Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-26 / 196. szám, szombat

UJ SZ0 1950 augusztus 26 Mi harcolunk és nem könyörgünk a békéért Augusztus 18-án délután Osztrava utcait többezres tüntető tömeg lepte el, amely egységesen vonult fel az osztravai Téli stadionban megtartott seregszemlére. A nagyszabású béke­manifesztáción megjelent a kormány részéről dr. Oldrich John, a Nemzet­gyűlés elnöke, akit az osztravai dol­gozók nevében Matyäek elvtárs üd­vözölt. Köszöntötte a külföldről érke­zett kiküldötteket is, így elsősorban a bolgár Sava Genavska elvtársat, a bolgár nép nagy vezérének, Dimitrov elvtársnak legbensőbb munkatársát, továbbá a budapesti Andics tanárnő elvtársnöt, Tabeta elvtársat Liba­nonból, a franciaországi Sterna elv­társat, az angliai J. D. Bernal pro­fesszort, az amerikai J. Fletscher teológiai porofesszort, valamint a hős Mao-Ce-Tung Kínájából Mua-Io­Ken elvtársat. A lelkes békemanifesztáción ki­mondott minden szó erös kritika alá vette az imperialisták szemérmetlen háborús politikáját, amellyel rette­gésben akarják tartani a világ kis nemzeteit. A békés népek azonban már felismerték az imperialista propa­ganda ürességét és ma már nincs, aki megijedjen a veszett kutyák ugatásától. A félelem az okosság el­lensége és mi nem vagyunk azok, akik félünk, hanem Truman és ba­rátai, akik gyalázatos, gyáva módon gyilkolják a koreai asszonyok és gyermekek ezreit. Ma már napnál is világosabb, hogy mire törekedett Truman úr, amikor rablótámadást indított Korea ellen. A támadás nem­csak Korea ellen irányul, hanem első­sorban a Szovjetúnió és a népi de­mokrg^tus államok ellen. Az imperialista agresszorok azon­ban nagyot tévedtek, mert a koreai terrorhadjárat csődbe jutott. Csőd­jüket elősegítette a stockholmi bé­kehatározat világakciója, amelyet eddig többszáz millió aláírás támo­gat. Mi dolgozók azonban teljes tu­datában vagyunk annak, hogy a béke megvédése nemcsak aláírásokon mú­lik, hanem feltétlenül szükséges, hogy elhatározzuk magunkat békés életünk megvédésére. Ezt csak úgy tudjuk sikeresen véghezvinni, ha egységesen felsorakozunk a termelő munka arcvonalán és nyakát szegjük a nép és a béke ellenségeinek. Emelt fővel állhatunk mindenki elé, mert mi nem a hátsó ajtón keresztül lopódzunk be a békét óhajtó szívek­be, hanem nyüt programmal lépünk a nép elé. Mi a békéért harcolunk, nem pedig "könyörgünk! Tudósaink nem azért tárják fel a még ismeret­len erőforrásokat, hogy a háború szolgálatába állítsák őket, hanem, hogy az emberek segítőtársává te­gyék a termelés fokozatos emelésé­re és a termékek minőségének javí­tására. Míg mi, a népi demokratikus álla­mok dolgozói, a nép boldog életét új gyárakkal, földműves szövetkezetek­kel igyekszünk felépítem, addig az Atlanti egyezmény országában esze­veszetten gyártják a z öldöklő fegy­vereket. Ilyen módszerekkel bizony nem adnak a munkanélkülieknek munkát és nem biztosítják a dolgo­zóknak az emberhez illő életet, de­hát az imperialistáknál a legolcsóbb áru az ember és a dolgozónak csak ahhoz van joga, hogy koplaljon ée adót fizessen. Mi, a béke erői, megmutatjuk, ho­gyan kell a világot egységes harcos táborrá, nagy proletárparadicsommá alakítani, amelyben már nem lesznek kizsákmányolók és kizsákmányoltak, és amelyben az ember ember lesz, nemzetiségre, fajra és bőre színére való tekintet nélkül. Ezt azonban nem Truman és Churchill uszító poli­tikájával, hanem a nagy Sztálin, Gottwald, Mao-Ce-Tung, Thorez, Rá­kosi, Togliatti, Max Raimann és a többi élenjáró elvtársak vezetésével fogjuk megvalósítani. Az osztravai békemanifesztáción résztvevő dol­gozók szívébe béke költözött és a Téli stadion tribünjein elhelyezkedett körülbelül 20.000 főnyi tömeg orkán­ként hallatta kívánságát: El a ke­zekkel Koreától! Aztán szétszéledtünk, de lélekben és akaratban eggyé kovácsolódtunk, és nincs a világnak olyan atombom­bája, amely minket el tudna téríteni végcélunktól: a békés szocializmus megvalósításától. Hoksza István, munkáslevelezö, Osztrava. ARATÓ ÜNNEPÉLY VOLT NEMESÓC3ÁN. Nemesócsa dolgozői augusztus 20-án megtartották az új kenyér ün­nepét, amelynek műsorát a CSEMA­DOK helyicsoportja szolgáltatta. A munkás-himnusz eléneklése után a dolgozó fiatalok egy csoportja gyö­nyörű aratási koszorút helyezett ed a színpadon. Az ünnep, beszédet Be­recz Sándor a csoport vezetője mondta el. Szavaiban köszönetét fe­jezte ki Sztálin és Gottwald elvtár­saknak és a Kommunista Pártnak azért, hogy a falu dolgozói végre már nemalamizsnáert és nem a földesúrnak aratnak hanem hazá­juk dolgozó népének. Ezután a CSEMADOK kutúrgár­dája színes műsort adott elő ame­lyet vidám táncmulatság követett. Mindenfelé megelégedetten beszél­gető gazdacsoportokat lehetett látni, akik mosolyogva szemlélték a fiata­lok mulatságát. Megelégedettek azért, mert látták, hogy nemcsak az »úr« 'leszármazottak, termettek rá az alkotó munkára és az érvényesü­lésre. hanem a dolgozók államában a munkásifjúság előtt is megnyílt az érvényesülés útja. Nemesócsán az EFSz áttért a harmadik típusra és ősszel már be­vezeti az egységes vetési tervet. A falu haladó dolgozói remélik, hogy a szövetkezet fejlődésével az egész falu élete új lendületet vesz. és életszínvonalának mind gazdasági, m'nd kultúrális tekintetben fokozot­tan emelkedni fog. Incédy László, Nemesócsa. LEVÉL CSEHORSZÁGBÓL. A trebonj járás földműves dolgo­zói jój megszervezett munkával vé­gezték az aratási és cséplési munká­latokat és mezőgazdasági gépeik segítségével kimagasló eredménye­ket ér tek el. A járás gazdaságai egymással versenyezve öt nappal a kitűzött határidő előtt végezték be a cséplést érs a beszolgáltatást is. A szorgalmas munka megjutal­mazására a svamberkä állami bir­tokok igazgatósága augusztus 19-én a járási szélthelyen nagyszabású arató ünnepélyt rendezett. Az ünne­pélyen résztvett az állami birtokok miniden dolgozója Férfiak, nők, öre­gek és ifjak össze gyűltek a város kultúrpalotájának nagytermében, hogy feldíszített aszta,lok, ízletes ételek és frissítő itaiok mellett örül­jenek az új kenyérnek. A vidéki birtokok dolgozói feldíszített trakto­rokon érkeztek a kultúrpalota elé, ahol a város fúvószenekarénak munkásindulói mellett szívélyes fo­gadtatásban részesültek. Mnden egyes gazdaság hatalmas aratási ko-szorúkkai fejezte ki hálá­ját és nagyrabecsülését a munkás­ság élcsapata, a Kommunista Párt és vezetői iránt. A koszorúk átvéte­le után az állami birtokok igazgató­ja meleghangú beszédben ismertette az elvégzett nagy munka jelentősé­gét. A megjelent földmunkások lel­kesedve tettek ígéretet a még hátra­lévő őszi munkák jő eredményű el­végzésére. Az ünneplő dolgozók közös va­csorán vettek részt .amelyen jelen Voltak a pártszervezet vezető szemé­lyiségei, az igazgató és az állami birtokok valamennyi hivatalnoka, az etetők, a fogatosok, a tehenészek a traktorosok, a juhászok, az arató munkások, a brigádosok és a bog«­nár, egyszóval a gazdasághoz tar­tozó teljes személyzet sőt még a munkából kiöregedett nyugdíjasok is, úgyhogy az ünnep' vacsora részt­vevői egy hatalmas családot alkot­tak. A kitűnő vacsorát figyelmes ki­szolgálással tálalták az asztal kö­rül ülőknek. Mindenki egyforma volt itt, mindenki egy ételt, egy italt kapott, lehetett az hivatalnok vagy etető, iparos vagy aratómunkás. Vacsora után a tágas táncterem­ben öregek és fiatalok jókedvűen járták a táncot. Engem, mint öre­gebb munkást nagyon meglepett ez a -dolog nagyon szépnek és szívhez szólónak találtam, mert ilyesmit so­ha azelőtt nem tapasztaltam. A ka­pitai ;st a rendszer ilyesmit a dolgo­zóknak nem adott. Örömmel néztem a munkásnép jó öltözetét, a megelé­gedett és derűs arcokat. Senki sem v 0lt lesoványodott és agyondolgo­zott. Igyekeztem is megmagya.rá-zni fiatal munkástársaimnak a különb­séget a kapitalista rendszer kizsák­mányolása és a népi demokratikus rendszer mai nagyszerű gondosko­dása között A régi rendszerben nemcsak, hogy nem táncoltak mun­kások a kultúrpalotában, hanem az ajtóban rendőr állt ée a dolgozó nép­nek még benézni sem volt saalbad az urak mulatságára. Azon az estén sokunk szivében született meg az elhatározás, hogy ezután még nagyobb -lendülettel tel­jesítjük munkánkat hogy a régi elnyomó rendszer soha többé vissza ne jöhessen. és még szslárd&bb ala­pokat adjunk nnmkásállamunk bol­dog jövőjének. Jávorfa I*tvén, mwnkáslevelező. Svamberk. A CSEMADOK HÍREI A CSEMADOK KözpoV-t-i Titkársága toútúrtársi üdvözletét küldi és további sikereket kíván azon helyicsoportjainak, amelyek nem hagyjáje magukat félrevezetni az osztályellenségtöl, hanem tántoríthatatlanul dolgoznak mind kulturális, mind gazdasági téren a szocializmus győ­zelméért. Hogyai készítsük elő a fafajt isitek alá ľ Jövőévi kenyérgabona-termelésünk sikere nagymértékben attól függ, hogyan készítjük elö a talajt az őszi vetésre. Ennek a munkának Vgyik legfontosabb része a jó por­hanyi-tás. A jó termésnek másik föfeltétele a vetés idejében való el­végzése. Az ősziek állá való talajelökészí­téshez tárcsát, vagy ekét haszná­lunk. Abban az esetben, ha korán betakarított terményről van szó, amelynek a talaját időben meghán­tottuk, vagy pedig ha keverő szán­tást is kapott a föld, akkor tárcsá­val jó munkát tudunk végezni. A tárcsa igen jó porhanyító eszköz, jó magágyat készíthetünk vele. A tárcsa azonban csak akkor vé­gez jó munkát, ha a föld nem gyo­mosodott el nagyon, mert a tárcsa csak porhanyit, de nem fordít, A megtárcsázott földet el kell simí­tani, hogy addig ne száradjon fe­leslegesen, amíg vetésre kerül a. sor. Abban az esetben, ha a vetésre váró földön a gyomok kihajtottak, ekét kell használni. Az eke haszná­latánál azonban ügyeljünk, hogy ne legyen rögös a szántás. Nem szabad tehát olyan mélyre eresz­teni az ekét, hogy az nagy rögöket fordítson fel. A rögös szántásnak vetés alá való előkészítése arány­talanul sok munkát igényel és sose lehet olyan tökéletes magágyat csinálni, mint a rögmentes szántás, sal. Az eke után azonnal fogast és simitót járatunk, Say a italaj elsi­mítva marad a vetés idejéig. Az ősziek alá való talajelőkészí­tést idejében kell elvégezni. Leghe­lyesebb, ha a száintás-tárcsázás és a vetés között legalább 10—14 na­•pos idő telik el. A legtöbb hiba az őszi vetéseknél azáltal fordul elő, hogy laza földbe vetnek. Az így vetett növény gyökérzete nem fej­lődhetik jól az üregesség miatt. Különösen fontos a rozs aló a talajt kellőéi előkészíteni, mert a túl laaa fökibe vetett rozs csak sínylődik. A rozs kimondottan tö­mődött földet kíván. Ha bánni ok­nál fogva a rozs alá való talajelő­készátés és a vetés között rövid az idő, akkor hengerrel kell a megfe­lelő talajtömődöttséget biztosítani. Ha jól előkészítjük a talajt, nem kell attól tartani, hogy az a ve­tésig kigazosodik. Ez csak ott for­dul elő, ahol elmulasztották a tarló­hántást, vagy gondtalanul kezelték a földet. Ahol gondos művelés van, ott a földet nyugodtan készíthetjük elő két héttel a vetés előtt. Teljesen ártalmatlan szsr a gondosan összeállított, a szeplőket a 'egrövidebb időn belül elszíntelegítő és eltűntető Javana-krétn Ez a szer az arcbőrt gyönyörűen megfehéríti és minden sötét foltot, szeplőt, májfoltot tökéletesen eltűntet. A legjobb kozmetikai gyártmány. A krém ára 35— Kčs, postán küld­ve 40 Kös. Használati utasítás mellé­kelve. A szállítást utánvét mellett a J. Kukla cég intézi, Praha 1. Perlová­utca 39. A Javana kiémeí csak átvétele után fizeti. Legyen öo » szépl 1586/-V Példaképpen állítjuk a helyicso­portjaink elé ipolyviski helyicsopor­tunkat, figyelembe véve azokat a szép eredményeket, melyeket a szö­vetkezeti gazdálkodás propagálása terén elért. Nehéz harcokat kellett az ipolyviski helyicsoportnak vívnia a kulákság ellen, míg eredményéket tudott elérni. Azonban az ipolyviski kultúrtársak nem féltek a harctól, mert tudták, hogy abból ők kerülnek ki győzelmesen. Az ipolyviski kis- és középparasz­tok a reakció feletti győzelme azzal magyarázható hogy könyvek után nyúltak, tanultak és tanították egy­mást és ideológia: fejlettségükkel si­került az osztályellenség erejét meg­törniök. Ma a község határának a legna­gyobb része a kis- és középparasz­tok kezében van és elhatározták, hogy nem akarnak tovább a kulá­koktól függöviszonyban élni, hanem megalakítják az EFSz III. típusát, ami az egyedüli kivezető út a falu uzsorásainak jármából. Míg a kulákok könnyeiket töröl­getve sötétnek látják a jövőt, addig hatvanhárom kis- és középparaszt, köztük 53 CSEMADOK tag örömtől sugárzó arccal tervez és dolgozik mert tudja, hogy munkájának gyü­mölcsét már nem a zsíros gazda, hanem saját maga élvezi. A CSEMADOK helyicsoportja azonban nem elégszik meg az elért eredményekkei, hanem célul tűzte ki, hogy a szocialista kultúra se­gítségével ráveszi a községben élő összes kis- és középparasztokat, te­hát azokat is, akik ma még a ku­lákság szolgálatában állanak, hogy rázzák le magukról az évszázados jármot és csatlakozzanak ahhoz a csoporthoz, amely a falu szocializá­lásáért, a dolgozók életszínvonalán nak emeléséért harcok Rudnya kis bányászközség Dél­Szlovákiában, Rozsnyótól kb. 6 kilo­méterre fekszik. A falu lakosságá­nak nagy része bányamunkás A CSEMADOK hejyicsoportja ez év februárjában alakúit és 38 tagja van. A tagok napj kemény munká­juk után esténként összejönnek, hogy megbeszéljék a napi esemé­nyeket. Az egyik ilyen esti összejövetelen szó esett a községi utakról. Hát a községi utak bizony nagyon r 0ssz állapotban vannak. Jegyzi meg az egyik kultúrtárs. Száraz időben po­rosak, esős időben pedig nyakig ér a sár. Rövid vita Után a CSEMA­DOK tagjai elhatározták, hogy egy 900 méter hosszú utat rendbehoz­nak. Az elhatározást tett követte e rö­vid két hét alatt megjavították az utať. De ezzel még nem • elégedtek meg. Egy szép napon összedugták a fejüket és rövid megbeszélés Után kijelentették, hogy nem fogják to­vább hallgatni a kislbíró kutyabőrös dobját, mely a régi világra, az ár­verésekre és nyomorúságra emlé­kezteti őket. hanem brigádmunkával felszerelnek egy községi rádiót. Hisz mi keli ahhoz: néhány hangszóró, mikrofon, egy hangerősítő és huza­lok. Az alkatrészek beszerzése után elkezdődött a munka Póznákat állí­tottak, drótokat húztak, hangszóró­kat szereitek, egyszóval nagy volt a sürgés-forgás a faluban. A szakmunkák vezetését Mócik Ferdinánd kultúrtárs vállalta. Lel­kes munkájukért dicséretet érdemei­nek továbbá, Cirbusz Nándor, vala­mint Somogyi István, aki napi mun­kája után szabad idejében versfara­gással is foglalkozik Ma már Rud­ná községben a kisíbírónak nem kell dohoinia, egyszerűen bemondija a mikrofonba a híreket és az egész község lakossága egyszerre hallgat­hatja. De nem csak a híreket hall­ják, esténként még szórakoztató ze­nét is közvetít a községi rádió. Ne gondoljuk hogy csak a brigádmun­kából veszik ki a részüket a rudnai helyicsoport tagja :. Készülnek az új kenyér ünnepére is. Három egyfel­vonásos színdarabot, mozgalmi da­lokat és verseket tanulnak. Tervbe vették, hogy a jövő évben felépítik a kultúrházat. Kívánjuk a rudnai kuitúrtársak­nak, hogy ezt a tervüket is oly si­kerrel valósítsák meg, mint az eddi­gieket. Legyenek példaképei az összefogásnak, nemcsak a kultúra terjesztésében, hanem a munka minden ágazatában. Hisz 1 a szocia­lista kultúra csakis hazánk építő­munkájával szoros kapcsolatban kép­zelhető el. A nyitrai Kerületű Pártnapoai, amely a békéért vaió harc jegyében zajlott le, tömegesen megjelentek a kerület magyar dolgozói is. E z azt bizonyítja, hogy a cseh­szlovákiai magyar dolgozók szakí­tottak a mult hagyományaival, a szocialista fejlődés Htjára léptek és a szlovák doigozókkaj egyesülve szorosan a Kommunista Párt mögé zárkóznak fel harciban a békéért és a szocializmusért. A dolgozó tömegeket a különféle tömegszervezetek kultúrbrigádjai szórakoztatták. Nem utolsó sorban a CSEMADOK párkányi, lévai muzs­lai, ládányi, garamszentgyörgyi éa a kálnai helyicsoportjai. A párkányi helyicsoport mozgalmi-dalaival, a muzslaj heiyicsopcxrt népi táncaival megnyerte a jelenlevők elismerését, De ugyancsak megáliták a helyüket és mozgalmi dalaikkal és népi tán­caikkal"' hozzájárultak az ünnepély sikeréhez a kálnai, ládányi, garam­szentgyörgyi és lévai helyicsopor­tok. • PerbenyíkrSl jelen&ht A CSEMADOK helyics 0portja Ze­lenák István titkár kezdeményezé­sére 17 tagú »cséplőbrigádot« szer­vezett, hogy munkájukkal elősegít­sék a cséplési munkálatok tervezett idő előtti befejezését. Ez is szép példla, €s kérjük helyi­csoportjainkat, hogy mind a mező­gazdaságban, mind az iparban kő» vessék a perbenyiki helyicsoport pél­dáját! • A diőspatonyt CSEMADOK kur­túrtudósítója jelenti hogy vasárnap d. u. 4 órai kezdettej tartották meg az EFSz rendezésében az aratóün­nepélyt. Az ünnepély sikeréhez nagyban hozzájárult a CSEMADOK helyicsoportja is jói összeválogatott kultúrműsorával. Az ünnepi beszédet Csikós Mária, a CSEMADOK heylicsoportjának titkára mondta. Majd a helyicsoport tagságának nevében átadta a búza­koszorút az EFSz-nek. Az ünnepély táncmulatsággal ért véget, amelyből min<j az öregek, mind a fiatalok ki­vették részüket. A CSEMADOK szécsénkei helyí­csoportja is belépett az EFSz-be, hogy ne csak kulturális, hanem gazdasági vonalon is kivegye ré­szét a falu szocializálásáért folyta­tott munkábój. Bori község CSEMADOK helyiv csoportját a múltban akadályozta ténykedésében a kultúrház hiánya. Azonban Volt a faluban egy rozzant ház, tehát a helyicsoport elhatároz­ta hogy kultúrházzá fogja átalakí­tani. Sökat dolgoztak az épületen brigádmunkával a CSEMADOK tag­jai. De munkájuk nem volt hiába­való, mer t a rozoga épületet való­ban szép kultúrházzá alakították át. Egy másik alkalommal pedig bri­gádot szerveztek a községben lévő rossz utak megjavítására. Nem véletlen jeienségek a fent említett példák, hanem bizonyítékai annak, hogy a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók tudatában vannak annak, hogy önkéntes brigádmunká­jukkal és az EFSz-ek szilárdításá­val a szocializmust építik. P. K. Magyarországon tagosí! ják a termelő szövetkezeti csoportok és az állami gazdaságok földjeit Magyarországon a mezőgazdaság fejlesztése érdekében a tavalyihoz ha­sonlóan megkezdték az állami birto­kok és a termelő szövetkezetek föld­jeinek tagosítását. A tagosítás végre­hajtását az állami gazdaság dolgozói és a termelő szövetkezeti csoportok tagjai kérték a magyar föklművelás-. ügyi kormányzattól, mert birtokaikon a - földek széttagoltsága miatt. nem tudták teljes mértékben kihasználni a korszerű agrotechnikai módszereket A tagosítást a dolgozó parasztság érdekeinek szigorú szem előtt tartá­sával 81-3 községben hajtják végra,

Next

/
Thumbnails
Contents