Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-14 / 212. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! 551 *rmmi>rmt2 é$ fóur.kčspáríok Táiékoztaíő Ircdájátó A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 szeptember 14, csütörtök 3 Kčs III. évfolyam, 212. szám V A köztársaság építésében végzett jó munka megerősíti a békét és segíti a béke harcosait R Béke Védői Szlovákia bizottságénak határozatára egymás után jelentkeznek az üzemek Új béfteköielezettscgek Korea megseg tésére Az üzemek munkássága, a feliek dolgozói, a hivatrbk és egyáltalán minden munkahely szorgalmas munkásai napról napra jobban értik az állhatatos országépítő munka nagy jelentőségét a béke megerősítése szempontjából. A köztársaság elnökének. Klement Gottwald elvtársnak szaval élénk visszhangra találtak az üzemekben és a liseni manifesztác ó szavai hatalmas hullámként terjedtek szét. A köztársaság elnöke ezeket mondotta-: A szocializmus építésében végzett munkával biztosítjuk hazánkban a békét és segédkezet nyujtunk a béke harcosainak az egész világon. Az üzemekből egymás után kapunk olyan jelentéseket, amelyek bizonyítják, hogy a dolgozók megértették szeretett elnökük szavait. A Béke Védői szlovákiai bizottságának nyilatkozata után, amely a Nemzeti Front összes csoportjait fokozottabb munkára szól'totta, a dolgozók elmélyítik békekötelezettségeiket és még következetesebben kötik össze mindennapi munkájukat a béke fenntartásáért folyó világharccal. A Béke Védői szlovákiai bizottságának határozatára a trencsén ruházati üzemek alkalmazottai figyelemreméltó békekötelezettségeket vállaltak. Široký elvtárshoz írott levelükben a következőket jelentik: BÉKEJELVÉNYÉRT KÜZD AZ ÜZEM,.. Üzemünk minden munkása, műszaki tisztviselője és mestere a következő békekötelezettségeket fogadta el: Október végéig növeljük a munka termelékenységét 5 százalékkal. Ezt úgy érjük el, hogy felülvizsgáljuk műszaki gazdasági normáinkat, még jobban kihasználjuk a gépparkot és kiterjesztjük a kétmüszakos üzemet úgy, hogy az összes műhelyek október végéig két műszakra dolgozzanak. Soraink állandóan növekednek, és igen sok még közöttünk a be nem dolgozott munkaerő, ezért a termelékenység minősége még nincs a megfelelő színvonalon. Ezért elhatároztuk hogy munkásaink felvilágosításával és osztályozó normák bevezetésével a műszakiak, mesterejí és védnökök segítségével fokozzuk termékeink minőségét. Szakiskolázásra fogjuk dolgozóinkat. Tudjuk, hogy a termelés minősége a mesterek politikai, szak- és szervezés; ismereteitől függ, ezért őket is átiskolázzuk, iskoláinkban, amelyek ezt a címet viselik: újtipusú mesterek iskolázasa. Ezek aztán tudásukat továbbadják az egyes műhelyekben és a munkahelyeken, A békekötelezettségvállalással egyidejűleg elmélyítjük a szocial sta munkaversenyt is Bevezetjük a béke jelvényéért folyó versenyt. A szocialista munka versenyben ma már munkásaink 95 százaléka vesz részt, akiknek fele élmunkás. Az újítók sorait nőkkel egészítjük ki, akik ezideig még nem vettek aktív részt benne. További tartalékok feltárásával, anyagi megtakarítással és a termelési költségek csökkentésével emeljük üzemünk gazdaságosságát. A továbbiakban az üzem munkássága bejelenti, hogy a nők soraiból vezetőkádereket képeznek és a védnökségük alá tartozó községekben egyre jobban terjesztik majd az EFSz gondolatát. A bajcsí állami birtokok dolgozói az irányszámok megvitatásánál a koreai nép harcának tiszteletire sok új kötelezettseget vállaltak. Bajcs kötelezte magát arra hogy emeli a tehenek fejöképességét és a dolgozók közélelmezésére 286.307 liter tejjel ad többet mint az 1951-es évi terv. A farkasdi gazdaság munkássága a talaj idejeben való megmunkálásával a rozs hektárhozamát 20 mázsáról 22 mázsára, a zabét 21ről 22-re, a dohányét 16-ról 17-re és a cukorrépáét 260 mázsáról 300ra emeli. Az anyalat gazdaságban a búza, rozs, árpa, napraforgómag és cukorrépa liektárhozamát 10—10 mázsával emel k. A csörgői gazdaság dolgozói is elhatározták, hogy emelik a hektárho^amot és pedig árpából 25 mázsára,/búzából 25 mázsára. cukorrépából i 280 mázsára. A bajcsi gazdaság ezenkívül a következő évben 1500 négyzetméteren korai zöldségféléket is vet. Ezen kötelezettségek teljesíttésére már most biztosították a megfelelő mennyiségű műtrágyát és előkészítették a talajt vetésre Ezenkívül az egész birtok kötelezte magát arra, hogy a i állattenyésztési és növénytermelési tervet az előírt időben 100 százalékra teljesíti. ' Hogy elegendő mennyiségű takarmányt biztositsanak a téli hónapokra, 56 vagon, zöldtakarmányt szilázsolnak el. A munkahely felülvizsgálásánál megállapították azt hogy 11 hivatalnokot és 5 kézművest oszthatnak át fontosabb munkákra. A szocialista b rtokgazdálkftdásnak is nagyobb figyelmet fognak szentelni és felhasználják a modern szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés tapasztalatait, hogy üzemük a legrövidebb időn belül mintaüzem lehessen. A jól kidolgozott termelési és pénzügyi tervek eredményessé teszik a szövetkezetek munkáját A farkasdi EFSz termelési tervezete Nem is olyan régen még, Farkasd község határa 72.000 kis parcellára volt felosztva. A parasztok reggeltől késő estig robotoltak és mégis évente több métermázsa gabonát veszítettek a mezsgyék miatt. Egy év sem telt el azóta, hogv a farkasdi földművesek új szövetkezeti vezetőséget választottak és elhatározták, hogy magasabb tipusú szövetkezeti gazdálkodásra térnek át. Bizony, nem volt kis dolog 320 földművest a harmadik típusú szövetkezet gondolatának megnyerni. Mindenekelőtt a kis- és középföldműveseket, tekintet nélkül arra, hogy EFSz-tagok-e vagy nem. meg kellett győzni a közös vetés, a talaj közös megművelése és a gépesítés előnyeiről. A földek tagosítása után a farkasdi szövetkezet tulajdonába sok elhanyagolt kulákfóld került. Sok földműves meggyőződött ugyan az aratás ideje alatt a közös munka előnyeiről, mégis aránylag még sokan néznek a szövetkezetre bizalmatlanul. Csak egy lehetőség van: bebizonyítani nekik, hogy közös munkával megjavul földjeik és terményeik minősége és a kevésbbé fáradságos munka mellett keresetük növekszik. Sok munkát igényelt a szövetkezet egész évi termelési-pénzügyi tervének előkészítése, de megérte a fáradságot. A terv világosan mutatja, hogy kevesebb költséggel és kevesebb munkával is nagyobb keresetet biztosíthatnak maguknak földműveseink. A termelési-pénzügyi terv az 1950 —51-es gazdasági évre az állattenyésztés és a növénytermelés minden ágára kiterjed. A növényi termelésben 29 különféle termény van tervbe véve. Mindegy'k terménynél fel van tüntetve a költség, amelyet a géppel vagy kézzel végzett munkára, valamint műtrágyára és vetőmagra fordítanak. Ezenkívül fel van tüntetve a tervben a várható termés és végül, hogy hány akkordnapot vesz kb. igénybe a kézzel végzed munka. A termelési költségek és a termés a búzánál 276.85 hektáron pl. a következőképpen fest: Más költségek: műtrágyák: nitrogénes 277 q 160.550— Kčs (kétféle) 415 q 116.760 Kčs foszforos 415 q 80.100— Kčs nátriumos 277 q 50.690 Kčs mész1 tartalmú 277 q 55.400— Kčs vetőmagok: nemesített 330 q 177.870— Kčs közönséges 280 q 115.360— Kčs A termelési klötségek összesen , • • • 1,768.711 Kčs A géppel végzett munka: szántás 138.000— Kčs símítás 19.320— Kcs vetés 21.320— Kčs műtrágya beszerzése 24.200— Kčs boronálás 88.040 Kčs műtrágya szórás 27.700 Kčs hengerezés 27.700 Kčs aratás 52.630 Kčs cséplés 116.890— Kčs a fogátokkal végzett munka az aratásnál 8.310— Kčs a kézzel végzett munka akkordnapok szerint 487.271 Kčs A terv szerint egy hektár 20 q gabonát fizet. Összesen tehát „ 2,104.060 Kčs Szalma 6.094 q, á 60 Kčs. 363.8

40.— Kčs Összesen . , Összesen bevétel költségek tiszta nyereség 2,467.900— Kčs 2,467.900— Kčs 1,768.711.— Kčs 699.189— Kčs .Egy hektárra a költség — 6171 Kčs. A bevétel 1 hektárról _ 8914 Kčs. A búzánál a kézimunkák elvégzéséhez 3748 akkordnapot kell ledolgozni. Egy akkordnap 130 Kčs költséggé] jár. A tavaszi árpánál 276.85 hektáron a termelési költségek 1,624.796 .(Folytatás a 2. oldalon.) Tudomány a mezőgazdaság szolgálatában Még az öszi munkákat megelőzően két nagyjelentőségű intézkedés történt. Az egyik az, hogy az állami gépállomásokra agronómusokat állítanak be, a másik pedig a földműves szövetkezetek és a földműves raktárszövetkezetek közötti munka még szorosabbá tételét szolgálja. Mind a két, intézkedés döntő befolyással van mezőgazdaságunk további fejlődésére. Szinte már elcsépelt szónak hangzik, ha a a ember arról kezd beszélni, hogy a paraszttal azelőtt senki sem törődött. Pedig ez tényleg így van. Ki töró'döttt valamikor is azzal, hogy mondjuk Kiss Pál néhányholdas kisparaszt hogyan van és miből él. Ha esetleg Kiss Pál után érdeklődött is valaki, akkor ez feltétlenül vagy az adóhivatal vagy pedig a bank volt, de aztán az is megtörtént, hogy ez a két hivatal egy végrehajtó személyében zsúfolódott össze, akinek a látogatása viszont még egy portára sem hozott szerencsét.. Szóval csak ilyenfajta érdeklődések voltak azelőtt a paraszt iránt, de az még csak véletlenül sem adódott elő, hogy valami érdemes úriember, valami szakember vetődött volna a paraszt portájára, onnan meg a,földjeire és az ott megejtett alapos vizsgálat után szakszerű felvilágosításokkal, meg tanácsokkal látta volna el. Ennek az elképzelt úriembernek az lett volna a feladata, hogy miután Kiss Pál földjeit megvizsgálta. elmondta volna neki, hogy ebbe a dűlőbe például tavaszi gabonaféléket ne vessen, mert a talaj összetétele és minősége annak nem felel meg, hanem inkább valami mást. mondjuk zöldségféléket, mert annak meg kiválóan alkalmas. Igy aztán sorjába szedte volna az összes dűlőket, hogy ebbe ne ezt, hanem amazt termeljen, meg aztán, hogy ennek a földnek ilyenfajta műtrágya kell, annak meg amolyan, mert a talajból főleg ezek a tápanyagok hiányzanak és azokat egyszerű istállótrágyázással pótolni nem tudja. Amikor még gazdálkodtam, nekem Is az egyik darab földemen, annak dacára, hogy a földnek a lehető legjobb munkát és trágyázást adtam, mégsem volt olyan termésem rajta, mint amilyennek lenni kellett volna. Aránylag jó volt a termés, de tudtam, hogy ezen a földön nem ilyennek kell lennie. Pedig vastagon szórtam rá a műtrágyát, a szuperfoszfátot, meg a péti sót is. Évek kellettek hozzá, míg egyszer aztán egészen véletlenül a kétféle műtrágya mellett kálisót is szórtam a földre. Meglepő volt az eredmény. Olyan termésem volt azon a földön, mint még soha. Honnan tudhattam én azt, hogy annak a földnek kálihiánya (van. Mert, hogy az volt, arról aztán meggyőződtem a' következő esztendőkben is, amikor a műtrágyánál a fősúlyt a kálisóra fektettem és a terméseim mindig a lehető legjobbak voltak. Mennyivel több lett volna éveken keresztül a jövedelmem, ha egy szakember idejében felvilágosított volna erről a dologról. Csak hát az volt a baj, ha voltak is ilyen szakemberek, azok nem a szegényparaszt, hanem a földbirtokosok részére dolgoztak. Igy aztán természetesen a földbirtokosoknak jó terméseik voltak, a kisparaszt meg csak a fejét vakarva spekulált, hogyan a csodába történhetett, hogy gyenge termése lett, pedig annál jobban a földet megtrágyázni és megművelni i°-azán nem le. het, mint ahoiryan ő tette. Szegénynek aztán eszébe sem jutott — dehát honnan is tudhatta volna —, hogy például a földje mészhiányban szenved, tehát meszezni kellene. Ez volt a helyzet azelőtt és most nem beszélve arról, mekkora haladást jelentett mezőgazdaságunknak a szövetkezeti gazdálkodás megteremtése, — a Párt útmutatására a kormány egy újabb intézkedéssel ismét a dolgozó parasztság megsegítésére és a mezőgazdasági termelés fellendítésére sietett. Az állami gépállomásokra agronőmokat, mezőgazdasági szakembereket küldtek. Ugyancsak agronómokat küldtek a földműves raktárszövetkezetekhez is. Mind a két helyein az agronómok feladata, hogy a dolgozó parasztság széles tömegeivel a legszorosabb kapcsolatokat vegyék fel, szakkérdésekben a segítségükre legyenek, felvilágosításokat és tanácsokat adjanak, hogy így a mezőgazdasági termelést fokozzák és még jövedelmezőbbé tegyék. A gépállomások agronómusai a dolgozó parasztságnak a talajművelésben lesznek segítségére. Tanácsot adnak, melyik talajt milyen vetemény alá, hogyan és mikor 'kell megművelni. Minden parasztember tudja, hogy jó termés a megfelelő talajmunka nélkül nem érhető el. A földműves raktárszövetkezetek pedig a műtrágyázás, a vetőmag és általában a vetés, s a növényápolás kérdéseiben adnak tanácsokat és felvilágosításokat. A lehető legszorosabb kapcsolatokat tartják fent a földműves szövetkezetekkel és a vetéstől kezdve az aratásig állandó figyelemmel kísérik a növények fejlődését és ha szükséges, akkor megfelelő intézkedéssel azonnal közbelépnek. Biztosítják a szövetkezetek részére a megfelelő mennyiségű nemesített vetőmagot és a műtrágyákat. Ezzeí is jelentősen megkönnyítik a földműves szövetkezetek munkáját és ugyancsak jelentős mértékben hozzá, segítik őket a többtermeléshez is. A Szovjetúnióban járt parasztküldöttség tagjai sokat tudnak arról beszélni, hogy ott a tudomány segítségével mekkora, szinte hihetetlennek látszó eredményeket értek el a mezőgazdasági termelésben. Az a csoport, amely Szibériában járt, azt beszéli, hogy az a vidék a szovjetkormányzat előtt úgyszólván teljesen terméketlen volt. A gabona itt azelőtt nem adott 4—5 mázsánál többet hektáronként. A szovjet tudósok és mezőgazdasági szakemberek segítségével a kolhozparasztok az azelőtt terméketlen földeken ma már 22 23 mázsa gabonatermést is elérnek. Vagy itt a gyümölcs. Azelőtt Szibériában úgyszólván teljesen ismeretlen volt, csak bogyó nagyságú almák teremtek, ma pedig a szovjet tudomány segítségével olyan gyümölcsfajtákat sikerült kitenyészteni, amelyek élvezhető gyümölcsöt és jó termést adnak. Ml ugyan még messze járunk azoktól az eredményektől, amilyeneket a szovjet mezőgazdaság a tudomány segítségével elért, de a szovjet példák és tapasztalatok alapján az első lépések már nálunk is megtörténtek, hogy a mezó'gazdasági tudományt a dolgozó parasztság szolgálatába állítsuk és ez majd nagymértékben hozzá fog járulni ahhoz, hogy mezőgazdasági termelésünket még jobban fokozzuk és még jövedelmezőbbé tegyük. Ez pedig nemcsak nemzetgazdasági haszon lesz, hanem a szövetkezetekben dolgozó parasztságot is még könnyebb és boldogabb élethez juttatja. Első versenykihívások a bratisiavai cérnagyárban a becsület vörös zászlajáért Hogy a jövő évben teljes egészében teljesíthessük azokat a fokozott feladatokat, amelyeket az ellentervezés rótt reánk, már most ki kell éleszteni az üzemek dolgozói között azt a tudatot, hogy még nagyobb mértékben s az eddiginél könyörtelenebbül és hathatósabban kell felvenni a harcot a terv megbontói, a távolmaradások és a hullámzások előidézői ellen.. Bár az utolsó időben a munkások megértették azt, hogy minden erejükkel küzdeniök kell ez ellen, még ma is előfordulnak esetek, hogy termelésünknek ez ez ellensége sok bajt okoz. A bratisiavai Cérnagyárban a távolmaradás és a munkaerők hul-' lámzása elleni harc elősegítésére megkezdték a becsület Vörös zászlajáért folyó versenyt, amely igen nagy visszhangra talált az üzem munkássága között. A festőüzemből már jelentkeztek az első elvtársak, így például Szabó J Irén, Vodráska, Hübner és Brahzál. Az utóbbiak kötelezték magukat arra, hogy a festőde augusztusi távolmaradását 2 szándékkal és a munkaerők hullámzását 1 százalékkal csökkentik. Az említett elvtársak egyidejűleg versenyre hívták a fonodái elvtársakat, akik ezt a felhívást elfogadták. A versenykihívással az említett elvtársak megadták az alapot az öszszes üzemrészek bekapcsolódására, hogy így közösén harcoljanak és közösen küszöböljék ki a mutatkozó hiányokat. A