Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-27 / 197. szám, vasárnap

VILÁG PROLETÁRJAI ÉGYESÔLJETEKľ artós békéért , népi demokráciáért! A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának hetilapja * Bukarest "34. (94.) * Budapest, 1950 augusztus 27. Ara 50 fillér KÖSSÜK MEG AZ AMERIKAI FASISZTA GYILKOS EZÉT" KSt hónap tefl d azóta, hogy Li Szin-Man bábkormányának csapatai megtámadták a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, két teljes hónapja tart az amerikai intervenciósok arcáttan fegyveres beavatkorása a koreai polgárháborúba s két hónapja annak, hogy az USA imperialistái a-z agresszió előkészületeiről áttértek a leplezetlen háborús agresszióra, ki amerikai vezető körök e két hónap alatt mind katonai, mind pe' dig erkölcsi-politikai téren komoly vereségeket szenvedtek. Az USA imperialistáinak kísérlete, hogy tűzzel és vassal törjenek utat koreai uralmuk felé — a koreai nép hatalmas ellenállásába ütközött és az egész világ néptömegeiből dühös felháborodást váltott ki. MacArthur bőbeszédűen dicsekvő nyilatkozatai a közeli „győzelemről", a Koreai Népköztársaság „megsemmisítéséről" — pusztában hangzottak el; a Néphadsereg eredményes ellentámadása meghiúsította az intervenciósok terveit. A koreai nép dühének és gyűlöletének óceánjától szorongatott amerikai hódítók napról napra mind délebbre hátrálnak. A teljes vereség kilátása egyre világosabban rajzolódik ki MacArthur katonái előtt. Képtelenek kivédeni a koreai nép hős hadseregének csapásait, mert Korea népe a szent és igaz ügyért: hazája szabadságáért, függetlenségéért és egységéért küzd, a külföldi leigázók ellen harcol. Az amerikai intervenciósok háborús kalandjuk kudarcán felbőszülve, vérengző rémtettekkel, féktelen terrorral, a védtelen, békés lakosság barbár legyilkolásával • igyekeznek elfojtani a küzdő nép erős harci szellemét, hogy így a maguk javára változtassanak az erőviszonyokon. Az amerikai repülőgépek . ezrével szórják halálthozó bombáikat a koreai városokra és falvakra, asszonyokra, gyermekekre, aggokra. Az amerikai hadihajók ágyútűz alatt tartják a partmenti településeket.. Pak HenJen, a Koreai Népköztársaság külügyminisztere a Biztonsági Tanácshoz intézett táviratában hírt adott azokról az óriási rombolásokról, amelyeket Phenjan és Szöul bombázása okoibtt, wírt adott Hinnam teljes megsemmisítéséről és arról, hogy a bombázás a polgári lakosság köréből is temérdek áldozatot szedett. A háborús bűnös MacArthur minden nap eldicsekszik a „repülő erődjei"-ről ledobott bombák menynyiségével, olyan cinizmussal, hogy még a Göringek és Göbbelsek hetvenkedése is eltörpül mellette: MacArthur „sajnálja", hogy a rombolások jegyzékét ismertetni, vagy az okozott kárt felmérni „lehetetlen!" Az agresszornak Koreában partraszállt szárazföldi egységei embertelenség dolgában nem maradnak a légi és tengeri kalózok mögött: a Néphadsereg csapásai elől hátrálva, rendre felrobbantják és felgyújtják a városokat és falvakat, erőszakkal elhurcolják vagy ott helyben halomra gyilkolják az egész lakosságot és agyonlövik a politikai foglyokat. Az egész világot megdöbbentette a közlemény, amely ajról adott hírt, hogy az amerikai katonák ?s a liszinmanisták 7000 koreai hazafit lőttek agyon Taezson közelében az országút mentén fekvő Ranvil községben. Hat sírgödör — amelyek közül a legnagyobb több mint 200 méter hosszú, 4 méter széles és 2 méter mély volt — telt meg a koreai hazafiak megcsonkított holttesteivel. Egy 20.000 lakosú kisvárosban, Phengtekben 3030 férfit, nőt és gyermeket öltek meg. Nem, nem menekülnek meg a háborús bűnösök a világ népeinek büntető kezétől! „Nevezzenek minket a gyilkosok századjánaki" — mondotta egy amerikai tiszt az egyik ilyen tömegvérengzés után a „New-York Herald Tribúne" tudósítójának („New-York Herald Tribúne" 1950 augusztus 10-i száma). Nyilván nem gondolt arra MacArthurnak ez a neveltje, hogy nemcsak a salát századját bélyegzi meg, hanem az egész véreskezű hordát, amelyet az amerikai imperializmus zúdított egy békeszerető népre. Békés városok és falvak megsemmisítése, gyermekek. nők és öregek tömeges legyilkolása leleplezi a „nyugati demokrácia" e „bajnokait": elállatiasodott fasiszták, vérszomjas ragadozók ezek egytől-egyig. Az amerikai intervenciósok vérengző rémtettei Koreában lerántják az álarcot a washingtoni főkolomposokról, és az egész világ előtt leleplezik az amerikai agresszív imperializmusnak, minden békeszerető nép ádáz ellenségének, a demokrácia és a népszabadság esküdt ellenfelének igazi arculatát. A világ dolgozói, a világ békeszerető népei egyre világosabban látják az amerikai intervenciósok, aljas koreai terveit, igazi imperialista céljait. Az amerikai imperialisták célja: meghódítani egész Koreát, annak gazdagságát, kiirtani és leigázni a lakosságát, megsemmisíteni a népi demokratikus rendszert, az egész országban bevezetni Li Szin-Man fasiszta, rendőri diktatúráját, s végül az ázsiai szárazföldön olyan háborús felvonulási területet hozni létre, amely megkönnyítené az agresszió elindítását a Szovjetunió, a népi Kína és a szabadságukért küzdő délkeletázsiai gyarmati népek ellen. Az imperialista háborús blokk élén álló Egyesült Államok vezetői arra is ki akarják használni a koreai háborús kalandot, hogy az egész világon fokozzák a háborús hisztériát, a háborús előkészületeket, s ezzel gyengítsék a kibontakozó gazdasági válság csapásait. Az amerikai imperialisták és a nekik alárendelt kormányok valamennyi kapitalista elnyomás alíitt lévő országban ürügyként használják fel a koreai háborús provokációt arra, hogy még szélesebb körben folytathassák az eszeveszett fegyverkezési versenyt, meggyorsítsák hátországuk fasizálását, végérvényesen elfojthassák a demokratikus szabadságjogok maradványait, terrorista hadjáratot indíthassanak a demokratikus szervezetek és demokratikus sajtó ellen. Nem rettennek ők vissza még a munkásosztály vezetőinek fizikai megsemmisítésétől sem. mint ezt a Belga Kommunista Párt elnökének, Lahaut elvtársnak meggyilkolása is tanúsítja. Phenjan, Szöul és a többi koreai városok és falvak bombázásának az imperialisták bűnös terveiben nemcsak az a rendeltetése, hogy megtörjék a koreai nép ellenállását, hanem az is, hogy megfélemlítsék a többi népeket, megbénítsák harcukat az imperializmus ellen. A koreai lakosságra dobott bombák a világ minden dolgozója, a béke valamennyi híve ellen irányulnak. A népek lelkiismerete nem békülhet meg az amerikai hódítók KoreáA Béke Híves Állandó Bizottsága Irodájának ülése A Béke Híveinek II. Világkongresszusát november 13 és 19-e között tartják meg Angliában Augusztus 16-tól 18-ig ülésezett Prágában a Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottságának Irodája. Az Állandó Bizottság Irodája a koreai eseményekkel kapcsolatban külön nyilatkozatban fordult az ENSZ Biztonsági Tanácsához és valamennyi ország kormányához, továbbá közleményt adott ki a Béke Hívei II. Világkongresszusának egybehívása ügyében, amely többek közt ezt mondja: „A stockholmi felhívás köré a férfiak és nők százmilliói tömörültek és tömörülnek. Az ő nevükben hívja össze az Állandó Bizottság Irodája a II. Kongresszust, amelynek üléseit 1950 november r3-tól 19-ig tartják meg Nagy-Britanniában. Az utóbbi időkben kiéleződött nemzetközi helyzet közvetlenül kezdi veszélyeztetni az általános békét és a béke valamennyi hívére új kötelezettségeket ró, fontosabbakat, mint bármikor ezelőtt. A béke hívei folytatják hadjáratukat az atomfegyver betiltásáért, újból hangoztatva, hogy általános korlátozás és ellenőrzés alá kell vonni mindenfajta fegyverkezést, mert annak növelése a háborús veszélyt fokozza és súlvos áldozatokat követel a népektől. A béke hívei síkra szállnak az agresszió ellen, bárhol is induljon az meg és elítélik a kívülről jövő fegyveres beavatkozást a népek belső ügyeibe. Követelik az ilyesfajta beavatkozás megszüntetését azokban az országokban, ahol az bekövetkezett. A béke hívei üdvözlik és támogatják a koreai háború megszüntetésére irányuló békéltető lépéseket, minthogy ez a háború világméretű konfliktussal fenyegető tűzfészket jelent. A béke hívei határozottan állást foglalnak a* tömeges bombázások ellen, amelyeknek a polgári lakosság esik áldozatául. A béke hívei követelik, hogy a Biztonsági Tapács, amelyben az öt nagyhatalom tényleges képviselőinek k?ll helyet kapniuk, a lehető leggyorsabban tűzze napirendre a koreai kérdés rendezését és tegye lehetővé mindkét érdekelt fél meghallgatását. A béke hívei követelik mindennemű agresszió betiltását, amely bármelv országban háború kirobbantását idézheti elő. Felhívjuk a béke valamennyi hívét az egész világon, szervezzék meg e javaslatok széleskörű nyilvános megvitatását és válasszák meg a II. Kongresszusra azokat a küldötteket, akik az ő véleményüket juttatják kifejezésre. Azzal a javaslattal fordulunk valamennyi politikai, szakszervezeti, kulturális, társadalmi és .vallásos szervezethez, a nők és az ifjúság tömegeihez — mindazokhoz, akik a világbéke megóvására törekednek, hogy vegyenek részt e ''eladat végrehajtásában, bárminő politikai meggyőződés és ideológiai indító ok ösztönzi is. erre őket. Ismerjük azt az erőt, amelyet a stockholmi felhívás köré tömörült emberek óriási többsége jelent. Ennek az egyesülésnek terjednie és növekednie kell. Ki tudjuk értékelni az általunk elindított kampány egész hatékonyságát. Az első lépéseket tehát megtettük már. A továbbiak következnek s ezek a tartós békéhez vezethetik és kell is, hogy vezessék a népeket — » békéhez, amelyet mindenki áhít. Ezt a békét nem lehet fegyverek erejével kiharcolni. Ezt a békét valamennyi jószándékú férfi és nő együttes akcióival fogjuk elérni, olyan tettekkel, amelyek alkalmasak arra, hogy meghozzák a szellem és az igazság győzelmét." A felhívást a Béke Hívei Állandó 'bizottsága Irodájának megbízásából Fréderic Joliot-Curie írta alá. ban elkövetett véres bűntényeivel! A világ minden népe követeli: Kössék meg a fasiszta gyilkosok kezét, vessenek véget vérengzéseiknek! A Béke Hívei Világkongreszszusa Állandó Bizottsága, a Szakszervezeti Világszövetség, a Nemzetközi Diákszövetség, a Demokratikus Jogászok Világszövetsége, a Szovjetunió, Kína, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Magyarország, Bulgária, Franciaország, Olaszország, Anglia, Kanada, LatinAmerika az USA és a többi országok számos társadalmi tömegszervezete az ENSZ-hez intézett felhívásokban és határozatokban követeli az amerikai imperialisták koreai agressziójánál; azonnali megszüntetését, a koreai lakosság hatásos védelmét az amerikai hódítók va'dállatiasságától, követeli, hogy haladéktalanul vonjanak ki minden külföldi katonaságot Koreából. A békét áhító férfiak és nők mindenütt arra összpontosítják tevékenységüket, hogy végéf szakítsák az amerikai imperialisták háborús agressziójának á koreai nép ellen, és megakadályozzák a katonai alakulatok haditechnika és hadfelszerelés Koreába indítását. A halhatatlan dicsőség lapjai, amelyeket a hős koreai nép ír az imperialista rabság ellen vívott harcok történetébe — a világon mindenütt lelkesedéssel töltik el az egyszerű embereket. Növekszik a népmozgalom az amerikai háborús gyujtogatók és csatlósaik ellen. Minden országban egyre nő és erősödik a háború ellen küzdő nemzetközi mozgalom a világbékéért.

; A Koreában indított amerikai agresszió kezdete óta eltelt két hónap alatt a stockholmi felhívás aláírásainak száma több mint 150 millióval szaporodott s a mai napig a világ minden országában már 336 millió ember helyezte el aláírását az atomfegyver betiltásáról szóló felhívás ^iá. A dolgozók fokozzák konkrét háborúellenes tevékenységüket. Egyre harsányabban harsog az emberek százmillióinak haragvó tiltakozása: „Vessenek véget az amerikai intervenciósok rémtetteinek Koreában!", „Azonnal szüntessék be Koreában a hadműveleteket!" „Vigyék ki Koreából az összes külföldi csapatokat!". A béke híveinek e hatalmas és legyőzhetetlen hadserege, amely Korea népének . hatékony erkölcsi támogatást nyújt, egyre szélesebb, egyre hatalmasabb és szervezettebb frontot hoz létre az amerikai és angol háborús gyujtogatók ellen. Ez a front biztosítja az agresszorok vereségét, a háborús bűnösök megbüntetését és a világbéke diadalát