Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)
1950-09-13 / 211. szám, szerda
Világ proletárja i egyesüljetek! 545 *rmmi>rmt2 é$ fóur.kčspáríok Táiékoztaíő Ircdájátó A CSEHSZLO V Á KIAI MA GYAR DOLGOZÓK LAPJA Btcrtíslava, 1950 szeptember 13, szerda 2 Kés III. évfolyam, 211. szám 3ő xgyqg< telfeéíti kötelességét a galániui gépállomás A politikai meggyőző munkát elhanyagolták, nem tartották be a Párt irányvonalát és nem teljesítették a tervet , Az állami gépállomások feladata a mind nagyobb jelentőséggel bír. A szö kedik a gépek iránti kereslet is. A gép ségére vannak, a földek jobb, gyorsabb földműveseket felszabadítják a nehéz ségileg végzett talajmegművelés a ma egyik legfontosabb feltételét képezi. E ezért szerződéseket kötnek az állami földek idejében való minőségi megmu Nézzük csak meg, hogyan teljesíti kötelességét a galántai állami gépállomás? Az aratási munkákra a galántai állomás szerződést kötött az EFSz-szel és az egyes földművesekkel 3.333 hektárnyi gabona learatására. A valóságban azonban csak 2.192 hektáron arattak. Ez azt jelenti, hogy nem teljesítették még az összes megkötött szerződést sem. A gépállomás vezetősége a szerződések nemteljesítését azzal okolta meg, hogy nem volt elegendő gép és a gabona gyorsan érett, igaz, hogv az idén a gabona rendkívül gyorsan érett be. Azonban hogyan okolják azt meg, hogy az egy önkötözö gépre eső átlagos teljesítmény csak 4.5 hektár volt naponta, amidőn az álk.mi birtokok és az EFSz traktoristái az önkötözőgépekkei 6—7 hektáros átlagot értek el naponta. A HIBA A VEZETF.SBEN VAN. Szeptember 7-én, csütörtökön összegyűltek az SzKP járási bizottságának vezető titkára, az állami gépállomás politikai képviselője, a Párt jelöltszervezetének bizalmija és az üzemi tanács elnöke, hogy az állomás eddigi munkáját kritikailag értékeljék és kitűzzék az őszi munkák előkészítésének feladatait. Az elvtársak megállapították, hogy a CsKP Központi Bizottsága februári ülésének irányvonalát nem teljesítették és nem teljesítették az SzKP IX. kongresszusának határozatait sem. Hogy mik az aratási terv nemteljesitésének okai, azt megmutatta a gépállomás munkamegszervezésének elemzése. A munkatervet legnagyobb-részt az »:.., ;:ás vez .tüje maga állította össze a sz rzödések alapján. A tervet gépiesen állította ( ze az EFSz-szei való kölcsönös megegyezés alapján. Bár ezt a tervet előterjesztették az alkalmazottak ülésén, ez a terv csak értéktelen darab papiros maradt, mert nem dolgoztak e terv szerint. A gépeket az egyes községekbe a szerint küldték ki, hogy milyen nyomatékosan követelték azokat a helyi funkcionáriusok. A községben viszont a gépeket egyik tagról a másik tagra irányították, aszerint, hogy az egyes EFSz funkcionáriusoknak mi volt a kívánsága és nem a terv szerint helyezték át a gépeket egyik helyről a másikra, hogy azok a legjobban ki legyenek használva és hogy az időveszteség minél csekélyebb legyen. Tehát a főhiba abban volt. hogy az állami gépállomás nem volt segítségére az EFSz-nek az aratási terv összeállításában, amelyben pontosan meg kellett volna határozni az egyes munkaszakaszokat napok szerint és pontosan megjelölni a tagok sorrendjét, amely kaszálásra kerültek. A második súlyos hiba az volt, nogy az állami gépállomás — számos utasítás ellenére — nem foglalkozott az EFSz tagjainak soraiból kikerült új traktoristák nevelésével, abból a célból, hogy beyezethesse a két váltásban végzett munkát. Az aratási munkák lapasztalatai megmutatták, hogy kétváltásos munkával az állomás teljesíthette volna az összes megkötött szerződéseket. szocializmus építésében a falvakon vetkezet' alap kibővítésével megnöveek a kis- és középföldművesek segítés olcsóbb megművelésében és a robotos munka alól. A gyors és ininőgasabb hektárhozamok elérésének gységes Földműves Szövetkezeteink gépállomásokkal, hogy biztosítsák a velését. ELHANYAGOLTAK A POLITIKAI MUNKÁT A harmadik súlyos hiba az volt, hogy az állomás vezetősége hivatásának teljesítésében nem támaszkodott az üzemi pártszervezetre, sem az üzemi tanácsra. Az üzemi szervezet öt jelöltből és egy bizalmiból áll. Az üzemi szervezet nem tartott önálló gyűléseket, amelyeken az állomás problémái megoldásra kerültek volna. Hasonlóképpen a szakszerve1 zet is csak papiroson létezett. Minden kérdést — főleg a munkacipők és rutaiák stb. szétosztását — az üzemi tanács elnöke maga intézte, mert — amint maga mondja — az üzemi tanács többi tagja passzív. A traktoristák nevelésével és az agitáció kérdésével nem foglalkoztak. Ennek következtében az alkalmazottak nem voltak érdekelve a munka megszervezése javításának kérdéseiben és a szocialista munkaverseny kimélyitésében Bár. az állomásnak van néhány jó traktoristája — élmunkása — a traktoristák teljesítménye általában aránylag alacsonyPéldául a urlóhántásnál Varga Viktor traktorista jó teljesítményt nyújtott. A Skoda—30 géppel, ötös ekével 15 óra alatt 10.2 hektáron végezte el a tarlóhlántást. Ez a teljesítmény magas azért is, mert a tarlóhanitást 11 szétszórt tagon végezte el. Varga így a normát 202 százalékban teljesítette. Molnár Károly traktorista ugyanazzal a géppel 11 óra alatt 5.25 hektáron végezte el a szántást. Ez azt jelenti, ha olyan teljesítményt akarna elérni, mint Varga, ilyen ütemben 22 órát kellene dolgoznia. Kollárik traktorista Skoda— 30 géppel 6 napig végzett tarlóh ntrst. Ezalatt az idő alatt csak 19.1 hektáron végezte el a tarlóh ntást. ami 3.1 hektáros teljesítmény napon ként. Tehát a normát géphiba nélkül csak 65 százalékban teljesítetteA traktoristák ugyan kötöttek szocialista szerződéseket, de nincsenek tájékozva a többiek teljesítményedről, mert azokat nem hozták kellőképpen nyilvánosságra és nem propagálták, vagy pedig későn állítják; össze a statisztikát. A munkaverseny a helyett, hogy fejlődne, inkább csak csökken. , AZ SZKP JÁRÁSI BIZOTTSÁGA IS MEGFELEDKEZETT AZ ÁLLAMI GÉPÁLLOMÁSRÓL Az SzKP járási bizottsága Galántán szintén nem értékelte kellőképpen az állami gépállomás jelentőségét, a szocializmus építésének szempontjából a falvakon. Nem fordított kel'.ő figyelmet a politikai oktatásra és a jelölt csoport, valamint az üzemi tanácsban lévő elvtársak munkájának ellenőrzésére. Az állami gépállomásnak nagv jelentősége van a járásban, amely csaknem kizárólag mezőgazdasági járás. A járásban 23 EFSz ván. Ezek az EFSz-ek valamennyien áttérnek a magasabb típusokra. Ez azt jelenti, hogy pontosan tervezniök és normázniok kell az összes mezőgazdasági munkákat. Tehát az állami gépállomás alkalmazottainak konkrét segítségnyújtása az EFSz-nek az őszi munkák munkatervei kidolgozási ban, most az állami gépállomás elsőrendű feladatát képezi. E hibák és fogyatékosságok megállapítása után az elvtársak elhatárózták, hogy megtesznek minden intézkedést a hibák eltávolítására és az állami gépállomás politikai és szervezési munkájának megjavítására és állandó oktatást biztosítanak az SzKP járási bizottságának ellenőrzése melletti Ezért az SzKP járási bizottsága a legöntudatosabb elvtársat jelöli ki az állami gépállomás oktatójává. aki az állomás feladatainak teljesítésében segítséget nyújt és azt ellenőrzi. AZ ÁLLAMI GÉPÁLLOMÁS LEGKÖZELEBBI FELADATAI Az elvtársak a hibák elemzése után a következő intézkedéseket határozták el: 1. Az állami gépállomás alkalmazottai szeptember 11. és 18-a között meglátogatják a járás valamennyi EFSz-ét, megtárgyalják velük a munkatervek előkészítését és megegyeznek a mezei munkák munkatervének összeállításában nyújtott konkrét segítségben, esetleg ha már van sz EFSz-nek munkaterve, azt kiegészítik, vagy javítják. 2. A munkatervek szerint igyekezni fognak szerződést kötni a lehető legnagyobb földterületekre, természetbeni jutalmazásért a teljesítmények magassága alapján, 3 Az állami gépállomás a megkötött szerződések alapján az EFSz-ek munkatervei szerint összeállítja munkatervét. Ezt a tervet az állomás agronomjávai és a járási agronommal a járás egyes részei szerint idöbelileg felosztják az időjárási viszonyok szerint. A munkatervet tovább szétbontják hetekre és napokra és egyes brigádokra és gépekre. Az így összeállított terv alapul fog szolgálni a heti munkatervek kidolgozására az egész állomás és az egyes brigádok számára. E terv kidolgozásánál biztosítják az állomás valameny_ nyi traktorlstájának és alkalmazottjának részvételét, hogy ez kollektív mü, és ne csak egy egyénnek a müve legyen, mint eddig volt. A traktoristáknak és a többi alkalmazottnak alkalma lesz, hogy gazdag tapasztalataikkal hozzájáruljanak a terv javításához, valamint a munka tökéletesebb megszervezéséhez. A MUNKA MEGSZERVEZÉSE Hogy feladataikat már most az öszi munkák során tökéletesen teljesíthessék. elhatározták, hogy a munka megszervezését megjavítják. Állandó traktorista brigádokat álli. tanak össze, amelyeket bizonyos körzetekbe hosszabb időre beosztanak. Minden brigádnak vezetője lesz. aki felel az egész brigád munkájáért és azt vezeti. Ezeket a brigádokat úgy állítják össze, hogy lehetőség szerint olyan traktoristákból álljanak, akiket azokból az EFSz.ekből vettek át, amelyekhez most beosztják őket. A legközelebbi időben további gépeket és traktoristákat vesznek át az EFSz-töi és ezáltal lehetővé teszik a munkának két váltásban való elvégzését. A két váltás bevezetésével lénye, gesen emelni lehet a teljesítményeket és kimélyítik a szocialista munkaversenyt. A legfőbb súlyt a munka jó minőségére fogják fektetni. A munka minősége a szaktudástól függ Ezért a két váltású munka bevezetése után szakiskolázást rendezhetnek a traktoristák számára a körzetekben is a munkaidő után. Az egyes brigádok saját körzetükben felelősek lesznek munkájuk eredményeiért, főleg azért (Folytatás a 2. oldalon.) I A mi tájékozódásunk a nehézipar felé i helyes és egészséges és a szocializmus építésének és a dolgozó nép jóléte növekedésének legjobb biztosítéka. Klement Gottwald A bányászmunka magasabb termelékenységéért (H. L.) Amikor az eisö Bányásznapot ünnepeltük Rozsnyón, a gömöri ércbányában, de az egész ország tárnáiban még a régi bérkatalógus előtti állapotok uralkodtak. Az első Bányásznap után a Párt kezdeményezésére néhány hónap múlva elkészült az állami bérkatalógus és a bányákban kezdetét vette egy szilárdabb normákon alapuló egészséges szocialista munkaverseny. Az ötéves terv második évének küszöbén kezdték megszokni az állami bérkatalógust és a bányászok csakhamar le* küzdötték az egyeseknél mutatkozó bizalmatlanságot. A szocialista munkaverseny eredményei egyre kielégítőbbek lettek. Az első és második Bányásznap közötti időszak a bányászmunka egyre fokozódó iitemer.ek jegyében állott. A Párt IX. kongresszusára vállalt kötelezettségekben bányászaink még fokozták a termelést és valamivel emelték a munka termelékenységét is általában. A munka üteme nem lankadt a pártkongresszus utáni időben sem. A hatalmasan fellendülő békemozgalom és a Párt iránymutatása a bányákban a tervteljesítés állandó túlléoését eredményezte, úgy, hogy 3 hüségpótlékról szóló kormányrendelet a bányákat és a bányák dolgozóit olyan helyzetben találta, hogy a hüségpótlék elnyerésének mindkét feltétele teljesült. Mi is volt ez a két feltétel. Az eisö az volt, hogy a bányák teljesitik a tervet, a második feltétel pedig az volt, hogy a termelés tervének, illetőleg teljesítésének emelkedésével nem fog emelkedni az önköltség, nem fog emelkedni a széntonnánkénti bérszázalék. Az első feltételt a bányák teljesítették, teljesítették a tervet és sokhelyütt jelentős százalékkal túllépték. Meg volt minden ok arra. hogy e tekintetben a legnagyobb bizalommal nézzünk a bányák munkájának további fejlődése elé. Lássuk csak. hogy teljesült a második feltétel. Csökken-e vagy emelkedett-e az önköltség. Zápotocký elvtárs a bányászszövetség központi bizottságának pénteki diszülésén mondott beszédében felemlítette ezt a kérdést. Megállapította azt, hogy a bérszázalék emelkedett, hogy a szénkitermelés megdrágult. Megállapította azt, hogy e szerint a hüségpótlékot sem volt köteles a kormány mindenütt kifizetni. De a kormány a hüségpótlékot mégis kifizette. Ezt azért tette, hogy bebizonyítsa, a szocialista gazdálkodás semmiben sem hasonlit a kapitalisták módszeréhez. A kormány tehát teljesítette adott szavát. A köztársaság minden bányavárosában a Bányásznap előtti szombaton ünnepélyes keretek között fizették ki a hüségpótlékot és a bányászok örömmel látták, hogy a Párt betartotta ígéretét, a Párt és Gottwald elvtárs ezzel az akcióval nagymértékben hozzájárult a bányászok életszínvonalának emeléséhez. A felvonó tornyok árnyékában ünnepi zászlók alatt ünnepi öltözetben várták a dolgozók ezt a nagy eseményt. Délelőtt 10 óra tájban az egész országban megkezdődött a hüségpótlékok kifizetése, amelyet a dolgozók annyira vártak és amelyről a reakció annyit suttogott: ,,hogy majd meglátjátok, úgy sem lesz belőle semmi". A boldog vájárok, segédvájárok és a többiek mind feleségükkel, gyermekeikkel együtt vették át a fehér borítékba rejtett ezreseket, amelyek .a népi demokratikus állam üzenetét hozták: dolgozzatok még Iekiismeretesebben, még szorgalmasabban, hogy a jövő évi Bányásznapon még nagyobb legyen munkátok jutalma. A bányászok kifordulva a telep kapuján, elindultak a kultúrházakban és máshol elhelyezett külön elárusító üzletek felé, ahol a késő esti órákig vásároltak. Bútort, rádiót, szövetet, fehérneműt, órákat és más hasznos közszükségleti cikkeket vásároltak sok száz vagon mennyiségben, amelyekkel háztartásukat gazdagították és igen nagy örömet szereztek nemcsak maguknak, de közelebbi és távolabbi környezetüknek is. Amikor leszállt az est, a bányászok csoportokba verődtek az utcán és megtárgyalták a nap eseményeit. Az osztrava-karvini kőszénmedence egyik telepén, nem messze a Haladás-tárnától, kb. 50 bányász gyűlt össze, hogy megvitassák Zápotocký miniszterelnök szavait. Az elvtársak tisztában voltak azzal, hogy ha a kormány a szén önköltségi árának emelkedése ellenére is kifizette a hüségpótlékot, ak< kor a bányászoknak kötelességük kötelező ígéretet tenni, hogy a jövő esztendőben csökkentik a szén önköltségi árát, teljesítik és túllépik a tervet. A bányászok tudják azt, hogy mint ahogyan a népi demokrácia a munkásosztály és a Párt megadja nekik a jobb élet minden lehetőségét, ugyanúgy az ő kötelességük az, hogy megtegyenek mindent a szocialista munka magasabb termelékenységének emelésére. Hogyan is mondta Sztálin elvtárs? A szocializmus akkor győz véglegesen a kapitalizmus felett, ha a munka magasabb termelékenységét éri el, mint a kapitalizmus., A bányászok tudják, hogy ez mit jelént. A többtermelésen és a selejt csökkentésén kívül csökennie kell a szén önköltségi árának is, hogy az ország ipara minél erősebb és hatalmasabb mértékben járulhasson hozzá a szocializmus felépítéséhez. Hétfőn reggel a bányászok megkezdték az új csatát. Az új csatát, amely nemcsak a többtermelésért, de a munka magasabb termelékenységéért is folyik. Az osztrava-karvini köszénmedencében éppen úgy, mint Rozsnyón, a Gömöri Érchegység bányáiban, vagy akár Handlován. Megindul a küzdelem azért, hogy a jövő évi Bányásznap még szebb, még boldogabb, még eredményesebb legyen. Megindul a küzdelem azért, hogy lehetőleg egyetlen munkanap vesztesége nélkül termelhessenek ez évben, hogy az erősödő népi demokrácia még nagyobb összeggel ajándékozhassa meg hazánk lelkesen épitö seregét. Az Üj Szó hasábjain egyre nagyobb helyet kapnák a bányászok írásai. Hangjuk a kemény, de igazságos munkáskritika hangja, amely feltárja a hibákat s amelynek egyetlen célja az, hogy kiküszöbölje a hibákat. Az Üj Szóban megjelent bányászcikkek nyomán a rozsnyói banyavidéken is megindult a vita. A dolgozók elkezdtek beszélgetni és a pártszervezetekben is megindult a kritika és önkritika. Az elvtársak közül sokan rosszul reagáltak a kritikára és alaptalan vagy személyeskedő támadásokat, visszavágásokat csináltak. De a bányászok nagy többsége ma már egyre jobban látja, hogy csak akkor fejlődhetik ki az igazi egészséges szocialista munkaverseny és a dolgozók aktivitása és kezdeményező képessége, ha a bányákban eltűnik a különbség a műszaki közép és felső káderek és a munkásság között, ha a műszaki vezető káderek levetve a régi rendszer társadalmi előítéleteit és szokásait, a bánya mélyében a dolgozókkal vállvetve, becsületesen és őszintén ártanak a szocializmus épitöinek sorába. Zápotocký elvtárs szavai nemcsak afe osztravai bányászoknak szólnak. Szólnak a szocalizmus legfontosabb gazdasági alapja., a nehézipar minden munkásának az ország minden bányászának, minden dolgozójának. És e szavak mozgassák meg a dolgozók tömegeit. A pártszervezetek és az üzemi pártszervezeti csoportok széleskörű aktivákon beszélgessenek erről és vigyék át a legszélesebb tömegek közé Zápotocký elvtárs szavait. A pártszervezetek feladata az, hogy a dolgozók széles tömegeivel megértessék, hogy előre csak úgy haladunk, ha többet, jobbat és olcsóbban termelünk, mint a kapitalista rendszer. Ez egyedüli alapja a dolgozók életszínvonala további emelkedésének. A pártszervezetek feladata az, hogy a bányavidékek dolgozóinak kezdeményezését, lelkesedését és lendületét felfogják, felfokozzák és így hazánk minden tárnájában újabb lendületbe jöjjön a szocialsta munkaverseny és élmunkásmozgalom. A pártszervezetek feladata az, hogy megteremtsék a műszaki káderek és a munkásság példás együttműködését, amely a magasabb termelékenységért folytatott harc győzelmének alapfeltétele.
