Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-14 / 212. szám, csütörtök

1050 szeptember 14 Ne elégedünk meg az elért sikerekkel! 0 Eódafai szövetkezet idei munkája A pődafai szövetkezetet a mult év novemberében alakították meg. A szövetkezet megalakítása után a ta­gok elsősorban is a legfontosabb gaz­dasági berendezésekről gondoskod­tak. A munkát csak 25 taggal kezd­ték meg Ebben az évben aztán a közös aratásban szerzett tapaszta­latok meggyőzték a földműveseket a szövetkezeti közös munka előnyei­ről. Az aratást a pontosan előkészí­tett terv szerint öt csoportban végez­ték el. A szövetkezet saját gépekkel rendelkezett, úgy hogy nem volt szükséges az állami gépállomással szerződést kötni. Önkötözövel 45 hek­táron, két marokszedögéppel pedig 38 hektáron végezték el az aratást. Az aratás 13 napig tartott, tehát hét nappal kevesebb deig, mint az­előtt. A közösen megszervezett mun­ka előnyei azonban a legjobban a költségekben nyilvánultak meg. Míg 80 hektár föld egyéni megművelése 218.232.— korona költséggel járt addig ugyanennek a területnek meg­művelése közös munkákkal csak 144.882 koronába került. A kü­lönbség tehát 73.350 korona. A hét nap időnyereség pénzre átszá­mítva 117.509 koronát jelent, te­hát a szövetkezeti munkával a gaz­dasági munkák elvégzésében a meg­takarított összeg 190.859 korona. A aratás ideje alatt 21 új tag je­lentkezett a szövetkezetbe. Egy kis községben már ez is szép eredmény, Az aratás után azonban nem lett vol­na szabad abbahagyni a k s- és kö­zépparasztok meggyőzését a közö­sen végzett munka előnyeiről. Min­denekelőtt munkával, a munkákban el ért eredményekkel és azután szemé­lyesen is folytatni kellett volna a meggyőző tevékenységet és itt hi­bát követtek el a pódafai szövetke­zeti tagok. Megelegyedtek az eddig elért sikerekkel és így történhetett, hogy nem tudták a község vala­mennyi földművesét megnyerni a szövetkezeti gondolatnak. A harma­dik típusra való áttérésnél is rend­szeresen tövább kellett volna folytat­ni a meggyőző munkát a kis- és kö­zépparasztok között. Azonban mind­ez nem történt meg s így persze most az eredmények nem kielégítők és több dolgozó paraszt továbbra is a kulákok befolyása alatt marad. A községben már végrehajtották a földek tagosítását. A szövetkezet tagjai elhatárpzták, hogy a közös vetési tervbe bekapcsolják a várko­nyi határban lévő péterfai földeket is még pedig azért, mert ez is a pó­dafai földművesek birtokát képezi. A helyi viszonyoknak legjobban a nyolcas vetésforgó felel meg így te­hát a földeket ennek megfelelően osztották fel. A faiu határa 873 hektár és ebből 456 hektáron gazdái­kod k a szövetkezet. A földek tago­sításánál 1500 parcellát szántottak össze. Az állattenyésztésben még hiá­nyok mutatkoznak. Az egész község­ben csak 385 darab szarvasmarha és 85 darab ló van. Jövőben a szövet­kezet tagjainak arra kell töreked­niók, hogy állatállományuk mennyi­ségét és minőségét minél magasabb­ra emeljék. A pódafai EFSz-ben már elkészí­tették a közös öszi munkák tervét és a legközelebbi napokban megkö­tik a szerződést a dunaszerdahelyi földműves raktárszövetkezettel is a műtrágya és a vetőmag szállitásáról. Szövetkezetbe akart lépni a kulák Léván a földműves szövetkezet a mult év augusztusában alakult meg­Eleinte bizony nagyon lassan ment a munka, mert kevés volt a tag, meg sok nehézséggel is meg kellett küz­denie a szövetkezetnek. A szövetke­zet tagjai összefogtak és közös erő­vel dolgoztak azon, hogy minél több dolgozó parasztot győzzenek meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Ezzel aztán el is érték, hogy az aratá sig 41 tagot szereztek a III. típusú szövetkezetnek, amely 450 hektáron fog gazdálkodni. A szövetkezet tagjai közül azonban senki sem törekedett Nagy Gyula fkulákot meggyőzni arról, hogy lép­jen be a szövetkezetbe, de azért a kulák jelentkezett, hogy ö is megér­tette a szövetkezeti gazdálkodás je­lentőségét és ártatlan kis bárányka módjára, mindenáron a szövetkezet­be szeretett volna lépni. Azonban a szövetkezeti tagok éberek voltak és beleláttak a kulák kártyáiba. Rájött tek, hogy miért is akar Nagy Gyula a szövetkezet tagja lenni. Vaj van a kulák fején, még hozzá jó vastagon s a bölcs kulák észjárás úgy speku­lált, hogyha szövetkezeti kalapot tesz a fejére, akkor azzal eltakarhatja a multat. Csak hst ott történt a baj, hogy a kisparasztoknak, meg a mun­kásoknak jó még az emlékezőtehetsé­gük és nem felejtették el, hogy Nagy Gyula milyen magatartást tanúsított a múltban, meg az is az eszükbe ju­tott még, hogy Nagy Gyulánál meny­nyit kellett naponta egy pengőért dolgozni. A kisparasztok meg vissza­emlékeznek arra, hogy 5—6 napot kellett kora hajnaltól késő estig ciol­gozniok azért, mert Nagy Gyula a szolgájával egy nap alatt felszántat­té a kisparasztok földjét. A kommu­nisták meg nem felejtették el, hogy Nagy Gyula oszlopos támasza volt Horthynak, utána meg Szálasinak is, meg azt sem, hogy 1942 ben a mun­kaszolgálatosokkal ingyen dolgozta­tott a répaföldjén. Felhasznált a ku­lák minden alkalmat arra, hogy má­sok verejtékéből minél jobban meg­gazdagodjon. Nagy Gyula 1946 óta egészen a mai napig 55 hektár konfiskált földón gazdálkodott. Hogy miért hagytak meg neki 55 hektárt, ezt egyelőre még homály fedi, de a vizsgálat mér folyik, hogy a kuláknak ezt a mes­terkedését is leleplezzék. Elég azon ban az, hogy ezekért a konfisk lt földekért a kulák a mai napig egy krajcár haszonbért sem fizetett. Ez pedig ennyi idő alatt már 191.-100 ko­ronát tesz ki. Éppen ezért a Mezőgaz dasági termény és beszolgáltat asi bi zottság határozatot hozott, hogy Nagy Gyulának a beszolgáltatott gabonája után járó összeget nem fizetik ki, ha­nem visszatartja haszonbér fejében. A Járási Nemzeti Bizottság kivizs­gálása alapján közben az ;s kiderült, hogy Nagy Gyula kulák csak 43 hek tár föld után teljesítette beszolgálta­tási kötelezettségét, tehát 12 hektár föld eltitkolásával 1945 óta folytató­lagosan megkárosította a közellátást. Igy akarta a falusi gazdag zsíros­paraszt az ötéves tervet szabotálni és a 12 hektár eltitkolt földjére cső beszolgáltatási kötelezettséget ped g a kisparasztokkal teljesíttetni. A lévai Járási Nemzeti Bizottság Nagy Gyula kulák ellen megindítot­ta a büntető eljárást, a szabotáló ku­lák birtokát pedig a szövetkezet vet­te át. II galántai földműves raktárszövetkezet megjutalmazta a legjobb felvásárlókat A galántai földműves raktárszövet­kezet a gabonafelvásárlásban kerüle­ti viszonyban első helyen áll. Ez el­sősorban a felvásárlóknak köszön­hető, akik becsületes munkájukkal érték el a jó eredményeket. Ezért a földműves raktárszövetkezet vezető­sége elhatározta, hogy a legjobb fel­vásárlókat pénzjutalommal tünteti ki. A felvásárlók teljesítményének értékelésénél az első helyre Mikó István került, aki négy nap alatt 6-900.21 métermázsa gabonát vásárolt fel. Egy napra átlag 150 mázsa esett. Mikó István ezért a példás munká­ért 2500 Kés pénzjutalmat kapott* A felvásárlásban szintén példásan megállta a helyét Szabó Zsiga kajali felvásárló, aki 39 nap alatt 3.903 48 métermázsa gabonát vásárolt fel, na­ponta átlag 100 mázsát. Példás telje­sítményéért 1500 Kčs-t kapott. A harmadik helyen Kuna József vízkeleti felvásárló áll, aki 39 nap alatt 3.254.13 métermázsa gabonát vásárolt fel. Kuna Józsefet 1000 ko­ronával jutalmazták meg. E három öntudatos felvásárló példáját a töb­bi felvásárló is bizonyára követni fogja a kukorica soronlevő felvásár­lásában. UJSZ0 — — A perbetelek teljesítik Široký elvtársnak tett ígéretüket A perbetei szövetkezeti tagok Ši­roký elvtársnál irt íeveKikb&n a következő kötelezettséget vállalták: „Október elsejéig áttérünk a har­madik típusú munkamódszerre, vagy­is közösen fogunk gazdálkodni." A perbetei szövetkezeti tagok ez­zel a kötelezettségvállalásukkal azok­nak az öntudatos kis- és középiöld­müveseknek a soraiba állottak, akik az idei aratásbán szerzett tapaszta­latok alapján a mezsgyék felszántá­sával bevezetik a közös vetési eljá­rást. Ez további lépés a munka telje­sítményének és a falu dolgozói élet­színvonalának emelésében. Az ara­tásban szerzett értékes tapasztala­tok a közös munka előnyeinek leg­meggyőzőbb bizonyítékai. Most az őszi munkákban is iránymutatóként szerepelnek ezek a tapasztalatok. Földműveseink tudják, hogy fontos a munkacsoportok megszervezése, mert ez az aratási és cséplési mun­kálatokban is jól bevá't. Augusztus 30-ig Perbetén 437 földművest nyertek meg a második típusú szövetkezeti gazdálkodásnak. Ezzel azonban nem elégednek meg a perbetei szövetkezeti tagok. Elvállal­ták, hogy október elsejéig áttérnek a harmadik szövetkezeti típusra. A közös gazdálkodás sikerének legfon­tosabb előfeltétele a pontosan kidol­gozott terv, pénzügyi tervvél alátá­masztva. Elsősorban a keskeny föl­deket kellett nagy táblákká egyesí­teni. A mezsgyéket tehát 1934 hek­táron felszántottak. Ez a perbetei kulákok újabb vereségét jelentette. A tagosítási terv szerint az EFSz tagjai, valamint azok a földműve­sek. akik szintén beleegyeztek az egész községi vetési eljárásba, négy nagy darabon fognak gazdálkodni. A mezsgyék felszántásával körülbelül 40 hektár földet nyertek. Ezenkívül Nagy András zsírosparasztot is le­leplezték, aki földjeinek egy részét eltitkolta. A vetési eljárás terve sze­rint jelentős nagyságú terület jut a takarmány és a gabonafélék terme­lésére. A takarmányfélék termelésé­nek kibővítésével lényegesen hozzá­járulnak az állattenyésztési termelés emeléséhez. A gabonafélékből búzát 525, árpát 390, rozsot 287, kukoricát 467 hektáron fognak termelni. Ezen­kívül 732 hektáron takarmányfélé­ket, 25 hektáron dohányt, 150 hek­táron pedig olajosmagvakat vetnek el: A föld többi részén, 100 hektáron szőlő van, 55 hektáron mező. 85 hek­táron erdő, 35 hektáron pedig állan­dó kertészet, van. AZ ÖSZI MUNKÄK TERVE A földek tagosításával szorosan összefügg a vetési és a trágyázási terv előkészítése. Ezek a jövő évi jó termés alapjai. A perbetei földműve­sek az öszi vetésre és a kapások be­takarítására augusztus 30-án befe­jezték a terv kidolgozását. A közös öszi munkák-terve pénzügyi tervvel van alátámasztva. E terv értelmében — amint azt a szövetkezeti tagok Široký elvtársnak írták — kötelezik magukat, hogy október 20-ig meg­szervezik a közös munkákat. Az öszi szántás alá 887 hektár szántóföldet kell előkészíteni. A szövetkezet csak nemesített vetőmagot használ, mert az itteni búza penésszel van megfer­tőzve. A mélyszántást 2044 hektáron végzik. A kapások betakarítását az egyénileg gazdálkodók külön-külön, a szövetkezeti tagok pedig csopor­tokban végzik. A szántást és a ve­tést az EFSz keretén beiül a tagok és a szövetkezeten kívüliek is cso­portokban végzik el. Az állap* gép­állomás 887 hektár földet művel meg. A szövetkezet ősszel minden gépét átadja az állami gépállomásnak. Csupán egy traktort és két pótkocsit hagy meg. A legközelebbi napokban az EFSz szerződést köt a földműves raktárszövetkezettel. A terv szerint a szövetkezetnek most az őszön a következő vetőmagokra lesz szüksé­ge: 300 mázsa büza, 50 mázsa őszi árpa, ezenkívül más kerületekből 324 mázsa búzát és 584 mázsa rozsot ho­zat. A mult héten a szövetkezeti tagok és a CslSz tagok meggyőző tevé­kenységet folytattak azok között a földművesek között, akik még nem írták alá a harmadik típust. Ez a meggyőző munka sikerrel járt. Hét­főtől csütörtökig 110 szövetkezeti tag írta alá a harmadik típusra való áttérést. A CslSz tagok is derekasan kive­szik részüket a munkából. Bekapcso­lódtak a falu legjobb csoportjáért fo­lyó verseny második fordulójába és október 28-ika, valamint november 7-ike tiszteletére a CslSz helyicso­portja elvállalta, hogy a közös őszi munkákban minden erejével segítsé­gére lesz az EFSz-nek. 500 munka­órát dolgoznak le a közös öszi mun­kákban. Ezenkívül kötelezték ma­gukat, hogy a faluban megszervezik a Pildmüves önképzőkört. Fzek a tények azt bizonyítják, ho-rv minden előfeltétele megvan an­nak, hogv Perbetén új, örömteljes élet keletkezzék. Vli történt Dicskén az aratás ideje alatt Dicskén a közös munkáról vagy szövetkezetről hallani sem akartak aratáskor sem. Hiába beszélt Roskó elvtárs és egy pár kisgazda, hogy álljunk össze csoportokba, mert így mégis csak könnyebben fogunk arat­ni mert aratógéppel sokkal könnyebb az aratás .m nt kézzel. Meg is kezd­ték az aratást, de csak kézi erővel. Azonban Roskó és Vall Imre, a fa­lu tanítója és még néhány társuk sehogy sem akartak belenyugodni abba, hogy ma, amikor már moaern gépek állnak a földműves rendelke­zésére Dicske községben mégis csak a megszokott maradi módon aras­sanak. Erre összehívták a falu okosan gondolkodó parasztjait és megbeszé­lést tartottak, hogy a mányai gép­állomásról négy tarktort és önkö­tözőgépet igényelnek az aratáshoz. Igy is történt. Másnap aztán Roskó és Vall elvtársak elmentek a trak­torokért Mányára. Egy nap eltel­tével már négy gép aratott Dicskén. De mi történt ezalatt? Roskó, akit a traktorok irányításával bíztak meg beszélte e] az alábbi esetet: — Megkezdtük a gépekkel az ara­tást azok földjein, akik közösen akar­tak aratni. Nem ment ám az olyan könnyen, mint ahogy azt elgondol­juk. Sokszor .azt sem tudtam, hogy hol a feiem mert mindenki letette a kaszát és géppel akart aratni. Rá­jöttek arra, hogy mégis csak sokkal könnyebb a gép után a már bekötö­zött kévéket összehordani, m nt a nagy melegben kaszávaj először le­vágni és bekötni. Ezek voltak az első lépések a szö­vetkezet megalakításához. Amint be­végeztük az aratást, meg is alakult az Egységes Földműves Szövetkezet 37 taggal. Már a tarlóhántásnál úgy intéz­tük, hogy a mezsgyéket eltüntettük. Ami sikerült is, mert mindenki azon volt, hogy most már úgy s közösen fogunk gazdálkodni, hát nem kell a barázda. Augusztus 30-án tartottunk egy gyűlést, melyre kijött a járás poli­tikai oktatója és felvilágosította a falu népét a szövetkezeti életről és annak jelentőségéről. A parasztok meg is értették s mindjárt a gyűlés után megalakult a III. tipusú szövet­kezet 40 taggal. A szövetkezetbe belépett Vall Imre, a falu tanítója is 9 hektár földdel, ak t a szövetke­zet könyvelőjévé választottak. Vali­nak *nagy része volt a szövetkezet megalakításában is. Máskép fog most már kinézni a dicskei határ. Eltűnnek az alig két lépésnyi keskeny földek, melyek sok­szor nagy kárt okoztak a parasztok­nak, mert az egyik is nyeste a szán­tásnál, a másik is és végül annyit nyesegették, hogy bizony már egyi­küknek a föld közepén talán há­rom barázdával is szélesebb lett a földje. Azután már csak az ügyvéd és a mérnök segített Bizony sok­szor az egész föld termése nem volt elég az ügyvédnek. Most már ezek mind elmúlnak s a nagy táblákon már nem kell a barázdával annyit dolgozni, mint ahogyan régen némelyik paraszt ta­lán ötször-hatszor is elment a baráz­dán, míg egyenesre tudta szántani. Ma már Dicskén is ki van mérve 215 hektár földterület a szövetkezet részére, melyen már a III. tipusú szövetkezet szabályai szerint fognak gazdálkodni. Mégpedig a tervek sze­rint 55 hektár búzát, 50 hektár ár­pát 4 hektár zabot, 28 hektár kuko­ricát és 3 hektár rozsot fognak ter­melni, rozsból csak k's mennyisé­get, mert a föld nem felel meg a rozs termelésére. Tavasszal 47 hek­tár herét, 7 hektár cukorrépát, 5 hektár dohányt és 4 hektár burgo­nyát fognak vetni. Nagy súlyt fek­tetnek a zöldségtermelésre is és eh­hez ki is választották 8 hektár jő termőföldet. Ezeket a munkákat a mányai gép­állomással kötött szerződés alapján fogják végezni. A szövetkezetnek körülbelül 60 hektár legelő áll rendelkezésére, me­lyen juhokat és növendékmarhákat tenyésztenek. Alig két hónapos a dicskei szövet­kezet, máris szép eredményeket ér­tek el, de nagyon kell v'gyázni. hogy a falusi gazdagok és reakciósok agyafúrt szövetkezetellenes munká­jukkal és rémhíreikkel meg ne za­zarják a békésen dolgozó dicskei szö­vetkezeteseket. Méry Ferenc. Az Egységes Földműves Szövetkezetek versenyeznek az öszi munkákban Az idei aratásnál szerzett tapasztala­tok meggyőzték az EFSz-eket arról, hogy a jól megszervezett verseny nagy mértékben elősegíti a szövetke­zeti tagok kezdeménvczését a közös munka megszervezésében és a közös vetési eljárás bevezetésében. Most, az aratási és a cséplési munkálatok befe­jezése után szükséges, hogy az ara­tásban szerzett tapasztalatokat ki­használjuk a szövetkezetek közötti verseny kimélyítésére a közös őszi munkák végrehajtásánál. Ezért fontos, hogy az aratási versenyt igazságosan bíráljuk el azok szerint az elvek sze­rint, amelyeket a Szlovákiai Földműve­sek Egysege* Szövetségének elnöksé­ge hirdetett ki, hogy ennek alapján megszervezzük az őszi munkák verse­nyét is. Az EFSz-ek az idd őszi földmun­kákban a követ!:ező pontokban fognak versenyezni: 1. Melyik EFSz vezette be a legna­gyobb területen a közös vetési el­járást? 2. Melyik EFSz végzi a legnagyobb területen az őszi munkákat közö­sen, a munkacsoportok segítségé­vel? 3. Melyik EFSz hajtja végre a leg­gyorsabban a burgonya és a cu­korrépa betakarítását és az előírt mennyiség beszolgáltatását? 4. Melyik EFSz tud legtöbb tagot beszervezni a szövetkezetbe? Különös figyelmet fognak szentelni az egyes munkacsoportok közötti ver­seny fejlesztésére, hogy a csoportok közötti versenyzés az összes EFSz­ekben meghonosuljon és hogy a ver­senyzésben szerzett tapasztalatokat tel­jes mértékben érvényesíteni lehessen az őszi munkák elvégzésénél. A versenyek kihirdetésével és kiér­tékelésével egy bizottság van megbíz­va, amely a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetsége, az SzKP. a já­rási Szövetkezeti Tanács, a helyi nemz. bizottság és a járási nemz. bizottság ki­küldötteiből, valam'nt bizalmiakból és a verse.nyben álló EFSz-ek kiküldöttei­ből áll. Ez a bizottság a munka minő­ségét is ellenőrzi. Minden héten a leg­jobb EFSz kapia meg a várdorzászlôt, amelyet az illető szövetkezet átad majd a legjobb munkacsoportnak. A legjobb munkacsoportot hetenként az EFSz elnöke hirdeti ki. Hogy melyik a legjobb csoport, azt a szövetkezett ta­gok közös értekezletén állapítják meg. Az őszi munkák befejezése után a legjobb EFSz-eket elismerő oklevéllel és értékes jutalommal ajándékozzák meg. Az EFSz-ek közötti verseny eredményét 1950 karácsony előtt hir­detik kí. A 19 legjobb EFSz-et a föld­művelésügyi minisztérium vándorzász­Injávai jutalmazzák meg és ezek kö­(Folytatás a 7. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents