Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-27 / 197. szám, vasárnap

10 UJSZ0 1950 augusztus 27 (BUJCLCLPJUÜ ipmilmU Széljegyzetek a magyar laSsdarúgóbajnokság első fordulóiáról Lezajlott a labdarúgóbajnokság el­ső fordulója, megszülettek az első győzelmek, az első vereségek. NB l-es csapataink vezetői most az első for­duló tapasztalatainak tükrében azt keresik, hogy mi a jó, s mi ;a hiba a csapat játékában. A GYŐRI VASAS edzője, Baróti Lajos a nagy gólará­nyú győzelem ellenére sem teljesen elégedett a csapat játékával. — Tartalékosan álltunk fel — mondja az edző, — ezért ment. a játék valamivel gyengébben. A győzelemre azonban így is. rászolgáltunk. Táma­dósorunk lényegesen gólťatôrôbb volt a Postás csatársoránál. A SZEGEDI SzMTE berkeiben érthető nagy örömet kel­tett, hogy győzelemmel mutatkozott be a csapat jsz N B I-ben. — Annak örülünk a legjobban, hogy lelkesen küzdöttek a fiúk — mondja Nagy Antal edző. — Minden labdára rámentek a játékosok. Cserhalmi nagyszerűen védett, nagyrésze van a győzelemben. Örvendetes Ladányi jó játéka és á fiatal Góczi is bevált. A DIÓSGYŐRI VASAS hívei érthetően nagyon örülnek a Honvéd elleni döntetlennek. —• A fiúk az utolsó percig lelkesen küzdöttek — mondja Tomecskó edző, —• Károlyi válogatott formában vé­dett, de az egész védelem igen jó tel­jesítményt nyújtott. A BDSE vezetői is elégedettek a csapat vasár­napi játékával. — A fiúk megálltak a helyüket a Béke Kupa-győztes Textiles ellen — mondja Király Tivadar edző. — Becsü­leltel küzdöttek. Különösen Vas^ friss, ötletes középcsatárjátéka örvendezte­tett meg bennünket. A HONVÉDBAN érthetően nem a legjobb a hangulat a Diósgyőri Vasas elleni félsiker után. — Nagy fölényünket csatáraink nem tudták gólra váltani — mondja Pus­kás Ferenc edző. — Védelmünk né­hányszor megingott, ilyen védelmi hibákból kaptuk a gólokat is így szü­letett meg a meglepetés. Károlyinak oroszlánrésze van a diósgyőriek sike­rében. A SZOMBATHELYI LOKOMOTÍV hivei örülnek a csapat győzelmének. Hermann Imre edző mondja: — A győzelmei elsősorban annak köszönhetjük, hogy az első perctői az utolsóig óriási akarással küzdöttek a játékosok. A csapat védelme várako­záson felül játszott. Horváth váloga­tott formában van. A hátvédhármas mellett a fedezetpár is legjobb tudását nyújtotta. A POSTASBAN túlzottnak tartják a győri vereség nakyarányát. — A Gy. Vasas csatárai gólr.' törően játszittak — monja Urbancsik Gábor edző. — A mi csatársorunk viszont széteső volt, nem tudta tartani a lab­dát, megmutatkozott az összeszokott­ság hiánya. AZ ÉDOSz csapata csak hétfőn hajnalban érke­zett' haza Szombathelyről. — A Szombathelyi Lokomotív eny­nyivel jobb vilt — mondja a mérkő­zésről Molnár Béla szövetségi képvi­selő. — A mi csapatunknak még sokat kell javulnia. A fiatalok játéka biztató volt. A csatársorban van a legtöbb hi­ba, itt még nagyon sokat kell javíta­nunk. A VASAS győzött, de a vezetők yaiégsem elége­dettek a csapat játéká'®. — A csatárrészek még mindig nem tudnak zökkenőmentes kapcsolatot ta­lálni egymással — mondja Hermann Béla szakosztályvezető. — Siklósi azért játszott bizonytalanul, mert Ko­tász rosszul helyezkedett, nem fogta összekötőjét. A TEXTILES edzője, Bukoví a győzelem ellenére sem elégedett a csapatjátékkal. Más alkalommal, a keddi erőnléti edzésen mond az edző bírálatot a bajnoki mér­kőzésről, ezúttal azonban már vasár­nap este a klubhelyiségben rámuta­tott a játékosok és a csapatmunka hi­báira. — A SALGÓTARJÁNI TÁRNA edzője, Sós Károly így beszél az Előre ellen nehezen kiharcolt győzelemről: — Nehéz mérkőzés volt. Az Előre kemény védelme jól verte vissza csa­társorunk támadásait. Az első félidő­ben idegesek voltak a fiúk, a II. fél­időben már kissé megnyugodtak és tervszerűen levitték a labdát a földre. I. A. KRAJČKO: Az edzettség egészségtana A testgyakorlatokkal való foglal­koztatás, a testi tökéletesítés, helyes ideológiai és pedagógiai vezetés mel­lett a kommunista ember nevelésének egyik igen fontos eszköze. A testkultúra eszközeinek felhasz­nálása, a torna, a sport, a játékok, a természet különböző tényezői kimerít­hetetlen lehetőséget nyújtanak a dolgozók aktív pihenése megszerzésé­ben, Annak a pihenésnek, mely az erőt, az egészséges tevékenységet, a jókedvet, az életörömet őrzi tneg vagy adja vissza az élet és a munka számára. A testkultúra eszközeinek és mód­szereinek alkalmazása sokévszázados gyakorlati tapasztalatra és a modern tudomány adataira támaszkodik. Előbbi cikkeinkben rámutattunk a testkultúra tudományos felépítésében az anatómia, a fiziológia és a pszicho­lógia törvényei ismeretének fontos­ságára. A testkultúra tudományos el­méletének igen szoros kapcsolatára a pedagógiával és az orvostudománnyal. Kihangsúlyoztuk az emberi társadalom fejlődésének törvényeiről szóló mar­xista-leninista tudomány igen nagy jelentőségét, amely nélkül nem ért­hetjük meg a testkultúra szerepét a társadalmi életben és a kommunista nevelés rendszerében. A testkultúra nálunk valóban a tö­megeké lett, mert a Párt, a szovjet kormány vezeti, tudományos alapokra támaszkodik és megfelel a szovjet emberek hazafias kívánságának, hogy jobban és mindenoldalúan , előkészítse őket a szocialista munkára és a haza védelmére. Amit elgondoltak a tudományos kommunizmus megteremtői: Marx és Engels a jövő kor neveléséről: amikor „a termelő munka kapcsolatban lesz a tanítással és a testneveléssel, nem mint a társadalmi termelés növelésé­nek egyik eszközével, hanem mint egyetlen eszközzel, amely a minden­oídalúan képzett emberek kinevélésé­re egyedül alkalmas", — a szovjet valóságban beteljesült. A testkultúrát bevetették az iskolai tanulók, az ipari tanulók, a szakiskolai és "főiskolai hallgatók nevelési és okta­tási rendszerébe. Egyre szélesebben hatol be a munkások, a hivatalnokok, a kolhozisták, az intelligencia mun­kájába és életébe, valamint a beteg­ségmegelőző intézetek gyakorlatába. A testnevelésnek a szovjet állam­ban megteremtett rendszere a Hon­védő Háború folyamán becsülettel ki­állta a kemény próbát. Szemléltetően megmutatta a szovjet emberek erköl­csi és fizikai fölényét. „A tapasztalat azt mutatta, hogy a modern háború a katonaságtól magas harci és erköl­csi tulajdonságokat, jó katonai és po­litikai képzettséget, a hadi technika okos birtoklását, biztos együttműkö­dést és nagy testi kitartást követel". (Sztálin.) A háborúutáni években, amikor a szovjet népnek újra megvan a lehető­sége, hogy békés körülmények között dolgozzék és teremtsen, beláthatatlan útak nyiltak a szovjet társadalom gazdasági és kulturális élete sokoldalú felemelésére, a szovjet ember szellemi és testi képességeinek és tehetségé­nek további kiépítésére. A szovjet ember új, növekvő szük­ségleteihez képest a testkultúra már a közeljövőben a mindkétnemű, külön­böző korú és foglalkozású dolgozók millióié lesz. Értük és nekik, az ő fej­lődésükért fejlődik egyre tovább ma­ga a testkultúra is. Erről kezeskedik a Sztálini Alkot­mány, a világ leghaladóbb és legde­mokratikusat% alkotmánya, mely visz szatükrözi államunk berendezésének mélyen humanisztikus jellegét, a szov­jet ember egyéniségének minden oldalú fejlesztését, nevelését és töké letesítését szolgáló szüntelen sztálini gondoskodást. 0 :Vége.) Az atlétikai Európa-bajnokságról jelentik: Fikejz a döntőbe jutott - Modrachová harmadik lett Üj csúcs a 100 m futásban — N. Dumbadze nyerte a nöi diszkoszt Az atlétikai Európa bajnokságot i tegnap változatos müsorra-1 folytat­ták. A csehszlovák versenyzők kö­züj Doležal az 50 km. gyaloglásban a negyedik helyen végzett. Tegiiap bonyolították le a nbi diszkoszvetést is, am't mint az előre látható volt Nina Dumbadze kiváló szovjet atlé­tanö nyert meg. A tegnapi versenyekről a követke­zőket jelentik: Diszkosz: (tíztusa) 1. Heinrich (Franciaország) 41.44 m., 2. Tan­nander (Svédország) 41 m„ 3. Spre­cher (Franciaország) 38.77 m 80 m. gát: (nő: öttusa) 1. Ben Hamo (Franciaország) 2561 pont. 2. Modrachová 2460 pont, 3 Growther (Anglia) 2416 pont. Távolugrás: 1. Dais (Portugália) 732 cm., 2. Fauoher (Franciaország) 722 cm. 3. Bryngeirsson (Izland) 720 cm., 4 Wessels (Hollandia) 717 cm., 5. Fikejz (Csehszlovákia) 710 cm. Sülydobás: 1. Huseby (Izland) 16.29 m„ 2. Savdge (Anglia) 15.54 m„ 3. Grigaíka (SSSR) 15.45 m„, 4. Jirout (Csehszlovákia) 15.23 m. 80 m. gát: (nöi előfutamok) k I. csoport: 1. Dyson (Anglia) 11.5 mp., 2. Gokieli (Szovjetúnió) 11.8 mp. 3. Fiament (Franciaország) 12.1 mp., II. csoport: 1. Blankers-Koen (Holland a i 11.3 mp., 2. Scurer (Ausztria) 11.5 mp. II csoport: 1. Desfotges (Anglia) 11.7 mp., 2. Ja­kuseva (Szovjetúnió) 11.8 mp. 800 vi. (előfutamok) I. csoport: I. Baliy (Franciaország) 21.6 mp. 2 Danjelson (Svédország) 22.4 mp., II. csoport: 1. Shenton (Anglia) 21.5 mp., 2. Lammers (Hollandia) 21.8 mp. III. csoport: 1. Coiarosso (Olaszország) 22.4 mp., 2. Buergís­ser (Svájc) 22 5 mp., IV. csoport: 1. Camus (Franciaország) 22 mp., 2. Morettl (Olaszország) 22 mp., V. csoport: 1. Pecelj (Délam.) 22 mp., 2. Sanadze (SSSR) 22.1 mp. VI. csoport: 1 Sucharev (SSSR) 21.9 mp., 2. Bjarnasson (Izland) 22 mp. Diszkós z: 1. Nina Bumbadze 48,03 m., 2. Sumskaja 42.85 m., 3. Gentile (Olaszország) 41.57 nj. 1,00 m.: 1 Pugh (Anglia) 47.3 mm 2. Lunjs (Franciaország) 47.6 mp., 3. Wolfbradt (Svéd) 47.9 mp. 100 m.: (nők) 1. Blankers-Koen (Hollandia) 11.7 mp., 2. Sečenová. (SSSR) 12.3 mp., 3. DubovičOvá (SSS) 12.4 mp.. (Blankers-Koen ideje új európai csúcs. Az edd gi re­kordot a lengyel Walasiewiczowna tartotta 11.9 mp., idővel.) Súly: 1. Huseby (Izland) 16.74 m., 2. Pr 0fetti (Olaszország) 15.16 m„ 3. Grigalka (Szovjetúnió) 15.14 m. 50 km. gyaloglás: 1. Dordoni (Olaszország) 4:40:42.4 mp.,. 2. Ljunggren (Svéd) 4:43.25 mp., 3. V. Ljunggren (Svéd) 4:49.28 mp., 4. Doležál (CSR) 4:55.49 mp., A szovjet atléták a jó eredményt a győzelemnél is fontosabbnak tartják Négy alaptényező, amely megmagyarázza a szovjet atletika fejlettségét és biztosítja további fejlődését A Moszkvában njggrgndezett első szovjet—magyar atlétikai viadal óriá­si jelentőséggel bír a magyar atlétika további .fejlődése szempontjából. A válogatott viadal, az ezt követő nagy verseny és az egész - 12 napos moszk­vai tartózkodás alatt mind a verseny­zők, mind a vezetők rengeteg újat és hasznosat tapasztaltak. A viadalon, mint tudjuk, a szovjet versenyzők jobbaknak bizonyultak a magyaroknál, ezt híven fejezi ki a nagy pontarányú győzelem is, noha a magyar atléták zöme idei legjobb eredményét nyújtotta és európai vi­szonylatban is számottevő eredménye­ket ért el. Vizsgáljuk meg a kővetke­zőkben annak okait, hogy miért bizo­nyultak a szovjet atléták jobbnak a mi versenyzőinknél? A szovjet atlétika fejlettségének négy alaptényezője, mely döntő sze­repet' játszottak a nagyszerű eredmé­nyek elérésében, a következők: 1. A sportolási lehetőségek biztosí­tása. 2. A szakoktatás magasfokú szerve­zettsége. 3. A versenyzők módszeres és tu­dományos alapon valé előkészítése. 4. Altalános testi és lelki felkészült­ség. • Ezeket a tényezőket szeretném az alábbiakban általánosságban ismer­tetni. A minél jobb sportolási lehetősé­gek megteremtésének rugója. A SZOVJET NÉPNEK A SPORT IRÁNTI NAGY SZERETETE. Bz teszi lehetővé a tökéletes sportlé­tesítmények létesítését, a sportszerek tömegeinek gyártását és azt a hatal­mas anyagi támogatást, amelyet a szocialista szovjet sport az állam ré­széről élvez. Talán kevesen tudják azt, hogy a moszkvai stádion nem egyma­gában álló sportlétesítmény, hanem csupán egy része egy hatalmas sporť­telepnjek. A sporttelepet ýlegjobban egy óriási, gyönyörűen parkírozott területhez hasonlíthatnám, amelyben számtalan egyéb sportág űzésére al­kalmas verseny- és edzőpálya vau. Megtalálhatjuk itt a teniszpályáról kezdve a nép orosz sport, a gorodki pályájáig minden sportágat, magán a stádionon kívül. A stádion edzőpályá­ja magában is egy kisebb lelátóval el­látott, s egyébként is tökéletesen fel­szerelt versenypálya. A Dinamó­sporttelep pályái a napnak úgyszól­ván minden szakában látogatottak. Nem mehettünk ki egyetlen alkalom­mal sem a sporttelepre úgy, hogy a sportolók százait ne láttuk volna a különböző pályákon. Korra és nemre való tekintet nélkül mind a délelőtti, mind a délutáni órákban nagy élet zajlott a sporttelepen. Az volt az ál­talános benyomásunk, hogy a szovjet fiatalság a munkája után szabadideje jelentős részét a sportpályákon tölti el Külön élményszámba ment a sport­események iránt mutatott hatalmas ér­deklődés. Bár a versenyekre mindig elég korán indultunk el, már a stádion közelében olyan forgalomba ' került társasgépkocsink, hogy szinte csak „lépésben'' tudtunk előrehaladni és attól tartottunk, hogy nem érkezünk meg majd idejében. Ha most figyelembe vesszük az(, hogy Moszkván kívül a Szovjetúnió valamennyi kisebb és nagyobb városá­ban is, ha nem is talán ilyen méretű, de minden szempontból megtelelő sportlétesítmények vannak, akkor már­is láthatjuk azt, hogy a Szovjetunió­ban a tömegek sportolási lehetőségeit mindenütt a legmesszebbmenőkig biz­tosították. Ezekből a tömegekből ke­rülnek ki azután az atlétikában a mi­nőségi versenyzők, akik a nagyszámú szakavatott edzőgárda keze alatt dol­goznak tovább. A szdvjet atlétika rohamos fejlő­rtfisének igen fontos tényezője A JÓL SZERVEZETT SZAK­OKTATÁS. Ezen a téren az a helyzet, hogy a Szovjetúnió állami atlétikai edzői majdnem mind gyakorlati sportembe­rekből, neves versenyzőkből kerülnek ki. A sport a szocialista államban nem lehet öncél, a jobb versenyző már ver­senyzői pályafutása alatt is átadja ta­pasztalatait versenyzötársainak. Ez a íolyamat fokozódik azután. Az élver­senyzők már tényleges versenyző­pályafutásuk végén kétéves edzői is­kolákra kerülnek, majd pedig úgyne­vezett szakosító tanfolyamokon vesz­nek részt. Az élversenyzők nagy ré­sze a testnevelési főiskolák hallgató­ja. Mindezekkel éri el. a szovjet atléti­ka azt, hogy gyakorlati tapasztala­taikkal elméleti tudással kiegészített szakemberek állnak rendelkezésre, akiknek a versenyzők körében osztat­lan tekintélyük van. A minőségi versenyzők módszeres előkészítését a húsztagú Állami Edzők­Tanácsa irányítja, élén az állami tő­edzővel. Ez a húsztagú tanács ha­vonta kétszer ülést tart és ezeken az üléseken tárgyalják le és döntenek a szakmai problémákban. Az edzők között természetesen vannak szakmai viták, amelyek vagy a szaklapok ha­sábjain keresztül, vagy személyes esz­mecserék útján bonyolódnak le. Szak­mai kérdésekben végső fokon az Ed­zők Tanácsa dönt, amelynek elvi ha : tározata egyformán kötelező általános­ságban a Szovjetúnió összes edzőire. Az ilyen elvi határozatokat természe­tesen az edzők nem mereven, hanem a versenyzők egyéniséghez mérten alkalmazzák. Ennek a testületnek egyik tagja, Tutyevics egyben a Szovjet Tudományos Akadémiának tagja is, ahol a sportot képviseli. AZ ÉLVERSENYZŐKKEL VALÓ EGYÉNI FOGLALKOZÁSRA kiválóan alkalmasak az úgynevezett szakosított edzőtáborok. Külön edző­táborokba vonulnak tavasszal a futó-, dobó- és ugróatléták. A minőségi utánpótlás biztosítása végett egész éven át van ifjúsági edzőtábor, ahova havonta szakmánként váltakozva ke­rülnek be a legjobb . if júsági verseny­zők, számszerint szakmánként hatva­nan. Az előkészítő edzőtáborokban gyakran dolgoznak a versenyzők na­ponta kétszer. A futók ilyenkor dél­előtt végzik a gyorsasági munkát, dél­után pedig az álló képesség fokozása kerül sorra. A módszeres és tudomá­nyos képzésben igen fontos feladatot tölt be a rendelkezésre álló gazdag szakirodalom is. Majdnem minden edzőnek van kisebb-nagyobb terjedel­mű szakkönyve. A versenyzők általá­ban minden szakkönyvet ismernek. A szovjet szakemberek továbbkép­zése állandóan folyik. Ennek a tovább­képzésnek egyik alapja a szakembe­rek közötti állandó tapasetalatcsere. Számomra az egyik legérdekesebb élmény a szovjet szakvezetőkkel foly­tatott tapasztalatcsere volt. Egészen szokatlan volt számomra az a légkör, az az őszinteség, amellyel a versenyek után a szakvezetők elmondották ne­künk, hogy hogyan készítették elő versenyzőiket a viadalra. Nem VQltak tehát úgynevezett „műhelytitkok", amelyeket egyes edzők féltve őriznek saját maguk és versenyzőik számára. Természetesen a szovjet szakemberek is šok kérdést tettek fel a ' mi szak­vezetőinknek és sok esetben kértek véleményt saját versenyzőikre vonat­kozólag. Ezek azok a megbeszélések, me.yeknek végső eredményei az e'la­iiKď fejlődését biztosítják. A fentiekben ismertetett tudomá­nyosan megalapozott előkészítés ered­ménye a kifogástalan testi és lelki fel­készültség. A szovjet versenyzők szin­te állandóan jó erőben vannak. Egy­egy erőnléti visszaesés esetén a sport­orvos azonnal érintkezőbe lép a ver­senyzővel és edzőjével és ha a velük való megbeszélés alapján szükséges­nek látja, t'áplálkozásbeli, életmódbeli, sőt esetleg edzésbeli változtatásokat javasol. 4 A szovjet versenyzők jellemzője, úgyszólván kivétel nélkül, az általános nagy testi erő. Ez a nagy testi erő ter­mészetesen nem véletlen következmé­nye, hanem a sokoldalú sporttevékeny­ség eredménye. .Beszélgetéseink so­rán arról győződtem meg," hogy majd­nem minden szovjet atléta" egyben jó tízpróbázó is lenne. A szovjet ver­senyzők erőnlétének nem árt a sok edzés, mert olyan sokoldalú atlétikai felkészültséggel, olyan alappal rendel­keznek, amelyre a legerősebb edzés­rendszert lehet felépíteni, erőnléti romlás nélkül. A Szovjetúnióban az atlétika nem idénysport. A versenyzők az egész éven át ed­zésben vannak. Félreértések elkerülé­se végett edzés alatt értem azt is, •hogy ha pl. - a futóatléta a téli hóna­napokban siel vagy más kiegészítő sportot űz. A szovjet versenyző teljes edzésszünetet általában csak betegség esetén tart. Az egész évi folyamatos ' munka olyan testi erőnlétet eredményez, amely biztosítja az egész versenyévad kemény megpróbáltatásaihoz szüksé­ges alapot és ezzel kerülhetők el a nálunk oly gyakori formaingadozások. Meg kell jegyeznem, hogy a magyar futóversenyzőkre vonatkozólag véle­ményem szerint ez a folyamatos, egész éven tartó edzésrendszer jelenleg még nem alkalmazható éppen azért, mert jelenlegi erőnléti állapotunkkal nem volna összeegyeztethető. A fejlődésnek azonban nálunk is feltétlenül arra kell irányulnia, hogy versenyzőink előké­születe olyan legyen, hogy bírják az egész éves kemény munkát, erőnlé­(ük romlása nélkül Csak ilyen kemény edzésrendszerre magyarázható az; hdgy pl Vladimír Szuharjev az idén augusztus elejéig már 35 versenyen indult külösösebv formaing^dozás nél­kül. Sír József.

Next

/
Thumbnails
Contents