Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-20 / 191. szám, vasárnap

1950 augusztus 20 U J §1 0 Igy büntetik a szabotáló kulákot A« ógyallai Nemzeti Bizottság határozata. Nagy András perbetei lakos, falusi zsirosparaszt, kihágást követett el az­zal, hogy 1949-ben nem szolgáltatott be a közellátás részére 390 kg rozst, 800 kg kukoricát és 1950-ben nem hajtja végre a tarlószántást, nem vet tarlótakarnsinyokat, 25 kat. hold földjéhez viszonyítva az állatállománya elenyészően kicsiny. Tavaly 4 magyar hold termőföldet eltitkolt és 1950-ben 2 kat. hold zabot zölden lekaszált. A fenti kihágások következtében a hur­banovi járási Nemzeti Bizottság, va­lamint a III. reíerátus mellett műkö­dő büntető bizottság a 88 § 1. bekez­dése, a 39. § 2. bekezdésének b, c pontja, az 53. § d pontja, az 56. § I. bekezdése, a 88/1950. Sb. sz. törvény, valamint e törvény 3. bekezdésének 12. §-a értelmében a következő bün­tetést mérték ki Nagy András per­betei zsírosparasztra: Főbüntetés: 1. egyévi szabadság­vesztés, mely időt munkatáborban kell kitel tenie. 2. 100.000 Kčs pénzbüntetés, mely behajthatatlanság esetén három havi szabadságvesztésre változtató át és ez időt ugyancsak a mun­katáborban kell eltöltenie. Mellékbüntetés: 1. Összes ingó és ingatlan vagyonának elkobzása, a lakásberendezésen és a minden­napi szükségleti cikkeken kívül. 2. E büntetőeljárás, illetőleg e biin­tetőhatározat közhírrététele há­romszori kidobolás útján Perpete községben, valamint a végzés közlése a PRAVDA és az ÚJ SZÖ napilapokban. Ezt a büntetést azért mérték a vádlottra, mert falusi zsírosparasztról, osztáíyellenségről van szó, aki min­den lépésével, tehát a fentemlített tetteivel is gátolja a gazdasági terv tel jesitését. A vádlott a büntetés kihirdetése után szóbei leg felebbezett a büntető­határozat ellen és kijelentette, hogy irásbeii felebbezést nyújt be. — A MAR EDDIG KÖZÖLT MEG­FEJTŐKÖN KÍVÜL, újabban a követ­kezőktől érkezett be kiadóhivatalunk­hoz helyes megíejtés a „NYAR" peskönyvünkben indított II. kereszt­rejtvény pályázatra: Bundi Imre Bös, Maier Matild Komárom, Ruttkay An­tal Kassa, Ersch Zoltán Dunaszerda­hely, Hencz Miklós Hetény (3 szel­vénnyel), Balaskó László Nagyme­gyer, Farkas Margit Püspöki, Tamas Mihály Bratislava, Elek Zoitán Kassa, Balázs Bertalan Sečovce, Stodola Já­nosné Somorja, Papp György Aranyos (2 szelvénnyel), Dodok Jenőné Losonc (2 szelvénnyel), Matzon Ernő Bratisla­va, Lukács János Rapovce, Szojka László Bratislava, Gaál Alica Šavol (5 szelvénnyel), Pongrácz Gábor Sl­Gyarmat, Pásztor István Kelary, Szabó Margit Érsekújvár, Bencova Anna Peisőc, Ginyéry Kálmán Vieska, Hlavacsková Anna Érsekújvár, Szabó Endréné Párkány, Hrablik Zuzusanna Érsekújvár, Molnár Csibi Párkány, Stredl Ferenc Gala, Szekeres Albin Lemešany, Ruzsinsky József Kassa, Farkas Rózsi Komárom, Karsay Tibor Diószeg, Akucs Mária Kálna, Szabó Magda Bratislava, Árendás Tibor Obid, Topos János Komárom (3 szel­vénnyel), Bittér Ferenc Aranyos (3 szelvénnyel), Spisak Erzsébet Tátra­lomnic, Nagy Jolán Gúta (2 szelvény­nyel), Cserge Rudolf Rusovce, Kopocs Erzsébet Nagykeszi, Kopocs Béla Nagykeszi, Matkovics András Lohnl­ce, Petro István K. Teplica, Hanesz Ilona Losonc, Medveczký Agnes Lo­sonc, Káposztás Ilona Rimaszombat, Korén Arturné Érsekújvár (2 szelv.), Koncsol Kamii Kassa, Tóth András Bratislava, Szabó Márta Komárom (4 szelvénnyel), Végh Károly Diószeg, Rényi Magda Losonc. Az ezután be­érkező helyesen megfejtők és sorso­lásban résztvevők nevét lapunk to­vábbi számaiban közöljük. A megfej­tések beküldésének határideje 1950. augusztus 31. Ötven díj (rádió­készülék, kerekpár stb.) kerül kisor­selísra. A pálvázat feltételeit a NYAR képeskönvv 119. oldalán közöltük. Akik békül 'ött megfejtésükhöz pá­Iyá-?,ti szelvényt nem csatoltak, küldjék azt be pótlólag, mert különben a sorsolásban nem vehetnek részt. A kiadóhivatal. Mikor a koreai események híre hozzánk js eljutott, egyik barátom szégyenkezve panaszkodott hogy bár elég jó térképolvasó alig találta meg Koreát. Azóta már csaknem mindenk behatóan foglalkozott Ko­rea földrajzi és más körülményeivel, tájékozatlan barátomat azonban an­nak idején megnyugtattam, hegy nem csoda, hogy eltévedt a térké­pen. Ha az ember olyasmit olvas, vagy hall, hogy Amerika valahol rendet csinál önkéntelenül is a földgömb másik felén keresi az ese­mények szinterét. Első p llanatra nem is képes felfogni az ember az amerikai imperialisták részéről meg­nyilvánuló ekkora békeszeretetet Amerika hangja hogy egy párezer kilométert hajóz­nak, üzemanyagot, hadifelszerelést és nem utolsó sorban ember életeket pazarolnak csak azért, hogy például egy távoli Koreában elsimítsák a viszályt. Az érthetetlen dolog fölött való gondolkodás közben eszembe jutott egy emlék. Röviddel a háború után kezembe került a »Bécsi napló« cí­mű magyarnyelvű hetilap egyik szá­ma. A íap egyik cikkírója Bécsből Budapest felé utazott hajón egy amerikaival. Az amer kai mint ki­küldött. megfigyelés cél;ábói utazta be Középeurópát. Az író azt kérdezi az amerikaitól: Mit szól a közép­európai államok elrendeződéséhez? Az amerikai kiküldött erre azt vála­szolta, (szószerjnt idézve): ^Ameri­kának csak az a fontos, hogy a ki­vitele keletre akár csak egy féiszá­zalékkal is emelkedjen.* No igen. igy már érti az ember. A piac, a gyarmat, idegen népek le­igázása, kizsákmányolása, ez a cél­ja és magyarázata az amerikaiak beavatkozásának Sugározhatja azon­ban Amerika hangja a hazugságait akár még nagyabb energiával, re­kedtre kiabálhatja magát azt a párezer kilométert nem lehet és nem is tudja kimagyarázni, akarom mon­dani, lehazudni. Kovács Lajos, Szódó. KULTÜRK1RÁNDULÁSON VOLTUNK PRÁGÁBAN. A gömöri vasércbányák dolgozói közül néhánnyan abban a megtisztel­tetésben részesültünk hegy kuitúr­kirándulást kaptunk ajándékba üze­münktől Prágába. Cseh dolgozó test­véreink igaz barátsággal és öröm­mel fogadtak bennünket. Megtekin­tettük a főváros történelmi neve­zetességű épületeit a múzeumokat, hajóztunk a Vltaván, este még szó­rakoztunk is. A kulturkirándulással nagyban gyarapítottuk ismeretein­ket és felfedeztük kultúrális és tör­ténelmi fejlődésünk előttünk eddig ismeretlen szakaszait. Megtekintettük L dicét is, a ná­cizmus brutális ökölcsapásának rom­jait. Lidice hősei örök figyelmezte­tésként élnek a nép sz vében. Ma már épül az új Lidice. Sz lárd ala­pokra helyezett magas tégla- és be­tonfalai mutatják az épülő szocia­lizmus boldog világát. A nácik a templomokat is lerombolták és ma a templom helyén szépen parkírozott kert. közepén csak egy kereszt áll amelyet a szovjet fölszabadító had­sereg katonái helyeztek el A kul[úrkiránduláson smeretlen arcokkal találkozik az ember, ame­lyek azonban mégis Ismerősök mert elvtársak, elvtársnők arcai. A kirándulásról visszatérve a Stefanpole egyik munkahelyén, mint vájár kaptam beosztást. Ismét fel­vetteom a kapcsolatot a bányamun­kával, kopogtatom a köveket a laza köveket leszedem. Vasércünk van bőven. Újult, pihent erővel, leik leg felfrissülve fogtunk hozzá a mun­kához mindannyian akjk részesei •oltunk a gyönyörű kirándulásnak és miközben harcolunk a jó eredmé­nyért, arra gondolunk, hegy érde­mes éjni. érdemes dolgozn-. Ha töb­bet termelünk, mindannyiunknak több jut az élet asztaláról. Bajcer István, bányász Rozsnyó. SZOCIALISTA MUNKAVERSENY A KRASZNAHORKA-VÁRALJAI ERDÉSZETI NEMZETI VÁLLALATNÁL. Ez év augusztus 5-én kerültek ki a krasznahorkai erdészeti n. v. első élmunkásai. Az élmunkáskönyvecs­kéket összüzemi gyűlésen ünnepé­lyesen osztották ki. Az üzemi tanács és az üzemi párt­szervezet elnökei, valamint az üzem igazgatója ismertették a szocialista munkaverseny jelentőségét méltat­ták az élmunkások becsületes or­szágépítő munkáját és felhívták a többi munkás figyelmét is a ver­seny további fejlesztésére és újabb szocialista szerződések aláírására. Cmorik László, az üzem; pártszervezet elnöke, Bernát József, l üzemi ROH-elnök, ľ .-altu-' g- < -g..­: v B E K E S EMBEREK | A CSEMADOK košicei kerületi • titkársága keres önálló, magyar­• szlovák nyelvtudású irodai erőt : Politikai iskolázottság, fedhetetlen politikai előélet feltétel. Férfi vagy női pályázók küldjék részle­tes ajánlataikat a CSEMADOK Košice, Modlitebná u. 26. címre. Vagy jelentkezzenek telefonon 27-83. sz. alatt. Az állás azonnal | elfoglalható. 1613/v Í . . ! A moszkvai Agonyok érdekes be­számolót közölt V. Kornyilovnak és I. Volknak, a lap két mwkatársának tollából, a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság dolgozóinak életé­ről, békés építőmunkájáról. A ripor­tot különösen érdekessé teszi, hogy az amerikai fasiszták által irányí­tott délkoreai banditatámadást köz­vetlenül megelőző időből (június ele­je) származik. Az északkoreai falvaknak hatal­mas eseménye volt az első trakto­rok megérkezése. A termékeny ko­reai földeken kora reggeltől késő estig dörögnek dübörögnek a trak­torok és villámgyorsan müvelik meg azokat a földeket, amelyeken a ko­reai parasztok évszázadok óta ve­rejtékes munkával, faekével dolgoz­tak. — Én már nagyon öreg ember va­gyok — mondotta Kím-Do-Szun, egy ősz koreai paraszt —, láttam, amikor ugyanezeken a földeken a japán tankok dübörögtek keresztül, letaposva a vetést láttam a falu fö­lött keringő japán bombavetők feke­te szárnyait, láttam, amint a tüzet­okádó japán csatahajók hasították tengere nket.. Traktort azonban most látok iéletemben először... Nagyon szép. nagyon jó dolog ez. hogy itt vannak ezek a traktorok, hiszen délről, Csinhábói éppen nem­rég kaptam levelet amelyben roko­naim azt írják, hogy ott a nagy tengerjáró hajókból kirakott ameri­kai tankok lepik eV a réteket. .. Kim-Do-Szun rágyújtott sajátké­szítményü félméteres szárú p pájára és így folytatta: Ne higyje senki, hogy a koreai paraszt annyira elmaradott, hogy ne tudna különbséget tenni a trak­tor és a tank között. Tudom és ve­lem együtt minden egyes koreai pa­raszt tisztában van azzal, hogy azok, akik traktorokat vezetnek földje nk­re. százszor ezerszer, milliószor töb­bet érnek, mint azok. akik tüzet akarnak okádni a harckocsikból. Er­re gondolniok kellene az amerikai imperialistáknak is ... A Sárga-tenger partján, közvetle­nül a 38. szélességi fok felett terül el a Hvon-he-do tartomány fővárosa, Hajcu. A város határában a cement­gyár hatalmas kéményei füstölnek. A 38. szélességi fok mentén, az or­szágot mesterségesen kettéosztó vá­lasztóvonal mentén egymásután so­rakoznak a kis koreai falvak. A háborúnak már öt éve vége van mégis e falvak békés földmű­velő népét e körülmények arra kény­szerítik, hogy állandóan készenlét­ben. a veszély állandó tudatával él­jenek. Ezen a vidéken a koreai pa­rasztok alig felfedezhető ösvényeken lopózkodnak egyik faluból a másik­ba, este, mielőtt világet gyújtanának kunyhókban, sűrűn lefüggönyözik az ablakokat. A délkoreai banditák a •legváratlanabb időpontokban tör­nek rá békés földmüvelökre. Gyak­ran egész éjszakákon át dörögnek a sortüzek, hidak robbannak és házak lángolnak fel fáklyaként. Mindez Li-Sz n-Man zsoldosainak müve. A 38 szélességi fok mentén az el­múlt évben, aránylag rövid idő alatt, a délkoreai banditák a szá­razföldön 432-szer. a tenger felöl pe­dig 92-szer támadtak a békés észak­koreai dolgozókra. A határsávon alig van család, amelynek ne lenne halottja, sebe­sültje. Az ervtámadások során Li­Szjn-Man zsoldosai több mint két és félezer korea t fogtak el és hajtot­tak erőszakkal Dél-Koreába. A Munkapárt központ; lapia, a »Nadon Szinmun« jelentése szerint sok orv­támadás amerikai tanácsadók vezet­tek. . Ugyanakkor, amikor az északko­reai dolgozók új traktoraikkai mű­velik földjüket új gyáraikban épí­t k jobb életüket, ugyanakkor ami­kor a béke szava •hatalmas, legyőz­hetetlen erővel harsog a földkerek­ség összes népeinek ajkán — az im­perialisták és lakájaik folytatják banditatámadásaikat a békés észak­koreai dolgozók ellen. A határmenti Mado% községben ahová az fjú Dcn-Men utazott ki, hogy a békefelhívás alá a falusi dol­gozók aláírásait gyűjtse, valósággal megállt az élet és 'minden ember azon igyekezett hogy elsőnek írja alá nevét a stockholmi békekonfe­rencia felhívására. Folytak az alá­írások amikor a közvetlen közelben sortüzek ropogtak és h rtelen robba­nások dörrentek .. . Az egyik madoni" földműves, Kim­Hva így szólt, miután aláírta a bé­kef elhívást: — Mi most fegyverropogás köz­ben a békét követeljük aláírásunk­kal. Azok, akik lőnek ránk. aki rob­bantanak, azok akik lövetnek és a robbantókat irányítják elfelejtik, hogy ezeket a sortüzeket ezeket a robbanásokat az egész világ hallja ... Föngjangból Vönszan felé robog a vonat. A szerelvény a félszigetet át­szelve, a Japán-tenger partja felé vezető útján, hol alagutakon halad keresztül hol magas hegygerincekre kúszik, majd völgyek mélyében ro­bog. A Munkapárt kerületi bizottsági elnökének helyettese a külföldi új­ságírókat Vönszan kikötőváros éJe­téről tájékoztatja. A múltban Vön­szan a koreai japán gyarmatosítók egy k legfontosabb haditengerészeti támaszpontja volt. Vönszanban most m ndenki és minden az alkotó munka lázában ég. A vönszan; mezőgazdasági főisko­lán lekes diákok, tudományos mun­kások ŕogják körül az újságírókat és Li-Szin-Gin tanársegéd így be­szél: _ Ebben az épületben néhány év­vel ezelőtt egy különleges náci­m sszió kémeket hírszerzőket, sza­botöröket és terroristákat képezett ki. Mi itt most az erdők, termőföl­dek, a bányák felderítőinek hadsere­gét tanítjuk. Fel akarjuk tárni a természet titkait hogy ezeket né­pünk szolgálatába állítsuk. Főisko­lán nem egyedüli. Észak-Korea 16 mezőgazdasági főiskoláján tanul, fejlődik és izmosodik békés mun­kánk hadserege. Ezé a hadseregé a jövő ... A vönszan; tengerparton, árnyas liget lombos fái alatt épült a dolgo­zók egyik szanatóriuma. Együtt Pi­hen itt a szadoni bányász, a föng­jang; szövőnő, a csinnampoi hajó­mester és az andzsuj paraszt. — Sajnos, a mu.nkaszerető embe­reket nem engedik mindenhol dol­gozni és pihenni — mondotta itt Kim-En-I, a csaizói bánya szortíro­zónöje. — Tudom, h gy én egyszerű k;s pont vagyok, de a béke érdeke­ben, a békéért kiáltó hangom egye­sül azoknak a millióknak a hangjá­val kik ugyanolyan egyszerű embe­rek, mint én vagyok és ez a mi bé­kéért kiáltó, békét követelő han­gunk fenyegető figyelmeztetést ie­lent azok számára, akjk meg akar­ják zavarni békés alkotó munkán­kat-..-. — Huszonötről ötvenkettőre növelik a magyar ipari gimnáziumok számát. Az ország területén működő 25 ipari gimnázium számát huszonhéttel eme­lik. Így az új tanév kezdetétől már 52 ipari gimnázium működik. Az el­múlt tanévben 5600 diák tanult ipari gimnáziumokban, az 1950—5l-es tan­évben az ipari gimnáziumok számá­nak növelése lehetővé teszi, hogy 12.600 diák tanulhasson ipari gimná­ziumokban. Jelentősen emelkedett ez­zel párhuzamosan a tanműhelyek fé­rőhelye is. Üj tanműhelyek épülnek a Rákóczi-téri textilipari és a Váci-út 21 alatti gépipari gimnáziumok mel­lett; a most létesülő Óbudai vegyipa­ri gimnáziumban vegyipari laborató­rium áll majd a tanulók rendelkezésére s korszerű nagyméretű tanműhely épül Székesfehérvárott és Győrött is. Diósgyőrben átalakítják az egyik is­modernebb kohóipari technikumát, tel­modernebb kihóipari technikumát, tel­jesen korszerű felszereléssel, új la­boratóriummal. — Magyar műszaki folyóiratok. A felszabadulás előtt Magyarországon mindössze 3—4 műszaki folyóirat je­lent meg 1000—2000 példányban. A nepi demokrácia ezen a téren is nagy eredményeket mutathat fel. A mult év júliusában alakult Tudományos Folyó­irat kiadó Nemzeti Vállalat ma már 50 tudományos, műszaki társadalom- és orvostudományi folyóiratot ad ki. Ezek közül 20 különféle műszaki fo­lyóirat jelenik meg többtízezer pél­dányban. A munkások és műszaki ér­telmiségi dolgozók egyre nagyobb érdeklődéssel tanulmányozzák a szak­lapokat. — Athénben megkezdték 118 szak­szervezeti vezető perét. A szabad görög rádió jelenti: Az athéni katonai törvényszék újabb pert kezdett 118 görög szakszervezeti vezető ellen A vádlottakat tárgyglásuk előtt két­három évig tartották fogva különbö­ző monarcho-fasiszta börtönökben. — Sztrájkok Hollandiában és Bom­bayban. Rotterdamban hétfőn a kikö­tőmunkások sztrájkba léptek. A sztrájkoló munkások 10 százalékos béremelést követelnek. Amsterdam­han az építőmunkások és a segéd­munkások tovább folytatják sztrájk­jukat 5 százalékos béremelésért. Am­sterdamban összeütközésre került sor a sztrájkoló taxisoffőrök és a sztrájk­törők között, amelybe a rendőrség a sztrájtörők oldalán avatkozott be, több sebesülést okozva a sztrájkolok között. A bombay-i textilmunkások sztrájkja továbbterjed. A Reuter je­lentés szerint a sztiájk következtében 25 textilgyár állt le Az eddig sztrájk­ba élpett textilmunkások száma csak­nem 90.000. — A nyugatnémetország! haladó sajtó ellin irányuló terrortámadások soián szombaton az angol katonai rendőrség a Wahrheit című hannove­ri lapot is betiltotta. — Az iraki népjóléti miniszter nyi­la 1 kozata szel int Irak lakosságának /") százaléka éhezéssel határos körül­mények között él. — A német bányamunkások lipcsei központi küldöttértekezlet élesen til­takozott a nyugatnémetországi hala­dó lapok betiltása ellen. — Amerikában a koreai támadás óta 10—20 százalékkal drágultak az élelmezési cikkek. — A rotterdami kikötő 5000 dokk­munkása sztrájkba lépett. —A Reuter Spoffordnak, az úgyne­vezett északatlanti helyettesi tanács amerikai elnökének közeli londoni uta­zásával kapcsolatban arról ír, hogy Spofford a hadikiadások ú jabb növelé­sére szólítja fel az atlantizált államok kormányait. — Hasso von Mannteuffel, Hitler páncélos csapatainak egykori tábor­noka és a „Brüderschaft" (Testvéri­ség) nevű hírhedt tábornoki össze­esküvő banda tagja, a nyugatnémet sajtóban további javaslatokat tett Nyugat-Németorszák újra felfegyver­zésére és követeli a szolgálatképes férfiak behívását. — Mennyibe kerül az amerikaiak­nak a koreai háború. Az amerikai sze­nátus pénzügyi bizottsága, amely a koreai intervenciós háború pénzügyi dolgait intézi, elhatározta, hogy az április 1-én életbelépett adót, 10—20 százalékkal emeli. Ez az intézkedés az amerikai adófizetőknek évi 2.9 mil­liárd dollárba fog kerülni. — A bratislavai propeller 60 éves. Ebben az évben lesz 60 éve, hogy az első állandó Dunahidat felépítették Bratislavában. Ugyanebben az időben kezdődött meg a propellerjárat, amely a legnépszerűbb közlekedési eszköze lett a városnak, főleg pedig a várost látogatóknak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents