Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-13 / 185. szám, vasárnap

TARTÓS RPFCfifiRT. NF.P1 DEMOKRACIA I*RT? /950 augusifm fít ' 9t. W) 1U 9275.940 szovjet polgár írta alá A ssovjet Sfékwédvtirtoi Miiaottság höali: A szovjet Békevédetni Bizottság összegezte annak a mozgalomnak eredményeit, amelyet a Szovjet­unióban indítottak abból a célból, hogy aláírásokat gyűjtsenek a Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottságának felhívására, amely követeli az atomfegyver betiltását s az agresszió és a tömeges emberirtás e fegyverét elsőként alkalmazó kormány­nak háborús bűnössé nyilvánítását. A szovjet Béke­védelmi Bizottság határozata értelmében minden 16. évet betöltött és annál idősebb állampolgár jogosult a stockholmi felhívás aláírására. Az egyes helyekről beérkező jelentések alapján a szovjet Békevédelmi Bizottság megállapította, hogy az atomfegyver betiltását célzó felhíváshoz indított aláírásgyűjtés az országban befejeződött, egyes tá­voli vidékek kivételével, ahol ez a mozgalom a közel­jövőben szintén befejezést nyer. A mozgalom kezdetétől — június 30-tól augusztus l-ig a Béke Hívei Világkongresszusa Áüandó Bizott­ságának felhívását a Szovjetuniónak összesen 115,275.940 polgára írta alá. A kampány eredményei art mutatják, hogy a Szovjetunió egész felnőtt lakossága egysé­gesen a háború ellen szavazott, az atomfegyver betiltására, nemzetközi ellenőrzés létesítésére e tila­lom betartásának ellenőrzésére, valamint annak a kormánynak háborús bűnössé nyilvánítására, amely az atomfegyvert elsőként alkalmazza bármely ország ellen. A szovjet emberek, amikor aláírástikkal egyhan­gúan megerősítették a stockholmi felhívást, az egé z világ előtt hitet tettek mélységes békeszeretetük és hajlíthatatlan akaratuk mellett, hogy minden néppel együttműködjenek és új tettel járultak hozzá a há­ború elleni küzdelemnek, a béke megszilárdításába és a népek biztonsága megőrzésének nemes ügyéhez. A Béke Híveinek szervezett nemzetközi frontja a szovjet népben hű és biztos támaszra talált. A Szovjetunió dolgozói nagyszámú gyűlésen és tö­megmegmozduláson bélyegezték .meg a kü földi ag­resszorokat, akik rablóháborút fo'ytatnak a koreai nép ellen és követelik a külföldi csapatok kivonását Koreából. Az aláírásgyűjtés a stockholmi felhívásra a Szov­jetunióban — városokban és falvakban egyaránt — nagy politikai megmozdulások közepette ment végbe. A szovjet nép tanúságot tett arról, hogy egységesen helyesli a szovjet kormány békés, sztálini külpoliti­káját. A Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizott­ságának felhívásával kapcsolatban rendezett aláírás­gyűjtési mozgalom eredményei arról tanúskodnak, hogy a Szovjetunió népei kormányuk vezetésével to­vábbra is a háború ellen, a világbéke megszilárdí­tásáért küzdő harcosok első soraiban fognak küzdeni. ANGLIA ÉS AMERIKA TUDÓSAIHOZ Mt&unán teidósmk levele óriási felelősség terheli a tudo­mány embereit az új világháború veszélye miatt. A béke ellenségei által kiprovokált koreai háború, ahol a'Z amerikai repülőgépek ár­tatlan emberek ezreit semmisítik meg — mérhetetlen szenvedéseket hozott a koreai népre. Egy új világháború az emberek milliónak és számtalan nemzedék alkotó tevékenységének eredmé­nyeit, az emberiség fölbecsülhetet­len kulturális értékeit fenyegeti pusztulással. Az atomháború véres­szájú hirdetői a tudományt újabb vérontásra, városok, falvak, iskolák, templomok, könyvtárak és kórházak tömeges megsemmisítésére, a népek kiirtására akarják felhasználni. Nőket, aggokat és betegeket akar­nak lemészárolni vagy földönfutóvá, hajléktalanná tenni. A tudománynak azonban nem az emberi civilizáció megsemmisítését, hanem a népek érdekeit kell szol­gálnia. A tudomány emberei nem nézhetik közömbösen a tudósoknak és a kultúra munkásainak üldözé­sét. Nem maradhatnak közömbösek Joliot-Curie, Bernall, Howard Fast és Albert Maltz sorsával szemben, akiket azért üldöznek, mert elszán­tan küzdenek a békéért. A gyógyászat terén tett új föl­fedezések után, amelyek emberélete­ket mentenek meg, borzalommal látjuk, hogyan készülnek a háború haszonlesői az emberiség tízmilliói­nak lemészárlására. Miért nem lép­nek föl egyemberként a tudósok az atomháború ellen! A tudós, aki egész életét feláldozza azért, hogy borzalmas betegségektől óvja meg az emberiséget, vájjon maradhat-e semleges annak fenyegető veszélyé­vel szemben, hogy a tudomány vívmányait ártatlan milliók lemé­szárlására használják? Nem lehet az, hogy a természet­tud 'sokat a puszt'tns új eszközei­nek előá'lítására használják fel, megengedhetetlen, hogy biológuso­kat a 'baktériumháború előkészíté­sével bízzanak meg, nem szabad tűrnünk, hogy filozófusok és jog­tudósok elméleti és jogi érvekkel akarják igazolni azt a háborút, ame'vet az atomd'plomaták készíte­nek elő. M ! román tudósok, emlékezte tűn 1- az an<ro! tud csnnort­ján?k kezdeményezésére, akik a másod'k világháború befejezése után javaslatot tettek a tudósok vi'ŕ r Tervezetének megalakítására. Ez a szervezet lett volna hivatott arra, hogy megtagadja közreműkö­dését a háborús pusztítás eszközei­nek előállításában. Ezt a javaslatot az angol tudósok közül akkoriban sokan aláírták. A tudomány emberei Romániában jelenleg igen kedvező körülmények között dolgoznak. Azelőtt összeha­sonlíthatatlanul rosszabb viszonyok között, munkatársi közösségek és anyagi eszközök híján, végeztük munkánkat. A Román Népi Köztár­saság Akadémiája által szervezett tudományos kutatómunka már az első esztendőben csodálatos ered­ményeket hozott. A tudománynak nálunk humánus célja van: a ro­mán népnek, kultúrájának és egész­ségügyi viszonyainak fejlesztése, — a tudományt nálunk az egész nép szolgálatába állították. A Ro­mán Népköztársaság tudósainak háborúellenes meggyőződése még­inkább megszilárdult a felszabadu­lás után, amikor már kibontakoztak nálunk a békés munka eredményei. A tudomány és annak nemes cél­jai nevében, az emberi haladás ne­vében fordulunk Anglia és Ame­rika tudósaihoz, tekintet nélkül po­litikai meggyőződésükre, azzal a felhívással, hogy írják alá a há­borúellenes stockholmi felhívást, amely az atombomba használatá­nak betiltását szorgalmazza. A. Szovjetunió, a Kínai Népi Köztársaság, a Román Népköztár­saság, Olaszország, Franciaország s más országok polgárainak száz­milliói MSk alá ezt a felhívást. Kell, hogy a tudósok, akik egész életüket az igazság és igazságos­ság feltárásának szentelték, támo­gassák aláírásaikkal ezt a fel­hívást Ha önök aláírásaikkal csatlakoz­nak a békéért folyó küzdelemhez és aktív részvételükkel támasztják ezt alá, akkor önök a tudománynak bé­kés viszonyok között való fejlődését fogják szolgálni és közreműködé­sükkel biztosítani fogják az embe­riség ragyogó jövőjét. A tudósok kötelessége, hogy tel­jes erővel tiltakozzanak az emberi élet tömeges pusztítása ellen Ko­reában, hogy állást foglaljanak a koreai nép belügyeibe való beavat­kozással szemben, hogy csatlakoz­zanak a béke harcosainak hatalmas vil^gfrontjához, amely a haladá­sért és az emberiség boldogságáért küzd. K. I. PARHON professzor, aka­démikus, az orvostudományok doktora D. DANIELOPOLU professzor, akadémikus, az orvostudományok doktora R. CSERNATESZKU professzor, akadémikus, a kémiai tudományok doktora. Ä spanyol nép a békéért Abból az országból, amelyben Franco fasiszta rémuralma uralko­dik, olyan hírek szivárognak ki, hogy a spanvol nép a terrorral da­colva, állhatatosan kinyilvánítja békeakaratát. Egyre-másra érkez­nek levelek a stockholmi felhívás csoportos (5—10) aláírásával. A közelmúltban a „Pueblo" című madridi újság körkérdést intézett olvasóihoz: „mi az önök álláspontja a koreai háborúval kancsolatba.n — béke legyen, vagy háború?" Az eredmény a következő volt: a fele­letek 78 százaléka a béke mellett, 15 százaléka a háború mellett fog­lalt állást, 7 százalék pedig nem nyilatkozott. A spanyol emigránsok kőzött már több mint 285.000 aláírás gyűlt össze a stockholmi felhívás támo­gatására. Válasz az olasz városok jrolgárniestsreinek felhívására Csehszlovákia fővárosának egész lakossága nevében W. Vacek, Prága polgármestere válaszolt az olasz városok polgármestereinek levelére, melyet a világ fővárosai­nak képviselőihez intéztek, s amely­ben kifejezésre juttatják feltétlen együttérzésüket a stockholmi felhí­vással. „Mi tökéletesen egyetértünk az­zal, — mondja Prága polgármes­tere válaszában, — hogv feltétlenül szükséges tevékenyen harcolni a béke megőrzéséért. Csehszlovák'­fővárosának polgárai jól tudják, mi­lyen veszteségeket szenvedett el Olaszország és elsősorban az olasz városok, emberi életben, anvagi és szellemi javakban az elmúlt világ­háború idején, amikor az olasz fa­sizmus és a német nác'zmus á'tal megkezdett romboló munkát az ame­rikai bombák fejezték be." A levél a továbbiakban arról s?á­mol be, horrv Csehszlovákia min­den városában és falujában a Nem­zeti Bizottságok tagjai a nép képvi­selő' el egvütt írták alá az atom­fegyver betiltásáról szóló stockhol­mi felhívást. Az aogoS szakszervezetek lapjainak miBiiői követelik az atomfegyver betiltását A skót szakszervezeteknek a közel­múltban lezajlott kongresszusa után, amely egvhangúan az atom­fegyver ellen szavazott, a brit szak­szervezeteknek szeptemberben ösz­szeülő kongresszusán az a.ngol vasutasok, villamosközlekedés! dol­gozók, tűzoltók, orvosok, üzleti el­árusítók, vagongyári, automobil­gyári és kohóipari munkások szak­szervezetei is kiállnak az atom­bomba betiltását követelő hatá­rozat mellett. Ez azt jelenti, hogy az angol szakszervezetek­nek több mint félmillió tagja támogatja az atomfegfver betiltá­sára irányuló követelést, de szá­muk napról-napra növekszik. A hírneves emberek között, akik Angliában már aláírták a felhívást, ott van Comptom MacKenzie, Rex Warner, Olaf Stapleton, James Aldridge, Sean O. Casey, Dylan Thomas írók; Arnold B.ix karmes­ter; Leslye Hurry, Keith Vaugham, John Miníon és Percy Horton festő­művészek; Alan Rawsthorne és Rut­land Boughton zeneszerzők. Az angol munkáspárt vezetői nap mint nap fellépnek a béke vé­delmében folvtatott kampány ellen. Amikor a munkáspárt Charibury-i (Oxford környéki) helyi szervezete kizárt tagjai sorából hetet azért a „bűncselekményért", hogy 100­nál több aláírást gyűjtöttek a stockholmi felhívás alá — négven ezek közül beléptek a Kommunista Pártba. Hatalmas lökést adott Angliában a békeharc egyes hadműveletei fej­lődésének az a nyílt levél, amelvet a Kommunista Párt összes vidéki szervezetei küldtek a munkáspárt­hoz. Az olasz nép erőteljes hangja Az olasz Békevédelmi Bizottság augusztus 3-án közzétett adatai sze­rint augusztus l-ig az egész or­szágban 14,631.523 aláírás gyűlt össze a stockholmi felhívás alá, ezzel egyidejűleg a békebizottságok száma ~ 15.472-ről július l-ig 17.388-ra növekedett, nem számítva a lakóházakban megszervezett béke­bizottságokat. Mint az Országos Békebizottság közli, — a békevé­delmi bizottságok széles hálózata a békeharcosok tízezreinek lelkesedése és önfeláldozása — a rendőrségi ül­döztetés ellenére — hatásosan já­rult hozzá a stockholmi felhívás aláírása érdekében kibontakozó kampány sikeréhez és a békeharc kiterjesztéséhez a városi lakások­ban, az üzemekben, hivatalokban, falvakban, stb. Augusztus elsejére, tehát két és fél hónappal a kitűzött határidő előtt, tíz tartományi bizottság (Fer­rara, Livorno, Brindisi, Reggio Emilia, Bologna, Taranto stb.) teljesítették és túlteljesítették alá­írásgyűjtés-tervüket és jelenleg újabb, még jelentősebb feladatokat tűztek maguk elé. Az asszonyok Olaszország összes kerületében hathatósan működnek közre a stockholmi felhívás aláírás­gyűjtő kampányában. Az atomfegy­ver ellen küzdő nők hetében az Olasz Nőszövetség ezernyi gyűlést, konferenciát, találkozót és ünne­pélyt szervezett meg. A francia nép ellenállása a kormány háborús terveivel szemben A francia kormány, amely egyre inkább aláveti magát az amerikai háborús politikának, emlékiratot tett közzé, amelyben a következő három év folyamán 2000 milliárd frank póthitelt irányoz elő a hadi­kiadásokra, a hadsereg létszámának 15 hadosztállyal való emelésére és francia területeknek idegen had­seregekkel történő megszállására. Emellett a francia kormány egy nyilvánosságra nem hozott jelen­tésében kifejti, hogy a mezőgazda­sági termékek és stratégiai anyagok behozatalának jelenlegi politikáját folytatni fogja, készletgyüjtés cél­jából betiltja a mezőgazdasági ter­mékek kivitelét és ténylegesen be­szünteti a kereskedelmet a népi de­mokráciákkal. E háborús tervek híre mélységes felháborodást váltott ki a fran­cia népből, amely egyre tevéke­nyebben harcol a békéért. A béke és szabadság harcosainak szerve­zete közölte, hogy augusztus 8-áig egyedül Seine megyében 2.526.669 ember írta alá a stockholmi felhí­vást, ami a megye lakosságának több mint 50 százaléka. Titóista kémek és árulók pere u ttomán Népköztársaságban Augusztus első napjaiban folyt le Bukarestben a fasiszta Tito­klikk szolgálatában állott 12 kém és áruló pere. A vádlottak és a tanuk vallomá­sából kiderül, hogy a belgrádi fa­siszta banda a kémkedést és kár­tevést Romániában már 1944-ben kezdte megszervezni, közvetlenül az országnak a Szovjet Hadsereg által történt felszabadítása után. A titóista ügynökök katonai, politikai és gazdasági jellegű adatokat szál­lítottak a belgrádi fasiszta klikk­nek és az amerikai imperialisták­nak; egész működésük arra irá­nyult, hogy a népi demokratikus rendszert aláássák és a Román Népköztársaságot hadműveleti tá­maszponttá tegvék a Szovjetunió és a népi demokratikus államok ellen. Ahhoz, hogv Romániát az angol­amerikai imperialisták kezére játszhassák, a titóisták első lépés­ként a román Bánát elszakításál és Jugoszláviához csftoi-'s-ít vették tervbe. Ebből a célból 1944 decem­berében Romániába küldték Du­sán Jovanovics kémet, az ÓZNA. — ké="bb az UDB tisztié*, aki azttHn a bukaresti jugoszláv követség tit­kára lett. Fasisz^-t'tóista elemek segítségével a Bánáf szerb lakos­sásra közt nac'onalista-soviniszta a"itác ;ót f oitettek ki a PínítnaV Jugoszláviához csatolása érdekében. A vádlottak azt vallották, hogy a kémszervezet minden szála a bukaresti jugoszláv követségtől in­dult ki és, hogy a követség munka­társai, — névszerint Dusán Jova­novics, Ranko Zetz, Dobrica Bogda­novics, Voja Baldzsics, Rafaj Drago, Petrina Zvanko, Vladimír Kariszics, Draga Belavics, Mira Rafaj. Dusko Ja,nkovics, — diplomáciai helyzetüket kémtevékenvságük lep­lezésére használták fel. Egyesek kö­zülük irányították a kémhálózatot, mások hírszerző üevnőkök voltak, vagv titóista röocédulákat terjesz­tettek, mint például Bosko Lácics és Nikola Medics. 'Valamennyi vádlott elismerte bű­nösségét. Feltárták a híróság előtt a fasiszta Tito-klikknek, az ameri­kai háborús uszítók ez aljas ügy­nökségének gálád céliait, amelve' a demokrácia és a béke ellen irá­nyultak. s feltárták Titóék Gestapo­módszereit is. A bukaresti katonai törvénvszé'­három vádlottat halálra, nvolct életfogytiglani feevházra és kény­szermunkára, egyet pedig három­évi börtönre ítélt. Válaszul a háborús uszítók csel­szövéseire a köztársaság dolgozói megfogadják, hocv fokozzák éber­ségüket és erősítik a harcot a szo­cializmus építéséért és a béke vé­delmében.

Next

/
Thumbnails
Contents