Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-16 / 161. szám, vasárnap

1950 július 13 UJSZÖ gresszív tartalmat adnak. A tulajdonnal való kapcsolatok rendezésénél világosan és kifejezően megnyilvánul az állami szocialista tulajdon elve, amely jogunkban széthúzza az egységes magántulajdon római jogi fogalmát és a május 9-i alkotmánynyal összhangban megteremti az állam szociális rendszerének megrendíthetetlen alapját, az embervédelmet ember által történő kizsákmányolás ellen s az egész dolgozó nép emelkedő jólétének biztosítékát. Ezen esemény jelentősége nemcsak gazdasági és politikai és nemcsak annak kifejezett kinyilatkoztatásában áll, hogy szocialista gazdasági rendszerről van szó. Ez az esemény nevelöleg is hat és elősegíti, hogy mindenkiben, aki kapcsolatba kerül a nemzeti vállalat tulajdonával, kinevelje a magasabb társadalmi rend emberének álláspontját, amint azt végezetül hangsúlyozza a statutum is. Az ipari nemzeti vállalatokról szóló törvényjavaslat azonban a jogi norma tartalmába olyan elveket is hoz, amelyeket azelőtt csak az ipari gazdálkodás kérdéseinek tartottak, mert a szocializmus a gazdaságra veti a legfőbb súlyt és megtanítja a legszélesebb néprégteket arra. hogy megértsék a gazdasági élet elveit. A szocializmus alatt a marxista gazdálkodás törvénnyé válik, írott vagy íratlan törvénnyé. A javaslat, amely a képviselőház tárgyalásainak tárgyát képezi, előnyben részesíti az ipari gazdálkodás elveinek kitűzését, mert abból a nézetből indul ki, hogy azt mindenkinek ismernie kell abban a társadalomban, amely szocialista tár#sadalommá alakul át. És így a nÉ jogrendünkben olyan elvek érvényesülnek, amelyek megvalósulnak a nemzeti vállalatok vezetésében. Ezeket részletesen ismerteti az ipari nemzeti vállalatok statutuma, amely arra is tanácsot ad, hogy a dolgokat hogyan kell megoldani. A szocialista vállalatok alapelvei A vezetés elvei közül, amelyek a javaslat negyedik részében foglaltatnak. rámutatok a tervszerűségre, a költségvetés szerinti gazdálkodásra, a személyes felelősségre, a dolgozók legnagyobb fokú közreműködésére, amiről már beszéltem, arra az elvre, hogy az egészet és annak részeit mindig egy vezetőnek kell irányítania és az anyagi érdekek függőségének elvére a gazdasági eredményektől. A szocialista vállalatnak ezek az alapvető elvei, amelyhez azután a többiek hozzákapcsolódnak és ezeknek az összessége biztosítja a sikeres eredményeket. A nemzeti vállalatok szervezeteiben a javaslat által megerősödik az a változás, amelyet tetté változtat a nemzeti ipar tavalyi átszervezése. A vállalati igazgatós: gok leépítéséről van szó, amelyek adminisztrációs téren csak terhelték és drágították az üzemet. A nemzeti vállalat vezetésének áthelyezésével az alapüzembe az eddigi tapasztalatok alapján valóban használtak az ügynek, annak ellenére, hogy — amint már említettem — eleinte nehézségek mutatkoztak. Jelentős tényező azonban az is, hogy a szervezés megszűnt a nemzeti vállalat belügye lenni és így leomlanak azok a falak, amelyek akadályozták a szocialista szektor alakulatainak kölcsönös együttműködését. A nemzeti vállalatok szervezését mindenekelőtt a szocialista gazdálkodás elveihez kell alkalmazni. Ezenkívül úgy a vállalaton belül, mint kívüle biztosítani kell a tökéletes együttműködést és lehetővé kell tenni a tervezett feladatok teljesítését. A takarékosság biztosítására s a vele kapcsolatos munkatermelékenység emelésére valamennyi nemzeti vállalatban kiválóan érvényesülni fog az üzemi gazda újonnan bevezetett funkciója. Nem elegendő azonban az elveket csak kitűzni és amellett nem törődni azzal, hogy biztosítva legyen teljesítésük. A nemzeti vállalatban be kell tartani az anyagi érdekeltség elvét a tervezett feladatok teljesítésének eredményeiben. A statutum kijelenti, hogyan kell ezt az elvet a gyakorlatban érvényesíteni. A törvényjavaslat ennek az elvnek érvényesítését a dolgozók vállalati alapjaival biztosítja, amelynek dotációi közvetlen függnek az elért eredményektől. Ettől várható a leghathatósabb befolyás a munka termelékenységére is. Az anyagi oldal az ember munkához való új viszonyának egyik feltétele. Azonban ugyanolyan fontos, hogy az ember tudatában legyen a munka társadalmi jelentőségének, amelyet végez Ehhez az öntudatossághoz a dolgozók kulturális színvonalának emelkedése útján ér el. Ehhez az emelkedésihez a nemzeti vállalatoknak küldetésük alapján kell hozzájárulni. A termelő erők fejlesztésének és a munkatermelékenység emelésének kérdésében a törvényjavaslat nem akar megelégedni a fogalom egyszerű megnevezésével. Kitűzi a munkaterületeknek legalább alapvető részét, amelyre a nemzeti vállalatoknak erőfeszítésüket összpontosítaniok kell, hogy összefüggő és általános emelkedést érjenek el. Ez alkalommal nem akarok beszélni a technikáról, a szervezésről és a káderekről, sem a szocialista munkaversenyről és annak magasabb formáiról: az élmunkű smozgalomról és az újítómozgalomról. Rámutatok az ipari nemzeti vállalatok statutumára, amely ezekben a kérdésekben sok helyen a nagy Sztálin bölcs tanításából merít. Végezetül a nemzeti vállalatok fő vezetéséről szóló fejezetre térek át. Itt csúcsosodik kí a konstrukció, annak a ténynek világos kifejezésével, hogy az ipari termelést a nemzeti vállalatokban az állam végezteti. A nemzeti vállalatok vagyona szocialista állami tulajdon, a vállalatok legfelső vezetése és ellenőrzése az állam által — ezek a javaslat legjelentősebb állampolitikai vonásai, arielyek a multat elválasztják a jeleníti. Számos kérdésben az állami vállalatok már olyan állapotba jutottak, amely megfelel a javaslat rendelkezéseinek. Számos pontban azonban még előre kell haladni, hogy a statútumban foglaltakat tetté változtassák a nagy szocialista Szovjetúnió tapasztalataira támaszkodva és legkiválóbb gazdasági dolgozóink, élmunkásaink, mestereink, igazgatóink és újítóink ismereteire támaszkodva. Sok anyag gyűlt össze az olyan állami vállalatokról, amelyek megfelelnek a szocialista vállalatok fogalmának. Értesülünk belőle államosításunk fejlődéséről is, hogy ezáltal jobban érthető legyen a nemzeti vállalatok küldetése ma és a jövőben is. A terjedelmes fejezetekben, amelyek a bevezető rész és az alapcikkelyek után következnek, a törvényjavaslat foglalkozik az egyes fejezetekbe tartozó kérdésekkel a legkülönbözőbb szempontokból. Különösen a problémák gazdasági, politikai oldala az, amely a statutumban kifejezésre jiut, valamint iparunk felépítésének és átépítésének feladatai és a szocializmus építésének feladatai. Ezeknek kell az egyes elvek magyarázatát és használatát elsősorban meghatározniok, mégpedig irányadóan. A nemzeti vállalatok további feladatai A nemzeti vállalatok már tiszteletreméltó munkát végeztek, azonban még aránytalanul bonyolultabb, többféle és nehezebb feladatok állanak előttük, mint amelyeket már megoldottak. Arról lesz szó, hogy szervezeti felépítésük egységesüljön és kimélyüljön, hogy a vezetés elvei és a szervezési szabályok mindig és mindenütt meghatározzák az eljárás módját, akár az igazgatóról, a termelési vezetőről, az üzemvezetőről, mesterről, a munkacsapat vezetőjéről vagy a tanoncról, üzemi tervezőről, műszaki vezetőről, üzemi gazdáról, kádervezetőről vagy a többiekről van szó, akikről a statutum a szervezésről szóló fejezetben megemlékezik. Rendszeresen el kell mélyíteni a tervezést is, különösen az üzemi terv előkészítésében és a tervjavaslat kidolgozásában, ami mellett a közvetítő tervezésnek biztosítani kell az elhatározó sikert, a műszaki-gazdasági normákat és azok megszilárdítását. Jelentős fejlődésen kell átesnie az üzemi terv teljesítése előkészítésének, különösen azonban a tervteljesítésnek, amelyet rendszeres ellenőrzés alá kell vetni. Ebben az irányban döntő szerepe lesz mindenekelőtt az ember munkához való viszonyának, amely a szocialista munkaverseny formájához, különösen az élmunkás- és újítómozgalmakkal és a szocialista szerződések megkötésével eddig soha el nem ért eredményeket hoznak. E munkaigyekezet rendkívüli ösztönzést kap az ipari munkabérek szabályozásával valóban az érdem szerint, utánpótlás nevelésével, a káderekről és az iskolázásukról való sokoldalú gondoskodással. Hasonló s nem kevésbbé átható hatással lesz a termelő erők fejlődésére és a munka termelékenységére a termelő berendezések tökéletes kihasználása, kapacitásuk tökéletes megállapítása alapján és olyan intézkedések megtétele, amelyek biztosítják legmagasabb fokú kihasználásukat. Továbbá a megfontolt és céltudatos invesztíciós politika, amelyet a felépítés és átépítés szolgálatába állítanak, az anyaggal és energiával való takarékos bánásmód, különösen azonban a tudományos kutatás s az ezzel kapcsolatos fejlődés az üzemek és vállalatok specíaliztációjának, tipizóciójának, normalizációjának és együttműködésének érvényesülése, amelyek kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak a műszaki fejlődésben és a terv teljesítésében. A tökeletes technikai ellenőrzésnek ezután biztosítania kell, hogy a tennék, amelyben minden munka megtestesül, tökéletesen teljesitse társadalmi küldetését és nemcsak a dolgozó nép állandó színvonala emelkedésének eszköze legyen, hanem biztosítsa a csehszlovák ipar fejlődését is. Az általános anyagi színvonal fejlődésének s a szellemi műveltség fejlődésének mérhetetlen lehetőségei nyílnak meg előttünk, mert a nemzeti ipar az elért eredményeket nem akarja megtartani csupán maga számára. Segíteni akarja a mezőgazdaságot és az erdőgazdaságot, dolgozni akar hatalmas fejlődésükért és védeni akarja e termést s az erdőket a veszélyek ellen, jöjjenek azok bárhonnan. Az ipar azonban a többi ágazatban is segíteni akar, munkájával biztosítani akarja a tudomány és a művészet fejlődésének feltételeit és biztosítani akarja az állam függetlenségét a kapitalista külföldtől. Az ipari termelés, amely valaha a bolti és vásári áru tucatfajtáira összpontosult és most fokozatosan mindinkább és inkább áttér az emberi találékonyság hatalmas művére, amely saját országa gazdagságából merít és lehetővé teszi a dolgozó ember életszínvonalának magasra fokozását és biztosítja azt a gazdasági válsággal, a munkanélküliséggel és minden olyan tünettel szemben, amely végül az emberi méltóság lealacsonyításához vezet. A csákányütések alatt, a traktorok kerekei gépüzemek, elektromos üzemek, ké" alatt, a bányák, magaskemencék, miaj üzemek és az újonnan felépülő ipari központok egész soriban a dolgozó nép földje döng, amely népnek ötudatossága és szorgalmas keze hazáját a világ virágzó darabjává alakítja át. Azt a nagy utat, amelyen a nemzeti vállalatok haladnak, szegélyezzék végig ama boldog csehszlovák nép építőmunkájának és teremtőképességének, vívmányainak emlékkövei, amelyeknek ezt az utat Klement Gottwald, Köztársaságunk elnöke készítette elő és jelölte ki. Francia és angol job' o'

Ja!i szocialistákból és más elvetemült háborús gyujfogatókból álEó bizottság a tömegirtó fegyverek alkalmazását „ajánlja" Mint Párizsból jelentik, az úgynevezett „Az Európai Kérdések Tanulmányozására Alakult Nemzetközi Bizottság", amelynek tagjai között angol részről a hirhedt háborús uszító, lord Vansittart és Donald Benet, helyettes légügyi tábornok, francia részről a francia nemzet egyik legsötéteb árulója, Paul Reynaud, volt miniszterelnök, az MRP-s Maurice Schuman, a jobboldali szocialista Le Troquet, valamint Paul Claude, a katolikus író, szerepelnek, felhívást adott ki, amelyben az atombomba koreai felhasználását, az atom- és bakteriológiai háborúnak a Szovjetúnió ellen irányuló előkészítését és egy nyugateurópai szovjetellenes „partizánhadsereg" felállítását ajánlják. A Vansittart—Reynaud-féle modern emberevöknek ez a „felhívása" hatalmas felháborodást váltott ki Francíaoszágban. Yves Farge, a béke és szabadságharcosai mozgalmámának elnöke, levelet intézett e „bizottság" francia tagjaihoz, amelyben a legsúlyosabb szavakkal oélyegzi meg azt a felhívást, amely szemérmetlenül a polgári lakosság kipusztítását követeli a „nemzetközi ellentétek" megoldására. Pierre Comtade a l'Humanité vezércikkében „A gyilkosok köztünk vannak" címmel a francia-angol bizottság felhívását Himmler ama utasításaihoz hasonlítja, amelyeket a gyüjtötáborok hóhérainak küldött. Annak a néhány romlott embernek az aláírásával — írja Courtade —, akik jóváhagyták Vansittart és Reynaud halálfelhívását, szembe Kell állítani annak a többszázmi'Ló nőnek és férfinak aláírását, akik elítélik az atombombát. Ezek között természetesen elsősorban állanak a szovjet férfiak és nők, mint egy olyan állam polgárai, amely birtokában van az atombombának. Fekete Gyula gépészmérnök élmunkás lett — Ma nemcsak a munkásokból, de mindenkiből lehet élmunkás. Én mérnök vagyok... — mondja Fekete Gyula — és élmunkás lettem megvan az élmunkáskönyvecském is. Áprilisban 142%-ra, májusban 152 százalékra, júniusban két hét alatt 134%-ra teljesítettem a munkatervet. Kérdezed, hogyan sikerült élnionkássá lennem? Ez egyszerű volt, szocialista szerződést kötöttem s a termelékenység állandó emelésére törekedtem. A IX. kongressus t szteletére hulladékanyagból az izzólámpa gyártásához szükséges automatagépet szerkesztettem amit külörben külföldről kellett volna behozatni. . így kezdjük el beszélgetisünket a Finommechanika n. v. bratislava; üzemében dolgozó Fekete Gyula gépészmérnökkel. Távolkeleten, a baráti szabad Korea népe fegyverre! a kezében küzd most a támadó imperialisták elíen, akik újból k mutatták foguk fehérjét, hogy céliuk nem a nemzetek békés együttműködésének b ztosítása, hanem a világ haladó dolgozóinak, a békeszerető népelaiek elnyomása, — s mindez a kapitalista politika, a tőkések hatalmának fenntartása miatt történik. De az élet fejlődése már más, nem az ő utjukon halad. A világ haladó dolgozói nak milliós tömegei szabad országokban kívánnak élni. A népi demokráciák az egész emberiség jőzangondolkodású dolgezói értékelik és pártolják Korea szabad népének igazságos küzdelmét, mert látják, hogy az imperialisták nem a koreai bábkormány megsegítése végett avaztkozik be ebbe a harcba hanem ezzel Észak-Korea szabad fejlődését akarták megakadályozni, — meg akarják szüntetni ott a n ípi demokráciát s bevezetni ott is, mint a déli részen tették, a kizsákmányoló kapitalista politikát. De a népi demokráciában a szocializmusban rejlő erő sokkal hatalmasabb, mint ahogy azt az imperialisták elképzelik. Ezt tapasztaljuk itt nálunk is, ahol a békés építőmunkával, a szabad fejlődés biztosításával tettük lehetővé az ország felvirágzását. — Bizony éppen a mai rendszer adta meg nekünk mérnököknek is a lehetőséget, hogy munkánkkal kiérdemeljük társadalmunkban a megfelelő helyet. A múltban csak protekciók révén haladhattak előre a műszaki dolgozók is. — Amikor elkezdődtek a szocialista szerződések aláírásai, a mérnökök azt hitték hogy ezek csak a munkásságra vonatkoznak s csak ők kaphatnak élmunkáskönyvecskéket. Azonban a szellemi munkásra éppen olyan szükség van miit a többi dolgozóra s a kettő egymás nélkül nem lehet, egymásra vagyunk utalva — teszi hozzá Fekete elvtárs. A MŰSZAKIAKNAK MIÉRT KELL VÉDNÖKSÉGEKET VÁLLALNIOK A MUNKÁSOK FELETT? Vannak üzemek, ahol még régi típusú gépeken dolgoznak, így természetesen a termelés lassú s nem tud-' ják teljesíteni az állandóan fokozodó feladatokat. Itt javítani kell a termelés menetén. A munkás sokszor jógondolatra jön rá, alaposan ismeri a gépét s így hamar úpítási lehetőségekre bukkan. Ilyenkor kihsz forduljon kivel beszélje meg a gép átalakításának módját? Az ö szaktudása talán kevés ahhoz, hogy tervét megvalósíthassa. Ehhez segítségre, mégpedig a műszakiak segítségére van szüksége. Vagy vannak olyan esetek is, melyek a múltban számtalanszor ismétlődtek, hogy a tervrajzokat készjtö mérnök ki sem mozdult az irodájáBól. A tervrajzot kiküldette a műhelybe s azzal meg mit sem törődött, hogy az illető munkás számára érthető-e a tervrajz minden pontja. A munkásokat sokszor hetekig hagyták gondolkodni a tervrajzon, azt mondva, hogy ők teljesítették kötelességüket és a megvalósítás a szakmunkás feladata. Ilyen esetekben pedig a mérnökök kötelessége, hogy a munka színhelyén szaktanácsokkal lássák el a dolgozókat. Még számtalan hasonló esetet sorolhatnánk fel és bebizonyíthatnánk, hogy mennyire fontos az hogy a műszakiak védnökségeket vállaljanak a dolgozók felett s a termelés színhelyén irányítsák a munka menetét. M7T TESZ FEKETE GYULA GÉPÉSZMÉRNÖK? Én két műhelyben is vállaltam, összesen száz munkás felett védnökséget. — S miben ny Ivánul meg a te segítséged? — Naponta két órát töltök ezekben a műhelyekben s ezt úgy osztom be, hogy ne menjen a munkám rovására. Az illető osztályok vezetőivel megbeszélem a felmerülő nehézségeket s a munkaidő után megoldást keresek ezekre s a következő napon kész dolgokkal állok elő. — A mechanikai osztályon széria gyártásban készítünk alkatrészeket s ott láttam, hogy a munkások nehézségekkel és komplikált rendszerrel dolgoznak Az egyik esztergályostól megtudtam hogy naponta csak 400 darabot tud megcsinálni. Erre újítást dolgoztam ki s ezáltal 35-40%kal sikerült felemelnem itt a termelést. S egyben ped g egyszerűsítettem és könnyítettem is a dolgozók mi/nkáján. — A szerszámgépek tökéletesítésére kell törekednünk, hogy ezáltal emelhessük a termelékenységet és ne a munkások erejének nagyobb igénybevételével érjük el ezt. — Történt olyan eset is, — folytatja Fekete Gyula gépészmérnök — hogy a munkás megkérdezi, hogy ezt vagy azt hogyan kell elvégezn e. S ilyenkor kiveszem kezéből a munkát, megmutatom neki a helyes eljárást. MI A MÉRNÖK FELADATA? — kérdeztem ezután Fekete elvtárstól. — Az, hogy közvetlen kapcsolatot vegyünk fel a munkásokkal hogy a gyakorlatban érvényesíthessük tudásunkat s egyben pedig magunk is a termelés színhelyén értékes tapasztalatokat szerezhetünk. Ma a mérnökség nem kiváltság. Végig kell kísérnünk a munka minden menetét és nekem is csak így s kerülhetett több mint 30%-kal emelnem a termelékenységet TELE VAGYOK ÚJÍTÁSOKKAL — folytatja kisebb szünet után Fekete mérnök, — ki kell söpöriittfík a régi dolgokat, — mondja mosolyogva — mert csak így válhat a munka szórakoztatóvá. Az izzólámpákat például eddig kézzel mosták s a sav bizony sozszor felmarta a dolgozók kezét. Hogy ezt elkerülhessük és hogy meggye -'síthassuk itt is a termelést, erre a célra automatagép c t szerkesztettem. — Most újabb újításon dolgozom. A tervrajzokkal már készen vagyok. Üj automatagépet szerkesztek, amit külföldről behozhattunk volna és amiért értékes valutát kellene fizetnünk. Miért vagyunk mi itt amikor azt sajátmagunk is elkészíthetjük és még annál jobbat is. Az a külföldi gép óránként 1200 darabot készít és amit most én szerkesztek az óránként 4500 darabot is megcsinál. Csak gondolkodnunk kell s így megoldást találunk minden kérdésre. A FEHÉR KÖPENYT OLAJOS MUNKÁSKÖPENNYEL CSERÉLTEM FEL. — Ma a mérnökség nem jelent; azt, hogy az ember leüljön az íróasztala mellé és távolból irányítsa a termelést. Ha tökéletes munkát akarunk végezni, akkor ott van a helyünk a műhelyekben is és személyesen kell irányítanunk a dolgozók munkáját. A fehér köpenyt olajos munkásköpennyel cseréltem fel, ami erősen befolyásolja a munkás leik világát. A közös célért, közösen és együtt kell dolgozni. Csak így biztosíthatjuk a száz százalékon felüli termelést... így beszél a népi demokrácia újtípusú mérnöke, aki mint műszaki dolgozó csak a munkásokkal való szoros együttműködésben látja a szocialista célkitűzések megvalósításának egyedüli lehetőségét és csak így válhatott ő is, mint a többi kiváló ipari dolgozó — élmunkássá. — Amióta népi demokráciában élünk. — mondja még befejezésiül Fekete Gyula gépészmérnök, — cs k haladást tudtunk felmutatni, hanyatlást nem. Tapasztaljuk hogy a mai rendszer a miénk a dolgozóké s a mai társadalmi forma az embert valóban emberré tette. Petröci Bálint. Szervező tisztviselőt keresünk lapkiadó hivatalunk részére Košice és vidékére — Magyar és szlovák nyelv'udás, valamint KSS párttagság feltétel — írásbeli ajánlatok: Pravda Vydavateľstvo, org. odd. Bratislava, Jesenského 12 címre küldendők