Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)
1950-08-26 / 196. szám, szombat
UJ SZ0 1950 augusztus 26 Mi harcolunk és nem könyörgünk a békéért Augusztus 18-án délután Osztrava utcait többezres tüntető tömeg lepte el, amely egységesen vonult fel az osztravai Téli stadionban megtartott seregszemlére. A nagyszabású békemanifesztáción megjelent a kormány részéről dr. Oldrich John, a Nemzetgyűlés elnöke, akit az osztravai dolgozók nevében Matyäek elvtárs üdvözölt. Köszöntötte a külföldről érkezett kiküldötteket is, így elsősorban a bolgár Sava Genavska elvtársat, a bolgár nép nagy vezérének, Dimitrov elvtársnak legbensőbb munkatársát, továbbá a budapesti Andics tanárnő elvtársnöt, Tabeta elvtársat Libanonból, a franciaországi Sterna elvtársat, az angliai J. D. Bernal professzort, az amerikai J. Fletscher teológiai porofesszort, valamint a hős Mao-Ce-Tung Kínájából Mua-IoKen elvtársat. A lelkes békemanifesztáción kimondott minden szó erös kritika alá vette az imperialisták szemérmetlen háborús politikáját, amellyel rettegésben akarják tartani a világ kis nemzeteit. A békés népek azonban már felismerték az imperialista propaganda ürességét és ma már nincs, aki megijedjen a veszett kutyák ugatásától. A félelem az okosság ellensége és mi nem vagyunk azok, akik félünk, hanem Truman és barátai, akik gyalázatos, gyáva módon gyilkolják a koreai asszonyok és gyermekek ezreit. Ma már napnál is világosabb, hogy mire törekedett Truman úr, amikor rablótámadást indított Korea ellen. A támadás nemcsak Korea ellen irányul, hanem elsősorban a Szovjetúnió és a népi demokrg^tus államok ellen. Az imperialista agresszorok azonban nagyot tévedtek, mert a koreai terrorhadjárat csődbe jutott. Csődjüket elősegítette a stockholmi békehatározat világakciója, amelyet eddig többszáz millió aláírás támogat. Mi dolgozók azonban teljes tudatában vagyunk annak, hogy a béke megvédése nemcsak aláírásokon múlik, hanem feltétlenül szükséges, hogy elhatározzuk magunkat békés életünk megvédésére. Ezt csak úgy tudjuk sikeresen véghezvinni, ha egységesen felsorakozunk a termelő munka arcvonalán és nyakát szegjük a nép és a béke ellenségeinek. Emelt fővel állhatunk mindenki elé, mert mi nem a hátsó ajtón keresztül lopódzunk be a békét óhajtó szívekbe, hanem nyüt programmal lépünk a nép elé. Mi a békéért harcolunk, nem pedig "könyörgünk! Tudósaink nem azért tárják fel a még ismeretlen erőforrásokat, hogy a háború szolgálatába állítsák őket, hanem, hogy az emberek segítőtársává tegyék a termelés fokozatos emelésére és a termékek minőségének javítására. Míg mi, a népi demokratikus államok dolgozói, a nép boldog életét új gyárakkal, földműves szövetkezetekkel igyekszünk felépítem, addig az Atlanti egyezmény országában eszeveszetten gyártják a z öldöklő fegyvereket. Ilyen módszerekkel bizony nem adnak a munkanélkülieknek munkát és nem biztosítják a dolgozóknak az emberhez illő életet, dehát az imperialistáknál a legolcsóbb áru az ember és a dolgozónak csak ahhoz van joga, hogy koplaljon ée adót fizessen. Mi, a béke erői, megmutatjuk, hogyan kell a világot egységes harcos táborrá, nagy proletárparadicsommá alakítani, amelyben már nem lesznek kizsákmányolók és kizsákmányoltak, és amelyben az ember ember lesz, nemzetiségre, fajra és bőre színére való tekintet nélkül. Ezt azonban nem Truman és Churchill uszító politikájával, hanem a nagy Sztálin, Gottwald, Mao-Ce-Tung, Thorez, Rákosi, Togliatti, Max Raimann és a többi élenjáró elvtársak vezetésével fogjuk megvalósítani. Az osztravai békemanifesztáción résztvevő dolgozók szívébe béke költözött és a Téli stadion tribünjein elhelyezkedett körülbelül 20.000 főnyi tömeg orkánként hallatta kívánságát: El a kezekkel Koreától! Aztán szétszéledtünk, de lélekben és akaratban eggyé kovácsolódtunk, és nincs a világnak olyan atombombája, amely minket el tudna téríteni végcélunktól: a békés szocializmus megvalósításától. Hoksza István, munkáslevelezö, Osztrava. ARATÓ ÜNNEPÉLY VOLT NEMESÓC3ÁN. Nemesócsa dolgozői augusztus 20-án megtartották az új kenyér ünnepét, amelynek műsorát a CSEMADOK helyicsoportja szolgáltatta. A munkás-himnusz eléneklése után a dolgozó fiatalok egy csoportja gyönyörű aratási koszorút helyezett ed a színpadon. Az ünnep, beszédet Berecz Sándor a csoport vezetője mondta el. Szavaiban köszönetét fejezte ki Sztálin és Gottwald elvtársaknak és a Kommunista Pártnak azért, hogy a falu dolgozói végre már nemalamizsnáert és nem a földesúrnak aratnak hanem hazájuk dolgozó népének. Ezután a CSEMADOK kutúrgárdája színes műsort adott elő amelyet vidám táncmulatság követett. Mindenfelé megelégedetten beszélgető gazdacsoportokat lehetett látni, akik mosolyogva szemlélték a fiatalok mulatságát. Megelégedettek azért, mert látták, hogy nemcsak az »úr« 'leszármazottak, termettek rá az alkotó munkára és az érvényesülésre. hanem a dolgozók államában a munkásifjúság előtt is megnyílt az érvényesülés útja. Nemesócsán az EFSz áttért a harmadik típusra és ősszel már bevezeti az egységes vetési tervet. A falu haladó dolgozói remélik, hogy a szövetkezet fejlődésével az egész falu élete új lendületet vesz. és életszínvonalának mind gazdasági, m'nd kultúrális tekintetben fokozottan emelkedni fog. Incédy László, Nemesócsa. LEVÉL CSEHORSZÁGBÓL. A trebonj járás földműves dolgozói jój megszervezett munkával végezték az aratási és cséplési munkálatokat és mezőgazdasági gépeik segítségével kimagasló eredményeket ér tek el. A járás gazdaságai egymással versenyezve öt nappal a kitűzött határidő előtt végezték be a cséplést érs a beszolgáltatást is. A szorgalmas munka megjutalmazására a svamberkä állami birtokok igazgatósága augusztus 19-én a járási szélthelyen nagyszabású arató ünnepélyt rendezett. Az ünnepélyen résztvett az állami birtokok miniden dolgozója Férfiak, nők, öregek és ifjak össze gyűltek a város kultúrpalotájának nagytermében, hogy feldíszített aszta,lok, ízletes ételek és frissítő itaiok mellett örüljenek az új kenyérnek. A vidéki birtokok dolgozói feldíszített traktorokon érkeztek a kultúrpalota elé, ahol a város fúvószenekarénak munkásindulói mellett szívélyes fogadtatásban részesültek. Mnden egyes gazdaság hatalmas aratási ko-szorúkkai fejezte ki háláját és nagyrabecsülését a munkásság élcsapata, a Kommunista Párt és vezetői iránt. A koszorúk átvétele után az állami birtokok igazgatója meleghangú beszédben ismertette az elvégzett nagy munka jelentőségét. A megjelent földmunkások lelkesedve tettek ígéretet a még hátralévő őszi munkák jő eredményű elvégzésére. Az ünneplő dolgozók közös vacsorán vettek részt .amelyen jelen Voltak a pártszervezet vezető személyiségei, az igazgató és az állami birtokok valamennyi hivatalnoka, az etetők, a fogatosok, a tehenészek a traktorosok, a juhászok, az arató munkások, a brigádosok és a bog«nár, egyszóval a gazdasághoz tartozó teljes személyzet sőt még a munkából kiöregedett nyugdíjasok is, úgyhogy az ünnep' vacsora résztvevői egy hatalmas családot alkottak. A kitűnő vacsorát figyelmes kiszolgálással tálalták az asztal körül ülőknek. Mindenki egyforma volt itt, mindenki egy ételt, egy italt kapott, lehetett az hivatalnok vagy etető, iparos vagy aratómunkás. Vacsora után a tágas táncteremben öregek és fiatalok jókedvűen járták a táncot. Engem, mint öregebb munkást nagyon meglepett ez a -dolog nagyon szépnek és szívhez szólónak találtam, mert ilyesmit soha azelőtt nem tapasztaltam. A kapitai ;st a rendszer ilyesmit a dolgozóknak nem adott. Örömmel néztem a munkásnép jó öltözetét, a megelégedett és derűs arcokat. Senki sem v 0lt lesoványodott és agyondolgozott. Igyekeztem is megmagya.rá-zni fiatal munkástársaimnak a különbséget a kapitalista rendszer kizsákmányolása és a népi demokratikus rendszer mai nagyszerű gondoskodása között A régi rendszerben nemcsak, hogy nem táncoltak munkások a kultúrpalotában, hanem az ajtóban rendőr állt ée a dolgozó népnek még benézni sem volt saalbad az urak mulatságára. Azon az estén sokunk szivében született meg az elhatározás, hogy ezután még nagyobb -lendülettel teljesítjük munkánkat hogy a régi elnyomó rendszer soha többé vissza ne jöhessen. és még szslárd&bb alapokat adjunk nnmkásállamunk boldog jövőjének. Jávorfa I*tvén, mwnkáslevelező. Svamberk. A CSEMADOK HÍREI A CSEMADOK KözpoV-t-i Titkársága toútúrtársi üdvözletét küldi és további sikereket kíván azon helyicsoportjainak, amelyek nem hagyjáje magukat félrevezetni az osztályellenségtöl, hanem tántoríthatatlanul dolgoznak mind kulturális, mind gazdasági téren a szocializmus győzelméért. Hogyai készítsük elő a fafajt isitek alá ľ Jövőévi kenyérgabona-termelésünk sikere nagymértékben attól függ, hogyan készítjük elö a talajt az őszi vetésre. Ennek a munkának Vgyik legfontosabb része a jó porhanyi-tás. A jó termésnek másik föfeltétele a vetés idejében való elvégzése. Az ősziek állá való talajelökészítéshez tárcsát, vagy ekét használunk. Abban az esetben, ha korán betakarított terményről van szó, amelynek a talaját időben meghántottuk, vagy pedig ha keverő szántást is kapott a föld, akkor tárcsával jó munkát tudunk végezni. A tárcsa igen jó porhanyító eszköz, jó magágyat készíthetünk vele. A tárcsa azonban csak akkor végez jó munkát, ha a föld nem gyomosodott el nagyon, mert a tárcsa csak porhanyit, de nem fordít, A megtárcsázott földet el kell simítani, hogy addig ne száradjon feleslegesen, amíg vetésre kerül a. sor. Abban az esetben, ha a vetésre váró földön a gyomok kihajtottak, ekét kell használni. Az eke használatánál azonban ügyeljünk, hogy ne legyen rögös a szántás. Nem szabad tehát olyan mélyre ereszteni az ekét, hogy az nagy rögöket fordítson fel. A rögös szántásnak vetés alá való előkészítése aránytalanul sok munkát igényel és sose lehet olyan tökéletes magágyat csinálni, mint a rögmentes szántás, sal. Az eke után azonnal fogast és simitót járatunk, Say a italaj elsimítva marad a vetés idejéig. Az ősziek alá való talajelőkészítést idejében kell elvégezni. Leghelyesebb, ha a száintás-tárcsázás és a vetés között legalább 10—14 na•pos idő telik el. A legtöbb hiba az őszi vetéseknél azáltal fordul elő, hogy laza földbe vetnek. Az így vetett növény gyökérzete nem fejlődhetik jól az üregesség miatt. Különösen fontos a rozs aló a talajt kellőéi előkészíteni, mert a túl laaa fökibe vetett rozs csak sínylődik. A rozs kimondottan tömődött földet kíván. Ha bánni oknál fogva a rozs alá való talajelőkészátés és a vetés között rövid az idő, akkor hengerrel kell a megfelelő talajtömődöttséget biztosítani. Ha jól előkészítjük a talajt, nem kell attól tartani, hogy az a vetésig kigazosodik. Ez csak ott fordul elő, ahol elmulasztották a tarlóhántást, vagy gondtalanul kezelték a földet. Ahol gondos művelés van, ott a földet nyugodtan készíthetjük elő két héttel a vetés előtt. Teljesen ártalmatlan szsr a gondosan összeállított, a szeplőket a 'egrövidebb időn belül elszíntelegítő és eltűntető Javana-krétn Ez a szer az arcbőrt gyönyörűen megfehéríti és minden sötét foltot, szeplőt, májfoltot tökéletesen eltűntet. A legjobb kozmetikai gyártmány. A krém ára 35— Kčs, postán küldve 40 Kös. Használati utasítás mellékelve. A szállítást utánvét mellett a J. Kukla cég intézi, Praha 1. Perlováutca 39. A Javana kiémeí csak átvétele után fizeti. Legyen öo » szépl 1586/-V Példaképpen állítjuk a helyicsoportjaink elé ipolyviski helyicsoportunkat, figyelembe véve azokat a szép eredményeket, melyeket a szövetkezeti gazdálkodás propagálása terén elért. Nehéz harcokat kellett az ipolyviski helyicsoportnak vívnia a kulákság ellen, míg eredményéket tudott elérni. Azonban az ipolyviski kultúrtársak nem féltek a harctól, mert tudták, hogy abból ők kerülnek ki győzelmesen. Az ipolyviski kis- és középparasztok a reakció feletti győzelme azzal magyarázható hogy könyvek után nyúltak, tanultak és tanították egymást és ideológia: fejlettségükkel sikerült az osztályellenség erejét megtörniök. Ma a község határának a legnagyobb része a kis- és középparasztok kezében van és elhatározták, hogy nem akarnak tovább a kulákoktól függöviszonyban élni, hanem megalakítják az EFSz III. típusát, ami az egyedüli kivezető út a falu uzsorásainak jármából. Míg a kulákok könnyeiket törölgetve sötétnek látják a jövőt, addig hatvanhárom kis- és középparaszt, köztük 53 CSEMADOK tag örömtől sugárzó arccal tervez és dolgozik mert tudja, hogy munkájának gyümölcsét már nem a zsíros gazda, hanem saját maga élvezi. A CSEMADOK helyicsoportja azonban nem elégszik meg az elért eredményekkei, hanem célul tűzte ki, hogy a szocialista kultúra segítségével ráveszi a községben élő összes kis- és középparasztokat, tehát azokat is, akik ma még a kulákság szolgálatában állanak, hogy rázzák le magukról az évszázados jármot és csatlakozzanak ahhoz a csoporthoz, amely a falu szocializálásáért, a dolgozók életszínvonalán nak emeléséért harcok Rudnya kis bányászközség DélSzlovákiában, Rozsnyótól kb. 6 kilométerre fekszik. A falu lakosságának nagy része bányamunkás A CSEMADOK hejyicsoportja ez év februárjában alakúit és 38 tagja van. A tagok napj kemény munkájuk után esténként összejönnek, hogy megbeszéljék a napi eseményeket. Az egyik ilyen esti összejövetelen szó esett a községi utakról. Hát a községi utak bizony nagyon r 0ssz állapotban vannak. Jegyzi meg az egyik kultúrtárs. Száraz időben porosak, esős időben pedig nyakig ér a sár. Rövid vita Után a CSEMADOK tagjai elhatározták, hogy egy 900 méter hosszú utat rendbehoznak. Az elhatározást tett követte e rövid két hét alatt megjavították az utať. De ezzel még nem • elégedtek meg. Egy szép napon összedugták a fejüket és rövid megbeszélés Után kijelentették, hogy nem fogják tovább hallgatni a kislbíró kutyabőrös dobját, mely a régi világra, az árverésekre és nyomorúságra emlékezteti őket. hanem brigádmunkával felszerelnek egy községi rádiót. Hisz mi keli ahhoz: néhány hangszóró, mikrofon, egy hangerősítő és huzalok. Az alkatrészek beszerzése után elkezdődött a munka Póznákat állítottak, drótokat húztak, hangszórókat szereitek, egyszóval nagy volt a sürgés-forgás a faluban. A szakmunkák vezetését Mócik Ferdinánd kultúrtárs vállalta. Lelkes munkájukért dicséretet érdemeinek továbbá, Cirbusz Nándor, valamint Somogyi István, aki napi munkája után szabad idejében versfaragással is foglalkozik Ma már Rudná községben a kisíbírónak nem kell dohoinia, egyszerűen bemondija a mikrofonba a híreket és az egész község lakossága egyszerre hallgathatja. De nem csak a híreket hallják, esténként még szórakoztató zenét is közvetít a községi rádió. Ne gondoljuk hogy csak a brigádmunkából veszik ki a részüket a rudnai helyicsoport tagja :. Készülnek az új kenyér ünnepére is. Három egyfelvonásos színdarabot, mozgalmi dalokat és verseket tanulnak. Tervbe vették, hogy a jövő évben felépítik a kultúrházat. Kívánjuk a rudnai kuitúrtársaknak, hogy ezt a tervüket is oly sikerrel valósítsák meg, mint az eddigieket. Legyenek példaképei az összefogásnak, nemcsak a kultúra terjesztésében, hanem a munka minden ágazatában. Hisz 1 a szocialista kultúra csakis hazánk építőmunkájával szoros kapcsolatban képzelhető el. A nyitrai Kerületű Pártnapoai, amely a békéért vaió harc jegyében zajlott le, tömegesen megjelentek a kerület magyar dolgozói is. E z azt bizonyítja, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók szakítottak a mult hagyományaival, a szocialista fejlődés Htjára léptek és a szlovák doigozókkaj egyesülve szorosan a Kommunista Párt mögé zárkóznak fel harciban a békéért és a szocializmusért. A dolgozó tömegeket a különféle tömegszervezetek kultúrbrigádjai szórakoztatták. Nem utolsó sorban a CSEMADOK párkányi, lévai muzslai, ládányi, garamszentgyörgyi éa a kálnai helyicsoportjai. A párkányi helyicsoport mozgalmi-dalaival, a muzslaj heiyicsopcxrt népi táncaival megnyerte a jelenlevők elismerését, De ugyancsak megáliták a helyüket és mozgalmi dalaikkal és népi táncaikkal"' hozzájárultak az ünnepély sikeréhez a kálnai, ládányi, garamszentgyörgyi és lévai helyicsoportok. • PerbenyíkrSl jelen&ht A CSEMADOK helyics 0portja Zelenák István titkár kezdeményezésére 17 tagú »cséplőbrigádot« szervezett, hogy munkájukkal elősegítsék a cséplési munkálatok tervezett idő előtti befejezését. Ez is szép példla, €s kérjük helyicsoportjainkat, hogy mind a mezőgazdaságban, mind az iparban kő» vessék a perbenyiki helyicsoport példáját! • A diőspatonyt CSEMADOK kurtúrtudósítója jelenti hogy vasárnap d. u. 4 órai kezdettej tartották meg az EFSz rendezésében az aratóünnepélyt. Az ünnepély sikeréhez nagyban hozzájárult a CSEMADOK helyicsoportja is jói összeválogatott kultúrműsorával. Az ünnepi beszédet Csikós Mária, a CSEMADOK heylicsoportjának titkára mondta. Majd a helyicsoport tagságának nevében átadta a búzakoszorút az EFSz-nek. Az ünnepély táncmulatsággal ért véget, amelyből min<j az öregek, mind a fiatalok kivették részüket. A CSEMADOK szécsénkei helyícsoportja is belépett az EFSz-be, hogy ne csak kulturális, hanem gazdasági vonalon is kivegye részét a falu szocializálásáért folytatott munkábój. Bori község CSEMADOK helyiv csoportját a múltban akadályozta ténykedésében a kultúrház hiánya. Azonban Volt a faluban egy rozzant ház, tehát a helyicsoport elhatározta hogy kultúrházzá fogja átalakítani. Sökat dolgoztak az épületen brigádmunkával a CSEMADOK tagjai. De munkájuk nem volt hiábavaló, mer t a rozoga épületet valóban szép kultúrházzá alakították át. Egy másik alkalommal pedig brigádot szerveztek a községben lévő rossz utak megjavítására. Nem véletlen jeienségek a fent említett példák, hanem bizonyítékai annak, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók tudatában vannak annak, hogy önkéntes brigádmunkájukkal és az EFSz-ek szilárdításával a szocializmust építik. P. K. Magyarországon tagosí! ják a termelő szövetkezeti csoportok és az állami gazdaságok földjeit Magyarországon a mezőgazdaság fejlesztése érdekében a tavalyihoz hasonlóan megkezdték az állami birtokok és a termelő szövetkezetek földjeinek tagosítását. A tagosítás végrehajtását az állami gazdaság dolgozói és a termelő szövetkezeti csoportok tagjai kérték a magyar föklművelás-. ügyi kormányzattól, mert birtokaikon a - földek széttagoltsága miatt. nem tudták teljes mértékben kihasználni a korszerű agrotechnikai módszereket A tagosítást a dolgozó parasztság érdekeinek szigorú szem előtt tartásával 81-3 községben hajtják végra,