Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-09 / 181. szám, szerda

UJ SZO 1950 augusztus 9 Illést szilárdítjuk a normákat ľ Népgazdaságunk fel- és átépítése, Szlovákia iparosítása nagy feladato­kat ró reánk s ezeknek csak úgy te­hetünk eleget, ha öntudatosan és tett­rekészen teljesítjük Pártunk IX. kongresszusának határozatát, hogy jobb, szervezettebb munkánkkal bát­rabban és gyorsabban haladjunk elő­re a szocializmus felé. Az előrehala­dás legjobb biztosítéka: népgazdasá­gunknak szilárd alapokra való fekte­tése, a tervszerű munka, melynek nemcsak a terv előkészítésében, a be­fektetésekben kell megnyilvánulnia, hanem ehhez szervesen hozzátatozik a normák tervszerű rendezése is. Azt jelenti ez, hogy a termelésben ott, ahol eddig még nem voltak normák, vagy pedig ott, ahol a dolgozóinknál örvendetesen megnyilvánuló teljesít- . ménynövekedéssel és a jobb munka- S módszerek alkalmazásával az eddigi normák meglazultak, szilárd normá­kat vezetünk be, amelyek nemcsak a termelékenység nagyarányú emel­kedését, hanem dolgozóink életszín­vonalának növekedését, a nagyobb keresetet teszik lehetővé. Csak a helyesen megállapított nor­mákkal biztosíthatjuk az igazságos bérezést és csak ezek alapján fejlőd­het egészségesen népgazdaságunk. Ennek egyik főelőfeltétele, hogy a munkabér emelkedését állandóan meg kell előznie a munkatermelékenység növekedésének. Eddig ebben mit tapasztaltunk? Sok helyen be sem voltak vezetve a szilárd normák, másutt pedig a jobb munkamódszerek alkalmazása, új és modern gépek bevetése következtében a szilárd normák lazákká, váltak, s voltak olyan esetek 1$, hogy a dol­gozók helytelenül megállapított nor­mákkal dolgoztak ugyanazon műhe­lyen belül, mint a füleki Kovosmalt zománcozójában Is történt, ahol egyesek szilárd, mások pedig: az em­lített ok miatt laza normákkal dol­goztak. Ez természetesen elégedetlen­séget keltett a dolgozókban. A nor­mák között végre rendet kell már te­remtenünk. S erre éop most nyílik a legjobb alkalom. Az ellentervezés ide­jén, amikor a jövő évi fokozottabb feladatok teljesítésére készülődünk. Eddig a munka termelékenysége a normák lazasága és sokfélesége miatt egyenlőtlenül emelkedett. Szóval nem haladtunk tervszerűen és ez is arra int, hogy minden erőnket a tervfegye­lem betartására kell összpontosíta­nunk. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha rendezzük a normákat és az álla­mi bérkatalógus alapián sikerül olyan munkabérrendszert kiépítenünk, mely a szocalizmus végső győzelme szem­pontjából a lesrfontosabbra. a munka termelékenységének emelésére ösz­tönzi dolgozóinkat. Ennek megvalósítását már elkezd­tük most az ellentervezés sikeres le­bonyolításával, amikor a dolerozók saját maguk is elkezdték azoknak az eddig rejtve maradt termelési le­hetőségeknek, erőtartalékoknak kiak­názását, melyekkel a termelés mene­tét megjavít iák, észszeríísíthetik és a munkások létszámát csökkenthetik. Ezek a dolgozók azt tartiák szem előtt, hoeiy niryanpnnyi idő alatt, ugyanolyan erőkifejtéssel többet, job­bat és gyorsabban termelhessenek. Ezeknek az eddisr kihasználatlanul maradt, a termelést javító és előre­lendítő lehetőségeknek felismerése vi­lá To^á tette dolgozóink előtt, hoerv itr, ed'lioi normík már nem lehetnek életképe-sek, ho<ry veliik nem tudiák már a termelékenvséret emelni, ha­nem osf?k me<*szíIárflításT'kkaI végez­hetnek jobb termelőmunkrt. E~yes dolgozók úsry vélik, hosy a szilárd normák bevezetése kereset­csökkentést fo<r előidézni. Ez, helyte­len feltevés. Célunk az. hofry rendez­zük a normákat és ezáltal szilárdít­suk népgazdaságunkat és lehetővé te­gyi'-k a reánk háruló fokozottabb ter­melni feladatok teljesítését. A szi­lárd normŕk alkalmazásával dolgo­zóinkat semmiben sem károsítjuk meg, hanem épp az ellenkező célt követjük. Ezek az új normák még jobb munkamódszerek alkalmazására és újításokra ösztönöznek s a szilárd normáknak már néhány százalékkal vnló túlteljesítésével dolgozóink e!ő­reláthatólasr mét nagyobb keresethez jutnak, mint amikor jóval túlteljesí­tették a régi, laza normákat. Erre jó jő példával szolgál a Dynamitkában dolgozó Gergely Lajos élmunkás elv­társ, aki most legutóbb 21 százalék­kal szilárdította normá'át és bebizo­nyította, horjy a szilárdítás után na­gyobb keresethez jutott. Azelőtt óránként 14.80 korona volt a bére s most megkeresi a 18 koronát is. A szilárd normák népgazdaságunk eró'teljjes fejlődésének legjobb bizto­síté'-ri. Azt a n'" *'nv dolgozót, akik neta'án ne-*i t-'fln V: teljesíteni a szi­lárd normák alapján a tervet, a ter­melésben élenjáró munkásoknak úgy kell se^íteniök, hogy átadják nekik munkamódszereiket és velük való ál­landó foglakozással vezetik rá őket a teljesítményt növelő új termelési módszerek elsajátítására. Az új normák bevezetésében vi­gyáznunk kell, hogy ebben ne jár­junk el géplesen, hanem az egyéni el­bírálást tartsuk mindig szem előtt, nehogy véletlenül megtörténhessen az, hogy egyes dolgozók teljesítmé­nyének elbírálásánál jogtalanul meg­rövidítsék őket a keresetben. Szóval minden munkadarab normáját külön kell rendezni s most a technikai-gaz­dasági normák bevezetésénél tekin­tetbe kell venni az üzem, a műhely és az egyes munkás sajátos munkavi­szonyait is. Az üzemi, párt- és szak­szervezet tagjainak, az agitáló bizal­miaknak feladata nemcsak az, hogy a dolgozóknak az ellentervezést, a normaszilárdítás jelentőségét megma­gyarázzák, hanem e mellett mozgósí­taniok kell munkatársalkat a túltel­jesítmények elérésére és a munka­verseny kimélyítésére is. A technikai, gazdasági normák be­vezetésével általános termelékenység­emelkedést érünk el, mert így ezek a normák lesznek a termelés legjobb szabályozói és lehetővé tesz.ik, hogy az, üzemekben az összes erő- és anya*rtartalékok teljes kihasználásá­val, takarékossággal, a gépek mun­kájának teljes igénybevételével terv­szerűséget teremtsünk a munka ter­melékenységének fokozásában is. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy a technikai normák nélkül a tervgazda- | sásr lehetetlen. ,.A tecnlkal normák j kellenek azonkívül arra is. honry az 1 elmaradt tömegeket az élenjárók előbbre vigyék. A technikai norma naty szabályozó erő, mely a terme­lésben a munkások széles tömegeit a munkásosztály élenjáró elemei köré csoportosítva szervezi meg." Mindezeknek arra kell ösztönözni a párt- és szakszervezetek tagjait, hogy üzemeikben az agitációs munka napfényre került hibáit és fogyaté­kosságait teljesen kiküszöböljük és C tudatosítaniok kell minden tagjukban azt, hogy a munkahely az osztályharc iííazi csatatere. Fokozniok kell az éberséget, a harcos kommunista szel­lemet, ami a forradalmi munkásosz­tály legfőbb jellemzője. Egyes üze­meinkben, ahol késedelmek tapasz­talhatók az ellentervezésben és el­maradtak a normák szilárdításának akciójában, ott a párt- és a szakszer­vezetekben kell keresni a hibát, mert nem fejtettek ki kellő meggyőzd munkát és nem készültek fel eléggé a rájuk háruló feladatok teljesítésé­re. Konkrét magyarázatok helyett megelég-edtek frázisok hangoztatá­sával. Egyes funkcionáriusok har­cos kiállás helyett meghúzódtak és nem tettek eleget kötelességüknek. Ezek úgy tűnnek fel, mintha félné­nek a rájuk rótt követelmények telje­sítésétől vagy pedig azt is gondol­hatjuk, hogy a „népszerűségük" el­vesztését féltik azon dolgozók előtt, akik még nincsenek teljesen tisztá­ban a szocialista feladatok jelentősé­gével. Ezek az emberek, akik a mun­kásosztály harcos lendületét kívánják így megtörni, a szocializmus legna­gyobb betegségét keltik életre, az opportunizmust, követik azt a poli­tikát, hogy a szocializmust elérhetjük a tömegektől való elszakadással, min­den nehézség leküzdése és áldozatho­zatal nélkül is. Pedig épp az ellenke­zőjét kellene cselekedniük, harcos kiállással, az összes gátló körülmé­nyek teljes letörésével és az osztály­ellenség elleni harc kiélezésével épít­hetjük csak szabadon, teljes erővel a szocializmust. S ennek egyik fő előfeltétele: a normák közötti rend­teremtés, ezek megszilárdítása. Azokban a műhelyekben, ahol a tervteljesítésben s az ellentervezés le­bonyolításában eddig fogyatékossá­gok mutatkoztak, tarsanak röpgyűlé­seket és a munkások bátran szólalja­nak fel és mutassanak rá a termelés hiányosságaira, kérjék a mestereket, hogy jobban, idejében gondoskodja­nak a szerszám- és anyagellátás jő előkészítéséről, ami a teljesítmény­fokozás egyik előrelendítője és töre­kedjenek a műszaki szervezés meg­javítására, mert csak jól szervezett munkával tehetjük lehetővé dolgo­zóinknak, hogy a szilárd normákkal túlteljesítményeket érhessenek el, j emelhessék a termelékenységet, az életszínvonalat s egyúttal a szilárd normák alkalmazásával fellendíthe­tik a szocialista mrnka verseny t Is. A normaszilárdítás célja: a népgazda­ság fejlesztése és sziládítása, a ter­melés megjavítása, vagyis, hogy ele­get tegyünk Pártunk IX. kongresz­Dél-Korea lakói levélben köszönik meg Kim Ir-Szennek felszabadításukat Dél-Korea felszabadított körzetei­nek lakossága továbbra is levelekben köszöni meg a néphadseregnek, a köztársaság kormányának és a ko­reai nép vezérének, Kim Ir-Szennek hogy megmentette Dél Korea népét a liszinmanlsta árulók fasiszta rend­őr uralmától. Az incsoni (Csemulpo) városi gyű­lésen elfogadott levél a következő­ket mondja: Július 4-én Incson — hála az ön által vezetett hős nép­hadseregnek — teljesen felszabadult az amerikai imperialisták és a liszán­manistík áruló uralma alól. Szilár­dan elhatároztuk, hogy nem kímélve erőinket, teljesen megsemmisítjük az ellenséget és minden módon támogat­juk önt és az ön által vezetett nép­hadsereget, a népi demokratikus köz­társaság kormányát, mert biztosítot­ták számunkra a boldogságot és az új életet. Megfogadjuk, hogy támogatjuk az ön felhívását, felkelünk, hogy kiűzzük országunkból a fegy­veres támadókat, az amerikai impe­rialistákat és szolgáikat, a liszinma­nista árulókat. Minden erőnket a haza szabadságáért, egységéért és függetlenségéért vívott harc szol­gálatiba- állítjuk. Megvalósult évszázados álmunk ... A Keng; tartománybeli Farcsan kerület parasztjai a következőket ír­ják Kim Ir Szennek: „Hála a nép­hadseregnek, megvalósult évszázados álmunk — földet kaptunk, örök gazdái lettünk a földnek. Nem ta­l'ílunk szavakat, hogy kifejezzük örömünket. A támadó politikát foly­tató amerikai imperialisták polgár­háborút provokáltak országunkban és hallatlan erőszakot gyakorolnak a koreai népre. Mi, Farcsan kerület lakó- kijelentjük, magasra emeljük a köztársaság zászlaját és az egész néppel együtt az utolsó csepp vérig harcolunk az ellenség teljes megsem­misítéséig, még szorgalmasabban dolgozunk és segítünk a néphadse regnek, hogy még hatalmasabbá vál jon és gyorsan helyrállítjuk az ellen­ség által elpusztított mezőgazdasá­got". Japán tengerészek megtagadták a Koreába induló hajók berakását Tokiói jelentések szerint a saséból kereskedelmi flotta tengerészei és a kikötőmunkások tevékeny harcot folytatnak, mert valamennyi japán hajót katonai célokra mozgósították. A tengerészek táviratot küldtek To­kióba, amelyben kijelentik, megragadják Koreába menő hajók berakását és követelik a szakszervezet vezető­ségének újraválasztását. A hatósá­goknak az a kísérlete, hogy napszá­mosokkal törje le a sztrájkot,csődöt mondott. A napszámosok között is mozgalom indult a hajók berakása ellen és aktív háborúellenes propa­ganda alakult ki. A japán és ameri­kai hatóságok elnyomása ellenére a japán tengerészek és kikötőmunká­sok harca tovább tart. szusa határozatának. (P. B.) Felvonulások Szófiában a Vasutasok Napján A Vasutasok Napja alkalmából a szófiai vasúti szállító munkások ünnepi tfelvonu'Sást tartottak, ame­lyen 150.000 ember vett részt. A fel­vonulás keretében a vasutasok a virágkoszorúk egész sorát helyezték el a „Szeptember 9-téren", a Geor­gi Dimitrov-rnauzóle'umban és Va­szil Kolárov elvtárs sírján. Ruha- és dpőjegy Izraelben Izrael kormánya elhatározta, hogy jegyrendszert vezet be a ruházati cikkekre és lábbelikre. Telaviv la­kossága hatalmas tömeggyűlésen til­takozott a kormiány nyomorpolitiká­ja ellen, amely a tömegek életszín­vonalának süllyesztését jelenti és újabb hasznot hajt a feketepiac üzé­reinek. Ruhát és lábbelit egyébként már több mint :egy hete nem kapni Tel avivban, mert az üzletek zárva van­nak. Brutális rendőrtámadás az Olasz Kommunista Párt római helyiségei ellen Tegnapra virradó éjjel nagy rendőr­egységek egyidőben rohanták meg a Kommunista Párt hét római kerületi tagozatának és római városi központ­jának helyiségét. A rendőrség körül­vette a kerületi szervezetek épületeit, majd „íegyver és robbanóanyag" ke­resésének provokációs ürügyével be­tört a helyiségekbe. A rendőrök van­dál módon szétrombolták a helyisége­ket, okmányokat és különféle sajtó­anyagokat vittek el és 30 embert le­tartóztattak. Róma rendőrfőnökhelyettese, aki ezt a szégyenletes „műveletet" irányítot­ta, kijelentette, hogy a házkutatásra az adott okot, hogy több római \ film­színház előtt, ahol a koreai hábdrúról szóló szovjetelienes amerikai filmhír­adót vetítették, petárdák „robbantak". Az Unita közli, hogy a tusculánói kerületi pártszervezetben, amelynek épülete korábban fasiszta szervezet birtokában volt, befalazva megrozsdá­sodott tölténvtárat találtak. A rend­őrség felhasználta ezt az újabb ürügyet, nagy erőket összpontosított a Párt Róma városi központjának he­lyisége elé és ott is házkutatást tar­tott. A Kommunisa Párt Róma városi titkársága éjszaka összeült és közle­ményt hozott nyilvánosságra, amely­ben leleplezi a rendőrség jogsértő cse­lekményeit. A titkárság javasolja a Párt valamennyi tagjának, magyaráz­zák meg a dolgozóknak és a polgá­roknak az ez éjszaka történt esemé­nyek okait. A demokratikus népi erők széles frontja fejezze ki tiltakozását és ver­jen vissza minden kísérletet, amely a visszatérést szolgálja a fasiszta rend­hez és az imperialista háborút előkészí­tő politikához. Ugyanezen éjszaka ülést tartott a római szakszervezeti titkárság Is. A titkárság elhatározta, hogy összehívja a Róma tartomány üzemei szakszerve­zeti bizottságának aktíváját, hogy megvitassák a demokratikus szabad­ságjogoknak a rendőrség részéről tör­tént megsértése következtében beálló helyzetet. A németek visszautasít ák a fegyvereket Nyugat-Németország újra fel­fegyverzési politikájának keretében az angol-amerikai megszálló hiva­talok elrendelték az úgynevezett munkaszolgálat egységeinek katonai kiképzését és az egységek könnyű fegyverekkel való ellátását. A mun­kaszolgálat számos tagja, akik fő­leg fiatal munkanélkül ekbő] kerül­tek ki, nem volt hajlandó katonai kiképzésnek alávetni magát s nem fogadta ej a könnyű fegyvereket. A németek okulván a hitleri háború tapasztalatain, nem hajlandóak a háborús uszítók vak eszközeivé vál­ni s inkább a munkanélküliséget választják. Az úgynevezett pari rendőrség seraiba való teborzís a kalmá al, amely rendőrség tulajdonképpen a jövő nyugat-német hadsereg magvát képezné, Münchenben az ipari ren­dőrség egységének 450 tagja közül 420 nem volt hajlandó aláírni a kö­telezettséget, amely szerint más helyekre is vezényelhetnék őket. Az amerikai toborzó tisztnek, aki a kö­telezettségek átvevése céljából ér­kezett, tudtára adták, hogy az »ipa­rí rendörség« tagjai Münchenben nem szándérkoznak a nyugati impe­r alistáknak ágyútöltelékül szolgál­ni. A tanítók világkongresszusa Augusztus 6-án. vasárnap a bécsi Ifjúság házában megnyitották a ta­nítók V. v lágkongresszusát a Szov­jetúnió, Franciaország, USA Olasz­ország. Nagy-Británmla, Csehszlová­kia, Románia, Lengyelország Bul­gária, Kína, Mongólia, a Német De­mokrat kus Köztársaság és Ausztria képviselőinek jelenletében. A kongresszust dr. Kraichel pro­fesszor nyitotta meg Ausztria de­mokratikus tanítószövetsége nevé­ben, amely a kongresszus rendező­je. Utána Henri Wall-on (Franciaor­szág) tanár mondott beszédet aki hangsúlyozta a kongresszus föfel­adatát, — a harcot valamennyi or­szág tanítóinak egységéért és a vi­lágbékéért folytatott harcot. A Szakszervezeti Világszövetség nevében František Zupka a ROH el­nöke mondott beszédet, aki rámuta­tott a tanítók nemzetközi szakszer­vezeti egyesületének nagy érdemei­re. Ez az egyesület a tanítók első nemzetközi szakszervezete és mint a pedagógusok intemacionáléjának, különös jelentősége van a háborús uszítók elleni s a békéért folytatott harcban. Az osztrák szervezetek küldöttei­nek üdvözlő beszéde után megvá­lasztották a kongresszus titkársá­gát, élén Paullal, a tanítók nemzeti szakszervezeti egyesületének főtit­kárával, valamint megválasztották a többi kongresszusi bizottságot is. A fökongresszusi nap munkájának befejeztével a küldöttek megtekm­tették Bécset. A kongresszus há­rom napig tartott. A koreai népi hadsereg egységei áttörték az új amerikai védelmi vonalat is A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága augusztus 6-án reggel ki­adott jelentésében közli, hogy a népi hadsereg egységei valamennyi fron­ton folytatták kemény harcaikat az amerikai csapatok ellen. Az amerikai légierő és a hadihajók barbár módon bombázzák és tüzérsé­gi tűzzel lövik a békés városokat és falvakat, iskolákat és kórházakat, kulturális intézményeket és lakóhá­zakat rombolnak szét. Augusztus 5-én egy amerikai ha­dihajó tüzelni próbált a nyugati part mentén fekvő Piakendo (Hakuerei) szigetére. A népi hadsereg parti üte­geinek tüze azonban elűzte a hajót. Augusztus 5-én nyolc amerikai bombavető bombatámadást hajtott végre Nampho (Tinnampo) városa ellen. A néphadsereg légvédelmi tü­zérsége az ellenség három repülőgé­pét lelőtte. Ugyanazon a napon négy amerikai repülőgép támadást inté­zett Hecsju (Kaisziu) városa ellen, de az ellenséges repülőgépeket a lég­védelmi tüzérség tüze még céljuk elérése előtt elűzte. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság népi hadseregének főparancs­noksága jelenti augusztus 6-án este: A népi hadsereg egységei leküzdöt­ték a természetes védelmi vonalon elhelyezkedett amerikai egységek el. lenállását, áttörték a Nakton- (Ra­kuto-Ko) folyó mentén fekvő ame­rikai vonalat és a visszavonuló ellen­ség üldözése közben folytatják elő­nyomulásukat. A keleti partvidéken a népi had­sereg egységei visszaverték az ame­rikai harckocsi- és gyalogsági egysé­gek néhány ellentámadását és to­vább vívják ellenük kemény harcai­kat. A keleti partvidéken a népi had­sereg egységei több mint 40 amerikai katonát ejtettek foglyul. Zsákmány is került kezükbe. München békeharcosai nagygyűlésen lift etetik az intervenciós csapatok kivonását München város békeharcosai nagy­szabású békegyűlésen tettek hitet szombaton a béke megvédése mellett. A békeharcosok egyhangúan elfoga­dott határozatban tiltakoztak a nyugat­német teri'leten folyó angol-amerikai háborús előkészületek ellen és köve­telték Reimann elvtárs mentelmi jogá­nak azonnali visszaállítását. Az amerikai hatóságok utasítására a müncheni rendőrség egy osztaga gumibotokkal támadt a gyűlés részt­vevőire és a rendőrök leakarták tépni I a transzparenseket, amelyek az atom­bomba eltiltását és a koreai amerikai "ntervenciós csapatok kivonását kö­vetelték. A békeharcosok elszántan elhárították a rendőrök provokációit és a gyűlést zavartalanul tovább folytatták. A demokratikus szervezetek képvi­selői felszólították a békeharcosokat, tegyenek meg mindent, hogy az egész lakosságot megnyerjék a békeharc­nak és meghiúsítsák az angol-amerikai imperialisták háborús terveit.

Next

/
Thumbnails
Contents