Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-17 / 188. szám, csütörtök

3 250 auguszlus 17 UJ sm Szövetkezeteink feladata, hogy olcsóbban és kevesebb erőfeszítéssel többet és jobban Seri A kassai járásban lévő Miglécen a szövetkezeti tagok az EFSz meg­alakítása óta arra törekszenek, hogy ptllaként Ĺljanak a szocklzmus épí­tésében. Ök szervezték meg előszóra közös munkát. Meggyőződtek arról, hogy a legfontosabb feladat a fellmegmüvcles közös formájának megszer­vezése. Figyelemmel kísérték a IX. Pártkongresszus folyamatát, tanulmá­nyozták Stánský elvtársnak, a Csehszlovák Kommün sta Párt bizottságának ülésén elhangzót íbeszédét és lelkesedéssel fogadták a IX. Pártkongresz­szus által kitűzött feUdatokat. Közös gyűléseken és értekezleteken próbálták azokat a nehézségeket megcldaní, amtlyekkel a termelés magasabb for­máira való áttérésnél találkoztak. A mult év őszén közös vetési terv | ják, hogy az ő sikerük az egész dol­szerint dolgoztak. Tavasszal meg­szervezték a közös munkát és még az árpavetés előtt felszántották a barázdákat, úgyhogy az árpát, a zabot és kapásokat már nagy táblákba vetették. A kapások megművelésénél vala­mint a takarmányfélék lekaszálásánál, szárításánál és behordásánál is közö­sen dolgoztak. Az aratási munkákat Is közösen végezték a" gépek segítségé­vel. A legnagyobb feladat azonban a közös aratás megszervezése volt. En­nek nagy figyelmet szenteltek és ala­posan felkészültek rá. Miglécen az aratási munkákat örömmel és lelkese­déssel kezdték. Azelőtt a nehéz ro­bottól féltek és sóhajtozva indultak ki a földekre. Idén azonban vígan, dalolva siettek a határba, hogy meg­kezdjék az aratást. Az ez évi közös aratás sok min­denre megtanította a migléci szövet­kezeti tagokat. A múltban nagy tá­radságok közepette 15 napig dolgoz­goztak. Ezidén a gépek segítségével könnyen és sokkal kevesebb költség­gel 5 nap alatt befejezték az aratást. Ezzel 10 napot nyertek. Sohsem hit­ték volna, hogy a gépek segítségé­vel és a munka új megszervezésével, a munkaidőt kétharmadával le lehet rövidíteni. Rögtön az aratás befejezése után megkezdték a hordást és a cséplést, amely 10 napig tartott. Nagy segítsé­get jelentettek ebben a munkában a traktorok és a szövetkezeti tagok fo­gatai. Közös gyűlést tartottak, amelyen méltatták az elért eredményeket. Meg­állapították, hogy az aratás és a cséplés idejét a közös munkával egy egész hó­nappal megrövidítették. Rögtön elhatározták, hogy felállítják az aratási munkálatok mérlegét. Itt meglepő eredmények mutatkoztak. Sokan hinni sem akarták, hogy rögtön az első közös aratás ilyen óriási előnyökkel jár az eddigi aratá­sokkal szemben. Azelőtt az aratás 15 napig tartolt és 165 400.— Kés költséggel járt. Meggyőződtek arról, hogy nem igaz az, hogy a mezőgazdasági termékek ira alacsony, hanem tény az, hogy az ő termelésük nagyon drága. Rögtön elhatározták, hogy áttérnek a gazdálkodás új formáira, hogy így emeljék a szövetkezeti dolgozók élet­színvonalát. Az elért eredmények értéklésénél a szövetkezet tagjai megértették, hogy közösen olcsóbban tudnak termeint. Hogyisne, mikor az aratás, hordás és cséplés idejét egy egész hónappal megrövidítették. Kiszámították, hogy gépek használatával az egy hektárra eső költség 744.— Kčs. Az ezévi aratásban végzett közös munka költ­sége csak 36.632.— Kčs-t tesz ki. Mi­lyen hatalmas a két szám között a különbség és mennyivel emelkedett a migléci szövetkezeti tagok jövedelme! Hisz a 129.768.— Kčs-s különbség a szövetkezeti tagok pénztárába kerül. A cséplésben más új tapasztalatokat szereztek, amelyek munkájuk továb­bi megkönnyítését jelentik. A búzát közösen hordták be és csé­pelték ki a szövetkezeti tagok szé­rűin. A búza hektáronként jól fizetett, de még nem olyan jól, mint az árpa. Az árpát ugyanis nem csépelték kü­lön minden földművesnél, hanem kö­zösen. Amint már megemlítettük, a közös tavaszi munkáknál felszántották a mezsgyéket, az árpát tehát már nagy táblákba vetették. Az egyes parcellák halárai ugyan meg voltak jelölve, de az aratást nem végezték e szerint, hanem úgy arattak, ahogy a parcellák egymásután következtek Ennek kö­szönhető, hogy az árpa és a zab hek­táronként 22.5 q-t fizetett. Azoknál a földműveseknél, akik egyénileg dol­goztak hektáronként csak 12 q ga­bona termett. A szövetkezeti tagok az elért ered­ményeknek nagyon örülnek és van is miért örülníök és jogosan büszkék. A migléci földművesek azt mond­gozó nép sikere. Luterán elvtárs a SzKP h^lyi szervezetének elnöke, a következőket mondotta: „A mi feladatunk, hogy olcsóbban, kevesebb erőfeszítéssel, többet és job­bat termeljünk. Idáig meglepő ered­ményeket értünk el. Ezt a Kommunista Párt és a munkásosztály tette lehetővé. Ezért az érdemekben is osztozunk." Az SzKP helyi szervezete elnöké­nek ezeket a szavait komolyan vették a szövetkezeti tagok és lám, hogy követik őket. Eddig a búzát 335 százalékra, a rozst 400 százalékra, az árpát 305 százalékra, a zabot pedig 600 szá­zalékra szolgáltatták be. A gabonabeszolgállatásban elért ered­mények azt mutatják, hogy ezt a migléci földművesek csak az új gaz­dasági formák bevezetésével, a talaj jobb kihasználásával és közös mun­| kával tudták elérni. Kovács elvtárs, az EFSz elnöke nagy büszkeséggel jelentette ki: — Ha mi átakarunk térni a harma­dik tipusú munkamódszerre, már most be kell bizonyítanunk, hogy új mó­don is tudunk gazdálkodni. Ez még nem minden, mert a miglé­ci szövetkezeti tagok állandóan felül­vizsgálják az elért eredményeket. Minden felülvizsgálásnál megállapít­ják, hogy beszolgáltatási kötelezett­ségüknek még az eddiginél is jobban tudnának eleget tenni. Tudatában van­.nak annak is, hogy munkateljesítmé­nyeik fokozásával hozzájárulnak a béke megszilárdításához. Vita szövetkezeteink működéséről Kassán a Kerületi Pártnapon, amelyen résztvett Bašťovanský elvtárs, az SzKP főtitkára is, a kerület szövetkezeteinek működéséről értékes fel­szólalások hangzottak el. Utána Csizmár, Mikolaný község­ből (nagyrőcei járás) vette át a szót. Beszámolt az EFSz fejlődéséről. A mikolany-i szövetkezeti tagoknak sok nehézséggel kellett megküzdeniök. Ennek ellenére is alaposan megszer­vezték 151 hektáron az aratási mun­kát. A közös aratásban 109.000 Kčs-t takarítottak meg. Áttértek az EFSz harmadik típusú munkamódszerére. A tarlóhántási tervet 100 százalékra teljesítették. A vita további folyamán Bujnyák födmüves Biacovce községből, beszá­molt a zsírosparasztokkal folytatott harcról és azokról a hiányokról, ame­lyekkel a közös munkánál találkoz­tak. A kezdeti nehézségeket azonbjn a kis- és középföldmüvesek közötti állandó agitációs, meggyőző tevé­kenységgel eltávolították. A földeket közösen művelték. Ezzel hektáronként 10 mázsával több ter­mést értek el, mint az egyénileg dolgozó földművesek. Azután Sütő, zemplény-i földműves kapcsolódott be a vitába. Zemplényen rögtön a szekerekről csépeltek és a kicsépelt gabonát rögtön a gép alól beszolgáltatták. A tarlóhántási is befejezték már, a mezsgyéket eltá­volították, úgyhogy ősztől kezdve már az EFSz harmadik tipusú munkamód­szere szerint fognak gazdálkodni. A továbbiakban Jaklovszký Nové Mestoból számolt be a szövetkezeti életről, majd Bacskovo és Hodkovce községek kiküldötteinek felszólalása után a leleszi Cap vette át a szót A zsírosparasztok kártevő törekvéseiről beszélt, akik állandóan azon dolgoz­nak, hogy felforgassák a rendet a leleszi EFSz-ben, ez azonban nem si­kerül nekik, mert a leleszi szövetke­zei szilárd alapon , ál! ,A leleszi EFSz tagjai példaként állottak és példaként fognak állani - továbbra i?, mert szi­lárd elhatározásuk az, hogy felépítik a jobb életet a földművelés új formál­nak bevezetésével. A vitában először Jakubcsák mlini­cai földműves szólalt fel. Beszédében röviden vázolta az EFSz fejlődését. Az EFSz-t tavaly októberben alakítot­ták tneg 21 taggal. Munkájuk — hála az SzKP helyi szervezetének —• sikeres volt. Az aratást az egész ha­tárban közösen végezték. Utána át­tértek az EFSz harmadik típusú munkamódszerére. Már tavasszal megkezdték a mezsgyék felszántását és most a még fennmaradt mezsgyé­ket is felszántják. Csaji László a következőket mon­dotta: „Az EFSz-et a múlt év augusztusában alakítottuk meg 36 tag­gal. Lelkiismeretes agitációs munká­val a tagok számát 66-ra emeltük. A tavaszi munkákat, valamint az ara­tást közösen végeztük 1.500 hektár­nyi területen, 156 munkaerővel, nyolc önkötöző és egy marokszedőgép se­gítségével. Tavaly az aratási munká­latokba 450 munkaerő volt bekapcsol­va, idén csak 150. A múlt évben a munka 40 napig tartott, az idén csak 12 napig. A cséplés folyamatban van. A gabonát rögtön beszolgáltatjuk a Földműves Raktársz'övetkezet raktá­rába. A mezsgyéket már 580 hektá­ron felszántottuk. Ezután Tomasík Mária Rojkó köz­ségből (rozsnyói járás) vette át a szót. Mint a Szovjetunióban járt pa­rasztküldöttség tagja, beszámolt a Szovjetúnióban szerzett tapasztalatai­ról. — A Szovjetunióban — mondot­ta, — megismerkedtünk a világ leg­első gazdaságával. Mindenütt őszin­te szeretettel fogadtak bennünket. Nagyon jól éreztük magunkat a béke híveinek ebben a nagy család­jában. Köszönjük a világ dolgozói bölcs és nagy tanítójának, J. V. Sztálinnak, hogy ezt a felejthetetlen utat számunkra lehetővé tette. Aratási ünnepségek a besztercebányai kerületben A besztercebányai kerület első i aratási ünnepét Gyügy községben (Ipolysági járás) és Drienyov (kor­ponai jáťás) rendezték meg. Mind a két községben példás EFSzek van­nak; Gyügyön második, Dríenyovon pedig harmadik tipusú. Az aratási ünnepségre az egész járás EFSz-ei­nek kiküldötteit meghívták, hogy itt a kö^s munkaértekezleten meggyő­ződjenek a közös munka előnyeiről. A munkaértekezletet Špilák elv­társ, az SzKP Járási bizottságinak titkára vezette, aki kijelentette, hogy az idei aratásban szerzett tapaszta­latok hálására öt EFSz áttért a ma­«••??.bb tipusú munkamódszerekre. Idén az aratis az Állami Gépállo­mások segítségével csak 12 napig tartott a j'árisban. Špilák elvtárs beszámolója úrin vita következett, amelynek folyamin az EFSz-ek kül­döttei kötelezték magukat, hogy min­den szövetkezetben bevezetik a műn­ka magasabb módszereit. A munkaértekezlet után az EFSz­ek kiküldöttei és a földművesek a határban gyülekeztek. Itt a gyügyi EFSz elnöke beszámolt az aratás fo­lyamatáról. Az aratás és a cséplés mondotta — 19 napig tartott, tehát fele annyi ideig, mint tavaly. Hektáronként 240 Kčs-t takarítottunk meg. A. közösen végzett aratási és cséplési munkák­ban szerzett tapasztalatok meggyőz­tek bennünket a -közös munka elő­nyeiről. Ezért augusztus 4-én aláír­tuk, hogy EFSz-ünk áttér a harma­dik típusra és 225.40 hektiron meg­kezdtük a mezsgyék felszántását. Ezuťan a vendégek és a kis- és kö­zépföldművesek az állami fürdő kert­jébe vonultak, ahol nagy tüntetést rendeztek. A menifesztáción Uáiak képviselő, az SzKP központi bizott­ságának kiküldötte mondott beszé­det. , Délután az aratási ünnepség részt­vevői újabb 'nanifeszt.áeión vettek részt, ahol Dr. Rendek elvtárs, az SzKP központi bizottsága nevében mondott beszéde után átadták a győztes drienyovói EFSz-nek a Szlo­vák Földművesek Egységes Szövet­ségének vándorzászlaját. Előkészületek ez idei Nemzetközi Szövetkezeti Napra Az idei Nemzetközi Szövetkezeti Nap-nak, amelyet szeptember 10-én Prágában rendeznek meg, rendkívül nagy jelentősége van. mert a viiág­békéért és a dolgozók nemzetköz, szolidaritásának megszilárdításáért folyó harcnak egy íontos részét ké­pezi. A Nemzetközi Szövetkezeti Nap előkészületeiben a szövetkezeti tagoknak mindenekelőtt Klemerft Gottwald elnök jelszavából kell ki­induln ok: »Mi, a béke megvédéséért folyó harchoz főleg azzal járulunk hozzá, hogy kiépítjük nálunk a szo­cializmust.« A szocializmus építésé­nek legfontosabb módszere a ver­senyzés. Ezért a szocialista verseny­zés kiszélesítésére és új kötele­zettségvállalásokra keli különös gondot fordítani a Nemzetköz: Szö­vetkezeti Nap előkészületeiben Mi­vel a Nemzetközi Szövetkezet; Nap tiszteletére rendezett ünnepségek csak pár héttel előbb lesznek meg­rendezve mint a Világ-béke Hívei II. kongresszusa, m ndent meg kell tennünk, hogy ez a nap méltó beve­zetője legyen a világbéke kongresz­szusának. Hogy a Szövetkezeti Nap tisztele­tére vállalt kötelezettségek és szo­cialista versenyzések tényleg a szö­vetkezeti tagoknak szívügyükké vál­janak, foltos, hegy a kötelezett.íg­vállalások és a szocialista verseny­zések alaposan elő legyenek kész.t­ve és megszervezve. M nden szövet­kezet gyűlést rendez amelyen meg­tárgyalják a kötelezettségvállaláso­kat és a versenyzéseket. A verser.y szervezői az üzemi szakszervezeti csoportok lesznek. Az idei Nemzetközi Szövetkezeti Nap előkészületeiben jelentős sze­rep jut az egyes EFSz-eknek, mi: t a szövetkezeti mozgalom legk sebb és legfiatalabb tömegszervezeteinek, amelyeknek főfeladata az eddigi mezőgazdasági termelés átépítése szövetkezeti nagytermeléssé. A Nem­zetközi Szövetkezeti Nap tiszteletére vállalt kötelezettségek és versenyek kétféle jellegűek: gazdaság ak és po­litikaiak. A gazdasági tevékenység­ben az EFSz-ek kötelezettség-vállalá­sai föjeg a termelési befektetések emelésére és a magasabb típusú munkamódszerekre való áttérésre vonatkoznak. Politikai tevékenysé­get pedig új EFSz tagok szerzésé­i ben fejthetnek ki. Halvan második típusú szövetkezet az eperjesi kerületben Az eperjesi kerületben a szövetke­zeti mozgalom egyre nagyobb sike­reket és el. Erre a sikeres haladás­ra a IX. Pártkongresszus tiszteletére valialt munkakötelezettségek és a béke kötelezettség vállalások buzdí­tották a kis- és középföldműveseket. A IX Pártkongresszusig az eperjesi kerületben 98 EFSz és 112 előkészítő bizottság alakult meg. A IX, Párt­kongresszus sikeres lefolyása, vala­mint a belőle származó feladatok még nagyobb harcra serkentették földműveseinket a zsírosparasztok ellen. A politikai és szaknépnevelők előkészítése után kis- és középföld­műveseink tovább haladnak az EFSz szervezésében. Az EFSz-ek száma a IX. Pártkongresszus után 25 száza­lékkal és az előkészítő bizottságok száma 15 százalékkal emelkedett, Körülbelül 80 első tipusú, 60 máso­dik tipusú és 10 harmadik tipusú EFSz van megalakítva. Az EFSz-ek magasabb tipusú munkamódszerekre való 'áttérése napról-napra növekszik. Eddig a tarlóhántást a mezsgyék felszántásával kb. 30 EFSz-ben vég­zik és további 25 EFSz szintén elha­tározta, hogy felszántja a mezsgyé­ket. A szak- és politikai népnevelők állandóan fokozzák a kis- és közép­földművesek között a meggyőző agi­tációt, a szövetkezeti munkáról a korszerű gazdálkodás fontosságáról és a mezőgazdasági termelés maga­sabb formáinak jelentőségéről. Szemes takarmányt utalnak ki a here és fűfélék termelőinek Az ötéves terv értelmében földmű­veseinknek fokozni Kell az állatte­nyésztést. Hogy földművese nk eze­ket a feladatokat teljesíthessék, nö­velni kell a takarmány termést is, még pedig a tarlónövények, here­félék és lucernák vetésével. Ezek a növények képezik mind zöld, mind szárított állapotban a legfontosabb és a legjobb takarmányt, amely ma­gába foglal különféle tápanyagokat, vitamjnekat és csontképző anyago­kat. Ezek a növények továbbá jelen­tős mértékben hozzájárulnak a ta­laj minőségének javításához is. A talajt különféle tápanyagokkal, fő­leg n'trogénnel gazdagítják. A ta­karmány vetések emelésére megfele­lő mennyiségű vetőmag, főleg here ­mag biztosítása szükséges. A föld­művelésügyi minisztérium a június 22-én kiadott 386/50 sz. rendelet ér­telmében a szabadpiacén szemes ta­karmányt juttat hivatalos áron azok­nak a földműveseknek, ak'k az 1950. éves termésből terven felül ad­nak be here, vagy más tarlónövény vetőmagot. Egy termelő aronban nem kaphat hektáronként több, m int 500 kg. szemes takarmányt. A földműve­seknek így lehetővé teszik a takar­mány termelés emelését az állatok számára és így jelentős mértékben elősegítik a tehenek tejhozamának fokozását A Szovjetúnió segítsége a koloradó-bogár elleni harcban A testvéri Szovjetúnió, amely már számtalanszor segítségére sietett dolgozó népünknek. Ismételten bebizonyította, hogy a csehszlovák nép iránt érzett barátságot komolyan veszi és hogy ez mélyen , begyökerezett a szovjet nép szívébe. Amint elterjedt a hír arról, hogy az amerikai imperialisták koloradó-boga­rakat szórtak szét hazánkban, hogy ezzel burgonya-termésünket tönkre­tegyék, rögtön megjelentek nálunk a szovjet szakértők és velük együtt a kolorádó-bogár elleni harcra felsze­relt repülőgépek, hogy megsemmisít­sék ezt a káros rovart. Csehszlovákiá­ba érkezett 12 növényorvos és szak­értő, azonkívül 15 pilóta, akik repülő­gépeikről olyan port szórnak a krumpliföldekre, amely megsemmisíti a kolorádó bogarat. Csehországi első közbelépésük után, augusztus 12-én Szlovákiában is elkezdték e káros bo­gár elleni harcot, amely nemcsak, hogy az ez évi burgonyatermelést akarta tönkretenni és ezzel megaka­dályozni dolgozó népünk élelmiszer ellátását, hanem teljesen lehetetlenné akarta tenni országunkban a burgonya­termelést. Javul a tarSchániás a kassai kerületben A tarlóhántást a kassai kerületben az idén nem végezték olyan mérték­ben, mint ahogy az várható volt. Ezt az elmaradást részint műszaki okok, részint különböző szokások okozták. Kelet-Szlovákia földművesei nem voltak egészen tisztában a tarlóhán­tás jelentőségével. Azt hitték, hogy a tarlóhántás ugyanaz, mint rendes őszi szántás. Mély szántást csak ak­kor szoktak alkalmazni, ha takar­mányíéléket akartak vetni. Meg kel­lett tehát magyarázni Kelet-Szlovákia földműveseinek a tarlóhántás fontos­ságát. Idén a tarlóhántás és egyáltalán a takarmányok alá való szántás műsza­ki okok miatt késett. A hosszú szá­razság lehetetlenné tette a fogatokkal való szántást. Aztán pedig a csép­lési és a beszolgáltatási munkák kés­leltették. . Ma a kassai kerületben a tarlóhán­tást 30 százalékra végezték el. Az első helyen a lőcsei járás áll 65—70 százalékkal. A kassai kerület van a legjobban lemaradva. „Tarlóhántás a békéért" 13-án, va­sárnap folyt le. Összesen 360 traktor vett rajta részt. A bő esőzések az utóbbi időben lé­nyegesen hozzájárulnak a tarlóhántás gyors befejezéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents