Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-17 / 215. szám, vasárnap

A jó terv a jó munka alapja 1950 szeptember Í7 A közös aratási munkalatok nemcsak a szövetkezeti munka előnyeit mutatták meg', hanem tanulságul szolgai tak arra Is, hogy jó szövetkezeti munkát csak jó terv alapján lehet végezni. Éppen az aratásnál bizonyult be, hogy azok a szövetkezetek, amelyek az aratási munkák tervét Idejében és gondosan előkészítették, tervszerű munkával, a munkaerők és a gépek teljes kihasználásával a te r vezett időt sok esetben a felére vagy még ennél is kevesebbre csökkentették. Ennek a tervszerű munkának aztán meg is volt az eredménye. Azzal, hogy a munkát a tervezett időnél hamarább elvégezték a költségek is kisebbedtek, megelőzték a gabonák túlérését s így a szemveszteséget egészen minimálisra csökkentették, végül pedig, amennyivel hamarább végeztek az aratással, anynyival hamarabb foghattak hozzá csépléshez vagy a tarlóhántáshoz, amivel aztán jelentős mértékben hozzájárultak a jövő évi termé6 biztosításához. Különösen azok a szövetkezetek értek el jó eredményeket és tudták a munka ütemét napról napra fokozni, amelyek minden nap megtárgyalták az aznapi munka lefolyását, kiértékelték és megbírálták minden egyes tagnak vagy gépnek a munkáját és nem féltek attól sem, hogy hibáikat kiteregessék, mert hiszen voltak anynyira józanok, hogy tudják, a hibákon csak úgy segíthetnek, ha közösen megbeszélik és megoldást keresnek rájuk. Azt is megbeszélték az esti összejöveteleken, hogy az előre elkészített terv milyen és mentiyi munkát. ír elő számukra és alaposan meghányták-vetették, hogy az eddig szerzett tapasztalatok alapján hogy lehetne azon az adott helyzetnek megfelelően javítani. Igy aztán persze ment a munka, jobban is, mint tervezték, de hát éppen azt akarták, hogy a tervet lerövidítsék és így a munkát még olcsóbbá tegyék. Megmutatkozott aztán ennek a helyzetnek éppen az ellenkezője Is. Voltak iitlyek, ahol még csak tervet sem készítettek. Az ilyen helyeken úgy gondolkodtak, hogy mire tervezzünk, hiszen előre úgy sem tudjuk, hogy mi jöhet még közbe, aztán kárba veszett az a munka ls, amit a terv elkészítésére fordítunk. Persze, hogy aztán ennek ls meg lett a maga következménye. A munka csak húzódott, hosszúra nyúlott, meg aztán fejetlenség uralkodott s az ilyesmiből mindig csak veszekedések, fheg károk keletkeznek. Az meg aztán természetes következménye az Ilyen dolgoknak, hogy így nem lehetett meggyőzni a parasztot a szövetkezeti közös munka előnyeiről, mert hisz a szeme előtt játszódott le, hogy ez rossz volt és csak mérgelődés származott belőle. A falusi reakció, a kulák meg a markába röhögött és szemlátomást éledt, mert hiszen megszámlált napjait egynéhánnyal ezzel is meghoszszabbí totta, ezzel is csak a ő malmára hajtották a vizet. Az ilyen esetek Után aztán alapos felvilágosításra van szükség, hogy annak a néhány tudatlan és nemtörődöm hanyag embernek munkáját helyrehozzák, mert hiszen csak felvilágosító munkával lehet elérni, hogy néhány ember baklövését ne írják a szövetkezeti mozgalom rovására. Az aratási munkálatoknál szerzett tapasztalatok alapián kell szövetkezeteinknek az őszi munkákat elvégezniök. Elsősorban is az őszi munkák tervét elkészíteni. Nem lehet elé^é hangsúlyozni, hogy a jó tervvel adjuk me<r alapját a jó munkának. A terv két részből Álljon: mimkittervMl és pénzügyi tervből. A munkatervben fel kell tüntetni az ös^es soron'évő munkákat, azokat sz*t kell oszt«ni ar eves i^unkabr!gá dókra, a rendelkezésre álló vagy a biztosított gépekre, az igákra b minden munkaerőt, legyen až emberi vagy gépi, a teljesiujkepessegtuiek megieieloen a lehető legpontosabban napokra Deoszuuu, uog^ i^uiiueu munkára jusson mefeieieiu munkaerő minden napra, iiu azután a munkatervet az utoiso koronáig is megxtieiu pouzügyi terv támasztja ala, akkor a szövetkezet biztosítva van, hogy az elvégzésre váró feladatokat sikeresen meg tudja oldani. A tervek elkészítésénél, legyen az munka- vagy pénzügyi terv, az utolsó pontig mindent meg keli beszélni a szövetkezet egeez tagságával. Fontos, hogy a szövetkezet minden egyes tagja tisztában legyen minu az egesz szövetkezetre, mind az egyes tagokra liáruió felaüatoitkai és muoiűuüuű. Igy aztán nem történhet meg, hogy az őszi munkákban fennakadás legyen, hanem ellenkezőleg, a gondosan előkészített tervek alapján a szövetkezet minden munkáját a maga idejében a lehető legkisebb költséggel tudja elvégezni. Az őszi munkák sikeres elvégzésében nagyon fontos, üogy a szövetkezetek a gépaliomasokkal és a földműves raktárszövetkezetekkel mielőbb megkössék az egész évre szóló szerződéseket, hogy a szükséges gépeket, valamint a vetőmagot és a műtrágyát idejében megkapják. Ezek a szerződések nemcsak a gépi inunkat és a vetőmagot, valamint a műtrágyaszükségletet biztosítják a szövetkezetek részére, hanem a gépállomások és a földműves raktárszövetkezetek mezőgazdasági szakembereinek hathatós segítségét is. Ezek a dolgok pedig mind biztosítékai annak, hogy minden munkát a maga idejében a legmegfleleőbb , módon végzünk el, ezzel pedig jelentős mértékben hozzájárulunk ahhoz, hogy a földek termését fokozzuk és még jövedelmezőbbé tegyük. Az őszi munkáknál a szövetkezeteknek még fokozottabb mértékben kell kiterjeszteniük a szövetkezetek közötti munkaversenyt. Már az arar tásnál szerzett tapasztalatok alapján meggyőződhettünk arról, hogy a jól megszervezett verseny nagyban elősegíti, hogy a munkát még a tervezett időnél is hamarabb végezzük el. Nagyban hozzájárni a verseny az egyes tagok kezdeményezéséhez, az újításhoz, de ugyancsak elősegíti a termés fokozását és a költségek csökkentését is, mert hiszen ezek a pontok is szerepelnek a verseny feltételeiben. A munkaversenyt aztán a szövetkezeten belül is az egyes munkacsoportok, sőt az egyes tagok között is meg kell szervezni s így aztán biztosítva leszünk, hogy a szövetkezet munkájában semmiféle fennakadás nem lesz. Az őszi munkák már megkezdődtek. A kukoricát, a krumplit, meg a többi őszi terményeket betakarítják, az őszi árpa és az őszi takarmányok vetését megkezdték és készülődnek a rozs, meg a búza vetésére. A szövetkezetek egymásután jelentik, hogy elkészítették az őszi munkák tervét és megkezdték a soron következő ős«i munkákat. Dolgozó parasztságunk tudta, hogy az őszi munkák sikeres elvégzésétől függ az ország jövő évi kenyérellátása és éppen ezért felhasználva az összes eddig szerzett tapasztalatokat;, valamint a rendelkezésre álló eszközöket, arra törekszik, hogy ezt a munkát sikeresen el is végezze. Minden dolgozó parasztnak tudnia kell azt is, hogy az őszi munkál; sikeres elvégzésétől nemcsak népünk jövő évi kenyérellátása függ, hanem harci feladata is, mert minden ideiében betakarított őszi termény és minden ideiében elvetett mag a doljrozfi nép táborát erősíti és az ellenséget gyengíti. aj 1 i dalról) utóbbi 8 hónap alatt. Érdekel bennünket. milyen mértékben vesznek ré«zt ebban a versenyben a komáromi Skoda-üzem dolgozói, mert ebben az Üzemben sokkal több újítást alkalmazhatni nak, mint amennyit eddisr alkalmaztak. Az újítók hónapja szorosan összefügg a dubnicai Skoda-üzem ismeretes felhívásával, mellyel versenyre hívták ki a nehézipari üzemeket az évi tervnek október 28-ig való teljesítésére. A kettőd verseny nemes küzdelmet eredményez a nehézipari üzemek között s a felajánlások teljesítése munkásosztályunk győzelmes harcit hirdeti. A dubnicai Skoda-özemben szeptember 15-én reggel, a munka kezdetekor az üzemi hangszóró köszöntötte a dolgozókat, az újítókat s a verseny jelentőségére hívta fel mindnyájuk figyelmét, egyben pedig közölte, hogy minden egyes újítási javaslatot azonnal át is vizsgálnak és átültetnek a gyakorlatba. Az eddigi késedelmeket kiküszöbölik s az újítási javaslatok adta lehetőségeket gyorsan felhasználják a termelékenység emelésére, az erő- és anyagmegtakarítás biztosítására. A dubnicai Skoda-üzemben most az új munkaformák hivatalát is felállítják, hogy ezzel elősegítsék a szocialista munkamódszerek alkalmazásának kiterjesztését minden dolgozóra. P. B. msm A csécsénypatonyi szövetkezet természetben fizet az állami gépállomásnak A csécsénypatonyi szövetkezeti tagok a dunaszerdahelyi állami gépállomással kötött szerződéssel, amelyet e hó 15-én írtak ünnepélyesen alá a csécsénypatonyi szövetkezet helyiségeiben, biztosították az összes földmunkák gyors és sima folyamatát. A csécsénypatonyi szövetkezet szerződése az első a bratislavai kerületben, ameily szerint az állami gépállomás munkáját természetben fizetik. Az ilyen szerződés előnyeiről nemcsak azok a számok tanúskodnak, amelyekből a legjobban látni az időbeli és pénzbeli nyereséget, hanem maguk a földművesek, az ESSz-tagok is, akik végre mentesültek a gépbeszerzés gondjaitól és akik számára Százszázalékosan biztosítva van az 1950—51-es gazdasági évben az öszszes földmunkák elvégzése. A szerződés jelentősége igen nagy mind a két fél számára. Az egyik oldalon annyiban, hogy az állami gépállomások érdeke a jó termés. Ez bizonyosan hozzájárul a munka minőségének emeléséhez. A másik oldalon az EFSz földjei példásan meg lesznek művelve. Végül az is nagy előny, hogy a munkáért csak a gazdasági év végén, a termés betakarítása után kell fizetni. A szerződésből látjuk, hogy az állami gépállomás a szövetkezetet kedvezményekben részesíti. Míg az az 1950—51-es gazdasági évben az összes földmunkák elvégzése csak 700.112 Kčs-be kerül a szövetkezeti tagoknak, addig ez egyénileg gazdálkodók ugyanezért a munkáért 1,000 643 Kčs-t fizetnek. A gépekkel végzett munka tervében az 1950—51-es gazdasági évre a következő termények termelése van feltüntetve: 99.30 hektáron búza, 67.97 hektáron árpa, 17.87 hektáron zab, 53 hektáron kukorica, 5 hektáron napraforgó, 11-16 hektáron cukorrépa, 10.26 hektáron takarmányrépa, 16.30 hektáron burgonya, 5 hektáron őszi repce, 10.32 hektáron len, 300 hektáron iakarmányfélék, 3-20 hektáron hüvelyesek és 30 hektáron különféle termények az EFSz tagjai számiára. A szerződés szerint az állami gépállomás a középszántást 423.75 hektáron, a mélyszántást pedig 216.63 hektáron végzi el. Az őszi munkáknál fel van tüntetve az egyes terményekkel összefüggő munka, a tarlóhántás, középszántás, középszántás vetés alá, boronáilás, vetés és hengerlés, A negyedik típusú szövetkezetnek 99-30 hektár megművelése a búza alá 85,630 Kčs-be kerül. Ha ezt a területet egyénileg gazdálkodók akarnák megművelteitni, ez 122.390 Kčs-be kerülne. Tehát már a búza vetési terület megművelésénél is az EFSz tisztán 36.760 Kčs-t nyer. Hasonlóképpen van ez a többi terményeknél is. Az állami gépállomások érdeke a jó termés Hogy az állami gépállomásnak és traktoristáinak érdeke legyen a jó termés, a mennél nagyobb hektáronkénti földhozam elérése, a csécsénypatonyi EFSz a következőképpen egyezett meg a dunaszerdahelyi állami gépállomással. Búzából 20.66 százalék, árpából 22 százalék, zabból 30.1 százalék, kukoricából 9.2 százalék, napraforgóból 2168 százalék, cukorrépából 18-5 százalék, korai burgonyából 4.85 százalék, késői burgonyából 4.34 százalék, őszi repcéből 19.58 százalék, lenből pedig 38.8 százalékot kap az áülami gépállomás a föld megműveléséért. A többi termények után, mint pl. takarmányrépa, takarmányok, zöldség, hüvelyesek, stb. a szövetkezet pénzben fizet. Abban az esetben, ha az állami gépállomás valamelyik munkát nem tudja elvégezni különféle okok miatt, mint pl. a sűrű tavaszi esőzés, a szerződésben feltüntetett százalékok az egyes terményeknél csökkennek. Ellenkező esetben, ha a gépállomás a tervezett munkán kivül is elvégez valamilyen munkáit, a százalék emelkedik az elvégzett munka értéke szerint. Abban az esetben, ha a gazdasági termények ára megváltozna, a százalékoknak az új árakhoz való alkalmazását az UMEZ dunaszerdahelyi ága végzi. A szerződés azt is magában foglalja, hogy az állami gépállomás egyes EFSz-tagokat betanít a gépállomás munkájába és ezeket alkalmazza vállalatában. E célból a csécsénypatonyi szövetkezet a dunaszerdahelyi állami gépállomásra 24 tagot küld, akik a kiképzés után traktoristákká válnak vagy pedig, önkötözőknél és cséplőgépeknél fognak dolgozni. A traktorista-tan folyam most van folyamatban, az önkötözősök kurzusa pedig a közeljövőben nyílik meg. A traktoristák ellátásával kapcsolatban a szerződésben kötelez; magát a csécsénypatonyi szövetkezet, hogy a gépmunloák elvégzése alatt a gépállomás traktoristáinak lakást és ellátást biztosit. Kiértékelték az aratási verseny eredményeit Ezekben a napokban ült össze a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetségének versenybíráló b.zottsága, hogy az elért eredmények alapján kiérték-elje az aratási versenyt és kihirdesse a kerületi viszonylatban győztes szövetkezeteket. A győztes szövetkezetek tárgyi jutalmat és elismerő oklevelet kapnak. Az elismerő okleveleket azok a győztes EFSz-ek kapják, amelyek a versenyben az első helyen állnak, még pedig három szövetkezet országos viszonylatban, négy legjobb kerületi viszonylatban és további négy legjobb szövetkezet pedig járási viszonylatban. Elismerő oklevéllel jutalmazzák továbbá a győztes EFSz három legjobb tagját. Ezenkívül tárgyjutalmat kap három munkacsoport vezetője is. Az aratási versenyben első helyen kerületi viszonylatban a következő szövetkezetek állnak: a bratislavai kerületben a felsőpatonyi EFSz. Itt a földművesek közösen végezték az aratást és a cséplést. Ezen munkák elvégzésének idejét 11 nappal megröviditették. Beszolgáltatási kötelezettségüknek 151%-ra tettek eleget. A tarlóhántást is idejében száz százalékban elvégezték. A mezsgyéket felszántották és áttértek az EFSz negyedik tipusú munkamódszerére. A nyitrai kerületben a tőrei szövetkezet a győztes, a közös aratás és a tarlóhántás példás elvégzésében, valamint beszolgáltatási kötelezettségük magas túlhaladásában A besztercebányai kerületben a drieöovoi szövetkezet nyerte meg a versenyt. Ezt a szövetkezeti tagok annak köszönhetik, hogy az aratás és a cséplés alatt kitűnt magas munkamoráljuk és az egész község százszázalékosan bekapcsolódott a harmadik tipusú EFSz keretein belül a közös munkába. Az aratást munkacsoportokban végezték. A felvásárlást és a tarlóhántást százszázalékosan elvégezték. A kassai kerületben a második tipusú slaneci EFSz foglalta el az első helyet. A közös aratási munkálatokba egy földműves híján az egész község bekapcsolódott. A tarlóhántást rögtön a kaszálás után végezték és közben a mezsgyéket is felszántották. Beszolgáltatási kötelezettségüknek 120 százalékra tettek mmmmmtt

tt

MMH

MI

HHHMMHHHMM k győztes szövetkezetek eleget az összes terményfajtákban. Az eperjesi kerületben a dubovai szövetkezet a zsolnai kerületben pedig a rakovoi szövetkezet a győztes. A kerületi viszonylatban győztes EFSz-ek a következő jutalmakban részesülnek: I. díj: Egy fajtehén és egy berendezett könyvtár, kb. 80.000 Kča értékben. II. díj: Egy fajtehén és egy berendezett könyvtár 50.000 Kčs értékben. III. díj: Egy fajtehén és könyvjutalom 30.000 Kčs értékben, IV. dij: egy faj anyadisznő és könyvjutalom 20.000 Kčs értékben. Az országos viszonylatban győztes EFSz-eket szeptember 17-ikén hirdetik ki. Helyreigazítás Tegnapi számunkban ^Beszélgetés Major István elvtárssal a pártsajtó fejlödéséröl« cimü cikkünkbe sajnálatos sajtóh ba csúszott be. A kézirat eredeti szövege így hangzik: »Az elszánt harc csúcspontját az 1920-as eseményekben érte el, amikor több mint egymillió dolgozó vett részt Csehszlovákiában az általános sztrájkban*. A csehszlovák-magyar-szovjet barátság ünneplése Kassán A csehszlovák-szovjet-magyar barátságot manifesztálta a salgótarjáni magyar kultúrbrigád látogatása Kassán, amely a Petrov-kertben lévő szabadtéri színpadon kultúrestet rendezett. Ez a fellépés annak bizonyítéka volt, hogy lehullottak mindazok a mesterséges gátak, amelyeket a burzsoá kapitalisták a magyar nép és Csehszlovákia népe közé állítottak, hogy a két nép ellenségeskedését aljas céljaik szolgálatába állítsák. Ma már nincsenek ilyen gátak, Magyarország és Csehszlovákia népe nemcsak gazdasági, hanem kulturális téren is szorosan együttműködik. Ez a látogatás nagyjelentőségű volt azért is, mert betekintést nyújtott a magyar nép kultúrszínvonalának nagyarányú megnövekedésébe. A salgótarjáni 50-tagú kultúrbrigád munkásokból áll és Kassára a Szovjetbarátok Egyesülete és a CSEMADOK meghívására látogatott el. Az egész brigád több részre oszlik, amelyek kiváló szovjet és más haladószellemű kultúrdolgozók nevét viselik. A kultúrest megnyitása eJStt szemelvényeket mutatnak be a „Berlin eleste" című filmből (az első és második részből), amelynek bemutatója Kassán a Szovjetbarátok egyesülete kerületi konferenciájának allíalrrfébó! lesz. Ezután a magyar brigád lépett a szabadtéri színpadra, amelyet a kassai dolgozó nép, valamint a Szovjetbarátok és a CSEMADOK nevében Lieskovský Tibor, a Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke üdvözölt. Lieskovský beszédében hangsúlyozta, hogy nagy örömmel fogadjuk azokat, akik segítenek azokat az akadályokat eltávolítani, amelyeket az ellenség állított a két nép közé. Népeink igyekeznek ezeket az akadályokat eltávolítani és kiszélesítik azokat a gazdasági és kulturális kapcsolatokat, amelyek előmozdítják mindkét nép jobb jövőjét. Népeink közös érdeke a béke, amelynek legszilárdabb védőpajzsa a Szovjetúnió. A Szovjetunióval való barátság összekapcsolja a magyar és csehszlovák népet is. A magyar brigád képviselője I

köszönetet mondott a szívélyes üdvözlésért és átadta a salgótarjáni dolgozók üdvözletét. Beszédében rámu' tátott arra, hogy az imperialisták és segítőtársaik a második világháború után is sovinizmust szítottak, amelynek magvait még a múltban vetették el és így akarták a két nép barátságát megakadályozni. A dolgozó nép azonban a harcban megacélosodott, megismerte ellenségeit és megszabadult tőlük, ^z amerikai imperialisták hiába igyekeznek új háborút előidézni, mert a szocializmus erői legyőzhetetlenek. A beszédek után fellépett a magyar kultúrbrigád, amely elénekelte szlovák nyelven a Munka dalát és magyarul a Köztársasági indulót. Ezután a tíztagú Alexandrov-brigád elénekelte Novikov „Béke dal"-át. A műsor második pontját énekkel egybekötött táncszámok képezték, amelyeket az Uljanov-brigád 8-tagú csoportja adott elő és azután a 8-tagú Zbjov-brigád fehérorosz táncokat adott elő. A brigádok jól begyakorolt együttesekként mutatkoztak be. A műsor további száma Dunajevsky Induló dala volt, amelyet az Alexandrov-brigád adott elő. Az Uljanov-brigád magyar néptáncokat, körtáncot és a Farkas játék c. táncot adta elő egyytt a Zojovbrigáddal. Meglepetés volt egy szlovák népdal és cseh polka előadása, amely kitűnt jó kiejtésével és a cseh és szlovák nép temperamentumának helyes érzékeltetésével. A zenekar nagy st-kerrel játszotta Chacsaturján Gopak című szerzeményét és az Uljanov-brigád orosz íeánytáncot adott elő ukrán népviseletben. A műsor befejezéséül a magyar brigádosok egész együttese elénekelte Szedojov „Gyönyörű az élet" című dalát. A kultúrest kielégített minden várakozást. A műsor egyes számai jó összjátékkal és magas művészi ízlésükkel tűntek ki. A magyar brigádosWí meggyőztek bennünket arról, hogy a magyar nép kulturális téren is nagy sikereket ér el és erről az útról nem hagyja magát eltéríteni. m