Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-15 / 213. szám, péntek

1950 szeptember 15 Hj cf0 BEL- ES KÜLFÖLDI LAPSZEMLE RUDE PRÁVO „A haladás történetének dicsőséges fejezete" című vezércikkében így ír: „A kommunizmus építőjének törté­nelmi tettei a Szovjetunióban így válnak határkővé az egész emberiség számára a szabadság és a haladás út­ján. Ezért ma. amidőn a szovjet nép a Szovjetúnió és vele együtt az em­beri társadalom történelmének továb­bi dicsőséges fejezetét jegyzi be az örömtelibb és boldogabb életért foly­tatott harc történetébe, a béke és sza­badság védőinek százmilliós serege az egész világon üdvözletét küldi a Szov­jetúniónak, a béke és szabadság le­győzhetetlen és napról napra erősbödő bástyájának. Éljenek a kommunizmus hősi építői a Szovjetúnióban, dicsőség a nagy Sztálinnak, aki minden béke­győzelemnek és az emberiség előreha­ladásának kezdeményezője és szerve­zője." PRAVDA A Bratislava melletti Márlavölgy-I búcsújáró helyen egybegyűlt 30.000 hívő határozatot fogadott el, amelyben a világ valamennyi népét felhívják, hogy csatlakozzanak a Béke Védők mozgalmához. Ez a határozat a katolikus hívők tö­megeinek hangja volt. A magas egy­házi hierarchia, amely a Vatikán szol­gálatában áll és így közvetve a Wall Street ügynöke is, nera hallja a hívők hangját. A párizsi hercegérsek e na­pokban kiközösítéssel sújtotta Boulier abbét, a Béke Hívei világbizottságá­nak tagját. Boulier abbé nem szolgál­tathat misét. A párizsi hercegérsek ténykedése újabb bizonyítéka arra, hogy a magas egyházi hierarchia el­szakadt a béke után vágyó hívők tö­megeitől és azoknak szolgálatába ál­lott, akik mások szerencsétlensége árán akarják a ma|uk boldogságát felépíteni. SZABAD NÉP Szergej Vavilovnak, a Szovjet Tu­dományos Akadémia elnökének nyilat­kozatát közli a kujbisevi és sztálingrá­di vízierőművek építkezéséről: „Ezekben a természet erőit meghó­dító. az ország sok részének éghajla­tát megváltoztató hatalmas tervekben ékesen nyilvánul meg Sztálin elvtárs alkotó lángesze és kifejezésre jut a sztálini tudomány éltető ereje. Orszá­gunkban a tudományt a békés alkotó célok, a kommunista társadalom épí­tésének szolgálatába állítottuk." PRÁCA „Mindenütt vannak tartalékok" cí­mű cikkében Majchrák elvtárs a kö­vetkezőket írja: „A normák gondos és becsületes felülvizsgálása biztosítja, hogy további tartalékokat fedezünk fel, hogy a ter­melési időt lerövidíthetjük, hogy a termelékenység az üzemekben egy­idejűleg fog emelkedni a munkásság keresetének emelkedésével. . A lehető­ségek hatalmasak. Nem szabad azon­ban megállnunk a felmerülő akadá­lyok előtt. Akkor sem járnánk el helyesen, ha megelégednénk annak megállapításával, hogy üzemünkben minden a legnagyobb rendben van. Javítani és tökéletesíteni mindenütt lehet. Mindnyájunk célja az, hogy a termelés és a termelékenység gyorsab­ban emelkedjék, mert ezáltal többet biztosíthatunk a fogyasztásra, hama­rább jutunk el a szocializmushoz és ezzel jobban erősítjük a világ béke­mozgalmát." OBRANA LIDU A csehszlovák hadsereg napilapjának hasábjain ezt olvastuk: „A hadsereg új életének pillére új katonai rendszabályunk. A világ leg­jobb hadseregének, a szovjet hadse­regnek rendszabályaira támaszkodik, amelyek szerint az minden ellenség feletti győzelmét kivívta. Az új sza­bályrendelet, amelyet népi hadsere­günk legfőbb parancsnoka, Klement Gottwald adott ki, előfeltétele annak, hogy a kaszárnyák és gyakorlóterek a haza védőinek mintaszerű és korszerű iskoláivá váljanak, hogy a haza vé­dői a fegyvernek mesterei legyenek, széleskörű politikai, kulturális felvilá­gosodottsággal rendelkezzenek. Októ­ber elseje, amikor Köztársaságunk had seregének új katonái bevonulnak, a hadsereg élete döntő újjászületésének napja lesz." ĽHUMANITÉ A francia Kommunista Párt közpon­ti lapja, Maurice Thoreznek, a francia Kommutista Párt főtitkárának Gap-ban mondott beszédét idézi: „Semmiféle fenyegetés, semmiféle üldözés nem fogja meggátolni a fran­cia népet abban, hogy folytassuk béke­harcunkat. A francia munkásosztály most sokkal erösebb, mint bármikor volt. Egyre több francia győződik meg arról, hogy a Párt a szabadság­jogoknak, a nemzeti függetlenségnek és a békének, a tömegek követelései­nek igazi védelmezője." PETRÖC1 BÁLINT: Öv'ÓMnieli ú j élet NÉPSZAVA A magyar ötéves tervkölcsBn-köt­vények nyereménye nek első ünnepé­lyes sorsolásával kapcsolatosan Vég­vári Józsefnét, a Lódén posztógyár nemzeti vállalat élmunkásnőjét, szólal­tatja meg: „Hatgyermekes családanya vagyok, egyedül keresem a kenyeret és meg sincs okom a panaszra. Négy gyerme­kem iskolába jár. Az egyik kollégium­ba megy és nyitva áll előtte az út az egyetemig. A fiam a néphadsereg tisztje lesz, a másik pedig vaseszter­gályos. Ha visszagondolok a tervköt­csön-jegyzés óta eltelt évre, boldogan látom, mennyivel könnyebbé és szeb­bé vált életünk. Hatalmas építkezések és beruházások történtek Mindenütt építenek. A becsületes ember ma, ha szétnéz az országban, látja a hidakat, a munkáspalotákat, a kórházakat, a szanatóriumokat, az üdülőket és a gyermekjátszótereket. Aki most nyer­ni fog a húzásnál és annak is, aki most nem nyer, még nagyobb oda­adással kell dolgoznia a termelőmun­kában, még nagyobb odaadással kell szeretnie alkotmányunkat, amely már oly sok mindennel tette szebbé életün­ket." ROĽNÍCKA NEDEĽA „Komoly feladatok és kötelességek" címmel ezeket írja: Továbbra is mind szorgalmasabban kell dolgoznunk, barátságos és türel­mes meggyőző munkával kell a föld­művesek további sorát megnyerni az új Egységes Földműves Szövetkeze-' tek építésére. A közös vetési eljárást, a földek közös megművelésének gon­dolatát, különösképpen a szemléltetés iskoláját, most kell teljes mértékben kihasználnunk. Az új tapasztalatok el­sajátításához szükséges a szövetkeze­teket kiterjeszteni és megszilárdítani, hogy magasabb típusra térhessenek át. Szükséges*-ezekben tökéletesíteni a tervgazdálkodást, a közös munka megszervezését, szükséges biztosítani valamennyi tagnak igazságos jutalma­zását, biztosítani a rendes gazdálko­dást és a pénzügyi rendet. A gafionafeivásirlísi tervet Szlovákiában si-ÄÄr 10-ig 105*2 százalékra feüesifeüék A DHPV központi igazgatósága jelentése szerint Szlovákiában a ga­bonafelvásárlási tervet szeptember 10-ig 105.2%-ra teljesítették. A fel­vásárlási helyzet az egyes gabona­fajtákban a kővetkező: búza 112% rozs 105.4%, árpa 102.2% és zab csu­pán 76.7%. A felvásárlásban az első helyen a bratislavai kerület áll, mely eddig a tervet 109.5%-ra teljesített­te. Utána rögtön a nyitrai kerület következ k 109%-kal. A bratislavai kerület az összes terményfajták be­szolgáltatásában nagyon lemaradt. Az eperjesi és kassai kerületek szin­tén túlhaladták a beszolgáltatási ter­vet. Az eperjesi kerület 101.3% -ra, a kassai pedig 100.3%-ra. A besz­tercebányai kerület csak 93.9. a zsolnai pedig 86.4%-os beszolgálta­tásról tett jelentést. A besztercebányai kerület főleg az árpa és a zab, a zsolna: pedig a rozs és zab beszolgáltatásában ma­radt le. A csehszlovákiai magyar dolgozók lap­jának jelszava az 1950. évre az UJ SZÓ minden magyar dolgozó kezébe Az enyhén sütő nap érezteti ve­lünk a nyár hevének apadását s a fák zöldes leveleire már keskenyen pirosló sárgás színek rakódtak. A fecskék épp a napokban gyúlnék ösz­sze seregestül a vékony villanyve­zetékeken, házereszeken s a búcsú­zás dalát cs ripelik. Fénylő, karcsú szárnyaikat megérintette az elkövet­kező deres időknek ma még lágy szele s a magasba röppenve útnak ndulnak délfelé. Kint a földeken az asszonyok éne­kelve tördelik az aranyló kukorica csöveket, kisebb nagyobb kupacok­ba hányják őket, hogy aztán köny­nyebben felrakhassák tártöblü szeke­" reikre. A szőlő is megérett s a frissen § k mosott hordókban már finoman habozva forr a must. Traktoraink az új élet dalát zúg­Í va húzzák az ekéket, melyek mély barázdákat vonnak maguk után. • Jövőre már nagy táblákban érik be a B vetés ... Esténként a társas gazdái­éi kodásról tárgyal a paraszt s gyer­ij mekeinek új dolgokról mesél. Szö­ii vetkezet, traktor egységes vetési Í terv foglalkoztatja öt s fiai lelkületé­be is ezek a dolgok itatódnak. Hosz­szúak lettek már az őszbe nyúló es­Í ték s van idő bőven beszélgetésre, tervezgetésre k A dús füstöt ör.tö gyárkémények ;' a lázas építő munka ékes bizonysá­; gai. Dolgozó nk elszánt akaratfal ! küzdenek szebb holnapjukért, a bé­;' ke megvédéséért. A műhelyeket derűs fény tölti el, vidáman pattog a mun­ka üteme és jólesően zúgnak a gé­pek. Egész életünk formálódik, újjá alakul. Az azelőtt csendes földeken, ahoi ekébe fogott tehenek bőgtek, .> juhok legeltek, most üj épületek, üze­mek sokasodnak, melyekben az em­berek új típusa nevelődik és a mo­dern gépek mellett emelkedő száza­jj lékokról beszélnek. Hajnalban amikor még a kora " őszi köd üli meg a hegyormokot s t' a felkelő nap eleven sugarai birkóz­nak vele, hogy áthatolva aranyló pírral vonhassák be a tájat, — a bányák bejárata előtt már ott vára­koznak égő lámpásokkal a kezükben a vájárok csoportja'. Egymásnak jő szerencsét kívánva viszik őket a bányakocsik a föld mélyébe. Épülő új életünk élharcosa lett a bányász, hősiesen fejti a szenet, a vasércet, amellyel biztosítja termelésünk vér­keringését. így éltük meg a szeptember 10-ét. A föld új éneke, a dalt zúgó gépek jóleső zsongással telítik a természe­tet. Rügyező, ifjú szabad életünk a szebb holnap útjára tört Már csak az emlékekben él a mult, amikor a falat kenyérért dús verejtékkel kel­lett megfizetni A bányász a föld férge volt akkor s hiába hozta fel­színre a fekete gyémántot, a súlyos érckövet, az továbbra is a tőkések tárcáiba halmozta a milliókat. A Bányásznapot megelőző szomba­ton hüségpótlékot kaptak a bányá­szok. A fizetésükön felül. Ajándék­ként azért a munkáért, amelyért a múltban csak garasokat kaptak, azért a munkáért, mely egyre erősö­dő népgazdaságunk alppillérévé vált. Szombat délután a nap enyhe fény­sugaraiban fürdött Nováky is. Nagy volt a forgalom. Mindenki a bányá­szokról beszélt. Pénzt kaptak, meg­érdemlik, állapították meg a többi dolgozók és örültek, hogy mindnyá­junknak egyre többre telik. A nyitott üzletek bányászokkal voltak teli. Vásároltak, nem is k :­csinyben, hanem nagyban. Érzik ők is, hogy a népi demokráciában a dolgozó munkája gyümölcsöző lett. S ez a jó! Ez még nagyobb teljesít­ményre ösztönöz. Rőfös árút, cipőt, bútort vásá­rolnak A legnagyobb forgalom a Technokovban van. A zománcozott edényeket rakásszámra veszi. Mind­egy k nagyságból egyet-egyet. — Hogyan viszed haza ? — kérdi Hladký József vájár az egyik bá­nyász asszonyától, az edényekre mu­tatva, melyek tetején még egy pár fekete gumicsizma is csillog. Ma i d akad egy kocsi, — feleli az asszony, — szükség volt erre a hol­mira. .. Nagy öröm ez — elnézni a jókedé­lyü bányászokat. Egész vásárt, bá­nyászvásárt csaptak. Az elsőt életük­ben S jövőre még nagyobbra számí­tanak. Értelmét látják a munkának és Ígérik, hogy a százalékokat még rohamosabban fogják emelni. Akkor nagyobb lesz a hüségpótlék is! Egyszerre csak kitárul a nagyka­pu s két nagy tűzhelyt, egy konyha és egy szobakályhát cipelnek ki a bányászok. Pasterik József vájáré mind a kettő. Óvatosan felrakják a szekérre. Velká Lehotára szállítják. 6.600 koronát fizetett értük. A hü­ségpótléka csak 3500.— koronát tett ki. Miért ilyen keveset? — Csak egy éve dolgozom a bá­nyában, — magyarázza Pasterik Jó­zsef s a feleségére kacsint, aki a sze­mét az új tűzhelyen pihenteti. Ilyen még nem volt a lakásunkban. — Eddig csak órabérre, »urasági műszakban* dolgoztam s így nem is kaphattam nagyobb hüségpótlékot. Jövőre azonban nagyobb jutalomra számítok belejövök a munkába, töb­bpt termelek majd es többet is vá­sárolhatok. _ Jól jött ez a hüségpótlék. — szól most közbe Angela, a felesége. — máskülönben nem is vásárolhat­tunk volna. — S volt egy kis megtakarított pénzünk is s így vettük meg ezeket a kályhákat. A falu vége felé egy széles, füves térségen, ahol a heti és hav vásá­! rokat tartják, az Odeva, Obuva és l Üzleti Házak nemzeti vállalatai el­( árusító bódékat állítottak fel. Ott is ' nagy a tolongás. A gyermekek a já­tékok s a sokszínű gumilabdák felé kapkodnak. _ Apu! Erzsikének vegyél még babát is! — rángatja az apja karját a 14 évet most betöltő Magda. Bulfan Márton vájár elmosolyo­dik és csak ezt mondja: — Neked még táskát ís nézünk... — Ni! Autó! — k ált fel örömében egy kis bányászgyerek, aki ép nagy szemlét tart a sok kirakott játék fe­lett és mindegyiket fel szeretné so­rakoztatni, otthon, az udvarukon. — Na' még azt is megveszem ne­ked, — mondja nevetve az apja. . Ilyen a bányászvásár, örömteli és vidám. Pernis Pavl na a sátrak előtt forgolódik, jobbra-balra tekintget. A férjét keresi. Kezében világos sár­ga böraktatáskát szorongat. Ez már igen! — Kálmánnak, a fiamnak vettük. — mutat a pompás táskára, — még iskolába jár. Azelőtt még vászon táskára is alig tellett s most ezért egyszerre j kétezer koronát ;s kiadhatott. — »Üri« táska ez, — teszi hozzá dicsekedve a 40 év körüli asszony, — amit már mi is megvásárolha­tunk. Bányász felesége vagyok és megengedhetjük magunknak ... * * * Handlován is már másként él a bányász, mint azelőtt A kémények szüntelenül ontják a füstöt, bőven van munka. A magas hegy tövében gomba módra szaporodnak az új la­kóházak, melyekben örvendetessé vá­lik a bányász élete. Nemcsak a nagyobb kereset az ál­talános megbecsülés és tisztelet köti a szén- és ércfejtő munkásokat a bá­nyában, hanem maga a foglalkozás is. Találóan jegyzi meg Chlebko Tó­dor vájár: — A bányászmunka kemény és ér­dekes. Minél tovább dolgozunk, an­nál érdekesebb. Állandóan tovább és tovább jutunk előre a föld mélyében. Leköt szórakoztat ez a munka és több termelésre ösztönöz. — Aztán a kiharcolt szocialista vívmányok is, teszi hozzá a mel­lette álló Krajcsir'k elvtárs, Az­előtt a hasznot a tőkések zsebelték be, ma pedig az állam a mi jólétün­ket biztosítja vele. Együtt dolgoznak a Keleti-bányá­ban. A legutóbb is 262 százalékra teljesítették a tervet. Épp az imént kapták meg a hűségjutalmat és most elégedetten folyik ajkukról a szó Az egymással beszélgető munká­sok szemében a nyugaiom békés fé­nye csillog. Emlékezünk még, hogy a múltban kimeredt tek ntettei, be­esett arccal lesték a telt kirakato­kat s otthoniakban a munkától el­nyűtt asszonyok és éhes gyermekek panasza hallatszott Chlebko Tódor örömében elneveti magát és Krajcsirik vállára üt. — Végre megvehetem az asszony­nak a varrógépet Hogy fog majd örülni! _ Halló, Rezső! — kiált fel hirte­len Krajcsirik Sándor. Kus k elvtár­sat, az aknászukat hivták maguk­hoz. Kezében könyvet szorongat Öreg bányász, 22 éve dolgozik a föld mélyében. Mit vettél? — kérdezik tőle. — Könyvet! Ez volt az első amit a hüségpótlékból vásároltam s rá­mutat Illés Bélának »Kárpáti rap­szódia« című szlovák nyelvre for­dított könyvére, — érdekel a Kárpá­tok népének élete és nagyon sze­retem az irodalmat. Otthon már kis könyvtáram van. szabad időmben so­kat olvasok — S mit veszel még a hüségpótlék­ból? _ kérdezi tőle Chlebko elv­társ. — Hozzáteszem még a megspórolt pénzemet és fiamnak harmonikát ve­ssek, hadd örüljön neki A vasuta­sok zenekarában játszik. Az ő élete még szebb lesz, mint a miénk, mi csak az átmeneti korszakban élünk, de ő majd örvendhet a virágzó éle­tet b ztosító szocializmus beteljesü­lésének. Cigarettára gyújtanak és tovább sétálnak. • • • Üj emberek között új társadalom­ban élünk. A munkásság, paraszt­ság és az értelmiség egybekovácso­lódott. Megszűnt a széthúzás, s a tartós baráti kapocs fogja össze a különféle nemzetiségeket is. Nincs el­különülés. A közös cél egybeforraszt minket, jobbat és többet akarunk mindnyájan. S ezért a célért napon­ként újult és újult erővel látunk ne­ki a munkának. Az üzemekben es kint a földeken új dalokkal üdvözöl­jük a munkásreggelt és a gépek, traktorok ütemes zenéje festi alá énekünket. Elmúlt a nyár s itt az ősz. A fák­ról rövidesen peregni kezdenek a sárguló levelek. De az elkövetkező deres, ködös őszi napok után ... a hóréteg elolvadása után ... újra rü­gyeznek majd az erdők a szélvédők, a gyümölcsösök s a rétek, a kertek, a parkok újra virágba borulnak ... Állandóan újul a természet s újul a mi életünk is. S mindennapra több­re ébredünk, gazdagabbak leszünk érzésekben és javakban is. A munkás­társadalom új, edzett emberekké ko­vácsol bennünket és örömünkben ma­gasra emeljük a szabadság vörös zászlaját. A kassai kerület gondoskodik a bányásztanoncok otthonairól A kassai kerület iparának lénye­ges részét a bányaüzemek alkotják, amelyek ma iparunk legfontosabb ágazatai. Igen nagy szükség van itt a munkaerők biztosítására, a tanon­cok nevelésiére és számukra megfe­lelő éleitkörülmények kialakítására. Láissuk csak, hogyan oldotta meg ezt a munkát a kassai kerületi bizottság szociális gondoskodiásügyi előadó hi­vatala. Elsősorban biztosította a bá­nyásztanoncok elszállásolásához és iskolázásához szükséges épületeket. Számbavette azokait a tanoncokat, akik a Lány-í akció keretében jelent­keztek. A tanoncotthonok felállításá­nál jelentős segítséget nyújtottak a cseh elvtársak is, akik példlául Rozs­nyón tanoncotthonit állítottak fel fá­ból- Főleg a prágai Delta üzem ifjú­munkásai dolgoztak ezen nagy lel­kesedéssel. Ezt a tanoncottihont Rozsnyón szep­tember 10-én, a Bányásznapon nyitot­ták meg. A cseh brigádo&ok így örök időkre beírták magukat a fiatal bá­nyásztanoncok szívébe, akik hálájuk­nak kifejezést is adtak. Meixner elv­társnő, a csieh brigád vezetője a kö­vetkezőket mondotta ezen ünnepélyes alkalomból: — Elértük a célt, amelyet a Lámy-i akció ezen része teljesítésében ma­gunk elé tűztünk. Megerősödött a csehországi és szlovákiai tanoncok közötti barátsiág és szövetség Meg­erősödött és megszilárdult a barát­ság különféle ágazatok jövendő mun­kásai és a bányák jövendő harcosai között, akik e szocializmus úttörői. Egyetlen cél áll előttünk: a béke — a szocializmus. Gottwaild elvtíárs pél­dája nyomán, a Szovjetúnió és Sztá­lin elvtárs példája nyomán haladunk előre boldog útunkon. A cseh elvtár­sak még ráadásul bányásztanoncain­kat fúvósihangszerekkel ajándékoz­ták meg. A kassai kerület további fontos bányaközpontjában Rudňon, amely a szepességi ércbányákhoz tartozik, az építészek, az építőmunkások teljesí­tették bányásznapi kötelezettségü­ket és befejezték a 160 ifjút befoga­dó tanoncotthont. A jövő évben to­váböi internátusokat építenek. Mlyn­kiben 120 tanonc részére áll az ott­hon, Vashegyen 40 fiú részére és to­vábbi három tanoncotthon más köz­pontokban 360 fiú és leány bányász­tanonc részére. Legfontosabb érdekünk az, hogy a bányásztanoncok érezzék kormá­nyunk és Pártunk közvetlen gondos­kodását. A kassai kerületben a to­borzás sikeres volt. Ezt bizonyítja Erban miniszter elismerése is, ame­lyet a kassai kerületnek küldött. A legfontosabb gondoskodást tehát a kassai kerület a bányásztanoncottho­nok biztosításával jól végezte. De nemcsak a tanoncotthonok fontosak, fontosak a bányászok családi házai is. És éppen ezért már az elmúlt napokban meg is kezdték új áram­módszeres építkezésű c&aládi házak építését, amelyek 68 nap alatt ké­szülnek el Kisócon és Svábócon.

Next

/
Thumbnails
Contents