani a fizetett szabadságot, amely­re minden dolgozó egész éven át vár? Igen, a nemesócsai traktoristákban volt annyi akarat és a munkához, a szocialista munkához való hűség, hogy ezt a lépést meg tudják tenni harcoló koreai néppel és a Szovjet­únió vezetne béke-táborral?! Cseh Imre, Horváth Vince. Sárkö­zi Imre, Nagy Jancsi, Vass Vince és a többiek, mind a harmincnyolcan nyugodtan ölthetik magukra néphad­seregünk egyenruháját, nyugodtan vehetik kezükbe jó és megbízható fegyverüket,' amellyel a munkásosz­tály ellátja őket, mert mögöttük van a jól végzett munka, van, aki átvegye a még meleg kormánykereket és ki­képzésük alatt a dolgozó parasztság szeretete és hálája kíséri minden lé­pésüket- Amilyen jól végezték mun kájukat a felsziéntott földeken, ugyan­olyan biztosan és jól fogják erős munkáskezükbe a béke és szabadság fegyverét. Cseh Imre, Horváth Vin­ce és társai cseh és szlovák testvé­reikkel az újonnan átszervezett népi hadseregben testvéri egyetértésben védik a hazát, a szocializmust építő szabad népek hazáját s a Köztársa­ság népe bizton számolhat ezzel a hadsereggeí. Ez a hadsereg a mun­kásosztály és a Pírt erős ökle lesz, amelynek védeOme alatt nyugodtan dolgozhatnak a szocialista verseny­ben építő dolgozók. A Sztálin elvtárs vezette diesősésres Szovjet Hadsereg példáját követik Cseh Imre. Nesy J'áinos és társaik, akik Gottwald elv­társ vezetése alatt és útmutatása nvomán építik országuk néphadsere- , gót., I Vasárnapi műszak a hadsereg részére A nemesócsai dolgozók nem elé­gedtek meg azzal, hogy traktoristáik legjobbjaiból harmincnyolcat a had seregnek adnak, hanem elhatározták, hogy anyagilag is segitik ezt a had­sereget, az ő hadseregüket, a nép hadseregét. Már ledolgoztak egy va­sam api műszakot, amelynek bérösz­szegét, 9370 koronát el is küldték a hadseregnek. De a jövőre is gondolnak a nemes­ócsai gépállomás pártszervezetében és elhatározták, hogy megjavítják a szakszervezetek meggyőző munkáját és ennek segítségével 18 női trakto­ristát képeznek ki. Csukán elviťárs, a traktoráillonriás vezetője, mielőtt elbúcsúznánk, elénk teszt az 1951-es évre szóló szocialista szerződéseket. Lássuk csak, mit ír Tóth László traktorista: En, Tóth László, traktorista, a ne­mesócsai gépállomás dolgozója, köte­lezem magamat arra, hogy a tavaszi munkák idején 70 hektár, az aratási munkák alatt 270 hektár és az őszi munkák alatt 250 hektár tiszta mező­gazdasági munkát végzek el az 1951­es év folyamán, ami összesen 590 hektárt tesz ki. Normám eddig 391 hektár vo'u szállítással együtt. Ezt az 590 hektárt szállítás nélkül, tisztán mezőgazdasági munkákban végzem el. Igy ír Tóth László szocialista szer­ződésében. Igy írnak a Tóth Llselóik, akiknek munkája az ötéves terv győ­zeCmét, a szocializmus falusi útj<át se­gíti elő. Búcsúzunk. Odakünn szitál az eső. Jól megáztatja a gazdag csallóközi földeket. Csukán elvtárs felnéz az égrt és ezt mondja: — Megáztak a földek, holnap meg­indul a roham. Práci óestl Sok sikert, elvtársak! Új alapokon a gépállomások munkájának díjazása Traktor szántig már a besai határt Bármelyik parasztot meg lehet kér­dezni Besán, hogy milyen volit az éle­te a régi világban a falu dolgozóinak. Dehogy is tudtak volna létezni abból a kevés földből, ami a falu határá ban van. Besa vidéke olyan dimbes­dombos s többnyire rét és legelő. Bi­zony ebből a kis földből, amiből át­lagosan számítva alig jut egy-egy gazdálkodóra 2—3 hektár, nagyon keserves munkával tudtak csak meg­élni. Sokkal nehezebb az ilyen he­gyes-völgyes vidékeken dolgozni, minit a sík területen, különösen pe­dig, ha csak egy lovacska húzza az ekét. De hát két hektár földhöz nem tarthatott két lovat a szegény pa­raszt. Ilyen munkáknál használták kl az­után a kulákok a kisparasztokat. Ha megtudta a kulák, hogy a János só­gor nem tud egy lóval szántani, mert vagy nagyon száraz a föld, vagy na­gyon emelkedőnek megy, a kulák agyafúrt esze mindjárt segített a dol­gon- Odaadta az ő lovait. Igen ám, csakhogy azért a segítségért azt'án na­gyon borsos árat fizetett a kisparaszt. Hetekig sokszor egész családjával a kuliknál dolgozott azért, mert egy­két napig használhatta a kulák lo­vait­— De véget vetettünk már ennek a kínos munkának — mondja a szö­vetkezet könyvelője, Pohancsok Já­nos. — Aratásira csoportokat szervez­tünk és gépek segítségével végeztük az aratást. Mindjárt nekifogtunk az aratás után a tarlóhántásnak trakto­rokkal és eltüntettük a sok barázdát. Ezek utói* rájöttünk arra,, hogy ha összeadjuk állatállományunkat is kö­zös istállóba és áttérünk a nagyüze­mi gazdálkodásra, megszűnik az, hogy 11 a kulákra támaszkodjunk és azt'án jobbra fordul sorsiunk. / Meg is alakítottuk augusztus 3-án a harmadik típusú Egységes Föld­műves Szövetkezetet 52 taggal. S amikor a még tőlünk idegenkedik látták, hogy mennyivel könnyebben dolgozunk mi a traktorokkal, nem telt el két hét, még tízen jelentkeztek a harmadik típusú szövetkezetünkbe;. Ezek után 62 taggal, 240 hektáron fogunk gazdálkodni. Kidolgoztuk már ez 1950—51. évre szóló pénzügyi Minél jobban terjed a szövetkezeti mozgalom, annál nagyobb feladatok hárulnak az állami gépállomásokra. Tudjuk jól, hogy a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás egyik alapja a gépesítés. A gépi munkával jelentős mértékben csökkennek a költségek, a mezőgazdasági munkákat gyorsan ' és szakszerűen lehet elvégezni és a gép az embert felszabadítja a föld­müvelés legnehezebb munkái alól. Eleinte a szövetkezeti mozgalom kezdetén a legtöbb szövetkezet a földek megművelésére saját gépeket igyekezett beszerezni. Ez akkoriban ' szükséges is volt, mert az állami gépállomások még nem rendelkeztek megfelelő mennyiségű géppel, hogy mind a szövetkezeteknél mind pedig az egyénileg gazdálkodóknál a szük­séges mezei munkákat el tudták vol­na végezni. Később aztán a szövetkezetek rájöttek arra, hogy bár a földek megművelése már a saját gépekkel is sokkal kévesebbe került, mintha azt a megszokott marad módon igákkal végeznék, de még ennél is kevesebbe kerül, ha a gépállomásokkal dolgoztatnak. A szövetkezetek meggyőződtek ar­ról, hogy a gépek karbantartása, az üzemanyag és a javításokhoz szük­séges alkatrészek beszerzése, gará­zsok építése, a traktoristák fizetése és különben is a saját gépek hasz­nálatával előadódó könyvelési és pénzügyi munkálatok ahnyi költség és munkatöbbletet jelentenek, hogy ha ezeket összehasonlítják azzal, hogy a gépállomások mennyiért dol­goznak a szövetkezeteknek, akkor jóformán a kettő közötti különbség­ből fedezni lehet az állami gépállo­mások munkájának költsége t. Ép­pen ezért a szövetkezetek a tulajdo­nukban lévő nehezebb gépeket átad­ták az állami gépállomásoknak meg­szabadulva igy jelentős kiadásoktól és munkáktól, és egész évre szóló szerződésieket kötöttek az állami gépállomásokkal az összes mezei munkák elvégzésére. A szövetkeze­tek a szerződések által biztosítva vannak, hogy minden időben a soron­lévő munkára a szükségéé gépeket megkapják. Ezenkívül pedig az álla­mi gépállomások különösen a inaga­sabbtipusű szövetkezeteknek igen je­lentőa árkedvezményt biztosítottak. Hogy a gépállomás traktoristái mi­lyen munkát végeztek a falun, jót-e vagy pedig rosszat ez ugyancsak nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a még szövetkezeteken kívül álló pa­rasztságot a gépi munkával elért eredményekkel meggyőzzék a szö­vetkezeti gazdálkodás jelentőségéről. Ez sikerült is ott, ahol öntudatos traktor sták dolgoztak, akik \tudatá­ban voltak annak, hogy a föld jó megművelésével nemcsak a jó ter­mést biztosítják, hanem szemléltető példát is adnak vele a szövetkezeti gazdálkodásról. Persze, voltak olyan esetek is, ahol a traktoristák nem voltak eléggé öntudatosak s nem azt és vetési tervet is. Vetésitervezetünk * — — a köveitkező: őszi veteményekből 33 j nézték hogy hogyan dolgoznak, ha hektár búza, 5 hektár bükköny, ro­zsot csak három hektáron vetünk, mert az nálunk nem terem jól. A tavasziakból 33 hektár árpát, 46 hektár olajos,magvat, 10 hektár cu­korrépát, 3 hektár takarmányrépát, V hektár burgonyát és 4 hektár zabot számítunk vetni. Legjobb minőségű földjeinkből pedig tíz hektáron ker­tészetet létesítünk. Ugyanakor hatalmas építkezési ter­vezeteink is vannak- 1951. év végére fel akarjuk építeni a közös istállókat, sertéshizlaldát, baromfitelepet s egyéb gazdasági épületeket. — A rozs vetéséhez már két trak­tor szántja a földet. Igazán öröm nézni, hogy a puffogó masina milyen nem csak az volt a céljuk, hogy mi­nél több munkát elvégezzenek, mert hisz e szerint volt a fizetés is Azzal persze nem törődtek, hogy a rossz munka után nemcsak, hogy rossz termés is lesz, hanem hogy a rossz munkát nem a traktorista, hanem a gépi munka vagy még inkább a szö­vetkezeti mozgalom rovására írják. Alaposan politikai felvilágosító munka volt szükséges ahhoz, hogy ezekkel a traktoristákkal megértes­sék feladatuk fontosságát. Igaz. hogy még az idén is akadtak traktor s­ták, akik munkájukat hanyagul és felületesen végezték. Csak a munka mennyiségével törődtek, a minőségé­vel nem. Ezt tették a kálnai gépál­lomás traktoristái is. Kozmalovcén könnven viszi az ekét —' mondja 3 tarlót szántottak a kálnai traktoris­Horváth elvtárs, az egyik kisparaszt, | ták. A traktor sták versenyeztek aki 2 hektárral lépett a szövetkezet- ^ egymás között a munka mennyiségé­be. — Semmi kiabálás és barázda ^^mmmmmt^^m ^mmmmm^mm^mmmmmm^ hasad barázda után. Hogy mennyit kellett nekem a Sárira kiabálnom, míg egyet fordultam. Különösen, ha dombnak mentem, már két-három forduló után nem is jött ki hang a számon, (m. f.) ben. Ez rendben lett volna, csakhogy' közben elfeledkeztek a munka minő­ségéről. Igy történt meg aztán, hogy a gépállomás traktorai munka nélkül maradtak, mert a kozmálovcei szö­vetkezet nem fogadta el a hanyagul végzett munkát. A kálnai gépállomás dolgozóinak tehát rá kell jönniök ar. ra, hogy versenyezni nemcsak meny­nyiségben, hanem minőségben is kell, mert ellenkező esetben a verseny­nek semmi értelme nincs. Ilyen mun­kával nemcsak hogy nem győzik meg a földműveseket a magasabb ti­pusú szövetkezeti gazdálkodás elő­nyeiről, hanem ellenkezőleg még a gépi munkáktól is elkedvetlenítik őket. Gyökeres változást hozott aztán, az ilyen hanyag munkák megakadá­lyozására az őszi munkákat megelő­zően kiadott intézkedés, hogy szovjet mintára a szövetkezetek a gépállo­mások munkáját az elért termés eredményei alapján fogják fizetni. Hírt adtunk már több szövetkezet és gépállomás között kötött szerző­désdésről, amelyok szerint a szövet­kezet az egész évi mezőgazdasági munkák elvégzésére a gépállomással szerződést kötött olyan értelemben, hogy a gépállomás munkájáért a szö­vetkezet csak a termés betakarítása után az elért terméseredmény alap­ján fizet. Pl. a búzánál a helyi viszo­nyoknak megfelelően megállapítanak húszmázsá* hektáronkénti átlagter­mést. A szerződés értelmében a gép­állomásnak az összes munkálatokért ebből 20o/„ jár. Ha pedig a termés ennél jobb lesz, akkor a gépállomás munkájának a jutalmazása is a ter­méstöbblethez arányítva a megálla­podás szerint megefelelően emelke­dik. Ez természetes ls, mert a jó ter­més azt bizonyítja, hogy a gépállo­más jó talajmunkát végzett. Viszont, ha a termés a megállapított átlagnál kevesebb, ha csak ez nem valami rendkívüli elemi csapás következté­ben állott elő, — akkor az meg azt b zonyítja, hogy a gépállomás mun­kája rossz volt. Ennek viszont ugyan, csak természetes következménye az, hogy a szövetkezet most is csak az elért termés arányában fizet a gép­állomás munkájáért, tehát annyival kevesebbet, mint amennyivel a szer­ződésben megállapított termésátlag kevesebb lett. Sőt az ilyen esetekben a gépállomás az általa okozott rossz termésért kártérítéssel tartozik a szövetkezetnek. • Hogy a gépállomások feladataik­nak m nél jobban meg tudjanak fe­lelni a munkaterv elkészítésénél a traktoristákat brigádokra osztják fel és a brigádokat viszont az egész évi munkák elvégzésére egyes szövetke­zetekhez osztják be. Igy aztán elér­hető lesz az, hogy ezek a brigádok alaposan megismerik a szövetkezet körülményeit, megismerik és előre látják az összes reájuk háruló felada­tokat s nem utolsó sorban nagy elő­nye ennek az, hogy ezek a br'gádok ismerni fogják a földek minden tu­lajdonságát 8 tudni fogják azt, hogy melyik földön mikor és hogyan lehet a legmegfelelőbb munkát végezni, hogy így a jó talajmunkával minden lehetőt megtegyenek a jó termés biz­tosítására A traktoristáknak ez nemcsak nemzetgazdasági, hanem egyéni érdeke is lesz, mert hiszen a traktoristákat is nemcsak a végzett munka, Hanem az elért termésered­mények alapján is jutalmazzák. Ez a Párt útmutatására kiadott in­tézkedés újabb lépésekkel viszi elő­re a szövetkezeti mozgalmat. Á Párt ezzel úiabb bizonyítékát adta annak, hogy minden lehetőséget megad' a dolgozó parasztság felemelkedáséhtz. Mert a többtermelés előmozdítása nemcsak nemzetgazdasági érd:k, ha­nem több jövedelmet és így jobb éle. tet is biztosít. fl gabonafelvásárlás Szlovákiában a 37-ik héten 107 a3 százalék Ujabb kimagasló sikereket értek el a Szovjetúnió kolhozai Fehéroroszország nyugati részében az újonnan alakult kolhozok most terjesztették elö évi gazdálkodásuk eredményének jelentését. A gabora­íemüskbsn lényegesen nagyobb ered­ményeket értek el, mint az elmúlt esztendőben. Volt olyan hely, ahol hektáronként 50 métermázsa gabo­nanemüt termeltek, míg burgonyá­ban 200—300 métermázsát értek el hektáronként. A földművesek ilyen eredményeket eddig még sohasem ^ jh^S .v*...*, i — o -.—o Bizonyíthatták volna-e szebben, bi- | értek el. Ugyanakkor az állatte nyésztéssej foglalkozó kolhozok mar­haállományban 150%-kai gyarapod­tak. Ugyancsak 1500/,,-kal gyarapo­dott a fehéroroszországi kolhozok mezőgazdasági gépi berendezése. Sközben a napokban kezdték el a :olhoz tagok pénz és természetbeni járandóságainak kifizetését. A kol­.ozcsaládok 200—4000/,,-kal nagyobb nenny ségü gabonát, zöldséget, gyü­mölcsöt és egyéb élelmiszert kapnak, mint a kolhozba való lépésüket meg­j előzően. Szlovákiában a 37-ik hétben a ga­bonafelvásárlást 107.3 százalékra tel­jesítették, még pedig a búza felvásár­lási tervét 113,2 százalékra, a rozsét 106.8, az árpáét 104.8, a zabét pedig 83.4 százalékra. Szeptember 17-ig a kukoricát Szlovákiában 15.8 száza­lékra vásárolták fel. Ebből a bratisla­vai kerületre 6.5 százalék, a nyitrai kerületre 21.8 százalék, a beszterce­bányai kerületre pedig 0.8 százalék esik. Az egyes kerületekben a gabona­felvásárlási helyzet a 37-ik hétben a következő 1. Bratislavai kerület: búza 107%, rozs 104.4%, árpa 119%, zab 125.9%, az átlagos felvásárlás lllji. 2. A nyitrai kerület: búza 113.3%, rozs 113%, árpa 104.7%, zab 87.8%. az átlagos felvásárlás 109.3%. 3. Zsolnai kerület: A terv átlago* teljesítése 104.7%, búza 132.4%, rozs 101.5%, árpa 120.7%, zab 71.3%. 4. A kassai kerület: A terv átlago* teljesítése 103.7%, búza 114.5%, roz* 109.2%, árpa 92.8%, zab 84%. 5. Eperjesi kerület: Az átlagos terv­teljesítés 103.6%, búza 124.4%, roz» 94.3%, árpa 92.9%, zab 80.8%. Szlovákiában a besztercebányai ke­rület az egyedüli, amely a gabona­felvásárlási tervet nem teljesítette 100 százalékosan. A besztercebányai kerületben összesen csak 97.3%-ra vásárolták fel a gabonát, még pedig a búzát 118.1 % -ra, a rozsot 109.8%­ra, az árpát 63%-ra és a zabot pedig 56.6%-ra.

Next

/
Thumbnails
Contents