Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-17 / 215. szám, vasárnap

TARTÓS btKEĽRl, Ntľl ÜtMOKRA Cl Ä Ľ R 77 1950 szeptember 17. * Q 7. .) talom hat esztendeae Bulgáriában Ä bolgár nép 1950 szeptember 9-én hatodízben ünnepelte felsza­badításának évfordulóját. 1944 szeptember 9-e fordulópontjává vált a bolgár nép történetének, mert megtisztította országunkban a szo­cializmus felé vezető ntat. Ezt első­sorban a Szovjetunió következetes imperiaHstaeltenes politikájának, dicsőséges felszabadító hadserege győzelmeinek és a szovjet nép bölcs vezérének, a nagy Sztálinnak köszönhetjük. Az a hosszú harc, amelyet dol­gozó népünk, élén a munkásosztály­lyal s a Kommunista Párt vezeté­sével kitartóan vívott a reakciós és fasiszta erők zsarnoksága ellen, s amelyet hatalmas mértékben támo­gatott a Szovjet Hadsereg győzel­mes balkáni támadása — 1944 szeptember 9-én érte el tetőpontját, amikor Bulgáriában kitört a hatal­mas antifasiszta RČpi felkelés és megdöntötte a népellenes fasiszta rendszert. A bolgár nép feszült nemzetközi helyzetben ünnepelte felszabadulá­sának hatodik évfordulóját. A bé­keszerető népek tudják, hogy az amerikai imperialisták rablószán­dékó fegyveres intervenciója Koreá­ban csak láncszeme az új világ­háborí előkészítésének. Ma inkább mint valaha, minden erővel védeni kell a békét. A bolgár nép mélysé­ges felháborodása az amerikai in­tervenciósok koreai gaztettei fölött kifejezésre jutott Vlko Cservenkov elvtársnak, Bulgária Miniszterta­nácsa elnökének abban a táviratá­ban, amelyet nemrég küldött a Biztonsági Tanács elnökének és az ENSZ főtitkárának. Ugyanilyen til­takozásokat küldtek és küldenek nagy számban a különböző bolgár társadalmi és kulturális szerveze­tek. A felháborodás hulláma orszá­gunkban nem ül el mindaddig, amig nem vetnek véget a koreai nép etleni vadállatias amerikai ag­ressziónak. A bolgár nép még na­gyobb eréllyel fog harcolni a béke védelmében, még jobban fokozódik a tömegek aktivitása a második Nemzeti Békekongresszus és a lon­doni második Nemzetközi Béke­kongresszus előkészítésével kapcso­latban. A Bolgár Népköztársaság kor­mánya teljesítve Georgi Dimitrov elvtárs végső akaratát, folytatja a béke és a más népekkel való együtt­működés politikáját az egyenjogú­ság, valamint a nemzeti független­ség és állami önállóság kölcsönös tiszteletbentartása alapján. Nem­zetközi kapcsolataink középpontjá­ban a nagy Szovjetunióhoz .fűződő elszakíthatatlan barátság és együtt­működés áll, ami napról napra mé­lyül és kiterjed a gazdasági, társa­dalmi és kulturális élet minden te­rületére. Az idén a népi demokra­tikus országokkal is nagy mérték­ben föllendült a gazdasági, politi­kai és kulturális együttműködésünk. Országunk nemzetközi kapcsolatai megerősödtek és kibővültek. Másrészről, a Bolgár Népköztár­saság kormánya az idén sikeresen védelmezte az ország nemzeti füg­getlenségének és állami önállóságá­nak sérthetetlenségét. Mint ismere­tes, főügynökségük — Trajcso Kosz­tovék — felszámolása után, v az amerikai-angol imperialisták diplo­máciai rohamot indítottak or­szágunk ellen, keresve-keres­ték az ürügyeket, hogy beavat­kozhassanak belügyeinkbe. Mi­után a Bolgár Népköztársaság kor­mánya visszaverte az amerikai gyarmatosítók e cinikus és durva „totális diplomáciáját", amely a kö­zönséges kémkedéstől sem retten vissza, az USA megszakította or­szágunkkal a diplomáciai viszonyt, A dolgok ilyetén állása mellett tel­jesen nyilvánvaló, hogy a kor­mánynak és az egész népnek szün­telenül ébernek kell lennie. A bol­gár népnek nem szabad számításon kívül hagynia, hogy déli és nyugati szomszédaink — a görög mon­archofasiszták, Törökország reak­ciós körei és a fasiszta Tito-klikk — nemcsak támogatják az ameri­kiaiak koreai agresszióját, de egy balkáni háború előkészítésének tűz­fészkei is. A nyugtalanság komoly forrását jelenti a Balkánon az a tény, hogy ezeknek az orszá­goknak a kormányai engedelmesen végrehajtják az amerikai imperialis­ták parancsait és ez nagy ébersé­get követel tőlünk. • Szeptember 9-ének hatodik év­fordulóját olyan körülmények kö­* Irta: Vladimír #*optn m«r a Bolgár Kommunista Párt Központi Vezetősége Politikai Bizottságának tagja. • * zött ünnepeltük, amikor a népi ha­talom még inkább megszilárdult, amikor a széles néptönegek bi­zalma a nép állama iránt, a népi kormány politikája iránt még na­gyobb mértékben megerősödött. A nép politikai öntudatáról és aktivi­tásáról ékesszólóan tanúskodnak a nemzetgyűlési képviselővá'asztások eredményei, Sztálin elvtárs 70 születésnapjának országos meg­ünneplése és az aláírások gyűj­tése a stockholmi felhívásra. A néptömegek növekvő alkotó lendülete a szocializmus alapjai­nak felépítése terén, a város és falu között egyre szélesedő gazda­sági és kulturális együttműködés és a falunak szövetkezetekbe való tömörülése még jobban megszilár­dítja a népi hatalom legfőbb tá­maszát: a munkások és parasztok szövetségét. Még inkább erősödik országunkban a munkásosztálynak, mint a dolgozó tömegek élcsapatá­nak szerepe a szocializmus felépí­téséért vívott harcban. A Bolgár Kommunista Párt ma a népnek <'« az országnak általánosan elismert eszmei-politikai vezetője. A dolgozó tömegek teljes bizalommal viseltet­nek Pártunk iránt — Dimitrij Bla­gojev és Georgi Dimitrov Pártja iránt, — amely ma Vlko Cserven­kov elvtárs kipróbált bolsevik ve­zetése alatt még szorosabban tö­möríti a dolgozókat a dimitrovi Központi Vezetőség és a népi kor­,nány köré. A Pártunk iránti bizalomnak és a Párt tekintélyének megszilárdu­lását elősegítette, hogy a népi tö : megek örömmel fogadták a Köz­ponti Vezetőség januári teljes ülé­sének és a BKP harmadik Nemzeti Konferenciájának határozatait a bírálat és önbírálat kifejlesztéséről, a pártvonal és a kormánypolitika elferdítése elleni határozott harc ról, valamint az állami és társa­dalmi szervezetek apparátusának megtisztításáról az idegen, kar­rierista és korrupt elemektől. Nagy lépést tettünk előre a nép­gazdaság fejlesztése terén. Az el­múlt 1949-es évben — az ötéves terv első esztendejében — az ipari termelés 295 százalékkal multa felül az 1948 évit; a munkások száma 50.000 fővel emelkedett. 1950 első felében az ipari tervet 101.6 százalékra hajtottuk végre. Ez év első hét hónapja alatt, a mult évnek ugyanez időszakához képest, 19.3 százalékkal emelkedett az ipari termelés. ' A villanyenergia-termelés az idén, 1939-hez képest, csaknek a három­szorosára, a kőszén kitermelése több mint kétszeresére, az ércbá­nyászat több mint tizenötszörösére, a fémgyártás több mint huszon­nyolcszorosára, a gépgyártás öt­venszeresére emelkedik. Amíg 1939­ben országunkban úgyszólván nem volt villamossági ipar, ma a népi hatalom olyan elektrotechnikai gyá­rakat épített és épít, amelyek a közeljövőben képesek lesznek kielé­gíteni szocialista építésünk szük­ségleteit. Egyedül az ötéves terv végrehajtása idején, vagyis másfél év alalt, 54 újfajta gép gyártását sajátítottuk el s ezek nagyrészét ina már sorozatban gyártják. Jelentékenyen emelkedett a la­kosság széleskörű fogyasztására szolgáló árucikkek gyártása is. Az élelmiszer- és textilipar terme­lése 1939-hez viszonyítva több mint kétszeresére növekedett A munka termelékenysége az idén az iparban 11.3, az'építkezés­ben pedig 30 százalékkal emelke­dett. Az ötéves terv évi terveinek túlteljesítése következtében iparunk össztermelése 1951 végére eléri azt a színvonalat, amelyet az öt­éves terv csak 1953-ra irányozott elő. összes ipari javaink a dolgozó nép kezében vannak. A magánszek­tor az iparban ma alig éri el a 0.1 százalékot. Az idén a mezőgazdaságunk is szép sikereket aratott. Az őszi és tavaszi vetési terveket a nagy ne­hézségek ellenére is idejében vég­rehajtottuk. Az aratást és cséplést igen rövid határidőn belül végez­tük el. A BKP Központi Vezető­sége és a kormány felhívására a Dolgozók FöldmPvesszövetkezeti Gazdaságainak (DFSZG) tagjai és az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok tömegversenyt indítottak a falvakban. A gabona­beadást az állam részére a kulá­kok elkeseredett ellenállása ellenére is, példátlanul rövid idő alatt tel­jesítették. A kormány és a Párt intézkedé­seinek eredményeként az állatte­nyésztés is fejlődik. Az állatállo­mány elérte a háború előtti színvo­nalat, a sertés- és szárnyasállo­mány pedig jelentékenyen túlha­ladta azt Az állattenyésztésben egyre növekszik a társadalmi szek­tor (ma már 2792 társas állatte­nyésztő gazdaság működik). Jelentékeny eredményeket értünk el a Dolgozók Földművesszövetke­zeti Gazdaságainak létesítése te­rén is, amelyeken keresztül fal­vaink a szocializmus felé haladnak. A Dolgozók Földműves'?*'-/ tkezeti Gazdaságainak fejlődési mét a következő adatokból lehet meg­ítélni: 1950 január elsején az or­szágban mindössze 1600 DFSZG volt, amelyek összesen 156.483 pa­rasztgazdaságot fogtak össze és 550.837 hektár földet műveltek meg. 1950 szeptember negyedikén már 2053 DFSZG működött s ezek 361.966 parasztgazdaságot egyesí­tettek, összesen 1,433.033 hektár földdel. így az országban működő összes, számszerint 1,095.000 pa­rasztgazdaságnak 33 százaléka be­lépett a DFSZG-be. A DFSZG-khez tartozik az egész megművelt föld­nek (4,880.000 hektár) 29.4 száza­léka. A DFSZG-k termé'se a leg­több növényfajta terén, átlagosan 20—30 százalékkal magasabb az egyénileg dolgozó parasztoknak ugyanezekből a növényfajtákból' elért termésénél. A szegénypa­rasztok és középparasztok látják ezt és mindinkább meggyőződnek arról, hogy életüket csakis a DPSZG-ken keresztül javíthatják meg. Egyes vidékeken a falusi lakosságnak, már több mint 50 százaléka belé­pett a szövetkezetbe. 1950-ben a gép- és traktorállo­mások száma 86-ról 95-re emelke­dett, gépállományunk 105 nehéz­traktorral és megfelelő mennyiségű — Szovjetuniótól kapott — talaj­megmunkáló és egyéb géppel, vala­mint a bolgár ipar által szállított 862 más mezőgazdasági géppel nö­vekedett A CSEHSZLOVÁK DOLGOZÓK ÉLETSZÍNVONALÁNAK EMELKEDÉSE A szocializmus építésének tapasz­talata a Szovjetunióban megcáfol­hatatlanul bebizonyította a marxiz­mus-leninizmus ama tételének he­lyességét, hogy a szocializmus, megszabadítva az ország termelő­erőit a kapitalizmus béklyóitól, felszabadítva a munkát a kizsák­mányolás igájától, soha nem lá­tott lendíiléttel fejleszti a dolgozó tömegek alkotó kezdeményezését és termelő aktivitását, megteremti a munkához való új viszonyt, amely­ben a munka, a becsület és dicső­ség ügyévé válik, magasabb mun­katermelékenységet ér el, mint a kapitalista gazdasági rendszer, több terméket nyújt a társadalom­nak és gazdagabbá teszi azt. A szocializmus gyökeresen megja­vítja a munkások és parasztok anyagi helyzetét mérhetetlenül ma­gasabbra emeli életszínvonalukat. Ennek az állításnak a helyes volta napról-napra jobban beigazo­lódik a szocializmus építésének útjára lépett népi demokratikus or­szágok, köztük Csehszlovákia pél­dáján is. A kapitalista Csehszlovákia fö jellemvonása az állandó munka­nélküliség volt. A 30-as években, a világgazdasági válság idején, hi­vatalos adatok szerint 920.000-re emelkedett a csehszlovák munka­nélküliek száma. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik bérmunkás képtelen volt kenyerét megkeresni. Irta: Eugcn ľ rím n a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének tagja. * * Az összes foglalkoztatottak 70 szá­zalékának munkából származó jöve­delme alacsonyabb volt a létmini­mumnál. A nők és az ifjúság mun­káját sokkal rosszabbul fizették, mint a férfiakét. A társadalombiz­tosítás reformista rendszere a nyugellátásban részesülő munká­soknak csak olyan csekély nyugdí­jat adott, hogy könyöradományok­ból voltak kénytelenek tengetni éle­tüket. A dolgozókat a nemzeti bur­zsoázián kívül még a külföldi bur­zsoázia is kizsákmányolta. Oszta­lék formájában évente több mint 2 milliárd korona folyt be a külföldi bankok páncélszekrényeibe. Ez volt az „ára" annak a szövetségnek, amelyet a nyugati imperialisták kötöttek a csehszlovák burzsoáziá­val. A burzsoá körök, amelyeknek kezében összpontosult a hatalom és az ország vagyona, végül is — a lakosság túlnyomó többségének akarata ellenére — a német impe­rializmusnak és fasizmusnak adta el az országot. A csehszlovák nép megismerte es megízlelte a kapitalista rendszer­nek és az imperializmusnak min­den „gyönyörűségét", egészen a hitleri rabszolgaságig, a háborúig és a fasiszta megszállás időszaká­ban elkövetett tömegmészárlásokig. A népi demokratikus Csehszlo­vákia dolgozói büszkék arra, hogv ők a békének, demokráciának és szocializmusnak a Szovjetunió, e hatalmas szocialista állam vezette táborához tartoznak. Az egész világ szeme előtt fo­lyik a két társadalmi rendszer gi­gászi versengése, A kommunizmus felé magabiztosan haladó szovjet nép dicső győzelmei, a szocializ­must építő népi demokráciák sike­reivel együtt világos bizonyítékai annak, hogy kié lesz a jövő és mi­lyen társadalmi osztályok vannak vereségre, bomlásra és pusztulásra ítélve. Ezek a győzelmek világosan kirajzolják annak a hatalmas per­spektívának körvonalait, amelyet az emberiség előtt a szocialista rend nyit meg. Es Csehszlovákia dolgozói — akiket az ország új és igazi gazdája, a munkásosztály vezet, — örömmel dolgoznak anyagi és kul­turális viszonyaik megjavításáért, forradalmi vívmányaik megvédésé­ért, a demokráciáért és a népek közötti békéért. Ma különösen élesen ütközik ki az a különbség, amely a kapitalista országok és amaz országok dolgo­zóinak anyagi helyzete és szociális Jogai között fennáll, ahol a hatalom a nép kezében van. Az európai kapitalista államok­nak a függetlenségük elvesztésével járt tnarshallizálása, az amerikai imperializmus és az európai orszá­gok burzsoá kormányai által dik­tált őrült fegyverkezési verseny, az amerikai hódítók arcátlan támadása Korea ellen — mindez módfelett kiélezi a kizsákmányolást és nagy mértékben lerontja a dolgozók életszínvonalát, akiket ezenfelül a burzsoázia a legelemibb demokra­tikus jogoktól is megfosztani igyek­szik. A szocializmus építésének útjára tért népi demokratikus Csehszlová­kia megszabadult a válságoktól és a munkanélküliségtől. A Szovjet­unió baráti segítségére támasz­kodva, a köztársaság dolgozói mind újabb és nagyobb sikereket arat­nak. A háborúelőtti termelési szín­vonalat már 1948-ban elérték és azóta is szakadatlanul növekszik a termelés. Az 5 éves (1949—1953) terv az ipari termelésnek 57 száza­lékos emelkedését, a nemzeti jöve­delemnek 50 százalékos növekedé­sét irányozza elő az 1948. évi szín­vonalhoz képest. Csehszlovákiában, éppúgy mint az összes többi or­szágban, ahol győzött á munkás­osztály. a hatalmas gazdasági és tár­sadalmi fejlődés egyenes következ­ménye annak, hogy ezek az orszá­gok a szocializmus felé haladnak. A főbb termelési eszközök és mun­kaeszközök társadalmi tulajdona, az ötéves gazdasági terv és a ter­melés szakadatlan növekedése már lehetővé tette a dolgozók számára. hogy érvényrejuttassák a munkához való jogot, a végzett munka ará­nyában'történő díjazást és az álta­lános társadalmi biztosítást Való­ra vált a dolgozók joga a mtívelő­désre. A gyermekek és az ifjúság neveléséről és fejlődéséről való általános gondoskodás az élet tör­vényévé vált. Mind jobb lesz a la­kosság ellátása és javulnak a lakás­viszonyok. 1949-ben 26 százalékkal volt ma­gasabb a dolgozók létszáma, mint 1937-ben. Az ipar fejlődésével párhuzamo­san emelkedik a dolgozók *és alkal­mazottak reálbére is. Egyedül 1949­ben 15 százalékkal emelkedett a bérek színvonala. 1939-hez képest pedig 43 százalékkal emelkedett a reálbér. A parasztok jövedelmei az elmúlt év során l-l százalékkal nö­vekedtek. A dolgpzók jövedelme az­által is emelkedik, hogy növekszik a dolgozó családtagok száma. A dolgozók jövedelmének jelentős része olyan kiegészítő forrásokból ered, mint amilyen a gyermekek utáni segély, az újévi segély, a vál­lalatok által az üzemi konyhák ja­vára és a jóléti alapokra történt befizetések, az ingyenes beutalások az üdülőhelyekre és szanatóriu­mokba, stb. Ezek az úgynevezett szociális juttatások átlag 32 száza­lékkal növelik a dolgozók munka­bérét. Csehszlovákiában megszüntették az élelmiszerjegyeket a lisztre, a tésztafélékre, a darára és sok más fogyasztási cikkre. Egyidejűleg több, egyelőre még adagoláshoz kö^ tölt áru szabad eladását is bevezei­*

Next

/
Thumbnails
Contents