Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-16 / 161. szám, vasárnap

OJ §10 1950 július 16 Ä nemzeti vállalatok a szocializmust építik! Gustáv Kiiment iparügyi miniszter beszéde a nemzetgyűlés plenáris ü ésén A nemzetgyűlés e hó 13-i plenáris ülésén Gusztáv Kliment beszédet tartott az államosított ipar új törvényeiről. Beszédében foglalkozott az államosított ipar fejlődésével 1945 óta. Ez alkalommal kiemelte a csehszlovák munkásosztály harcának jelentőségét, amelynek élén a Csehszlovák Kommunista Párt áll és amely egységes Szakszervezeti Mozgalomba tömörül az államosított ipar győzelmének érdekében a reakció minden kísérlete ellen, hogy aláaknázza hazánkban a szocializmus építésének ezt a legfontosabb gazdasági alapját. Kliment miniszter a továbbiakban az iparunk jelenlegi helyzetével foglalkozott. Iparunk mai állapotának látványa — mondotta Kliment miniszter — több, mint kielégítő, azt lehet mondani, hogy örömteljes. A fejlődés az összes termelési ágakban gyors ütemben folyik. Míg a kapitalista világot új gazdasági válság fenyegeti, amely egész súlyával a munkásosztályra nehezedik és a munkanélküliek millióit veti ki az utcára, addig a mi iparunk és egész gazdaságunk fejlődése tervszerűen halad előre. A termékek mennyisége nő, minősége javul, az állami jövedelem nagyobbodik és népünk életszínvonala emelkedik. A mai napig az iparügyi minisztérium hatáskörébe tartozó területen összesen 683 nemzeti vállalat van. A nemzeti vállalatoknál több üzemből egy alapüzemet létesitünk, amelynek vezetősége egyszersmind az egész nemzeti vállalat vezetősége. Rögtön, amint az egyes üzemek teljesítik az önállósághoz szükséges gazdasági és szervezési feltételeket, további nemzeti vállalatokat létesitünk. Ezek szerint az átszervezés még állandó folyamatban van, jóllehet a főbb vonalakban már végbe is van vive. Az átszervezés előnyei mér egész terjedelmükben mutatkozni kezdenek; a tervezés áthat a legkisebb termelési egységekre, a hulladékokra és fölösleges cikkekre. A vállalat vezetősége sokkal közelebb kerül a termeléshez, mint bármikor ezelőtt. Ezáltal a vállalatok, valamint az üzemek vezetése rugalmasabbá és gyorsabbá válik. A nehéziparra való áttérésnél beálló strukturális változások a terv teljesítésében nemcsak hogy nem jelentenek fékezést, hanem a gazdasági és politikai életnek minden ágában kedvezően mutatkoznak. Ez azoknak a széles tömegeknek politikai egységéről és munkalelkesedéséról tanúskodik, amelyekhez fokozott követelményeket fűzünk iparunk és egész nemzetgazdaságunk gyorsított felépítésében. A hazai forrásokból származó nyersanyagok felhasználásának kiszélesítése, valamint az új anyagok felhasználására történő tervszerű kísérletezés (az ipetri tennelésben) csökenti a kapitalista országoktól való függést és megerősíti a népi demokratikus államok szövetségét a Szovjetúnióval és megszilárdítja a világbéke gondolatát. A dolgozók száma az ipari termelésben hónapról hónapra nő. Uj üzemeket építünk — új és magas termelötechnikával és célszerű szocialista tervezéssel. Megtisztítjuk termelő programjainkat, eltávolítjuk a tökélelenséget, a zűrzavaros, tervnélküli termelést, lerázzuk magunkról a kapitalista éra maradványait. Az üzemek szakszerűsítése kedvezőbb feltételeket teremt a termelés gazdaságosságához. Ui termelési ágakat vezetünk' be, amelyek nálunk eddig nem voltak és amelyek termékeit külföldről kellett behozatnunk devizákért. A gyártási kiadások csökkennek, ami lehetővé teszi az árak további leszállítását. A termékek minősége rendszeres javulást mutat. A szocialista verseny, az élmunkás- és újítómozgalom egyéni jellege helyett tömegjelleget vesz fel. Az ipar kiépítésével, a termelőerők tervszerű elosztásával egyszersmind fontos gazdasági és politikai feladatot oldunk meg. Ezért építjük Szlovákiában az ipart fokozottabb ütemben, mint a cseh országrészekben, hogy így a nép élet- és kultúrszínvonalát kiegyenlítsük. Az új üzemek elhelyezésénél arra törekedünk, hogy az a vidékek közű eddigi egyenlőtlenségeket megszüntesse és hogy a gazdaságilag gyengébb vidékek utolérjék a haladottabb vidékeket. Az egyes ágak fejlődése és állapota Ha szemügyre vesszük az egyes ipari ágak fejlődését és állapotát, mindenekelőtt a bányaiparra kell rámutatnunk. Ebben az ágban fényes példáknak tanúi vagyunk, új hősöknek — a munka hőseinek gazdaságunk alapjáért, a szénért folytatott harcban. A bányaipar különös fontosságát egész gazdaságunkra politikai és gazdasági életünk első tényezői bizonyitják, akik a bányászokkal gyakran érintkeztek egyenesen az aknákban — üzemekben. Maga Klement Gottwald köztársasági elnök is megmagyarázta a bányászoknak a széntermelési terv sikeres teljesítésének fontosságát. Jogos büszkeséggel és örömmel állapíthatjuk meg, hogy nagy nehézsége^: és akadályok ellenére ii győztünk. Az emelkedő kitermelés bizonyítéka annak, hogy Klement Gottwald köztársasági elnök szavai termékeny talajra hullottak és hogy a fokozott feladatokat a jövőben is sikeresen fogják teljesíteni. A káderekről való állandó gondoskodás, valamint a lányi akció nagy politikai sikere és más fontos szociális intézkedések mutatják, hogy a szocialista társadalom a dolgozóknak nemcsak új álláspontját teremti meg a termelésben, hanem minden tekintetben gondoskodik róluk és boldog jövőt biztosít számukra. Az energetikában Iseintén sikeresen teljesítettük feladatainkat, habár ehhez igénybe kellett vennünk minden technikai eszközt és az alkalmazottak példás áldozatosságát. Az újonnan kiépített nagy energetikai forrósok Trebovice, Ervenice, a Kommunista Párt IX. kongresszusa villanytelep, Komofany és a vágvölgyi energetikai művek stb. egymásután kezdték meg a munkát és a jövőben a fejlődő iparnak nemcsak a szükséges energiát biztosítják, hanem a szükséges tartalékerőt is megteremtik. Kohászati ipar Megfelelő mennyiségi kibányászott szén, kokszkészítmény és a rendszeres villamosáram szolgáltatás biztosítják egy további kulcsszakmának —• a kohászati iparnak fejlődéséhez szükséges az előfeltételeket. Míg a kapitalista rendszer alatt a magaskemencék állandó lemaradására emlékezünk, ma aránylag rövid idő alatt ebben az ágban is nagy munkasikerekről számolhatunk be. A dolgozók kitörő lelkesedéssel fogadták' a kladnoi magaskemence üzembeb»«lyezését már 1945 májusában. Kladno után Tŕinec, Vítkovice következtek és a vastermelés az 1946os év folyamán 178.4 százalékra emelkedett, a nyersacéltermelés pedig 1SS.4 százalékra. Fokozatosan minden magaskemence üzembe van állítva és 1948 október 28-án öntést végeztek, az ötödik, új, modern magaskemencében Trinecben és 1949 december 6-án üzembe helyezték a megújított és megnagyobbított kladnoi magaskemencét. A kunčicei kohászati kombinát kiépítésével és a további tervezett kohászati üzemekkel gazdaságunk acélszükséglete fedezve lesz és így még inkább hozziájárulunk a népi demokratikus országok továbi fejlődéséhez. A speciális kohászati termékek, a magasértékű ötvözött acél és a kekratikus országok további fejlődésévannak és nemsokára ezen a téren is önellátók leszünk. Nehéz gépipar A kohóipar felépítéséhez kapcsolódik a fémtermelés — különösen a nehéz gépipar, mint az első ötéves terv főrésze. A nehéz gépipar egyik feladata az volt, hogy saját kutató és fejlesztő munkájával kiküszöbölje a műszaki elmaradottságot és a nyugattól való függést, amelyet a kapitalista seftelők és gyárosok hagytak vissza. A saját fejlődés kiépítése a nehéz gépipari termelésnek lehetővé tette, hogy saját gyártmányaival pótolja a behozottakat és pedig 1948-ban majdnem 100 millió Kčs értékben és 1949-ben már majdnem 420 millió Kčs értékben. Az ez évi várható megtakarítás több mint félmilliárd Kčs-t ér el. Ennek az ipari ágnak gazdag termelési programjába a következetes specializáción kívül bevezetik a normalizációt és tipizációt is. Az új, azelőtt bcüiozott cikkek egész sor.a már ma hozzájárul az ipar gyorsított átépítéséhez. A közlekedés nagy feladatainak sikeres teljesítése is a közlekedési eszközök idejében való szállításával vált lehetővé. A nehéz gépipar termelésének gyors növekedését mutatja a termelést 1948 májusától egész 1950-ig kimutató indsx Ha az 1948 májusi termelés méretét 100-zal jelöljük, akkor a termelés 1949 májusában 123-ra és 1950 májusában 162.9-re emelkedett. A külföld nagy érdeklődése, közöttük a kapitalista államoké is, a nehéz gépipar termékei iránt, dolgozóink nagy technikai készségéről tanúskodik. A műszergyártás A fémipar további ágában, a műszergyártásban, amely az élmunkásmozgalom és a szocialista verseny bölcsője, újabb szocialista módszerek honosultak meg, mégpedig a termelékenység fokozása formájában. 1950ben ez a termelékenységi növekedés és akkumuláció 48.75 százalék arányban mutatkozik. Ez annyit j"e*£TU, hogy minden koronából, amely személyi költségekre megy, 48 fillér akkumulálódik. Ez a tervezett akkumuláció 1950 első felében 140 százalékot mutat. Aránylag rövid idő alatt olyan ipari termékek gyártását is bevezettük, amelyeket a múltban importáltunk és nehéz devizákat voltunk kénytelenek érte fizetni. Ilyen gyártmányok például a golyóscsapágy, textilgyári felszerelések, újtípusú traktorok, különleges szerszámok és gépek, irodai gépek, mezőgazdasági megmunkáló gépek és sok-sok más finom gép. Ugyancsak jelentős növekedést mutat az optikai müvek gyártása is. A megmunkáló gépek gyártásának növekedéséről a következő számok tanúskodnak: 1937-ben 5500, 1949-ben 11.986 megmunkáló gépet gyártottunk. Ez a szám 1950-ben még nagyobbra növekszik. Érvényesül továbbá a szabványosítás elve is, vagyis az az elv, hogy a gyártmányok mennyiségén és ne a típusok számián legyen a főhangsúly. A műszergyártásnál meg kell említenünk azokat a finom elektromos gépeket, amelyeket a gazdasági élet legkülönbözőbb szakaiban, mint mérőeszközöket használunk. Az automobilipar Az autóiparban, mind a személy, mind pedig a teherautók gyártásában ugyancsak érvényesül a szabványosítás elve. Ezenkívül mindazokat az alkatrészeket, amelyeket a múltban importáltunk, különösen pedig az autóhoz szükséges elektromos alkatrészeket ma már itthon is gyártjuk. Autóiparunk gyártmányai s nem utolsó sorban motorkerékpárjaink ma már oly hírnévnek örvendenek, hogy bármikor egy sorba állíthatjuk őket a viliág legfejlettebb ipari államainak gyártmányaival. A vegyiipar ma ipari termelésünk egyik legfontosabb részét képezi. Vegyiiparunk ma már olyan anyagokat is állit elő, különösen műanyagokat, amelyeket a múltban importáltunk. így tehát betölthetjük azokat a réseket, amelyek ipari termelésünkben keletkeznek. A műanyagokon kívül nagy fejlődést tapasztalunk a gyógyszergyártásban is. Vegyiiparunk fejlettségét és rugalmasságát az amerikai imperialisták által behozott burgonyabogár elleni védekező küzdelmek sikeressége is bizonyítja. A kártevő felfedezése után a felingerelt dolgozó nép azonnal megtette a szükséges óvintézkedéseket, hogy feleljen a háborús uszítók provokációjára. Néhány nap alatt vegyiiparunk oly jelentős mértékben fokozta az ellenszerek gyártását, hogy napról-napra 5—10 tonnával növekedett a gyártott ellenszer mennyisége. E provokációra adott feleletünkben a könnyűipar is közreműködik, még pedig oly formában, hogy meggyorsította a permetező műszerek gyártását. Csupán július és augusztus havában kétszer annyi permetező műszert gyártanak, mint amennyi eredetileg 1950-re tervezve volt. A kerámiai ipar Ez az iparág az építészetnél mutatta meg fejlettségét és elért eredményeit. A laboratóriumi és elektromosipar segédanyagainak gyártásával hozzájárul ez az iparág a többi ipari termelés növeléséhez, s biztosítja számukra a nyersanyagot. Jellemző, hogy ezeket a nyersanyagokat a múltban kizárólag külföldön szereztük be és ezáltal a kapitalista államok könnyen blokád alá helyezhették gazdasági életünket, illetőleg termelésünket. Ez a diszkriminációs politika ma már megvalósíthatatlan. üvegipar Az üvegipar a következő új gyártmányokkal gazdagította ipari termelésünket: szemüveg, optikai filterek (fényszürö üvegek), mikroszkópok és mikroszkóp-alkatrészek, az infrapiros és az ultraibolya színű sugarakat elnyelő üvegek, stb. A múlttal ellentétben üvegiparunk főleg a technikai üvegek gyártására helyezi a fősúlyt. Ipari termelésünk többi ágai, mint például a faipar, textilipar, papíripar, gumiipar, stb. ugyancsak fejlesztik termelésünket és jó hírnevet szereznek a csehszlovák iparnak. A csehszlovák mübútorok, ceruzák és hangszerek világszerte ismertek és kereresettek. Jelentős gazdasági fejlődés Nemzeti vállalataink termelési eredményei, különösen pedig az ipari nemzeti willalstok 1946-tól, azaz a nemzeti vállalatok léteSTTese óta, lfiá.9 végéig szüntelen fejlődő jellegűek. 1946 rendkívüli év volt, ekkor létesítettük ugyanis az első nemzeti vállalatokat, amelyek eleinte nagy nehézségekkel küzdöttek. A nehézségek és az átmenet következtében az 1946os mérleg nem lehetett valami aktív. Ha az 1946-os évet vesszük alapul, figyelembe vesszük a nemzeti vállalatok akkori nyereségeit és veszteségeit, az akkori alaptőkék jövedelmeit, az adókat, valamint a jóváírásokat, azt tapasztaljuk, hogy a fejlődés szinte egyedülálló gazdasági életünk történelmében és az egyes nemzeti vállalatok fejlődéstörténete is óriási eredmények eléréséről tesz tanúságot. Az 1947-ik év 1946-tal szemben 140 százalékos fejlődést mutat. 1948 1946-tal szemben pedig 440%kal múlta felül a termelést. Ez a fejlődés 1949-ben 450%. Milyenek a tervek teljesítésének eredményei 1950ben? Az ipari nemzeti vállalatok 1950 első öt hónapja alatt az előírt tervet 102.3%-ra teljesitették és májusban a májusi terv teljesítése 103.2 százalékot ért el. A nemzeti vállalatok ezévi májusi termelése 17%-kal több, mint 1949 májusában volt. A legnagyobb növekedés az ipari berendezések gyártásában tapasztalható. Az ipari termelés májusban 1.3%kal múlja felül az áprilisi termelést. Nagy haladást tapasztalunk a szocialista verseny kiszélesítése terén is. Az egy munkásra eső gyártmányok mennyisége 1946-tól állandóan növekszik és 1950-ben például lényegesen nagyobb, mint 1949-ben volt. Egyre több üzemben honosodik me^ az akkordban végzett munka is és ez a törekvés 1950-ben fejlődő jelleget mutat. Az eddigi eredményekből már most megállapíthatjuk, hogy az 1950re szóló termelési tervet nemzeti vállalataink nemcsak teljesítik, hanem túl is haladják. Az ipari termelés kedvezőtlen jelenségei Az elért jó eredmények mellett rá kell mutatnunk azokra a tényekre is, amelyek ipari termelésünkben a fék szerepét játsszák. Arra kell továbbá törekednünk, hogy ezeket a fékező körülményeket megszüntessük és biztosítsuk a termelés jó menetét. Ilyen fékező körülmény a megokolatlan távolmaradás. A tervezett távolmaradás 1949-ben rossz eredményt mutatott. A távolmaradás mellett a másik fontos kérdés a leraktározott készletek kérdése. A mult év végén készített mérlegekből megállapíthatjuk, hogy ipari nemzeti vállalataink a kellőnél nagyobb készletet tartanak raktáron, ezért a jövöben e téren is meg kell tennünk a szükséges intézkedéseket. Szükséges, hogy a raktárakban csak annyi nyersanyag, olyan készlet legyen, amennyi éppen szükséges, hogy könnyebb legyen a raktár kezelése. Meg kell rövidíteni az egyes gyártási folyamatokat, racionalizálni kell a futószalagon történő gyártás egyes munkamozzanatait és törődnünk kell azzal, hogy a kész gyártmányok minél előbb rendeltetési helyükre, azaz forgalomba kerüljenek. Az ellentervek készítésének jelentősége Az eddig elért eredmények, a mult év tervgazdálkodása mindenekelőtt tanulságul szolgál nekünk a következő évek terveinek elkészítésénél. Üzemeinkben éppen most kezdik készíteni az 1951-ik évre szóló ellentervet. A tervszerű termelést már meghono. sítottuk, most a tervek pontosabb kidolgozásán és a termelés további tervszerű fejlesztésén van a hansúly. A tervezésnél a technikai lehetőségek figyelembevételével igyekszünk a normákat növelni, természetesen a gyártmányok minőségének és használhatóságának növelése mellett. Az 1951-ik évre szóló terv egyik legfontosabb tétele a készlettartás tervezése. Az ipari nemzeti vállalatokról szóló új törvények Most, amikor ipari nemzeti vállalataink Klement Gottwald köztársasági elnök indítványára a szocialista építés és átépítés új útszakaszába léptek, tervszerűen valósítjuk meg az ipari nemzeti vállalatok szervezési átépítését, nemzeti vállalatainkat új jogi alapra helyezzük és megszilárdítjuk nemzeti vállalataink technikai s legfőképpen gazdaságpolitikai alapjait. Olyan törvényjavaslatok állnak előttünk, melyeknek hivatása, hogy egyfelől megerősítjük ipari termelésünk eddigi növekedését, másfelöl, hogy megbízható alapot adjanak ipari nemzeti vállalataink számára szociaib«t<jtus céljaikhoz. Az újonnan kiadott nemzeti vállalatokról szóló törvények főképp a 100/1945 Sb és 114/ 1948 Sb számú dekrétumokat módosítják. Az új törvényt röviden úgy jellemezhetnénk, mint a nemzeti vállalatokról szóló dekrétumok olyan módosítását, mely igyekszik nemzeti vállalatainkat a kor és a fejlódOs viszonyaihoz alkalmazni. A nemzeti vállalatokról szóló dekrétumok törvényes szabályozásának mag

1.-a aboan van, nogy megerősítse fönépp az ipari nemzeti vállalatokat. Ezek a törvények a csehszlovák alkotmány 8. pontjával együtt biztositják ipari nemzeti vállaltaink jelenlegi és jövőbeni helyzetét és kezességül szolgálnak, hogy nemzeti vállalataink szocialista iparunk legfőbb tényezői lesznek. Ha valaki beletekint a törvényjavaslat első lapjaiba, bizonyára meglepi öt az a tény, hogy a törvényjavaslat tartalmilag a mult törvényjavaslataitól elüt. Ebből a törvényből nemcsak nemzeti vállalataink történelmi fejlődése tűnik ki, hanem az is kitűnik, hogy nemzeti vállalataink tevékenységének mi a fö mozgató ereje és erőforrása. Ez az erőforrás nem más, mint dolgozó népünk, mely elvtársi együttműködésben teljesíti feladatát," érvényesítve a kölcsönös segítség elvét. Nemzeti vállalataink munkásságát nem az igazgatósag diktatúrája és nem a munkanélküliségtől való félelem készteti munkára, hanem az elvtársi öntudat és a kötelességteljsítés fontosságának tudata. Munkásságunk ma bizonyságot tesz arról, hogy egy ember elgondolása, legyen az bármily bölcs elgondolás, értéktelenné válik, hanem bocsátjuk a társadalom rendelkezésére, azaz, ha nem tesszük dolgozótársaink közkincsévé. Nemzeti vállalataink munkásságát ma a közösség tudata hatja át. Ezen a közösségi tudaton alapszanak ma nemzeti vállalataink, melyek a fejlődés folyamán a szocializmus megvalósításának eszközeivé válnak és biztositékul szolgálnak, hogy a fejlődés szünetnélküli lesz. Ezt a tényt különösen azért hangsúlyozom, mert a nyugati „demokráciák" munkásságát ilyen tudat, h t át is hatja, nem szabad nekik ezeket az elveket érvényesíteni. A nyugati államok demokráciái a gyárak kapuinál megálltak. A nemzeti vállalatok az első paragrafus alapján végzik a szocializmus felépitésének feladatait s a népi demokratikus rendszer programjának legkiválóbb teljesítői, amelyek a szocializmus felé haladnak. Ezt részletesen kifejti a második paragrafus is, amely a nemzeti vállalatok küldetésévé nemcsak a gazdaságpolitikai tartalmú feladatokat teszi, hanem a dolgozó nép hatalmának megszilárdítását is, mint a szocialista gazdálkodás és a népi demokratikus állam alapvető politikai előfeltételét. Az ipari nemzeti vállalatoknak egyszersmind megmutatják az utat azon célok felé, amelyeket küldetésük tüz ki számukra. E célok: a termelési erők összefüggő fejlesztése, a munka termelékenységének fokozása és a takarékos termelés. A törvényjavaslat ezekhez a kérdésekhez még visszatér a későbbi rendelkezésekkel, mivel nem akar megelégedni közgazdasági fogalmaknak puszta felvetésével néhány beavatott számára, hanem azt akarja, hogy azokat mindenki megértse, aki a nemzeti vállalatban dolgozik, mert mindenkinek takarékoskodnia kell munkahelyén. A termelési erők összefüggő fejlesztését, a munka termelékenységének és a takarékosságnak emelését ezenkívül az Ipari Nemzeti Vállalatok statútumának 377. cikkelye egésziti ki és így minden polgárnak lehetőséget nyújtanak, hogy megértse az ipari gazdálkodás problematikáját és képességei szerint gyakorlatilag hozzájáruljon a szocializmus építéséhez. Az ipari nemzeti vállalatok, mint a gazdasági és közélet legfejlettebb összetevői, ezúttal a jognak i*. pro-