Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-24 / 194. szám, csütörtök

1950 cruguszlus 34 U J SZO Az elmaradott falu A mult hét egyik napján úgyszólván mz egész szerkesztőség Izsára látogatott. Eddig te jártuk DélSzlovákia falvait, beosztásunk és munkakörünk szerint egyenként, de most kevés Időnkből szakítottunk annyit, hogy az egész szerkesztőségi kollektív egy faluba menjen. Nem éppen a legjobb híreket kaptuk Izsáról, — hogy sehogy sem tudnak egy egészséges szövetkezetet tető alá hozni, pedig Izsátol igazán nem ezt vártuk volna. Jói ismerjük még a múltból a

e lzsai dolgozókat. Öntudatos, kemény nép lakta, amely mindig farkasszemet nézett a régi rendszer óraival és harcolt a szegény ember Igazságáért. S hogy most nem úgy mennek a dolgok, mint ahogy kellene, ennek valami okának kell lenni. Szerettük volna megtudni a hibákat és az akadályokat, hogy elhárítsuk őket és az elmaradott falut rátérítBük ax egyenes útra. Késő délután, estefelé érkeztünk. Estére a kocsma udvarára hirdették a gyűlést. Még addig van idő egy kicsit szétnézni a faluban és az emberekkel elbeszélgetni. En is beszéltem néhány emberrel. Nem említek neveket, mert hiszen azután, hogy a kérdéseket később nyilvánosan megvitattuk, bízunk benne, hogy belátják eddigi magatartásuk helytelenségét és megtalálják a helyes utat Beszélek az egyikkel, az félrehúz és titokzatosan suttog. Véleménye szerint a fene megette itt az egészet. Nem lehet Itt semmit sem tenni, mert fgy a szlovákok, — mondja ő — így a magyarok, — mondja utána aztán egy szlovák — és kénytelen vagyok tudomást szerezni arról, hogy melyik szlovák házban mit esznek és viszont azt Is megtudom, hogy ennek vagy annak a magyarnak hány hathetes csibéje van, meg ha két ember találkozott tegnap az utcán, hogy azok mit beszéltek. A szlovákok ls, meg a magyarok is pontosan tájékozva vannak arról, hogy a szövetkezet vezetői egy évre visszamenőleg melyik nap mit csináltak és mit nem csináltak, mit mondtak és mit nem mondtak. — Hát lehet itt jó szövetkezetet teremteni? — kérdezi tőlem aztán az egyik ls, meg a másik is. Hát persze, hogy nem lehet. Hogy is lehetne, — mert amikor megkérdezem, nos, elvtárs és te mit csináltál a szövetkezet érdekében, akkor azt mondja ax egyik, hogy mondom „ezekkel" nem bír az ember zöldágra vergődni. A magyarok mindent maguk akarnak csinálni, — ezt mondja a szlovák, de ezt mondja a magyar is, csak éppen fordítva, ha'pedig tovább feszegetem a kérdést akármelyiknél is, hát akkor bizony kitűnik a végén, hogy 6 még semmit sem tett. Azaz, hogy Igen. Kereste a másikban a hibát és az még úgylátszik egyiknek sem jutott eszébe, hogy megpróbálnák, hogyan lehetne összedolgozni. Este a gyűlésen zsúfolásig megtelt a kocsma udvara emberekkel. Kíváncsiak voltak, mint mondanak a „városlak". Voltak, akik ezért jöttek, hogy kellemetlen kérdéseket tegyenek fel, olyanokat, amikre szerintük egészen biztosan nem tudnak a városiak megfelelni és milyen jó mulatság lesz látni majd tehetetlenségüket és zavarukat. (Arra nem is gondoltak, hogy ma az újságírók zöme munkásokból és parasztokból áll.) Ismerjük már ezeket az embereket, az örök akadékoskodőkat, akiknek egyenesen gyönyörűségük telik abban, ha látják, hogy az előadót sikerült a sarokba szorítani és a jó munkát elgáncsolni. Akad belőlük minden faluban egynéhány. A gyűlésen beszéltünk a békéről, a burzsoá nacionalizmus átkáról, a földműves szövetkezetekről és arról, hogy mik az író és az újságíró feladatai ma. Egyszerű szavakkal magyaráztuk meg: a dolgozó parasztság felemelkedésének egyetlen útja a szövetkezeti gazdálkodás. Nagyüzemi szocialista gazdálkodásba tömöríteni az apró magángazdálkodókat s így elérhetjük kevesebb munkával, kisebb termelési költséggel a magasabb terméshozamot. Kevés munkával olcsóbhnn és ttfbbet termelni, — ezt valósítják meg a földműves szövetkeretek. A beszédek után vitát tartottunk. Felszólaltak néhányan az izsaiak közül. Az egyik asszony az Izsal szövetkezetről beszélt. Próbálta Indokolni, hogy miért nem tudnak életképes földműves szövetkezetet teremteni Kevesen vannak. Eddig csak 61-en írták alá a második típust. Szerinte kevés a föld is, meg a tag ls ahhoz, hogy jó munkát lehessen végezni. Elfogadható magyarázatát azonban nem adta annak, hogy miért nem tudják a szövetkezeti gazdálkodás számára a falu többi földműveseit ls megnyerni. Gyenge termés volt náluk, sokan nem tudják a kontingenst sem teljesíteni s az ilyen esztendő az emberek kedvét szegi, Száraz égvényes földek vannak, egész nyáron nem volt eső, nem lehet termelni sem magánosoknak, som pedig szövetkezeti alapon. A szövetkezet földjein talán még rosszabb termés volt, mint másutt. Az asszony felszólalásához már többen is hozzászóltak. Más szavakkal, de lényegében mindegyik ugyanazt mondta. Illetve esak köntörfalaz. tak s úgy voltak az igazsággal, mint a macska a forró kásával. Beszél tek, de végeredményl>en semmi különöset nem mondtak. Mi meg nran Ismertük annyira a helyzetet, hogy a helyi viszonyoknak megfelelő választ adha-ttimk volna és így egyelőre csak általánosítottunk. i Ekkor felszólalt Spislák János, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke. Köviden, egyszerű szavakkal feltárta az izsai helyzetet és szaval után mindjárt másképpen láttuk a dolgokat. Spislák elvtárs elmondotta, hogy a földművesek a helyett, hogy az egységhez vezető utat keresnék, ami a boldoguláshoz vezetne, — inkább a hibákat keresik egymásban és azokra Is nemhogy megoldást keresnének, hanem inkább felfújják őket és csak hűhót csapnak mindenből. Nagyon jól lehet a régi közmondást alkalmazni az izsaiakra, hogy a másik szemében a szálkát Is meglátják, de a magukéban a gerendát sem veszik észre. A közösséget pedig így kiszélesíteni, ldépitenl nem lehet, de úgy sem, hogy az emberek csak bírálgatják a szövetkezet vezetőinek munkáját, de segítségükre nincsenek. Ha véleményük szerint valamelyik vezető nem jó, akkor a bírálgató nem hogy helyt állana és azt mondaná, nohát én akkor majd jobban csinálom a dolgot. A szövetkezetet, ügylátszlk, csak valami részvénytársa^ságnak képzelik, ami csak arra ló, hogy minél többet kivegyünk belőle, de semmit se adjunk bele. A szövetkezeti földeken ls azért volt rossz termés, mert rajtuk ls rosszul volt a munka elvégezve. A tagoltnak, akiknek azokon dolgozniok kellett volna, pitnden más munkájuk fontosabb és sürgősebb volt. Ha meg dolgoztak és munkáink bérét — ugyancsak borsosat szerettek volna — nem fizették kl azonnal, akkor mlwMárt a világ akart összedőlni felettük. így pedig nem lehet sem termelést folytatni, sem pedig szövetkezetet építeni. Ami pedig az idei termést Illeti, hát mondjuk, hogy gyenge volt, azonban e körül is valami hiba van. A faluban holdanként 7—8 mázsás termés már jó volt. Ennél többet nem lehetett elérni, rossz volt az Időjárás, — mondják az izsaiak. Hogyan történhetett meg mégis, hogy voltak, akiknek búzából holdanként 16 mázsa, árpából pedig 14 mázsa termése volt? Ügy látszik, mégsem egészen az Időjárás volt a hibás. A falu népe pedig ahelyett, hogy tanácsot kért volna ezektől a termelőktől, hogy hogyan érték el ezt a J6 termést — Inkább nyakra-főre jelentgették őket, hogy eltitkolt földjeik voltak és azok révén érték el ezt a termést. A vizsgálat azonban megállapította, hogy eltitkolt földekről szó sincs és a termés tényleg ennyi volt. Csak hát azok értettek a termeléshez, a munkával törődtek, nem pedig más háza elejével. A vita folyamán sok kérdést megbeszéltünk és az izsaiak kénytelenek voltak rájönni, hogy nincs olyan probléma, amire megoldás ne volna. Osak akarni kell és akkor minden akadályt el lehet hárítani az útból. A vita után még maradtunk egy Ideig és csoportokban beszélgettünk az emberekkel, örömmel állapítottuk meg, hogy most más volt a hangulat, mint amikor Idejöttünk. Ügy látszik, csírába Indult a vetésünk. (b. 1.) A c^"^^ovákiai magyar dolgozók lappnak jelszava az 1950. évre az Ól 3ZQ minden magyar dolgozó kezébe A kősös munka győzelme a népi demokráciákban Rövid öt nap alatt Lengyelországban 90 új földműves szövetkezei alakult. Magyarországon néhány nap ala-tt 7000 földműves jelentkezett a szövetkezetekbe. Bulgáriában a szövetkezetesek szám

a több mint 160.000-re emelkedett. Ez az idei aratások eredménye, amelyek során a népi demokráciák földművesei meggyőződtek a közös munka előnyeiről és jelentő ségéről. A lengyelországi állami birtokok és termelő szövetkezetek az idei aratás fényes eredményeit odasorolhatjak ez eddig elért számos munkásikerükhöz. Az állami birtokok és a termelő szövetkezetek rövid idő alatt elvégezték az aratást s kétségenkivüi nekik jiár az elsőbbség a cséplésnél, a tarlóhántásmól, a tarlónövények vetésénél, stb. A legtöbb járásiban az állami birtokok és a szövetkezetek az aratást a terv szerint vagy még anniál is hamarabb végezték el. Az aratásban elért legfőbb sikerekhez tartozik az is, hogy az állami birtokoknak és a szövetkezeteknek sikerült az egyénileg gazdálkodó földművesekkel szwnben lényegesen emelni hetetarhozamukat. így bebizonyítják a földműveseknek a nagytermelés hatalmas előnyeit, amelynél tökéletesen ki lehet használni a gépeket, a tudományos módszereket és a munka, célszerű megszervezését. Azt, hogy az átlagos hektárhoza mok a földműves termelő szövetkezetekben lényegesen magasabbak, mint az egyes gazdaságokban, meggyőzően bebizonyították már az 1947 —-1949-es évi hároméves terv aratási eredményei is. Az idei aratás eredményei ezt még jobban bizonyítják. Az állami biri tokok és a földműves termelő szövetkezetek ez idei araitás folyamán példájukkal számos további lengyel földműves* győztek meg és így új földműves szővetkszetek alakultak meg. Ez év május 1-től napjainkig terjedő időben a legtöbb földműves szövetkezeteit augusztus elejjén ailakícotuák meg, tehát az aratás után. Augusztus első öt napjában 90 új szövetkezet alakult meg .és a szövetkezetek szá ma 1301-re emelekedett. Magyarországon a szövetkezetek és az állami birtokok példája megnyeri a földműveseket a közös munkára A jó előkészítés, gondos megszervezés és a dolgozók lelkesedése következtében az aratási munkák egész Magyarország területén is gyorsab ban és sikeresebben folytak, mint bármikor azelőtt. Az idsl magyarországi aratás si kerében nagy része volt a magyar földművesek aratási versenyének A versenyben résztvettek az állami gépállomások dolgozói, az állami bir tokok alkalmazottai, a termelő sző vetkezetek és egész községek is. A versenyben résztvettek egyes földművesek is, akik még nem tagjai a szövetkezetnek. Az idei aratási verseny Magyarországon valóban ma glával ragadó volt a fontos tényezővé vált, amely hatalmasan befő lyásolta az aratás kiváló sikerét. Az idei aratásnak Magyarországon különös és ú} jellege volt hasonlóképpen mint a többi népi demokratikus országokban. Az aratásnak az adott új jelleget, hogy a magyar földművesek a legtöbb helyen közösen végezték az aratást. így mindenhol elérték azt, hogy az aratási sokkal gyorsabban befejezték és kisebb erőfeszítéssel, mint azelőtt. Az aratást a magyar földművesek különösen nagy öntudatossággal kezdték meg. Teljesen tudatában voltak annak, hogy munkájuk a békéért folytatott világharc részét képezi, Réte és Zonctorony jó példája Két évvel ezelőtt alakult meg Rétén a gépszövetkezet, amikor is három traktort és ekéket vásároltak. Azóta a gépszővetkezet Egységes Földműves Szövetkezetté alakult át, amely most a kidolgozott vetési terv alapján áttér a harmadik típusra. A réteiek saját traktoraikkal végezték az aratást és cséplési munkálatokat, amelyeket a tervezett időnél jóval előbb fejeztek be. Minek következtében a harmadik típusra áttérni? A szövetkezet gazdasági vezetője szerint már a gépszövetkezet ideje alatt belátták, hogy mennyivel jobban, olcsóbban és gyorsabban tudják földjeiket megművelni, ha traktorokkal szántanak. Amikor a gépszövetkezet Egységes Földműves Szövetkezetté alakult át, aratógépeket is vásároltak. Aratás alatt tudtuk meg csak igazán — mondja a szövetkezet vezetője —, hogy mit is jelent a földművesnek a traktor és az aratógép. Sok fáradtságos munkától megszabadultunk már az aratásnál, mert hiszen a kézzel való kaszálás „emberkínzás" — ahogy ezt falun mondják. No meg a szövetkezetnek mind a 63 tagja tudja azt, hogy a szövetkezet keretén belül végzett munkával többet és jobbat tudunk termelni. Több tejet, zsírt, húst, tojást és egyéb árúcikkeket tudunk adni a Wtoellátás céljaira. Azt akarjuk elérni a mi munkánkkal, hogy mindenütt nagyobb legyen a termelés és mi jegy nélkül vásárolhassunk mindent. Éppen most készülünk a szövetkezet baromfiállományából ezer darabot eladni, átlagosan minden darabra egy kilót számítunk, összesen ez ezer kilogrammot tesz ki. A szövetkezet traktorvezetői is a szövetkezet tagjaiból toborozódtak. Éppen beszélgetésünk közben hajt be az udvarra üzemanyagért O n d u s z Atárton, az egyik traktorista. A z üzemanyag beöntése közben pár szót szólok hozzá a szántásra vonatkozólag. mire ő kurtán csak annvit felel, hogy egy kis eső kellene, hogy jobb legyen a szántás. De azzal már fel is ugrott gépére és elrobogott. Tovább érdeklődöm a szövetkezet elnökénél, mire ő is csak azt mondja, hogy Ondusszal csak munka után lehet beszélni. O a legjobb traktorista. Munkáját 200 százalékon felül teliesítl. Nála sosem fordul elő, hogy munka

1 közben javítani kellett volna a gépét. Mert, ha észreveszi, hogy valami nincs rendben, addig nem megy aludni, míg meg nem javítja a gépét. Előfordul, hogy munka után éjfélig dolgozott a műhelyben, másnap mégis sfmán ment a munkája. A traktorok részére garázsokat fogunk építeni, 22.000 tégla már várja az építkezés megkezdését. A baromfifarmot is bekerítik az ősszel. Két mérnök dolcozík a közös őszi vetési tervezet összeállításán. Mindezekből láthatjuk, de még inkább láthatják a hitetlenkedő Tamások, mi mindenhez jut a falu a szövetkezeti gazdálkodás sal, amiről az egyéni gazdálkodásban álmodni sem lehetett. ZONCTORONY KÖZSÉGBEN IS MEGÉRTETTÉK A KÖZÖS GAZDALKODAS JELENTŐSÉGÉT. Aratás előtt alig pár tagja volt a zonctotonyi Egységes Földműves Szövetkezetnek. Két önkötözőgépet kaptak és az aratás folyamán rájöttek arra, hogy mégis csak más a géppel való közös munka, mint a kézzel való kaszálás. Sokkal könnvebb munkával és kevesebb erővel hamarább fejezték be az aratást A tavalyi aratáshoz vi szonyítva az idén egy héttel hamarabb végeztek. Tehát megindult az élet Zonctorony községben is. Ma már 55 taggal működő szövetkezetük van. A cséplési is közösen végezték. A beszolgáltatásnak zabból 140, búzából 108, árpából 106, rozsból 105 százalékkal tettek eleget. Ezidáig még csak egy lovacskával vagy tehénkével művelték földjeiket, idáig még nem tudták kihasználni a jóltermő földeket sem, mert hát hogv is adna jó termést az a föld, ha csak tenyérnyi mélyen van megszántva. Most, hogy a szövetkezet keretén belül traktorokkal művelték meg a földet, látják már, hogy ezt már előbb is megtehették volna és mennyi érték veszett kárba, amit az egyéni gazdálkodás alatt elvesztettek. Á zonctoronyiak is tavaly ilyenkor még a tehénkét noszogatva forgatták a tarlókat. De előfordult az is, hog.y nem Í6 tudtak szántani a nať$v szárazságban, mert bizony a lovacska mégsem gép, ha kemény a föld, nem bírja az ekéi és ma már százszázalékban végezték el a tarlóhántást. Zonctorony község megmutatta, hogy a szocializmus útján akar haladni. Kiváltképp megmutatta azzal, hogy 300 kilogramm búzát, 200 kilogramm rozsot pyíijtötek össze a szövetkezet tagjai a szabadságáért kürdö hős Korea népének. M. E. hogy az idei aratás a szó szoros értelmében békearatás. Ezért a magyarországi reakció maradványainak kísérletei, amelyekkel az aratás lefolyását meg akarták zavarni, mindenütt. meghiúsultak. A hektárhozamok az állami birtokokon és a szövetkezetekben sokhelyütt különösen magasak. Az őszi árpánál gyakran 40 métermázsiás hektárhozamot érnek el és a roisnál 30 métermázsás hektárhozamot. Az idei aratás Magyarországon a magyar földműveseknek főleg azoknak, akik még egyéni gazdáikcd'ást folytatnak, nagy tanulságot hozott. Ügy mint más népi demokratikus országokban, Magyarországon is azt bizonyította az idei aratás, hogy a közös munka a szövetkezetek keretében gyorsabb, olcsóbb s a földművest megszabadítja a felesleges nehéz robottól. Közvetlenül az aratás után 7000 földműves jelentkezett a szövetkezetbe, Ez azt mutatja, hogy a magyar földművesek tud:.: .ra ébredtek a közös munka minden előnyének. Magyarországszerte most nagy versengés folyik a legjobb es leggyorsabb gabonabeszolgáltatásért. Ä beszolgáltatást a terv szarint szeptember 30-ig kell befejezni. A népi demokratikus rendszer soha nem látott fejlődést biztosit a mezőgazdaságnak. Az idei aratás jó eredményeire i román földművesek valóban büszkék lehetnek. Augusztus első napjaiban már általában befejezték a gabona behordását. Az állami gép- és traktorállomások hathatós segítségének következtében már több mint két és fél millió hektárnyi területről kicsépelték a gabonát, míg tava.

y ugyanebben az időben csak 230.000 hektárról csépelték ki a gabonát. A tartóhéntást, amelyet azelőtt Romániában csak kis területen végeztek, az idén a szántóföldek több mint 60 százalékán elvégezték. Romániáiban is az idei aratás ut n úgy nőnek az új földműves szövetkezetek, mint eső után a gomba. A bolgér földművesek ezrei lépnek be a szövetkezetekbe Bulgáriában az aratás sikeréhez nagyban hozzájárul a földmüve. k versenye az aratás legjobb és leggyorsabb elvégzéséért. A földműves szövetkezetek tagjai összekapcsolt k az idei aratás gyors elvégzéséért tett erőfeszítéseiket a magasabb hekíárhozamokért folytatott harecal. A földműves szövetkezetek tagjainak munkalendülete és az a magas termés, amelyet elérnek, mind több és több önállóan gazdálkodó földművest győznek meg a közös földmegművelés előnyeiről. A kis és középparasztok ezrei lépnek be a földműves szövetkezetekbe vagy új szövetkezeteket alakítanak. Ma már több mint 160.000 földműves tagja a szövetkezeteknek. Az ctfoán földművesek meggyőződtek a közös munka előnyeiről Némely albán földműveszövetke. zet kétszer olyan magas hektárhozamot ér el, mint az egyénenként g: zd'álkodó földművesek. -59 szövetkezet közül az országban 34 már teljesítette beszolgáltatási kötelezettségét 100 sziázalékban és további 14 szövetkezet a legközelebb; napokban tesz eleget kötelezettségének. Az Albán Népköztársaság konrrnya az aratás előkészítésének idejéban széleskörű intézkedéseket tett, a földműves szövetkezetek és a kis- és középföldművesek megsegítésére. A földművesek gyorsan áttértek a munka új socialista formáira. Majdnem az egész aratást közösen végezték és a földművesek a szövetkezetek ;ó példája nyomén munkacsoportokat alkottak ott is, ahol még eddig nincsen szövetkezet. A A népi demokratikus országikban az aratás nagy lanulsigoi szolgáltatott és új lépést jel; a. tett előre a földműveseknek, a nehéz munkától való megszabadításában, a nyomor és az éhség kiküszöbölésében. A régi termelési .módszereket megszüntették és mindenhol előretört a győzelmes közös szövetkezeti munka. A népi demokratikus országok aratásakor nemcsak a gabona érik. nemcsak a kenyeret biztosítják az egész nemzet számára. Üj emberek érnek, új gazdák és új győzelmet arat a közös szövetkezeti munk

a a faX»akO%