Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-17 / 215. szám, vasárnap

J9Ő0 szeptember 17. • 37. (97.) TARlüö tibkbbkl. UbiviUkkAtlAbKl! Az idén a közlekedés is jelentős előrehaladást tanúsított és nagy eredményeket ért el, ami annak volt köszönhető, hogy felhasználták a szovjet tapasztalatokat és itt is kibontakozott a szocialista verseny. Ki kell emelnünk az ország pénzügyi helyzetének megszilárdulását is. A népgazdaság szüntelen föllendülése szilárd alapot teremt a bolgár leva számára. A Köztársaság költségvetése deficitmentes: az 1950. évi bevételek több mint kilenc milliárd levával meghaladják a kiadásokat. Az állami költségvetés bevételei főleg a szocialista gazdaságból származnak, a lakosság adóterhei pedig az összes bevételeknek csupán tíz százalékát érik el. A munka termelékenységének növekedése és a népgazdaság föllendülése biztosítja a városi és falusi doJgozók anyagi és kulturális életszínvonalának jelentékeny emelkedését. Az általános munkabéralap 23.6 százalékkal (ezen belül az ipari munkabéralap 20.3 százalékkal) növekedett. Várható, hogy a nemzeti jövedelem az idén 1949-hez képest több mint 25 százalékkal emelkedik. Fokozódott a dolgozók vásárlóképessége is. A termelés szüntelen emelkedésének és a párt és a kormány által a piaci árukészletek növeléséért folytatott harcnak tulajdonítható, hogy jelentősen megjavult a lakosság ellátása. Az áruforgalom 1950 első felében 25 százalékkal emelkedett, 1949-nek ugyanehhez az időszakához viszonyítva. Több elsőrendű fontosságú közszükségleti cikk ára csökkent (a főzelékféléknél az árcsökkenés 50 százalékos volt). Jelentékeny eredményekkel jár az a nagy figyelem is, amelyet a népi hatalom a dolgozók egészségvédelmének szentel. Az ország lakosságának több min't a fele inpvenes állami orvosi ellátásban részesül. A gyermekhalandóság 1944-től kezdve határozottan csökkenő irányzatot mutat. Ugyanakkor a születések száma szüntelenül növekszik. Csökken a ragályos megbetegedések száma is. Jelentős sikereket értünk el a népművelés, a tudomány, a kultúra és művészet terán is. Ma már 9500 alsó- és középfokú iskolánk van, amelyekben 1,200.000 növendék tanul. 1950-ben 190 új iskola nvilt meg s a tanulók száma 102.912 fővel emelkedett. Az országban 10 főiskola van, s ezeken 60 különböző szakmát tanulnak; e főiskolákat 37.000 hallgató látogatja. A munkás-értelmiség megteremtése céljából Szófiában, Sztálinban és Plovdivban 1458 munkás és munkásnő tanul a főiskolák speciális előkészít^ tanfolyamain. A népgazdaság és a kultúra terén elért sikereinket a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a népi értelmiség hősies munkájának köszönhetjük. Ezeket a sikereket a dühödten védekező osztályellenséggel szemben vívott kemény harcban értük el. Annak eredményeként váltak lehetővé, hogy dolgozó népünk élén olyan Párt áll, amelyet Lenin és Sztálin hatalmas, mindent legyőző tanítása vezet, olyan Párt, amelyet az internacionalizmus szelleme hatott át s amely ingadozás nélkül halad a Georgi Dimitrov által mutatott úton. Különösen hangsúlyoznunk kell a nagy Szovjetunió szerepét eredményeinkben és sikereinkben. Hangsúlyoznunk kell azt az óriási testvéri és önzetlen segítséget, amelyet a Szovjetunió nyújt nekünk, s amely nélkül elképzelhetetlen volna országunk iparosítása, mezőgazdaságunk gépesítése, szocialista kultúránk fejlődése. Hálánk és elismerésünk határtal an a szovjet nép és a nagy Sztálin iránt. Szívünkből hálásak vagyunk a testvéri népi demokratikus országoknak is, amelyekkel egyre szilárdabbá válik a gazdasági és kulturális együttműködés és a kölcsönös segítség. Ámde semmiesetre sem elégedhetünk meg az elért eredményekkel. Tudjuk, hogy munkánkban még .nilyen komoly hiányosságok és hibák vannak. Nagy feladatok állnak előttünk: végrehajtani az ország iparosítását, szövetkezetekbe egyesíteni és gépesíteni a mezőgazdaságot, ami nélkül országunkban lehetetlen a szocializmus felépítése. Ezeket a feladatokat végre fogjuk hajtani. Ennek biztosítéka a népi tömegek hazafias lelkesedése, városban és falun egyaránt. Biztosítja ezt országunk dolgozóinak hűséges vezetője — dicső Bolgár Kommunista Pártunk és annak dimitrovi Központi Vezetősége, élén Vlko Cservenkov elvtárssal, a ki próbált bolsevikkel, örök barátságunk a nagy Szovjetunióval záloga a szocializmus győzelmének országunkban. A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN Kormányküldöttség látogatása az északvtyurtati nemzetiségi területekan Szeptember elején a kínai központi népi kormánya küldöttsége, amelyben több mint ötvenen vettek részt és amelyet a legfelsőbb népi bíróság elnöke, Sen Csang-Ju és a sajtóügyek irányításának helyettes vezetője, Szja Kun-Ljao vezetett és amelyben résztvettek a nemzetiségi bizottságok és a központi népi kormány más szerveinek képviselői, elutazott Északnyugat-Kína soknemzetiségű területeire. Ez a küldöttség átadja a központi népi kormány jókívánságait a testvérnemzetiségeknek, felvilágosító munkát fog végezni és tanulmányozza a különböző nemzetiségek általános életkörülményeit, hogy Pekingbe való visszatérése után jelentést tegyen a központi népi kormánynak. A küldöttség néhány zászlót vitt magával, hogy átadja a különböző nemzetiségű népeknek, az ajándékok közt vannak könyvek, orvosi felszerelés, stb. A küldöttséget a lcínai opera egy csoportja és vándormozi kísérik. A küldöttség Sziany városában mindjárt megérkezése után több kisebb csoportra fog oszlani és meglátogatja Kínának öt északnyugati tartományát, köztük Szinczjant, Ganszut és Ninsziat Ezt az utazást magyarázva, a „Zsenminzsibao" című újság vezérA kínai paraszt évszázados vágya valóravált. A földnélküli, nincstelen paraszt a földreform eredményeként földet kapott. írást kapott róla, amely tanúsítja, hogy ez a földdarab az övé cikkében a következőket írja: „Ez hatalmas esemény a Kínában élő nemzetiségek kölcsönös viszonyának történetében. Ez a látogatás segít az északnyugati különböző nemzetiségű népeknek abban, hogy még szorosabban zárkózzanak fel az új Kína építéséhez". Az újság üdvözli Észak-Nyugat Kína nemzetiségei között a barátság és kapcsolatok új korszakát, amely a Kínai Kommunista Párt győzelme eredményeként jött létre.- A központi népi kormány vezetésével Észak-Nyugat Kína különböző nemzetiségű népei népi kormányokat alakítottak, bevonva azokba az öszszes nemzetiségeket, az összes demokratikus osztályokat s az öszszes demokratikus csoportokat és pártokat. Szakmunkásképzés Mandzsúriában, miként egész Kínában, nagy figyelmet fordítanak a szakmunkások képzésére. A Mandzsúriában ez év kezdetétől a termelésbe bevont 240.000 új munkásnak mintegy a fele nem szakmunkás,- és kiképzésükre egész sor különleges intézkedést foganatosítanak. Nem teljes adatok szerint íöbb mint 60.000 fiatal munkás vesz részt jelenleg a tanoncképzés különböző formáiban. A dajreni vasúti műhelyben ilyenformán körülbelül 2000 munkás nyert az utóbbi két év folyamán szakminősítést. A különböző állami vállalatoknál és gyáraknál egységes terv szerint végzik a munkások oktatását, tanulóhelyiségekben előadásokat tartanak a mechanika alapjáról és sok munkásnak adnak lehetőséget, hogy mint gyakornokok dolgozzanak. Sok helyen műszaki tanfolyamokat szerveztek anélkül, hogy a résztvevőket kikapcsolnák a termelésből, továbbá rövid tartamú műszaki iskolákat. Igy például Port Arthur és Dajren kerületében a különböző gyárakban hat műszaki iskola működik és több mint 20 politechnikum. A nagy ipari centrumokban, Ansánban, Fusunban és Pengiben szakmunkásképzés céljából szintén politechnikumokat szerveztek. Az újítók és észszeívsŕtčk serkentése Az ipar újjáépítése és fejlesztése ütemének meggyorsítása céljából a kínai központi népi kormány Állami Adminisztratív Tanácsa határozatot fogadott el „a találmányok, technikai javítások és észszerűsítési javaslatok serkentésének módjairól". Ez a határozat az ipari találmányokat, technikai javításokat és észszerűsítési javaslatokat érintő minden kérdést az Állami Adminisztratív Tanács pénzügyigazdasági bizottságának egyesített ellenőrzése alá helyezi. A nagy társadalmasított vállalatoknál különleges bizottságokat alakítanak abból a célból, hogy segítsék a munkásokat, mérnököket és alkalmazottakat találmányaik és észszerűsítési javaslataik megvalósításában. A határozat részletesen körvonalazza a feltalálok jogait és serkentésük különböző módjait Szövetkezeti szervezetek alakulása Egyre több paraszt és munkás lép be a Kínában újonnan alakult szövetkezetekbe. A szövetkezeti funkcionáriusok nemrégen Pekingben összeült első országos kínai értekezletén közzétett adatok szerint Kínában jelenleg több mint 38.000 szövetkezet van, kb. 20 millió taggal. Ezeknek az új szövetkezeteknek semmi közük nincs a régi Kuomintang-féle szövetkezetekkel, amelyek többségükben arra szolgállak, hogy elleplezzék a nép kizsákmányolását Az új szövetkezetek megszervezik tagjaiknak minden irányú megsegítését: támogatják a parasztokat mezőgazdasági terményfeleslegeik eladásában, ellátják őket közszükségleti cikkekkel, munkaeszközökkel, stb. Az értekezleten megalakult a Kínai Szövetkezetek Országos Szövetsége. ték és többízben leszállították ezeknek az árucikkeknek az árát. Ezenkívül a kormány nemrég jelentősen fölemelte az állami és más alkalmazottak munkabérét. A dolgozók egyik legfontosabb vívmánya a két héttől öt hétig terjedő évi fizetéses szabadság. Az USA-ban, például, mindössze 6 nap a munkások átlagos fizetett szabadsága, Angliában pedig 6—12 nap. A szabadságon felül a csehszlovák dolgozóknak még 10 fizetett ünnepnap is jár. A szakszervezetek és a népi kormányzat szervei az üdülőhelyeknek és szanatóriumoknak széleskörű hálózatátépítik ki. 1949-ben 104.000 munkás és alkalmazott részesült ingyen gyógykezelésben. 311.000 dolgozónak és családtagjaiknak biztosították azt a lehetőséget, hogy szabadságidejüket szanatóriumokban és üdülőkben töltsék. Az ilyen üdülők száma ebben az évben eléri a 400.000-et. Csehszlovákia dolgozói munkaképtelenség esetére is biztosítva vannak. A társadalmi biztosítás ma már az ország egész lakosságának 92 százalékára kiterjed. A betegség esetén kifizetett táppénzek és segélyek 65—80 százalékát, az öregségi segélyek pedig 50—80 százalékát teszik az átlagos munkabérnek. Nálunk teljesen megszűnt a nyomor, amely megszokott jelenség volt a burzsoá Csehszlovákiában. Sok kapitalista országban a munkások nem részesülnek semilyen biztosításban, azokban az országokban pedig, ahol bevezették a társadalombiztosítást, ez a biztosítás a betegség, öregség, terhesség, vagy rokkantság folytán munkaképtelenné vált dolgozók legelemibb szükségleteinek kielégítésére sem elegendő. így például betegbiztosításban az USA lakosságának csupán 3 százaléka részesül, öregségi biztosításban pedig 25 százalék, a társadalombiztosítás szempontjából egyik „legjobb" kapitalista államban — Angliában — mind a betegbiztosítás. mind az öregségi biztosítás, csupán a lakosságnak 50 százalékára terjed ki. Emellett a kifizetett segélyek összege lényegesen alacsonyabb a népi demokrácia országaiban kifizetett segélyeknél. A kapitalista államokban a megélhetési költségeknek igen jelentős része a lakbérre esik, amely például az USA-ban a munkáscsalád költségvetésének 30—40 százalékát emészti fel. Csehszlovákiában a lakbérköltség a munkáscsalád összes kiadásainak 6.1 százalékára csökkent, a lakbérek emelését pedig törvény tiltja. Az életszínvonal emelkedése természetszerűen növeli a dolgozók keresletét a jobb lakások iránt. Az állami lakásalap ez évben 8 milliárd koronát fordít lakásépítésre. Az állam gondoskodását a gyermekekről és az ifjúságról a következő tények bizonyítják: 1948 és 1950 között 369 százalékkal növelték a bölcsődék befogadóképességét, 30 százalékkal növekedett az iskolai menzákon étkező diákok száma, a diákotthonok számát 46 százalékkal emelték. Az egy gyermekre jutó állami kiadások ma harmincszor nagyobbak, mint amikor a reformistákkal koalícióra lépett burzsoázia kormányozta az országot. A munkaügyi és a társadalombiztosításügyi minisztérium költségvetése az 1949. évi 9.16 százalékról 1950-ben az állami költségvetés összegének 13.6 százalékára emelkedett. Ha ehhez a központi biztosító pénztár költségvetését is hozzászámítjuk, akkor ez a szám 34.6 százalékra emelkedik. Ugyanakkor az USA-ban egészségvédelemre és társadalombiztosításra a költségvetésnek csupán 4.9 százalékát fordítják, gyermeknevelésre és iskoláztatásra pedig mindössze 1 százalék jut. Viszont a költségvetésnek 71 százalékát fordítják az új háború előkészítésére. A népi demokratikus kormányzat az iparostanulók kizsákmányolásának is végetvetett. Széleskörű figyelmet szentel a kormány §z iparostanulók szakoktatásának és szakmájuk megkövetelte alapos elméleti előkészítésének. Az ipari tanintézetek és szakiskolák tanulóiról anyagilag is gondoskodnak. Az állam képességeik tökéletes kifejlesztését és kulturális igényeik kielégítését is előmozdítja. Mindezt visszatükrözi az ifjúság fokozott érdeklődése a szocializmus építése iránt országunkban. A csehszlovák dolgozók életszínvonalemelkedésének fontos mutatója a fogyasztás emelkedése. Európa tőkés államaiban a pontosabb élelmiszerek fogyasztása a háborúelőtti időhöz viszonyítva jelentősen csökkent. Csehszlovákiában viszont a húsfogyasztás, például, a fejenkénti 32 kilogrammról 39 kilogrammra emelkedett, a lisztfogyasztás 11 kilogrammról 16 kilogrammra szökött fel, a kiskereskedelmi forgalom pedig 1947-től 1949-ig több mint a kétszeresére ugrott. A dolgozók életviszonyainak javulásával egyidejűen hatalmas kulturális fejlődést is tapasztalhatunk. A legkülönbözőbb kulturális-nevelő központok és intézmények, amelyek azelőtt kizárólag a burzsoáziát szolgálták, most a nép rendelkezésére állnak. Az állam több mint 40 állandó hivatásos színtársulatot tart fenn, amelyek megismertetik a nézőkkel a csehszlovák irodalom és a világirodalom remekeit. Igen szép eredmény az, hogy minden egyes emberre 7—8 kötet új könyvkiadvány jut évente. 1949-ben nevelési és közoktatási célokra 14.5 százalékát költötték a költségvetésnek, szemben az 1937. évi költségvetés 8.5 százalékával. Az óvodák száma a cseh falvakban az 1937. évi 921-ről 3785-re emelkedett, vagyis több mint négyszeresére, a középiskolák száma az 1937. évi 1368-ról a mult évben 1839-re növekedett, a szakiskolák száma a háborúelőtti 562-ről 1948-ig 2596-ra emelkedett, az ipariskolák száma megkétszereződött és elérte a 6216-ot, az iskolai internátusok száma 15-ről 50-re ugrott, ösztöndíjat a korábbi 2400 diák helyett 12.600 diák kap. E mellett az ösztöndíjak összegét is jelentős mértékben fölemelték. Külön figyelmet érdemel a szlovákiai dolgozók életszínvonalának javulása. Ezek a dolgozók a háború előtt sokkal rosszabb viszonyok között éltek, mint a cseh munkások. Az ipari termelés gyorsütemű föllendülése következtében Szlovákia nemzeti jövedelme már a mult évben 142 százalékra emelkedett 1946-hoz viszonyítva, ebben az évben pedig 163 százalékig emelkedik a nemzeti jövedelem. A munkabéralap 108 százalékkal növekedett 1946-hoz képest, a fejenkénti húsfogyasztás 25 százalékkal, a búzalisztfogyasztás 53 százalékkal, a cukorfogyasztás 62 százalékkal, a zsírfogyasztás 97 százalékkal, a textiláruk fogyasztása 98 százalékkal, a lábbeliké 265 százalékkal, a bútor és egyéb háztartási eszközök fogyasztása pedig 217 százalékkal emelkedett. A csehszlovák nép jól tudja, hogy életviszonyainak a szocializmus építésével kapcsolatban elért ilyen jelentős javulását elsősorban a hatalmas Szovjetunió tapasztalatainak és segítségének köszönheti. Kilencmillió aláírás a születésének 70. évfordulója alkalmából Sztálinnak küldött üdvözlő levélen — annak a Sztálinnak, akinek életünket és jövőbevetett hitünket köszönhetjük —, kilencmillió aláírás a stockholmi békefelhíváson, a csehszlovák dolgozók sikeres harca a csehszlovák első ötéves terv teljesítéséért és túlteljesítéséért —, ime ezek a tények fejezik ki országunk népének érzéseit és akaratát. A Kommunista Párt és Gottwald elvtárs vezette csehszlovák dolgozók, _ folytatva elszánt küzdelmüket a népek közötti békéért és a népek boldog jövendőjéért, győzelmesen haladnak előre a szocializmus felél