Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-30 / 199. szám, szerda

m m i. ^pr ^ 1950 crugusztus 30 yjsiö Az alapszervezetek feladatai a párttagok és jelöltek felülvizsgálása alkalmával Az összes tagoknak és a jelöltek­nek pártkönyvcserével összekötött felülvizsgálása nagy követeléseket támaszt összes aiapszervezeteinkkel szemben. Hogy ezt a feladatot meg­oldhassák, jól fel keli készüln ÖK. Ez annyit jelent, hogy: 1. A Központi Bizottság elnöksé­gének a »pártkönyvcseréről és a tagság felülvizsgálásáról* szóló ha­tározatával az összes tagokat és je­lölteket ismertessék meg. Igy meg­értik majd. mit jelent a felülvizsgá­lás minden tag, minden szervezet és az egész Párt életében. 2. Jól osszuk meg a munkát és pontosan határozzuk meg a határ­időt, hogy a felülvizsgálással össze­kötött összes feladatokat időben vé­gezhessük el. 3. Törődjünk azzal, hogy a felül­vizsgálás alkalmából vállalt kötele­zettségeket következetesen teljesít­sék és a pártkönyvecskék kiadásá­nál ezek teljesítését jelentsék. A jól előkészített és helyesen meg­valósított felülvizsgálás segítségére van az alapszervezetnek abban, hogy az eddiginél Jobban teljesítse minden feladatát, tehát nem a többi munka kárára, hanem éppen ellen­kezőleg kell végrehajtani. A felül­vizsgálásnál értékelni kell az egész szervezet munkáját, de minden tag és jelölt munkáját is Mutassunk rá a jó tapasztalatokra, leplezzük le a hiányokat és azok okait, az eddig fel nem tárt problémákat magya­rázzuk meg mindenütt: az üzemek­ben, a falvakon és városokon is. Mindez segítségünkre lesz abban hogy a munka előrehaladjon, felada­tairtkat győzelmesen teljesíthessük. A felülvizsgálásért a pártszervezetek bizottságai felelősek Az alapszervezetek felülvizsgálás! akciójának következetes és sikeres végrehajtásáért az alapszervezetek bizottságai felelősek. Ezért a bi­zottságok tagjait előre igazoljuk. Ezeknek felülvizsgálása a bizottság ülésén, a járási pártbizottság okta­tójának jelenlétében törtéinik meg. A felülvizsgálásról szóló javaslato­kat terjesszük a legközelebbi tag­gyűlés elé, amely ezekről dönt. A bizottsági ülést, amely dönt a b ­zottság összes tagjainak felülvizs­gálásáról, j61 e;ö kell készíteni. A járási pártbizottsággal való meg­egyezés alapján hívjuk össze. A szervezet elnöke bevezető elő­adásában, önbírálóan értékeli a bi­zottság munkáját és saját munká­ját is. Azután a bizottság minden egyes tagja állást foglal ehhez az értékeléshez. Bemutatja, hogy a bizottság mivel járult hozzá ahhoz, hogy a párttagok és tagjelöltek résztvegyenek a szervezet munkájá­ban, hogy megértsék az alapszerve­zet lényeges feladatainak fontossá­gát. A tagok a bizottság munkáját és saját munkájukat mindenekelőtt aszerint ítélik majd meg, milyen eredményeket értek el a IX. kon­gresszus feladatainak teljesítésében. Helyes a; apo t esu pán a munka eredményei adhatnak Ott, ahol az üzemekben nem teljesítik a tervet, ahol a falu nem teljesíti kötelessé­gét az állammal szemben, ahol a helyi Nemzeti Bizottságok rosszul dolgoznak ahol a kommunisták nem élvezik a nyilvánosság bizal­mát és t szteletét. ott szó sem lehet a szervezet és a bizottság jó mun­kájáról. Az alapszervezetek bizottsági tagjainak felülvizsgálása Ezért a pártbizottság tagjai az üzemi szervezetben részletesen fog­nak tárgyalni arról, hogyan b zto­sítják a terv teljesítését, a szocia­lista munkaverseny fejlesztését és a normák megszilárdítását. Tárgyal­ni fognak arról, hogyan tudták a terv teljesítésének fontosságát poli­tikailag megmagyarázni és hogyan tudták bemutatni a szoc alizmus felépítése látszólag kis vagy nagy feladatainak kapcsolatát a békeharc­cal. Például: a Szovjetúnióba menő szállítások teljesítésénél felvilágo­sítást adnak, hogyan törődtek ezek minél hamarabbi teljesítésével, ho­gyan tudták kifejleszteni a Szovjet­ún ó iránti hálát és barátságunk gondolatát. Ugyanígy azt is hogyan magyarázták meg az SSSR jelentő­ségét a békéért folyó harcban és' hogyan használták fel. a szovjet él­munkások és sztahanovisták sike­res tapasztalatait a termelés jobb megszervezésében. A falusi szervezetek tárgyalni fognak arról, hogyan tudták a Párt tagjainak és jelöltjeinek megma­gyarázni a Párt földműves pol tiká­ját és a szövetkezeti gondolatot, a föld közös megművelésének jelentő­ségét az aratási munkák szervezé­sét és hogyan gondoskodnak a fel­vásárlás sikeres végrehajtásáról. Bemutatják azt is, hogyan készítik elő a közös vetést. A városok helyi szervezetei tárgyalni fognak arról, hogyan segítsék a Nemzeti Bizott­ságokat, hogyan gondoskodnak az iskolák kérdéseiről és mit tesznek az irányban, hogy a párton kívüli szervezetek jól dolgozzanak. Fontos az hogy az egész környék rendsze­resen meggyőződjék a Párt helyes Politikájáról. A bizottság átigazolásakor ennek összes tagja; beszélni fognak arról, hogyan gondoskodnak a szervezet politikai neveléséről, a Pártoktatás Évéről, a tízesbizalmiak és az agit­bzaimiak munkájáról. Értékelik azt is, hogy a pártbizottságnak me­lyik tagja hogyan teljesítette köz­hivatali tisztségét, főleg a Nemzeti Bizottságokban vagy az Üzemi Bi­zottságban, esetleg a nyilvános élet más szakaszán. Megítélik azt, mit tettek a tagsá­gi gyűléseken való részvétel bizto­sítására. annak érdekében, hogy ezek a gyűlések lefolyásukkai érde­kesek legyenek, hogy a határozatok jól elő legyenek készítve, ezeket he­lyesen fogják fel és teljesítsék. Tárgyaim fognak arról, hogyan ok­tatják a tagságot a széles nyilvá­nosság megnyerésére és a Nemzeti Front egyes csoportjaiban a kommu­nisták hogyan vezették rá a dolgo­zókat arra, hogy viselkedésükkel munkájukkai az egész dolgozó nép egységét szilárdítsák Amellett kü­lön ítélik meg\azt, hogyan segítettek az ifjúságnak a CslSz csoportjának jó munkájába. Ebből a szempontból a Bizottság előbb nvnt egészet fogja értékelni saját munkáját, majd később minden egyes tag munkáját külön-külön. Bírálattal és önbírálattai felfedik munkájuk hiányait és elhatározzák, hogyan távolítsák el ezeket és ho­gyan biztosítsák a szervezet jó mun­káját.' Előkészítő munkák a tizescsopor­tokban A Központi Bizottság határozatá­ból látható, hogy a felülvizsgálásá­nál mekkora jelentősége van a tízes­csoportok munkájának. Ezért a szervezet pártbizottsága egy'k tag­ját megbízza a tízescsoportokban való előkészületek elvégzésének fe­lelősségével. A felülvizsgálásnál nagy jelentősége van a, tízesbizalmi munkájának. A tízedfäoport első ülésén a bizottság jelenlévő tag a pontrói-pontra • átveszi a Központi Bizottság elnökségének határozatát és gondoskodk arról is. hogy a tag vagy jelölt a felülvizsgálás jelentő­ségét teljes terjedelmében megértse. A tízescsoport összes tagjainak véle­ménynyilvánítása és az összes kér­dések megoldása után kezdenek hozzá a tagok és jelöltek munkájá­nak értékeléséhez. A Nemzetközi Päčksr vétség IS. kongresszusának eredménye VÁDIRAT AZ IMPERIALISTÁK ELLIN Kétszázmillió dollárral csökkentik a Marshall-hiteiek összegét i. Néhány napja csak, hogy befejező­dött a Nemzetközi Diákszövetség kongresszusa Prágában. Hetvenkét nemzet, íehér, fekete és sárgabőrű fiainak örömteli találkozója volt ez, ahol nemzetközi fórum előtt adtak hangot harcos akaratuknak, hogy bé­két és a " népek függetlenségét akar­ják. A több mint 5 millió tagot szám­!lló szervezetük nevében kimondot­ták, hogy kíméletlen harcot folytatnak az imperialisták ellen, követelik a gyarmati népek szabadságát, küzde­nek a béke megvédéséért és az okta­tás demokratizálásáért. Ezek már nem tervek, de gyors megvalósításra váró feladatok, melyek teljesítéséért nemcsak a diákok milliói, hanem az egész vijig haladó dolgozói is küzde­nek. Ezek a célkitűzések hűen tükrö­zik vissza a szabadságot áhító, a töke igája alatt nyögő népek vágyát is. A Nemzetközi Diákszövetség kon­gresszusa az egész földkerekség tü­körképét tárta elénk. Majdnem min­den nemzet képviseltette magát ezen a kongresszuson. A hősiesen küzdő Ko­rea diákküldöttjei harcos lelkülettel jeléntették ki, hogy győzelmükkel hozzájárulnak a világ békéjének meg­védéséhez. „A béke biztosíthatja egyedül a tudomány előrehaladását!" — mondotta a néger származású ame­rikai Julián Haywood. Békére vágyik az egész világ s ha kell, fegyvert ra­gadunk azok elen, akik a világ népei­nek akarat ellen törnek. A kongresszus utolsó napja vala­mennyi nemzet ünnepnapjáévá vált, amikor a világ diáksága himnuszának eléneklése után szűnni nem akaró ha­tártalan lelkesedéssel, felkiáltásokkal és tapssal tüntettek a békéért és a kongresszusi határozatokba foglalt célkitűzésekért. A világ minden nyel­vén felhangzottak a tüntető szavak: Vive la Paixl Hands off Koreaľ Sztá­lin! — s magasba lendültek a zászlók, csaknem minden kéz a román küldött­ségtől ajándékba kapott fehér selyem­kendőt lengette. Az egész terem úgy hatott, mintha egy mozgó, eleven ten­ger, a béke tengere volna. Minden sorban, haladó amerikaiak, négerek, szíriaiak, olaszok, románok, indusok, kínaiak, brazíliaiak, magyarok, írek, németek Sztálin elvtárs arcképét len­gették, hogy így fejezzék ki szerete­tüket és bizalmukat a világ nagy béke­védője, Sztálin elvtárs iránt. A hideg­vérű skótok is felmelegedtek, akik a kongresszusi tárgyalások folyamán állandóan az imperialista törekvések szószólói voltak. Most ők is vörös diákköpenyeiket lengették. Ez bizo­nyítja, hogy a világ béketábora ma­gához ragadja becsületes, igaz szán­dékával még azokat 1$, akik még az imperialisták hatása alatt állnak. Az ifjúság nemzeközi himnuszát énekeltük. Minden kéz a szomszéd kezét ragadta meg, az összekulcsolt öklök a magasba lendültek s úgy szállt az ének az ajkunkról. Nem ta­gadom, sokunk szeméből könny per­gett ki a meghatottságtól. Ez a dal valóban a népek szolidaritásának leg­hűbb kifejezője volt. A népek egysér ge és ereje duzzadt', feszült az össze­fonódott karokban. A mellettem álló amerikai újságíró hidegvérrel nézte az egészet. Megfogtuk a kezét, én jobb­ról, egy CSÍSZ tag pedig balról és felemeltük karunkat és énekeltük to­vább a dalt. Az amerikai továbbra ts néma maradt. Majd vége lett az ének­lésnek és tapsviharban tört ki az egész terem. Az amerikai meg fehér zseb­kendőjét vette elő és lassan finom mozdulatokkal megtörölte mindkét te­nyerét. A imperialisták nem tudnak a bókéért lelkesedni, kiszáradt már belőlük minden igazi emberi érzés és csak a hatalmukat biztosító háborús tervek tudják őket izgalomba hozni. Azon törik a feiüket, hogyan uralhatnák még továbbra is a gyarmatokat és igázhatnák le az érdekkörükbe tar­tozó nemzeteket. Egyes amerikaiak, angolok, skótok, dánok — az imperialisták ügynökei — felszólalásaikkal hiába próbálták fél­revezetni a kongresszusi kiküldötteket, amikor azt hangoztatták, hogy a diák­ság kérdései közé nem tartozik a po­litika, a béke és a gyarmati népek kérdése. Méltó feleletet kaptak erre valamennyi'' küldöttség tagjaitól, ami­kor határozottan kikeltek ellenük, nyomatékkal hangoztatva, hogy a Nemzetközi Diákszövetség fő célkitű­zései közé a politikai és gazdasági vl­lágkérdések igenis tartoznak, mert csak ezekkel foglalkozva küzdhetnek Halálra ítélt görög szabadságharcosok levele Sztálinhoz Mint az AFP tudósítója közli, Sty­le Br dges köztársaságpárti szenátor bejelentette: a szenátus és a képvi­selőház tagjaibői alakult vegyesbi­zottság úgy döntött, h 0gy 200 mil­lió dollárral csökkenti a folyó évre előirányzott Marschall-hitelek össze­gét. A szenátor hangoztatta, a' bi­zottság azért döntött a Marschail­lvtelek csökkentése mellett, mert az a véleménye hogy a »gazdasági se­gélyezési most egyre inkább csök­kenteni kell, hiszen a nyugateurópai államok »kat 0naj segélyben* része­sülnek. A napokban Sztálin elvtárs nevé­re a következő levél érkezett halálra ítélt görög szabadságharcosok hoz­zátartozóitól, anyáktól, feleségektől, gyermekektől: »Nagy barátunk, forrón szeretett Sztálin! Hozzád fordulunk! Han­glink a fájdalom, a szenvedés hang­ja, sokezer anya és gyermek szívé­ből jön Ugy fordulunk Hozzád mint a nagy és hősies szovjet nép vezetőjé­hez, amely nép szenvedett és áldo­zatokat hozott a világ népeinek sza­badságáért a demokráciáért és a békéért. Fiaink nem bűnösök és nem áru­10K, hős harcosai nemzeti ellenállá­sunknak. Harcos, bátor helytállással leleplezték a világ népei előtt Makronizosz őre nek kegyetlenségét és a fasiszta katona; bíróságok rá­galmait. Olyanok, akik soha sem ijedtek meg a haláltól és szembe­néztek vele. Olyanok, akik messze­hangzóan hirdették meggyőződésü­ket olyanok, akik nem váltják meg életüket árulással megalkuvással. A Szovjetúnió és a Te Segítséged már egyszer megmentette az élet­nek fiainkat, enélk&l már legyilkol­ták volna őket, mint sok más társu­kat.­Bünük az, hogy nem vesztették el az igazságos és becsületes harcba vetett hitüket. Embertelen kínzások­kai, fizikailag meggyötörve, nedves kazamatákha falazták őket ahol a legborzalmasabb halál vár rájuk. Miattuk fordulunk Hózzád. mint gyermekeink harcának eszményéhez, példaképéhez. Kérünk, légy segítsé­günkre. Üzd ki a halált börtönükből. M anyák nem alszunk éjszaka, szen­vedünk és hallgatózunk, nem töri-e meg a csendet valami váralan zaj, mert jói tudjuk hogy ez mit jelent számunkra. Hozzád fordul forró kérésünk a szabadság és a béke nevében, lépj közbe, hogy törvényesen szüntessék meg a halálbüntetéseket. Szűnjön meg az állandó halálfélelem Távo­lítsák el a halál árnyékát Sokezer becsületes görög hazafi feje fölül. Abban a reményben, hogy ismét segítsz rajtunk, forró hálát mon­dunk.* v hazájukban eredményesen népeik fel­szabadításáért és felemelkedéséért. Az imperialisták csak nyomort vit­tek mindenhová, ahová betették Kbu­kat. Náluk állandóan nő a munkanel külifft, a betegek száma, fokozód. K ez elégedetlenség és a népek kultúrájának elnyomásával kívánják uralmukat to­vábbra is fenntartani az igájuk ala't nyögő nemzetek felett. De halljuk csak, mit mondanak a kapitalista országok haladó szellemű fiai. Elszánt harcosok ezek, ak*k bátran szólaltak fel az imperialisták ellen, nem törődve azzal, hogy haza­érkezve e miatt talán börtön vár reá­juk. Biztosak küzdelmükben és tud­ják, hogy győzni fognak. Szavuk vádirat volt az imperialisták ellen. Vádirat a főtárgyalás előtt, ami­kor a világ összes népei Ítélkezni fog­nak az imperialisták felett és véglege­sen megpecsételik halálukat. A korea!, vietnami, maláji, burmai, portoricoi, brazíliai, maláji, burmai, szíriai, spanyol, görög stb. szabadságharcosok, sztráj­kolok már az utolsó ütközet előtt álla­nak, hogy hazájukban is rövidesen megteremthessék a népi demokratikus rendszert. „Nincs messze az a boldog korszak, — mondotta Lenin elvtárs, — amikor az összes burzsoá országok dolgozó tömegei levetik magukról a tőke igá­ját és a szocialista társadalmi beren­dezkedést vezetik be, amely egyedül biztosíthatja a tartós és igazságos bé­két, a kultúrát és a jólétet az össze* dolgozóknak. Chaster Davis, az Egyesült Államok diákkiküldöttje, hűen tükröztette visz­sza hazája életét. — Senki sem bizonyíthatja be job­ban a béke szükségességét, mint épp az amerikai diák, aki a világ reakció főszékhelyén él és tanul. A vezetősze­mélyek, amint azt James Conaut, a harwardí egyetem elnöke is tette, ki­jelentik, hogy az egyetemek feladata a diákoknak a hidegháborúra való elő­készítése, — mondja Chaster Davis — majd így folytatja: — Az amerikai diákok jogai ma a legnagyobb veszélyben vannak. Két célt választhatnak, küzdeni a békéért vagy segíteni az elnyomatás, a fasiz­must, a háborút. Ebben közép'it nincs. Mi, az amerikai haladó de­mokratikus erők, a béke oldalán il­lünk. A mi küldöttségünk követeli, hogy szüntessék be az amerikaiak ko­reai fegyveres közbelépését, követel­jük a koreai lakosok embertelen bom­bázásának beszüntetését is. Majd a sorstársainak, a négereknek küzdelméről szólott, akiknek az ame­rikai demokrácia nem nyújt teljes ta­nulási és érvényesülési lehetőséget, f aztán a hazájában állandóan nagyobb méretet öltő fasizmusról és a haladó- \ szellemű dolgozók bebörtönzéséről be­szélt. Majd megemlítette, hogy egy hónappal az amerikaiaknak a koreai kérdésbe való' fegyveres beavatkozása után náluk már 10 százalékkal, emel­kedtek a szükségleti cikkek árai és 20 százalékkal a munkások adói. Bizo­nyítja ez, hogy az amerikai imperialis­ták nem a maguk tőkéjét áldozzák fél háborús céljaikra, hanem minden ez­zel járó kiadással a dolgozókat terhe­lik meg, akik nem is 1 kívánják ezt a háborút és nem értenek egyet az imperialisták célkitűzéseivel. — Az Egyesült Államokban mind­jobban fokozódik a diákok katonai ne­velése. Ez támadást jelent az akadé­miai szabadság ellen. Ez nem de­mokratikus nevelés. Az ilyen nevelés nem vezethet békéhez és egységhez. Ezzel csak egy harmadik világháborút készíthetnek elő. Majd az egyik kérdésünkre, az Egyesült Államok és a Szovjetúnió kö­zötti viszonyra vonatkozólag a követ­kezőket feleíi: — Véleményem szerint az Egyesült Államok és a SzoTjetúnió közötti bét keviszony megteremtése a béke alap-i biztosítékává válhat. Az Egyesüli 41-\ lamok képviselőinek a szovjet kérvl- ^ -előkkel taláUorníok, tárgyalniok kel­lene és a béke megvédésére egyezsé­get kötniök. Az Egyesűit Államokban, ahol kró­nikus jellegűvé vált a munkanélküli­ség. ahol néhány milliomos Család irá­nyítja és ellenőrzi az egész gazdaság! életet és politikai körökben is telies mértékben érvényesítik akaratukat, ott hiába beszélnek az „igazi demokráciá­ról", mert csak a kiváltságosak, a tő­kések demokráciáját ápolják s a né­pek szabadságát aszerint értelmezik, ahogy az adott helyzet megköveteli. P. B.

Next

/
Thumbnails
Contents