Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-14 / 212. szám, csütörtök

1050 szeptember 14 Ne elégedünk meg az elért sikerekkel! 0 Eódafai szövetkezet idei munkája A pődafai szövetkezetet a mult év novemberében alakították meg. A szövetkezet megalakítása után a tagok elsősorban is a legfontosabb gazdasági berendezésekről gondoskodtak. A munkát csak 25 taggal kezdték meg Ebben az évben aztán a közös aratásban szerzett tapasztalatok meggyőzték a földműveseket a szövetkezeti közös munka előnyeiről. Az aratást a pontosan előkészített terv szerint öt csoportban végezték el. A szövetkezet saját gépekkel rendelkezett, úgy hogy nem volt szükséges az állami gépállomással szerződést kötni. Önkötözövel 45 hektáron, két marokszedögéppel pedig 38 hektáron végezték el az aratást. Az aratás 13 napig tartott, tehát hét nappal kevesebb deig, mint azelőtt. A közösen megszervezett munka előnyei azonban a legjobban a költségekben nyilvánultak meg. Míg 80 hektár föld egyéni megművelése 218.232.— korona költséggel járt addig ugyanennek a területnek megművelése közös munkákkal csak 144.882 koronába került. A különbség tehát 73.350 korona. A hét nap időnyereség pénzre átszámítva 117.509 koronát jelent, tehát a szövetkezeti munkával a gazdasági munkák elvégzésében a megtakarított összeg 190.859 korona. A aratás ideje alatt 21 új tag jelentkezett a szövetkezetbe. Egy kis községben már ez is szép eredmény, Az aratás után azonban nem lett volna szabad abbahagyni a k s- és középparasztok meggyőzését a közösen végzett munka előnyeiről. Mindenekelőtt munkával, a munkákban el ért eredményekkel és azután személyesen is folytatni kellett volna a meggyőző tevékenységet és itt hibát követtek el a pódafai szövetkezeti tagok. Megelegyedtek az eddig elért sikerekkel és így történhetett, hogy nem tudták a község valamennyi földművesét megnyerni a szövetkezeti gondolatnak. A harmadik típusra való áttérésnél is rendszeresen tövább kellett volna folytatni a meggyőző munkát a kis- és középparasztok között. Azonban mindez nem történt meg s így persze most az eredmények nem kielégítők és több dolgozó paraszt továbbra is a kulákok befolyása alatt marad. A községben már végrehajtották a földek tagosítását. A szövetkezet tagjai elhatárpzták, hogy a közös vetési tervbe bekapcsolják a várkonyi határban lévő péterfai földeket is még pedig azért, mert ez is a pódafai földművesek birtokát képezi. A helyi viszonyoknak legjobban a nyolcas vetésforgó felel meg így tehát a földeket ennek megfelelően osztották fel. A faiu határa 873 hektár és ebből 456 hektáron gazdáikod k a szövetkezet. A földek tagosításánál 1500 parcellát szántottak össze. Az állattenyésztésben még hiányok mutatkoznak. Az egész községben csak 385 darab szarvasmarha és 85 darab ló van. Jövőben a szövetkezet tagjainak arra kell törekedniók, hogy állatállományuk mennyiségét és minőségét minél magasabbra emeljék. A pódafai EFSz-ben már elkészítették a közös öszi munkák tervét és a legközelebbi napokban megkötik a szerződést a dunaszerdahelyi földműves raktárszövetkezettel is a műtrágya és a vetőmag szállitásáról. Szövetkezetbe akart lépni a kulák Léván a földműves szövetkezet a mult év augusztusában alakult megEleinte bizony nagyon lassan ment a munka, mert kevés volt a tag, meg sok nehézséggel is meg kellett küzdenie a szövetkezetnek. A szövetkezet tagjai összefogtak és közös erővel dolgoztak azon, hogy minél több dolgozó parasztot győzzenek meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Ezzel aztán el is érték, hogy az aratá sig 41 tagot szereztek a III. típusú szövetkezetnek, amely 450 hektáron fog gazdálkodni. A szövetkezet tagjai közül azonban senki sem törekedett Nagy Gyula fkulákot meggyőzni arról, hogy lépjen be a szövetkezetbe, de azért a kulák jelentkezett, hogy ö is megértette a szövetkezeti gazdálkodás jelentőségét és ártatlan kis bárányka módjára, mindenáron a szövetkezetbe szeretett volna lépni. Azonban a szövetkezeti tagok éberek voltak és beleláttak a kulák kártyáiba. Rájött tek, hogy miért is akar Nagy Gyula a szövetkezet tagja lenni. Vaj van a kulák fején, még hozzá jó vastagon s a bölcs kulák észjárás úgy spekulált, hogyha szövetkezeti kalapot tesz a fejére, akkor azzal eltakarhatja a multat. Csak hst ott történt a baj, hogy a kisparasztoknak, meg a munkásoknak jó még az emlékezőtehetségük és nem felejtették el, hogy Nagy Gyula milyen magatartást tanúsított a múltban, meg az is az eszükbe jutott még, hogy Nagy Gyulánál menynyit kellett naponta egy pengőért dolgozni. A kisparasztok meg visszaemlékeznek arra, hogy 5—6 napot kellett kora hajnaltól késő estig ciolgozniok azért, mert Nagy Gyula a szolgájával egy nap alatt felszántatté a kisparasztok földjét. A kommunisták meg nem felejtették el, hogy Nagy Gyula oszlopos támasza volt Horthynak, utána meg Szálasinak is, meg azt sem, hogy 1942 ben a munkaszolgálatosokkal ingyen dolgoztatott a répaföldjén. Felhasznált a kulák minden alkalmat arra, hogy mások verejtékéből minél jobban meggazdagodjon. Nagy Gyula 1946 óta egészen a mai napig 55 hektár konfiskált földón gazdálkodott. Hogy miért hagytak meg neki 55 hektárt, ezt egyelőre még homály fedi, de a vizsgálat mér folyik, hogy a kuláknak ezt a mesterkedését is leleplezzék. Elég azon ban az, hogy ezekért a konfisk lt földekért a kulák a mai napig egy krajcár haszonbért sem fizetett. Ez pedig ennyi idő alatt már 191.-100 koronát tesz ki. Éppen ezért a Mezőgaz dasági termény és beszolgáltat

asi bi zottság határozatot hozott, hogy Nagy Gyulának a beszolgáltatott gabonája után járó összeget nem fizetik ki, hanem visszatartja haszonbér fejében. A Járási Nemzeti Bizottság kivizsgálása alapján közben az ;s kiderült, hogy Nagy Gyula kulák csak 43 hek tár föld után teljesítette beszolgáltatási kötelezettségét, tehát 12 hektár föld eltitkolásával 1945 óta folytatólagosan megkárosította a közellátást. Igy akarta a falusi gazdag zsírosparaszt az ötéves tervet szabotálni és a 12 hektár eltitkolt földjére cső beszolgáltatási kötelezettséget ped g a kisparasztokkal teljesíttetni. A lévai Járási Nemzeti Bizottság Nagy Gyula kulák ellen megindította a büntető eljárást, a szabotáló kulák birtokát pedig a szövetkezet vette át. II galántai földműves raktárszövetkezet megjutalmazta a legjobb felvásárlókat A galántai földműves raktárszövetkezet a gabonafelvásárlásban kerületi viszonyban első helyen áll. Ez elsősorban a felvásárlóknak köszönhető, akik becsületes munkájukkal érték el a jó eredményeket. Ezért a földműves raktárszövetkezet vezetősége elhatározta, hogy a legjobb felvásárlókat pénzjutalommal tünteti ki. A felvásárlók teljesítményének értékelésénél az első helyre Mikó István került, aki négy nap alatt 6-900.21 métermázsa gabonát vásárolt fel. Egy napra átlag 150 mázsa esett. Mikó István ezért a példás munkáért 2500 Kés pénzjutalmat kapott* A felvásárlásban szintén példásan megállta a helyét Szabó Zsiga kajali felvásárló, aki 39 nap alatt 3.903 48 métermázsa gabonát vásárolt fel, naponta átlag 100 mázsát. Példás teljesítményéért 1500 Kčs-t kapott. A harmadik helyen Kuna József vízkeleti felvásárló áll, aki 39 nap alatt 3.254.13 métermázsa gabonát vásárolt fel. Kuna Józsefet 1000 koronával jutalmazták meg. E három öntudatos felvásárló példáját a többi felvásárló is bizonyára követni fogja a kukorica soronlevő felvásárlásában. UJSZ0 — — A perbetelek teljesítik Široký elvtársnak tett ígéretüket A perbetei szövetkezeti tagok Široký elvtársnál irt íeveKikb&n a következő kötelezettséget vállalták: „Október elsejéig áttérünk a harmadik típusú munkamódszerre, vagyis közösen fogunk gazdálkodni." A perbetei szövetkezeti tagok ezzel a kötelezettségvállalásukkal azoknak az öntudatos kis- és középiöldmüveseknek a soraiba állottak, akik az idei aratásbán szerzett tapasztalatok alapján a mezsgyék felszántásával bevezetik a közös vetési eljárást. Ez további lépés a munka teljesítményének és a falu dolgozói életszínvonalának emelésében. Az aratásban szerzett értékes tapasztalatok a közös munka előnyeinek legmeggyőzőbb bizonyítékai. Most az őszi munkákban is iránymutatóként szerepelnek ezek a tapasztalatok. Földműveseink tudják, hogy fontos a munkacsoportok megszervezése, mert ez az aratási és cséplési munkálatokban is jól bevá't. Augusztus 30-ig Perbetén 437 földművest nyertek meg a második típusú szövetkezeti gazdálkodásnak. Ezzel azonban nem elégednek meg a perbetei szövetkezeti tagok. Elvállalták, hogy október elsejéig áttérnek a harmadik szövetkezeti típusra. A közös gazdálkodás sikerének legfontosabb előfeltétele a pontosan kidolgozott terv, pénzügyi tervvél alátámasztva. Elsősorban a keskeny földeket kellett nagy táblákká egyesíteni. A mezsgyéket tehát 1934 hektáron felszántottak. Ez a perbetei kulákok újabb vereségét jelentette. A tagosítási terv szerint az EFSz tagjai, valamint azok a földművesek. akik szintén beleegyeztek az egész községi vetési eljárásba, négy nagy darabon fognak gazdálkodni. A mezsgyék felszántásával körülbelül 40 hektár földet nyertek. Ezenkívül Nagy András zsírosparasztot is leleplezték, aki földjeinek egy részét eltitkolta. A vetési eljárás terve szerint jelentős nagyságú terület jut a takarmány és a gabonafélék termelésére. A takarmányfélék termelésének kibővítésével lényegesen hozzájárulnak az állattenyésztési termelés emeléséhez. A gabonafélékből búzát 525, árpát 390, rozsot 287, kukoricát 467 hektáron fognak termelni. Ezenkívül 732 hektáron takarmányféléket, 25 hektáron dohányt, 150 hektáron pedig olajosmagvakat vetnek el: A föld többi részén, 100 hektáron szőlő van, 55 hektáron mező. 85 hektáron erdő, 35 hektáron pedig állandó kertészet, van. AZ ÖSZI MUNKÄK TERVE A földek tagosításával szorosan összefügg a vetési és a trágyázási terv előkészítése. Ezek a jövő évi jó termés alapjai. A perbetei földművesek az öszi vetésre és a kapások betakarítására augusztus 30-án befejezték a terv kidolgozását. A közös öszi munkák-terve pénzügyi tervvel van alátámasztva. E terv értelmében — amint azt a szövetkezeti tagok Široký elvtársnak írták — kötelezik magukat, hogy október 20-ig megszervezik a közös munkákat. Az öszi szántás alá 887 hektár szántóföldet kell előkészíteni. A szövetkezet csak nemesített vetőmagot használ, mert az itteni búza penésszel van megfertőzve. A mélyszántást 2044 hektáron végzik. A kapások betakarítását az egyénileg gazdálkodók külön-külön, a szövetkezeti tagok pedig csoportokban végzik. A szántást és a vetést az EFSz keretén beiül a tagok és a szövetkezeten kívüliek is csoportokban végzik el. Az állap* gépállomás 887 hektár földet művel meg. A szövetkezet ősszel minden gépét átadja az állami gépállomásnak. Csupán egy traktort és két pótkocsit hagy meg. A legközelebbi napokban az EFSz szerződést köt a földműves raktárszövetkezettel. A terv szerint a szövetkezetnek most az őszön a következő vetőmagokra lesz szüksége: 300 mázsa büza, 50 mázsa őszi árpa, ezenkívül más kerületekből 324 mázsa búzát és 584 mázsa rozsot hozat. A mult héten a szövetkezeti tagok és a CslSz tagok meggyőző tevékenységet folytattak azok között a földművesek között, akik még nem írták alá a harmadik típust. Ez a meggyőző munka sikerrel járt. Hétfőtől csütörtökig 110 szövetkezeti tag írta alá a harmadik típusra való áttérést. A CslSz tagok is derekasan kiveszik részüket a munkából. Bekapcsolódtak a falu legjobb csoportjáért folyó verseny második fordulójába és október 28-ika, valamint november 7-ike tiszteletére a CslSz helyicsoportja elvállalta, hogy a közös őszi munkákban minden erejével segítségére lesz az EFSz-nek. 500 munkaórát dolgoznak le a közös öszi munkákban. Ezenkívül kötelezték magukat, hogy a faluban megszervezik a Pildmüves önképzőkört. Fzek a tények azt bizonyítják, ho-rv minden előfeltétele megvan annak, hogv Perbetén új, örömteljes élet keletkezzék. Vli történt Dicskén az aratás ideje alatt Dicskén a közös munkáról vagy szövetkezetről hallani sem akartak aratáskor sem. Hiába beszélt Roskó elvtárs és egy pár kisgazda, hogy álljunk össze csoportokba, mert így mégis csak könnyebben fogunk aratni mert aratógéppel sokkal könnyebb az aratás .m nt kézzel. Meg is kezdték az aratást, de csak kézi erővel. Azonban Roskó és Vall Imre, a falu tanítója és még néhány társuk sehogy sem akartak belenyugodni abba, hogy ma, amikor már moaern gépek állnak a földműves rendelkezésére Dicske községben mégis csak a megszokott maradi módon arassanak. Erre összehívták a falu okosan gondolkodó parasztjait és megbeszélést tartottak, hogy a mányai gépállomásról négy tarktort és önkötözőgépet igényelnek az aratáshoz. Igy is történt. Másnap aztán Roskó és Vall elvtársak elmentek a traktorokért Mányára. Egy nap elteltével már négy gép aratott Dicskén. De mi történt ezalatt? Roskó, akit a traktorok irányításával bíztak meg beszélte e] az alábbi esetet: — Megkezdtük a gépekkel az aratást azok földjein, akik közösen akartak aratni. Nem ment ám az olyan könnyen, mint ahogy azt elgondoljuk. Sokszor .azt sem tudtam, hogy hol a feiem mert mindenki letette a kaszát és géppel akart aratni. Rájöttek arra, hogy mégis csak sokkal könnyebb a gép után a már bekötözött kévéket összehordani, m nt a nagy melegben kaszávaj először levágni és bekötni. Ezek voltak az első lépések a szövetkezet megalakításához. Amint bevégeztük az aratást, meg is alakult az Egységes Földműves Szövetkezet 37 taggal. Már a tarlóhántásnál úgy intéztük, hogy a mezsgyéket eltüntettük. Ami sikerült is, mert mindenki azon volt, hogy most már úgy s közösen fogunk gazdálkodni, hát nem kell a barázda. Augusztus 30-án tartottunk egy gyűlést, melyre kijött a járás politikai oktatója és felvilágosította a falu népét a szövetkezeti életről és annak jelentőségéről. A parasztok meg is értették s mindjárt a gyűlés után megalakult a III. tipusú szövetkezet 40 taggal. A szövetkezetbe belépett Vall Imre, a falu tanítója is 9 hektár földdel, ak t a szövetkezet könyvelőjévé választottak. Valinak *nagy része volt a szövetkezet megalakításában is. Máskép fog most már kinézni a dicskei határ. Eltűnnek az alig két lépésnyi keskeny földek, melyek sokszor nagy kárt okoztak a parasztoknak, mert az egyik is nyeste a szántásnál, a másik is és végül annyit nyesegették, hogy bizony már egyiküknek a föld közepén talán három barázdával is szélesebb lett a földje. Azután már csak az ügyvéd és a mérnök segített Bizony sokszor az egész föld termése nem volt elég az ügyvédnek. Most már ezek mind elmúlnak s a nagy táblákon már nem kell a barázdával annyit dolgozni, mint ahogyan régen némelyik paraszt talán ötször-hatszor is elment a barázdán, míg egyenesre tudta szántani. Ma már Dicskén is ki van mérve 215 hektár földterület a szövetkezet részére, melyen már a III. tipusú szövetkezet szabályai szerint fognak gazdálkodni. Mégpedig a tervek szerint 55 hektár búzát, 50 hektár árpát 4 hektár zabot, 28 hektár kukoricát és 3 hektár rozsot fognak termelni, rozsból csak k's mennyiséget, mert a föld nem felel meg a rozs termelésére. Tavasszal 47 hektár herét, 7 hektár cukorrépát, 5 hektár dohányt és 4 hektár burgonyát fognak vetni. Nagy súlyt fektetnek a zöldségtermelésre is és ehhez ki is választották 8 hektár jő termőföldet. Ezeket a munkákat a mányai gépállomással kötött szerződés alapján fogják végezni. A szövetkezetnek körülbelül 60 hektár legelő áll rendelkezésére, melyen juhokat és növendékmarhákat tenyésztenek. Alig két hónapos a dicskei szövetkezet, máris szép eredményeket értek el, de nagyon kell v'gyázni. hogy a falusi gazdagok és reakciósok agyafúrt szövetkezetellenes munkájukkal és rémhíreikkel meg ne zazarják a békésen dolgozó dicskei szövetkezeteseket. Méry Ferenc. Az Egységes Földműves Szövetkezetek versenyeznek az öszi munkákban Az idei aratásnál szerzett tapasztalatok meggyőzték az EFSz-eket arról, hogy a jól megszervezett verseny nagy mértékben elősegíti a szövetkezeti tagok kezdeménvczését a közös munka megszervezésében és a közös vetési eljárás bevezetésében. Most, az aratási és a cséplési munkálatok befejezése után szükséges, hogy az aratásban szerzett tapasztalatokat kihasználjuk a szövetkezetek közötti verseny kimélyítésére a közös őszi munkák végrehajtásánál. Ezért fontos, hogy az aratási versenyt igazságosan bíráljuk el azok szerint az elvek szerint, amelyeket a Szlovákiai Földművesek Egysege* Szövetségének elnöksége hirdetett ki, hogy ennek alapján megszervezzük az őszi munkák versenyét is. Az EFSz-ek az idd őszi földmunkákban a követ!:ező pontokban fognak versenyezni: 1. Melyik EFSz vezette be a legnagyobb területen a közös vetési eljárást? 2. Melyik EFSz végzi a legnagyobb területen az őszi munkákat közösen, a munkacsoportok segítségével? 3. Melyik EFSz hajtja végre a leggyorsabban a burgonya és a cukorrépa betakarítását és az előírt mennyiség beszolgáltatását? 4. Melyik EFSz tud legtöbb tagot beszervezni a szövetkezetbe? Különös figyelmet fognak szentelni az egyes munkacsoportok közötti verseny fejlesztésére, hogy a csoportok közötti versenyzés az összes EFSzekben meghonosuljon és hogy a versenyzésben szerzett tapasztalatokat teljes mértékben érvényesíteni lehessen az őszi munkák elvégzésénél. A versenyek kihirdetésével és kiértékelésével egy bizottság van megbízva, amely a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetsége, az SzKP. a járási Szövetkezeti Tanács, a helyi nemz. bizottság és a járási nemz. bizottság kiküldötteiből, valam'nt bizalmiakból és a verse.nyben álló EFSz-ek kiküldötteiből áll. Ez a bizottság a munka minőségét is ellenőrzi. Minden héten a legjobb EFSz kapia meg a várdorzászlôt, amelyet az illető szövetkezet átad majd a legjobb munkacsoportnak. A legjobb munkacsoportot hetenként az EFSz elnöke hirdeti ki. Hogy melyik a legjobb csoport, azt a szövetkezett tagok közös értekezletén állapítják meg. Az őszi munkák befejezése után a legjobb EFSz-eket elismerő oklevéllel és értékes jutalommal ajándékozzák meg. Az EFSz-ek közötti verseny eredményét 1950 karácsony előtt hirdetik kí. A 19 legjobb EFSz-et a földművelésügyi minisztérium vándorzászInjávai jutalmazzák meg és ezek kö(Folytatás a 7. oldalon.)