Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-16 / 161. szám, vasárnap

OJ §10 1950 július 16 Ä nemzeti vállalatok a szocializmust építik! Gustáv Kiiment iparügyi miniszter beszéde a nemzetgyűlés plenáris ü ésén A nemzetgyűlés e hó 13-i plenáris ülésén Gusztáv Kliment beszédet tartott az államosított ipar új törvényeiről. Beszédében foglalkozott az államosított ipar fejlődésével 1945 óta. Ez alkalommal kiemelte a cseh­szlovák munkásosztály harcának jelentőségét, amelynek élén a Csehszlo­vák Kommunista Párt áll és amely egységes Szakszervezeti Mozgalomba tömörül az államosított ipar győzelmének érdekében a reakció minden kísérlete ellen, hogy aláaknázza hazánkban a szocializmus építésének ezt a legfontosabb gazdasági alapját. Kliment miniszter a továbbiakban az iparunk jelenlegi helyzetével foglalkozott. Iparunk mai állapotának látványa — mondotta Kliment miniszter — több, mint kielégítő, azt lehet mon­dani, hogy örömteljes. A fejlődés az összes termelési ágakban gyors ütem­ben folyik. Míg a kapitalista világot új gazdasági válság fenyegeti, amely egész súlyával a munkásosztályra ne­hezedik és a munkanélküliek mil­lióit veti ki az utcára, addig a mi ipa­runk és egész gazdaságunk fejlődése tervszerűen halad előre. A termékek mennyisége nő, minősége javul, az állami jövedelem nagyobbodik és népünk életszínvonala emelkedik. A mai napig az iparügyi miniszté­rium hatáskörébe tartozó területen összesen 683 nemzeti vállalat van. A nemzeti vállalatoknál több üzem­ből egy alapüzemet létesitünk, amely­nek vezetősége egyszersmind az egész nemzeti vállalat vezetősége. Rögtön, amint az egyes üzemek tel­jesítik az önállósághoz szükséges gazdasági és szervezési feltételeket, további nemzeti vállalatokat létesi­tünk. Ezek szerint az átszervezés még állandó folyamatban van, jólle­het a főbb vonalakban már végbe is van vive. Az átszervezés előnyei mér egész terjedelmükben mutatkozni kezdenek; a tervezés áthat a legki­sebb termelési egységekre, a hulladé­kokra és fölösleges cikkekre. A vál­lalat vezetősége sokkal közelebb ke­rül a termeléshez, mint bármikor ez­előtt. Ezáltal a vállalatok, valamint az üzemek vezetése rugalmasabbá és gyorsabbá válik. A nehéziparra való áttérésnél be­álló strukturális változások a terv teljesítésében nemcsak hogy nem je­lentenek fékezést, hanem a gazdasá­gi és politikai életnek minden ágá­ban kedvezően mutatkoznak. Ez azoknak a széles tömegeknek politi­kai egységéről és munkalelkesedésé­ról tanúskodik, amelyekhez fokozott követelményeket fűzünk iparunk és egész nemzetgazdaságunk gyorsított felépítésében. A hazai forrásokból származó nyersanyagok felhasználásának ki­szélesítése, valamint az új anyagok felhasználására történő tervszerű kí­sérletezés (az ipetri tennelésben) csökenti a kapitalista országoktól va­ló függést és megerősíti a népi de­mokratikus államok szövetségét a Szovjetúnióval és megszilárdítja a világbéke gondolatát. A dolgozók száma az ipari terme­lésben hónapról hónapra nő. Uj üze­meket építünk — új és magas ter­melötechnikával és célszerű szocialis­ta tervezéssel. Megtisztítjuk termelő programjainkat, eltávolítjuk a töké­lelenséget, a zűrzavaros, tervnélküli termelést, lerázzuk magunkról a ka­pitalista éra maradványait. Az üze­mek szakszerűsítése kedvezőbb felté­teleket teremt a termelés gazdasá­gosságához. Ui termelési ágakat vezetünk' be, amelyek nálunk eddig nem voltak és amelyek termékeit külföldről kellett behozatnunk devizákért. A gyártási kiadások csökkennek, ami lehetővé teszi az árak további leszállítását. A termékek minősége rendszeres javu­lást mutat. A szocialista verseny, az élmunkás- és újítómozgalom egyéni jellege helyett tömegjelleget vesz fel. Az ipar kiépítésével, a termelőerők tervszerű elosztásával egyszersmind fontos gazdasági és politikai felada­tot oldunk meg. Ezért építjük Szlo­vákiában az ipart fokozottabb ütem­ben, mint a cseh országrészekben, hogy így a nép élet- és kultúrszín­vonalát kiegyenlítsük. Az új üzemek elhelyezésénél arra törekedünk, hogy az a vidékek közű eddigi egyenlőtlenségeket megszün­tesse és hogy a gazdaságilag gyen­gébb vidékek utolérjék a haladot­tabb vidékeket. Az egyes ágak fejlődése és állapota Ha szemügyre vesszük az egyes ipari ágak fejlődését és állapotát, mindenekelőtt a bányaiparra kell rá­mutatnunk. Ebben az ágban fényes példáknak tanúi vagyunk, új hősök­nek — a munka hőseinek gazdasá­gunk alapjáért, a szénért folytatott harcban. A bányaipar különös fon­tosságát egész gazdaságunkra politi­kai és gazdasági életünk első tényezői bizonyitják, akik a bányászokkal gyakran érintkeztek egyenesen az aknákban — üzemekben. Maga Kle­ment Gottwald köztársasági elnök is megmagyarázta a bányászoknak a széntermelési terv sikeres teljesítésé­nek fontosságát. Jogos büszkeséggel és örömmel állapíthatjuk meg, hogy nagy nehézsége^: és akadályok elle­nére ii győztünk. Az emelkedő kiter­melés bizonyítéka annak, hogy Kle­ment Gottwald köztársasági elnök szavai termékeny talajra hullottak és hogy a fokozott feladatokat a jö­vőben is sikeresen fogják teljesíteni. A káderekről való állandó gondos­kodás, valamint a lányi akció nagy politikai sikere és más fontos szociá­lis intézkedések mutatják, hogy a szocialista társadalom a dolgozóknak nemcsak új álláspontját teremti meg a termelésben, hanem minden tekin­tetben gondoskodik róluk és boldog jövőt biztosít számukra. Az energetikában Iseintén sikeresen teljesítettük fel­adatainkat, habár ehhez igénybe kel­lett vennünk minden technikai esz­közt és az alkalmazottak példás ál­dozatosságát. Az újonnan kiépített nagy energetikai forrósok Trebovi­ce, Ervenice, a Kommunista Párt IX. kongresszusa villanytelep, Komofa­ny és a vágvölgyi energetikai mű­vek stb. egymásután kezdték meg a munkát és a jövőben a fejlődő ipar­nak nemcsak a szükséges energiát biztosítják, hanem a szükséges tar­talékerőt is megteremtik. Kohászati ipar Megfelelő mennyiségi kibányászott szén, kokszkészítmény és a rendsze­res villamosáram szolgáltatás bizto­sítják egy további kulcsszakmának —• a kohászati iparnak fejlődéséhez szükséges az előfeltételeket. Míg a kapitalista rendszer alatt a magaskemencék állandó lemaradá­sára emlékezünk, ma aránylag rövid idő alatt ebben az ágban is nagy munkasikerekről számolhatunk be. A dolgozók kitörő lelkesedéssel fo­gadták' a kladnoi magaskemence üzembeb»«lyezését már 1945 májusá­ban. Kladno után Tŕinec, Vítkovice következtek és a vastermelés az 1946­os év folyamán 178.4 százalékra emelkedett, a nyersacéltermelés pe­dig 1SS.4 százalékra. Fokozatosan minden magaskemence üzembe van állítva és 1948 október 28-án öntést végeztek, az ötödik, új, modern ma­gaskemencében Trinecben és 1949 december 6-án üzembe helyezték a megújított és megnagyobbított klad­noi magaskemencét. A kunčicei kohászati kombinát ki­építésével és a további tervezett ko­hászati üzemekkel gazdaságunk acél­szükséglete fedezve lesz és így még inkább hozziájárulunk a népi demo­kratikus országok továbi fejlődésé­hez. A speciális kohászati termékek, a magasértékű ötvözött acél és a ke­kratikus országok további fejlődésé­vannak és nemsokára ezen a téren is önellátók leszünk. Nehéz gépipar A kohóipar felépítéséhez kapcso­lódik a fémtermelés — különösen a nehéz gépipar, mint az első ötéves terv főrésze. A nehéz gépipar egyik feladata az volt, hogy saját kutató és fejlesztő munkájával kiküszöbölje a műszaki elmaradottságot és a nyugattól való függést, amelyet a kapitalista sefte­lők és gyárosok hagytak vissza. A saját fejlődés kiépítése a nehéz gép­ipari termelésnek lehetővé tette, hogy saját gyártmányaival pótolja a beho­zottakat és pedig 1948-ban majdnem 100 millió Kčs értékben és 1949-ben már majdnem 420 millió Kčs érték­ben. Az ez évi várható megtakarítás több mint félmilliárd Kčs-t ér el. Ennek az ipari ágnak gazdag terme­lési programjába a következetes spe­cializáción kívül bevezetik a norma­lizációt és tipizációt is. Az új, az­előtt bcüiozott cikkek egész sor.a már ma hozzájárul az ipar gyorsított át­építéséhez. A közlekedés nagy fel­adatainak sikeres teljesítése is a köz­lekedési eszközök idejében való szál­lításával vált lehetővé. A nehéz gépipar termelésének gyors növekedését mutatja a terme­lést 1948 májusától egész 1950-ig ki­mutató indsx Ha az 1948 májusi ter­melés méretét 100-zal jelöljük, akkor a termelés 1949 májusában 123-ra és 1950 májusában 162.9-re emelkedett. A külföld nagy érdeklődése, kö­zöttük a kapitalista államoké is, a nehéz gépipar termékei iránt, dolgo­zóink nagy technikai készségéről ta­núskodik. A műszergyártás A fémipar további ágában, a mű­szergyártásban, amely az élmunkás­mozgalom és a szocialista verseny bölcsője, újabb szocialista módszerek honosultak meg, mégpedig a terme­lékenység fokozása formájában. 1950­ben ez a termelékenységi növekedés és akkumuláció 48.75 százalék arány­ban mutatkozik. Ez annyit j"e*£TU, hogy minden koronából, amely sze­mélyi költségekre megy, 48 fillér ak­kumulálódik. Ez a tervezett akkumu­láció 1950 első felében 140 százalé­kot mutat. Aránylag rövid idő alatt olyan ipari termékek gyártását is be­vezettük, amelyeket a múltban im­portáltunk és nehéz devizákat vol­tunk kénytelenek érte fizetni. Ilyen gyártmányok például a golyóscsap­ágy, textilgyári felszerelések, újtípusú traktorok, különleges szerszámok és gépek, irodai gépek, mezőgazdasági megmunkáló gépek és sok-sok más finom gép. Ugyancsak jelentős növe­kedést mutat az optikai müvek gyár­tása is. A megmunkáló gépek gyártá­sának növekedéséről a következő számok tanúskodnak: 1937-ben 5500, 1949-ben 11.986 megmunkáló gépet gyártottunk. Ez a szám 1950-ben még nagyobbra növekszik. Érvényesül to­vábbá a szabványosítás elve is, vagy­is az az elv, hogy a gyártmányok mennyiségén és ne a típusok szá­mián legyen a főhangsúly. A műszer­gyártásnál meg kell említenünk azo­kat a finom elektromos gépeket, amelyeket a gazdasági élet legkü­lönbözőbb szakaiban, mint mérőesz­közöket használunk. Az automobilipar Az autóiparban, mind a személy, mind pedig a teherautók gyártásá­ban ugyancsak érvényesül a szabvá­nyosítás elve. Ezenkívül mindazokat az alkatrészeket, amelyeket a múlt­ban importáltunk, különösen pedig az autóhoz szükséges elektromos al­katrészeket ma már itthon is gyárt­juk. Autóiparunk gyártmányai s nem utolsó sorban motorkerékpárjaink ma már oly hírnévnek örvendenek, hogy bármikor egy sorba állíthatjuk őket a viliág legfejlettebb ipari álla­mainak gyártmányaival. A vegyiipar ma ipari termelésünk egyik legfon­tosabb részét képezi. Vegyiiparunk ma már olyan anyagokat is állit elő, különösen műanyagokat, amelyeket a múltban importáltunk. így tehát be­tölthetjük azokat a réseket, amelyek ipari termelésünkben keletkeznek. A műanyagokon kívül nagy fejlődést tapasztalunk a gyógyszergyártásban is. Vegyiiparunk fejlettségét és ru­galmasságát az amerikai imperialis­ták által behozott burgonyabogár el­leni védekező küzdelmek sikeressége is bizonyítja. A kártevő felfedezése után a felingerelt dolgozó nép azon­nal megtette a szükséges óvintézke­déseket, hogy feleljen a háborús uszí­tók provokációjára. Néhány nap alatt vegyiiparunk oly jelentős mértékben fokozta az ellenszerek gyártását, hogy napról-napra 5—10 tonnával növekedett a gyártott ellenszer mennyisége. E provokációra adott fe­leletünkben a könnyűipar is közre­működik, még pedig oly formában, hogy meggyorsította a permetező műszerek gyártását. Csupán július és augusztus havában kétszer annyi permetező műszert gyártanak, mint amennyi eredetileg 1950-re tervezve volt. A kerámiai ipar Ez az iparág az építészetnél mu­tatta meg fejlettségét és elért ered­ményeit. A laboratóriumi és elektro­mosipar segédanyagainak gyártásá­val hozzájárul ez az iparág a többi ipari termelés növeléséhez, s biztosítja számukra a nyersanyagot. Jellemző, hogy ezeket a nyersanyagokat a múltban kizárólag külföldön szerez­tük be és ezáltal a kapitalista álla­mok könnyen blokád alá helyezhet­ték gazdasági életünket, illetőleg ter­melésünket. Ez a diszkriminációs po­litika ma már megvalósíthatatlan. üvegipar Az üvegipar a következő új gyárt­mányokkal gazdagította ipari terme­lésünket: szemüveg, optikai filterek (fényszürö üvegek), mikroszkópok és mikroszkóp-alkatrészek, az infra­piros és az ultraibolya színű sugara­kat elnyelő üvegek, stb. A múlttal el­lentétben üvegiparunk főleg a tech­nikai üvegek gyártására helyezi a fősúlyt. Ipari termelésünk többi ágai, mint például a faipar, textilipar, papíripar, gumiipar, stb. ugyancsak fejlesztik termelésünket és jó hírnevet szerez­nek a csehszlovák iparnak. A cseh­szlovák mübútorok, ceruzák és hang­szerek világszerte ismertek és kere­resettek. Jelentős gazdasági fejlődés Nemzeti vállalataink termelési eredményei, különösen pedig az ipari nemzeti willalstok 1946-tól, azaz a nemzeti vállalatok léteSTTese óta, lfiá.9 végéig szüntelen fejlődő jellegűek. 1946 rendkívüli év volt, ekkor létesí­tettük ugyanis az első nemzeti vál­lalatokat, amelyek eleinte nagy ne­hézségekkel küzdöttek. A nehézségek és az átmenet következtében az 1946­os mérleg nem lehetett valami aktív. Ha az 1946-os évet vesszük alapul, figyelembe vesszük a nemzeti válla­latok akkori nyereségeit és vesztesé­geit, az akkori alaptőkék jövedel­meit, az adókat, valamint a jóváírá­sokat, azt tapasztaljuk, hogy a fejlő­dés szinte egyedülálló gazdasági éle­tünk történelmében és az egyes nem­zeti vállalatok fejlődéstörténete is óriási eredmények eléréséről tesz ta­núságot. Az 1947-ik év 1946-tal szem­ben 140 százalékos fejlődést mutat. 1948 1946-tal szemben pedig 440%­kal múlta felül a termelést. Ez a fej­lődés 1949-ben 450%. Milyenek a ter­vek teljesítésének eredményei 1950­ben? Az ipari nemzeti vállalatok 1950 első öt hónapja alatt az előírt tervet 102.3%-ra teljesitették és má­jusban a májusi terv teljesítése 103.2 százalékot ért el. A nemzeti vállala­tok ezévi májusi termelése 17%-kal több, mint 1949 májusában volt. A legnagyobb növekedés az ipari be­rendezések gyártásában tapasztalha­tó. Az ipari termelés májusban 1.3%­kal múlja felül az áprilisi termelést. Nagy haladást tapasztalunk a szocia­lista verseny kiszélesítése terén is. Az egy munkásra eső gyártmányok mennyisége 1946-tól állandóan nö­vekszik és 1950-ben például lényege­sen nagyobb, mint 1949-ben volt. Egy­re több üzemben honosodik me^ az akkordban végzett munka is és ez a törekvés 1950-ben fejlődő jelleget mutat. Az eddigi eredményekből már most megállapíthatjuk, hogy az 1950­re szóló termelési tervet nemzeti vál­lalataink nemcsak teljesítik, hanem túl is haladják. Az ipari termelés kedvezőtlen jelenségei Az elért jó eredmények mellett rá kell mutatnunk azokra a tényekre is, amelyek ipari termelésünkben a fék szerepét játsszák. Arra kell továbbá törekednünk, hogy ezeket a fékező körülményeket megszüntessük és biztosítsuk a termelés jó menetét. Ilyen fékező körülmény a megoko­latlan távolmaradás. A tervezett tá­volmaradás 1949-ben rossz eredményt mutatott. A távolmaradás mellett a másik fontos kérdés a leraktározott készletek kérdése. A mult év végén készített mérlegekből megállapíthat­juk, hogy ipari nemzeti vállalataink a kellőnél nagyobb készletet tarta­nak raktáron, ezért a jövöben e téren is meg kell tennünk a szükséges in­tézkedéseket. Szükséges, hogy a rak­tárakban csak annyi nyersanyag, olyan készlet legyen, amennyi éppen szükséges, hogy könnyebb legyen a raktár kezelése. Meg kell rövidíteni az egyes gyártási folyamatokat, ra­cionalizálni kell a futószalagon törté­nő gyártás egyes munkamozzanatait és törődnünk kell azzal, hogy a kész gyártmányok minél előbb rendeltetési helyükre, azaz forgalomba kerülje­nek. Az ellentervek készítésének jelentősége Az eddig elért eredmények, a mult év tervgazdálkodása mindenekelőtt tanulságul szolgál nekünk a követke­ző évek terveinek elkészítésénél. Üze­meinkben éppen most kezdik készíte­ni az 1951-ik évre szóló ellentervet. A tervszerű termelést már meghono. sítottuk, most a tervek pontosabb ki­dolgozásán és a termelés további tervszerű fejlesztésén van a hansúly. A tervezésnél a technikai lehetőségek figyelembevételével igyekszünk a normákat növelni, természetesen a gyártmányok minőségének és hasz­nálhatóságának növelése mellett. Az 1951-ik évre szóló terv egyik legfon­tosabb tétele a készlettartás terve­zése. Az ipari nemzeti vállalatokról szóló új törvények Most, amikor ipari nemzeti válla­lataink Klement Gottwald köztársa­sági elnök indítványára a szocialista építés és átépítés új útszakaszába léptek, tervszerűen valósítjuk meg az ipari nemzeti vállalatok szervezési átépítését, nemzeti vállalatainkat új jogi alapra helyezzük és megszilár­dítjuk nemzeti vállalataink technikai s legfőképpen gazdaságpolitikai alap­jait. Olyan törvényjavaslatok állnak előttünk, melyeknek hivatása, hogy egyfelől megerősítjük ipari termelé­sünk eddigi növekedését, másfelöl, hogy megbízható alapot adjanak ipari nemzeti vállalataink számára szocia­ib«t<jtus céljaikhoz. Az újonnan ki­adott nemzeti vállalatokról szóló tör­vények főképp a 100/1945 Sb és 114/ 1948 Sb számú dekrétumokat módo­sítják. Az új törvényt röviden úgy jelle­mezhetnénk, mint a nemzeti válla­latokról szóló dekrétumok olyan mó­dosítását, mely igyekszik nemzeti vállalatainkat a kor és a fejlódOs vi­szonyaihoz alkalmazni. A nemzeti vállalatokról szóló dekrétumok tör­vényes szabályozásának mag 1.-a aboan van, nogy megerősítse fönépp az ipari nemzeti vállalatokat. Ezek a törvények a csehszlovák alkotmány 8. pontjával együtt biztositják ipari nemzeti vállaltaink jelenlegi és jövő­beni helyzetét és kezességül szolgál­nak, hogy nemzeti vállalataink szo­cialista iparunk legfőbb tényezői lesz­nek. Ha valaki beletekint a törvényja­vaslat első lapjaiba, bizonyára meg­lepi öt az a tény, hogy a törvényja­vaslat tartalmilag a mult törvényja­vaslataitól elüt. Ebből a törvényből nemcsak nemzeti vállalataink törté­nelmi fejlődése tűnik ki, hanem az is kitűnik, hogy nemzeti vállalataink tevékenységének mi a fö mozgató ere­je és erőforrása. Ez az erőforrás nem más, mint dolgozó népünk, mely elv­társi együttműködésben teljesíti fel­adatát," érvényesítve a kölcsönös se­gítség elvét. Nemzeti vállalataink munkásságát nem az igazgatósag diktatúrája és nem a munkanélküli­ségtől való félelem készteti munkára, hanem az elvtársi öntudat és a köte­lességteljsítés fontosságának tudata. Munkásságunk ma bizonyságot tesz arról, hogy egy ember elgondolása, legyen az bármily bölcs elgondolás, értéktelenné válik, hanem bocsátjuk a társadalom rendelkezésére, azaz, ha nem tesszük dolgozótársaink köz­kincsévé. Nemzeti vállalataink mun­kásságát ma a közösség tudata hatja át. Ezen a közösségi tudaton alap­szanak ma nemzeti vállalataink, me­lyek a fejlődés folyamán a szocializ­mus megvalósításának eszközeivé válnak és biztositékul szolgálnak, hogy a fejlődés szünetnélküli lesz. Ezt a tényt különösen azért hang­súlyozom, mert a nyugati „demok­ráciák" munkásságát ilyen tudat, h t át is hatja, nem szabad nekik ezeket az elveket érvényesíteni. A nyugati államok demokráciái a gyá­rak kapuinál megálltak. A nemzeti vállalatok az első para­grafus alapján végzik a szocializmus felépitésének feladatait s a népi de­mokratikus rendszer programjának legkiválóbb teljesítői, amelyek a szo­cializmus felé haladnak. Ezt részle­tesen kifejti a második paragrafus is, amely a nemzeti vállalatok küldeté­sévé nemcsak a gazdaságpolitikai tartalmú feladatokat teszi, hanem a dolgozó nép hatalmának megszilárdí­tását is, mint a szocialista gazdálko­dás és a népi demokratikus állam alapvető politikai előfeltételét. Az ipari nemzeti vállalatoknak egyszer­smind megmutatják az utat azon cé­lok felé, amelyeket küldetésük tüz ki számukra. E célok: a termelési erők összefüggő fejlesztése, a munka ter­melékenységének fokozása és a taka­rékos termelés. A törvényjavaslat ezekhez a kérdésekhez még visszatér a későbbi rendelkezésekkel, mivel nem akar megelégedni közgazdasági fogalmaknak puszta felvetésével né­hány beavatott számára, hanem azt akarja, hogy azokat mindenki meg­értse, aki a nemzeti vállalatban dol­gozik, mert mindenkinek takarékos­kodnia kell munkahelyén. A termelési erők összefüggő fejlesztését, a mun­ka termelékenységének és a takaré­kosságnak emelését ezenkívül az Ipa­ri Nemzeti Vállalatok statútumának 377. cikkelye egésziti ki és így min­den polgárnak lehetőséget nyújta­nak, hogy megértse az ipari gazdál­kodás problematikáját és képességei szerint gyakorlatilag hozzájáruljon a szocializmus építéséhez. Az ipari nemzeti vállalatok, mint a gazdasági és közélet legfejlettebb összetevői, ezúttal a jognak i*. pro-

Next

/
Thumbnails
Contents