Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)
1950-08-27 / 197. szám, vasárnap
J TARTÓS BÉKÉÉRT. NEPI DEMOKRÁCIÁÉRT/ 1960 augusztus 27. * *t. (V*> A világ népei határozottan követelik: vessenek véget az amerikai intervenciósok véres gaztetteinek Koreában! El a kezekkel Koreától! A nemrégiben Prágában megtartott második diák-világkongreszszus a következő határozatot hozta meg és küldte el a Biztonsági Tanácshoz: „A kongresszus megvetéssel bélyegzi meg a kegyetlen bombázásokat és a békés koreai lakosság pusztításának egyéb módszereit. A Diákszövetséghez tartozó négymillió diák nevében követeljük, hogy a Biztonsági Tanács tegye meg a leghatározottabb és azonnali intézkedéseket az amerikaiak koreai agressziója beszüntetésének érdekében és azirányban, hogy valamennyi idegen csapatot vonják ki Koreából. Szerintünk a Biztonsági Tanács köteles végetvetni az amerikaiak koreai gaztetteinek és megadni a lehetőséget a koreai népnek ahhoz, hogy önmaga döntsön sorsa felől. Az egész világ diáksága kijelenti: „El a kezekkel Koreától!" „Korea a koreaiakéi" John Marquesse, az USA diáksá gának képviselője kijelentette, hogy az amerikai küldöttség egyhangúan támogatja ezt a határozatot, Marquesse ezt mondotta: — Az amerikaiak agressziója Köreában, az ott folyó állati ke gyetlenkedések és pusztítások nem az amerikai nép akaratából történnek, — Amerikában árulók vannak. Mi pedig, az igazi amerikai hazafiak, azért szállunk síkra, hogy koreai agressziónak haladéktalanul vessenek véget Most minden be csületes amerikai követeli az amerikai intervenciónak, az amerikaiak kegyetlenkedéseinek beszüntetését Koreában. Mi nemcsak az amerikaiak koreai intervenciójának be szüntetését követeljük, hanem azt is, hogy vonják ki az amerikai csapatokat Koreából. Szolidaritásunkat fejezzük ki Korea népével. El a kezekkel Koreától! Magyar dolgozók segítsége a koreai népnek X Rákosi-mfivek („Mateip" textilgyár) egyik nöi brigádjának kezdeményezésére a magyar dolgozók széleskörű mozgalmat indítottak el, melynek célja szeretetcsomagok küldése Koreába. A mozgalmat sok üzem dolgozóinak együttesei támogatják. A Ganz Villamossági Gyár „Szabad Korea" brigádja levelet intézett a Szabad Néphez, a Párt központi lapjához, melyben közölte, hogy túlszárnyalta a Koreai Hétre vállalt kötelezettségeit és 60 százalékkal túlteljesítette a termelési tervet. A brigád négy újítási javaslatot valósított meg a termelésben. A brigád tagjai elhatározták, hogy szeretetcsomagokat küldenek Koreába. Levelükben ezt írják: „A koreai katonák, akik a távoli frontokon küzdenek, még lelkesebben har colnak az imperialista banda ellen, mert tudják, hogy minden becsületes ember, aki békére és szabadságra vágyik, mellettük áll". Románia felszabadítása hatodik évfordulójának megünneplése A Román Népköztársaság dolgozói augusztus 23-án ünnepelték hatodik évforäulóját annak a napnak, amikor a Szovjet Hadsereg felszabadította országukat a hitlerista területrablók uralma alól. Az évforduló alkalmából I. V. Sztálin elvtárs üdvözlőtáviratot küldött Petru Grozának, a Román Népköztársaság minisztertanácsa elnökének, melyben a szovjet kormány és a saját nevében további sikereket kíván a román népnek. A nevezetes dátum a'lkalmából Bukarestben és a köztársaság többi városaiban hatalmas felvonulásokat rendeztek, amelyeken a dolgozók százezrei vettek részt. Bukarestben a román néphadsereg díszfelvonulásával kezdődött az ünnepnap. Ezután zászlóvivőkkel az élükön, bukaresti munkáscsapatok vonultak fel a Sztálin generalisszimusz-térre, azok a munkáscsapatok, amelyek 1944 augusztusában, a Szovjet Hadsereget segítve, fegyverrel a kézben szálltak szembe a német megszállókkal és Antonescu fasiszta kormányával. Megható volt a fiatal úttörők felvonulása. Sztálin elvtárs és a Román Munkáspárt vezetőinek arcképével, fejük fölé emelt élővirágcsokrokkal, rendezett sorokban vonultak végig a téren, ame'y megtelt a népek vezérét, Sztálin elvtársat, valamint az RMP főtitkárát GheorghiuDej elvtársat éltető örömújjongással. Az úttörők, mint valami harcijelentést, vitték az óriási, pompás transzparenst, amely röviden, de kifejező' módon mondotta el, hogy az idei betakarítási munkálatokba a köztársaság 127.506 úttörője kapcsolódott be, s a szemvfszteségelleni harcban való részvételükkel 160.000 kilogramm gabonát gyűjtöttek össze a földeken. Az úttörők nyomában a romániai üzemek és hivatalok dolgozóinak felvonulása következett. A „Grivita Rosie" vasúti főműhelyek, továbbá a „Republica" és „Augusztus 23" üzem munkásai, a „Dacia" fonógyár dolgozói, az üveggyár, a „D n' n" ••'""rr 'á". n fő-.Aro- számos m-is üzeminek munkásai zászlókat és feliratos táblákat vittek a menetben, valamint a testvéri kommunista és munkáspártok vezetőinek arcképeit, az állami terv végrehajtásának táblázatait, a termelés kimutatásait, a termelésben kivált élmunkások arcképeit vitték. A dolgozók félvonulása beszédesen mutatta a köztársaság munkásosztályának lelkesedését, megingathatatlan békevágyát és a békés alkotó munkára irányuló törekvését. A felvonulók között számos parasztcsoport volt, így az ilfovi járás kollektiv mezőgazdaságainak tagjai, továbbá a gép- és traktorállomások, valamint az állami álattenyésztő telepek dolgozói, akik jelentették Bukarest dolgozóinak azokat a sikereket, amelyeket a magas terméshozamért, a betakarítási tervek teljesítéséért és a terménybeszolgáltatás terén vívott harcban értek el. A harag és felháborodás kifejezésrejuttatásával, békejelszavakkal, ügyes szatirikus rajzokkal és karikatúrákkal juttatták kifejezésre gyűlöletüket a felvonulók az amerikai agresszorokkal szemben, akik a nép vérének özönével árasztják el a szabadságszerető demokratikus Koreát. „El a kezekkel Koreától!", „Ki az amerikai imperialistákkal Koreából!" — ezek a haragos felkiáltások az amerikai imperialista ragadozók fölött kimondott ítéletként hangzottak. Csaknem négy óra hosszat tartott Bukarest dolgozóinak felvonulása. Ünnepélyes keretek között emlékeztek meg hazájuk felszabadításának évfordulójáról Brassó dolgozói. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége és a Népköztársaság kormánya, a város dolgozói akaratának és forró óhajának eleget téve, támogatta azirányú kérésüket, hogy Brassót Sztálinról nevezzék el. Augusztus 23-án a Nagy Nemzetgyűlés elnökségének rendeletére a várost Sztál'nról, a dolgozók nagy vezéréről nevezték el. Románia felszabadulásának hatodik évfordulóján résztvett a Szovjetunió küldöttsége, élén Szokolovszkij marsallal, továbbá a Kínai I Népköztársaság és a nép: detm I kratikus országok küldöttségei. A népek hangja Az amerikai intervenciósok Koreában elkövetett kegyetlenségei ellen határozottan tiltakoztak és az amerikaiak agressziójának beszün tetését követelték: a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya, Lengyelország kormánya, a Japán Ifjúság Hazafias Frontja, a Magyar Tudományos Akadémia, a Szovjet Ifjúság Antifasiszta Bizottsága, 469 USA-beli protestáns lelkész, a chilei dolgozók szövetsége, a Béke Híveinek szervezetei Albániában, Bulgáriában és más országokban, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség, a Demokratikus Ifjúság Világszövetsége, valamint a világ legtöbb országának számos más szervezete. A Romániai Altalános Munkaszövetség Végrehajtóbizottsága, a legismertebb akadémikusok csoportja, a Demokratikus Nőszövetség Központi Bizottsága, a Magyar írószövetség Vezetősége és a Román írók Szövetségének Ve zetősége táviratot intézett a Biztonsági Tanácshoz, melyben tilta kozott az ellen, hogy az amerikai légierő barbár módon bombázza Korea békés városait és falvait \ liszinmanisták és az amerikaiak embertelen kegyetlenkedéseinek újabb bizonyítéka A koreai néphadseregnek kezébe került az amerikai katonai kémszolgálat egyik titkos okmánya, amely azt bizonyítja, hogy az amerikai imperialisták már 1949 elején egyenesen parancsot adtak a liszinmanista banditáknak koreai hazafiak meggyilkolására. Az okmány keltezése 1949 január 27. (Sorszáma ARO 235, alcíme „Hadifoglyok kivégzése".) Mint az okmányból kitűnik, a liszinmanista banditák ugyanazon a napon az amerikai tanácsadók parancsára Taezsonban 69 koreai hazafit állati kegyetlenséggel meggyilkoltak. 25 éve alakult meg a Kubai Kommunista Párt Augusztus 17-én ünnepelte a Kubai Kommunista Párt ügyének hivatott folytatója: a Szocialista Néppárt megalakulásának 25. évfordulóját. A Párt — a terror ellenére — miként a múltban, úgy továbbra is az egyetlen olyan forradalmi erő, amely alkalmas arra, hogy végrehajtsa a kubai nép legfőbb vágyait s vezetni tudja a harcot a békéért, az atomfegyver betiltásáért. Azt a harcot, amelynek tervét a Párt dolgozta ki, s amely kiutat mutat a válságból, a harcot a nemzeti függetlenségért, a földreformért és egyéb követelésekért A kubaiak, a Szocialista Néppárt vezetésével, már több mint félmillió aláírást gyűjtöttek össze a stockholmi felhívásra. Az idei júniusi választásokon az SZNP vezetésével erős csapást mértek a kormánypártokra, mindenekelőtt az ország fővárosában: Havannában, ahol Antonio Prio, az elnök testvére, vereséget szenvedett. A Párt szilárdan taVtja pozícióit Jaguarao városában, ahol másodszor választották polgármesterré Jósé Ruiz-t, az SZNP tagját. A Párt központi lapja, 3 „Hoy", amely naponta nagvformátumban, 12 oldalon jelenik meg, félelmet kelt és gyűlöletet vált ki a reakciós gengszterek köreiben. A Párt-adja ki a „Fundamentos" című elméleti folyóiratot is. A Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottsága Irodájának nyilatkozata A Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottságának Irodája legutóbbi ülésén jóváhagyta annak a nyilatkozatnak szövegét, amelyet a koreai eseményekkel kapcsolatban adtak ki. A nyilatkozatban, melyet az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsához és valamennvi kormányhoz intéztek, tz áll: „A Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottságának Irodája, mely a Koreában folvó háború Idején ült össze, teljes mértékben felismeri e konfliktus óriási veszélyét. Az emberáldozatok és a pusztítások nagy száma miatt' aggódva, melyeket a békés lakosság tömeges bombázásával hajtanak végre, határozottan követeli a Biztonsági Tanácstól, hogy Korea népének akaratát figyelembevéve, találja meg az utat e konfliktus végleges megoldásához, mégpedig a következő alapon: A haditevékenység beszüntetése és a polgári lakosság bombázásának azonnali beszüntetése, valamennyi külföldi csapat eltávolítása, mindkét fél képviselőinek meghallgatása. A Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottságának Irodája meg van győződve afelől, hogy e javaslattal a férfiak és nők százmillióinak akaratát juttatja kifejezésre. Meggyőződése az is, hogy az egész emberiség vágyát fejezi ki, amely a béke fenntartására és megszilárdítására áhítozik. Tiltakozási hullám Csehszlovákiában A Béke Hívei Világkongresszusának Állandó Bizottsága kibővített irodájának értekezletét követően Prágában és mis csehszlovákiai városokban hatalmas béketüntetések zajlottak le, amelyeken több mint százezer dolgozó vett részt. Hatalmas visszhangra talált az a távirat, amelyet a Béke Hívei Világkongresszusának A'landó Bizottsága intézett a Biztonsági Tanácshoz és valamennyi ország kormányához, s amely a koreai kérdés békés megoldását követeli. A dolgozók, csatlakozva ehhez a távirathoz, felháborodva tiltakoztak á koreai városok barbár bombázásai ellen, a polgári lakosság véres legyilkolása ellen és követelték a haditevékenység haladéktalan beszüntetését és a külföldi csapatok visszahívását Koreából. A köztársaság kormánya az egész csehszlovák nép nevében táviratban tiltakozott a Biztonsági Tanácsnál az amerikaiak koreai agressziója ellen és követelte, fiogv a Biztonsági Tanács, az Egyesült Nemzetek alapelveinek megfelelően, hallgassa meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőit. „A csehszlovák kormány és a csehszlovák nép — mondja többek közt a távirat — tiltakozik a Biztonsáei Tanács szándékos tétlensége miatt. A Biztonsági Tanács ahelyett, hogy teljesítené kötelezettségeit, semmit sem tett annak érdekében, hogy elítélje az amerikaiak bűnös agresszióját és véget vessen a koreai nép szenvedéseinek." Egész Csehszlovákiában állandóan szaporodik a tiltakozó táviratok és határozatok száma az amerikaiak bűnös koreai agressziója ellen. Ilyen, a Biztonsági Tanácshot címzett táviratokat és határozatokat fogadtak el a K. Gottwald nevét viselő fémipari vállalatok Vitkovicében, a prágai „Sztálingrád" és „Sokolovo" üzemek dolgozói, a Skodamüvek, az „Auto-Praga", a jinonicei Jan Sverma-müvek dolgozói, több bratislavai üzem, továbbá a liseni, A. Zápotoczky nevét viselő precíziós szerszámgyár dolgozói, a brnói Gottwald-szerszámgépgyár és számos más vállalat dolgozói. Tiltakoztak a Koreában folyó kegyetlenkedések ellen a Nemzeti Fronthoz tartozó politikai pártok, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, Lidice falu asszonyai, a Szabadságharcos Szövetség és a „Sokol" szervezetek. Meg kell védeni a laL ^got a bombázásoktól A Szakszervezeti Világszövetség táviratot intézett J. A. Malikhoz, a Biztonsági Tanács elnökéhez, amelyben többek közt ez áll: „Elnök úr! Korea földjén immár nyolc hete dühöng a háború. Azok a nagyszámú értesülések, amelyek különböző forrásokból, így többek közt az északkoreai szakszervezetek egyesülésétől érkeztek, alátámasztják azt a tényt, hogy a békés lakosság elleni bombatámadások, az a rendszeres pusztítás, amelyet az amerikai légierők a városokban és falvakban végeznek, a „felperzselt föld" taktikájának alkalmazása az amerikai hadsereg részéről, — a lakosság elleni terrorisztikus cselekedetek; a koreai nemzeti vagyon előre megfontolt pusztítása, valamint a hadifoglyokkal é? politikai foglyokkal szemben alkalmazott embertelen bánásmód a délkoreai hatóságok és az amerikaiak által ellenőrzött területeken, — mindez az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának, valamint a legelemibb emberi jogoknak megsértését jelenti. Az az állandó veszély, hogy az amerikai csapatok atombombát fognak alkalmazni a koreai nép ellen, olyan morális nyomást jelent, amely az egész emberiség ielháborodását hívja ki. A Szakszervezeti Világszövetség úgy véli, hogy ezeket a tényeket nem lehet az ENSZ lobogójával eltakarni és hogy a Biztonsági Tanácsnak, összhangban azokkal a humánus elvekkel, amelyek az ENSZ alapokmányában bennfoglaltatnak, el kell ítélnie ezeket a cselekedeteket A Szakszervezeti Világszövetségnek a béke valamennyi őszinte hívével közös véleménye szerint a koreai nép semilyen más népet nem támadott meg, semmiféle idegen terület meghódítására nem törekedett és megvan a joga ahhoz, hogy ügyeit rnaga intézze, hogy a koreai területnek idegen hadsereg által történő bombázása nem szolgálhatja a béke ügyét, s hogy az amerikai beavatkozás, mely a végsőkig kiélezte a helyzetet az egész világon, még bonyolultabbá teszi ezt a helyzetet a jövőben."
