Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-24 / 194. szám, csütörtök

1950 cruguszlus 34 U J SZO Az elmaradott falu A mult hét egyik napján úgy­szólván mz egész szerkesztőség Izsá­ra látogatott. Eddig te jártuk Dél­Szlovákia falvait, beosztásunk és munkakörünk szerint egyenként, de most kevés Időnkből szakítottunk annyit, hogy az egész szerkesztőségi kollektív egy faluba menjen. Nem éppen a legjobb híreket kaptuk Izsá­ról, — hogy sehogy sem tudnak egy egészséges szövetkezetet tető alá hoz­ni, pedig Izsátol igazán nem ezt vár­tuk volna. Jói ismerjük még a múlt­ból a e lzsai dolgozókat. Öntudatos, kemény nép lakta, amely mindig far­kasszemet nézett a régi rendszer óraival és harcolt a szegény ember Igazságáért. S hogy most nem úgy mennek a dolgok, mint ahogy kelle­ne, ennek valami okának kell lenni. Szerettük volna megtudni a hibákat és az akadályokat, hogy elhárítsuk őket és az elmaradott falut rátérít­Bük ax egyenes útra. Késő délután, estefelé érkeztünk. Estére a kocsma udvarára hirdették a gyűlést. Még addig van idő egy ki­csit szétnézni a faluban és az em­berekkel elbeszélgetni. En is beszél­tem néhány emberrel. Nem említek neveket, mert hiszen azután, hogy a kérdéseket később nyilvánosan meg­vitattuk, bízunk benne, hogy belát­ják eddigi magatartásuk helytelen­ségét és megtalálják a helyes utat Beszélek az egyikkel, az félrehúz és titokzatosan suttog. Véleménye szerint a fene megette itt az egészet. Nem lehet Itt semmit sem tenni, mert fgy a szlovákok, — mondja ő — így a magyarok, — mondja utána aztán egy szlovák — és kénytelen vagyok tudomást szerezni arról, hogy melyik szlovák házban mit esz­nek és viszont azt Is megtudom, hogy ennek vagy annak a magyar­nak hány hathetes csibéje van, meg ha két ember találkozott tegnap az ut­cán, hogy azok mit beszéltek. A szlo­vákok ls, meg a magyarok is ponto­san tájékozva vannak arról, hogy a szövetkezet vezetői egy évre vissza­menőleg melyik nap mit csináltak és mit nem csináltak, mit mondtak és mit nem mondtak. — Hát lehet itt jó szövetkezetet teremteni? — kérdezi tőlem aztán az egyik ls, meg a másik is. Hát per­sze, hogy nem lehet. Hogy is lehetne, — mert amikor megkérdezem, nos, elvtárs és te mit csináltál a szövet­kezet érdekében, akkor azt mondja ax egyik, hogy mondom „ezekkel" nem bír az ember zöldágra vergődni. A magyarok mindent maguk akar­nak csinálni, — ezt mondja a szlo­vák, de ezt mondja a magyar is, csak éppen fordítva, ha'pedig tovább fe­szegetem a kérdést akármelyiknél is, hát akkor bizony kitűnik a végén, hogy 6 még semmit sem tett. Azaz, hogy Igen. Kereste a másikban a hi­bát és az még úgylátszik egyiknek sem jutott eszébe, hogy megpróbál­nák, hogyan lehetne összedolgozni. Este a gyűlésen zsúfolásig megtelt a kocsma udvara emberekkel. Kíván­csiak voltak, mint mondanak a „vá­roslak". Voltak, akik ezért jöttek, hogy kellemetlen kérdéseket tegye­nek fel, olyanokat, amikre szerintük egészen biztosan nem tudnak a vá­rosiak megfelelni és milyen jó mulat­ság lesz látni majd tehetetlenségü­ket és zavarukat. (Arra nem is gon­doltak, hogy ma az újságírók zöme munkásokból és parasztokból áll.) Ismerjük már ezeket az embereket, az örök akadékoskodőkat, akiknek egyenesen gyönyörűségük telik ab­ban, ha látják, hogy az előadót sike­rült a sarokba szorítani és a jó mun­kát elgáncsolni. Akad belőlük min­den faluban egynéhány. A gyűlésen beszéltünk a békéről, a burzsoá nacionalizmus átkáról, a földműves szövetkezetekről és arról, hogy mik az író és az újságíró fel­adatai ma. Egyszerű szavakkal ma­gyaráztuk meg: a dolgozó parasztság felemelkedésének egyetlen útja a szö­vetkezeti gazdálkodás. Nagyüzemi szocialista gazdálkodásba tömöríteni az apró magángazdálkodókat s így elérhetjük kevesebb munkával, ki­sebb termelési költséggel a magasabb terméshozamot. Kevés munkával ol­csóbhnn és ttfbbet termelni, — ezt va­lósítják meg a földműves szövetke­retek. A beszédek után vitát tartottunk. Felszólaltak néhányan az izsaiak kö­zül. Az egyik asszony az Izsal szö­vetkezetről beszélt. Próbálta Indokol­ni, hogy miért nem tudnak életképes földműves szövetkezetet teremteni Kevesen vannak. Eddig csak 61-en írták alá a második típust. Szerinte kevés a föld is, meg a tag ls ahhoz, hogy jó munkát lehessen végezni. Elfogadható magyarázatát azonban nem adta annak, hogy miért nem tudják a szövetkezeti gazdálkodás számára a falu többi földműveseit ls megnyerni. Gyenge termés volt ná­luk, sokan nem tudják a kontingenst sem teljesíteni s az ilyen esztendő az emberek kedvét szegi, Száraz égvé­nyes földek vannak, egész nyáron nem volt eső, nem lehet termelni sem magánosoknak, som pedig szövetke­zeti alapon. A szövetkezet földjein talán még rosszabb termés volt, mint másutt. Az asszony felszólalásához már többen is hozzászóltak. Más szavak­kal, de lényegében mindegyik ugyan­azt mondta. Illetve esak köntörfalaz. tak s úgy voltak az igazsággal, mint a macska a forró kásával. Beszél tek, de végeredményl>en semmi külö­nöset nem mondtak. Mi meg nran Is­mertük annyira a helyzetet, hogy a helyi viszonyoknak megfelelő vá­laszt adha-ttimk volna és így egyelőre csak általánosítottunk. i Ekkor felszólalt Spislák János, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke. Kö­viden, egyszerű szavakkal feltárta az izsai helyzetet és szaval után mind­járt másképpen láttuk a dolgokat. Spislák elvtárs elmondotta, hogy a földművesek a helyett, hogy az egy­séghez vezető utat keresnék, ami a boldoguláshoz vezetne, — inkább a hibákat keresik egymásban és azok­ra Is nemhogy megoldást keresnének, hanem inkább felfújják őket és csak hűhót csapnak mindenből. Nagyon jól lehet a régi közmondást alkalmaz­ni az izsaiakra, hogy a másik sze­mében a szálkát Is meglátják, de a magukéban a gerendát sem veszik észre. A közösséget pedig így kiszé­lesíteni, ldépitenl nem lehet, de úgy sem, hogy az emberek csak bírálgat­ják a szövetkezet vezetőinek munká­ját, de segítségükre nincsenek. Ha véleményük szerint valamelyik veze­tő nem jó, akkor a bírálgató nem hogy helyt állana és azt mondaná, nohát én akkor majd jobban csiná­lom a dolgot. A szövetkezetet, ügy­látszlk, csak valami részvénytársa^­ságnak képzelik, ami csak arra ló, hogy minél többet kivegyünk belőle, de semmit se adjunk bele. A szövet­kezeti földeken ls azért volt rossz termés, mert rajtuk ls rosszul volt a munka elvégezve. A tagoltnak, akik­nek azokon dolgozniok kellett volna, pitnden más munkájuk fontosabb és sürgősebb volt. Ha meg dolgoztak és munkáink bérét — ugyancsak bor­sosat szerettek volna — nem fizették kl azonnal, akkor mlwMárt a világ akart összedőlni felettük. így pedig nem lehet sem termelést folytatni, sem pedig szövetkezetet építeni. Ami pedig az idei termést Illeti, hát mondjuk, hogy gyenge volt, azonban e körül is valami hiba van. A faluban holdanként 7—8 mázsás termés már jó volt. Ennél többet nem lehetett elérni, rossz volt az Idő­járás, — mondják az izsaiak. Ho­gyan történhetett meg mégis, hogy voltak, akiknek búzából holdanként 16 mázsa, árpából pedig 14 mázsa termése volt? Ügy látszik, mégsem egészen az Időjárás volt a hibás. A falu népe pedig ahelyett, hogy taná­csot kért volna ezektől a termelők­től, hogy hogyan érték el ezt a J6 termést — Inkább nyakra-főre jelent­gették őket, hogy eltitkolt földjeik voltak és azok révén érték el ezt a termést. A vizsgálat azonban meg­állapította, hogy eltitkolt földekről szó sincs és a termés tényleg ennyi volt. Csak hát azok értettek a ter­meléshez, a munkával törődtek, nem pedig más háza elejével. A vita folyamán sok kérdést meg­beszéltünk és az izsaiak kénytele­nek voltak rájönni, hogy nincs olyan probléma, amire megoldás ne volna. Osak akarni kell és akkor minden akadályt el lehet hárítani az útból. A vita után még maradtunk egy Ideig és csoportokban beszélgettünk az emberekkel, örömmel állapítottuk meg, hogy most más volt a hangulat, mint amikor Idejöttünk. Ügy látszik, csírába Indult a veté­sünk. (b. 1.) A c^"^^ovákiai magyar dolgozók lap­pnak jelszava az 1950. évre az Ól 3ZQ minden magyar dolgozó kezébe A kősös munka győzelme a népi demokráciákban Rövid öt nap alatt Lengyelországban 90 új földműves szövetkezei ala­kult. Magyarországon néhány nap ala-tt 7000 földműves jelentkezett a szö­vetkezetekbe. Bulgáriában a szövetkezetesek szám a több mint 160.000-re emelkedett. Ez az idei aratások eredménye, amelyek során a népi demo­kráciák földművesei meggyőződtek a közös munka előnyeiről és jelentő ségéről. A lengyelországi állami birtokok és termelő szövetkezetek az idei ara­tás fényes eredményeit odasorolhat­jak ez eddig elért számos munkási­kerükhöz. Az állami birtokok és a termelő szövetkezetek rövid idő alatt elvégezték az aratást s kétségenki­vüi nekik jiár az elsőbbség a csép­lésnél, a tarlóhántásmól, a tarlónö­vények vetésénél, stb. A legtöbb já­rásiban az állami birtokok és a szö­vetkezetek az aratást a terv szerint vagy még anniál is hamarabb végez­ték el. Az aratásban elért legfőbb sike­rekhez tartozik az is, hogy az álla­mi birtokoknak és a szövetkezetek­nek sikerült az egyénileg gazdálko­dó földművesekkel szwnben lénye­gesen emelni hetetarhozamukat. így bebizonyítják a földműveseknek a nagytermelés hatalmas előnyeit, amelynél tökéletesen ki lehet hasz­nálni a gépeket, a tudományos mód­szereket és a munka, célszerű meg­szervezését. Azt, hogy az átlagos hektárhoza mok a földműves termelő szövetke­zetekben lényegesen magasabbak, mint az egyes gazdaságokban, meg­győzően bebizonyították már az 1947 —-1949-es évi hároméves terv aratá­si eredményei is. Az idei aratás eredményei ezt még jobban bizo­nyítják. Az állami biri tokok és a földmű­ves termelő szövetkezetek ez idei araitás folyamán példájukkal szá­mos további lengyel földműves* győztek meg és így új földműves szővetkszetek alakultak meg. Ez év május 1-től napjainkig terjedő idő­ben a legtöbb földműves szövetke­zeteit augusztus elejjén ailakícotuák meg, tehát az aratás után. Augusztus első öt napjában 90 új szövetkezet alakult meg .és a szövetkezetek szá ma 1301-re emelekedett. Magyarországon a szövetkezetek és az állami birtokok példája megnyeri a földműveseket a közös munkára A jó előkészítés, gondos megszer­vezés és a dolgozók lelkesedése kö­vetkeztében az aratási munkák egész Magyarország területén is gyorsab ban és sikeresebben folytak, mint bármikor azelőtt. Az idsl magyarországi aratás si kerében nagy része volt a magyar földművesek aratási versenyének A versenyben résztvettek az állami gépállomások dolgozói, az állami bir tokok alkalmazottai, a termelő sző vetkezetek és egész községek is. A versenyben résztvettek egyes föld­művesek is, akik még nem tagjai a szövetkezetnek. Az idei aratási ver­seny Magyarországon valóban ma glával ragadó volt a fontos ténye­zővé vált, amely hatalmasan befő lyásolta az aratás kiváló sikerét. Az idei aratásnak Magyarországon különös és ú} jellege volt hasonló­képpen mint a többi népi demokrati­kus országokban. Az aratásnak az adott új jelleget, hogy a magyar földművesek a legtöbb helyen közö­sen végezték az aratást. így min­denhol elérték azt, hogy az aratási sokkal gyorsabban befejezték és ki­sebb erőfeszítéssel, mint azelőtt. Az aratást a magyar földművesek különösen nagy öntudatossággal kezd­ték meg. Teljesen tudatában voltak annak, hogy munkájuk a békéért folytatott világharc részét képezi, Réte és Zonctorony jó példája Két évvel ezelőtt alakult meg Rétén a gépszövetkezet, amikor is három traktort és ekéket vásároltak. Azóta a gépszővetkezet Egységes Földmű­ves Szövetkezetté alakult át, amely most a kidolgozott vetési terv alap­ján áttér a harmadik típusra. A réteiek saját traktoraikkal végez­ték az aratást és cséplési munkálato­kat, amelyeket a tervezett időnél jó­val előbb fejeztek be. Minek következtében a harmadik típusra áttérni? A szövetkezet gazdasági vezetője szerint már a gépszövetkezet ideje alatt belátták, hogy mennyivel job­ban, olcsóbban és gyorsabban tudják földjeiket megművelni, ha traktorok­kal szántanak. Amikor a gépszövetke­zet Egységes Földműves Szövetke­zetté alakult át, aratógépeket is vásá­roltak. Aratás alatt tudtuk meg csak igazán — mondja a szövetkezet vezetője —, hogy mit is jelent a földművesnek a traktor és az aratógép. Sok fáradtsá­gos munkától megszabadultunk már az aratásnál, mert hiszen a kézzel va­ló kaszálás „emberkínzás" — ahogy ezt falun mondják. No meg a szövet­kezetnek mind a 63 tagja tudja azt, hogy a szövetkezet keretén belül vég­zett munkával többet és jobbat tudunk termelni. Több tejet, zsírt, húst, tojást és egyéb árúcikkeket tudunk adni a Wtoellátás céljaira. Azt akarjuk elérni a mi munkánkkal, hogy mindenütt na­gyobb legyen a termelés és mi jegy nélkül vásárolhassunk mindent. Éppen most készülünk a szövetkezet baromfi­állományából ezer darabot eladni, át­lagosan minden darabra egy kilót szá­mítunk, összesen ez ezer kilogrammot tesz ki. A szövetkezet traktorvezetői is a szövetkezet tagjaiból toborozódtak. Éppen beszélgetésünk közben hajt be az udvarra üzemanyagért O n d u s z Atárton, az egyik traktorista. A z üzemanyag beöntése közben pár szót szólok hozzá a szántásra vonatkozó­lag. mire ő kurtán csak annvit felel, hogy egy kis eső kellene, hogy jobb legyen a szántás. De azzal már fel is ugrott gépére és elrobogott. Tovább érdeklődöm a szövetkezet elnökénél, mire ő is csak azt mondja, hogy On­dusszal csak munka után lehet be­szélni. O a legjobb traktorista. Mun­káját 200 százalékon felül teliesítl. Nála sosem fordul elő, hogy munka 1 közben javítani kellett volna a gépét. Mert, ha észreveszi, hogy valami nincs rendben, addig nem megy aludni, míg meg nem javítja a gépét. Előfor­dul, hogy munka után éjfélig dolgo­zott a műhelyben, másnap mégis sf­mán ment a munkája. A traktorok részére garázsokat fo­gunk építeni, 22.000 tégla már várja az építkezés megkezdését. A baromfi­farmot is bekerítik az ősszel. Két mér­nök dolcozík a közös őszi vetési ter­vezet összeállításán. Mindezekből lát­hatjuk, de még inkább láthatják a hi­tetlenkedő Tamások, mi mindenhez jut a falu a szövetkezeti gazdálkodás sal, amiről az egyéni gazdálkodásban álmodni sem lehetett. ZONCTORONY KÖZSÉGBEN IS MEGÉRTETTÉK A KÖZÖS GAZDALKODAS JELENTŐSÉGÉT. Aratás előtt alig pár tagja volt a zonctotonyi Egységes Földműves Szövetkezetnek. Két önkötözőgépet kaptak és az aratás folyamán rájöttek arra, hogy mégis csak más a géppel való közös munka, mint a kézzel való kaszálás. Sokkal könnvebb munkával és kevesebb erővel hamarább fejezték be az aratást A tavalyi aratáshoz vi szonyítva az idén egy héttel hama­rabb végeztek. Tehát megindult az élet Zonctorony községben is. Ma már 55 taggal mű­ködő szövetkezetük van. A cséplési is közösen végezték. A beszolgálta­tásnak zabból 140, búzából 108, ár­pából 106, rozsból 105 százalékkal tet­tek eleget. Ezidáig még csak egy lovacskával vagy tehénkével művelték földjeiket, idáig még nem tudták kihasználni a jóltermő földeket sem, mert hát hogv is adna jó termést az a föld, ha csak tenyérnyi mélyen van megszántva. Most, hogy a szövetkezet keretén belül traktorokkal művelték meg a földet, látják már, hogy ezt már előbb is megtehették volna és mennyi érték veszett kárba, amit az egyéni gazdál­kodás alatt elvesztettek. Á zonctoro­nyiak is tavaly ilyenkor még a tehén­két noszogatva forgatták a tarlókat. De előfordult az is, hog.y nem Í6 tud­tak szántani a nať$v szárazságban, mert bizony a lovacska mégsem gép, ha kemény a föld, nem bírja az ekéi és ma már százszázalékban végezték el a tarlóhántást. Zonctorony község megmutatta, hogy a szocializmus útján akar ha­ladni. Kiváltképp megmutatta azzal, hogy 300 kilogramm búzát, 200 kilo­gramm rozsot pyíijtötek össze a szö­vetkezet tagjai a szabadságáért kür­dö hős Korea népének. M. E. hogy az idei aratás a szó szoros ér­telmében békearatás. Ezért a magyar­országi reakció maradványainak kí­sérletei, amelyekkel az aratás lefo­lyását meg akarták zavarni, min­denütt. meghiúsultak. A hektárhozamok az állami birto­kokon és a szövetkezetekben sokhe­lyütt különösen magasak. Az őszi ár­pánál gyakran 40 métermázsiás hek­tárhozamot érnek el és a roisnál 30 métermázsás hektárhozamot. Az idei aratás Magyarországon a magyar földműveseknek főleg azok­nak, akik még egyéni gazdáikcd'ást folytatnak, nagy tanulságot hozott. Ügy mint más népi demokratikus or­szágokban, Magyarországon is azt bizonyította az idei aratás, hogy a közös munka a szövetkezetek kere­tében gyorsabb, olcsóbb s a föld­művest megszabadítja a felesleges nehéz robottól. Közvetlenül az ara­tás után 7000 földműves jelentke­zett a szövetkezetbe, Ez azt mutatja, hogy a magyar földművesek tud:.: .­ra ébredtek a közös munka minden előnyének. Magyarországszerte most nagy ver­sengés folyik a legjobb es leggyor­sabb gabonabeszolgáltatásért. Ä be­szolgáltatást a terv szarint szeptem­ber 30-ig kell befejezni. A népi demokratikus rendszer soha nem látott fejlődést biztosit a mezőgazdaságnak. Az idei aratás jó eredményeire i román földművesek valóban büszkék lehetnek. Augusztus első napjaiban már általában befejezték a gabona behordását. Az állami gép- és trak­torállomások hathatós segítségének következtében már több mint két és fél millió hektárnyi területről ki­csépelték a gabonát, míg tava. y ugyanebben az időben csak 230.000 hektárról csépelték ki a gabonát. A tartóhéntást, amelyet azelőtt Romá­niában csak kis területen végeztek, az idén a szántóföldek több mint 60 százalékán elvégezték. Romániáiban is az idei aratás ut n úgy nőnek az új földműves szövet­kezetek, mint eső után a gomba. A bolgér földművesek ezrei lépnek be a szövetkezetekbe Bulgáriában az aratás sikeréhez nagyban hozzájárul a földmüve. k versenye az aratás legjobb és leg­gyorsabb elvégzéséért. A földműves szövetkezetek tagjai összekapcsolt k az idei aratás gyors elvégzéséért tett erőfeszítéseiket a magasabb hekíár­hozamokért folytatott harecal. A földműves szövetkezetek tagjai­nak munkalendülete és az a magas termés, amelyet elérnek, mind több és több önállóan gazdálkodó földmű­vest győznek meg a közös földmeg­művelés előnyeiről. A kis és közép­parasztok ezrei lépnek be a földmű­ves szövetkezetekbe vagy új szövet­kezeteket alakítanak. Ma már több mint 160.000 földműves tagja a szö­vetkezeteknek. Az ctfoán földművesek meggyőződtek a közös munka előnyeiről Némely albán földműveszövetke. zet kétszer olyan magas hektárhoza­mot ér el, mint az egyénenként g: z­d'álkodó földművesek. -59 szövetkezet közül az országban 34 már teljesítet­te beszolgáltatási kötelezettségét 100 sziázalékban és további 14 szövetke­zet a legközelebb; napokban tesz ele­get kötelezettségének. Az Albán Népköztársaság konrr­nya az aratás előkészítésének idejé­ban széleskörű intézkedéseket tett, a földműves szövetkezetek és a kis- és középföldművesek megsegítésére. A földművesek gyorsan áttértek a mun­ka új socialista formáira. Majdnem az egész aratást közösen végezték és a földművesek a szövetkezetek ;ó példája nyomén munkacsoportokat alkottak ott is, ahol még eddig nin­csen szövetkezet. A A népi demokratikus országik­ban az aratás nagy lanulsigoi szolgáltatott és új lépést jel; a. tett előre a földműveseknek, a nehéz munkától való megszaba­dításában, a nyomor és az éhség kiküszöbölésében. A régi terme­lési .módszereket megszüntették és mindenhol előretört a győzel­mes közös szövetkezeti munka. A népi demokratikus országok aratásakor nemcsak a gabona érik. nemcsak a kenyeret bizto­sítják az egész nemzet számára. Üj emberek érnek, új gazdák és új győzelmet arat a közös szövet­kezeti munk a a faX»akO%

Next

/
Thumbnails
Contents