Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-05 / 178. szám, szombat

1950 augusztus 5 UJSZ0 AfándéhkaC vát fuk munkásainkat Űj igazgatót, munkásigazgatót kapott a fotonéi Tátra bútorgyár nemzeti vállalat. Pócsik István elvtárs két hete dolgozik új funkciójában. Asztalosmester volt azelőtt és már beszélgetésünk ele,én meglátni benne a jó szakembert, a lelki smeretes gazdát. Komolyan, megfontoltan beszél. Tisztában van a felvetett kérdés fontosságával. Kemény munkásöklei előtte fekszenek az asztalon, még inkább súlyt adva a szavaknak, amelyekkel az üzemről, a termelési eredményekről az 1951-évre előkészített ellentervről nyilatkozik. — Nálunk a normákat időméréssel vizsgálják felül az akkordbér elszámolók. Sok esetben maguk a munkások hívták fel figyelmünket az elavult normára, mert maguk is látták, hogy a laza norma csak visszatartja őket. Természetes, hogy a régi normák az újfajta gépek és a gyors anyagelőkészítés mellett nevetségesen lazák lettek. — Az ellentervezés jó megszervezése és politikai alátámasztása céljából minden 10 munkás mellé adunk egy oktatót, aki hetenként felvilágosító gyűlést tart és jelentést tesz munkájáról. — folytatja Pócsik elvtárs. Most éppen üzemi szabadság van. de augusztus 7én újra kezdődik a munka és akkor megállapítjuk az irányszámokat. Eddig a munkásságot csak politikailag készítettük elő, megbeszéltük velük a normaszilárdítás szükségességét. Pócsik elvtárs most észrevehe. tőén kihúzza magát. Ügy ültében is egyenesebb lesz a gerince és büszkébb a fejtartása: — A gépműhely és a kézimunka műhely már előre tett felajánlásokat, a nélkül, hogy ismerné az új irányszámokat, pedig ezek már egyszer szilárdították normájukat, mivel kezdetben csak hozzávetőleges norma volt megállapítva. A politwozóban már nem szilárdíthatnak, mert úgyis elég kemény normával dolgoztak. A gépműhely is túlhaladta az előírt teljesítményt. A gép-, a kézi és enyvező műhelyben, amelyek állandóan túlteljesítenek, versenyszerű munka folyik. Terven kívül a tartalékraktárakat igyekeznek kiépíteni, hogy biztosítsák a lánctermelés menetét. Közben természetesen állandóan emelik a minőségi termelést is. A Tátra bútorgyár termelése három föszakaszra oszlik. Ezek egymással szoros kapcsolatban dolgoznak és a tapasztalatok felhasználásával sikerült elérnök, hogy a pénzügyi tervet nem lépik túl. A termelési, a teljesítmény, az időbeli és a pénzügyi tervnek ugyanis pontos összhangban keli lenniök. — Büszkén mondhatom •— szól emelt hangon Pócsik elvtárs. — hogy a t

e

rvet eddig is mindig legalább 100 százalékra teljesítettük. Valamit azonban utoljára hagytam beszámolómban. Ugyanis egy nagyszerű, új gépműhelyt építünk és általában az egész üzemet átépítjük, hogy mire az üzemi szabadság elteltévei bejönnek munkásaink, már az új gépekkel és tágasabb helyen foghassanak hozzá az új, szilárdabb normák szerinti termeléshez. A .ándéknak szántuk ezt lelkes dolgozóinknak és öntudatos élmunkásainknak, hogy még fokozottabb munkakedv-vei végezzék feladataikat, — M ndezért sokat kellett harcolni, de érdemes volt. mert elértük célunkat. Az 1951-es év ellentervezésében megmutatjuk, hogy az új gépek, a szilárd normák, a reális munkabérek, és dolgozóink munkaakarása az ötéves terv gyorsabb teljesítését, a szocialista termelés diadalát jelentik. P. O. Hogyan folyik az .ellentervezés az apátfalusi Polanában? Tanulság: az üzemi szakszervezet tevékenységének fejlesztésével elősegítjük az ellentervezés sikeres lebonyolítását A most folyó ellentervezés dolgozóink érettségéről tesz tanúságot. A jövő évi fokozott termelési feladatokat csak úgy teljesíthetjük, ha újításokkal módosítjuk a termelést, szervezettebbé tesszük a munkamenetet, felfedjük az erőtartalékokat. Mindenekelőtt azonban a teljesítőképességnek dolgozóinknál örvendetesen tapasztalható növekedése teszi lehetővé, hogy a normák szilárdításával rohamos termelékenységemelést érhessünk el. A termelésben való észszerű és erőteljes részvétel dolgozóink legjobb iskolája a szocializmus építésében. S most az ellentervezcs idején láthatjuk igazán, hogy a népi demokráciában újtípusú dolgozóink ezrei születtek, akik mint a szocializmus építői, a világ békéjének harcos védői a Szovjetúnió oldalán küzdenek tudásuk és erejük latbavetésével a dolgozók millióinak jobb és szabad életéért. Kormányunk intézkedéseivel dolgozóink javát szolgálja. Üj rendelete, mely biztosítja e^ész jövő évben a szilárd normák megtartását, dolgozóink körében nagy örömteli visszhangot keltett. Hallgassuk csak meg, hogy az apátfalusi Poľana n. v. dolgozói erről hogyan vélekednek ? Kii rák Jolán és Szarvas Juci felvetőnők együtt dolgoznak s a tervet 134 százalékra teljesitik. — Most, amikor egész műhelyünk egyszerre kért nermaszilárdítást, ez arra ösztönöz bennünket — mondja Kúrák Jolán élmunkásnő —, hogy még jobban Iparkodjunk a munkában, hogy újból emelhessük termelésünket. — Normaszilárdításunk felajánlás volt egész népünk javára — veszi át a szót Szarvas Juci — és örülünk, hogy a kormány biztosítja számunkra a szilárd normák megtartását egész 1951-ben. Jól tudjuk, hogy normaszilárdítással termelésemelkedést érünk el és meggyorsítjuk a szocializmus felé való haladásunkat és igaz szívvel szolgáljuk a béke ügyét. Az ellentervezés sikeres lefolyása csak annak ió megszervezésétől és minden részletének a dolgozókkal való teljes ismertetésétől függ. S most lássuk csak, hogyan folyt le az ellentervezés a Pc'anában ? A kezdeményezést az üzemi pártszervezet vette a kezébe, mely az ellentervezés egészséges lefolyásának irányítója lett. Műhely-aktívákat hívtak egybe, melyekben először a tízes- húszas-bizalmiak, a műhelytanácsok és bizottságok, a mesterek és vezetők, majd a második aktíván a legkiválóbb dolgozók, élmunkások és újítók is résztvettek. Kiszabták az ellentervezéshez szükséges feladatokat, megtárgyalták a technikai kérdéseket, a normák szilárdításának lehetőségeit. Utána a felvilágosító munkára, majd a mühelygyülésekre került sor, melyeken az elvtársak már kidolgozott tervvel jöttek elő és a dolgozók a maguk értékes hozzászólásaikkal és falaiánlásaikkal járultak hozzá az ellentervezés sikeres lebonyolításához. DE A FONODÁBAN MÁSKÉP ALAKULT KI A HELYZET A fonoda mühelygyölése nem sikerült. Nem volt jól előkészítve s az itt dolgozók teljes meggyőzéséről is megfeledkeztek. A politikai előadás után azonnal a vitát kezdték el anélkül, hogy ismertették volna az új techn kai gazdasági normákat, amiről a dolgozóknak sejtelmük sem volt, hogy milyenek lehetnek Kónya elvtárs ezt a felszólalásában fej is említette: — Ellentervezést csinálni, anélkül. hogy velünk ismertetnék az 1951 évre előkészített normákat, nem íehet! A mühelygyülésen Kazányi Vendel, a fonoda vezetője, aki egyben a termelés igazgatója is, nem volt jelen! Szabadságon volt; Ép ebben a legfontosabb időszakban, amikor az ötéves terv harmadik évére szóló munkatervről tárgyalnak a dolgozók. A szabadság kijár minden dolgozónak, de ebben az esetben, — gondoljuk, — talán későbbre halaszthatta volna a tanoda vezetője! De a mühelygyülés sikertelenségének nem csak Kazányi volt az okozója, hanem a fonoda többi vezető személye és a gyengén működő műhelybizottság is. Nem fejtettek ki elég tevékenységet s nem készítették elő kellően a műhelyükben az ellentervezést. MI EBBŐL A TANULSÁG? Az ellentervezés — mondhatnánk — pártvonalon folyt le, mert eduig az üzemi szakszervezet nem volt eléggé kezdeményező. Az elvtársak magukkal ragadták a szakszervezeti tagságot, az üzemi tanácsot. Az üzemi szakszervezet nem vonta be kellően. felelősségteljesen az elllentervezé3be a műszak kádereket, akiknek a termelés irányításában igen fontos szerepük van. Eza a hiányosságot főként a fonodába észlelhették. A fonodái mühelygyülésen, amikor a politikai felv lágo.s

;tó beszéd után konkrétan kellett volna foglalkozni a normákkal ez elmaradt. Ez pedig a műszaki vezetőknek lett volna a feladatuk, g az is, hogy felszólalásukka.: helyes mederbe tereljék a mühelygyülés menetét és elősegítsék az ellentervezés lefolyását. De mindez az első mühelygyülés alkalmával nem történt meg. Az osztályvezető nem volt jelen s helyette nem vette át más senk

: a szerepét Most az egész szervezési munkát és mühelygyülést újbój meg kell ismételniök. Ez szégyen is rájuk, amikor láthatják hogy a többi műhelyekben milyen sikeresen zajlottak le a műhelygyülések. A munkások kezdeményezését, átfő gn, s hogy ők ebben az irányban a további lépéseket megtehessék, — nem megy máskép minthogy a műszaki vezetők megvilágítják a dolgozók előtt az ellentervezés technikai részét, a narmaszilárdítás jelentőségét és azokat a lehetőségeket, melyekkel még javíthatnák a termelés menetét, , HOGYAN JAVÍTJA AZ ÜZEMI SZAKSZERVEZET TEVÉKENYSÉGÉT ? A üzemi szakszervezetnek a pártszervezet mellett a termelés főmozgató erejének és a dolgozók akciója lendületteljes szervező ének keli lelnie. A polanában, mint láthattuk a szakszervezet nem volt eléggé kezdeményező, amiből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a szakszervezeti tagok és funkcionáriusok, — ha a pártszervezet erőteljes munkát is fejt ki, — nem maradhatnak passz vitásban, hanem épp ellenkezőleg, mint az egyik leghatalmasabb tömegszervezet tagjai a műszaki és mesteri káder teljes bevonásával a pártszervezet oldalán a t

ermelés irányításában az élen kell járniok! Ezt a hiányosságukat az üzemi szakszervezet legutóbbi gyűlésén be is ismerték, s elhatározták, hogy a funkciotiáriusokat iskoláztatni fogják s ezentúl karöltve az üzemi pártszervezettel erőteljesebb tevékenységet fogrnak kifejteni. Minden munkást, műszaki dolgozót, mestert az elvégzett munka szerint jognak értékelni, f s főként az utóbbiaknál nemcsak a termelést irányító munkát veszik figyelembe, hanem a szocialista munka szervezésében és a dolgozók meggyőzésében tanúsított tevékenységükre is fognak ügyelni) — se szerint állapítják meg helyüket az üzemben. S most nézzük meg, hogyan folyik az ellentervezés a többi üzemosztályon? A SZÖVŐDÉBEN A TELJESÍTMÉNYFOKOZÁSOKRA VÁLLALKOZTAK A festődében, a kikészítöben s az előkészítőben s most a szövődében is a szocialista munkaversenyben 100 százalékos szervezettséget értek el. Az ellentervezés jól folyt le. A szövők már az országos sz lárd normák szerint dolgoznak. Ezért normaszilárdításokra nem vállalkoztak, hanem teljesítmény fokozásra kötelezték magukat Spišiak Júlia pl. az országos normát 132%-ra teljesíti s most 1951 évre ennek 135%-ra való felemelésére kötelezte magát. Már a szövödékben is sokkal gazdaságosabban szervezik meg a munkamenetet. Edd'g a gépekkel állandóan különféle munkákat végeztettek s ez a termelés változtatás sokszor a termelékenység emelkedésének a gátolója volt. Jövőre már specializálják a termelést, egy gépen csak egy munkát fognak végezni ezáltal csökkentik a gyártási költséget, gyorsítják a termelést, vagyis rohamosan sikerül ma;d emelni a termelékenységet. KOVÁCS BÉLA AZ ÜJTIPUSÜ MESTER Kovács Béla a szövődében dolgoz k, a Röscher-féle gépek fiatal mestere. — Amilyen a mester, úgy gondolkodnak a szövőnők, a munkások is —- mondja Kovács Béla elvtárs, — Ha látják, hogy a mester elhúzód k a dolgoktól, akkor a munkás is kevesebbet törődik a szükséges teendőkkel Nekünk mestereknek közösen kell dolgoznunk a munkásokkal, velük kell megtárgyalnunk és megvitatnunk a termelés kérdése t s ezt a szocialista feladatot ép most az ellentervezéskor tudtuk a legjobban alkalmazni. — A mai nemzetgazdaság vezetése a munkásosztály nagy feladata, — folytatja ezután Kovács elvtárs. — éppen ezért nekünk munkásoknak saját munkahelyükön kell hozzájárulnunk ahhoz, hogy megteremtsük az erős gazdaság, alapokat, amelyek idővel sokkal magasabb termelékenységet mutatnak ki, mint amilyent kimutatott és amilyent ma is kumutat a kapital sta gazdasági rendszer. Minékünk munkásoknak, akik szeretjük a békét és elvetjük a háborút saját két kezünkkel és eszünkkel a munkahelyünkön kell hozzájárulnunk a béke megvédéséhez. így beszél az új, szocialista típusú mester, aki jó eredményes tevékenységével hezzá is járult műhelyében az ellentervezés jó keresztülviteléhez. A KIVARRÓ DOLGOZÓI KÉT SZÁZALÉKKAL SZILÁRDlTOTTÁK NORMÁIKAT A kivarró CsISz szervezetének vezetője ezeket mondja: — Az egész műhely dolgozói most az ellentervezéskor két százalékkal szilárdítottuk normáinkat. De mi, ifjúmunkásnők, ha a szövődétől több anyagot kapnánk 5% kai is tudnók a normát sz lárdítani! Ez a néhány szó is a legjobb bizonyítéka annak, hogy dolgozóink valóban megértették és fontolóra vették az új kormányrendeletet s elkövetnek minden lehetőt, hogy a normák szilárdításával emeljék a termelékenységet Itt is a jó politika felvilágosító munkának köszönhető, hogy a kivarró élmunkásmühellyé válhatott. Az ellentervezéssel kapcsolatban kiküszöbölték a termelésükben mutatkozó szük keresztmetszetet. Üj munkamódszer alapján fognak dolgozni. Eddig egy darabon két nő dolgozott, ezentúl csak egy fog s így lehetővé teszik a nagyobb, érdem szerinti kereset elérését s egyúttal ezzel ki s mélyítik a termelékenységet növelő munkaversenyt. Eddig egységes bér szerint dolgoztak, ami nem volt igazságos, t i. ha az árú erősen vagy kevésbbé volt hibás ezt a bérelszámolásnál nem vették figyelembe s a munkásnők a h bás darabot rendszerint félretették s a jobb ki varrásába kezdtek. Hogy ezt elkerüljék a jövőben minden árúdarabot előbb felülvizsgálnak s megállapítják a minőséget. A hibás árú Kivarrásáér

t többet fognak fizetni de egyúttal a h bás terméket gyártó szövőnő keresetéből ezért le is vonnak — s ezzel az intézkedéssé] is hathatósan hozzájárulnál! a minőségi termelés emelkedéséhez. A kivarró példáján felbuzdulva a felvetők s kollektív alapon, mindnyájan két százalékos normaszilárdítást kértek és kötelezték magukat, hogy a hulladék csökkentésével a minőségi termelés fokozására fognak törekedni. A KIKÉSZÍTŐ 21% KAL CSÖKKENTI A TERMELÉSI KÖLTSÉGET A kikészítő műhely gyűlésén felvetették a kérdést hogy a munkaerő — tartalékok felfedésével nem tudnák-e feladataikat kevesebb létszámmai is elvégezni? Dehogy nem! Munkacsoportokban dolgoznak s tt alkalom nyílik arra, hogy az egyik dolgozó átvegye munkatársának feladatkörét. Előreláthatólag ezen az alapon, tizenkét munkaerőt tudnak majd felszabadítani. De ez csali a hét vége felé fog megválni. S ezenkívül nagy anyagtakarékoskodással, olaj, mc-só- valkoló és vegyszerek megtakarításával (hozzáértve a felszabadított munkaerők által olcsóbbá tett termelést is) — 21%-kai fogják 1951-ben a termelési költségeket csökkenteni. HOGYAN HARCOLNAK A MINŐSÉGI TERMELÉS EMELKEDÉSÉÉRT ? Az ellentervezés dolgozó nk hatalmas megmozdulását bizonyítja, melynek egyik főcélja hogy minden akadályt leküzdve fokozatosan növelhessük a termelékenységet. De vigyázni kell arra, hogy az emelkedő termelékenység a minőség rovására ne menjen. A Polanában ezért kiadták a jelszót, hogy — a munkás a mesterrel együtt felelős a hibákért! A dolgozók kikuttatják a hibát a selejtet előidéző okokat. A mesterek és a műszakiak pedig védnökségeket vállalnak a munkások felett hogy így segíthessék, támogassák őket s hogy velük együtt kűzdhessenek közös céljukért, a nagyobb termelékenység eléréséért. A FESTŐDÉBEN HÉT MUNKAERŐT SZABADÍTOTTAK FEL ÉS KIKÜSZÖBÖLIK TELJESEN A TÚLÓRÁZÁST A festöde mühelygyülése is jól sikerült. Itt a munkasok maguk jöttek rá, a termelékenység emelésének lehetőségére. A gépek kapacitását nem fokozhatják mert a festés az időhöz van kötve, de mint a mühelygyülésen Telek elvtárs rámutatott, csökkenthetik a műhelyben dolgozók létszámát. így legalabb hét munkaerőt sikerül felszabadítanick, amivel hathatósan leszállítják a termelési költséget. Náluk edd g az volt szokásban, hogy egy hétre előre készítik e!ö a festésre kerülő anyagot, mindez túlórában történt Most kötelezték magukat hogy a túlórázást teljesen kiküszöbölik s a munka menetének jobb megszervezésével lehetővé teszik, hogy ezt az előkészítő munkát a napi munkaidő alatt végezzék el. Egyúttal a külön darabok festését fokozottabb figyelemmel fogják végezn-, hogy ezáltal is emelhessék a minőségi termelést. & Az ellentervezés a munkások terve s ép most bizonyítják be dolgozóink a legjobban, hogy valóban jó gazdálkodók-e a maguk munkahelyén, s hogy helyt tudnak-e áUni a termelés irányításában. A mionkások hozzászólásai és önkéntes felajánlásai az ellentervezés Legértékesebb része, mert a dolgozók maguk tudják legjobban, hogy menny t, mit és hogyan végezhetnek. A munkások kezdeményezését csak fel keu tudni fogni. S ebben nagy szerepe van az üzemi szakszervezetnek is. Ahol a szákszervezet gyengén működik, nem tudja tagjait, főleg a pártonkívülieket mozgosítani a. cél érdekében, Ott hanyatlás mutatkoz k. Mint írtuk, ez történt a Poiana fonoda-műhelyében. Ebben az üzemi szakszervezet is hibás. mert nem gyakorolt erőteljes befolyást a fonoda vezetőire és nem ellenőrizte tevékenységüket. A felelősség túlnyomó részt azonban a fonoda vezetőire hárul, akik jól tudták, hogy mi a kötelességük, mert hiszen résztvettek a műhely ek-aktiváin is, ahoi csupán erről volt szó, s mégsem cselekedtek ebben az értelemben, nem tették meg a kellő előkészületeket mint a többiek, hogy eredményesen bonyolíthassák le az elelntervezést műhelyükben. Az üzemi szakszervezet hibájának kiküszöböléséhez már hozzá is látott s okulva a tapasztalatokon a jövőben a pártszervezettel együtt szilárdan fogja kezébe

n tartani a termelés és akciók irányítását. De munkánkban sohasem, szabad megfeledkeznünk — az éberségről! Az ellenség nemcsak kívülről leselkedik reánk, hanem felbujtókat talál sorainkban is, akik, mint a dolgozók ellenségei elkövetnek m'ndent, hogy gátolják építő törekvéseink megvalósítását. Ezért óvatosaknak és figyelmeseknek keli lennünk és rántsuk le a leplet ezekről a suttogókrról, akik az ellen tervezés, a normaszilárdítás stb. ellen vannak és zárjuk ki őket haladéktalanul sorainkból, mert nem tűrhetünk magunk között, olyan egyéneket, ak k a béke ellenségei s viszályt akarnak szítani dolgozóink kőzött, akik örömmel és tettrekészen bizonyítják be most az ellentervezés idején is történelmi jelentőségű építöakardsukat. Petröci Bálint.