Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-11 / 183. szám, péntek

5 h 195P augusztus 11 Földművesek ^lentései a köztársasági elnöknek a fiékearatás HafelezéserőS és a beszolgáltatási kötelezettségen tel es téséröi UJSZ0 Brno és vidéke járásában befejeznék a békeakarást és teljesítették a gabonabeszolgáltatási kötelezettséget. Erről a köztársasági elnöknek a következő táviratban számolnak be: „Tisztelt elnök úr, örömteli érzéssel jelentjük Önnek, hogy a CsKP járási bizottsága, a járási Nemzeti Bizottság közös erőfeszítésével és a földművesek öntudatos munkavállalásával járásunkban augusztus 7-én megvalósítottuk a gabonafelvásárlást 100 százalékon felül. Mint a háború által legjobban sújtott morvaországi járások egyike, ezt a feladatot nemcsak mint a nemzet ellátásáért folytatott harcot, hanem mint a világbékéért vívott harcot értelmeztük. A CsKP központi bizottsága és a Brno vidéke járási Nemzeti Bizottsága." elet-Szlovákia sem akar lemaradni A kassai kerületben a felvásárlásban az első helyen állnak a terebesi. moldavai és szecsői járások. A mult héten a vándorzászló birtokosa Eperjes lett. A terebesi ' járásban Szirnek község áll az első helyen, ahol augusztus 8-ig a földművesek beszolgáltatási kötelezettségüknek 125 százalékban tettek eleget. Ügy látszik, hogy a királyhelmeci járás, amely az idei aratásban példásan megállta helyét, a gabonafelvásárlásban valahogy lemaradt. Fontos tehát, hogy az elvtársak itt is jobban megszervezzék a felvásárlást más kerületek példája szerint. Az eperjesi kerület vándorzászlaiát immár másodszor kapta meg a rnichalovcei járás. Eddig itt a beszolgáltatást 58 százalékra teljesítették. A földművesek elhatározták, hogy egykönnyen nem engedik át más járásnak a vándorzászlót A Párt szervezetei ós a Földműves. Raktárszövetség alkalmazottai vállalták, hogy augusztus 12-ig 100 százalékra teljesítik a felvásárlást. Ezenkívül vállalták, hogy a felvásárlás befejeztével brigádot szerveznek, amely segítségére megy a gabonafelvásárlásban elmaradt szobránci járásnak. A szobfánci járásban a cséplőgéphiány hátráltatja a cséplést. Ezt a hiányt más kerületekből kell pótolni. Ellenkező esetben a cséplés augusztus 25-ig'"tart. Azért itt is vannak példás községek, mint például Vojtatina, ahol a földművesek 100 százalékra eleget tettek beszolgáltatási kötelezettségüknek. Hogyan lett Tomasovce község az első a rimaszombati járásban Tomasovce az első község a rimaszombati járásban, ahol a földművesek vasárnap teljesítették a beszolgáltatási tervet. Meg kell jegyezni, hogy legtöbb földműves 110 százalékos eredményt ért el. Erre a napra teljesítették a tojásbeszolgáltatási kötelezettséget is és pedig az egész évi előírást. Az utolsó beszolgáltatást ünnepélyesen akarták megtartani, ezért vendégeket is hívtak, akik látták a magyar dolgozók forró szeretetét a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság iránt. — Szeretjük a szabadságot, a békét és a haladást. Mindezt a Klement Gottwald által vezetett Csehszlovák Köztársaság biztosítja számunkra, ezért szívesen teljesítjük az állam és a dolgozó nép iránti kötelességünket, — mondotta Nyemec Ferdinánd, a tomasovcei helyi Nemzeti Bizottság elnöke a község nevében. A beszélgetések folyamán a földművesek — a magyar dolgozók — kifejezték, hogy mennyire várták a Horthy-iga alóli felszabadulást. A Földműves Raktárszövetkezet népi viseletbe öltözött csoportja szeretettel jött ide magyar nemzetiségű dolgozókhoz, hogy az ünnepélyt szórakoztató kultúrprogrammal tarkítsa. Az ünnepély a tomasövcei iskoláslányok tanulságos számaival kezdődött. Ki kell emelni azt a tényt, hogy a tomasovcei földművesek azért teljesíthették feladatukat, mert július 16-án az egész község dolgozói megállapodtak a közös munkában és az egész rimaszombati járás községeit aratási cséplési és beszolgáltatási - versenyre hívták fel. Tomasovce község győzött. Ez a győzelem arra ösztönzi őket, hogy EFSz-t alakítsanak és a mezőgazdasági termelést a jövőben a legmesszebbmenő közös terv alapján, a munkaerők racionális kihasználásával hajtsák végre, a gépek és más mezőgazdasági segédeszközök helyes felhasználásával. A másik tényező, amely lehetővé tette a verseny megnyerését, a munka. Tóth Béla szakértő géplakatos, becsületes és jó szocialista munkás, Tomasnvcén már húsz éve csépel a községben ugyanazzal a cséplőgéppel. Idén naponta 160 q terményt csépelt ki. Cséplőgépe példásan működik, kora reggeltől késő estig minden zavar és idővesztesség nélkül, mert mint Tóth elvtárs mondta, a lelkiismeretes ember együtt él a géppel és mindent idejében megad a gépnek, amire szüksArrc van. Tóth Bóia élmunkás-gépész. Példaként állítjuk őt nemcsak a rimaszombati járás, hanem Szlovákia valamennyi gépészének Sajnos sok munkásról, aki a gép mellett dolgozik. nem mondhatunk ilyen jó véleményt, mert még előfordul, hogy némelyiknek rossz a viszonya a gépekhez és ez a viszony károsan befolyásolja a tervek példás teljesítését. A tomasovcei beszolgálta'ási ünnepélyen Szlovencsák István elvtárs, a Járási Nemzeti Bizottság előljáró|a mondott ünnepi beszédet. Magvarul szólt az ünneplőkhöz, hoey ezzel is bebi/onvítsa, hogv népi demokratikus hivatalainkban elvtársak dolgoznak, munkások és népbarátok, akik az embert tettei, munkája és a közért hozott áldozata szerint értékelik. Szlovencsák elvtárs nagyon meggyőzően mutatott rá azokra a hiányokra, amelyeket még ki kell küszöbölnünk, hogy mentesítsük mezőgazdasági munkásságunkat a robottól. Fel kell emelni a földművest! Meg kell könynyíteni és rövidíteni munkáját és javítani kell lakás, kulturális és szociális viszonyait. Az SzKP járási bizottsága nevében Veres János elvtárs, a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetsége nevében Hegedűs Zoltán, a Földműves Raktárszövetkezet nevében Galdik János mondott beszédet. A koszorút Povala elnök elvtárs köszönte meg. A beszédek ytán népmulatság következelt, melyen részt vettek a Földműves Raktárszövetkezet összes dolgozói, akik vasárnap a felvásárolt terményt szállították át a főraktárba "és segédkeztek a felvásárlásnál is. Az a tény, hogy a Földműves Raktárszövefkezet elnöke és hivatalnokai is minden téren a földművesek segítségére siettek, segítettek a zsákok hordásánál stb., nagyon kedvezően hatott a munkavasárnap hangulatára és kifejezte az összes dolgozók szövetségét. egymás jránti barátságát és szeretetét s megtestesítette a vidék és város dolgozóinak szövetségét. A hivatalnokok munka után. barátságos szórakozás közt szaktanácsokkal lálták el a földműveseket . így például Krizska Györrrv. Matei András és mások sok gyakorlat' kérdést vitattak meg a földművesekkel. Magyarország dolgozói is az új, szilárd normák megdöntéséért harcolnak A „Koreai műszak" sikerei (—

p—) A szocializmust lelkesen építő baráti Magyarország dolgozói a Párt irányításával lendületteljes alkotómunkával törnek előre azon az úton, melyen Rákosi elvtárs vezeti őket, a lenini-sztálini úton a szocializmus felé. A Magyar Dolgozók Pártjának központi vezetősége legutóbbi határozatában a magyar népgazdaság fejlesztésének legközelebbi feladataival foglalkozott s az újabb feladatok kijelölésével lehetővé tette, hogy népgazdaságukat ipég jobban felvirágoztathassák. „A szocializmus építése, a béke védelme, ko moly erőfeszítéseket, áldozatot, készséget, harcedzettséget, fegyelmet követel. Fel kell vetni, hogy a kommunistáknak elől kell járniok a termelésben. a fegyelemben, az áldozatkészségben, a harcban, a nehézségek és az osztályellenség ellen" — mondja a határozat. A szakszervezetek Országos Tanácsa a§ elmúlt héten tartott harmadik tanácsülésén hozott határozatába foglalta, hogy „mindent megteszünk, hogy szakszervezeteink a Párt hűséges segítői legyenek a szocialista Magyarország minél gyorsabb felépítésében". A magyar dolgozók, a párttagok és pártonkívüliek, a párt- és szakszervezetek erőteljes mozgósítása révén küszöbölik ki azokat a hiányosságokat, fogyatékosságokat, melyekre a Párt központi vezetősége mutatott rá legutóbbi határozatában. TŰLTELJESfTMÉNYEK AZ IPARBAN A magyar népgazdaság a felszabadulás után órási fejlődésen ment keresztül. A magasabbrendű tervszerű szocialista munka hatása következtében az iparban, mezőgazdaságban erősen érvényesülnek az új munkamódszerek, — megindították a sztahanovista mozgalmat, melynek segítségével a sztahanovisták új munkamódszereik alkalmazásával egészen forradalmasították a termelést. A magyarországi Tervhivatal az elmúlt héten épp az alapbéremelés és a normarendezés végrehajtása közben hozta nyilvánosságra a második negyedévi jelentését, mely a magyar dolgozók újabb győzelmét hirdeti. ,,Az egész ipar 34.3%-kaI termel többet, mint tavaly ugyanebben az időben, azon belül a nehézipar 39.6%-kal emelte termelését. Az áprilistól júniusig előirányzott felemelt tervet az egész ipar 105.4%-ra, ezen belül a nehézipar 106.8%-ra teljesítette." A magyar népgazdaság „fejlődésének általános pozitív képén belül azonban komoly hibák és hiányosságok mutatkoznak" — és éppen ezek kiküszöbölésére mutatott rá a Párt Központi Vezetőségének határozata, A termelési tervet majd minden iparágban túlteljesítik, de egyes üzemekben a tervezésben bizonytalanságok, késedelmek figyelhetők meg. A tervfegyelem laza. „Iparunkban — mondja a határozat — a termelékenység lassan és egyenlőtlenül emelkedik, aminek okai: a munkabérek túlságosan gyors növekedése, a normák lazasága, a géppark gyenge kihasználása, új, korszerű gépek gyakori hevertetése, helytelen bérrendszer, felelős személyi vezetés hiánya, illetve gyengesége. A bérek gyorsabban emelkedtek, mint a munka termelékenysége és épp ebfön a pontban sikerült az ellenségnek új frontot nyitni a népi demokrácia ellen: a tömeges bércsalások és normalazítások . frontját." HARC A JOBBOLDALI SZOCIÁLDEMOKRATÁK ELLEN A nagyarányú normalazítás és bércsalás annak tulajdonítható, hogy a „párt-, szakszervezet és az állami szervek jelentékeny részénél hiány zot a kellő éberség és fegyelem". Az ellenség aknamunkája főleg az üze mekben érvényesült, ahol az ottmaradt szociáldemokrata jobboldali ele mek különböző formákban töreked tek megbénítani a termelés lendület telies fejlesztését. Nemcsak, hogy szították a munkaverseny, a népi demokráia ellen. hanem elkövettek minden lehetőt, hogy a normákat la Ä t sák, értéktelenítsék és csalások révén magasabb bérek formájában lopják a

z állam pénzét; egyszóval szükséges termelékenység emelkedé sének biztosításával szemben épp az ellenkezőiét igyekeztek megvalósí tani. „Egves pártszervezetekben op portunista passzivitás érvényesült az osztályellenség támadásával szem ben, mér pedig az a helytélen poli tikai beállítottság, hogy a szocializ must erőfeszítések és áldozatok nél kül lehet építeni." A Párt felvilágosító és tanító sza vai után az ipari dolgozók nagy harcot indítottak a rendbontó szabotáló jobboldali szociáldemokra ta elemek ellen és az öntudatos dolgozók a maguk munkahelyén soro zatosan leplezték le ezeket az áru lókat. EMELIK AZ ALAPBÉREKET ÉS RENDEZIK A NORMÁKAT A bérekben nagy aránytalanságok mutatkoztak eddig. A helytelen bérrendszer és a normák elavultsága nemcsak hogy akadályozta a munkaverseny magasabb fokainak fej lesztését, a technikai felszerelés tel jes kihasználását, — mert tudvale vő, hogy a dolgozók túlnyomó ré szénéi a százalékok magasra szök kennek, a bérek em elited tek, úgy, hogy nem is törekedtek már teljesítményük emelésére, amit pedig kissé nagyobb szorgalommal és az új, korszerű termelőeszközök bevetésével még fokozhatták volna, — hanení még akadályozta a szakmailag képzett munkások magasabb szakképzettségének elnyerését is. Mint Sztálin elvtárs mondotta, a kommunisták számára a nehézségek arra valók, hogy legyőzzék őket, ezt szem előtt tartva, a magyar dolgozók a hibák kiküszöböléséhez lát tak. A háborúra uszító és rendbontó osztályellenség elleni harc fokozatos kiélezése mellett a bérek és normák rendezése vált szükségessé A füleki Drevoindustria éimunkásafról A kétéves terv utat mutatott a szocializmus felé, de csak 1949be

n az ötéves térv első évében indult meg igazán az élmunkásmozgalom. Üzemünkben kezdet, ben csak negyvenen voltunk beszervezve a munkaversenybe, közülünk 17 volt élmunkás. A negyedéves versenyek nagy sikert hoztak. Meg is kaptuk érte a jutalmat, mert hat motorkerékpárt osztottak ki az élmunkások között. Én egy másik fiatal élmunkdstársammal külföldi rekreációt kaptam futaimul. A Fekete-tenger partján, Várnába, Bulgáriába küldött üzemünk, hogy megismerkedjünk a bolgár elvtársakkal és kicserélhessük velük tapasztalatainkat_ Ki hitte volna valaha, hogy proletárok, mint nyaraló vendégek eljussanak a Fekete-tenger mellé, ahpl azelőtt csak a kizsálcmányoló kapitalisták és földbirtokosok hemzsegtek családjukkal. Sipka Júlia munkástársammal elhatároztuk, hogy igyekezni fogunk üzemünkben minél több élmunkást nevelni., hogy elérhessük. hogy minden munkás élvezhesse a régi rend idején számukra elérhetetlen üdülést. 1950-ben, az ötéves terv másoMk évében, már az első két negyedévben több, mint 300 munkás vett részt a szocialista munkaversenyben. Ügy látszik társaink is megértették, hogy csak úgy haladhatunk a virágzó hasát biztosító szocializmus felé, ha mindannyian bekapcsolódunk a magasabb termelésért folyó versenybe. A füleki Drevoindustriában ma már a munkásság 100%-ban vesz részt a munkaversenyben. Megkaptuk az élmunkáskönyvet és munkánkat a hetenkénti munkaértekezleten is méltatják. Az értekezleten a munkásokon kívül a mesterek és műszaki dolgozók is résztvesznek, míg az üzemi tanács minden hétfőn megtart

0 tt ülésén az üzem valamennyi funkcionáriusa megjelenik, hogy öszszeállítsák az új hét munkatervét. Utóbbi időben főleg a normaszilárdítás kérdésével foglalkozunk, mert, mint lelkiismeretes dolgozók mi is rájöttünk, hogy csakis a megfelelő szilárd n°rma mellett lehet n gépek és a munkaerők teljes kihasználásával termelni. Az a célunk, hogy jobb $s olcsóbb munkát végezzünk es minél szorgalmasabban végezzük feladatunkat, annál nagyobb lesz teljesítményünk és ezzel párhuzamosan keresetünk. Soha még a füleki Drevoindustriában nem volt nagyobb kereseti lehetősége a munkásoknak, mint ma, annak ellenére, hogy túlórázni csak rendkívüli esetben szoktak. A kapitalista időkben 12. sőt. Hí órát kellett egy munkásnak dolgoznia, hogy annyit megkeressen, mint ma 8 órai munkával. Nyolc órai munkaidőnket azonban alaposan ki kell használni, tanulnunk kell a szovjet sztahanoiÁstáktól. Csak így végezhetjük el hiánytalanul ötíves tervünket, csak így biztosíthatjuk jó életünket és csak így járulhatunk hozzá a béketábor megerősítéséhez. Ma a világ dolgozói közösen harcolnak egy közös célért: hogy megszűnjék a kapitalista kizsákmányolás és az imperialista uralom. Nagy felszabadítónkra, a Szovjetunióra támaszkodva síkra száUunk a szabad Koreáért, hogy ott is m'nt minden szocia'ista Országban a dolgozó nép élvezhesse építőmunkája eredményét. Marcsek Sándor, Drevo'ndustria n. v.. Fülek. Az alapbérek emelésére és a normák rendezésére a minisztertanács rendeletet adott ki, melynek végrehajtásához mór nozzá is kezdtek. Ml AZ ALAPBÉREMELÉS ÉS A NORMARENDEZÉS CÉLJA? A népi demokráciák átmenetet jelentenek a. szocalizmus felé és enneK megvalósulását a népgazdaságnak valóban szocialista alapokra való fektetésével érhetjük el a leggyorsabban. A Szovjetúnió győzelmes munkásosztálya mutatja számunkra a helyes utat s az ő példájukat követve harcos lendülettel kell törekedni arra, hogy nemcsak a termelésben, a beruházásokban, hanem a munkabéralap rendezésében is tervszerűen járjunk el. „A munka termelékenysége növekedésének üteme meg kell* hogy előzze a munkabér emelkedésének ütemét, vagyis a munkabérrendszernek olyannak kell lennie, iK>gy a szocializmus végső győzelme szempontjából a legfontosabbra, — a munka termelékenységének emelésére ösztönözzön." A dolgozók építökezdeménvezését effogva. ki kell aknáznunk azokat a lehetőségeket, melyek által ugyanazon idő alatt ugyanolyan erőkifejtéssel többet, jobbat termelhetünk. Természetesen ezt a munksság újítási és észszerüsítési javaslatainak valóraváltásával is elősegíthetjük. A munkabérnex a mennyiségi termelés emelésén kívül a minőségi termelés megjavítására és anyagtakarékosságra is ösztönöznie kell. Lenin elvtárs útmutatását követve, a dolgozókat anyagilag is érdekeltté kell tenni munkájuk eredmenyében. — meg kell találni az egyéni érdek és a társadalmi érdek helyes összeegyeztetését. És csak így valósithatjuk meg a szocializmus egyik fő célkitűzését, hoey mindenki munkájának megfelelően részesedjék a társadalmi össztermékből. A kormányrendelet vérrrehajtásának célja a norma rendezése, mely a tervszerűséget és a haladást szolgálja. Ezenkívül az alapbéremelés célja az. hog-y oly sorrendet teremtsenek a különböző iparágak között, mely a népgazdaság szempontjából fontossági sorrendjüknek megfelel. HOGYAN VÉLEKEDNEK ERRŐL A DOLGOZOK? 1 magyar dolgozók lelkesen fogadták kormányuk új intézkedését megértették a rendelet szükségességét. Boch Mihály, a Pannonia-gyár idős, pártonkívüli dolgozója ezeket mondotta az új, szilárd norma bevezetésekor: „Aki nem tud harcolni, jobban dolgozni a szocializmusért, az nem is érdemli meg a szocializmust." Szöczei Sándor, a MÄVAG Kossuthdíjas sztahanovista kovácsa brigádja nevében kötelezettséget vállalt, hogy az új normát 10 százalékkal túlteljesíti. A Rákosi-müvek sztahanovistái „munkánkkal erősítjük a hős koreai nép harcát" — jelszóval indulnak harcba az új norma megdöntéséért és ennek 20 százalékos túlteljesítésére vállalkoztak. Elekes Ferenc dorogi bányász az új nomának 20—25 százalékos túlteljesítésére kötelezte magát és a szén fejtésében elért jó munkamódszerének átadásával pedig a termelékenységet 10 százalékkal sikerül majd újból növelni. Magyarországon tömeges alapon új kötelezettségek vállalása indult rrjeg, ami igazolja, hogy a dolgozók megértették a normarendezés szükségességét, mellyel nemcsak termelékenységemelést, hanem az életszínvonaluk fokozását is elérik. Az új normák bevezetésekor már az első napon a Hofherr-gyárban dolgozó Hegyaljai Sándor kommunista fémöntőmunkás 114.5%-ra, Mezei Lajos, a Duna-cipőgyár dolgozója 107 %-ra, Székely Mátyás, az Állami Nyomda szedője 115%-ra, a Budafoki Kartonlemez-gyár számos munkása 105—110%-ra teljesítette az új normát. Magyarország dolgozói magukévá tették Pártjuk Központi Vezetőségé, nek legutóbbi határozatát s most a kormány rendeletének teljesítésével ftz új normák túl haladásával s a termelésben a rend biztosításával fejezik ki nagy békeharcos akaratukat. A legjobb dolgozók a sztahanovisták kezdeményezésére a szakszervezetek országos tanácsának harmadik teljes ülésén elhatározták, hogy ezen a héten augusztus 7-töl 12-ig koreai hetet" tartanak, hogy így adjanak méltó választ az imperialisták alias provokációjára. Ez a békemíiszak még jobban fokozta a dolgozók alkotó lendületét, megdöntötték az új normákat s újabb lendületet adtak ezáltal a munkaversenynek