Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-16 / 187. szám, szerda

ÜJSZ0 Megnyílt a Magyar Könyvesbolt Szlovákia fővárosában 1950 augusztus 16 Hétfőn délután öt órakor a Mihálykapu közvetlen közelében meghitt ünnepség keretében megnyitották Szlovákia fővárosában a Pravda könyvkiadóvállalat Magyar Könyvesboltját. Az esemény komoly kultúrpolitikai jelentőséggel bír, mert bizonyságot tesz arról, hogy népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságunk a proletár nemzetköziség szellemében, a sztálini nemzetiségi politika vezérelveit követve, gondoskodik arról, hogy az ország területén élő dolgozók, jelen esetben a magyarajkú dolgozók saját nyelvükön ismerhessék meg a szocailizmus tanait és olvashassák a szocialista irodalmat. A könyvesboltot a meghívott ven- l érzés résztvenni. A Párt arra tanít dégek délután öt órára zsúfolásig megtöltötték. Ott láttuk a szlovák politikai és kulturális élet számos kiemelkedő tagját, valamint a népi demokratikus országoknak Bratislavában akkreditált képviselőit. A megnyitási ünnepségen résztvett dr. Ondrej Pavlík, tájékoztatási és népnevelésügyi megbízott, Matej Bélnek, a a tájékoztatási megbízotti hivatal sajtófőnökének kíséretében, Gireth József elvtárs közlekedésügyi megbízott, továbbá Fábry István és Novy elvtársak, a Szlovákiai Kommunista Párt részéről, Major István, a Pravda, vállalatok vezérigazgatója, i Ctibor Štítnický, a Csehszlovák írók Szövetsége szlovák tagozatának kép- ; viseletében. A népi demokratikus országok konzulátusai részéről a vendégek között ott láttuk Füredi Józsefet, a Magyar Népköztársaság fökonzulát Klimo alkonzul kíséretében, valamint Kamov bolgár konzult és Pietrovszky lengyel konzult. A CSEMADOK képviseletében megjelent Fellegi István országos főtitkár. A vendégeket Major István, a Pravda vállalatok vezérigazgatója üdvözölte. Rámutatott arra, mily jelentőségteljes esemény e kultúrintézmény megnyitása, amely lehetővé teszi, hogy a magyarajkú elvtársak a marxi-lenini elveket anyanyelvükön tanulmányozhassák. j Azt akarjuk, hogy Csehszlovákia magyarnyelvű dolgozói is elsajátíthassák a marxizmus-leninizmus alapelveit, kimélyíthessék elméleti ismereteiket. Az akarjuk, hogy a szépirodalom termékeiből is azokat tegyük a dolgozók közkincsévé, amelyek a haladás, a szocializmus irányelveit oltják a dolgozókba. Tekintetünk tehát nem a kapitalista nyugat, a hanyatló kapitalista irodalom és művészet felé irányul, hanem kelet felé, az új életet teremtő szovjet irodalom és művészet, a népi demokráciák irodalma és művészete felé. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a nyugati haladó irodalom értékeivel olvasóközönségünket ne isismertetnők meg. Csupán azt akarjuk leszögezni, hogy kevés új igazi kultúrérték terem meg a tőkés országokban. Az igazi, az erőtől duzzadó szocialista kultúra napja kelet felöl világít. Nyugaton pedig alkonyodik. Nem lehet igazi kultúrértékeket termelni függetlenül attól a társadalomtól, amelyben élűnk. Ezt azért hangsúlyozom, mert a szocializmus és kommunizmus atombombás ellenségei azt állítják, hogy a tendenciózus művészet nem művészet, csupán a tőkés társadalom biztosítja a művészet és irodalom „függetlenségét". Lenin elvtárs nagyon találóan mutat rá a burzsoá „irodalmárok" állításainak hazug jellegére: „A polgári író, művész, színésznő szabadsága csak leplezett vagy képmutatóan álcázott függés a pénzeszsáktól, a megvásárlástól, attól, hogy valaki kitartja őket. És mi szocialisták leleplezzük ezt a képmutatást, letépjük a hamis cégéreket — nem azért, hogy osztályjelleg nélküli irodalmat és művészetet teremtsünk (ez csak az osztálynélküli szocialista társadalomban lesz majd lehetséges), hanem azért, hogy a látszat szerint szabad, a valóságban azonban a burzsoáziához kötött irodalommal valóban szabad, magát nyíltan a proletariátushoz kötő irodalmat állítsunk szembe. És ez lebegjen a szemünk előtt, amikor könyvet vásárolunk, hogy meg tudjuk különböztetni a konkolyt a tiszta búzától, a talmit az igazi aranytól. Major István megnyitó szavai után Dr. Ondrej Pavlík tájékoztatásügyi megbízott tartotta meg ünnepi beszédét, amelyet lapunk első oldalán teijes egérzében közlünk. A megnyitón Major István és Pavlík elvtársakon kivül Füredi József, a Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzulja is felszólalt. Őszinte örömének adott kifejezést, hogy résztvehet e meghitt ünnepségen azokkal, akik őszintén örülnek a bratislavai magyar könyvesbolt megnyitásának. -r- Ezen a baráti ünnepi' alkalmon — hangsúlyozta beszédében Füredi József, a Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzulja, — amikor két nemzet dolgozói a marxi-lenini «uUománry útján találkoznak, (boldog bennünket, hogy a tudományon keresztül ismerjük meg az igazságot és az igazságon keresztül bátran és keményen tudunk dolgozni, harcolni a szocializmus építésének nagy miunkáj'án. A bratislavai magyar könyvesboltnak az a hivatása, hogy minél szélesebb rétegekhez vigye el a marxi-lenini irodalmat). Tudjuk, a reményének adott kifejezést, hogy amilyen örömmel fogadják Szlovákia magyar dolgozói e könyvesbolt megindulását, ugyanolyan lelkesedéssel és ki tartóssal fogják azt látogatni és fogják a szocialista könyveket maguknak megszerezni, hogy az örök igazságú és emberi tanokból, magukat és. társaikat a szocializmusért és a békéért folytatott harcra edzettebbekké nevelhessék. w Kedden délelőtt lapunk munkatársa ellátogatott a magyar könyvesboltba, hogy az első napi forgalomról számot adhassunk olvasóinknak. A forgalom őrömteljesen lepett megbennünket, mert igazán nem várt nagy volt. Már a kora délelőtti órákban több mint 20.000 korona értékParasztkBMöttségünk s Jarevfj W kelhezSssn Húsz évvel ezelőtt harminc kiséa középföldműves adta össze földjét Bélojarszki községben, hogy egy kolhozt létesítsenek. A kolhoz gazdasági alapja kb. 100 hektár föld, 15 ló, és aránylag kismennyiségü gazdasági felszerelés volt. A kulákok minden erőfeszítésükkei arra törekedtek, hogy megakadályozzák a fiatal kolhoz fejlődését, káros agitációt folytattak ellene és károkat okoztak a gazdaságban. Töbször még az érett gabonától hullámzó földeket is felgyújtották. Azonban semmi sem állíthatta meg azoknak törekvését akik meggyőződtek a kolletktív gazdálkodás előnye Tői A párt és a szovjetkormány segítségével a kolhoz tagjai minden nehézséget legyőztek. Az 1932. évben már 120 gazdaságot egyesítettek a kolhozban. A szovjet nép Hitler bandái ellen vezetett Honvédő háborúja meglassította ugyan a gyors fejlődést, de nem állította meg. Ezt abból js láthatjuk, hogy még a háború alatt bevezették a faluba a villanyt. — Különben is most magatok előtt látjátok gazdaságrunkat — kolhozunkat, alkossatok róla magatok véleményt, mondotta Jedokim Koziov, a kolhoz vezetőségének elnöke. A Magyar Könyvesbolt megnyitása. Babról jobbra: Dr. Pavlík és Gireth megbízottak, Major lat vám a Pravda vezérigazgatója, Fiiredy József magyar fökonzut; Fellegi István a CSEMADOK országos főtitkára. ben vásároltak könyveket és megfigyelésünk szerint a vásárlók több mint 60 százaléka vidéki dolgozó volt. Az üzlet vezetőjének felvilágosítása alapján közöljük a következő adatot: a ma délelőtt eladott közel 300 könyv 40 százaléka szocialista könyv volt, 30 százaléka szépirodalom, 20 százaléka szakkönyv és 10 százaléka gyermekirodalom. A délelőtti órákban, mialatt lapunk mun katársa az üzletben tartókodott néphadseregünk két tisztje érkezett, akik a helyi katonai kórház számára magyar könyveket Vásároltak. Az első nap eredményei alapján is láthatjuk, hogy dolgozóink széles tömegeiben nagy a kultúrszomj, a könyvek utáni vágyakozás és biztosan tudjuk, hogv e magyar könyvesbolt itt Bratislavátoan Szlovákia magyarajkú dolgozóinak egyik kedvenc találkozóhelye lesz. ha az elmélet a tömegek tudatába hatol, meghódítja őket, anyagi erővé válik és ezzel a szocialista építő munkát segíti elő. Éljen az örök ée, megbonthatatlan csehszkrvák-makyar barátság! Éljen a csehszlovák nép bölcs vezére. Gottwald elfárs! Éljen a Szlovákiai Kommunista Párt vezetője, Široký elvtársi Éljen a magyar nép szeretett és bölcs vezetője, Rákosi Mátyás elvtárs! Éljen az egész emberiség nagy és bölcs tanítója, a világ dolgozóinak fölszabadítója, a drága Sztálin elvtárs! A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete nevében Fellegi István főtitkár a magyar könyvesbolt jelentőségéről beszélt és annak Kcizlov a továbbiakban megismertette a csehszlovák földműveseket a kolhoztagság fejlődésével és a kolhoz jelenlegi állapotával. A beszédében felhozott tények a legvilágosabban bizonyítják, milyenek a kollektív gazdálkodás előnyei. A kolhoz birtokát 3836 hektár föld képezi. Ezenkívül az állam 2500 hektár legelöt biztosít díjtalanul az állami erdészeti alapból. A kolhozban hét állattenyésztő farm van amelyekben összesen 195 ló 55 darab szarvasmarha, 148 fejőstehén, 388 birka, 385 sertés, 1900 baromfi, 800 házi nyúl és egy ezüstróka farm van. A kaihoz jövedelme évről-évre növekszik Tavaly a nagy szárazság ellenére is 873.000 rubel volt a tiszta jövedelme. Ez a tervezett összeget 11%-kai haladta felül. Az állattenyésztésből folyó jövedelem évente 17.000 rubel, a birkatenyésztésből folyó jövedelem pedig 26,000 rubel. A kolhoz tagjai megelégedettek. Az 1949-es évben Nikita Cseremnich kolhoztag az akkordnapok ledolgozásával 8962 rubelt, 2 tonna gabonát, 280 kg. húst, kb. 500 1. tejet és 1350 kg. zöldséget keresett. Az elnök beszámolója után a vendégek megtekintették a gazdaságot. Brovtoivá Franc'ska, a küldöttség tagja az ezüstróka farmot akarta látni. Körülbelül egy méter magas oszlopokon lévő kalitkákban vannak elhelyezve a kis rókák. A rókák nem félnek az emberektől. Szőrük fekete. De amint a tél beáll, szőrméjük megsűrűsödik és ezüstössé válik Tavaly ez a farm a kolhoznak 38.000 rubel jövedelmet hozott. Az ézüstróka farm mellett egy k;s fehér házacskákból álló telep van. Ez a kolhoz házinyúl farmja. A házinyúlak nemcsak húst adnak a kolhoztagoknak, hanem szőrmét is. Tenyésztésük nem igényel sok munkát és nagyon gyorsan szaporodnak. BORISZ POLEVOJ: EGY SZTÁLINGRÁDI MUNKÁS Fordította: Rajna Béla. 4 Az ifjú felhajtotta homlokára a kék védőüveget, zsebkendőjével letörölte arcáról a verítéket, elgondolkodott, azután — úgylátszik, eldöntött magában valamilyen kérdést —• hevesen megfordult és ... összerezzent. A fiatalember szép, egészségesen pirospozsgás arcán valami távoli ismerős vonást vélt felfedezni. Mielőtt azonban Kazimov számot adhatott volna magának, hogy tulajdonképpen milyen ismerős vonást talált rajta, a fiú gyerekesen füttyentett a foga közt és olyan kisfiús hangon, amely ellentétben állt erős, hatalmas termeiével, örömmel felkiáltott: — Pantyelej bácsi! Kazimov ebben a pillanatban felismerte a brigádvezetöben egyik régi tanítványát, azt a pirospozsgás képű, szinte szőrszálhasogatóan kíváncsi ipariskol'ás fiút, aki néha órákon keresztül követte tiszteletteljes tekintetével tanitómesetre minden mozdulatát. Amikor Pantyelej Kazimov. a gyár igazgatójával folytatott beszélgetése során hallott a gyár új hírességéről, Sumilov olvasztárról, a szocialista munkaverseny vezető alakjáról, azt hitte, hogy idősebb emberről van szó, aki mögött hosszú termelőmunka tapasztalata áll. Nem is gondolt arra, hogy a gyárnak ez az új hőse és Valogyka, a pirosképü ipariskolás — aki valamikor kétszer hetenként ellátogatott osztályával az üzembe, hogy megismerkedjék az acélöntés művészetével — egy és ugyanaz a személy. Na lám, ki foglalta el most Kazimov helyét! összecsókol ózott volt tanítványával, aztán leült abba az alumínium karosszékbe, amely ugyanazon a helyen állt, ahol az ő idejében egy durva, olajjal átitatott fekete pad volt. Hallgatagon üldögélt mindaddig, nhványa puha, fehér gyapjúmellényét és hetykén félrecsapott kalapamíg meg nem indult a csapol'is. Szemmel követte a fiatalember magabiztos, pontos munkáját. Minél tovább nézte Sumilovot, annál szembetűnőbb volt számára a hasonlóság e munkás és az irányító mérnök között. Nem az elegáns munkaruha, nem is a pirométer okozta ezt, még csak Sumilovnak az a szokása sem, hogy időnként megnézte karórája másodpercmutatóját, hanem azok a pontos, kiszámított mozdulatok, ahogy Sumilov minden egyes próba után valamit beírt a jegyzetfüzetébe, számolgatott, gondolkodott, gondterhelten összehúzta a szemöldökét, mintha csak nem acélt olvasztott volna, hanem valamilyen bonyolult kísérlettel foglalkoznék. Nem, ő nem nagyképűsködött. Szemmel láthatóan ez volt a megszokott munkamódszere, az az új, Kazimov számára ismeretlen, ami általánossá vált a szovjet gyárak műhelyeibA azalatt, amíg ő a hadseregben szolgált. Kazimov figyelmesen nézegette volt tanítványát, igyekezett elnyomni akarata ellenére támadt irigységét és keserűen gondolt arra, hogy ő — a valamikor híres olvasztár — mennyire visszamaradt, milyen elavultnak tűnnének ma már az ő munkamódszerei —• Nos, Pantyelej bácsi, mit gondol, megpróbálkozunk a munkával? — kérdezte Sumilov a műszak befejezése után. Olyan frissen, gondos-tisztán lépett ki az öltözőből, mintha csak a sportpályáról érkezett volna és nem állt volna 8 óra hosszat a tüzetokádó kemence mellett. Kazimov összerezzent. A kérdés meglepetésszerűen érte. — Nem tudom — felelt riadtan és kritikus szemmel nézegette volt táját. — Na, nézd csak, mivé fejlődtél, vojjan utol lehet téged érni?! (Folytat iuk.) Esni kezd. A hűvös szél sötét felhőket kerget az égen. Az ilyen időjárásnak az Uraiban még nyáron sem örülnek Behúzódtunk az üvegházakba ahol uborkát termelnek. Az uborkatermelés évente kétszer fizet. Az első szedéskor 17.6 q., a második szedésnél valamivel kevesebb uborka termett, — mondja J. Malajevá, aki az üvegházban dolgozik. — A terv szerint évente 9 és fél kilogramm uborkát kell beadnunk minden négy négyzetméternyi terület után.- A tervet azonban túlhaladjuk. Az üvegházat gözkatlannal fűtjük. Van itt egy-két raj méh is. Ez biztosítja a növények rendszeres megtermékenyítését. Megtekintjük a műhelyeket is a kolhozban. Éppen úgy, mint mindenhová ebben a gazdaságban, ezekbe is be van vezetve a villany Található itt mindenféle alkatrész a gazdasági gépekhez. A fafeldolgozó műhelyben., ahol összesen négy gép van, végzik az asztalos és ácsmunkákat. Mellette fürészgép áll, amelyet szintén a villany hajt. A csehszlovák földművesek figyelmét nagyon lekötötték a transzformátorok. A kolhozban van két szállítható és négy állandó transzformátor. A szállítható transzformátorokat kiviszik a földekre, ahol bekapcsolják a cséplőgépek és a traktorok hajtásába Az egész cséplést a villany segítségével végzik. A kicsépelt gabonát rakásokba hordják, ahol osztályozzák es megszárítják. Minden szárítási és osztályozó munkát a villanygépek végeznek. A gondosan berendezett istállók is. a kolhoztagok nagy figyelmét bizonyítják. Az új borjúistállóban, amelyben összesen 80 borjú fér el, bevezették -a szalagrendszert az eleség szállítására és a trágya kihordására az istállóból. Ma új lóistállót építenek. Az azelőtti istálló csak fából volt. Most az új istálló építéséhez téglát és követ használnak. Az új lóistállóban száz ló fog elférni és a legidőszerűbb követelményeknek megfelelően fogják berendezni. Amikor az idő kitisztult, autóval a földekre mentünk. Szemünk elé tárulnak a nagy »gyémánt« búzatáblák. A magas sürü búza ez évben jó termést igér. összesen 190 hektár gyémánt-búzavetés van a kolhozban. — Hektáronként 25 mázsát is fizet a búzatermés, — mondja az egyik küldöttség! tag, amint nézi a búzaföldet. A vendégek örömmel járják vég'g a zab, árpa és búzaföldeket. Miniden föld — jegyezte meg Bohumil Patera Kariové Varyból — kritikán felül áll. A jóminőségü földek, az állandó magas termések, ahol azelőtt csak 6—7 mázsát arattak le egy hektárról, ez mind a kolhoztagok kitartó munkájának az eredménye, akik tudásukat a szovjet biológiai tudományok vívmányaiból merítik. A »Jarovij koloz« kolhozban helyes vetésforgó szerint dolgoztak A szovjet kollektív szocialista földművelést a tudomány vívmányainak gyakorlatban való felhasználása, a munka teljes mértékű gépesítései a talaj alapos megművelése és mint ennek eredménye a magas termés jellemzi. A »Jarovij ko]oz« kolhoz pedig csak egy átlag kolhoz, amilyen a Szovjetúnióban rengeteg van. Este a vendégek a gyümölcsöst látogatták meg. — Igen, a szovjet földművesek a kollektív gazdálkodásban szép eredményt értek el, — mondja Suchta Mihály mintha ezzej a Szovjetúnióban szerzett valamennyi benyomását akarná kifejezni. J. Lorncsek. Véres terror a bolgár kisebbség ellen Jugoszláviában Jugoszlávia délkeleti részén jelentékeny bolgár kisebbség él s ezt a kisebbséget Titöék hihetetlen mértékben üldözik. A legutóbbi napokban Rakita községben a Tito-banda terroristái tíz bolgár parasztot lőttek agyon. — A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság északi részében valamennyi iparvállalat teljesítette a 1950 első felére előirányzott termelési tervét, több vállalat 250 százalékos eredményt ért el. — Ötszázhatvan kilométer egy nap alatt: A sztálinói vasutasok a legutóbbi napokban kiváló sikereket értek el. A szállítási terv első két hónapjának feladatait hét nappal a határidő elö'tt teljesítették. Számos mozdonyvezető egyénileg is kitűnt. Igy Ivanov mozdonyvezető mozdonyával naponta 560 kilométer távoliságot futott b&