Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-16 / 214. szám, szombat

1950 wreptember k — ÜJ sw Beszélgetés Major Isíván elvtárssal a pártsajtó fejlődéséről A pártsajtó a munkásmozgalom ban mindig óriási hordcrövel birt. Felvilágosító munkájával nemcsak leleplezte a jobboldali áruló elemeket, akik mindig gátat vetettek a tömegek forradalmi lendületének, hanem megszervezte és öntudatosította a munkás és paraszt-tömegeket. A szerkesztőségekbe érkező munkásés parasztlevelek ezrei, amelyek hiteles jelentést adnak a dolgozók helyzetéről azt bizonyítottak, hogy a dolgozó -ömegekben egyre mélyebb gyökeret vernek a Párt által hirdetett lenini sztálini szavak. Éppen ezért aktuális a szocialista sajtó harmincéves évfordulóján rövid á-tekintő képet adni pártsajtónk hatásáról hazánkban. Ez már csak azért is fontos, hogy levonjuk a tanulságokat az elmúlt évtizedek heves harcaiból, amikor minden leirt sorért küzdeni kellett a cenzúrával és a dolgozók ezreinek betűznie kellett a fe hér foltokkal megjelent újsághasábokat. E fehér foltok mindennél éke sebben beszéltek a kapitalizmus el nyomásáról és kizsákmányolásáról A munkások és parasztok tömegei e fehér foltok láttán ösztönösen megérezték, hogy a kapitalizmus fél és retteg az igazságtól, amelyet a szocializmus a győzelembe vetett hittel el szántan hirdet. Megérezték, hogy a kapitalizmusnak rengeteg titkolni valója van és még elszántabban sorakoztak fel a Párt mellé, amely a dolgozók érdekeit szolgálta és élőké szít ette a talajt a hatalom átvételére. Ma hogy a Szovjetúnió felszabadított bennünket és a hatalom a munkásosztály kezébe került, a munkás sajtóra hatványozott felelősség hárul A cenzúrával nem kell többé hadakoznunk, szabadon hirdethetjük a lenini sBtálini 'anokat, ezért minden igyekezettel azon kell lennünk, hogy munkás'.evelezöink öntudatos táborát egyre növeljük. Az építőmunka csakis ily módon kaphat igazi lendületet, ha a felvilágosító munka egyre nagyobb tért hódít a dolgozó tömegeink sorában. A lendületet az építőmun kához az öntudatos munkáslevelező adja meg, aki a Párt irányítása mellet tarra buzdítja társait, hogy még fokozottabb mértékben vegyenek részt a szocializmus építésében. Állításainkat Major István elvtárs Igazolja, aki pártsajtónk történetét époly kitűnően ismeri, akár munkás mozgalmunk történetét. Major elvtárs mind a sajtó munkájában, mind a sztrájkok megszervezésében szívvel lélekkel résztvett. Meg nem alkuvó magatartásaval munkásmozgalmunk egyi kelőharcosa lett. Ezért pártsajtónk harmincéves ünnepi évfordulóján Major elvtársat szólaltatjuk meg, ő a hiteles tanú. ő volt az, aki a sztrájkolókat kitartásra buzdította, ő volt az, aki a szerkesztőségben a munkások leveleit betűzte. A munkássajtó fejlődése hazánkban — 1919 ben, közvetlenül a háború befejezése után — mondja Major elvtárs —•' egységes szociáldemokrata sajtó volt nálunk, de már akkor ls, mindjárt a legelején két irányzat tiarcol egymás ellen, a jobb a baloldal ellen. A jobboldal ellenséges magatartást tanúsított a Szovjetúnió 2llen és a csehszlovák burzsoáziával asiszefogva, éles harcot folytatott a Daloldali irányzat ellen, amely forraJalmi úton akarta megoldani a felnerülő problémákat. Miután a baloldali irányzat a dolgozók többségét képviselte, a munkások forradalmi fellépése révén előnyös feltételeket akerült kiharcolnia a burzsoáziáitól. \ dolgozók többsége ugyanis szociaista köztársaságot akart és ennek az tkaratának gyűléseken és tüntetéseién állandóan kifejezést adott. A nunkásság azt kívánta pártjától, íogy az 6 érdekeiért harcoljon, a gyá•ak, üzemek, banyák és bankok szodalizálasáért, a falu dolgozói pedig . nagybirtokok haladéktalan feloszásához ragaszkodtak. A harc egyre inkább kiéleződött és ontos képét az ember ma megkaphatja i munkássajtótói Amíg a jobboldali ajtó nem tett egyebet, mint féken ártotta a dolgozó tömegek forradalni beállítottságát és allandóan han;oztatta, hogy a dolgozóknak áldozaot kell hozniok a fiatal hazáért, adlig a baloldali sajtó síkraszállt a dolozók jogos követeléséért és lepleetlenül rámutatott arra, hogy nem hazáért kívánnak áldozatot a dol ozóktól, hanem a burzsoáziáért. A zocdem párt jobboldali irányzata ek or már együtt paktált áruló módon i burzsoáziával és nemcsak, hogy em pártolta a dolgozók követeléseit, lanem brutális támadással a mun;ásság ellen a munkabér leszállítása lellett szállt síkra — Az elszánt harc csúcspontját az 920 as eseményekben érte el, amikor több, mint százezer ember vett részt Csehszlovákiában az általános sztrájkban- Ha ebben az időben a munkásság egy harcos bolsevik párttal rendelkezik, akkor a harcot a maga javára dönthette volna el, tgy azonban a burzsoázia a jobboldali áruló szocdemekkel szövetkezve, letörte a dolgozók forradalmi megmozdulását és ezzel a Csehszlovák Köztársaság kapitalista jelleget kapott. Megalakul a pártsajtó Az 1920-as események után nyilvánvalóvá lett, hogy a lenini és sztálini párt nélkül lehetetlen eredményes harcot folytatni a burzsoá ura lom megdöntésére és a munkásosztály hatalomrajuitására. Nyilvánvaló lett, hogy a Kommunista Pártot haladéktalanul meg kell alakítani, annál is inkább, mert a forradalmi munkásság összejöveteleken, gyűléseken és konferenciákon minduntalan követelte a Párt megalakulását, amely megalkuvás nélkül, következetesen harcol a munkásság és a dolgozó parasztság érdekeiért. — Igy alakult meg nálunk 1921 májusában a Kommunista Párt és sajtója, a „Pravda chudoby", a „Hlas Ľudu", magyar nyelven a kassai „Munkás" és a bratislavai „Népszava". amely hetenként jelent meg. A magyar és szlovák pártsajtó között tökéletes egyetértés uralkodott. A nemzetközi összefogás szellemében dolgoztak, mert egyazon célért küzdöttek: a burzsoá haitalom megdöntéséért. Válságos helyzet volt ez, mert hiszen a munkásság keservesen öszszekuporgatott garasaiból kellett fenntartani a sajtót. De a dolgozók nagy tömege, amely a választások után rendkívül csalódott a jobboldali szocdemekben, odaadó áldozatkészséggel támogatta sajtónkat. Az öntudatos munkások és parasztok házról házra jártak, így terjesztették lapjainkat és szerkesztőségünkbe naponta futottak be tömegestől a munkáslevelek, üzemekből, gyárakból, falvakból, egyszóval az ország minden részéről. Szenvedélyes levelek voltak ezek, amelyek őszinte nyíltsággal tárták fel a dolgozók helyzetét és rámutattak munkaadóik kegyetlen kizsákmányolására. — A pártsajtó öntudatosító hatása egyre nyilvánvalóbb lett. A munkásságnak és a dolgozó parasztságnak minden fontosabb tömegmegmozdulásában a pársajtó mind a szervezésben, mind az irányításban vezető szerepet foglalt el- A dolgozók nagyrésze ösztönösen megérezte, hogy csakis a párUajtónak van hitele, hogy csakis -a Párt az, amely elszántan harcol az érdekeiért és a szerkesztőségbe érkező levelek szaporodó szama bizonyította azt is, hogy városainkban és falvainkban dolgozóink körében a munkásmozgalom egyre ön tudatosabb formát ölt. — Ám éppen ezért a pártsajtónak a hivatalos cenzúrával komoly küzdelmei voltak. A Párt lapjai gyakran fehér foltokkal jelentek meg. De az is előfordult, hogy a már megcenzúrázott lapokat megjelenésük után egyszerűen elkobozitiák. Ez főképp a sztrájkok idején történt, mert a burzsoázia félt, rettegett a szocializmus meggyőző érveitől, amelyek óriási tömegmegmozdulásokat vontak maguk után. Éppen ezért a burzsoázia nemcsak a sajtót üldözte, hanem azokat is, akik lapjainkat terjesztették. A munkáslevelezők szerepéről — De mindez mitsem használt Ha egy lapterjesztőt letartóztattak, akkor helyébe más kettő lépett és az ipar- és bányavidékeinken az éj leple alatt kerékpárokon futottak szét öntudatos munkásaink és terjesztették sajtónkat és illegális röplapjainkat. Amilyen mértékben emelkedett párttagságunk elméleti színvonala, olyan mértékben emelkedett munkáslevelezőink öntudatos magatartása Igy uéldául az V kongresszus után, amikor Gottwald elvtárs került - a Párt élére, és sajtónknak sikerült a harcos bolsevikiek igazi hangját meg ütnie, száz és száz munkáslevelező jelentkezett, akik nemcsak az életük körülményeit ecsetelték, hanem kri tikát is gyakoroltak. E levelek mind szenvedélyes tanujelt adtak a dolgozók vágyairól és heves tudásszomjáról. Nyíltan kifejezésre juttatták azt a fontos politikai követelést. hogy forradalmi harc útján döntsük meg a burzsoázia uralmát és a Szovjet únió péld'ájáit követve, alakítsuk meg az új, szocialista társadalmi rendet. — A munkáslevelezők révén érezte a munkásság és a dolgozó parasztság, hogy a pártsajtó az övé és ezért támogatta odaadó ragaszkodással és ezért terjesztette minden kellemetlen kedés. üldözés és letartóztatás elle nére. A munkás- és parasztleveiező ugyanis oly reális hangot ütött meg, amikor hírt adott a munkanélküliség nyomoráról, avagy munkájának kizsákmányolásáról, hogy azt minden dolgozó megértette. Az okok és érvek oly megdönthetetlenek voltak e levelekben, hogy a felháborodással együtt a kritika és öntudat magvát vetették el olvasóinkban. — A munkáslevelezők táborát természetesen meg kellett szervezni és e téren Pártunk óriási szervező és nevelő munkát fejtett ki. A Párt jól tudta, hogy a munkáslevelek és tudósítások nélkülözhetetlen eszközök a burzsoázia elleni harchoz. És ezért ma, amikor a levert burzsoázia már csak aknamunkát tud kifejteni, a munkáslevelezők tábora fontos szerepet van hivatva teljesíteni, még pedig azzal, -hogy leleplezi az alattomos ellenséget, amely most csupán taktikát változtatott, de még nagyobb gyűlölettel és elszántsággal tör az uralomra jutott munkásosztály ellenEttől eltekintve azonban munkáslevelezőinknek még fontosabb feladata van, az építőmunka lendületének fokozásában. 'A szocializmusnak nincsen odaadóbb hive, mint egy öntudatos munkáslevelező, aki munkahelyéről lelkiismeretes beszámolókat küld a dolgozók munkaeredményéről. A munkáslevelező az, aki ismeri munkahelyét, ismeri a munka módszereit és reális eszközökkel rávilágít a munka menetére, amelyekkel serkentőleg és buzdítólag hat a munkaverseny fellendülésére. Ezért nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy munkás- és parasztlevelezőink egyre növekvő táborát öntudatos módon neveljük. Minderre tapasztalataink tanításiak bennünket — fejezte be Major elvtárs. Sz. B. _ BEL- ÉS KÜLFÖLDI LAPSZEMLE RUDE PRAVO „A széntermelés új győzelmei felé" című cikkében ezeket írja: „Most, hogy véget értek a bányászünnepségek és a bányászok ismét visszatértek munkahelyükre, nagy feladat elvégzése áll előttük, amelynek teljesítésétől végredeményben a legtöbb függ: az, hogy mily gyors ütemben fog hazánk a szocializmus hazájává átformálódni, mily határozott lesz az a tollvonás, amellyel népünk keresztülhúzza az amerikai imperialisták új háború kirobbantására irányuló bűnös terveit. Arról van szó. hogy teljes mértékben ki kell fejteni arra való törekvésünket, hogy a bányászmunka termelékenysége lényegesen emelkedjék és hogy egyszersmind a széntermelés költségei csökkenjenek. Mert a munka termelékenysége dönti el végeredményben az új társadalmi rend győzelmét." NOVÉ SLOVO A politikai, kulturális és gazdasági hetilap vezércikkét, „Iskoláink célja és feladtai" címmel Alzsbeta Pi.osová elvtársnő írta, aki cikkében többek között ezeket mondja: „Életünk anyagi teltételeinek eddig soha nem látott fejlődése, a gazdasági és szociális rend új feltételei, ahogý ezt Široký elvtárs megállapította, lehetővé tették és lehetővé teszik iskoláinknak Szlovákiában soha nem látott módon való állandó jellegű fejlődését. Az új iskolai évbe is az iskolák új kibővített hálózatával léptünk. Gyermekeink művelődhetnek már középiskolákon; harmadfokú iskolák egész sorát nyitottuk meg, mint a pedagógiai gimnáziumot, az ipariskolát és más szakiskolákat, amelyekbe elsősorban munkásaink, földműveseink és dolgozóink gyermekeit vettük fel. Az év folyamán újólag kibővítjük a tanfolyamok hálózatait, amelyekben munkásaink, kisparasztjaink fognak tanulni, hogy | megszerezzék az egyetemi tanulmányokhoz szükséges előkészületeiket, hogy pótolhassák azt, amit a mult tőlük megtagadott." tattak fel, és ezt természetesen tovább kell fejleszteni a patronátusi üzemek segítségével. Fiatal és reményteljes Egységes Földműves Szövetkezeteink üzemeinktől és.munkatestvéreinktöl sokoldalú alapos támogatást várnak, hogy megoldhassák azon az úton felmerülő problémáikat, amely átmenetet képez a faluban, a szövetkezeti nagytermeléshez amely a szocializmusnak végső győzelmét fogja b ztosítani hazánkban«. SZABAD NEP A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Í>A béke tervei* című vezércikkében a bejelentett hatalmas szovjet építkezésekkel foglalkozva, ezeket írja: >Miért váltanak ki a természet átalakítás sztálini tervei olyan hatalmas lelkesedést nálunk és a világ m nden részén, ahová pedig a hírük is alig jut el? Azért, mert a jövőnket látjuk benne, az emberi társadalom korlátlan lehetőségeit rejtő jövőt, amely óriási alkotásokat hordoz magában. Olyan jövőt, amelyben semmi sem gátolja, sőt ellenkezőleg minden elősegíti az ember felemelkedését. S ennek a jövőnek a fényében nyer még igazibb értelmet a nv mai munkánk. A szovjet nép gigászi alkotásai a mi számunkra is megadják a távlatot* NÉPHADSEREG »Néphadsereg«, a magyar honvédség központi hetilapjában megjelent vezércikkben ezeket olvassuk: >A sztálini haditudomány világraszóló győzelmet aratott a másod k világháborúban a kapitalista hadseregek hadászati és harcászati elvei felett bebizonyította, hogy az a hadsereg, amely a diadalmas sztálini elveken épül fel, felhasználja a második világháború győzelmes tapasztat latait, legyözhetetlenné válik a kapitalista-imperialista hadseregekkel szemben*. PRAVDA Versenyben a nagymegyeri sertéshizlalda dolgozói A IX. pártkongresszus határozata értelmében a nagymegyeri állami birtokon lévő hizlalda alkalmazottal versenyt indítottak a legjobb munkacsoport címéért. A verseny előfeltétele a munka szocialista megszerve- ' zése volt. Ezt a feltételt a nagymegyeri állami birtokon nagyobbrészt teljesítették. Már három hónapja dolgoznak a szocialista birtokgazdálkodás rendszere szerint. Miután a nagymegyeri hizlalda 15 épületből áll és ezekben a munka nincs egyformán gépesítve, a verseny megkezdése előtt az épületeket és a munkaerőket két csoportra kellett osztani. Egy munkacsoport 30 etetőből áll és azokban a hizlaldákban dolgozik, ahol a gépesítés tökéletesebb. Minden hizlaldában három tagból álló osztag dolgozik. Hasonlóképpen van megszervezve a mimka a másik csoportban is, amely öt munkaosztagból áll és öt hizlaldában végzi a munkát. Ezekben a gépesítés nem tökéletes. Hogy a munkát helyesen és igazságosan tudják értékelni, egy „kulcsot" dolgoztak ki, amely szerint megbírálják a csoportok munkáját. A verseny főpontjai: a lehető legnagyobb számú ápolt sertés elérése, csökkenteni a takarmányfogyasztást, de ennek ellenére kihízlalni a sertéseket az előírt súlyra. Az időt és a szaporodás számát a sertések minősége és fajtája szerint állapítják meg. A versenyt szeptember elsején kezdték meg három hizlaldában és fokozatosan a többi hizlaldák is bekapcsolódnak a versenybe. A verseny menetét havonta ellenőrzik. Ezért Szálai etető a felelős. A verseny eredményeit fali újságokon teszik közzé. Az eredményeket az SzKP, a ROH és az egyes munkacsoportok kiküldötteiből álló bizottság fogja kiértékelni. A helyes kiértékelésért Simka zootechnikus lesz a felelős. A győztes csoportok értékes jutalomban részesülnek. A verseny bevezetésével a nagymegyeri hizlalda alkalmazottai emelni akarják munkájuk teljesítményét és csökkenteni a termelés költségeit. „Alulról kell a kritikát elindítani" című vezércikkében ezt olvashatjuk: „Miként reagálnak olvasóink a munkáslevelezők kritikáira ? Az üzemekben tudják, hogy levelezőink kritikájának célja, hogy leleplezzék a hibákat, az elégtelenségeket, hogy hozzájáruljanak a bajok helyreigazításához. A kritikai cikk mozgósítja az egész telepet és az egész üzem figyelmét a megbírált jelenségre irányítja. Munkáslevelezőink kritikai levelei éppen ezért bizonyítékai annak, hogy üzemeinkben az ideológiai színvonal, valamint a politikai aktivitás, a bolsevista elvszerüség állandóan emelkedik. A kaszontalan és gyakran felelőtlen kritika helyébe üzemeinkben az egyenes, a konkrét kritika lép, amely az elégtelenségek kiküszöbölését célozza. Az üzemi pártszervezet tagsága és vezetősége már jól tudják, hogy felelősek a szervezet működéséért az üzem tervteljesítése tekintetében. Ezért jelent a munkáslevelezők kritikája útbaigazítást és iskolát valamennyi üzem számára. PRACA Dr. Ing. J Kot'átko elvtárs a Forradalmi Szakszervezet napilapjában írt: sAz üzemek az EFSz-ek segítségére*, c. cikkében ezeket írja: ^Üzemeinknek és munkásainknak okos, tapasztalt tanítóknak és tanácsadóknak kelj lenniök a szövetkezeteknél a munka szocialista megszervezése érdekében. Azt, ami a földműveseknek még mindég nehezen megy, az akkordmunkát, a normát, a munka szocialista módon való jutalmazását, munkacsoportokra való osztást, stb., az üzemekben mind már kiharcolták és érvényesítették. De a szocialista verseny formáiról és módszere rő] is szó kell, hogy itt essék. E tekintetben az EFSz-ek az aratás során már nagy haladást muNÉPSZAVA Pioker Ignác sztahanovista gyalus, cikket írt a Népszavába Csutk h elvtárs példája nyomán a jobb minőségért. Cikkében ezeket írja: »A magyar sztahanovisták az ipar és a mezőgazdaság valamennyi területén sikerrel vetteék fel harcot a maradiság, a bürokratizmus és a közömbösség ellen. Munkájukkal bebizonyították, hogy nincsen olyan nehéz terület, amelyen újításokkal és észszerüsítésekkel, az új technika elsajátításával, valamint a munka jobb megszervezésével ne lehetne többet és jobbat termelni*. Oesferreíchísche Zeitung A tények egész sora igazolja azt, hogy mily buzgón igyekszenek a nyugati hatalmak Nyugat-Ausztriát a Szovjetúnió és népi demokráciák eüeni támadásuk kiindulj pontjává, illetőleg baditámaszpontjává kiépíteni. Ezt igazolja az új fasiszta hadseregnek szervezése Nyugat-Ausztriában, amely csendőrség neve alatt szerveznek katonai egységekké és amelyet nácitisztek és háborús bűnösök' vezetnek. De a nyugatamerikaiaknak ezt a törekvését igazolja az is, hogy legálisan és illegálisan épülnek a kaszárnyák, valamint az, hogy az ausztriai aktív nácik a legmesszebbmenő védelemben részesülnek. Mindez ma Ausztriában a nyugati megszállóhatalmak hivatalainak utasításai szerint történjk. amelyek tudatosan adnak ki oly intézkedésekre parancsokat, amelyek ellenkeznek a szövetségesek közötti Ausztria denaciflkálására, leszerelésére és demokratizálására vonatkozó megállapodásokkal. V 18 amerikai államban nem szavazhatnak azok, akik bizonyos fokú iskolát el nem végeztek, vagyis olyan iskolákat, amelyek kapui csak a gazdagok gyermekei számára nyílnak meg. JSzámos amenkai államban csak olyanok szavazhatnak, akiknek legalább 40 aere földjük vogy 300 dollárnál nagyobb jövedelmük van. Kanadában nem lehet jelölt az. akinek nincs legalább 4000 dollárt érő vagyona." Szlovákia legjöfjli isfíolaw? 1350 szeptember 25. és 20-án nuiitäaéríekezislrs tűnek össze IratisiáváEiari