Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-25 / 195. szám, péntek

Az iffúság életéről Ausztráliában Beszétgetés a Nemzetközi Diák Szövetség kongresszusának kiküldötteivel A kapitál sta országok diák­kiküldöttei a prágai kongresz­szuson nyilatkosnak az ottho­ni viszonyokról. Feltárják a kapitalista országokban ural­kodó ^paradicsomi viszonyo­kat, amelyek közt az ottani diákok élnek. A kiküldöttek­ke] való beszélgetések a leg­világossabban megmutatják a tanuló ifjúságról való »gon­d 0skodást« a kapitalista or­szágokban de megmutatják az ebben az országokban élö fialadó gondolkozású diákok elszánt harcát is a békéért, a jobb és igazságosabb holna­pért. Folytatólagosan közölni fog­juk az egyes kiküldöttekkel folytatott beszélgetéseket. Soro­zatunk első részében az ausz­tráliai ifjúság kiküldöttjével. Arthur Pike-kal, az ausztrá­liai Dják Szövetség alelnöké­vel folytatott beszélgetést kö­zöljük. Egy korona az iskolákra, hét ágyúkra. A legjellemzőbb, amit Art­hur Pike, az ausztráliai kikül­dött a kapitalista országokról mondanj tudott hogy az ausz­ráliai kormány a fegyverke­zésre költött összegnek még az egy hetedrészét sem áldoz­za az iskola ügyre. Ki az az Arthur Pike, aki maga is egy Sorban harcol azokkal a mil­liókkal, akik egyöntetűen kiáltják: »Békét akarunk!*? A huszonhét éves Arthur Pike az Ausztrál a keleti ten­gerpartján fekvő Sydney-ből munkáscsaládból származik. Tizenöt éves korában befejez­te a kőtelező iskola látoga­tást, de tovább nem tanulha­tott mert szüleinek nem volt rá pénze. Édesapja szűkös ke­resetéből a vasútnál alig tud­ta fedezni a család minden­napi szegényes szükségletét. Amikor Arthur 18 éves volt — 1941-et írtak akkor és a viág szerte háború tombolt — belépett a hadseregbe. Ez abban az időben történt, ami­kor a német nácik betörtek a Szovjetúnióba. Négy évig har­colt a japán fasiszták ellen. Miután visszatért a harctér­ről letette az érettségit és be­iratkozott a sydney-i egye­temre. Az egyetemen dolgozni kez­dett a Diák Szövetség keretén belül, amely egyedüli demo­kratikus ifjúsági szervezet Ausztráliában, több m nt 1000 tagot számlál. Ma Arthur Pi­ke Prágában van, nvnt a Nem­zetközi Diák Szövetség kikül­döttje. szervezetének alelnöki tisztségében, amelyben a vi­lágbéke haladó harcosává nőtt ki és az ausztráliai haladó gondolkozású ifjúság munká­járól és harcáról mesél. Az Ausztráliai Diák Szö­vetség főfeladatai. Arthur Pike erről így be­szél: »Ez mindenekelőtt harc a békéért, demokráciáért és a demokratikus nevelésért. Har­colunk tüntetésekkel, a parla­mentben való tiltakozásokkal, amelyek eljtéljk a Menzies­féle reakciós kormány poéti­káját a diákösszejövetelekre munkás előadókat hívunk meg. Igy pékiául 1947-ben, amikor a holland imperia­listák megtámadták Indoné­ziát, tiltakozó tüntetéseket rendeztünk Sydney útcáin. A kormány rendőrséget küldött ellenünk, amely 13 diákot le­csukott. Én is a lecsukottak között voltam. Kihallgatáskor a rendörök vadul vertek Élt­től az időtől kezdve több tün­tetést rendeztünk a közszük­ségleti cikkek áremelése ellen és az uszító hollywoodi filmek ellen, mjnt például a * Vas­függöny* ellen is Kongresszus előtti tevé­kenység Ausztráliában. »Ausztrál ;ában augusztus 10-tői 18-ig a Diákság Nem­zetközi Szövetségének hetét rendezik meg a prágai kon­gresszus tiszteletére. Ebben az jdöben például Melbourne­ban az egyetemen gyűlések lesznek előadásokkal a Szö­vetségről és annak munkájá­ról. Nagy sikere volt a diák­mozgalomnak a stockholmi békekiáltványt. Sydney-ben jában, is. A melbourne-i egye­temen a tanárok és docensek 50%-a aláírta a stockholmi békekiláltványt. Sydney-ben az egyetemen több mint 1000 aláírást gyűjtöttek össze a béke mellett.* Hogyan és milyen körül­mények közt él az ausztráliai ifjúság. »Az én országomban az if­jak többségének n'ncs jövöje. A válság, amely a nyugati ka­pitalista államokból terjed a munkásoknak a gyárakból va­ló elbocsátását jelenti. A Wali-Sreet szolgái az ausztrá­liai ifjúság kezébe kenyér he­lyett fegyvert adnak az ázsiai nemzetek, Malája és Korea ellen. Am a ďákság és ifjú­ság számos határozata elitéli az imperialista beavatkozást Koreában és a katonai szolgá­latba való verbuválás a dol­gozó rétegeknek növekvő el­lenállásáról tanúskodik az im­perialisták háborús törekvései ellen. — A Csehszlovák If tisági Szövetség nyaraló csoportiának utazása a Salafonra * A bratislavai állomás éjsza­kai sötét csendjét a nemzet­közi gyorsra váró fiatalok vi­dám éneke ycrte fel. A hűs, éjszakai levegőben szinte me­leg áramlatként futott át raj­tunk a remény és a gondolatok sokasága. melyektől eltelve szálltunk fel éjfél után a nem­^etközj gy 0rsra. A Csehszlovák Ifjúság Szö­vetség nyaraló coo portjának keretén b»\'ül a CsISz legjobb funkcionáriusai, valamint az építkezés újítói és éimimkásal egy bányásztanonc csoporttal kiegészítve Csehszlovákia kü­lönféle területéiről együttes örömmel indultunk útnak — balatoni — nyaralásunkra. Augusztus 13-an a kora reg­geli órákban, az éjszakai uta­zástól kissé összetörve, érkez­tünk Magyarország területé­re, a szobi állomásra. Mivel jól ismertem a letűnt magyar kormány zsarnoki rendszerét s napja-nkban sokat hallunk a magyarországi változások­ról, valanvnt a munkásosz­tály életszínvonalának emel­kedéséről. igy bizony kíván­csian vártuk, vájjon mit fo­gunk itt tapasztalni. Szinte váratlan meglepetés­ként hatott mindnyájunkra. Rmint a megálló gyorsvona­tot átvizsgáló határörök nyo­mában üvegszámra hozták az ajándék borokat delegác ónk részére, ami felfrissített ben­nünket. A csakhamar előke­rülő harmonika hangjaira 180 fiatal kört alkotva az állomás területén, vidám dalokba fo­gott s kart-kartbacltve össze­ismerkedett az ott lévő ma­gyarokkal. A határállomásról tovább indult vonatunk Buda­pest felé. A magyar főváros Keleti pályaudvarára 9 óra­kor érkeztünk meg, ahol a részünkre rendezett reggelinél a Magyar Szakszervezetek küldöttsége fogadott bennün­ket. A delegáció vezetője töb­bek között a következőket raordotta: Kedves Elvtársak és Elv­társnők! Amikor ti hazulról elindultatok, ugyanakkor uta­zott el egy hasonló csoport innen Csehszlovákiába, hogy mint ti Magyarországon, úgy ők Csehszlovákiában kipihen­hessék magukat. Mi tudjuk jól, hogy egy,pár évvel ezelőtt úgy tüntették fel előttetek a magyar népet, mintha ellensége volna a Cseh­szlovák Köztársaságnak. Ha­pä r kismértékű nézeteltéré­sek voltak is, azokat mind a két országban az akkor a • ve­zetést kezükben tartó kapita­listák idézték elő a két nép között, hogy ezzel is egymás ellen uszítsák a két ország népét, amivel természetesen gyengült volne a demokráciák ereie. Mikor mindkét ország munkásnépe legyőzte az ural­kodó kapitalistákat, enyhültek a köztünk lévő ellentétek, A különböző akciókon kivül. ba rétsági szerződésünk, valamint kölcsönös nyaraltatásj akciónk is azt bizonyítja, hogy a két or­szág között szoros baráti kap­csolat áll fenn A mi váltako­zó nyaraló csoportjainknak nemcsak az a feladata, hogy a dolgozók a nehéz munka Után kipihenjék magukat, hanem az is hogy tapaszt alataikat érté­keljék és tanulmányozzák a két nép viszonyát. Kedves Elvtársak! Érezzé­tek magatokat 1ól a mi álla­munk területén és ha hazamén tk, mondjátok el a csehszlovák népnek mindazt, amit itt lát­tatok. átéltetek és azt is. hogy mennyire hamisak a reakció rémhírei a mi demokráciánk felől. A koreai nép harcaira ki­térve felhívta figyelmünket az éberségre, majd szavait így fe­jezte be: „Éljen a csehszlovák —magyar barátság Gottwald és Rákosi elvtárs vezetésével! Éljen a Béketábor hatalmas őre a Szovjetúnió, nagy vezé­rével Sztálin elvtárssa'.!'' Csoportunk vezetője röviden válaszolt az elhangzottakra s az állomáson előadott rövid énekszámok után elindultunk vonatunkkal a Balaton felé. A vonat ablakán keresztül volt módunk áttekinteni a du­nántúli hegyesrdombos vidék szép táját és aki értékelni tud­ja. ami újdonságot látott ezen e részen, az csak az EFSz re gondolhat. A nagy földterüle­feken egész tábla egységes ta­vaszi-féléket láttunk, valamint a nyári tarlóhántás alatt látha­tók a barázdák eltávolítása és a földek összeszántása. de mindezekkel ittartózkodásunk alatt lesz módunkban bőveb­ben megismerkedni. Délután értünk Balatonföld­várra, ahol elhelyeztek ben­nünket és utazási fáradalmain­kat még aznap a Balaton hűs vizében enyhítettük. Az első nap átélte után olyan gazdag élmények és látnivalók sokasása áll előttünk, amiről a következő tudósításomban ér­demes lesz beszámolni Major Ágoston, Balaton.

Next

/
Thumbnails
Contents