Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)
1950-09-16 / 214. szám, szombat
m tbtmU í t>»*?« > i-jsfc I gfi W> s « SÍJJÍK <W : cfi & o m t h t m a $ § u Stsqíô harmstie éoe Hogyan terjesztették a kommunista sajtótermékeket az első köztársaság idején (V. I.) Felgyúlnak a lámpák és va- | rázslatos fénybe borítjuk a fővárost. Elindulok, hogy megkeressem azokat j a 'tanúkat, akik ezelőtt harminc év- ; vei terjesztették az akkor még any- j nyira üldözött kommunista eszmét és annak sajtótermékeit. Nem volt ez akkor egy csöppet sem tréfa. Az, aki arra vállalkozott, hogy a „demokratikus Csehszlovákiában" kommunista sajtót terjeszit, mindent varhatott, csak azt nem, hogy ebben a törekvésében senki sem fogja megakadályozni. Sarban, fagyban, esőben ment a rettenthetetlen kommunista és hátizsákjában ott volt az igazság hangja, a kommunista újság vagy könyv. Gyakran egyenesen a csendőrök karjaiba vezette a végzet a meg nem alkuvó harcost és akkor egy időre vége szakadt a küzdelemnek. De azonnal más lépett az elnémított helyébe és a meggyőzés,' terjesztés sohasem szünetelt. De hallgassuk meg Török János elvtársat, mit mond ő a hosszú évek kel megvívott harcról és a küzdelmekről. Török János most 69 éves és velem szemben ülve az egyszerű szoba-konyhás Lakásban, halk hangon, a visszaemlékezéstől meghatottan mondja el, hogyan terjesztette ő a kommunista sajtót. — Mint katona, résztvettem az első világháborúban és hadifogságba estem- Jártam Kievben, Minszkben, Charkovban, Omszkban, Tomszkban és ki tudná még felsorolni, hány orosz városban, faluban és tanyán. Mindenütt már kialakulóban volt egy új világ, amelynek rezdüléseit mi, hadifoglyok is megéreztük. Haragudtunk a háborúra és mielőbb szerettünk volna hazakerülni. — 1919 november 29-én Tomszkban beléptem a Vörös Hadsereg ötödik nemzetközi dandárjának magyar zászlóaljába és tagja lettem az orosz Kommunista Párt magyar csoportjának is. 1920 december 1-én huszonhatodmagaimmal politikai tanfolyamra vezényeltek és utána Moszkvába irányítottak. Moszkvában a búcsúztatásnál azt az utasítást kaptam, hogy jelentkezzem Bratislavában a „Volksstimme" szerkesztőségénél. — 1921 április 1-én meg is érkeztem és azonnal megkezdtem a Volksstimme és egyéb kommunista sajtótermékek terjesztését. — Milyen újságok voltak ebben az időben a Párt sajtótermékei? Szlovák részről a „Pravda chudoby", a niémet nyelven megjelenő „Volksstimme". Ezenkívül az itteni „Népszava" és a kassai „MunkásÉn ezeknek a sajtótermékeknek a terjesztését vállaltam el. Nádszegen, a falumban mindjárt kezdetben 50 Népszava előfizetőt gyűjtöttem. De nemcsak ezekkel az újságokkal foglalkoztam. A szocialista kommunista brosúrák terjesztését is magamra vállaltam- Ezeket részben hazai kiadásban, részben Bécsből, Fischer kiadótól kaptam meg postán. — Hogy történt ezeknek a termékeknek terjesztése? Nappal a vidéket jártam. A majorokat, falukat, ahol előadásokat tartottam és terjesztettem ezeket a könyveket, újságokait. Hogy milyen küzdelmekkel járt ez a terjesztés, arra elmondok egy-két példát is. — Egy alkalommal' Somorján jártaim és a megbeszélést, amelyet tartani akartam, nem engedélyezték. De én elhatároztam, hogy ennek ellenére beszélni fogok. A templom elé tettünk egy asztalt és amikor a nép jött kifelé, azorihal megkezdettem beszédemet. Egyszer csak látom ám, hogy egy egész csomó rendőr nyomul felénk. A vezető tiszt nekem szögezi revolvert és kényszerít, hogy hagyjam abba a bőszedet Egyenesen a vonathoz kísértek, hogy minél gyorsabban távozzam Azt hiszem, a rendőrök jobban meg voltak ijedve, mint én. — A másik eset a Dunaszerdahely melletti várkonyi majorban történt. Ide is könyveket és brosúrákat vittem- Itt letartóztattak és a főszolgabíró elé vezettek. Ez pénzbüntetéssel sújtott. Aranyoson 202 könyv és brosúra volt nálam. Este előadást tartottunk. Azonban reggel az állomáson letartóztattak. Megint pénzbüntetés. Mikor Tajla pusztán utánam 3 füzetet találtak, ekkor 20 napi elzárásra ítéltek. — Azonban nemcsak vidéken terjesztettük a kommunista sajtótermékeket, hanem üzemekben, gyárak ban, a x párthelyiségekben és mindenütt, ahol erre mód és alkalom kínálkozott. A küzdelmek, amalveker folytattunk, azt hiszem, nem jelentéktelenek és nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a szabad gondolat és a szabad sajtó minél nagyobb területen elterjedjen Csehszlovákiában. Amikor Török elvtárs befejezte visszaemlékezéseit, levette szemüvegét és sokáig törülgette, mert valami elhomályosította Biztosan a viszszaemlékezés azokra a feledhetetlen időkre, amikor kis csaoatával bátran terjesztette a kommunista sajtót. m Orosz Nándor elvtársat a Blaha szállodában találjuk meg, ahol jelenleg portásként dolgozik. Ö 1923—38 közötti időben terjesztette a kommunista újságokat. Hallgassuk meg, mit mond erről. — Abban az időben, amikor én a terjesztéssel foglalkozni kezdtem, magyar nyelven a „Munkás" című kommunista újság jelent meg Bratislavában. A. „Munkás"-t minden dolgozó kezében megtalálhattuk. Hogy történt az előfizető-gyűjtés? — Bizony, házról házra jártunk és meggyőzéssel, rábeszéléssel, propagandával igyekeztünk a munkásokat előfizetőkké tenni. Ennek következtében üldözésnek voltam kitéve, több állásból kidobtak. Például a Ludvigmalomból is, ahol a liszt osztályozásánál dolgoztam. Innen a városhoz kerültem, de itt se maradhattam sokáig, mert üzemi újságot szerveztünk és amikor erről tudomást szereztek, azonnal kidobtak. — Ebben az időben a bratislavai dolgozók helyzete nem volt fényes. 1932—33—34-ben vagyunk. Rongyosruhás embereket lehetett látni, akik a közvetítő felé igyekeztek, ahol fél kenyereket osztottak ki. — Milyen módszerekkel dolgoztunk? Egy eset. Mintegy kétszázan bementünk az Astória-kávéházba és leültünk az asztalokhoz. Mindnyájunknak csak annyi pénzünk volt, hogy egy-egy pohár szódavizet rendelhettünk. A kávéihoz tulajdonosa közismerten munkds'üldöző volt. Ennél az egy pohár szódavíznél elültünk kettőtől egész este hét óráig, így akadályoztuk meg, hogy a kávéháznak ftfrgalma legyen. — Voltak olyan kávémérések, amelyekbe csak munkások jiártak, de ezek a munkások is csak akkor jöttek, ha a kávémérés tulajdonosa a „Munkás"-! előfizette. — A „Munkás"-t az újságárusokmái nem lehetett kapni és ha valaki kérte, mindjárt igen gyanakvó szemmel néztek rá. A kommunista nem volt megbizhaitó ember. A Carltonsz,állóba kerülteim, amely a Prügercsalád tulajdona volt, itt Horváth Bélával, aki a vörös szakszervezet titkára volt, be akartuk szervezni ittenieket a szakszervezetbe. Ezért innen is röpültem. — Egészen 1938-ig foglalkoztam a „Munkás" és egyéb kommunista sajtótermékek terjesztésével. Nem egy esetben kapcsolatba kerültem Široký elvtárssal is, aki akkor még mint 24 éves fiatalember, a Duna-utcai Munkásotthonban párttitkár volt. — Mondhatom, hogy sok küzdelemmel járt a kommunista sajtó terjesztése. Sokszor üldöztek bennünket ezért, de mi mindig tudtuk, hogy munkánkká] a szebb holnap eljövetelét készítjük elő, amely végül napjainkban meg is valósult. - UJSZÖ Helyreigazítás Az Oj Szó 1950 szeptember 15-1, tegnapi számában az 5-ik oldalon a „A Gabonafelvásárlási tervet Szlovákiában szeptember 10-ig 105.2 százalékra teljesítették" című cikkből egy sor kimaradt és ennél fogva a mondat helytelen értelmet kapott. A helyes szöveg a következő: „A bratislavai kerület az összes terményfa jták beszolgáltatását 100 százalékon felíil teljesítette. A nyitrai kerület azonban a zab beszolgáltatásában nagyon lemaradt." 1950 szeptember 16 Jfíim^káiLtvAzzALnk u^'ák Regrutáinkról UfíPiitéstás ú< tanítá'is^a* Több elvtárs érdeklődésére az Iskolaügyi Megbízotti Hivatalon szerzett értesülésünk alapján közöljük a következőket: 1. Azok a tanítók, tanítónők és óvónők, akik még eddig nem kapták kézhez kinevezésüket, azonnal jelentkezzenek az illetékes Kerületi Nemzeti Bizottságnál (KNV, školský referát) beosztás végett. 2. A kinevezés értelmében a pedagógiai tanfolyam valamennyi hallgatójának kötelessége beiratkozni a Dolgozók Főiskolájába (Vyššia škola pracujúcich), mert e nélkül nem kaphatnak tanítói képesítést. Ezért haladéktalanul adják be jelentkezésüket a működési helyükhöz legközelebb eső középiskola igazgatóságánál. 3. A Megbízotti Hivatal 62.602/1950 —1/6 sz körlevele alapián a Dolgozók Főiskolájának hallgatói kérhetik katonai alapkiképzésük megkezdésének elhalasztását. A kérvényt az illetékes Kerületi Katonai Parancsnokságra (Krajské vojenské veliteľstvo) küldjék s mellékeljék a Dolgozók Főiskolájának igazgatósága által kiállított igazol3 ványt az iskola látogatásáról és a soá rozólapot. Kérelmüket azzal indokol. ják meg, hogy hivatásukra készülnek elő és továbbtanulásukra csak most ! nyilt alkalom. SÜV-CSM magyar osztálya. WI WHIH WWW W Ht W WWWWWWW Az őgyallai járás ifjainak a napokban nagy gondot okozott, hogy miért is rendelték be őket a járási székhelyre. Kíváncsiak voltak, mit fognak ott nekik mondani, mire fogják őket oktatni. Talán a háborúról tartanak nekik előadást? Nem. A békéről szóltak hozzájuk, mert a mai ifjak a tartós béke ljarcosai, akiknek győziök kell és győzni is fognak. A világbékét a maguk részéről megvédik és nemcsak szavakkal, hanem tetekkel is kiállnak érte, mert saját tapasztaltukból látják az elmúlt háborúk áldozatait. Az egyik ifjú édesapjának hiányzik az egyik keze, elvitte a gránát. A másik ifjú apja világtalan lett, a harmadiknak lába nincs, a negyedik légnyomást szenvedett. Békeszertő ifjak, ti már alaposan meggondoljátok, szükséges és elkerülhetetlen-e az emberiségnek ilyen iszonyú szenvedéseken átmenni. Ha gondolkodtok, akkor rájöttök, hogy erre nincs szükség és ez nem elkerülhetlen. A mi tartós békéért küzdő népi demokráciánk nem azért sorozta be ifjainkat, hogy vágóhídra vigye őket, hanem azért, hogy legyen egy hadseregünk, amely a tartós béke őrségén áll és az ország dolgozóival együtt védelmezi a béke ügyét. Ml már tudjuk, hogy a háború rombol és pusztít, ezért váltotta fel a mi népi demokráciánk a páncélkocsikat traktorokkal, amelyek a békés, szorgalmas földművesek földjein dübörögnek, szántanak, vetnek, hengerelnek, boronálnak, hogy életre keltsék a béke kincseit. A béke hangja hatalmas, az egész világot átjáró hang. A békéért küzdő szabadságharcosok, a koreai szabadságharcosok harca a miénk is. Támogatnunk kell teljes erőnkből erkölcsileg és anyagüag is. A kapitalista imperialisták azt hitték, hogy a koreai hadjárat elég lesz nekik egy reggelire. De azóta már rájöttek ök maglik is, hogy a koreai nép nem adja olcsón szabadságát. Szégyenletes háborúja ez az imperailistáknak és az egész világ haladó népei szemében fekete listára kerültek. Nem teszik magukat olyan könnyen túl a világ dolgozói azon, hogy Koreában a bombázások következtében egész városok és falvak pusztulnak el, családok, gyermekek, asszonyok esnek áldozatul. Mi ugyan nem vagyunk politikusok, csak józanul gondolkodó emberek, de azt látjuk, hogy Amerika ezt a háborút elvesztette és minden elkövetett erőszak ellenére is a mi oldalunkon van a diadal. A tartós béke és a nemzetek szabadsága a nép kezében van, a nép pedig a béketábor oldalán áll. Sütti József, Perbete A Sitno nemzeti vállalat tevékeny részt vesz a bányászakcióban A komáromi Dolgozók Felsőbb Iskolájának igazgatósága tudatja az érdekeltekkel, hogy magyar tannyelvű pedagógiai ágazata is nyílik. Azok, akik jelentkezési ívüket beadták a komáromi gimnázium igazgatóságánál vagy a komáromi tanfelügyelőségnél, jelenjenek meg felvételi vizsgára 1950 szeptember 17-én, vasárnap reggel 8 órakor a gimnázium épületében. Hozzanak magukkal legalább két fv vonalozott papirost és írószereket. Az igazgatóság. t WW Mt »W Wt H HItl <MWMt»H Ht » t)l )«»W Esti m^yarnyeivü ftépfelsfesla A magyar pedagógiai* gimnázium igazgatósága közli, hogy kellöszámú jelentkező esetén esti magyarnyelvű népfőiskolát nyit a dolgozók számára Bratislavában. Bővebb felvilágosí. tást az iskola igazgatósága nyújt. Jelentkezni azonnal lehet: Magyar pedagógiai gimnázium, Bratislava, Kalincsák u. 4. sz. alatt. Felveszünk magyar könyvek terjesztésére két szervező tisztviselőt. Vidékiek is jelentkezhetnek. Ajánlatokat „Szorgalmas" jeligével a kiadóhivatal továbbít. 1649/v M. Bstvinnik vHágSiajnok felívása a világ saltáozéfhoz Michail Botvinnik szovjet sakkvilágbajnok a moszkvai rádión keresztül felhívással fordult a világ valamennyi sakkozójához. Üzenetében többek között a következőket mondotta: ,,A világ népei, emberek megszámlálhatatlan milliói követelik a békét. Az egész világon a béke megőrzésének ügye lett valamennyi becsületes ember ajkán a legjobban óhajtott kívánság. Felhívom a világ összes sakkozóit, különösen azokat, akikkel találkoztam Angliában, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Hollandiában és a többi országokban, hogy kiizdejenek a békéért Bizonyosak lehetünk abban, hogy a békét óhajtó népek, emberek egyesített ereje megőrzi az emberiséé 1 békéjét és betiltja az atomfegyverek gyártását." A szeptember 9-től 23-ig folyó bányászakcióba a Sitno nemzeti vállalat is bekapcsolódott, hogy legjobb tudása szerint emelje a lakáskultúra színvonalát a bányász-dolgozók között. Népi demokratikus rendszerünk a bányász központokban helyes elosztással, fokozott népjóléti és egészségügyi gondoskodással támogatja a bányászokat. Gondoskodásukat legfőképpen ott látjuk, ahol a kapitalista rendszer a legszomorúbb emlékeket: rossz lakásviszonyokat hagyott maga után. Ma már a lakásépítés gyors ütemben folyik és a kormos bányászkunyhókból álló negyedek napról napra tünedeznek, hogy helyükbe új utcák, új házak, új negyedek lépjenek. Az új házakat új, ízléses bútorokkal töltik meg és így a bányászcsaládokban megkezdődik egy boldog, szép korszak. Népi demokratikus rendszerünk minden igyekeztével emeli a bányászok, valamint az ország többi dolgozóinak életszínvonalát. Innen ered a megindult bányászakció, amely a köztársaság többi dolgozóinak a bányászok iránti nagy rokonszenvét tükrözi vissza. A Sitno nemzeti vállalat a legnagyobb készséggel áll a munka hőseinek szolgálatára. Előre elvégzett tájékozódás után a bányász központokban lehetővé teszi, hogy a bányászok jó minőségű bútort vásárolhassanak. A bútorokat a bányászoknak saját kívánságaik és szükségleteik szerint szállítják, mégpedig kaukázusi diófából készült hálószobákat, továbbá puhafa hálószoba bútort. A legnagyobb érdeklődés a fiatal szlovákiai bútoripar legújabb különlegessége a sötétszínü bukasz-hálószoba iránt nyilvánult meg. Nagyon keresettek a székek, a sodrony ágybetétek, a matracok és a konyhabútor, amelyekből a bányászok részére felállított elárusító helyeken elegendő van. A bányászok kiszolgálásába bekapcsoltak három kerület 17 elárusító helyét, míg a kassai kerületben az állandó elárusító helyeken kívül két ideiglenes elárusító hely is működik. A bányászoknak nagy kedvezményeket nyújtanak, főleg a bútor elszállítása terén. A Sitno nemzeti vállalat szolgálatkészsége a bányászok iránti megbecsülésnek jele. A bányász központok elárusító helyeit kb. 11 millió korona érétékü bútorokkal látta el. Ezenfelül a Sitno elárusító helyei 25 százalékban a többi dolgozók szükségletét is biztosítják. A vállalat üdvözli a bányászokat elárusító helyeiken és minden igyekezetével azon van, hogy szocialista nemzetgazdaságunk úttörőit a lehető legjobban kiszolgálja. Abban az'esetben, ha az igényelt bútor nem lenne éppen raktáron, az elárusító hely a leggyorsabban, legkésőbb két-három napon belül elintézi, hogy a bányász a kívánt bútort megkapja. A Sitno ezen akciója biztosltja, hogy a szellős, tiszta bányászházakba ma ízléses és jó minőségű bútor kerüljön, hogy ezáltal kezdetét vegye a bányászcsaládok új, szebb élete és ismét egy nagy lépést tehessünk előre dolgozó népünk életszínvonalának emelésére. Zsiska László, Bratislava A perbenyiki EFSz-ről Az EFSz perbenyiki helyicsoportjának megalakulásáról küldöm jelentésemet. örömmel tölt el minden haIadószrllemü perbenyiki dolgozót a2 a tudat, hogy végre községünkben is megalakult az EFSz. Nem ment olyan könnyen és simán, mint ahogy szerettük volna, de az a fő, hogy az alap már megvan. Egyelőre 34 taggal indult meg a szövetkezet. A földnélküli mezőgazdasági munkásokon kívül kisgazdák is résztvesznek benne. 50—60 százalékban kisparasztok Lényeges, hogy a vezetés jó kezekbea van, még pedig Dargó István 12 holdas kisgazda ülés Antal 5 holdas kisgazda és Csordás Mihály földnélküli mezőgazdasági munkás kerültek a vezetőségbe, Dargó mint elnök, Illés és Csordás mint ellenőrök. Mint a helyi CSEMADOK-csoport tagja, büszkén jelenthetem, hogy a megalakulást előkészítő munkákban nekünk, a CSEMADOK tagjainak nem kis részünk volt és továbbra is azon leszünk, hogy a szövetkezetet erőssé, virágzóvá és életképessé tegyük. Zelenák István, Perbenylk
