Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-17 / 215. szám, vasárnap

1950 szeptember 17 i ÍLET IS CsKP Központi Bizottsága eSn&Kségéstek határozata az 1950-51-es pártfskoíázás évének megnyitásáról A pártiskolázás évének 1949-50-es szakasza jelentős lépést jelent előre Pártunk politikai nevelő munkájá­ban. Az iskolázás nagyobb szerve­zettséggel és rendszerességgel folyt le Funkcionáriusaink, tagjaink és jelöltjeink nagy többsége az egész év folyamán résztvett az -iskolázás különböző forám aban, amelyeknek célja a marxi-lenini ismeretek bi­zonyos minimumának elsajátítása volt. Az egész Köztársaság területén az alapszervezetekben 85.933 alaptan­folyami iskolacsoport dolgozott 1.593.641 résztvevővel, ezenkívül 7360 marxi-lenini kör 94 379 résztvevővel. A Párt járási bizottságai az esti is­kolák 582 tanfolyamát szervezték meg, összesen 17 783 résztvevővel. Az iskolai szervezetek élén 93.875 tanító és ugyanennyi segédtanító állt. A Párt szervezetei 60.699 tanítónak becsületes munkájáért elismerésüket fejezték ki. Ezek közül 7442-t a Párt járási bizottságai, mint mintatanító­kat tüntettek ki. Az 1949-50-es pártiskolázás évében az iskolázás résztvevői megismerked­tek a Párt polit kájának fő alapelvei­vel amelyek irányítják hazánkban a szocializmus építését és lényegesen fokozták világnézeti színvonalukat. A pártiskolázás éve jelentős mérték­ben segített Pártunknak abban, hogy sikeresebben és gyorsabban teljesít­hesse nagy feladatait az élmunkás­mozgalom fejlesztésében az üzemek­ben, a szövetkezetek építésében a fal­vakon és a Párt tagjainak, valam:nt jelöltjeinek előkészületeiben az új átigazolásra. A CsKP Központi Bi­zottságának elnöksége köszönetet mond a tanítóknak és segítőiknek a Párt és a Köztársaság érdekében k végzett becsületes és önfeláldozó ^munkáért. Az 1949-50-es évi pártis­Hkolázás jó eredményei meggyőznek [^Bennünket a kommün sták politikai ^Rlevelésének nagy jelentőségéről. A ^mi feladatunk az, hogy tovább fej­| lesszük, elmélyítsük és kiterjesszük ezt a fontos pártonbelüli nevelési te­vékenységet A Párt tagjai és je­löltjei világnézeti színvonalának nö­velése a Párt összes szervezeteinek állandó feladata. Ezért vizsgáljuk a Párt tagja nak és jelöltjeinek átiga­zolásánál azt, hogy az illetők hogyan vettek részt a pártiskolázás első évén Azokat, akik ebben nem vet­tek részt, meggyőzzük a pártiskolá­zás második évében való részvétel jelentőségéről, mert ez segítségükre lesz jobban teljesíteni a Párt felada­tait. A CsKP Központi Bizottságának elnöksége, amelyet az a cél vezet, hogy biztosítsa a Párt összes funk­c onáriusainak tagjainak és jelöltjei­nek marxi-lenini ismereteit, határo­zatot hozott arról, hogy 1950 no­vember 15-én megnyitja az 1950— 51-es évi pártiskolázás második évét a Párt összes szervezeteiben. A párt skolázás új évét a követ­kező utasítások értelmében kell meg­szervezni és megvalósítani: I. AZ ISKOLÁZÁS FORMÁJA ÉS PROGRAMMJA Világnézeti érettségük szerint tagjainkat és jelöltjeinket az iskolá­zás olyan fokozatába osztjuk be, amely számukra a legsikeresebb po­lit kai művelődést teszi lehetővé. Ezért az iskolázás négy formáját ál­lapítjuk meg: alaptanfolyam, mar­xi-lenini körök a marxizmus-leniniz­mus esti iskolá 1 és a Párt magasabb funkcionáriusainak önálló stúdiuma, Az alaptanfolyamokat és marxi-leni­ni köröket a Párt alapszervezeteinek bizottságai szervezik a tagok és je­löltek részére. Minden tag és íelölt abban a szervezetben végzi iskolázá­sát, ahol tagsági járulékot fizet. A marxizmus-leninizmus esti iskolá t a Párt járási bizottságai szervezik és rendezik be. A magasabb pártmun­kások önálló stúd umait a Párt ke­rületi bizottságai irányítják. A tagok és jelöltek elosztását egyes iskolai ágazatokba az alapszerveze­tek választmányai, a járási és kerü­leti pártbizottsága 1 október 15-ig végzik el. Ezt a pártiskolázás első évének végső értékelése és a tagok és jelöltek átigazolásának eredmé­nyei szerint fog ák intézni. A tagoknak és jelölteknek beosztá­sát az alapszervezetek taggyűlése ok­tóberben hagyja jóvá. Ugyanezen a taggyűlésen nyílik meg ünnepélyesen a pártiskolázás másod k esztendeje. 1. ALAPTANFOLYAM. Az iskolázás első formája az alap­tanfolyam. Mindenekelőtt azon tagok és jelöltek számára való. akik a párt­iskolázás eisö évébe nem kapcsolód­tak bele. Ezen a tanfolyamon továb­bá résztvesznek a tavalyi alaptanfo­lyam azon résztvevői is, akik tavaly rendtelenül látogatták az iskdlázást, valamint azok, ak k az alap tanfo­lyamot önként akarják ismételni, hogy ismereteiket tovább mélyítsék és kiegészítsék. Az alaptanfolyam minden 12—15 résztvevője számára egy-egy iskola­csoport szerveződik tanítóval és se­gédtanítóval. Minden iskolacsoport a megállapított sorrendben és a meg­határozott időben a következő témá­kat veszi át: 1950 november 15-töl december 31-ig: a nemzetközi helyzet és harc a békéért. 1951 január 1-töl január 31-ig: Hogyan harcoltak és győztek a munkások és parasztok Orosz­országban 1951 február 1-től február 28-ig: a CsKP 30 éve. 1951 március 1-töl március 31­ig: A falu útja a szocializmus felé. 1951 április 1-től április 30-ig: A szocialista ipar fejlődése. 1951 május 1-től május 31-ig: A párt felépítése és szervezési rendje. Minden témához megjelenik i­A koreai néphadsereg főparancsnoksága jelenti: A keleti partvidéken a néphadsereg visszaverte az ellen­támadásokat és tovább fejleszti támadó badndveleteit A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága közli: A néphadseregnek a déli partvidék körzetében müködö egysége; tovább vívják harcaikat Ezen a frontszaka szon a 25 amerikai hadosztály egy­ségei és a tengerész-gyalogos osziag erős védelmi állásokra támaszkodva péncélkocsik, tüzérség és légierő tá­mogatásával elkeseredett ellentáma­dásokat indítanak. A néphadseregnek a Nakton (Ra­kuto-Ko) folyó keleti partján műkö­dő egységei harcokat vívnak az ame­rikai és a Li-Szin-Man féle bábcsapa­tok ellen, amelyek ellentámadást kí­sérelnek meg. Ezen a szakaszon a néphadsereg egységei a szakadatlan bomtx'zás ellenére visszaverték az el lenség ellentámadásait és megkerülő mozdulattal beékelődtek az ellenség védelmi vonalába­A néphadsereg légvédelmi tüzérsé­ge szeptember 13 án Phenjan körze­tében lelőtte az ellenség egy vadász­gépét. A Koreai Népi Demokratikus Köz­GO»CSAROV 1891 szeptember 17-én halt meg 79 éves korában Iván Alexandrovlcs Goncsárov, a 19. század orosz iro dalmának nagy realista regényírója. Félig nemes, félig polgári, kereskedő családból származott s szülővárosa, a Volga meľ.etti Szimbirszk álmatag utcáinak és udvarházainak körében ismerte meg azt a haldokló feudi.'lis világot, melynek típusait, nemesem bérét és jobbágyát s a hűbériségnek orosz földön a kapitalizmusba vezető átmenetét rajzolta fő művében, egy regénytriologiában. Ennek középső darabja, az Oblomov gyakorolta a legnagyobb hatást s hősének maga tartósát az „oblomovscsiná"-t foga­lommá tette nemcsak a 19 század Oroszországában hanem még a hu­szadikban is, mert Lenin maga is megemlékezik arról a hatásról, ame­lyet az Oblomov típusú orosz ember sajátságai egészen az 6 koráig gya­koroltak. Goncsárov regényírói munkájának lényege annak a ténynek bemutatá­sa, hogy a nemesi birtokososztály tagjait osztálykiváltságaik, a jobbágy­munkából minden személyes fárado­zás nélkül kifacsart hűbéri járadék és egyéb jövedelmek elkoresosítink, megfelelő brosúra, amelyet a résztve-1 munkaképtelenné, apatikussá, vők áttanulmányoznak. A tanító ezt megkönnyíti egy bevezető előadással és befejező értékeléssel, amely min­dég a tanulás kezdetén és a tanulás végén zajlik le. A gyűléseket a ta­nítóval egyetértésben a csoport se­gádtanítója szervez. A tanító mun­kájának megkönnyítésére minden té­mához szemléltető anyagot kap, fa­liújság, diagrammok, képek stb., formájában. 2. A MARX-LENINI KÖRÖK. Az iskolázás második formája a marxi-lenini körök. E körökbe azo­kat a tagokat soroljuk, akik sikerrel végezték el az iskolázás első évének alaptanfolyamát A körök munkájá­ban továbbá résztvesznek a köröknek azon résztvevő , akik az iskolázást tavaly rendetlenül látogatták, vala­mint azok, akik önkéntesen ismétel­ni akarják a körben való iskolázást. Minden 12—15 resztvevőből kell egy-egy marxi-lenini kört szervezni. Az is lehetséges, hogy két alapszer­vezet alakítson egy közös marx ­lenini kört, ha saját maga nem tud elegendő számú résztvevőt biztosí­tani. A kör sikeres munkájáért e szer­vezetek egyikének választmánya fe­lelős, mépedig az, amely mellett a kör szervezve van. A marxi-lenini köröknek olvasója és segédoktatója van. A marxi-lenini körök a pártisko­lázás új évében a következő kérdé­seket tanulmányozzák át: 1950 november 15—XII. 3-ig: A nemzetközi helyzet és harc a bé­kéért. 1951 január 1-től január 31-ig: Lenin és Sztálin nagy müveiről. 1951 február 1-töl február 28-ig: A CsKP 30 esztendeje. 1951 március 1-től március 31-ig: A Párt feladatai a szoc alizmus építésében a falun. 1951 március 1-töl március 31-ig: A Párt feladata a szocializmus építésében, az iparban, a keres­kedelemben és a pénzügyi politi­kában. 1951 május 1-töl május 31-ig: A népi demokrácia éš szerepe a szocializmus felépítésében. Minden témához brosúra jelenik meg, amelyet a résztvevők áttanul­mányoznak. A tanító azzal könnyíti meg a brosúra áttanulmányozását, hogy bevezető előadást és befejező szemináriumot tart, amelyre a té­ma kezdetén és a téma végén jönnek össze a résztvevők. 3. A MARXIZMUS-LENINIZMUS ESTI ISKOLÁI. Az iskolázás harmadik formája a marxizmus-leninizmus esti iskolái. rencsétlenné és élhetetlenné teszik még akor is, ha a legkitűnőbb neve­lésben részesültek s személvük sze­rint jó hajlamok és emberies érzé­sek laknak bennük. Amit Petőfi a Pató Pálban néhány éles vonóssal vázolva mutat be, az „Ej, ráérünk arra még" emberét, azt rajzolja orosz földön, regény keret­ben, széles ecseteléssel és Arany Já­nos realizmusaira emlékeztető apró­lékossággal Goncsárov „Volt egy ilyen típusa az orosz életnek — Ob­lomov" — írja Lenin- „Folyton a ke­reveten feküdt és terveket készített. Azóta sok idö telt el. Oroszország három forradalmat vitt végbe, az Ob­lomovok mégis megmaradtak, mert nemcsak a földesúr volt Oblomov, 'ií nem a .panaszt is, nemcsak a paraszt, hanem az értelmiségi is ..." Lenin megjegyzése rendkívül éles és találó, mert Oblomov a maga mozdulatlan­ságával, nemtörődömségével, mara" diságával, passzivitásával környeze tét is megfertőzte s jobbágvsorból való szolgájának, Zacharnak maga­tartása sokban hasonlít hozzá. Goncsárov Oblomovja 1859 ben je lent meg és érdekes, hogy szerzője a regényt részben Csehországban ír­ta, Marianské Ll.zneban, melynek gyógyfürdőjét és forrásait szívesen kereste fel 185.9-ben már küszöbön állt Oroszországban a jobbágysiág megszüntetése s így nagyon aktuá­lis volt bemutatni azt az embertípust, amelyet a jobbágyrendszer mentesí tett minden munkától, de ezzel a mentesítéssel olyan szerencsétlenné tette a társas életben, a családi kör­nyezetben, szerelmi kapcsolatokban, hogy felesleges embernek érezte ma­gát .. Nem tudott kitörni az össze­omlóban lévő feudális rend köréből, nem tudja elképzelni, hogy lehetsé­ges olyan világban is élni, amely nem ismerj a jobbágyságot­Goncsárov mint magasrangú ál­lamhivatalnok, hivatalos elfoglaltsá­ga mellett talált időt írói tevékeny­ségre is s az Oblomovot megelőzőleg adta ki 1847-ben Köznapi történet­ét, trilógiájának első részét, melyben a romantikus álmodozást a gyakor­lati, polgári életfelfogással állítja szembe. Az Oblomov sikere után, 1889 ben fejezte be „Szakadék" cí­mű regényét, melynek középpontjá­ban egy a humánus eszmék és a feu­dális intézményekhez való ragaszko dlás között ingadozó művész áll. Míg az Oblomov realizmusa határozottan kritikai élű az idejétmúlt nemcsj vi­lággal szemben, addig ez az utolsó mű visszahajlást mutat s a 19. szá­zad harmadik negyedének oroszor­szági forradalmi ifjúságát mint meg­bízhatatlant és céltudatosság nélkül tévelygőt, megértés nélkül mutatja be, elrajzolja. Oroszország történetének lenini és sztálini korszaka küszöbölte ki vég­legesen az életből és az irodalomból az Oblomov-típust és helyébe tette a tett emberét. —Ss— társaság néphadseregének főparancs­noksága jelenti szeptember 15-én este: A néphadsereg egységei valameny­nyi fronton folytatják kemény har­caikait az amerikai csapatok és li­szinmanista csapatok maradványai ellen. A súlyos veszteségeket szen­vedő ellenség erősítéseket kapott és a légierők támogatásával átcsoporto­sítva erőit, elkeseredetten ellenáll. A keleti partvidéken a szétzúzott úgy­nevezett szöuli had osztály és más há­rom liszinmanista hadosztály marad­ványai az amerikai csapatok támoga­tá.Tával ellentámadásokat kíséreltek meg. A néphadsereg egységei vissza­verték az ellentámadásokat és tovább fejlesztik támadó harcaikat. A néphadsereg Vekvantól (Ikan) délre és Tapudon (Tafudo) körzeté­ben tevékenykedő egységei visszave­rik az ellenség ellentámadásait és súlyos veszteségeket okoznak. Mac Arthur újabb erősítéseket követel A Krasznaja Zvjezda katonai szem le írója megállapítja, hogy a koreai harcok egyre keményebb jelleget öl­tenek. Az ellenség makacs ellenállása és ellentámadásai ellenére a néphadse­reg egységei folytatják előrenyomu­lásukat. egyre jobban .szorongatják az ellenséges csoportokat a koreai fél­sziget délkeleti részén Az ellenség ellentámadásait visszaverve, a nép­hadsereg egységei lépésről lépésre haladnak előre Tegu felé északról és délnyugatról. fl belga hatóságok a moaarcltsfasfszía liőaiérok kezére akarják utiaíni a Görög Kemmunista Párt két vezető tagját A Görög Kommunista Párt Politi­kai Bizottsága közli, hogy a leg­újabb hírek szerint a belga hatósá­gok a monarchofasiszitáknak akar­ják kiadni Leonidisz Sztringosz elv­társat, a Görög Kommunista Párt Polit kai Bizottságának póttagját és Vaszilisz Aszpiridisz elvtársat, a szaloniki munkások vezetőjét. A belga vizsgálóbíró azzal fenye­getőzött, hogy Sztringoszt és Aszpi­ridiszt „közönséges bűnösökként" át­adják a monarchofasisztáknak. Ki­adatásuk minden pillanatban megtör­ténhet. Leonidisz Sztringosz és Va­szilisz Aszpirid sz elvtársak közvetlen halálos veszélyben forognak. A Görög Kommunista Párt Poli­tikai Bizottsága felhívja a görög né­pet a nemzetközi szervezetek és a görög nép külföldi baráta t: akadá­lyozzák meg e bűncselekményt. Azon tagok számára vannak ezek, akik az előbbi év tanulmányait si­kerrel végezték el a marxi-lenini kö­rökben, valamint azok számára, ak knek az iskolázás e fajtája legjob­ban megfelel. A Párt járási bizottsága 20—25 résztvevő számára szervezi meg a marxizmus-leninizmus esti iskoláját. Minden egyes iskola kap egy tanítót és égy segédtanítót, A marxizmus­leninizmus esti iskoláiban az 1950— 51-es iskolai évben át fogják venni a szocializmus építésének kérdéseit a Szovjetúnióban és nálunk. A sor­rend a következő: 1950 november 15-től december 31-ig: A munkásosztály győzelme Oroszországban és a ČSR-ben, 1951 január 1-töl január 31-ig: A szocialista par fejlődésének problé­mái az SSSR-ben és a ČSR-ben, 1951 február 1-töl február 28-ig: A szocializmus útja a falun az SSSR-ben és a CSR-ben. 1951 március 1-től március 31-ig: A szocializmus győzelme az SSSR­ben és a sztálini alkotmány. 1951 április 1-től április 30-ig: A Szovjetúnió fejlődése a Nagy Honvé­dő háború után és átmenet a szocia­lizmusból a kommunizmusba 1951 május 1-től május 31-ig: A CsKP vezetöszerepe a szocializmus építésében hazánkban. E kérdések tanulmányozása az SzK(b)P rövid történetére és a leni­nizmus kérdéseire fog támaszkodni. Az esti iskola minden résztvevője megkapja a tantervet függelékben a rávonatkozó irodalom jegyzékével, amelyet felhasználhat a tanulmá­nyoknál A tanító az irodalom tanul­mányozását bevezető előadással és esti szemináriummal könnyíti meg. 4. A PÁRT MAGASABB FUNKCIONÁRIUSAINAK ÖNÁLLÓ STÜDIUMA Az iskolázás negyedik formája a Párt magasabb funkcionáriusainak önálló stúdiuma. A pártiskolázás második évében ez a stúdium újsze­rű. A Párt világnézetileg érett funk­c onáriusai számára van, akik mar­xi-lenini önművelődésükben oly mesz­szire jutottak, hogy önálló tanulmá­nyozással mélyíthetik és szélesíthe­tik ismereteiket. Az önálló stúdium résztvevőit a kerületi b zottságok választják ki. Tanulmányaikat a kerületi bizottság kult. prop. osztálya irányítja és se­gítségükre vannak a marx-leniníz­mus kerületi tanácsr.dói és katedrái. Minden 10 önálló tanulmányozóra • kerületi bizottság megállapít egy konzultánst, aki segít átvenni a ta­nulmányi anyagot. Minden önálló tanulmányozó az év elején kötelezettséget vállal arra, hogy az év folyamán bizonyos mü­veket áttanulmányoz. Mindenekelőtt összpontosítanunk kell magunkat az SzK(b)P rövid tör­ténetére, Lenin, Sztáľn, Gottwald müveire. A tanulási kötelezettségvál­lalásokat a kerületi tanácsadók és katedrák ellenőrzik, amelyek segít­ségére sietnek az egyéni tanulmányo­zóknak szemináriumi előadásokkal és egyéni megbeszélésekkel. Az önálló tanulmányozó funkc o­náriusok azzal nyújtanak segítséget a Párt politikai nevelő tevékenysé­gének hogy a pártiskolázás éve fo­lyamán kidolgoznak és felolvasnak néhány előadást, vagy írnak néhány cikket azon témákörből, amelyet ta­nulnak. II. A PÁRTISKOLÁZÁS MÁSODIK ÉVE TANÍTÓINAK BEOSZTÁSÁRÓL, A pártiskolázás első évének tapasz­talatai megmutatták a tanító szere­pének döntő voltát az iskolázás szín­vonalának biztosításában. Ezért az iskolázás második évére még gondo­sabban kell kiválogatni a tanítókat, mint az az első évben történt. A ta­nítók minősítésének fokozásában nagy jelentőséggel bírtak a nyári előkészítő tanfolyamok, amelyeken azon tanítók nagy része résztvett, akiket a pártiskolázás első évének év­záró értékelésénél kiválogattak erre a tisztségre. Azonban a tanítók kiválasztását az új iskola- év megnyitása előtt az ösz­szes szervezetekben ismét feliil kell vizsgálni. Tanító csupán politikailag érett, tapasztalt, kipróbált és a Párt­nak feltétlenül odaadó tagja lehet. Ahol tanítókul kevésbbé érett tapo­gat válogattak ki, ezeket jobbakra kell kicserélni Külön ŕ gyeimet szenteljünk a ta­nítók kiválogatásának a falusi párt­szervezetek részére. Ha a falusi szer­vezetekben nincs elég jó tanító, se­gítségükre siethet a védnökségi üze­mi szervezet, vagy a járási pártbi­zottság. A Párt kerületi és járás' bizottsá­gai, illetőleg alapszervez^tei gondos­kodnak arról, hogy október l-ig az összes iskolai ágazatok részére, mi­nősített tanítók álljanak rendelkezés­re. Az alaptanfolyam és a marxi­lenini körök tanítóit gondos felülvizs­gálás után az alapszervezetek javas­latai alapján egyénenként hagyja jó­vá a Párt járási bizottsága. Ugyan­így a marxizmus-leninizmus esti is­koláinak tanító t és konzultánsait a kerületi pártbizottság hagyja jóvá-

Next

/
Thumbnails
Contents