Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-16 / 214. szám, szombat

2 (I US a£* *SťrfS| 195P szeptember 16 — UJ MO —— mégis összejött. A turócszentmárto­ni kongresszusra 128 választott kül­dött érkezett, akik közül 117-en a baloldalhoz tartoztak. A prágai or­szágos kongresszusra is megérkezett a megválasztott küldöttek kéthar­mad része. A küldöttek ilyen nagy számú részvétele mindkét kongresz­szuson a marxista baloldal számbeli erejének bizonyítéka volt. Természe­tesen a jobboldal a kongresszusokat törvénytelennek minősítette, össze­hívta saját kongresszusait és így a kettészakadás valósággá vált Cseh­szlovákia munkásmozgalmában. A burzsoázia és a munkásosztály kőzött a nemzeti és demokratikus for radalom vezetéséért folyó harc dön­tő szakaszába lépett. Ján Cerny hi­vatalnokkormánya, amely Tusár. le­mondott kormánya után átvette az uralmat, (Szlovákia teljhatalmú mi­nisztere Dérer helyett Micsura Mar­tin lett) megkezdte a forradalmi munkásmozgalom osztályüldözését. A »Rudé Právo*, a sPravda chudo­by* és a marxista baloldal többi fo­lyóiratának (Kassai munkás, Hlas ľudu, Népszava, Népakarat, Volks­stimme, Mladý delnik és az Ifjú gár­da) feladata az volt, hogy a mun­kásság és a dolgozó nép tömegei előtt leleplezzék Cerny kormányának szerepét, aki a forradalmi munkás­mozgalom és a nemzeti demokrati­kus forradalom hóhérának szerepét vette át. A fentemlltett folyó.ratok ezt a feladatot elvégezték. A »RUDÉ PRÁVO* ALTALÁNOS SZTRÁJKOT HIRDET Amikor 1920 decemberében a cseh­szlovákiai burzsoázia államgépezete megkezdte a forradalmi munkásság elleni általános támadását, amikor erőszakosan elfoglalta a prágai Ll­dový Düm-ot és amikor a »Rudé Právo* és a marxista baloldal többi sajtója felhívást közölt általános sztrájkra, Csehszlovákia egész terü­letén több, mint egymill ó munkás hagyta abba a munkát. Az 1920-as decemberi sztrájk bebizonyította, hogy a proletársajtónak milyen óriási mozgositó ereje van, A sztrájk bebizonyította azt is, hogy milyen aktív volt akkor a munkásosztály és mennyire vágyakozott a burzsoá­z !ával való leszámolásra. A sztrájk lefolyása bebizonyította azt is, hogy a marxista baloldal (tehát sajtója is) nem felel meg teljesen a munkás­osztály szükségleteinek. Ezért sike­rült a burzsoáziának megtörnie a de­cemberi sztrájkot, ezért sikerült meggátolnia a nemzeti és demokra­tikus forradalom fejlődését, de a munkásosztály is felismerte azt, hogy tovább kell mennie, hogy újtipusú, kommunista pártot kell alakítani. így került sor 1921-ben a kommu­nista párt alakítására nálunk és a »Rudé Právo* meg a ^Pravda chu­doby* a párt lapjaivá válnak. A CsKP keletkezése után egyedül a >Rudé Právo*, a »Pravda chudoby* a »Kassai munkás* és más kommu­nista folyóiratok tájékoztatták a mun­kásosztályt és Csehszlovákia népét arról, hogy a burzsoázia uralma, amely csupán saját kizsákmányoló osztályérdekeivel törődik, nemcsak, hogy akadályozza a szocializmus fe­lé való fejlődést, de megsemmisülés­sel fenyegeti a nemzeti és domkrati­kus forradalom legnagyobb vívmá­nyát: Csehszlovák a népének nemze­ti és állami függetlenségét is. A kommunista sajtó hasábjain azután az egész csenszlovákiai ny 1­vánosság tudomást szerez a mun­kásosztály és a dolgozó parasztság hősies harcáról a korlátlan kizsák­mányolás, a munkanélküliség a vég­rehajtás, a sajtó és szólásszabadság üldözése ellen. Míg a polgári sajtó kiszolgálja a kizsákmányolókat és el­hallgatja a burzsoáziára kedvezőtlen tényeket, félrevezeti olvasóit, add g a »Pravda chudoby* cikkei megren­dítően és egyszersmind mozgosítóan hatnak a tömegekre, mint például a >Proletárok kiontott vére bosszú után kiált*, ilsmet munkások vére fo­lyik* és hasonlók. A kommunista saj­tó szüntelen a kizsákmányolt nép életét írja le, ny Ivánosságra hozza szükségleteit és követeléseit, híreket közöl sztrájkokról, aemonstrációk­ról és éhségmenetekröl. A kommu­nista sajtó a munkasosztálvt infor­málta a szovjet nép életéről, A SZOCIALIZMUS ELSŐ ORSZÁGA IRÁNTI SZERETETET HIRDETTE A népet a világhaladás és a szo­cializmus bástyája iránti bizalomra nevelte. Leleplezte a nac'orialisták minden fajtájának álszentségét, a kommunista sajtó olvasóit a prole­tár nemzetköz'ség szellemében nevel­te. Rövidesen összefoglalva n kom­munista sajtó minden szempont­ból támogatta a proletariátust és a dolgozó parasztságot a kapitaliz­mus elleni összes harci akciók meg­szervezésében a dolgozó nép érde­keiért a nemzetközi munkásság ér­deke ért. Igaz, hogy bár a Kommunista Párt a kezdet kezdetétől a dolgozó töme­gek egyetlen következetes képvise­lője és harcuk szervezője volt, de a kezdet kezdetétől nem volt mentes bizonyos hibáktól. Tudni kell azt, hogy a Kommunista Párt tagjainak és vezetőinek többsége a régi szo­ciáldemokrácia sorá ból származott és ezért egyszerre nem tudott meg­szabadulni minden hagyománytól, amelyet a régi munkásmozgalomból vett át. A CsKP kezdeti tevékeny­ségének a legnagyobb hiánya az volt, hogy tagsága sokáig nem is­merte kellően a lenini elméletet, amely a marxizmus továbbfejleszté­se volt az imperializmus és a prole­tárforradalom korszakában. Éppen a kommunista sajtónak jutott az a sze­rep, hogy a CsKP tagságának töme­gét megismertesse a leninizmus alap­elveivel, elméletével és gyakorlatá­val. GOTTWALD ELVTÁRS TEVÉKENYSÉGE A PÁRTSAJTÖBAN A szlovákiai kommunista sajtó büszkeségének forrása és egyben kö­telezettsége a jövő számára az, hogy ezt a harcot a leninizmus alapelvei­nek következetes érvényesítéséért, Lenin és Sztálin tanításának elsa­játításáért a aPravda chudoby* a »Hlas ľudu*, a »Munkás« és más fo­lyóiratok hasábjain az akkori szlo­vákiai munkásmozgalom legkiválóbb újságírója és legkitűnőbb funkcioná­riusa, Klement Gottwald elvtárs kezdte. A kommunista sajtó és Gottwald elvtárs óriási világnézeti nevelő te­vékenységének érdeme volt az, hogy a »Pravda chudoby*, a »Rudé Prá­vo*, a » Komunistické Revue*, a »Munkás« és más kommunista újsá­gok, folyóiratok, brosúrák, röpcédu­lák, naptárak és könyvek egész so­rának hasábjairól sajátíthatta el Csehszlovákia proletariátusa Lenin és Sztálin tanítását és így állandóan fel­fegyverkezhetett a burzsoáziával folytatot kemény és egyre keményebb harcokra. A kommunista sajtó volt az amely leleplezte a cseh és szlovák reakc ó igazi arcát, amely decemberi győ­zelme után megszilárdította osztály­hatalmát. Főleg Szlovákiában muta­tott rá a kommunista sajtó a leg­reakciósabb politikai párt, Hlinka szlovák néppártja demagóg 1 ájára. Hiába üldözte az uralkodó osztály legkülönfélébb módszerekkel a kom­munista sajtót, annak munkája olyan volt, hogy lehetetlen volt el­hallgattatni. H ába fehérlettek a kommunista újságok egész oldalai, hiába koboztak el egész számokat, hiába ítéltek el kommunista szer­kesztőket és a lapok terjesztőit, hiába t ltották be bizonyos időre ezt vagy azt a folyóiratott, hiába dobál­ták ki a kommunista folyóiratokat a nyomdákból, a kommunista sajtó mégis mindig utat talált a dolgozók­hoz. Nemcsak hogy nem sikerült el­hallgattatnak, de a sajtó nőtt, még ped g nemcsak világnézeti színvona­lának emelésével, hanem a dolgozó nép legkülönbözőbb rétegeit szolgáló folyóiratok számában is. Ami Szlo­vákiát illeti, úgyszólván évről évre nőtt a folyóiratok száma, így pél­dául megjelent a >Proletárka« a szlovák kommunista nők számára, a »Spartakus«, amely a munkásifjú­ság testnevelését szolgálta és az if­júsági folyóiratok egész sora. S ami­kor a kommunista sajtó Szlovákiá­ban a legnagyobb nehézségekbe üt­között, TESTVÉRI SEGÍTSÉGET NYÚJTOTT A CSEH MUNKÁSOSZTÁLY. A »Pravda chudoby* sok eszten­dőn keresztül a cseh munkásosztály segítségével Moravszká Osztravában jelent meg és itt napilappá lett 1925­ben (Pravda rövidített elnevezés alatt). Egy évig Bŕeclavban is meg­jelent. Ha a burzsoá államgépezet osztályszervei megkísérelték is erő­szakkal elhallgattatni a kommunista sajtó hangját, ez utat talált a dolgo­zó tömegekhez t tokban, illegálisan. Amikor a szomszédos Németor­szágban győzött a fasizmus és köz­vetlenül fenyegette Csehszlovákia né­peinek állami függetlenségét, a »Rudé Právo«, a s>Pravda chudoby« (mert 1929 év végén ismét így ne­vezték) a »Munkás« és más kom­munista újságok és folyóiratok ha­sábjain a Csehszlovák Köztársaság védelmére buzdítottuk népeinket A kommunista sajtó hasábja ról hang­zott Gottwald elvtárs és Široký elv­társ felhívása a munkásosztály egy­séges arcvonalának és a népfront­nak megteremtésére a fasizmus ve­szélye ellen, a nemzeti és állami füg. getlenség védelmére. Hogy a szlová­kiai munkásosztálynak és dolgozó népnek a Köztársaság legközvetle­nebb fenyegetettésének idején a »Pravda«, akkori súlyos üldöztetése ellenére is, legyen saját lapja ennek szerepét 1933 július 15-én átvette a »Ľudový denník* és ennek beszünte­tése után 1936 május 8-án a >Slo­venské zvesti*. Mindkét lap folyta­tása volt az erőszakosan elhallgatta­tott »Pravda chudoby«-nak. A »Lu­dový denník* tájékoztatta Szlovákia nyilvánosságát 1933-ban a kommu­nista Internacionálé VII. kongresz­szusának lefolyásáról és határozatai­ról, ahol Dimitrov, Togliatti, Gott­wald, Pieck és mások világos útmu­tatást tűztek ki a fasizmus fellépé­sének és a második világháború elő­készületének időszakában a világ proletariátusa számara. A »Ľudový dennik« mozgosította a szlovák mun­kásosztályt ezen határozatok telje­sítésére. És a »Ľudový denník« volt az, amely tájékoztatta a nyilvános­ságot az 1936-os pártkongresszus lefolyásáról és határozatairól, amely kongresszuson Gottwald elvtárs a III. Internacionálé VII. kongresszusa szellemében fejtette ki Csehszlovákia dolgozóinak feladatait az elkövetke­zendő események küszöbén. Míg a cseh országrészekben a »Ru­dé Právo*, mint a CsKP központi lapja megszakítás nélkül teljesítet­te feladatát, a VII. Pártkongresszus feladatinak tejlesítésére Szlovákia népét a ^Ľudový denník« beszünte­tése után a 5>Slovenské zvest * moz­gosította, amelynek kiadója és fe­lelős szerkesztője Široký elvtárs volt A ^Slovenské zvesti* informálta Szlovákia nyilvánosságát 1937 má­jus 16-án és 17-én a szlovákiai kom­munisták történelmi besztercebányai konferenciájáról, amelyen Široký elv­társ felvetette Szlovákia gazdasági, szociális és kulturális felemelésének tervét. A KÖZTÁRSASÁG VÉDELMÉBEN 1938-ban az egész kommunista sajtó, a »Rudé Právo*, a ^Slovenské zvesti* és a »Magyar Nap*, fokozta harcát a Köztársaság védelmében. Sajnos a döntő hatalom a burzsoázia kezében volt és így a Kommunista Párt erőfeszítései és a kommunista sajtó intő és mozgósító hangja elle­nére sor került az állami és nem­zeti függetlenség néhány éves elvesz­tésére. .,. A Köztársaság erőszakos széttöré­se után Pártunkat nehéz földalatti harcba szorították Ebben az időben a kommunista sajtó illegális kiad­ványai tartották ébren az ellenállás szellemét népeinkben és tüzelték őket a német fasiszták és hazai segítőik elleni harcra. Csehországban főleg a »Rudé Právo* volt az, amelynek szer­kesztői (Július Fučík, Edi Urx, Kurt Beer és mások) életüket áldozták Pátrjuk, osztályuk és nemzetük ügyéért. A »Pravda« szellemét Szlo­vákiában a »Hlas l'udu«, az SzKP il­legális lapja vitte tovább, amely megjelent egészen a Szlovák Nemzeti Felkelés idejéig, amelynek előkészí­tésében jelentős szerepe volt. Amikor a szlovákiai kommunis­ták vezetése alatt fellángolt a Szlo­vák Nemzeti Felkelés Szlovákia fel­szabadított területén (Banská Byst­ricán) 1944 szeptember 9-én ismét megjelent a »Pravda«, hogy a fasiz­mus elleni kemény harc hirdetője és szervezője legyen és a felszaba­dulás utáni új életet harsonázza. A Felkelés »Pravdá*-jának, a csehszlo­vákiai kommunista sajtó széttörhe­tetlen egységének szellemében se­gítséget nyújtott Šverma elvtárs, aki vérével pecsételte meg a cseh és szlo­vák nép testvériségét. Ugyanígy a prágai felkelés első napján ismét megjelent a »Rudé Právo« hogy bá­torságra buzdítsa és megszervezze a v sszavonuló rabló és pusztító Hitler­hadsereg elleni harcot. A VÖRÖS HADSEREG ÁLTAL FELSZABADÍTOTT HAZÁBAN a »Pravda* ismét megjelenik, még pedig először Michalovcén. azután Košicén és végül az egész Köztár­saság felszabadítása után Bratisla­vában. A 3>Pravda* közvetítésével szervezi Pártunk harcát a kassai kormányprogramul, Klement Gott­wald első kormánya országépítő pro­grammjának megvalósításáért és az 1948 februári győzelem, a csehszlo­vák reakció végleges veresége után a kétéves terv, stb megvalósításáért. Pártsajtónk történelme dicsősé­ges. Munkásmogzalmunk és dicső­séges Kommunista Pártunk történel­mének lényeges része ez. Gazdag ha­gyományai vannak. A szovjet sa'tő oldalán és az összes többi népi de­mokratikus országok, az egész világ kommunista és haladó sajtójának ol­dalán és haygományok szellemében legyen egyre hatalmasabb fegyvere munkásosztályunknak és Kommunis­ta Pártunknak szervező erőfeszítésé­ben a háborús uszítók elleni harc­ban és a szocial zmus felépítéséért folytatott küzdelemben hazánkban. A csehszlovákiai jugoszláv nagykövetség alkalmazottja elítéli á Tito-klikket J. Tadics, a prágai jugoszláv nagy­követség alkalmazottja, a napokban az újságírók előtt a következő nyilatko­zatot tette: E nyilatkozat tételére a Prágában nemrégen megindult bírósági eljárás ösztönzött, melynek során több Tito­kémet leplezett le a csehszlovák nép. Köszönetemet fejezem ki Csehszlovákia kormányának, hogy ezt a megnyilatko­zást nekem lehetővé tette. A másik ok, amely e nyilatkozattételére ösztö­nöz az, hogy a vádlottak túlnyomó többségét ismerem, Kevicset, Macu­rát, Gorszkit, Stramburkot, akik, a felszabadulás óta állandó kémkedést folytatnak Csehszlovákiában. Ismere­tes dolog, hogy ezek a diplomaták 1949-ben ki voltak utasítva Csehszlo­vákiából. A prágai bírósági eljárás ha­tárkövet jelent életemben. Elhagyom a prágai jugoszláv nagykövetséget, mert nem akarok olyan kormánynak szolgálni, amely a testvéri csehszlo­vák n£p ellen dolgozik. A következő ok, amely erre az el­határozásomra késztetett az, hogy nemrégen meggyőződtem a Tito-para­dicsom igazi állapotáról. Június 24-én Jugoszláviában voltam szabadságon. A titóista újságok példás tervteljesítés­sel, gazdasági konszolidációval jel­lemzik az országot. És mit kellett lát­nom? Mindezek fordítottját. A szabad­ságszerető ifjak oktalan letartóztaiá­sa, amit útközben tapasztaltam, két­ségbevonhatatlanul bizonyítja, hogy Jugoszlávia Hitler nyomdokain halad. Az egész országban éhség dühöng. Az egyik oldalon Belgrádban előkelő amerikai autók robognak, amelyekben a titóista milicisták terpeszkednek, a másik oldalon nyomorgó jugoszlávo­kat látunk, akik embertelen körülmé­nyek között kénytelenek élni. Beszédbe ereszkedtem néhány mun­kással, utazóval. Szavaikból kiéreztem, hogy a nép nem ért egyet Tito tettei­vel. A fasiszta módszereket azonban nemcsak Jugoszláviában,hanem a prágai jugoszláv nagykövetségen is érvényesí­tik. Ez is indok arra. hogy a nagykö­vetséget elhagyjam. A legutóbbi idő­ben pl. megtiltották a nagykövetség alkalmazottainak a csehszlovák polgá­rokkal, különösen pedig a kommunis­tákkal való érintkezést. A jugoszláv nagykövetség az árulkodók és a besú­gók fészke. Szemtanúja voltam annak is, hogy hogyan élt vissza a nagykövetség a diplomáciai postával. Brosúrákat és röpiratokat szállítottak Csehszlovákiá­ba, amelyekben államellenes tettekre izgatnak. A nagykövetség tagjai rendszeres feketekereskedelmet űz­tek, amihez a felhasznált árút ugyan­csak diplomáciai posta útján kapták. A következő indok, amely a nagy­követség elhagyására késztet, az, hogy a Tito-klikk nemcsak, hogy nem vesz aktív részt a békemozgalomban, I hanem egyenesen minden béke meg­mozdulást betilt. Lehetetlenné tette Jugoszlávia népeinek a stockholmi békefelhíváshoz való csatlakozást. Ju­goszlávia nagykövetsége az ENSz Biztonsági Tanácsában népe akaratá­nak ellenére az imperialista háborús gyújtogatok szolgálatában áll, azoknak talpnyaló ja s nem akarja figyelembe venni, hogy minden hiába, mert a béke erői már így is óriási túlsúlyban van­nak a háborús gyujtogatókkai szem­ben. Ismételten köszönetemet fejezem ki a csehszlovák kormánynak, hogy le­hetőséget nyújtott nekem arra, hogy békés építő munkával Csehszlovákiá­ban én is hozzájáruljak a világbéke megteremtéséhez. II farkast EFSz szerződést kötött a vágsellyti állami gépállomással A farkasdi EFSz az egész évi ter­melési és pénzügyi terv kidolgozásá­nál számolt a vágsellyei gépállomás rendszeres segítségével, amellyel rög­tön az aratási és cséplési munkála­tok befejezése után egész évi szerző­dést kötött. Ez a segítség a szövet­kezeti tagok számára nemcsak azt biztosítja, hogy az összes gépmun­kákat idejében befejezhetik, hanem évente többmilliós pénzmegtakarítást is jelent, mert az állami gépállomá­sok a magasabb típusú szövetkezete­ket nagy kedvezményekben és elő­nyökben részesítik. Hogy a trak­toristáknak is érdeke legyen a föld rendes megművelése a hektáronkén­ti hozam emelése, a szövetkezet következőképpen egyezett meg az állami gépállomással: Az EFSz az állami gépállomásnak elvégzett mun­káját természetben fizeti, még pedig a hektáronkénti termésből egy bizo­I nyitrai járás versenyre hívja ki a kerület összes járásait Nyitrán az elmúlt napokban a nyitrai kerület közigazgatási szervei, az EFSz-ek, az állami gépállomások, az állami birtokok, valamint a föld­műves raktárszövetkezet kiküldöttei értekezletet tartottak, amelyen Knézl Ferenc kerületi tikár beszámolója után a nyitrai járás kiküldöttje be­jelentette, hogy járásukban a kuko­rica felvásárlását e hónap végéig be­fejezik és a nyitrai kerület minden járását az alábbi pontokban verseny­re hívja ki: 1. Melyik járásban fogja a legtöbb község a vetési, a munka és a pénz­ügyi tervet kidolgozni. 2. Melyik járásban tudják a leg­több földművest a közös őszi mun­kákba beszervezni. 3. Melyik járásban tartják be 100 százalékosan a terveket és a mezs­gyék felszántását 4. Melyik járásban hajtják végre a legnagyobb mértékben az állami gépállomások és az EFSz-ek közötti szerződések megkötését. 5. Melyik járásban szerveznek be legtöbb tagot az EFSz-ekbe s végül 6. melyik járásban fejezik be szep­tember végéig a kukorica felvásár­lását. A nyitrai járás versenykihívását először a párkányi járás fogadta el és egyidejűleg versenyre hívta ki a nyitrai kerület járásait az állatte­nyésztési termékek tervének teljesí­tésében. A két járás versenykihívá­sát eddig a lévai, a partizánskei és a vágsellyei járás fogadta el. nyos állandó százalékot ad a szövet­kezet a gépállomásnak. Az egyes ter­ményfajtákból a következőképpen kap a gépállomás: búza 21.5%, árpa 27.6%, zab 31.3%, kukorica 19.4%, napraforgó 13.4%, burgonya 9.2%, cukorrépa 14.6%, dohány 3.1%, bab 11.25%, kender 8% és takarmány­félék 18.5%. Ha a gépállomás trak­toristái nem teljesítik száz százalé­kosan feladatukat, természetesen a szerződési százalék az el nem végzett munka értéke szerint csökken. Ha azonban a traktoristák túlteljesítik a tervezett munkát, a százalék ará­nyosan emelkedik. Hogy milyen előnyöket biztosít az állami gépállomás a haladó szellemű földműveseknek, azt a legjobban a következő példán látjuk. Az őszi munkák elvégzése 276 hektáron egy harmadik típusú szövetkezetnek 261.624 koronába kerül. Ugyanez a munka ugyanennyi földön a szövet­kezeten kívüli földműveseknek 374.023 korona költséggel jár. A kü­lönbség tehát 113.000 korona. A ta­vaszi munkákat a szövetkezet saját­maga végzi el. A nyári munkák, még pedig az aratás és cséplés a búzánál 276 hektáron a harmadik típusú EFSz-nek 182.444 koronába kerül. Kedvezmények nélkül ugyanez a munka 260.516 koronába kerülne. Tehát ismételten megtakarítottak 78.072 koronát. A szerződés értelmében a vágsellyei gépállomás a farkasdi szövetkezet földjein még a következő munkákat ls elvégzi: sekély-, közép- és mély­szántás, tarlóhántás 1505 hektáron, simitás 1505 hektáron, • kultiválás 949 hektáron, trágyahordás 74 hek­tárra • H51 hektár bevetése, műtrá­gya helyreszállítása 1505 hektárra, 1176 hektár boronálása, burgonya­töltés 46 hektáron, mütrágyavetés 583 hektáron, hengerezés 825 hek­táron, aratási és cséplési munkála­tok 980 hektáron.

Next

/
Thumbnails
Contents