Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-03 / 176. szám, csütörtök

1950 augusztus 3 Két tábor — két politika Az egész haladó emberiség mélységes elégtétellel és örömmel, mint a Szovjetúnió következetes békepolitikájának új, ékesenszóló megnyilvánulását üdvözli I V. Sztálin július 18-án nyilvánosságra hozott válaszát Nehrunak. India miniszterelnökének üzenetére, a koreai kérdés békés rendezéséről. I. V. Sztálinnak ebben a nyilatkozatában ismét konkrét, élő valóságukban jutnak kifejezésre a szocialista nagyhatalom békeszerető cselekedetei. A koreai események mintegy gyújtópontban tisztán és élesen mutatják meg a nemzetközi küzdőtéren egymással szembenálló kétféle politikát, kétféle irányvonalat: az egyik a hatalmas Szovjetúnió vezette demokratikus, imperialistaellenes tábor politikája, amely a népek egyenjogúságának elismerésén, szabadságuk és függetlenségük tiszteletbentartásán alapul és a másik. az imperialista tábor politikája, amelynek vezető ereje az amerikai imperializmus. A rabló amerikai imperializmus őrült világuralmi terveinek megvalósításáért küzdve megkísérli, hegy parancsolgatás, fenyegetőzés, zsarolás, megfélemlítés s végül tüz és vas segítségével kényszerítse rá akaratát más népekre, hogy azokat rabláncra fűzze és sárba t'porja a népek legszentebb elidegeníthetetlen jogát a nemzeti függetlenségre és szabadságra. Az USA nekivadult imperialista vezetői odáig mentek el, hegy a Biztonsági Tanácsban ülő bábjaikra egyenesen ráparancsolnak: jóvá keli hagyni a Korea ellen irányuló amerikai agressziót. Az amerikaiangol imperialisták agresszív, embergyülölettöl áthatott ténykedései a népek haragját és felháborodását idézik elő világszerte. A Szovjetúnió. kifejezésre juttatva tántoríthatatlan békeakaratát, következetes és változatlan békepolitikájához híven teljes elszántsággal védelmezi a népek békéjét és biztonságát és könyörtelenül leleplezi az imperialista ragadozók véres terveit. »Az egész világnak meg volt a lehetősége — mutat rá Sztálin elvtárs —, nem csupán arra. hogy meggyőződjék a szovjet állam hatalmáról, hanem politikájának igazságos jellegéről is, amely a népek egyenjogúságának elismerésén, szabadságuk és függetlenségük tiszteletbentartásán alapszik Nincs semmi ok a kételkedésre abban, hogy a Szovjetúnió továbbra is hü marad politikájához, a békének és a biztonságnak a népek egyenjogúságának és barátságának pclitkájához.« I. V. Sztlin, Nehru úr békés kezdeményezését támogatva, rámutatott az USA imperialistái által indított koreai háború megszüntetésének egyedüli helyes útjára. I. V. Sztálin javasolja, hogy a koreai kérdést a Biztonsági Tanácsban az ENSZ alapokmányának teljes tiszteletbentartásával oldják meg, az öt nagyhatalom köztük a Népi Kína képviselőjének kötelező részvételével, meghallgatva a koreai nép képv'selőinek véleményét. Ez a politika minden becsületes ember nyelvén a béke politikáját, a népek __ nagy és kis népek — egyenjogúsága tiszteletbentartásának politikáját jelenti. Ezért természetes az hogy olyan lelkes helyeslésre és támogatásra talált világszerte a legszélesebb néptömegekben I. V. Sztálin válasza Nehrunak India miniszterelnökének javaslatára. »Ujra megmutatja ez a levél — írja a Szabad Nép —, hogy az imperial'sták legsúlyosabb provokációi, a fegyverek zaja. az eszeveszett háborús fenyegetőzés közepette, a béke ellenségeinek minden erőfeszítése dacára — egy pillanatra sem szűnt meg az a féltő gondosság, amellyel Sztálin elvtárs a dolgozó embereket, munkájukat az anyákat és a gyermekeket védelmezi. Kifejezi ez a levél azt, hogy a szovjet külpolitika mélységesen tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket, hogy meg akarja erősíteni az Egyesült Nemzetek Szervezetét, a Biztonsági Tanácsot.« Maga az a tény, hogy India miniszterelnöke, Nehru békés kezdeményezést tanúsított valamint a burzsoá lapok és politikai személyiségek egész sorának nyilatkozatai, akik sikraszálltak I. V. Sztálin javaslatának elfogadása mellett, — azt bizonyítja, hogy a burzsoázia körében a legjózanabb elemek komolyan nyugtalankodnak az amerikai mnerialisták által folytatott háborús provokáció kalandorpolitikájának következményei miatt. Az imperial sták semmiféle »jogi« csűrés-csavarással sem képesek leplezni azt a tényt, hogy Kína 475 milliós népét durva önkény következtében megfosztották attól a törvénj'es jogától, hogy képviseltesse magát az Egyesült Nemzetek Szervezetében Végérvényesen leleplezi az imperializmus arcátlan gyarmatosító politikáját az a tény, hogy az amerikai-angol imperialisták megtagadták a nagy kínai nép képviselőitől a Biztonsági Tanácsban való részvételt. Az amerikai-angoi uralkodó körök ahelyett, hogy hallgatnának a józan ész szavára és a népek követeléseire, cinikusan elvetik a Szovjetúnió javaslatát a koreai kérdés békés rendezésére. Sőt, fokozzák agressziójukat Koreában. Nehru akciója elégedetlenséget váltott ki körükben, mert I. V. Sztálin világos és gyors válasza Nehru javaslatára. letépett minden álarcot a háborús uszítókról. Most már az egész világ látja, hogy az amerikai-angol imperialisták nem kívánják a koreai kérdés békés megoldását, hanem újabb világháború kirobbantására törekszenek A közelmúltban Truman újabb tízmilliárd dollár megszavazását követelte a kongresszustól háborús célokra. Követelte, hogy nyugateurópai csatlósai növeljék hadiköltségvetésüket, végül követelte, hogy ezek a csatlósok csapatokat küldjenek Koreába. Most az angol, francia, ausztráliai és újzélandi katonáknak az amerikai katonákkal együtt keli vérüket ontani a WallStreet és a City érdekeiért. Ez a koreai konfliktus további kiszélesedését, a világháború veszélyének fokozódását, a halált, pusztulást és rombolást jelenti — ezt hezza magával az imperialista tábor politikája, amelyet teljes világossággal és pontossággal támasztanak alá e tábor főkolomposainak az USA vezetőinek legutóbbi ténykedései. Ámde végeredményben csakis teljes bukással végződhet ez a politika, amely ellenkezik minden nép életbevágó érdekeivel Az egész haladó emberiség emlékszik a nagy Lenin szavaira, aki annakidején prófétai módon rámutatott arra. hogy » ... az angol és amerikai imperializmus saját sírját ássa meg, amikor olyan kalandba kezd, amely a politikai csőd szélére juttatja, amikor csapatait a megtorlók és csendőrök helyzetébe hozza.« Az új háború kirobbantásának az imperialisták folytatta politikája különösen buzgó támogatásra talált a jobboldali szocialista vezérek, a munkásosztálynak a sárga szakszervezetekből kikerülő árulói és a fasiszta Tito-klikk részéről. Csakis a Bevin és Attlee, Green és Murray, Deakin és Jouhaux Schumacher és Renner, valamint Tito. a kém és a Franco-típusú fasiszták helyeselhetik az amerikai-angol imperialisták véres kalandját Koreában és más országokban. A háborúnak és a békés lakosság tömeges legyilkolásának politikája, amelyet az amerikai-angol imperialisták folytatnak, a néptömegek hatalmas felháborodását váltja ki az egész világon. A népek békét akarnak. Amerika koreai agressziója ellen irányuló tömeges tiltakozó tüntetéseikkei bizonyították ezt. Bebizonyítják ezt egyhangú követeléseikkel: »Pusztuljanak az amerikai csapatok Koreából!« Tanúságot tesz hajlíthatatlan békeakaratukról a stockholmi felhívás aláírásával: már több mint 200 millió ember követelte az atomfegyver betiltását. Amerika koreai agressziójának kezdete óta a világ minden országában újabb 50 millió ember írta alá a stockholmi felhívást. Olyan tény ez, amely szemléltetően bizonyítja a népek fokozódó békeharcát és a néptömegek állásfoglalását a Koreában folyó véres amerikai intervencióval szemben. A békéért, szabadságért és nemzeti függetlenségért küzdő népek élén a Szovjetúnió halad, a szocializmus hatalmas országa a világbéke szilárd támasza. A békeharcosok első soraiban haladnak a népi demokrácia országai amelyek sohasem látott iramban fejlesztik gazdasági és kultúrális életüket. A béketáborhoz tartozik a nagy kínai nép, amely a forradalom tüzében mutatta meg képességét arra, hogy csodákat tegyen, amikor megvédte szabadságát és függetlenségét az amerikai beavatkozókkal szemben. Erősödik a Német Demokratikus Köztársaság, az európai béke fontos tényezője. Franciaország, Olaszország és más kapitalista és gyarmati országok népei az aktív béke1 harcosoknak egyre újabb millióit mozgósítják. A koreai nép hősies harca az amerikai agresszorok ellen kézzelfogható leckét ad a háborús unszítóknak a békeharcosok legyőzhetetlen erejéről akik készek arra hogy visszaverjék az imperialista rablók és háborús uszítók bármilyen provokációit. — A demokratikus tábor további megszilárdítása és a békehívek erőinek összefogása kivételes jelentő• u j m — —

2 Ujabb amerikai visszavonulások sorozata Koreában A néphadsereg szüle területre szorítja össze az USA«csapatokat a félsziget délkeleti sarkában A föngjangi rádió közli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadserege főparancsnokká g ának július 30-án reggel közzétett hadijelentését, mely ezt mondja: A néphadsereg alakulatai valamenynyi fronton folytatják heves harcukat az amerikai csapatokkal. A néphadseregnek azok az alakulatai, amelyek Ani (Angi város körzetében Dél-Kenszan tartományban támadnak, miután megtörték az amerikai csapatok ellenállását, július 28-án felszabadították Ani-t. A néphadsereg alakulatai Ani felszabadításáéra folytatott harcokban foglyokat és sok zsákmányt ejtettek. Az ellenség nagy veszteségeket szenvedett. A föngjangi rádió közli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadserege főparancsnokságának július 30-i esti hadijelentését, amely ezt mondja: A néphadsereg alakulatai valamenynyi fronton folytatták heves harcaikat az amerikai csapatokkal. Július 29-én a néphadsereg alakulatai elkeseredett harcok után megtörték az ellenség erős ellenállását és teljesen felszabadították Kocsang (Kioszio) várost. Kocsang (Kioszio) felszabadításáért folytatott harcokban a néphadsereg alakulatai több mint száz foglyot és sok zsákmányt ejtettek, a többi között 45 gépkocsit, 8 géppuskát, sok puskát és más fegyvert. A többi fronton lényeges változás nem történt. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népi hadseregének főparancsnoksága július 31-én reggel közölte: A népi hadsereg Iondont (Eido) korábban elfoglaló egységei július 29-én felszabadították Hvangant (Kokan). A Hvangan felszabadításáért vívott csatákban az ellenség létszámában veszteségeket szenvedett. A népi hadsereg hadizsákmányra tett szert A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népi hadseregének főparancsnoksága július 31-én este közölte: A népi hadsereg egységei valamennyi arcvonalon folytatták az elkeseredett harcot az amerikai katonaság eller. A népi hadsereg Hvangant (Kokan) felszabadító egységei Hvangantól délkeletre megtörték a nagy veszteségeket szenvedett amerikai katonaság elkeseredett ellenállását. A népi hadsereg a következő hadizsákmányra tett szert: három darab 105 milliméteres ágyú, öt darab 81 milliméteres aknavető, mintegy 100 darab 60 milliméte res aknavető, hat darab 5? milliméteres ágyú, 21 gépkocsi, sok nehéz és könnyű golyószóró, puska, karabin puska, rádiókészülék és egyéb felszerelés. CSIDZSU FELSZABADULT. Lionel Hudson, a Reuter-iroda harc téri tudósítója jelenti, hogy az amerikai csapatok Csirie város körzetében visszavonultak. A Csiriéből Kumcsonba vezető útvonal mentén az északkoreaiak átkaroló mozdulata az amerikaiakat a mögöttes vonalak elvágásával fenyegeti. Csiriét, amelyet az északkoreai erők megszálltak — mint a tudósító jelenti —, az amerikaiak nehéz hadfelszerelési anyaguk v!szszahagyásával ürítették ki és az amerikai géppuskákat az északkoreaiak volt tulajdonosaik ellen fordították. A Reuter-irodának ezen a frontszakaszon működő tudósítója megállapítja, hogy az északkoreaiak két rést ütöttek az amerikaiak Csindzsu körül húzódó vonalában. Togliatti elvtárs: Mindenki megégeti magát, aki kezet emel a világ szocialista része ellen Július 30-ián az Olasz Kommunista Párt római szervezete aktívagyűlést tartott aibból az alkalomból, hogy befejeződött az a kampány, melyet Róma és a római tartomány Kommunista Pártja taglétszáménak százezer főre emeléséért folytattak. A gyűlésen felszólalt Togliatti elvtárs és rámutatott arra, hogy a fennálló kormány csakis imperialista kalandok útjára tudja vezetni Olaszországot, arra az útra, amely mar egyszer borzasztó katasztrófáiba sodorta. Hangsúlyozta, hogy az USA támadása a koreai és a kínai nép eUen az amerikai imperializmus kísérlete elvesztett ázsiai gyarmati uralmának visszaállítására és katonai konfliktus kirobbantására a szocialista világ határán. Rámutatott arra, hogy az angolamerikai imperializmus gyarmaturaimáihoz Olaszországban csak a katolikus egyház és az Actio Catholica vezetőinek fűződnek érdekei. Olaszország érdekei a népek teljes felszabadulását, a béke megőrzését kívánjak. Ezután megbélyegezte a kormány utasításait, melyekkel meg akarja akadályozni a stockholmi felhívás aláírásgyűjtési mozgalmát. — A -kormány megtiltja — folytatta ezután —, hogy nyilvános gyűléseken beszéljünk a koreai eseményekről és ezzel beismeri, hogy haziug propagandáin nem állhat helyt a mi érveinkkel szemben. — Azzal vádol bennünket, hogy nem akarjuk, hogy Olaszország a támadó szovjetellenes fronthoz tartozzék. Ez igaz. Mi valóban nem akarjuk ezt és minden erőnkkel meg fogjuk ezt akadályozni. Mi mindenekelőtt azért cselekszünk és azért fogunk így cselekedni, mert nem akarI juk Olaszország vereségét. Tisztában vagyunk azzal és figyelmeztetünk arra, hogy mindenki, aki kezet emel a világ szocialista része ellen, megégeti magát! Ismételten feltettük a kérdést országunk vezetőinek: hol történt akár csak egyetlen ellenséges, vagy fenyegető cselekedet a Szovjetúnió részéről, amely védekezésre készteti Olaszországot és arra, hogy a szovjetellenes frontban keressen helyet a ma ga számára? Erre a kérdésünkre hall gaťással válaszoltak. A hallgatás nem jelenti-e azt, hogy titkos szándékai támadó jellegűek? Togliatti elvtárs megbélyegezte a kormány esztelen fenvegetődzéseit a kommunisták ellen, majd a következőket mondotta: — Célunk megmenteni Olaszország békéjét a hisztéria, esztelenség és vezetőinek vaksága elöl, megmenteni az olasz nemzet egységét és szabadságát. És ne mondjíák nekünk azt, hogy Olaszországban nincs többé talaj ilyen egység számára! Olaszország alkotmánya kell legyen ez a talaj. Togliatti elvtárs ezután rámutatott az ellenség mesterkedéseire, hogy dühödt uszítás segítségével kockázatos lépésekre provokálja Olaszország kommunistáit és dolgozóit. Felhívta az olasz kommunistákat, szilárdítsák a béke és demokrácia tálborát és legyenek tudatában annak, hogy a demokrácia és a béke erői meszsze túlszárnyalják az imperialista tábor erőit, végül az olasz kommunisták és demokraták nevében melegen üdvözölte a szabadságáért és függetlenségéért harcoló hős koreai népet. ségre tesz szert azzal kapcsolatban, hogy a háborús veszély kiéleződik s az amerikai imperialisták a nyilt háborús agresszió tetteinek mezejére léptek. A háborús uszítók megfékezésének elengedhetetlen feltétele, hogy minden módon kiszélesítsük a békevédelmi mozgalom tömegbázisát, hogy a legszélesebb paraszttömegeket, városi középrétegeket a nők és az ifjúság tömegeit, valamint az értelmiség minden csoportját bevonjuk a stockholmi felhívással kapcsolatos aláírásgyűjtési mozgalomba és erőteljesebb akciókkal lépjünk fel az imperialisták véres kalandjai ellen. A jószándékú emberek százmilliói az egész világon meghiúsítják a háborús uszítók bűnös terveit, elállják a háborúhoz vezető utat! (A xTartós békéért, népi demokráciáért!« legújabb számának vezércikke.) Az AP jelenti: Erős északkoreai nyomás arra kéryszerítette az USA csapatait, hogy 3 napos küzdelem után hétfőn kivonuljanak a déli partvidéken lévő Csindzsuból. A harcokban résztvevő 24. gyalogsági hadosztály a várostól keletre alig 80 kilométerre Puszantól. az amerikai csalpatok főutánpptlá,si kikötőjétől foglalt új állást. Egy magasrangú tiszt, aki a csindzsui harcot irányította, a visszavonulás előtti utolsó órákban a dühtől fuldokolva jelentette ennek a fontos közlekedési és vasúti csomópontnak és a közelében fekvő értékjes légitámaszpontoknak elvesztését. Az ütközetet irányító magasrangű tiszt pokolinak jellemezte a Csindzsuétt folytatott küzdelmet és elmondotta, hogy ez a kilencedik vereség, amit csapatai egymásután elszenvedtek. A kivonulást fedező hátvédcsapatok gyors ütemben vonultak ki a városból, hogy kikerüljék az északkoreai csapatok átkoroló mozdulatát és megmeneküljenek a bekerítéstől. Az AP jelenti: Üj amerikai csapatok és hadianyag érkezett egy délköreid kikötőbe. Ezek az első csapatok, amelyek közvetlenül az Egyesült Államokból érkeztek Koreába. r AZ AMERIKAIAK EGYRE } ZSUGORODÓ TERÜLET 7 TARTÁSÁÉRT CSATÁZNA!? A Reuter tudósítója jelenti: Az amerikai védők egyre zsugorodó védelmi terület tartásáért csatáznak. Az I. amerikai lovassági hadosztályt a Kumcson irányában támadó partizánok és északkoreai katonaság oldaloző és bekerítési mozdulatai fenyegetik. Ugyancsak a Reuter jelenti, hogy Kumcsont a meglepetésszerű hadmozdulatok minden irányból veszélyeztetik és az északkoreai erők már csak öt kilométerre vannak a várostól, amely 50 kilométer távolságban van TaegutóL Walker altábornagy, a Koreában, harcoló szárazföldi intervenciós csapatok főparancsnoka vasárnap reggel — mint az AFP és a Reuter hírügynökségek jelentik — kijelentette: »A háború válságos időszakába jutott, ez elvitathatatlan*. Az AFP koreai haditudósítója jelenti, hogy Walker altábornagy azon. kijelentése után, h»gy az amerikaiak nak halálukig kell hareolniok, a meg beszélésen résztvett ezredesek és parancsnokok szó nélkül komoran távoztak a megbeszélésről, >mert az amerikainak tudják, most már nincs arról szó, hogy vissza lehessen vonulni olyan csökkentett arcvonalra, melyet az amatörstratégák könnyebben védhetönek gondolnak, AZ AMERIKAI KATONÁK A TŰZVONALBAN TELJESEN ELVESZTIK A FEJÜKET — irja a New Y

0rk Herald Tribúne. A New York Herald Tribúne jejelnti Tokióból: Mac Arthur tájékoztató tisztje, Echols ezredes kérte a tudósítókat, legyenek tapintatosabbak jelentéseikben, rie sértsék az amerikai katonák »szellemét« és az Egyesült Állam'ok s> tekintélyéi.*. Azok a hírek, hogy aa amerikai katonák Koreában sírva, sőt bőgve rohannak vissza az utakon, borzalmas benyomást keltenek külföldön. — A háború nem piknik — ismeri el mélabús hangú cikkében Httmer Bigart, a New York Herald Tribúne Koreában küldött tudósítója. A tudósító először körülményes szövegmagyarázatba bocsátkozik Walker amerikai tábornok hírhedt »TartSatok ki, vagy haljatok meg!« rendeletével kapcsolatban, szerinte ez a parancs nem azt jelenti, hogy az amerikaiaknak feltétlenül egy helyben kell maradnl

0k, hanem azt, hogy »az amerikai katonáknak többé nem szabad, mint megrémült nyulaknak, fejvesztetten menekülniök«. Walker tábornok ugyanis kijelentette tisztjeinek, hogy az amerikai katonaság viselkedése az ellenség tüzében »sok kívánnivalót hagy maga után«. A tűzvonalban teljesen elvesztették fejüket. Az amerikaiak lefolytatja a tudósító — rengeteg taktikai tévedést követtek el. Japánból érkező jelentések arról számolnak be, hogy a Koreába induló amiraki csapaatok között igen rossz a hangulat, a harci lelkesedésről egyáltalán nem lehet beszélni. Az Oszakában állomásozó amerikai katonaság körében negyven szökés történt, amidőn a katonák megtudták, Hogy Koreába kell indutniok,