Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-29 / 198. szám, kedd

'Világ proletárjai egyes üljetek! fX -. i 1 A CS EHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 augusztus 29, kedd 2 Kčs III. évfolyam, 198. szám CKetületi piitinap rHanshá Ttijstvic án A Felkelés eszméi békemozgalmunk és országépítésünk hajtóerőivé váltak Bacílek elvtárs, a Megbízottak Testületének elnökének beszéde Már a kora reggeli óráktól Banská Bystricára özön­löttek a dolgozók ezrei a közeli és a távoli környékről, a környező falvakból és városokból A különvonatok minden negyedórában érkeztek hosszú kocsisoraikkal a feldíszített főállomásra és az autóbuszok és a trakto­rok végelláthatatlan sora kígyózott a Banská Bystrica felé vezető fellobogózott országúton. A Felkelés Városába nagy ünnepségre készült a pártnapon, a Szlovák Nemzeti Felkelés hatodik évfor. didójának megünneplésére. Az ünnepi díszbe öltözött emelvényen ott láttuk a Megbízottak Testületének el­nökét és az SzKP Központi Bizottsága képviselőjét K. Bacílek elvtársat és a kerületek képviselőit. Az ut­cákat elárasztotta az emberek hullámzó tömege és ami. kor tíz órakor megindult a díszmenet, az útszélen már hatos—tízes csoportokban álltak sorfalat a vidékről fel­sereglett dolgozók. A díszmenet színpompásan kígyó­zott végig a főutcán, a munkások munkaruhája és a CsISz tagjainak és brigádosainak zubbonya hatalmas fol. tokban vált el a földművesek, a gyönyörű nemzeti vi­seletbe öltözött szövetkezeti tagok és földműves asszo­nyok csoportjától. Büszke sorokban ott lépkedtek a had. sereg, a népi milícia és a SĽUB tagjai. A körülbelül hatvanezer főnyi tömeg a Nemzeti Felkelés terén gyűlt össze, hogy megünnepelje ezt a nagy napot. Az ünnep­séget Irena Ďurišová, a Szlovák Nemzeti Tanács képvi­selőnője, a kerületi pártbizottság elnöknője nyitotta meg. Az ünnepi beszédet Karol Bacílek, az SzKP Központi Bizottságának tagja és a Megbízottak Testületének eU nöke mondotta. A Kommunista Párt Kerületi Nap­ja Banská Bystricán a Szlovák Nem­zeti Felkelés hatodik évfordulójának emlékezetes napján folyik le, ami­kor azokra a nagy történelmi esemé­nyekre emlékszünk víSsza, amelyek a szlovák nemzet történelmében a legnagyobbak, amelyek számunkra és a jövendő nemzedék számára is az okulás forrásaként maradnak fenn — kezdte beszédét K. Bacílek a Megbízottak Testületének elnöke; Hat évvel ezelőtt Európa felében az állati fasiszta terror uralkodott. Büszkék vagyunk arra — folytat­ta beszédét a Megbízottak Testüle­tének elnöke, — hogy a Szlovákiai Kommunista Párt volt az. amely a munkásosztály élén, szore-s kapcso­latban a földművesekkel, iparosok­kal és a dolgozó értelmiséggel, elő­készítette, megszervezte és vezette a Szlovák Nemzeti Felkelést. A Kom­munista Párt vezetésével sikerült az összes szlovák demokratikus és fa­sisztaellenes erőket összpontosítani, amelyek a felszabadító harcban ak­tív részvétellel bebizonyították a nemzet iránti hűségüket és bár a szlovák burzsoázia vissza akart élni saját- önző és népellenes céljai érde­kében a Felkeléssel, a Szlovák Nem­zet; Felkelés népünknek hatalmas len­dületet edott a nemzeti és a szociá­lis követelményekért folytatott to­vábbi küzdelemhez, amely 1948 feb­ruárjában a nép győzelmével végző­dött. — Szlovákia népe sohasem felejti el a Szovjetúnió önzetlen, igazán testvéri segítségét, amelyet a felke­lés napjaiban nyújtott nekünk. A Szovjetúnió felkelőink segítségére küldte hadseregét és a hős szovjet partizánokat, akik érdemeket szerez­tek a Szlovák Nemzeti Felkelés si­keres lefolyásában. Népünk emlé­kében örökre megmarad a szovjet ej­tőernyős partizánok, Jegorov, Osz­molov, Kvietittiszkij, Szadilenko, Sukajev nevei, ép úgy, mint a par­tizán csoportok más parancsnokai­nak neve is. A szovjet elvtársaktól megtanultuk azt, hogy ne féljünk a németektől, megtanultuk a partizán harci módszereket, hasonlóképpen mint ahogy ma dolgozni tanulunk -tőlük. Bacílek elvtárs ezután idézte Širo­ký elvtársnak a moszkvai Pravdá­ban írott szavait: „A cseh nemzettel (Folytatás a 2. oldalról-) Szovjet jegyzék a japán háborús bűnösök szabadonbocsátásávai kapcsolatban 1950 március 7-én Mac Arthur tá­bornok rendeletet adott ki a japán háborús bűnösök idöelötti szabadon­bocsátásáról. - Ezzel kapcsolatban a Szovjetúnió washingtoni nagykövet­sége május 11-én az USA külügymi­nisztériumának jegyzéket nyújtott át, amelýben a szovjet kormány fel­hívta az USA kormányának figyel­mét Mac Arthur említett akciójára Június 8-iki válaszában az USA kormánya megkísérelte, hogy kifor­gassa a szovjet jegyzék e kérdéssé: kapcsolatos állításait és visszautasí­totta azon intézkedések foganatosí­tását, amelyek hivatva lettek volna Mac Arthur törvényellenes rendelke­zését érvényteleníteni. Ezzel kapcsolatban a Szovjetúnió washingtoni nagykövetsége augusz­tus 25-én a következő jegyzéket in­tézte az USA külügyminisztériumához „A Szovjetúnió nagykövetsége megkapta az USA kormányának jú­nius 8-iki jegyzékét válaszul a nagy­követség május 11-i jegyzékére amely Mac Arthur tábornok rendel­kezéseivel foglalkozik, a háborús bű­nösök idöelötti szabadonbocsátásának lehetőségéről, akik Japánban töltik ki büntetésüket és a szovjet kor­mány megbízásából a következőket adja tudtul: Az USA kormánya a Szovjetúnié kormányához intézett válaszjegyzé­kében Mac Arthur tábornok akcióját támogatja és nem hajlandó megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek­kel eltörölné a háborús bűnösök idő­előtti elbocsátásáról szóló rendelke­zéseket. Mac Arthur tábornok előjo­gai azon büntetések kitöltésére néz­ve, amelyeket a távolkeleti nemzet­közi katonai bíróság szabott ki, pon­tosan meg vannak határozva a fent­említett bíróság 1946 január 19-i sza­bályzatának 17. cikkelyében, vala­mint a Távolkeleti Bizottságnak a tá­volkeleti háborús bűnösök letartózta­tásáról, perbefogásáról és büntetésé­ről szóló 1946 április 3-i politikai ha­tározmányainak 5. bekezdésében. Mac Arthur tábornok azáltal, hogy rendeletet adott ki a japán háborús föbünösök idöelötti szabadonbocsá­tásának lehetőségeiről, akikről isme­retes, hogy a nemzetközi bíróság a béke és emberiesség elleni legsúlyo­sabb gaztettek miatt ítélte el őket. átlépte hatáskörét és megsértette a Japánról hozott határozatokat. Sem a nemzetközi katonai bíróság statutuma, sem a Távolkeleti Bi­zottság 1946 április 3-i határozata nem engedik meg az említett kategó­riába tartozó bűnösök idöelötti sza­badonbocsátását. Ilyen körülmények között íf főparancsoknak nem sza­bad ilyen egyoldalú határozatokat ki. adnia. Ilyen határozatok elfogadásá­ra szükséges valamennyi fiatalom megegyezése, akik képviselve voltak a nemzetközi katonai bíróságban. Az USA kormányának az az állí­tása. amellyel ezt a világos rendel­kezést ki akarja játszani, azt állít­ván. hogy az időelőtti szabadonbo­csátás nem jelenti az ítéletnek meg­változtatását. tarthatatlan: mert a? idöelötti szabadonbocsátás csak ab­ban az esetben nem jelenti az ítélet megváltoztatását, hanem a büntetés kitöltése módjának megváltozását ha az ilyen változásról megemlékeztek a törvényben, amelynek alapján a h'rősági és végrehajtó szervek funk­ciójukat végeik. Az említett esetben I a büntetés kitöltése módjának ilyen j változtatása nem volt megengedve és az idöelötti szabadonbocsátás, tör­ténjék az bármilyen feltételek kö­zött, az ítélet megváltoztatását je­lenti a büntetés azon részét illetőleg, amely a büntetés kitöltéséré vonatko­zik. Az az állítás, hogy az ítélet eb­ben az esetb'en nem változott, azt je­lentené, hogy a gonosztevő, akit bör­tönbüntetésre ítéltek és szabadonbo­csátottak, ennek ellenére fogságban marad. Az USA kormányának azon uta­lása, hogy az idelötti elbocsájtás gyakorlata számos államban érvény­ben van, szintén nem menti a főpa­rancsnok fentemlített egyoldalú el­járását, mert ebben az esetben nincs olyan személyekről szó, akiket vala­melyik állam bírósága ítélt el, ha­nem olyan bűnösökről, akiket a tá­volkeleti nemzetközi katonai bíróság ítélte el, amelyet 11 állam egyezmé­nye alapján alkottak meg és amely­nek statutuma, amint már fent em­lítettük, nem enged meg semmilyen idő előtti szabadonbocsájtást. Ennek alapján a szovjet kormány követeli, hogy az USA kormánya azonnali intézkedéseket tegyen, ame­lyekkel megsemmisíti a Mac Arthur tábornok által 1950 március 7-én.ki­adott rendelkezéseket, amelyek a ja­pán háborús főbűnösökre vonatkoz­nak, akiket a távolkeleti nemzetközi katonai bíróság ítélt el. E jegyzék másolatait áfadták a Távolkeleti Bizottság tagállamai kor­mányainak — Ausztrália, Burma. Nagy-Británia, Hollandia. India Ka­nada, Ujzéland. Pakisztán, a Fü öp­szigetek és Franciaország kormá- * A Szlovák Nemzeti Felkelés történelmi eredményei nemzeti büszkeségünk, osztályöntudatunk kimeríthetetlen forrásai lesznek ma és a jövőben, O. Široký J. ĎURIŠ, földművelésügyi miniszter: A szocializmus táborának fölénye Hat évvel ezelőtt Szlovákia dolgozé népe a dicső Nemzeti Felkelésben fegyverrel a kezében felkelt a fasisz­ta elnyomás ellen szociális és nem­zeti felszabadulásáért. A Szovjetúnió történelmi jelentőségű győzelmei vá­rosaink és falvaink dolgozóinak lehe­tővé tették vágyaik teljesülését, ame­lyek Nemzeti Felkelésünk program­ját képezték. A gyárak átmentek a dolgozó nép kezébe, a föld azoké lett, akik rajta dolgoznak. Az üzletek megszűntek a spekulációsok aranybányái lenni. Egész Szlovákia területén a nép olyan mértékben kezdte meg az építkezést és oly tempóval folytatja, amilyenre -példa történelmünkben még sohasem volt, amilyent még népünk sohasem látott. Az iskolaépítés, dolgozó né­pünk szabad belépése ezekbe az isko­lákba, nemzeti kultúránk fejlődése napról napra újabb és újabb győzel­meket ünnepel. Éppen most, amikoi új iskolai évet nyitunk meg, minden­ki észreveheti, hogy mily sokat vál­tozott iskolaügyünk Szlovákiában aj elmúlt öt év alatt és mindenki tudja, hogy kit illetnek ezek az iskolák. Falvaink és városaink dolgozó né­pének életszínvonala hónapról hó­napra emelkedik. Gyárainkban, a me­zőkön és a hivatalokban alkotó lelke­sedés születik, amely lelkesedés és munkásfelelősség egyre inkább erő­södik. Mindenüttt újjászületik az em­ber, a szocialista építés és hazafias­ság hősévé válik. Az új ember ilyen képviselői mint a ti elvtársnőtök, Laziková vagy sok-sok más példás földműves szövetkezetesnő népünk és Köztársaságunk büszkeségei. Üze­meinkben Szlovákia dolgozó osztálya a termelés fokozását politikai felelős­ség problémájának minősíti. Kis- és középföldműveseink viszont napról napra jelentik Klement Gottwald köztársasági elnöknek, legfelsőbb gazdánknak, hogy hogyan teljesítik és teljesítik túl az egyes járások és kerületek a terménybeszolgáltatási tervet és hogy milyen hálás a mf szlovák, magyar és cseh földműves­népünk a Köztársaságnak hazája ki­építéséért és hogy mily felelősséget érez országának sorsáért-. Városaink és falvaink dolgozó né­pének szilárd szövetsége, Csehszlová­kia népeinek testvéri egysége a nagy Szovjetúnió oldalán napról napra ujabb és újabb győzelmeket hoznak dolgozó népünknek. Hasonlóan van ez a többi népi de. mokratikus államokban is. Nemzeti felkelésünk e céljainak megvalósulá­sa, népünk akaratának a februári idők utáni e győzelmes megnyilvánu­lása, a népi demokratikus államok rohamos kiépítése a kapitalista álla­mok népében és a gyarmati népek­ben is felébreszti a szocális és nem­zeti szabadság utáni vágyat. A nyugati kapitalisták — ugyan­úgy, mint ahogy a mi gyárosaink és nagybirtokosaink tették — rettegnek ettől a szabad akarat megnyilvánu­lástól. Ugyancsak rettegnek a szocia­lizmus békés kiépítésétől is a népi demokratikus államokban. A kapita­listák félnek a békétől, ezért hábo­rú útján szeretnék létüket továbbra Is fenntartani. Csakhogy az új háború a dolgozó nép és a gyarmati népek még na­gyobb kizsákmányolásával jár, na­gyobb adót jelent az amerikai föld­műveseknek, a dolgozók életszínvo­nalát csökkenti, ezért sokszázmilliós tömegekben ellenszenvet kelt világ­szerte. A népnek ez a nagy ellennyomása, melyet a kapitalisták már nálunk is megismertek februárban, a béke egyik nagy támasztéka. Az amerikai táma­dók már használtak volna atombom­bát a koreai nép ellen, ha nem érez­nék a nagy világbékemozgalom nyo­mását és a népek felháborodását a2 elnyomás és a gyarmati népek gyil­kolása felett. Igen, elvtársak és barátaim. A há­ború és a béke erőinek megoszlásá­ban a világon óriási változások álltak be, mert a háború már nemcsak a háborús gyujtogatóktól függ ós a bé­két megvédhet iiik. Napról napra lát­juk, hogy mily kétségbeesetten pró­bálják az amerikai imperialisták lep­lezni a koreai nép gyarmati elnyo­mását és véres e"\1lkolását a Bizton­sági Tanácsban. Az imperialisták P7 alias tettek lpoiÓ7ócő r P még a Vati­kánt is segítségül hívják. Igen, elvtársak és barátaim, a há­ború a kapitalista rendszer végső bu­kását jelenti. Hitler bukása, az ame­rikai imperializmus veresége Kíná­ban és Koreában azt mutatják, hogy a kapitalisták minden kalandja ha­sonlóan fog végződni és bizonyítják, hogy a béketábor, a demokrácia és a szocializmus tábora fölényben van a gyújtogatok táborával szemben. Falvaink és városaink népe a bol­dog Szlovákia kiépítéséért a szocia­lista Csehszlovákia keretében hat év. vei ezelőtt fegyverrel a kezében fel­kelt. A kapitalisták februárban azért buktak el, mert szembehelyezkedtek e nép akaratával. Népünknek ezt az akaratát, építeni és megvédeni, amit építettünk, mindenki világosan Iát­liatja egész Köztársaságunkban. És így van ez az összes népi demokrati­kus államokban. Ti, elvtársak és elvtársnők, akik a gyárakból és üzemekből jöttetek ide, tudjátok, hogy milyen forradalmi tempóval építünk és növeljük ipari termelésünket, én azonban rá szeret­nék mutatni azokra az óriási törté­nelmi jelentőségű változásokra, ame­lyek falvai nkba n mennek végbe. Az a tény, hogy földműves társadalmunk először a történelemben halad kéz a kézben a munkásosztállyal, a maga ura, magának épít, falusi dolgozóin­kat a biztonság és a bizalom tudatá­val tölti el s meggyőzi őket arról, hogy a falun beállt nagy vltozások az ő érdekeiket szolgálják. Hisz ki más érdekeit szolgálhatnák? Ma már mindenki tisztában van azzal, liQgy egy faluban sem érhet­nénk el sikereket, azaz nem honosít­hatnők meg a mezőgazdasági terme­lés felsőbb, modernebb formáit a kis­és középföldmüvesek önkéntes rész­vétele, a földmüvesasszonyok és az ifjúság segítsége nélkül és a falusi dolgozók olyan meggyőződése nélkül, hogy magunknak építünk. És éppen most, e nagy változások idején fal­valnkban — amikor a nyugati kapi­talisták a Vatikán segítségével és a hozzánk küldött kapitalista ügynökök közreműködésével minden téren gá­tat szeretnének emelni békés terme­lő és építő munkánk litjába — éppen most ad felelősségteljesen és okosan gondolkodó földműves társadalmunk a háborús gyujtogatólmak részükre igen kellemetlen feleletet. Köztársasági elnökünkhöz liaprój napra jelentések futnak be, hogy egy­egy járás, község vagy kerület telje­sítette beszolgáltatási kötelezettsé­gét. A mai napig 109 járás és 4 ke­rület teljesítette beszolgáltatási köte­lezettségét. A beszolgáltatás azonban tovább folyik. A trnavai járás éppen most jelentette be köztársasági elnö­künknek. hogy a tervet 104 százaléka ra teljesítette. A köztársasági elnök­nek küldött táviratokban az egyes községek azt is bejelentették, hogy ezek a szép eredmények mind az ara­tásnál, mind pedig a cséplésnél és beszolgáltatásnál a közösen végzett munka előnyeinek köszönhetők, ezérl sok járás, sok község ígéretet tett, liogy az őszi munkát a mezsgyék el­távolításával közösen végzik. A gyá­rak munkásságához hasonlóan föld­műveseink is versenyeznek és verse­nyük célja a beszolgáltatási tervek minél előbbi és jobb teljesítése. Egy másik, még fontosabb tényre is rá szeretnék térni, amellyel föld­műveseink rácáfolnak a kapitalisták és a nagybirtokosok jóslataira. A mai napig Köztársaságunkban 5533 EFSz működik 194.000 taggal. A tagok közt van 46.000 nő és 19.000 ifjú. Ezek közül 3980 EFSz közösen végezte az aratást. Meg kell jegyez­nünk, hogy 2109 községben, ahol nin­csen EFSz, az aratást az idén már tervszerűen végezték. Még jelentő­sebb válasza kis- és középföldműve­seinknek népünk ellenségei minden jóslatára az a tény, hogy az aratás folyamán 770 községben szántották szét a mezsgyéket és az ősz folyamán újabb 2004 községben szándékoznak szétszántani. Földműveseinknek ez a nagyjelentőségű elhatározása ország, szerte egyre továbbterjed. Az EFSz­ek már most megteszik a szükségéé Intézkedéseket az őszi vetések idejé­ben való elvégzésére, hogy ezzel ie érvényt szerezzenek annak az elv­nek, hogy a földből minél nagyobb (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents