Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-16 / 187. szám, szerda

1950 augusztus 317 U J §1 0 Augusztus 16, szerda. A nap kél 4 óra 50 perckor, nyugszik 19 óra 18 perckor. A róm. kat. és a pro­testáns naptár szerint Abrahám napja van. • Európa nagy részén száraz és egyre melegedő' az időjárás, csak az Alpok nyugati oldalán és Ukraj­nában vcltak elszórtan záporok és zivatarok. Várható időjárás: Gyenge, időn­kint megélénkülő szél, kissé fcl­hősebb idő. A nyugati és északi határszélen esetleg kisebb futó zá­poreső. A hőmérséklet nem válto­zik lényegesen. • Ukrajnában az év elejétől több mint 13 000 új lakást építettek. Az év végéig mintegy 80.000 új lakás készül el. A harkovi kerületben egy teljesen korszerű kolhozváros építését kezdték el. A város vala­mennyi lakóházában lesz rádió, villanyvilágítás és vízvezeték. Olaszországban az elmúlt na­pokban ismét lényegesen emelked­tek az árak. Milánóban a hús 20, a tejtermékek ára 10 százalékkal emelkedett. Torinóban az olívaolaj 20 százalékkal drágilt. Bariban teljesen eltűnt a piacról a kávé, a cukor, a szappan és a pamutárű. — Külföldi és csehszlovák tudomá nyos dolgozók távirata Maliknak. Azok a külföldi és csehszlovák tudo­mányos dolgozók, akik szabadságu­kat Mariánské Lázneban töltik, a Biztonsági Tanács elnökének, J. A Maliknak a következő táviratot küldték. Az angol, bolgár, francia, holland és csehszlovák tudományos munká­sok, akik szabadságukat Marianské Lázneban töltik az emberiség és a világbéke iránti kötelességérzettől áthatva szükségesnek tartják, hogy mindenben támogassák az ön erő feszítéseit, melyeket a koreai ellen­séges akciók megszüntetésére ^kifejt,' valamint azokat az erőfeszítéseit is, amelyekkel követelj a külföld; ten­geri és szárazföldi haderő visszahí­vását. — Termény beszolgáltatás, mint ajándék a Bányásznapra. A karvini jár.' s a termény beszolgáltatását 102 százalékban teljesítette. A búza be­szolgáltatását 108, a rozsét 100.5, a za­bét 132.5 és a répáét 91.5 százaiék­iban teljesítette. A felvásárlást 20 nap alatt végezték el és megrövidí­tették 36 nappal. A'karvini gazdasfi­g: szövetkezet felhívást intézett a többi szövetkezetekhez, hogy a fel­vásárlást miijt bányásznapra színt ajándékot a kötelezettségen felül tel­jesítsék. — Bombamerénylet a belga Kom­munista Párt központja ellen. Szom­baton reggel a belga Kommunista P írt központi helyisége előtt bomba robbant, amely tüzet és nagy káro­kat okozott. Néhány szomszédház is megrongálódott. — Több, mint 60.000 munkás sztrá.j­k( I az afrikai ültetvényeken. Worker nigériai különtudósító ja lenti Lagosból, hogy a nagy vénytulajdonosok egyesült afrikai rész­vénytársaságának több mint 60.000 munkása áll sztrájkban Nigériában és Kamerunban. A munkások, akik mindössze két és fél shillinget keres­nek egy héten, megfogadták, hogy addig folytatják a szí rá fkot, amíg jobb életfeltételekre irányuló követe­lésüket nem teljesítik. A munkások­nak megtagadták azt a jogot, hogy sztrájkőröket állíthassanak fel és igen sok sztrájkvezetőt letartóztat­tak. — Angol államférfiak — Noel Bakor energiaügyi miniszter és Bottomley kereskedelmi államtitkár — tartóz­kodnak Jugoszláviában, Titoval tár­gyalnak. Davies angol helyettes kül­ügyi államtitkár is Jugoszláviába ké­szül. A Ce Soir rámutat: ma már min­denki tudja, hogy Jugoszláviát Tito szovjetellenes katonai támadó támasz­ponttá alakította át és a legszorosab­ban együttműködik az imperialista há­borús uszítókkal. A nagyszámú ame­rikai misszió jugoszláviai tartózkodása is bizonyítja, hogy az USA „különle­ges érdeklődést" tanúsít Tito országa iránt. — Több, mint 38 m'llió for'nt az 1950 első felében benyújtott vegy­ipar újítások értéke. — Oslóban sztrájkba léptek az építő­munkások tiltakozásul az ellen, hogv elhúzódnak a tárgyalások a munka­bérek .felülvizsgálásával kapcsolat­ban. la A Düi'ly tója jje­gy ültet­Teljesítménynormák az építészetben Jobb munkamódszerrel megdöntjük ezeket az új normákat is! — mondják az építőmunkások Egész népgazdaságunk felépítésében döntő jelentőségű tényezővé.! vált az építészet. A felszabadulás óta új, hatalmas gyárak, üzemrészek, gazdasági, kulturális, köz- és lakóépületek egész serege épült fel s még többet is fogunk építeni, hogy hazánkban valóban virágozhassék az élet, hogy megteremthessük azokat a szilárd alapokat, melyek szükségesek munkáshazánk iparosításához, főleg a nehézipar teljes kifejlesztéséhez, Üj életet építünk és ez tőlünk megköveteli a fokozottabb teljesítmény­nyújtást, népi gazdasági rendszerünk megszilárdítását és fellendítését. A reánk háruló követelményeknek csak úgy tudunk eleget tenni, ha munka­helyeinken tökéletes inunkat végzünk, vagyis az új munkamódszerek be­vezetésével kimélyítjük a dolgozóknak a munkához való viszonyát, érde­keltté tesszük őket mind a munkájukban, mind pedig a keresetükben egyaránt, mert csakis a tervgazdálkodás összes módszerelnek elsajátí­tásában válhatunk szocializmus felé haladó dolgo/.ó. társadalmunk harcos építő munkásaivá. t Népgazdaságunk építészeti szekto­toráuan, akaresak az egesz ipari ter­melés terén szükségesse vált a nor­máit rendezése. Eüuig az építészet­ben nem voltak teijesitménynormaK és így eddig ezen a téren nem is ve­zethettük De az érdemszerinti bére­zést. A népi demokráciák országai­ban pedig, ahol a szocializmus leié való erőteljes haladás tapasztalható, csak igazsagos bérrendszer kiépítésé­vel tehetjük lehetővé a munka jó el­végzését és csak így biztosithatjuk a dolgozók elégedettségét. Ezt csak úgy erhetjük el, ha minden iparág­ban a normák rendezésével, szilárd alapokra fektetésükkel csak a való­ban elvégzett munkát jutalmazzuk. Az építészetben, mint eddig tapasz­talhattuk, még nem volt tervszerű, rendszeres bérezés, a normák külön­bözők voltak és fekete bérek is igen gyakran fordultak elő. Ezen a hely­zeten változtatni kellett, mert az le­hetetlenség volna, hogy iparunk egyes ágában az állami bérkatalógus alap­ján, a másikban pedig a nélkül dol­goznánk. Az építészetben is csak úgy érhetünk el termelékenységemelke­dést és tehetjük gyorsabbá az épít­kezés menetét, ha az új, az állami bérkatalógus alapján kidolgozott tel­jesítménynormák a dolgozók legna­gyobb ösztönzőivé válnak a szocia­lista munkamódszerek alkalmazásá­ra és a munkaverseny elmélyítésére. Az természetes, hogy jobb munkamódszerek alkalma­zásával forradalmasítani tudjuk a termelést, meggyorsítjuk a termelési eljárást, és egyúttal nagy erő- és anyagtarta­lékokat fedünk fel, melyek eddig ki­használatlanul maradtak. Az építé­szetben eddig nagy volt az idővesz­teség és anyagpazarlás is előfordult, ami annak tulajdonítható, hogy nem végeztünk elég tervszerű munkát és nem használtuk ki teljesen a terme­lékenység emelésére rendelkezésünk­re álló lehetőségeket. Nem volt meg a jó munka és anyag előkészítés, szó­val a jó munkamegosztás hiánya is a nagyobb termelékenység elérésének akadályozója volt. A szocialista gazdasági rendszer célja a legtökéletesebb munkamód­szerek bevezetésével biztosítani a na­gyobb termelékenységet és ezt nem a dolgozók teljesítőképességének fo­kozásával, hanem az új munkamód­szerek alkalmazásával érjük el. Az új munkamódszerekkel, mint pl. az építészetben az áramvonalas építő munkamódszer beveztésével nemcsak meggyorsítjuk, jobbá és gyorsabbá tesszük az építőmunkát, hanem a jobb munkamegosztással könnyítünk a dolgozók munkáján is. Az építkezésben a teljesítménynor­mák bevezetésével egyidőben újabb mozgalmat, a jobb munkamódszerek alkalmazásának mozgalmát indítjuk el és így biztosítjuk, hogy az építő­munkások szorgalmukkal és észsze­rűbb erőkifejtéssel a keresetben ne hanyatlást, hanem emelkedést érje­nek el. Ennek jó megszervezéséhez mindenekelőtt alapos műszaki és po­litikai- felvilágosító munka szükséges. A bratislavai Kablo-Gumon-gyár új építkezéseinél a teljesítmény­normák bevezetésével egyidőben kezdik el az áramvonalas építő­munkamódszerre való áttrrést is. Az egyik építkezésen, ahol már be­fejezték a műszaki előkészítő mun­kát, most a politikai felvilágosítás­hoz fogtak, hogy a dolgozók meggyő­zése után a jövő héttől kezdve már életbe léptethessék a teljesítmény­normákat. — Üj munkamódszereket sajátí­tunk el, — mondja Pomichal vasbe­tonozó élmunkás, — az biztos, ha .tervszerűen fogunk dolgozni, még nagyobb lesz a teljesítményünk és így rövidesen megdönthetjük az új normákat is és jobban is fogunk ke­resni. Jancsek elvtárs szintén vasbetono­zó élmunkás. Mint párttag, már meg is győzte munkacsoportjának min­den tagját a teljesítménynormák be­vezetésének jelentőségéről. — Az áramvonalas építkezés be­vezetésével javulni fog a teljesítmé­nyünk, — mondja Jancsek elvtára — és kimélyül a műszaki dolgozókkal való együttműködésünk, akiknek se­gítségére és tanácsára valóban nagy szükségünk van. Jancsek elvtárs jól látja, hogy az építőmunkások is csak úgy teljesít­hetik a fokozott feladatokat, ha a műszakiak védnökséget vállalnak fe­lettük, hogy így segíthessék őket munkájukban. A betonkészítök , munkacsoportjá­nak vezetője elpanaszolja, hogy ná­luk nagy a munkából való távolma­radás, mert 4—5 dolgozó mindig ké­sőn jár be a "munkába, vagy néha igazolatlanul is mulasztanak. így az­tán nehéz lesz a csoportunknak tel­jesíteni az új normát — mondja az élmunkás elvtárs. Ennél a munka­csoportnál jobb politikai felvilágosító munkára volna szükség, hogy a tá­volmaradást teljesen kiküszöböljék. A munkába való pontos jövetel biz­tosítására a dolgozók már a közeljö­vőben szocialista szerződéseket fog: nak aláírni. A teljesítménynormákat minden építkezésnél bevezetjük ésj ezért szükséges, hogy ezf alapo­san előre megszervezzük, hogy egy­időben tudjuk biztosítani a meglevő újítások teljes felhasználásával az új munkamódszerek alkalmazását is, — mert csak így érhetünk el újabb termclékenységemelkedést. Mit jelent az.építészetben az áram­vonalas építőmunka--rendszer beve­zetése? Ezzel meggyorsítjuk az épí-, ,. tőmunkát, gazdaságosabban kihasz­náljuk a munkaerőket, gépeket és az építkezés többi berendezését. A tel­jesítmény normák bevezetésével nö­veljük a termelékenységet és újabb nagy lépései haladunk az építkezés iparosítása felé. Eddig ezt az áramvonalas munka­módszert csak a tipusházak építésé­nél használtuk. Most in a Kablo-Gu­mongyár új építkezésein már a jövő -héttől kezdve a nagyméretű ipari építkezésen is elkezdik ennek az új eljárásnak a meghonosítását. — Ennél az építkezésnél a főmun­kiit már nem a kőműves, hanem a vasbetonozó munka fogja képezni,— mondja az építkezést vezető mérnök, — s ebben a munkában eddig jó­formán nem is szerezhettünk olyap tapasztalatokat, melyekkel könnyít­hetnénk a munka megszervezésén De az építkezés vezetősége nem ijedt meg ezektől a feladatoktól s az át­térésihez szükséges technikai előké­szítést már végre is hajtotta. Az áramvonalas rendszerű építő­munkát a tökéletes tervszerűség jellemzi, itt válik a legszükségesebbé a terv fegyelem betaniása, mert az egyik munkacsoport késlekedése akadá­lyozná a másik munkáját. A „mun­kaáramlát" fokozatosan fog előreha ladni az egyik helyről a másikra egyes munkarészek szerint. A foly­lyamatos munka biztosítására mun­katervet készítettek, egyes váltások ra és külön munkacsoportokra is szétosztották a feladatokat és bizto­sították a munkaerőket, az anyagnak és szerszámnak idejében való előké­szítését. A helyes eljárási munkaterv el­készítésével szorosan összefüggött a jobb munkamegosztás megszervezése és az új munkamódszerek bevezeté. se. Főleg az észszerű gépi berendezés biztosításáról, az újítási és módosí­tási tervek alkalmazásáról és két, azaz előkészítő és teljesítő váltás be­vezetéséről volt ;SZÓ, melyekkel telje­sen sikerül majd kiküszöbölniök az időveszteséget és nagy anyagmegta­karításra tesznek szert. Mindezt megköveteli, az új telj esítmény nor-/ mák bevezetése is. Szóval mit érhetünk el az áramvo­nalas rendszerű építkezési bevezeté­sével? Mindenekelőtt biztosítjuk épí­tőmunkásainknak, hogy a teljesít ménynormák . alkalmazásával emel­hessék a termelékenységet, könnyít­senek munkájukon és meggyorsítjuk egyúttal a termelési eljárást is és teljesén kiküszöböljük az időveszte­séget. A betonnak gőzzel való szárí­tásához az eddigi 21 nap helyett már csak 2 napra ^an szükség.. Az ács­munkálatoknál 70. százalék anyagot; a munkában pedig 40—50 százalékos erőkifejezést takarítanak meg azzal hogy csak egy állványozást használ­nak és ezt mindig áttolják a követ­kező munkahelyre. A vasasok eddig három műveletet végeztek; és ez a munka most két munkacsoport feladata lesz, az egyik szabja, hajlítja, és hordja,, a másik c&oport. pedig csak berakja és kö­tözi a vasrudakat. Majdnem-•mmden munkacsoportnál új, módosított munkamódszerekét vezetnek be és így teszik lehetővé, hogy az ácsmun­kálatoknál, a betón szárításánál fel­használt módosítási eljárásokkal és az áramvonalas építőmunka rend­szer bevezetésével négy hónappal megrövidítsék az építkezés befejezé­sét. A teljesít ménynormák és az áram­vonalas építőmunka módszer beveze­tése újabb határkövet jelent az épít­kezésben és lehetővé teszi ebben az iparágban is a nagyüzemi termelési eljárás meghonosítását. Szükséges, hogy az üzemi, Párt- és szakszerve­zetek funkcionáriusai a dolgozók fel­világosításában és meggyőzésében alapos munkát végezzenek s az egyes építkezések vezetőségeinek lehetővé kell tenniök,"hogy áz új munkamód, szereknek megvalósításával a gya­korlatban szerzett tapasztalataikat egymásközött kölcsönösen kicserél jék és így segítsék elő az által'ános termelékenységemelkedést az építke­zésben. P. B. Elhunyt Nyikoláj Mjaszkovszkij, a kiváló szovjet zeneszerző „A Szovjetúnió minisztertanácsa megrendülten közli, hogy Nyikoláj Mjaszkovszkij zeneszerző, a Szov­jetúnió népművésze, a szovjet zene­művészet kiváló művelője elhunyt". (A TASS jelentése). Nyikoláj Jakovlevics Mjaszkov­szkij egyik legkiemelkedőbb alakja volt a szovjet zeneművészetnek. 1881 április 20-án született. Katonai mér­nöki iskolát végzett, ugyanakkor ze­nei tanulmányokkal is foglalkozott. Előbb Glier tanította, majd 1906-ban beiratkozott a pétervári konzervató­riumba Ljadov zeneszerzői tanszaká­ra. Egy évvel később otthagyta a ka­tonai szolgálatot, s etttől kezdve tel­jesen a muzsikának szentelte életét. Első jelentős műve, I. Szimfóniája 1908-ban került a nyílvámoss§g elé. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom idején Mjaszkovszkij egyi­ke volt a legelső zeneszerzőknek, aki a proletáriátus mellé állt. Zeneszer­zői munkásságában értékesen egye­sítette az orosz zene klasszikus ha­gyományait az új haladó zenei tö­rekvésekkel. Zeneszerzői tevékeny­ségének gerincét a szimfóniák alkot­ták, ez a nagyszabású zenekari mű­faj állott hozzá a legközelebb. Csak­nem 30 szimfóniát komponált, de számos más nagyértékű zeneművet is: szimfónikus és kamara-muzsikát, románcot, versenyművet, kantátát, fcömegdalt és indulót. Munkájában mindig igen fogékony volt korának nagy eseményei iránt, így születtek olyan alkotásai, mint a hatalmas VI. Szimfónia; a gazdagon népi ihleté­sű XII.: úgynevezett Kolhoz-szim­fónia; a szovjet repülők hősiességét és merészségét zenébe önrő remek XVI. Szimfónia; a Nagy Októberi For­radalom 20. évfordulójára írt, nyel­vének népiességével, 1 derűs hangjá­val megragadó XVIII. Szimfónia; a Nagy Honvédő Háború történelmi eseményeiről szóló XXII., XXIII. XXIV. Szimfónia, s a Leningrád hő­si védelméről éneklő „Kirov velünk van" című kantáta. Mjaszkovszkij gazdag, s a szovjet nép széles tömegéhez szóló alkotó munkája mellett rendkívül eredmé­nyes pedagógiai munkát is végzett. 1921 óta volt zeneszerzés-tanára a moszkvai konzervatóriumnak és e három évtized alatt számos nagyte­hetségű zeneszerzőt nevelt a Szovjet zeneművészetnek. így az ő iskolájá­ból került ki Hacsaturján, Kabalev­szkij, Sebalin, Bjelij és még számos zeneszerző. HIREK — Kétezer újítás egy gyárban. Az uráli „Ordzsenikidze"-gyár terme­lésében ebben az évben kétezer ész­szerüsitési javaslatot alkalmaztak idáig. A gyár minden harmadik mun­kása újító vagy észszerüsítő. Az elfogaott észszerűsítési javaslatok töb, mint 17 millió rúbel évi megtaka­rítást jelentenek a gyárnak. — Városi múzeum nyílt meg Nar­vában. Az új múzeumot a XIII. szá­zadból fennmaradt ősrégi várépületben helyezték el. Á múzeumban a környék számos régészeti és művészeti emlé­két gyűjtötték . össze a legrégibb időktől napjainkig. — Üj előadóterem Kijbisevben. KijMsevben tudományos-műszaki isi­meretek terjesztését szolgáló új előadó terem nyílt. Az előadóteremben a vá­ros tudományos dolgozói és sztaha­novistái rendszeres előadásokat tar­tanak a helyi gyárak dolgozóinak. Az előadások a termelés legaktuálisabb kérdéseit ölelik fel és előmozdítják az élmunkások tapasztalatcseréjét. — Kolhoz-város épül. A szuumi-I terület lipvinovicei faluja egész Ukrajnában ismert. A faluban a Nagy Honvédő Háború éveiben partizán­egységek alakultak, amelyek Kovpak híres partizánvezér parancsnoksága alatt óriási veszteségeket okoztak a fasiszta megszállóknak. Ma?át a fajút, ahol Kovpuk^ p.utizán-egységeinek magvát megteremtette, a németek a földdel egyenlővé tették. A háború befejezése után megkezdődött a falu újjáépítése. A „Molotov"-kolhoz tag­jai elhatározták, hogy a volt falu he­lyén kolhozvárost építenek. A Kle­veny folyó jobbpartján megkezdőd­tek az építkezési munkák. Ezen az oldalon a lakóházak 15 hektár területet foglalnak el és ezenkívül új iskola, kultúrpalota, villanytelep, könyvtár, kórház, gyermekbölcsőde, óvoda és egyéb épület készült el. A kolhoz­városnak saját üdülője lesz. — Hétszáz tonna acél — terven felül. A szerovi kohászati gyár dol­gozói nagy lelkesedéssel írták alá a stockholmi békefelbívást. Až ameri­kaiak koreai agressziója elleni tilta­kozás alkalmával sztahanovista béke­műszakot kezdeményeztek. A béke­műszak első három napja alaft a gyár acélöntői terven felül hétszáz tonna acélt termeltek. A legtöbb acél­öntő valamennyi öntése gyorsöntés. Vetehkin acélöntő például az öntés időtartamát négy órára csökkentet­te le. Gabonabeszolgáltatás a tiiiiiaszerdaheiyí járásban Ollétejed község a dunaszerdahelyi járásban 104.9 százalékkal elsőnek tel­jesítette gabonabeszolgáltatási kötele­zettségét. A község lakossága ünne­pélyes keretek közt tett tanúbizonysá­got a szocialista verseny fontosságá­nak helyes felfogásáról. Felvirágzott kocsikon, zenekíséret­tel, lelkesen ünneplő nagyszámú részt­vevővel adták át a dunaszerdahelyi Földműves Raktárszővetkezetnek a még hátralévő gabonamennyiség­felesleget és így 100 százalékon felül teljesítették a községi beszolgáltatási előírást. Az ünnepélyt Promerinszkl József, Ollétejed község Nemzeti Bi­zottságának elnöke nyitotta meg. Rá­mutatott • a község kis- és közép­parasztságának szocialista együttműkö­désére, amelynek eredményeként ősz­re megalakítják ,a falu szocialista jó­létének alapját képező EFSz-et. A Földműves Raktárszövetkezet du­naszerdahelyi kirendeltsége nevében Szőnyi Ferenc elvtárs fogadta a köz­ség küldöttségét és beszédében hang­súlyozta, hogy Ollétejed község ma­nifesztációs beszolgáltatása nagy lé­péj a szocializmus felé. A község megértette népi demokratikus rend­szerünk felépítésének jelentőségét. Kis- és középparasztságunk egymás­sal szövetkezve, verik vissza a kulá­kok és a reakciósok támadásait és így szilárdan haladnak a falu szocialista jövője felé. A beszéd után zene hang­zott fel és a megjelentek boldog öröm­mel, ropogós tánccal adtak kifejezést jól végzett munka felett érzett büszkeségüknek. Az ünnepélyt Antal Imre elvtárs a Földműves Raktárszö­vetkezet dunaszerdahelyi üzemi bi­zottságának elnöke zárta be köszönő szavaival. Üdvözölte Ollétejedet, mint a járás első községét, amely elnyerte beszolgáltatási verseny becsület­zászlaját. Annak a reménvének adott kifejezést, hosjy a járás többi községei követni fogják Ollétejed példáiát. Az ünnepély végén a község küldöttsége díszes aratási koszorút ajándékozott a Földműves Raktárszövetkezetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents