Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)
1950-09-16 / 214. szám, szombat
1950 szeptember 16 UJSZ0 Kecl ves ronoľi... k Tegnap értesültem róla, hogy nagyon rosszul élek! Magamtól soha nem jöttem volna rá, ha Szidi néni meg nem magyarázza. Szidi néni valahonnan rokonom és N foglalkozására nézve templom járó. Ez persze csak foglalkozásé, mert ebből megélni nem tud. Szidi néni a rokonokból él s a rokoni ebéd fejében szabadelőadásokat szokott tartani. Fejtegetései az elmúlt harminc év során arról szóltak: mi lesz velem halálom után Ezeket az értekezéseket gyér lelkesedéssel hallgattam. mivel inkább a közel |övő érdekelt. Am az elmúlt öt évben Szidi néni műsora örvendetesen v meg javult. Tavaly például hónapokon keresztül a „jövő héten" bekövetkező világvégével foglalkozott, maid elérkeztünk a tegnapi nagyszabású felvilágosításaihoz arról, hogyan élek én ma. — Szegénykém, minden reggel korán kell kelned, hogy dolgozni menj. Bezzeg a régi jó világban ... — Dehát azelőtt sem voltam tőkepénzes, Szidi néni, akkor is csak dolgoznom kellett! — Jó, jó, — mondja, — emlékszem én. néha egész nyáron át azt csináltál, amit akartál, sétáltál a Dunaparton, nem várt a munka, éltél, mint az ég madarai. — Hát ez igaz, ha munka nélkül voltam — és ez nem volt ritka eset — sétálhattam, amennyit akartam és annyit ettem, mint az ég madarai. — De mennyit kell dolgoznod. Te olyan sztahanovista vagy, vagy hogy mondtad. — négyannyit keresel, mint a legtöbb társad, világos, hogy négyszer annyit kell dolgoznod. Sajnos, néném szellemi képességei nem bírják el a négy gépen való dolgozás magyarázatát, tehát lemondóan sóhajtok. Szidi néni ezt beleegyezésnek tekintve, diadalmasan folytatja: — Na, aztán az evés. Csajkából kell enned és azt, amit eléd adnak. Bezzeg azelőtt! — Hát igen — ismerem be bűnbánóan — ma például disznópörköltet kellett ennem az üzemi ebédlőben mert azt tettek elém. tegnap pedig rakott káposzta volt tejföllel Utána dinnyét! Az viszont igaz, hogy nem csajkából, hanem porcellántányérból ettem .. Bezzeg azelőtt! válogathattam, hogy mit egyek abból a 20—30 fillérből, ami az ebédpénzem volt. — No, de aztán — mondja Szidi néni. — amikor vége van a munkának, akkor jön a |ava. Te ugye, pártember vagy? Azelőtt a tulajdonos intézett mindent, nektek kutyabajotok sem volt. Most meg? A múltkor is micsoda izgalomban voltál, mert elromlott a géped Bezzeg, a régi jó világban direkt örültél az ilyesminek. No és a politika! — Azelőtt még a választással se kellett törődnöd, — nem volt választójogod Most meg bent vagy a kerületi tanácsban, vagy m ;ben, hogy még az is a te gondod legyen. — Es mennyit kell tanulnod! NI, most is három könyv van az éjjeliszekrényeden. Jó, jó, hogy abból egy regény, de mi a csudának neked az a sok olvasás. Nekem beszélhetsz fiam, amit akarsz, tiszta sor, azelőtt jobb dofgod volt. Nem volt gondod a gyárra, nem volt közöd a politikához, nem volt hol tanulnod, sokszor dolgoznod se kellett, arany életed volt. Látom, Szidi néni, a szellemieket nem méltányolja, megpróbálom az anyagiakat: — Na, de Szidi néni, hiszen tudja, húsz évig laktunk egy konyhában Nát nézze meg ezt a lakást — és körülmutatok ... — Ugyan — legyint Szidi néni — ... a lakás. Az a konyha nagyon jó volt. Kicsi volt, keveset kellett takarítani, nem sütött be a nap, nem ment tönkre bútor. Mit mondasz? Hogy csak egy vaságy, meg egy asztal volt benne? Annál kevesebbre volt gond Ma é? a legfontosabb: keveset kellett érte fizetned Itt meg nagy a lakbér és még a központ' fűtés, ami árt az egészségnek is, mert elpuhít és egész nap besüt a nap, ami tönkreteszi a bútorokat és vigyázni kell rájuk, mert újak Es az összkomfort! Ott még vezeték se volt, nem volt, ami elromoljon, nem volt villany, nem volt rövidzárlat. Hát ez igaz, azelőtt örültem, ha petróleum volt . .. — Szidi néni — lehelem végső kétségbesésemben — dehát tavaly a tenger mellett nyaraltam, idén meg a hegyekben. — Ugyan — legyint fölényesen, utolérhetetlen bölcseségű néném — mennyit töprengtél, gyötörted magad, hogy hová is menj' hegyre, víz mellé, tavasszal, nyáron, ősszel Csupa gond, baj, nekem hiába is beszélsz. Egyet azért nem értek. Mitől lett Szidi néni ilyen lágyszívű velem szemben, miért aggasztja ennyire pont most a sorsom? Ezt tiszteletlenül meg is kérdeztem. Mire kiderült, hogy mindezt a drága jó ezredesné asszonytól tudja, aki nem röstelt szóbaállni vele. egyszerű öregasszonnyal. Es a múltkor meghívta és együtt hallgattak a rádióban valami hangot. (Szidi néni szerint az Ür hangját, szerintem Amerika hangját.) Azóta nemcsak a sírontúli tartózkodási helyünkért sajnál bennünket, szegény tévelygőket, hanem síroninneni életünkért is. Van egy szerény javaslatom Szidi néni, az ezredesné kegyelmesasszony és mindazok számára akik sajnálnak minket: menjenek, cseréljenek valamelyik amerikai munkanélkülivel, ott még kitapasztalhatják saját - bőrükön a mi régi szép, tudás — politika — és munkanélküli életünket. Szabados Éva. FASIZMUS AMERIKÁBAN Ez év elején az amerikai reakció megtette az első lépéseket erőinek egyesítésére a „kommunizmus elleni harc" alapján. A „Ku-Klux-Klan pogromszervezet és bandita társaság megrendezte a floridai Jacksonvilleben „alkotmányozó nagygyűlését" és ugyanakkor Newyorkban kétnapos konferenciára gyűlt össze az „Amerikai Légió" és a többi fasiszta szervezet. Ennek a konferenciának fő-szerelői a provokáció mesterei voltak, így Bedell Smith, az USA volt moszkvai nagykövete. Kari Mundt, aki annak idején a hírhedt amerikaellenes tevékenységet vizsgáló bizottságot irányította, Mathew Wall, az AFL egyik főkolomposa és méltó munkásáruló partnere, a Carey a CIO-ból. A konferencián azonban lényegében a monopóliumok megbízottai dirigáltak. A konferencia résztvevői közül a legdühödtebben Carey robbant ki, — ez a munkásáruló szakszervezeti vezér, — aki kijelentette, hogy „az elmúlt háborúban azért mentünk együtt a kommunistákkal, hogy a fasiszták ellen harcoljunk. Az új háborúban pedig a fasisztákkal fogunk egyesülni, hogy kiirtsuk a kommunistákat" Mundt azt követelte, hogy minden üzemnél, vállalatnál és intézménynél, főiskolán és iskolán alakítsanak speciális szervezetet a haladó munkások, tisztviselők és tanulók kikémlelése céljából. Mindebből látható, hogy a jacksonvillei és newyorki gyülekezet is egy amerikai fasiszta párt megalakításának előjátéka. A Ku-Klux-Klan, az USA egyik legrégibb terrorszervezete. Már 85 éve működik. Célja mindig az volt, hogy terrorral akadályozza meg a haladó mozgalmak tevékenységét. A szervezetbe tartozó fasiszta bandák kedvelik a különféle parádékat és felvonulásokat, amelyekkel a dolgozókat akarják megfélemlíteni. Ezeket a parádékat (Peri meg a kis libák Irta: V. Olga. Nagy bajban volt szegény Peti! Otthon kellett ülni nekil Ügyelni a kis libákra, míg szüle a várost járja. Először még nem volt nagy baj. Árnyékban volt a kis udvar. Hanem később jött a hőség s kellemetlen lett az őrség! No, de Petinek volt esze! A lomkomra nem volt messze!) Kilopott hát egy esernyőt, a nap ellen cselt ő így szőtt. Beszúrta azt jól a földbe s libák lábát hozzákötve, úgy hevert az ernyő alatt, hogy a naptól védve maradt! Igen ám, de délutánra a fekvést is megútálta. J61 esett voln' egy kis séta, egy kis játék, egy kis — méta! „Jaj, mit tegyek a libákkal?" — törte fejét kínzó vággyal. „Ha nem megyek, az nekem baj, ha megyek — jöhet a karvaly!" Ekkor, mint egy varázsszóra. Bodri tűnt fel az ajtóba'. „Megvan!" — ugrott Peti nagyot — „Bodri csősszel mentve vagyok!" S Bodri magát bárhogy rázta — ernyőhöz lett kötve lába. S így azután Peti végre bátrccn mehetett a rétre: Ám, de később, jaj, mi történt! Felhő ülte meg a napfényt! És mint a pinty, olyan hamar — kitört a nyári zivatar! Hej, megijedt a Bodri eb! Usgyi innen minél messzebb! S úgy megrántotta az ernyőt, hogy a nyél menten kettétört! így azután törött nyéllel nem bírt az ernyő a széllel. Ugy felrepült, mint a piha — s vele repült a sok liba. Mikor aztán megjött szüle, kétfelé állt ám a füle! Szeme elé oly kép tárult, hogy szegényke majd elájult! Ugyanis fönt, a kéményen, kislibái sorbán-szépen, ott ültek egy ernyő alatt — s élvezték a csodás nyarat! mindig teljes mértékben támogatják a hatóságok. A Ku-Klux-Klan kezdettől fogva a kapitalisták különös jóindulatát élvezi. Bőkezűen támogatják ezt a szervezetet A szervezet tevékenységét tekintve kimondottan militarista. Fegyveres osztagainak golyószóróik és könnygázbombáik is vannak. Hogy bandáikat minél gyorsabban át tudják dobni egyik helyről a másikra, jelentős autópark és saját táviró-összeköttetés áll rendelkezésükre. Ezeknek a tényeknek az ismeretében különösen érdekessé válik az amerikai szakszervezetek reakcós vezetőinek álláspontja a Ku-Klux-Klan tekintetében. Világosan illusztrálja ezt a viszonyt az a határozat, melyet az Amerikai Munkás Szövetség, az AFL cincinnáti-i kongresszusa hozott. Eszerint „az AFL sem nem támogathat, sem nem ítélhet el egyetlen szervezetet, közösséget vagy társaságot sem, ha csak ez a szervezet nem azzal a céllal alakult, hogy beavatkozzék a bérmunka jogába, lehetőségbe és szabadságába". Az amerikai szakszervezetek reakcós vezetősége — a tőke hűséges ügynöksége — lényegében a Ku-Klux-Klan titkos szövetségese. Roosewelt elnök idején törvényben tiltották be a Ku-Klux-Klant, de a' reakció minden erejével azon volt, hogy megakadályozza a törvény érvényesítését. A szervezet illegalitásba vonult és a második világháború idején minden erejükkel támogatták a német fasiszták Amerikában véghezvitt diverzáns tevékenységét. A Klan számos megnyilatkozásában megmutatta feltétlen németbarátságát és minden úton-módon igyekeztek csökkenteni Amerika hadikapacitását. Roosewelt halála után a szervezet kimerészkedett az „illegalitásból" bár a betiltást célzó törvény elméletben még a mai napig is életben van. A pogromlovagok nyilt tevékenységének felújítását négerellenes terrorcselekmények kísérték. A szervezet igyekszik megakadályozni azt, hogy a négerek haladó pártokat támogassanak. A Klan most mindenképpen növelni akarja tagjainak számát. Gyermekszervezetei is vannak, hogy a gyermekeket gyűlölködésre nevelje és már ifjú éveikben rászoktassa őket a banditizmusra. Ma ' már világszerte ismerik a Ku-Klux-Klan terrorisztikus módszereit: az áldozatok agyonlövését, a forró kátrányba taszítását, az akasztásokat és máglyára vetést. Ezen a szervezeten kívül az Egyesült Államokban gombamódra szaporodnak a különféle reakciós, fasiszta és pogromszervezetek. E szervezetek és a Ku-Klux-Klan létezése világosan mutatja, hogy az Egyesült Államok fasizálása egyre fokozottabb iramban halad előre. Akinek hatvanöt évet kellett várnia az első üdülésre Először is bocsánatot kérek az alkalmatlankodásomért, hogy dra^a idődet igénybe veszem, de ugy érzem, hogy hallgatásommal bünt követnék el. Ne haragudjál azért, hogy e pár sorommal egy kissé megkésve emlékszem meg Kólád, ez nem azért történt, mintha olyan könnyen elfelejtettem volna Azt a drága szép üdülőhelyet, ahol a Te jóvoltodból oly kellemes időt töltöttem. Ez az én szívemben felejthetetlen. Bátran mondhatom, kedves testvér, hatvanöt évet elértem már. de ez a két hét volt életem legboldogabb ideje. Sokszor szemeim könnyeztek a boldogságtól, ha eszembe jutott a mult és rágondoltam a jelenre. Bemélem, rossz hírt nem hagytam magam után, amit bizonyít az, hogy az összes testvérek keresték a társaságomat. Kedves testvér, emlékezzél rám vissza, én vagyok az az öreg asszony, aki Smrdákyban magyarul mondtam beszédet. Ha bánat dúlja kebledet Szived sajogva ég, Ne panaszold el senkinek, nehogy gúny tárgya légy. Mosoly lebegjen ajkadon, míg vérzik a szíved, hogy ne lásson át a fátyolon a ldvánesi tömeg. Kedves testvér, sajnos, találkozásunk nagyon rövid volt Smrdákyban, de ldvánom, hogy a szeretet továbbra is összekössön bennünket. Én tagja vagyok a Kommunista Pártnak 1924, a Csehszlovákiai Nőegylet megalakulása óta, ügyszintén a Szovjetbarátok Egyesületének és a CSEMADOK-nak. Koromhoz képest fáradságot nem Ismerve, a munkából mindenütt kiveszem a részemet. Még egyszer hálásan köszönöm az ott töltött napokat, amelyeket nekünk, dolgozó asszonyoknak, a népi demokrácia nyújtott. Fülöp Rozália, Perbenyik • Ezt a levelet Baehrata Helena képviselődőnek küldte egy magyar dolgozó nő. Baehrata elvtársnö mély meghatottsággal olvasta e sorokat és újságunkon keresztül üzeni, hogy örömmel látja Fülöp Rozália testvér leveléből, hogy a magyar dolgozó asszonyok is megtalálják hozzá az utat és minden igyekezetével továbbra is azon fog dolgozni, hogy a szlovák és magyar asszonyok barátságát kimélyítse és megteremtse a baráti közös munka lehetőségeit, mint ahogy ott Smrdákyban megteremtet, te a közös pihenés és munka lehetőségét. örömmel állapítja meg, hogy a magyar asszonyok is mindig többen kapcsolódnak be a szocializmust építő munkafolyamatba, a közös feladatok elvégzésére, a békét védő dolgozók frontján. Figyelemmel kíséri a magyar asszonyok munkáját a szövetkezetek kiépítésében a faluban, éppen úgy, mint a termelékenység fokozásában az iparban. Továbbra is sok sikert kíván munkájukhoz. cÁ mezőit Irta: TAKÁCS IMRE* Még egy fogás az ekével Verset is irtom epé-ceŕ, Nótát is írtam, de mintha Szebbet tudna a pacsirta. Egyet fú.nak a tehénkék, Sokat dolgosnak szegénykék, Borját is adnak, de érte Szeretni őket elég-e 1 Egy kis jobb érzés!? Az is jut: Reggei a korpát kiosztjuk, Este a szecskát befalják, Néha a jászolt kinyalják. Na és a traktor dohog már, Kevesebb lesz a dolog már, Lassanként átvált a teher, Valaki távol énekel. Szomszéd a répát csírázza, As és a főidből kirázza. Asszonya ül a kupacnál, A Nap alighogy kukucskál. De már a táj, az csinosabb, Trágyáztam földem zsírosabb, S mire a gyár is hatra fuj, Meglesz a szántás és az uj munkába már csak holnap áll Szép kis fogatkám és a táj Alakján újra alakit, Hizlalva szépít valamit. Még egy fogás az ekével, Verset is írtam, de mézzel, Nótát is írtam, de mintha Ilyet nem tud a pacsirta. * A szerző, aki 24 éves földműves, a budapesti DISz »Felszabadulás« ifjúsági irodalmi pályázatán első díjat nyert. H Vatikáei a fasizmus hű szövetségese Közismert tény, hogy a Vatikán milyen nagyarányú segítséget nyújtott Mussolini és Hitler fasizmusának. A második világháborúban a hitleri fasizmus erőit, a Szovjet Hadsereg szátzúzta és akkor a Vatikán teljes odaadással az amerikai imperializmus szolgálatába állt. Az amerikai imperialisták most ismét arra törekszenek, hogy újjáélesszék a fasizmust és e munkájukban hűséges szövetségesre találtak a vatikáni köröknél. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma nemrégiben felszólította a Vatikánt, hogy teljes erejével vegye pártfogásába a fasizmust, folytasson propagandát a náciszervezetekben, valamint azoknak az áttelepülteknek a csoportjaiban, akik a fasizmus bukása után a népi demokráciákból nyugatra menekültek és akik között ma már úgy is a fasiszták játsszák a vezető szerepet. A katolikus agitátoroknak az a feladatuk, — szögezte le az Egyesült Államok külügyminisztériuma. — hogy „világnézetet" adjanak a fasizmusnak, olyan „ideológiát", amely összekötő kapocs lesz a katolicizmus és a fasizmus között. A CSEMADOK bratislavai helyicsoportjának vezetősége felkéri mindazokat a kultúrtársakat, akik eddig még nem vették át tagkönyvecskéiket, hogy jelenjenek meg minél előbb Nádler pénztárnok kultúrtársnál a Vazov-utca 2. sz. alatti kultúrhelységben ezek átvétele céljából. Hivatalos órák minden hétfőn és csütörtö': este 19—21 óráig. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma felhívásának megfelelően, a Vatikán munkához látott. Többeket kiemelt a fasiszta és háborús bűnösök, a Nyugatra szökött fasiszták közül és ezekből külön tanfolyamokon katolikus lelkészeket és szerzeteseket képez ki. E tények is bizonyítják, hogy a Vatikán nem maradt hűtlen a fasizmussal kötött szövetségéhez és mint az angol, amerikai imperialisták közvetlen eszköze, egy új háború kirobbantásának érdekében, mindenképpen elősegíti a neofasiszta mozgalom kibontakozását. tHM WMWMHWWWHHHMHW tWWWW ödevo "emzeii vaiiaiai 1639/v
