Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-13 / 211. szám, szerda

Világ proletárja i egyesüljetek! 545 *rmmi>rmt2 é$ fóur.kčspáríok Táiékoztaíő Ircdájátó A CSEHSZLO V Á KIAI MA GYAR DOLGOZÓK LAPJA Btcrtíslava, 1950 szeptember 13, szerda 2 Kés III. évfolyam, 211. szám 3ő xgyqg< telfeéíti kötelességét a galániui gépállomás A politikai meggyőző munkát elhanyagolták, nem tartották be a Párt irányvonalát és nem teljesítették a tervet , Az állami gépállomások feladata a mind nagyobb jelentőséggel bír. A szö kedik a gépek iránti kereslet is. A gép ségére vannak, a földek jobb, gyorsabb földműveseket felszabadítják a nehéz ségileg végzett talajmegművelés a ma egyik legfontosabb feltételét képezi. E ezért szerződéseket kötnek az állami földek idejében való minőségi megmu Nézzük csak meg, hogyan teljesíti kötelességét a galántai állami gép­állomás? Az aratási munkákra a galántai ál­lomás szerződést kötött az EFSz-szel és az egyes földművesekkel 3.333 hektárnyi gabona learatására. A való­ságban azonban csak 2.192 hektáron arattak. Ez azt jelenti, hogy nem tel­jesítették még az összes megkötött szerződést sem. A gépállomás vezetősége a szerző­dések nemteljesítését azzal okolta meg, hogy nem volt elegendő gép és a gabona gyorsan érett, igaz, hogv az idén a gabona rendkívül gyorsan érett be. Azonban hogyan okolják azt meg, hogy az egy önkötözö gépre eső átla­gos teljesítmény csak 4.5 hektár volt naponta, amidőn az álk.mi birtokok és az EFSz traktoristái az önkötözőgépek­kei 6—7 hektáros átlagot értek el na­ponta. A HIBA A VEZETF.SBEN VAN. Szeptember 7-én, csütörtökön össze­gyűltek az SzKP járási bizottságának vezető titkára, az állami gépállomás politikai képviselője, a Párt jelöltszer­vezetének bizalmija és az üzemi ta­nács elnöke, hogy az állomás eddigi munkáját kritikailag értékeljék és ki­tűzzék az őszi munkák előkészítésé­nek feladatait. Az elvtársak megállapították, hogy a CsKP Központi Bizottsága februári ülésének irányvonalát nem teljesítet­ték és nem teljesítették az SzKP IX. kongresszusának határozatait sem. Hogy mik az aratási terv nemtelje­sitésének okai, azt megmutatta a gép­állomás munkamegszervezésének elem­zése. A munkatervet legnagyobb-részt az »:.., ;:ás vez .tüje maga állította össze a sz rzödések alapján. A tervet gépie­sen állította ( ze az EFSz-szei való kölcsönös megegyezés alapján. Bár ezt a tervet előterjesztették az alkal­mazottak ülésén, ez a terv csak érték­telen darab papiros maradt, mert nem dolgoztak e terv szerint. A gépeket az egyes községekbe a szerint küldték ki, hogy milyen nyomatékosan követel­ték azokat a helyi funkcionáriusok. A községben viszont a gépeket egyik tagról a másik tagra irányítot­ták, aszerint, hogy az egyes EFSz funkcionáriusoknak mi volt a kívánsá­ga és nem a terv szerint helyezték át a gépeket egyik helyről a másikra, hogy azok a legjobban ki legyenek használva és hogy az időveszteség minél csekélyebb legyen. Tehát a főhiba abban volt. hogy az állami gépállomás nem volt segítségé­re az EFSz-nek az aratási terv össze­állításában, amelyben pontosan meg kellett volna határozni az egyes mun­kaszakaszokat napok szerint és ponto­san megjelölni a tagok sorrendjét, amely kaszálásra kerültek. A második súlyos hiba az volt, nogy az állami gépállomás — számos utasí­tás ellenére — nem foglalkozott az EFSz tagjainak soraiból kikerült új traktoristák nevelésével, abból a cél­ból, hogy beyezethesse a két váltásban végzett munkát. Az aratási munkák la­pasztalatai megmutatták, hogy két­váltásos munkával az állomás teljesít­hette volna az összes megkötött szer­ződéseket. szocializmus építésében a falvakon vetkezet' alap kibővítésével megnöve­ek a kis- és középföldművesek segít­és olcsóbb megművelésében és a robotos munka alól. A gyors és ininő­gasabb hektárhozamok elérésének gységes Földműves Szövetkezeteink gépállomásokkal, hogy biztosítsák a velését. ELHANYAGOLTAK A POLITIKAI MUNKÁT A harmadik súlyos hiba az volt, hogy az állomás vezetősége hivatá­sának teljesítésében nem támaszko­dott az üzemi pártszervezetre, sem az üzemi tanácsra. Az üzemi szerve­zet öt jelöltből és egy bizalmiból áll. Az üzemi szervezet nem tartott ön­álló gyűléseket, amelyeken az állo­más problémái megoldásra kerültek volna. Hasonlóképpen a szakszerve­1 zet is csak papiroson létezett. Min­den kérdést — főleg a munkacipők és rutaiák stb. szétosztását — az üze­mi tanács elnöke maga intézte, mert — amint maga mondja — az üzemi tanács többi tagja passzív. A trak­toristák nevelésével és az agitáció kérdésével nem foglalkoztak. Ennek következtében az alkalmazottak nem voltak érdekelve a munka megszer­vezése javításának kérdéseiben és a szocialista munkaverseny kimélyité­sében Bár. az állomásnak van né­hány jó traktoristája — élmunkása — a traktoristák teljesítménye ál­talában aránylag alacsony­Például a urlóhántásnál Varga Viktor traktorista jó teljesítményt nyújtott. A Skoda—30 géppel, ötös ekével 15 óra alatt 10.2 hektáron vé­gezte el a tarlóhlántást. Ez a telje­sítmény magas azért is, mert a tarló­hanitást 11 szétszórt tagon végezte el. Varga így a normát 202 százalék­ban teljesítette. Molnár Károly trak­torista ugyanazzal a géppel 11 óra alatt 5.25 hektáron végezte el a szán­tást. Ez azt jelenti, ha olyan telje­sítményt akarna elérni, mint Varga, ilyen ütemben 22 órát kellene dol­goznia. Kollárik traktorista Skoda— 30 géppel 6 napig végzett tarlóh n­trst. Ezalatt az idő alatt csak 19.1 hektáron végezte el a tarlóh ntást. ami 3.1 hektáros teljesítmény napon ként. Tehát a normát géphiba nélkül csak 65 százalékban teljesítette­A traktoristák ugyan kötöttek szo­cialista szerződéseket, de nincsenek tájékozva a többiek teljesítményed­ről, mert azokat nem hozták kellő­képpen nyilvánosságra és nem pro­pagálták, vagy pedig későn állítják; össze a statisztikát. A munkaverseny a helyett, hogy fejlődne, inkább csak csökken. , AZ SZKP JÁRÁSI BIZOTTSÁGA IS MEGFELEDKEZETT AZ ÁLLAMI GÉPÁLLOMÁSRÓL Az SzKP járási bizottsága Galán­tán szintén nem értékelte kellőkép­pen az állami gépállomás jelentősé­gét, a szocializmus építésének szem­pontjából a falvakon. Nem fordított kel'.ő figyelmet a politikai oktatásra és a jelölt csoport, valamint az üze­mi tanácsban lévő elvtársak munká­jának ellenőrzésére. Az állami gépállomásnak nagv je­lentősége van a járásban, amely csaknem kizárólag mezőgazdasági járás. A járásban 23 EFSz ván. Ezek az EFSz-ek valamennyien áttérnek a magasabb típusokra. Ez azt jelenti, hogy pontosan tervezniök és nor­mázniok kell az összes mezőgazdasá­gi munkákat. Tehát az állami gépál­lomás alkalmazottainak konkrét se­gítségnyújtása az EFSz-nek az őszi munkák munkatervei kidolgozási ban, most az állami gépállomás első­rendű feladatát képezi. E hibák és fogyatékosságok meg­állapítása után az elvtársak elhatá­rózták, hogy megtesznek minden in­tézkedést a hibák eltávolítására és az állami gépállomás politikai és szervezési munkájának megjavításá­ra és állandó oktatást biztosítanak az SzKP járási bizottságának ellen­őrzése melletti Ezért az SzKP járási bizottsága a legöntudatosabb elvtár­sat jelöli ki az állami gépállomás ok­tatójává. aki az állomás feladatainak teljesítésében segítséget nyújt és azt ellenőrzi. AZ ÁLLAMI GÉPÁLLOMÁS LEGKÖZELEBBI FELADATAI Az elvtársak a hibák elemzése után a következő intézkedéseket határoz­ták el: 1. Az állami gépállomás alkalma­zottai szeptember 11. és 18-a között meglátogatják a járás valamennyi EFSz-ét, megtárgyalják velük a mun­katervek előkészítését és megegyez­nek a mezei munkák munkatervének összeállításában nyújtott konkrét se­gítségben, esetleg ha már van sz EFSz-nek munkaterve, azt kiegészí­tik, vagy javítják. 2. A munkatervek szerint igyekez­ni fognak szerződést kötni a lehető legnagyobb földterületekre, termé­szetbeni jutalmazásért a teljesítmé­nyek magassága alapján, 3 Az állami gépállomás a megkö­tött szerződések alapján az EFSz-ek munkatervei szerint összeállítja mun­katervét. Ezt a tervet az állomás agronomjávai és a járási agronom­mal a járás egyes részei szerint idö­belileg felosztják az időjárási viszo­nyok szerint. A munkatervet tovább szétbontják hetekre és napokra és egyes brigádokra és gépekre. Az így összeállított terv alapul fog szolgál­ni a heti munkatervek kidolgozására az egész állomás és az egyes bri­gádok számára. E terv kidolgozásá­nál biztosítják az állomás valameny_ nyi traktorlstájának és alkalmazott­jának részvételét, hogy ez kollektív mü, és ne csak egy egyénnek a mü­ve legyen, mint eddig volt. A trak­toristáknak és a többi alkalmazott­nak alkalma lesz, hogy gazdag ta­pasztalataikkal hozzájáruljanak a terv javításához, valamint a munka tökéletesebb megszervezéséhez. A MUNKA MEGSZERVEZÉSE Hogy feladataikat már most az öszi munkák során tökéletesen tel­jesíthessék. elhatározták, hogy a munka megszervezését megjavítják. Állandó traktorista brigádokat álli. tanak össze, amelyeket bizonyos kör­zetekbe hosszabb időre beosztanak. Minden brigádnak vezetője lesz. aki felel az egész brigád munkájáért és azt vezeti. Ezeket a brigádokat úgy állítják össze, hogy lehetőség szerint olyan traktoristákból álljanak, aki­ket azokból az EFSz.ekből vettek át, amelyekhez most beosztják őket. A legközelebbi időben további gé­peket és traktoristákat vesznek át az EFSz-töi és ezáltal lehetővé te­szik a munkának két váltásban va­ló elvégzését. A két váltás bevezetésével lénye, gesen emelni lehet a teljesítménye­ket és kimélyítik a szocialista mun­kaversenyt. A legfőbb súlyt a munka jó minő­ségére fogják fektetni. A munka mi­nősége a szaktudástól függ Ezért a két váltású munka bevezetése után szakiskolázást rendezhetnek a trak­toristák számára a körzetekben is a munkaidő után. Az egyes brigádok saját körzetükben felelősek lesznek munkájuk eredményeiért, főleg azért (Folytatás a 2. oldalon.) I A mi tájékozódásunk a nehézipar felé i helyes és egészséges és a szocializmus építésének és a dolgozó nép jóléte növekedésének legjobb biztosítéka. Klement Gottwald A bányászmunka magasabb termelékenységéért (H. L.) Amikor az eisö Bányász­napot ünnepeltük Rozsnyón, a gömö­ri ércbányában, de az egész ország tárnáiban még a régi bérkatalógus előtti állapotok uralkodtak. Az első Bányásznap után a Párt kezdemé­nyezésére néhány hónap múlva elké­szült az állami bérkatalógus és a bányákban kezdetét vette egy szilár­dabb normákon alapuló egészséges szocialista munkaverseny. Az ötéves terv második évének küszöbén kezd­ték megszokni az állami bérkataló­gust és a bányászok csakhamar le* küzdötték az egyeseknél mutatkozó bizalmatlanságot. A szocialista mun­kaverseny eredményei egyre kielégí­tőbbek lettek. Az első és második Bányásznap közötti időszak a bá­nyászmunka egyre fokozódó iiteme­r.ek jegyében állott. A Párt IX. kon­gresszusára vállalt kötelezettségek­ben bányászaink még fokozták a ter­melést és valamivel emelték a mun­ka termelékenységét is általában. A munka üteme nem lankadt a pártkongresszus utáni időben sem. A hatalmasan fellendülő békemozga­lom és a Párt iránymutatása a bá­nyákban a tervteljesítés állandó túl­léoését eredményezte, úgy, hogy 3 hüségpótlékról szóló kormányrende­let a bányákat és a bányák dolgozóit olyan helyzetben találta, hogy a hü­ségpótlék elnyerésének mindkét fel­tétele teljesült. Mi is volt ez a két feltétel. Az eisö az volt, hogy a bá­nyák teljesitik a tervet, a második feltétel pedig az volt, hogy a terme­lés tervének, illetőleg teljesítésének emelkedésével nem fog emelkedni az önköltség, nem fog emelkedni a szén­tonnánkénti bérszázalék. Az első fel­tételt a bányák teljesítették, teljesí­tették a tervet és sokhelyütt jelentős százalékkal túllépték. Meg volt min­den ok arra. hogy e tekintetben a legnagyobb bizalommal nézzünk a bányák munkájának további fejlődé­se elé. Lássuk csak. hogy teljesült a má­sodik feltétel. Csökken-e vagy emel­kedett-e az önköltség. Zápotocký elvtárs a bányászszövetség központi bizottságának pénteki diszülésén mondott beszédében felemlítette ezt a kérdést. Megállapította azt, hogy a bérszázalék emelkedett, hogy a szénkitermelés megdrágult. Megálla­pította azt, hogy e szerint a hüség­pótlékot sem volt köteles a kormány mindenütt kifizetni. De a kormány a hüségpótlékot mégis kifizette. Ezt azért tette, hogy bebizonyítsa, a szo­cialista gazdálkodás semmiben sem hasonlit a kapitalisták módszeréhez. A kormány tehát teljesítette adott szavát. A köztársaság minden bánya­városában a Bányásznap előtti szom­baton ünnepélyes keretek között fi­zették ki a hüségpótlékot és a bá­nyászok örömmel látták, hogy a Párt betartotta ígéretét, a Párt és Gott­wald elvtárs ezzel az akcióval nagy­mértékben hozzájárult a bányászok életszínvonalának emeléséhez. A felvonó tornyok árnyékában ün­nepi zászlók alatt ünnepi öltözetben várták a dolgozók ezt a nagy ese­ményt. Délelőtt 10 óra tájban az egész országban megkezdődött a hü­ségpótlékok kifizetése, amelyet a dolgozók annyira vártak és amelyről a reakció annyit suttogott: ,,hogy majd meglátjátok, úgy sem lesz be­lőle semmi". A boldog vájárok, se­gédvájárok és a többiek mind felesé­gükkel, gyermekeikkel együtt vették át a fehér borítékba rejtett ezrese­ket, amelyek .a népi demokratikus állam üzenetét hozták: dolgozzatok még Iekiismeretesebben, még szor­galmasabban, hogy a jövő évi Bá­nyásznapon még nagyobb legyen munkátok jutalma. A bányászok ki­fordulva a telep kapuján, elindultak a kultúrházakban és máshol elhelye­zett külön elárusító üzletek felé, ahol a késő esti órákig vásároltak. Bú­tort, rádiót, szövetet, fehérneműt, órákat és más hasznos közszükség­leti cikkeket vásároltak sok száz va­gon mennyiségben, amelyekkel ház­tartásukat gazdagították és igen nagy örömet szereztek nemcsak ma­guknak, de közelebbi és távolabbi környezetüknek is. Amikor leszállt az est, a bányászok csoportokba ve­rődtek az utcán és megtárgyalták a nap eseményeit. Az osztrava-karvini kőszénmedence egyik telepén, nem messze a Haladás-tárnától, kb. 50 bányász gyűlt össze, hogy megvitas­sák Zápotocký miniszterelnök sza­vait. Az elvtársak tisztában voltak azzal, hogy ha a kormány a szén önköltségi árának emelkedése ellené­re is kifizette a hüségpótlékot, ak< kor a bányászoknak kötelességük kötelező ígéretet tenni, hogy a jövő esztendőben csökkentik a szén ön­költségi árát, teljesítik és túllépik a tervet. A bányászok tudják azt, hogy mint ahogyan a népi demokrácia a munkásosztály és a Párt megadja nekik a jobb élet minden lehetősé­gét, ugyanúgy az ő kötelességük az, hogy megtegyenek mindent a szocia­lista munka magasabb termelékeny­ségének emelésére. Hogyan is mond­ta Sztálin elvtárs? A szocializmus akkor győz véglegesen a kapitaliz­mus felett, ha a munka magasabb termelékenységét éri el, mint a ka­pitalizmus., A bányászok tudják, hogy ez mit jelént. A többtermelésen és a selejt csökkentésén kívül csökennie kell a szén önköltségi árának is, hogy az ország ipara minél erősebb és hatalmasabb mértékben járulhasson hozzá a szocializmus felépítéséhez. Hétfőn reggel a bányászok meg­kezdték az új csatát. Az új csatát, amely nemcsak a többtermelésért, de a munka magasabb termelékenysé­géért is folyik. Az osztrava-karvini köszénmedencében éppen úgy, mint Rozsnyón, a Gömöri Érchegység bá­nyáiban, vagy akár Handlován. Meg­indul a küzdelem azért, hogy a jövő évi Bányásznap még szebb, még bol­dogabb, még eredményesebb legyen. Megindul a küzdelem azért, hogy le­hetőleg egyetlen munkanap veszte­sége nélkül termelhessenek ez évben, hogy az erősödő népi demokrácia még nagyobb összeggel ajándékoz­hassa meg hazánk lelkesen épitö se­regét. Az Üj Szó hasábjain egyre na­gyobb helyet kapnák a bányászok írásai. Hangjuk a kemény, de igaz­ságos munkáskritika hangja, amely feltárja a hibákat s amelynek egyet­len célja az, hogy kiküszöbölje a hi­bákat. Az Üj Szóban megjelent bá­nyászcikkek nyomán a rozsnyói ba­nyavidéken is megindult a vita. A dolgozók elkezdtek beszélgetni és a pártszervezetekben is megindult a kritika és önkritika. Az elvtársak közül sokan rosszul reagáltak a kri­tikára és alaptalan vagy személyes­kedő támadásokat, visszavágásokat csináltak. De a bányászok nagy többsége ma már egyre jobban látja, hogy csak akkor fejlődhetik ki az igazi egészséges szocialista munka­verseny és a dolgozók aktivitása és kezdeményező képessége, ha a bá­nyákban eltűnik a különbség a mű­szaki közép és felső káderek és a munkásság között, ha a műszaki ve­zető káderek levetve a régi rendszer társadalmi előítéleteit és szokásait, a bánya mélyében a dolgozókkal váll­vetve, becsületesen és őszintén árta­nak a szocializmus épitöinek sorába. Zápotocký elvtárs szavai nemcsak afe osztravai bányászoknak szólnak. Szólnak a szocalizmus legfontosabb gazdasági alapja., a nehézipar min­den munkásának az ország minden bányászának, minden dolgozójának. És e szavak mozgassák meg a dol­gozók tömegeit. A pártszervezetek és az üzemi pártszervezeti csoportok széleskörű aktivákon beszélgessenek erről és vigyék át a legszélesebb tö­megek közé Zápotocký elvtárs sza­vait. A pártszervezetek feladata az, hogy a dolgozók széles tömegeivel megértessék, hogy előre csak úgy haladunk, ha többet, jobbat és ol­csóbban termelünk, mint a kapitalis­ta rendszer. Ez egyedüli alapja a dol­gozók életszínvonala további emelke­désének. A pártszervezetek feladata az, hogy a bányavidékek dolgozóinak kezdeményezését, lelkesedését és len­dületét felfogják, felfokozzák és így hazánk minden tárnájában újabb lendületbe jöjjön a szocialsta mun­kaverseny és élmunkásmozgalom. A pártszervezetek feladata az, hogy megteremtsék a műszaki káderek és a munkásság példás együttműködé­sét, amely a magasabb termelékeny­ségért folytatott harc győzelmének alapfeltétele.

Next

/
Thumbnails
Contents